Számítási példák 2 2) További számítási példák Ez a számítási példa kicsit talán hosszúnak bizonyult, ám így biztosan érti annak teljes logikáját. Természetesen a béremelés nem csupán a minimálbéreseket érinti, hanem a garantált bérminimummal rendelkezőket is. Sőt, előre láthatólag azokat is, akiknek a fizetése a 2016-os garantált bérminimum (bruttó 129.000 Ft) fölé volt belőve. A garantált bérminimum emelése ugyanis emelési igényként továbbgyűrűzik felfelé - becslések szerint a kb. bruttó 200.000 Ft-os fizetések szintjéig -, hiszen ha valaki eddig magasabb fizetést kapott a garantált bérminimumnál, továbbra is igényelni fogja azt a bérelőnyt, amit korábban kiérdemelt. Az Ön teljes tájékoztatására ezért további eseteket is modelleztünk, és számítási táblázatokat is készítettünk hozzájuk. Elkészítettük a táblázatot a garantált bérminimumra, valamint az említett 150.000 Ft bruttó fizetésre. Ez utóbbira két változatot is kidolgoztam, az egyiket arra az esetre, ha 2016-ban volt már Cafetéria a cégben, a másikat arra az esetre, ha nem. Mivel a táblázatokat díjtalanul letöltheti a weboldalamról (czirakimoni.blog.hu), most elégségesnek tartom, ha mindegyiknél csak a legvégső konklúziót osztom meg Önnel. Gondoltunk továbbá azokra a cégekre is, akik annyira forráshiányosak, hogy a minimálbér-emelés költségeinek előteremtését csak radikális megoldásokkal - mint például létszámcsökkentéssel vagy részidős foglalkoztatással - tudnák megvalósítani. Számukra készítettünk két alternatív számítást, amely összhangban van az eddig tárgyalt megoldások szemléletével - egyet minimálbérre, egyet pedig garantált bérminimumra kidolgozva.. Ezeket találja negyedik és ötödik számítási táblázatunkban. 3) 2. számítási példa: Garantált bérminimum A garantált bérminumum-emeléshez tartozó számítási táblázatunk teljesen ugyanúgy épül fel, mint az előző. A felső sáv a 2016-os évet hasonlítja össze a 2017-es évvel, változatlan Cafetéria-kosár mellett. Mivel a garantált bérminimum emelése 25%-os, a költségtöbblet is súlyosabb. Az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.341.831 Ft-ról 2.748.639 Ft-ra nő, tehát a többletköltség 406.808 Ft munkavállalónként. 10 munkavállalónál ez a többletköltség 4.068.080 Ft. 20 munkavállalónál 8.136.160 Ft 50 munkavállalónál pedig már 20.340.400 Ft.
Hatalmas számokról beszélünk tehát, amelyeket, sajnos, önmagában a Cafetéria-kosárnak az átalakítása - egyszerű matematikai okokból - nem tud már ugyanolyan arányban közömbösíteni, mint a minimálbérnél sikerült. Az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.748.639-ről 2.654.020 Ft-ra szorítható vissza ezzel a megoldással, azaz a béremelés miatti többletköltség 312.189 Ft-ra csökken munkavállalónként. 10 munkavállalónál a többletköltség csökkenése 946.190 Ft. 20 munkavállalónál 1.892.380 Ft 50 munkavállalónál pedig már 4.730.950 Ft. Ez mindegyik esetben 23,26%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosárral. 3) 3. számítási példa: bruttó 150.000 Ft-os bér Ahogy említettem, a cégeknek béremelési igénnyel kell számolniuk munkavállalóik részéről a bruttó 129.000 Ft és a kb. 200.000 Ft közötti sávban is. Íme a megoldási javaslatunk:
Fizetésemelés bruttó 150.000 Ft-ról Cafetériával A példában azt számoljuk ki, mennyire sikerül megoldásunkkal ellensúlyozni 30.000 Ft-nyi bruttó fizetésemelést. Ez a táblázat is teljesen ugyanúgy épül fel, mint az előzők, ezért csak annyit teszek, hogy gyorsan átfutok az eredményeken. Bruttó 30.000 Ft béremelésnél az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.665.651 Ft-ról 3.030.219 Ft-ra nő, tehát a többletköltség 364.568 Ft munkavállalónként. 10 munkavállalónál ez a többletköltség 3.645.680 Ft. 20 munkavállalónál 7.291.360 Ft 50 munkavállalónál pedig már 18.228.400 Ft. Amit visszanyerhetünk ezen a többletköltségen, az a táblázat alsó sávjában látható: A Cafetéria-kosár átalakításával az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 3.030.219 Ft-ról 2.935.600 Ft-ra szorítható vissza, azaz a béremelés miatti többlet 269.949 Ft-ra csökken munkavállalónként. 10 munkavállalónál a többletköltség csökkenése már 946.190 Ft. 20 munkavállalónál 1.892.380 Ft 50 munkavállalónál pedig már 4.730.950 Ft. Ez mindegyik esetben 25,95%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással.
4) 4. és 5. számítási példa: forráshiányos cégek Nem kérdés, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése szükséges lépés volt a magyar gazdaság munkaerő-megtartási képessége, illetve a társadalom vásárlási képességének növelése - azaz így közvetve mindannyiunk életszínvonala - érdekében. Ám - mint minden jó intézkedésnek - ennek is lehetnek vesztesei. Ezek előre láthatólag azok a magyar vállalkozások lesznek, akiknek gazdálkodásában jelenleg nem áll rendelkezésre a béremeléshez szükséges átlagosan 15-20% tartalék. Közöttük például a kisboltok, írta az Index.hu Kisbolt-apokalipszist hozhat a minimálbér-emelés címú cikkében, Vámos Györgyre, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárára hivatkozva. Az általunk megkérdezett könyvelők szerint ügyfeleik egy része - főleg azok, akik eddig sem voltak könnyű pénzügyi helyzetben - drasztikus intézkedésekhez lesz kénytelen folyamodni, hiszen, ha akár az értékesítésből, akár a költségvetésből könnyen kinyerhető lenne a 15-20%-nyi többlet, akkor már kinyerték volna. Az elbocsátások jelenthetnek átmeneti megoldást, esetleg - például az említett kisboltoknál - a nyitva tartási idő rövidítése, és vele párhuzamosan a részmunkaidős foglalkoztatás. Átmeneti pénzügyi könnyebbséget mutatok - főleg, ám nem kizárólag, az említett kisboltok számára - a következő két számolási példában. Ezek lehetséges változatok arra, hogy hogyan lehet ebben a szorító helyzetben egyszerre garantálni a cég fizetőképességét, megőrizni a vevőkört, és mégis tenni valamint a munkavállalói elégedettség irányában is. Minimálbér A táblázat felépítése hasonló a korábbiakhoz, ám a felső sáv hiányzik, mivel az összehasonlító adatok egy sávban is látszanak. Most nem a táblázat végét mutatom csak. A második oszlop mutatja, hogy mennyi költséggel és közteherrel jár a 2016-os minimálbér. A harmadik oszlop pedig ugyanezeket a számokat és százalékokat mutatja 2017-ben. Érdemes megfigyelni, hogy a munkaadói közteher - a SZOCHO csökkenése miatt - 5 százalékponttal csökkent. A minimálbér-emelés után a 2017-es 8 órás nettó minimálbér 1.017.450 Ft/év. A közterhek hozzáadásával a munkaadó teljes befektetése az évben 1.889.550 Ft lenne. Látszik, hogy a teljes munkaadói befektetés 1.711.620 Ft-ról emelkedne ennyire, ami 177.930 Ft-tal lenne több az előző évihez képest.
Na most, kiinduló hipotézisünk szerint ez a 177.930 Ft-nyi többlet 10-20-50 vagy több munkavállaló, ám alacsony nyereséghányad esetén nehezen finanszírozhatóvá válhat egyes kisvállalkozások - például kisboltok - számára, akik ezért elbocsátásokra, a nyitva tartási idő rövidítésére, illetve részmunkaidős foglalkoztatásra kényszerülhetnek. Mit lehet tenni ilyen kényszerhelyzetben, hogy mégis vonzók maradjunk a potenciális munkaerő szemében? Meglepő módon: Cafetériát adni a munkavállalóknak. A számítás következő részében kiderül, milyen pénzügyi befektetést igényel az, hogy a 6 órás minimálbért kiegészítsük egy általunk javasolt Cafetéria-kosárral. A második oszlop-csoportnak az első oszlopa a 2017-es 6 órás minimálbér finanszírozási adatait mutatja. A másik három oszlop a Cafetéria-kosár 3 különböző adóterhű összetevőit mutatja, és jól látszik, hogy a kosárba csak adómentes juttatást tettünk. Még hozzá pont annyit, hogy a munkavállalóhoz ténylegesen eljutó nettó bér+juttatás értéke megegyezzen a 8 órás nettó minimálbér összegével. Tehát a nettó juttatás azonos, ám a munkaadó által befektetett összeg így kisebb lesz, ami talán segít áthidalni a nehéz időszakokat. A harmadik oszlop-csoport mutatja a számokat egymás mellett:
8 órás munkabérnél tehát a teljes munkaadói befektetés 1.889.550 Ft/év 6 órás munkabérnél - a javasolt Cafetéria-kosarunkkal - ugyanez 1.671.525 Ft/év (ami mellesleg kevesebb, mint a 2016-os 1.711.620 Ft) mindkét esetben 1.017.450 Ft a munkavállalóhoz eljutó nettó juttatás Az állami elégedettségbe történő befektetés lett kevesebb 218.025 Ft-tal. Az utolsó oszlop-csoport mutatja a végeredményt. A minimálbér-emelés miatt az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg a 2016-os 1.711.620 Ft-ról évi 1.889.550 Ft-ra nőne, tehát a többletköltség 177.930 Ft lenne munkavállalónként.a javaslatunk munkavállalónként 218.025 megtakarítást eredményez ebben, azaz ez még a 2016-os teljes 8 órás befektetés költségénél is kevesebb. 10 munkavállalónál ez a megtakarítás 2.180.250 Ft. 20 munkavállalónál 4.360.500 Ft 50 munkavállalónál pedig már 10.901.250 Ft. Ez mindegyik esetben 122,53%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással. Garantált bérminimum Ugyanez a megoldás természetesen a garantált bérminimumnál is használható. A szempont itt is az volt, hogy a munkavállalóhoz eljutó 6 órás nettó bér + Cafetéria kosár együttes értéke egyezzen meg a 8 órás garantált bérminimum nettó összegével.
Nem megyek végig a teljes táblázaton, hiszen a számok kivételével TELJESEN megegyezik az előzővel. Így csak a végeredményre vessünk egy pillantást: A garantált bérminimum-emelés miatt az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg a 2016-os 1.989.180 Ft-ról évi 2.386.020 Ft-ra nőne, tehát a többletköltség 396.840 Ft lenne munkavállalónként. A javaslatunk munkavállalónként 275.310 megtakarítást eredményez. 10 munkavállalónál ez a megtakarítás 2.753.100 Ft. 20 munkavállalónál 5.506.200 Ft 50 munkavállalónál pedig már 13.765.500 Ft. Ez mindegyik esetben 69,38%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással. Mondanom sem kell, hogy ezek csupán számítási példák, amelyek az elérhető előnyöket általánosságban - és nem konkrétan az Ön cége esetében - mutatják. Minden megoldás megvalósításához körültekintően kell hozzálátni, együttesen vizsgálva a munkavállalók teljes létszámát, különféle bérszintjüket, valamint ennek fényében a Cafetéria bevezetésével járó várható költségeket és nyereségeket.
5) A számítási példák tanulságai A különféle számítási példákban azt próbáltam bemutatni, nagyságrendileg milyen összegekkel tudja ellensúlyozni cégében a minimálbér-emelés költségeit a Cafetéria-rendszer javaslataink szerinti átalakításával 2017-ben. Megítélésünk szerint ezek a számok megérik, hogy szorosabb együttműködésre lépjen munkavállalóival. Amennyiben nem teszi, a bér- és járulékemelések forrásigényét vagy a cég bevételeinek növelésével kell ellensúlyoznia, vagy pedig a nyereségből kell kigazdálkodnia. Ön ismeri cége belső és külső piaci helyzetét, Ön ismeri a nyereségben és költségvetésben lévő tartalékokat, így Ön tudja, mennyire lesz nehéz vagy könnyű ezt megvalósítani 2017-ben. Ugyanakkor emlékeznie kell a tudományos tényekre is, amelyeket videómban bemutattam a Cafetéria másodlagos pénzügyi előnyeiről. A Cafetéria elsődleges pénzügyi előnyeinek maximális kiaknázásához jó emberi együttműködést és egyetértést kell kialakítania munkavállalóival ebben a kérdésben. Ennek további pozitív oldala, hogy a jó emberi együttműködés erősödése már önmagában is bevételnövelő hatású a cégére nézve. Persze, a számításaim egy átlagos Cafetéria-csomagra vonatkoztak. Az Ön cégében ettől némiképp eltérő számok jöhetnek ki, ez azonban a lényegen nem változtat. A lényeg egy egyszerű befektetési döntés: mibe szeretne jobban befektetni: a munkavállalói termelésébe és elégedettségébe, vagy az állami termelésbe és elégedettségbe? És mielőtt még félreért valamit: NEM azt javaslom Önnek, hogy ne adja meg az államnak, ami az államé! Az törvénytelen lenne, és elkerülhetetlenül visszaüt. Azt javaslom, hogy működjön együtt jobban a munkavállalóival, hogy a cég által megtermelt pénzből minél több jusson az ő motiválásukra, és minél kevesebbet kelljen az állam irányában tett befektetésekre feláldozni. Megoldási javaslataim 100%-ban legális megoldások, nem csalást igényelnek, hanem pénzügyi IQ-t. További információk: CZIRÁKINÉ KOCSIS MÓNIKA +36 30 565 5402 www.etikuspenzugyek.hu Czirákiné Kocsis Mónika Cafetéria, pénzügyek, biztosítás Oberfrank Zoltán Marketing, toborzás