Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2.
Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék
Tézis Biztosított Makedónia fennmaradása az átalakuló Balkánon? Az albán etnikum destabilitása hatással van az országra?
Általános információk Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság University of Texas Libraries, saját kiegészítés Terület: 25 713 km 2 Népesség: 2 114 550 fő (2009. június) Összetétel: macedón 64,2%; albán 25,2%; török 3,8 %; cigány 2,7 %; szerb 1,8 %; egyéb 2,3 % (2002-es adatok) Függetlenség: 1991. szept. 15. Forrás: CIA Factbook Geopolitika: az államok fejlődését, nemzetközi kapcsolatrendszerét, szövetségi-hatalmi viszonyait földrajzi szempontból vizsgáló tudomány terület
Macedón kérdés Makedónia, mint földrajzi egység Gyenge öntudat, XX. század elejéig bolgárként kezelt lakosság Török kiűzése után 3 részre szakadt: Vardar (38% - Szerbia) Égei (52% - Görögország) Pirini (10% - Bulgária)
Pirini-Macedónia (10%) Égei-Macedónia (52%) Vardar-Macedónia (68 ezer km 2-38%) History-of-Macedonia.com
Macedón kérdés Makedónia, mint földrajzi egység Gyenge öntudat, XX. század elejéig bolgárként kezelt lakosság Török kiűzése után 3 részre szakadt: Vardar (38% - Szerbia) Égei (52% - Görögország) Pirini (10% - Bulgária) Tito ismerte el először önálló etnikumként
Görögország Szlavofon lakosság öntudat erősödésének kockázata. 1991: Görög közigazgatási régió nevével való ütközés és Nagy Sándor zászlaja egyoldalú embargó 1993: FYROM (The Former Yugoslav Republic of Macedonia) 1995: kormányközi megállapodás Szaloniki kikötője megnyílt 2009: Republic of North Macedonia (terv)
Forrás: flagsinformation.com 1992-1995
Bulgária Állami függetlenséget azonnal elismerte, de nemzeti létjogosultságot nem fogadta el. Lingvisztikai - kulturális szemben állás: Bolgár irodalmi nyelv keleti-bolgár alapú, ennek dialektusa a nyugati-bolgár (~macedón nyelv). A macedón önálló nyelv - Nyelvtörvény 1999 (módosítás: 2008) Cirill és Metód macedón kisajátítása.
Kockázatforrás: Szerbia 90-es évek hadi eseményei, 36 000 szerb lakos Határkérdés: 1992 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság <-> Macedónia ENSZ embargó 1996 bizottság: 2001. július 1-én új határ Egyház: Az önálló Macedón Ortodox Egyház politikailag alapított Szerb Ortodox Egyház (autokefál) nem ismeri el.
Koszovó 2001: Macedóniában újra lejátszódott a koszovói helyzet: makedón erők az albán gerillák csaptak össze. Koszovó nem ismeri el a Belgrád-Szopje határ egyezményt 2007. március: Ahtisaari-terv 2008. október 9: Koszovó elismerése 2009. október: megállapodás
Albánia Albán etnikai törzsterület (Vardar-völgye) macedóniai albán lakossága Feketegazdaság Koszovó és Albánia fúziója esetén albán kisebbségi függetlenedés
Nemzetközi kapcsolatrendszer ENSZ békefenntartók Tagsági viszony: IMF (1992), WHO (1993), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank(1993), Közép-európai Kezdeményezés (1993), Európa Tanács (1995), Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (1995), Délkelet-európai Együttműködési Szervezet (1996), WTO (2003), CEFTA (2006), Frankofónia (2001) 1999. április: NATO-tagjelölt 2005. december 16: EU-tagjelölt 2008. április 3: görög vétó NATO-tagsága ellen Forrás: Macedón Külügyi Minisztérium
Összegzés Délkelet-európai térségi és nemzetközi viszonylatban is 18 év alatt stabilitást ért el, fejlődése megalapozott. A növekedő albán lakosság (25% feletti) és a szomszédos etnikai gócok vonzása jelentős kockázatfaktorként hat Macedóniára.
Bibliográfia ÁBRAHÁM BARNA (2007): A Balkán képe a 19-20. századi magyar geopolitikai és tudományos gondolkodásban - In: Regio: kisebbség, politika, társadalom, Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központ Budapest, 18. évf. 2. sz., pp. 47-78. BOTTLIK ZSOLT (2007): Az etnikai különbségek háttere Macedóniában az átmenet éveiben In: Földrajzi Közlemények, Magyar Földrajzi Társaság Budapest, 131. évf. 4. sz., pp. 407-419. JUHÁSZ JÓZSEF (2005): A Nyugat-Balkán a mai nagyhatalmi politikában. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában In: Hungarovox Budapest, pp. 277-285. KAKASY JUDIT (2004): Dérens, Jean-Arnault: A Balkán elfeledett 'kis népei" - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 13. évf. 1. sz., pp. 181-182. KAPRONCZAY PÉTER (1999): A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása In: Pro Minoritate, Pro Minoritate Alapítvány Budapest, 7. évf. 1. sz., pp. 155-171. KATONA PÉTER (2005): A koszovói konfliktus történeti háttere - In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, Hungarovox Budapest, pp. 217-241. KUKELY GYÖRGY (2008): Macedónia: a működő mozaik - In: A földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, Heiling Média Kft Budapest, 10. évf. 3. sz., pp. 76-81. RÓZSA TIBOR (2004): Macedón Köztársaság In: A Balkán CIMIC kézikönyve, Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest, pp. 21-33. SZÁSZ JÓZSEF (2008): Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 7. évf. 1. sz., pp. 3-26. TINER TIBOR (2005): Tudományos konferencia a Balkán biztonságáról - In: Földrajzi értesítő, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 54. évf. 1-2. füz., pp. 189-191.