Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1 Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU 27 (26.830 európai polgár) 2 Az adatfelvétel időpontja: 2009. június 12. 2009. július 6. I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG...2 A. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon... 2 B. A nemzeti választásokon való részvétel... 4 C. Az általános és/vagy európai parlamenti választásokon való részvétel profilja... 4 D. Politikai közelség... 5 II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG...6 III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS...8 A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak... 8 B. A választáson való részvétel okai... 10 C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések... 12 IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS... 15 A. A távolmaradásról való döntés időpontja... 15 B. A választástól való távolmaradás okai... 16 V. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS... 20 A. Az Európai Parlament... 20 B. Az Európai Unió... 21 VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA... 23 1 Részletesebb elemzés az ugyanezen tanulmányról szóló elemzési összefoglalásban található. 2 E választás utáni tanulmány eredményeit szociodemográfiailag és politikailag súlyozták a reprezentativitásuk biztosítása érdekében.
I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon EU27 RÉSZVÉTEL 43% TARTÓZKODÁS 57% NEM Férfi 44% Nő 42% ÉLETKOR 1824 év 29% 2539 év 36% 4054 év 44% 55 év vagy idősebb 50% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 43% 1619 év 40% 20 év vagy idősebb 52% Még tanul 34% KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ igen 49% nem 34% AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG igen 67% nem 30% Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést 2/24
3/24 Turnout European elections 2009 90,8% 90,4% 78,8% 65,0% 59,5% 59,4% 58,6% 53,7% 52,6% 46,0% 45,5% 44,9% 43,9% 43,3% 43,0% 40,6% 40,3% 39,0% 36,8% 36,8% 36,3% 34,7% 28,3% 28,2% 27,7% 24,5% 21,0% 19,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% LU BE MT IT DK CY IE LV EL AT SE ES EE DE EU27 FR FI BG NL PT HU UK SI CZ RO PL LT SK
B. A nemzeti választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel EU27 RÉSZVÉTEL 72% TARTÓZKODÁS 25% NEM Férfi 72% Nő 72% ÉLETKOR 1824 év 38% 2539 év 64% 4054 év 77% 55 év vagy idősebb 82% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 76% 1619 év 70% 20 év vagy idősebb 80% Még tanul 40% KÖTŐDIK A SAJÁT ORSZÁGÁHOZ igen 72% nem 51% Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést C. Az általános és/vagy európai parlamenti választásokon való részvétel profilja Szavazott a legutóbbi általános választásokon és a 2009. évi európai parlamenti választásokon Szavazott a legutóbbi általános választásokon, de a 2009. évi európai parlamenti választásokon nem Sem a legutóbbi általános választásokon, sem a 2009. évi európai parlamenti választásokon nem szavazott Nem szavazott a legutóbbi általános választásokon, de a 2009. évi európai parlamenti választásokon szavazott EU27 39% 33% 22% 3% 4/24
D. Politikai közelség Q10. Önhöz közelállónak érzie valamelyik politikai pártot? EU27 Igen, nagyon közelállónak 13% Igen, valamennyire 30% közelállónak Nem, nem igazán közelállónak 28% Nem, egyáltalán nem 26% közelállónak Nem tudja 3% igen nem EU27 43% 54% NEM Férfi 45% 52% Nő 41% 57% ÉLETKOR 1824 év 30% 68% 2539 év 36% 61% 4054 év 42% 55% 55 év vagy idősebb 52% 46% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál 45% 53% hamarabb 1619 év 40% 57% 20 év vagy idősebb 50% 48% Még tanul 36% 61% Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Nemzeti eltérések: Az egy bizonyos politikai párthoz való közelállást legnagyobb arányban a máltai (a válaszadók 78%a úgy érzi, hogy nagyon vagy valamennyire közel áll egy politikai párthoz), a holland (62%) és a ciprusi (60%) válaszadók fejezték ki. Ezt a legkisebb mértékben az Egyesült Királyságban (22%), Romániában (26%) és Lengyelországban (31%) fejezték ki. 5/24
II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személyesen emlékszike arra, hogy a TVben, az Interneten vagy plakátokon látta, újságokban olvasta, a rádióban hallotta azt a kampányt, amely az embereket az európai parlamenti választásokon való szavazásra ösztönözte? Nemzeti eltérések: igen nem nem tudja EU27 67% 30% 3% NEM Férfi 69% 28% 3% Nő 64% 33% 3% ÉLETKOR 1824 év 66% 31% 3% 2539 év 64% 32% 4% 4054 év 69% 29% 2% 55 év vagy idősebb 67% 37% 3% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korbban vagy 60% 37% 3% annál hamarabb 1619 év 67% 30% 3% 20 év vagy idősebb 73% 25% 2% Még tanul 68% 30% 2% Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Az európai parlamenti választásokat megelőző választási kampányra a legtöbben Máltán (89%), Svédországban (86%) és Szlovákiában (82%) emlékeztek. A legkevesebben Bulgáriában (45%), Belgiumban (53%) és az Egyesült Királyságban (54%). Szociodemográfiai eltérések: Miként a fenti táblázatból kitűnik, 5 százalékpontos különbség van a nők és a férfiak között az európai parlamenti választási kampányra való emlékezés tekintetében (64% ill. 69%). Az életkor nem befolyásoló tényező ebben az esetben, de a tanulmányok befejeztének megfelelő életkor kis különbségeket hoz létre (minél több ideig tanult, annál jobban emlékszik). Az otthoni internethozzáférés fontos: Az internethozzáféréssel rendelkező válaszadók 70%a, míg a hozzáféréssel nem rendelkező válaszadók 61%a emlékezett a kampányra. Az Európához való kötődés az európai parlamenti kampányra való emlékezés mutatója. Az Európához kötődő válaszadók 73%a, míg az Európához nem kötődőknek csak 57%a emlékezett a kampányra (hasonló mintát mutat az, hogy valaki az EU polgárának érzi magát). A legutóbbi európai parlamenti választásokon szavazó személyek 73%a emlékszik a kampányra, de a nem szavazók 61%a is emlékszik a kampányra. 6/24
7/24 Campaign awarness 67% 89% 86% 82% 80% 79% 79% 78% 78% 76% 75% 75% 74% 72% 72% 72% 71% 69% 67% 66% 66% 66% 66% 62% 60% 54% 53% 45% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU27 MT SE SK EE DK HU CY NL ES CZ SI LU IE LT AT FI DE PT EL FR LV PL RO IT UK BE BG
III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB. Az alábbi Q3a., Q4d. és Q5. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009es európai parlamenti választások során elmentek szavazni (43%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte el, hogy arra a politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni, akire a közelmúltbeli európai parlamenti választásokon szavazott? EU27 Mindig így szavazott 50% Néhány hónappal azelőtt döntött így 21% Néhány héttel azelőtt döntött így 13% A választások előtt néhány nappal döntött így 9% A választás napján döntött így 6% Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Nemzeti eltérések: Mindig így szavazott: Az első három ország: Ciprus (76 %), Málta (66%) és Görögország (63%). Az utolsó három ország: Lettország (17%), Svédország (26%) és Finnország (38%). Néhány hónappal azelőtt döntött így: Az első három ország: Bulgária (32%), Lettország (28%), Írország és Svédország (mindkét országban 26%). Az utolsó három ország: Görögország, Szlovénia, Litvánia és Franciaország (mindegyik országban 15%). Néhány héttel azelőtt döntött így: Az első három ország: Lettország (23 %), Írország és Svédország (mindkét országban 20%). Az utolsó három ország: Ciprus (4%), Málta (4%) és Görögország (9%). A választások előtt néhány nappal döntött így: Az első három ország: Franciaország (19 %), Svédország és Dánia (mindkét országban 17%). Az utolsó három ország: Spanyolország (5%), Magyarország és Olaszország (mindkét országban 4%). A választás napján döntött így: Az első három ország: Lettország (17%), Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság (mindegyik országban 11%). 8/24
Az utolsó három ország: Magyarország (1%), Olaszország, Portugália és Bulgária (mindegyik országban 2%). Szociodemográfiai eltérések: A nem nem befolyásolja az arra vonatkozó döntés időpontját, hogy kire szavazzanak. Mindig így szavazott: A mindig ugyanarra a pártra való szavazás az életkorral növekszik (30% a legfiatalabb korcsoport és 58% a legidősebb korcsoport esetében). Minél hosszabb ideig folytatott iskolai tanulmányokat a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy mindig ugyanarra a pártra szavaz. A mindig ugyanarra a pártra szavazók kétszer nagyobb valószínűséggel szavaztak a legutóbbi nemzeti választásokon (52%, míg 26% azok esetében, akik nem szavaztak a legutóbbi nemzeti választásokon). A választások előtt néhány nappal vagy néhány héttel döntött így: Azon válaszadók, akik néhány héttel vagy csak néhány nappal a választások előtt döntöttek, legnagyobb átlag feletti részaránya a diákok között található (38%, míg az uniós átlag 22%). Ugyanez vonatkozik azon válaszadókra, akik nem szavaztak a legutóbbi nemzeti választásokon (37% néhány héttel vagy csak néhány nappal a választások előtt döntötte el, hogy kire szavaz). A választás napján döntött így: Az uniós átlag 6%, a munkanélküli válaszadók közül kétszer annyian döntöttek az utolsó pillanatban a választás napján (de hangsúlyozni kell, hogy a részvételük átlag alatti). 9/24
B. A választáson való részvétel okai Q4d. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásokon való részvételének fő okai? Reasons to vote This is your duty as citizen 47% You alw ays vote To support the political party you feel close to You can make things change in voting on the European elections You are in favour of the EU 19% 16% 24% 40% You feel European/ citizen of the EU To express your disagreement To support your Government The EU plays an important role in your everyday life 6% 13% 11% 9% To impose sanctions to your Government You are very interested in European affairs The information you received during the campaign convinced you to go to vote To impose sanctions to the EU 2% 5% 5% 5% Because voting is compulsory Other (SPONTANEOUS) DK 2% 1% 1% Nemzeti eltérések a három fő ok tekintetében: Állampolgári kötelességem: Az első három ország: Ciprus (78 %), Málta (74%) és Románia (73%). Az utolsó három ország: Cseh Köztársaság (29%), Magyarország (30%), Ausztria és Olaszország (35%). Mindig elmegyek szavazni: Az első három ország: Dánia (59%), Finnország (54%) és Ciprus (53%). Az utolsó három ország: Luxemburg (19%), Spanyolország (27%) és Görögország (29%). Támogatom azt a pártot, amelyhez közel állok: Az első három ország: Bulgária (45%), Ciprus (42%) és Szlovákia (41%). Az utolsó három ország: Portugália (10%), Lengyelország (14%), Luxemburg és Spanyolország (mindkét országban 17%). Szociodemográfiai eltérések a három fő ok tekintetében: Állampolgári kötelességem: Azon válaszadók részaránya, akik elmentek szavazni a 2009es EPválasztásokon és a kötelességet adják meg oknak, azok között a legalacsonyabb, akik gyengén kötődnek a saját országukhoz 10/24
(27%) és akik a legutóbbi nemzeti választásokon nem mentek el szavazni (38%). Mindig elmegyek szavazni: Az életkorukból logikusan adódóan e válasz aránya jóval az átlag alatt van a diákok csoportjaiban (27%). Rendkívül alacsony a részarány azok körében, akik a legutóbbi nemzeti választásokon nem mentek el szavazni (38%), és szintén nagyon alacsony a munkanélküliek körében (30%). Támogatom azt a pártot, amelyhez közel állok: Az országukhoz gyengén kötődő válaszadók legkisebb része nevezte meg a választásokon való részvétel okának azt, hogy ezzel azon párt támogatását fejezte ki, amelyhez közel áll (18%, míg az uniós átlag 24%). 11/24
C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések QK5. Mely kérdések késztették Önt arra, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon? A 2009es EPválasztások előtt március A 2009es EPválasztások után Gazdasági növekedés 52% 41% Munkanélküliség 57% 37% A nyugdíjak jövője 32% 22% Az EU szerepe nemzetközi színtéren 17% 22% Az európai intézmények hatásköre és feladatai 12% 19% Bűnözés 39% 18% Infláció és vásárlóerő 28% 18% Bevándorlás 20% 16% Az éghajlatváltozás elleni harc 23% 16% Európai értékek és identitás 10% 16% Energia 13% A közös valuta, az euró 15% 12% Terrorizmus 23% 11% Mezőgazdaság 19% 11% Élelmiszerbiztonság 9% Egyéb (SPONTÁN) 3% 4% Egyik sem (SPONTÁN) 12% DK 2% 3% a válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn A két felmérés összehasonlításakor a módszertani különbségeket figyelembe kell venni, mivel a választás előtti felmérést telefonon készítették, az EB71.3 felmérést pedig személyes interjúk révén. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Key issues Economic growth Unemployment The future of pensions The role of the EU in the international scene The power and competences of the European institutions Crime Inflation and purchasing power Immigration The fight against climate change European values and identity The energy The single currency, the Euro None (SPONTANEOUS) Terrorism Agriculture The food security Other (SPONTANEOUS) DK 4% 3% 9% 13% 12% 12% 11% 11% 16% 16% 16% 19% 18% 18% 22% 22% 37% 41% 12/24
Nemzeti eltérések a négy fő kérdés tekintetében: Gazdasági növekedés: Bulgáriában (63%), Írországban (62%) és Magyarországon (59%) ez volt a legerősebb ösztönző kérdés. Az Egyesült Királyságban (23%), Franciaországban (29%), Finnországban és Hollandiában (mindkét országban 31%) ez volt a 2009es EPválasztásokon való részvételre legkevésbé ösztönző kérdés. Munkanélküliség: A válaszadók legnagyobb részét Spanyolországban (65%), Írországban (64%) és Görögországban (60%) motiválta ez a kérdés. Hollandiában (11%), Finnországban (22%), az Egyesült Királyságban és Dániában (mindkét országban 25%) viszont a válaszadók legkisebb része tartotta ezt a választással kapcsolatos legfőbb kérdésnek. A nyugdíjak jövője: Ezt a kérdést Magyarországon (49%), Romániában (48%) és Bulgáriában (43%) tartotta a válaszadók legnagyobb része a választással kapcsolatos lényeges kérdésnek. A nyugdíjak jövője az európai parlamenti választások kimenetele tekintetében nem volt fontos a holland (6%), a dán és a svéd (mindkét országban 8%) válaszadók szerint. Az EU szerepe nemzetközi színtéren: A német (33%), az osztrák (29%), a dán és a holland (mindkét országban 27%) válaszadók tartják az EU nemzetközi színtéren betöltött szerepét a 2009es európai parlamenti választásokon való részvételükre ható jelentős ösztönzőnek. Spanyolországban, Lettországban (mindkét országban 10%), az Egyesült Királyságban és Írországban (mindkét országban 11%) volt a legkisebb a részaránya azon válaszadóknak, akik e kérdést a 2009es EPválasztásokon való részvételükre ható ösztönzőnek tartották. Szociodemográfiai eltérések a négy fő ok tekintetében: Gazdasági növekedés: A férfiak nagyobb része szerint volt ez a 2009es európai parlamenti választások fő kérdése, mint a nők esetében (44%, a nőknél pedig 38%). Az 55 éves vagy annál idősebb válaszadók számára ez a kérdés sokkal kevésbé fontos (36%). A választást megelőző uniós kampányra emlékezők nagyobb arányban (43%) tartják ezt oknak, mint azok, akik nem emlékeznek a kampányra (35%). Munkanélküliség: 13/24
Az 55 éves vagy annál idősebb válaszadók számára ez a kérdés is sokkal kevésbé fontos (32%, míg az EUátlag 41%). Kevésbé fontos a menedzserek számára (27%), mint más szakmákban dolgozók, különösen a már munkanélküliek számára (62%). Rendkívül fontos azok számára, akik többnyire nehezen tudják kifizetni a számláikat a hónap végén (57%). A nyugdíjak jövője: A válaszadók fiatal, 18 24 éves életkorú csoportját ez szinte egyáltalán nem érdekli, e csoportban mindössze 11% tartja ezt fontos választási kérdésnek (az EUátlag ennek a kétszerese, 22%). A már nyugdíjba vonult válaszadók közül természetesen rendkívül sokan tartják ezt fontos kérdésnek (29%). Az EU szerepe nemzetközi színtéren: A 15 évesen vagy annál fiatalabban tanulmányaikat befejezők nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az EU nemzetközi színtéren betöltött szerepének (14%). Az oktatási rendszerben eltöltött idő növekedésével ez változik (30% azok közül, akik 20 évés korukig vagy még tovább tanultak), és a legmagasabb értéket a diákok között éri el (32%). 14/24
IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB. Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az 2009es európai parlamenti választások során nem mentek el szavazni (57%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy NEM megy el szavazni? Nemzeti eltérések: EU27 Soha nem szavaz 22% Néhány hónappal azelőtt döntött így 18% Néhány héttel azelőtt döntött így 15% A választások előtt néhány nappal döntött így 16% A választás napján döntött így 16% Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Soha nem szavaz: Az első három ország: Luxemburg (57 %), Belgium 3 (50%) és az Egyesült Királyság (39%). Az utolsó három ország: Románia (6%), Görögország (8%), Szlovákia és Ciprus (mindkét országban 11%) Néhány hónappal azelőtt döntött így: Az első három ország: Ciprus (39 %), Málta (38%) és Görögország (35%). Az utolsó három ország: Luxemburg (8%), az Egyesült Királyság (9%), Hollandia, Írország és Belgium (mindegyik országban 12%). Néhány héttel azelőtt döntött így: Az első három ország: Görögország (24 %), Ausztria (23%) és Olaszország (21%). Az utolsó három ország: Luxemburg (4%), Franciaország és Ciprus (mindkét országban 10%). A választások előtt néhány nappal döntött így: Az első három ország: Szlovákia (27 %), Románia és Szlovénia (mindkét országban 23%). 3 Mivel Luxemburgban és Belgiumban kötelező részt venni a szavazáson, a részvételi arány az átlagosnál sokkal magasabb. Ugyanakkor a távolmaradók között igen jelentős számban (a bejegyzett választók összességéhez képest kevesen) vannak azok, akik soha nem mennek el szavazni. 15/24
Az utolsó három ország: Luxemburg (4%), Málta (5%) és Belgium (6%). A választás napján döntött így: Az első három ország: Hollandia (29 %), Svédország és Dánia (mindkét országban 26%). Az utolsó három ország: Belgium (3%), Luxemburg (6%) és Málta (8%). Szociodemográfiai eltérések: Soha nem szavaz: A legfiatalabb (1824 éves) válaszadók nagyobb része soha nem szavaz (33%), ugyanez 28% a 2539 évesek esetében, 18% a 40 54 éveseknél és csupán 16% az 55 éves, vagy annál idősebb korcsoportban. A foglalkozás szerinti lebontás azt mutatja, hogy leggyakrabban a munkanélküliek nem mennek el szavazni (38%). A saját országhoz való kötődés hiánya a távolmaradás igen jó indikátora (az országukhoz nem kötődők 39%a úgy nyilatkozik, hogy soha nem megy el szavazni, míg az országukhoz kötődőknek csak 20% állítja ugyanezt, ami az Európai Unióhoz való kötődés hiánya esetében is hasonló arányt 27% és 18% mutat). A választás napján döntött így: A 20 évesen vagy annál idősebb korban iskoláikat befejező válaszadók igen jelentős része az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy nem vesz részt a szavazásban (22%, míg az uniós átlag 16%). Azonos arányban vannak azok a válaszadók, akik a legutóbbi nemzeti választásokon leadták szavazatukat, de az európai parlamenti választások napján úgy döntöttek, hogy nem mennek el szavazni. B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásoktól való távolmaradásának fő okai? 16/24
Reasons for abstaining Lack of trust in/ dissatisfaction w ith politics generally Not interested in politics as such Vote has no consequences/ vote does not change anything On holiday/ aw ay from home Too busy/ no time/ w ork Do not know much about the EU/ EP or the EP elections Rarely or never vote Not interested in European matters Not really satisfied w ith the European Parliament as an institution Sick/ health problem at the time Lack of public debate/ lack of electoral campaign Other (SPONTANEOUS) Involved in a family/ leisure activity Opposed to the EU Registration or voting card problems DK Did not know there w ere elections 10% 10% 10% 10% 9% 8% 7% 6% 6% 5% 4% 3% 3% 2% 17% 17% 28% 17/24
Nemzeti eltérések a fő okok tekintetében: A politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya: Az első három ország: Görögország (51%), Bulgária (45%), Ciprus és Románia (mindkét országban 44%). Az utolsó három ország: Dánia (8%), Luxemburg (11%), Finnország és Belgium (mindkét országban 18%). A politika mint olyan nem érdekli: Az első három ország: Magyarország, Málta (mindkét országban 29%) és Spanyolország (26%). Az utolsó három ország: Hollandia (6%), Svédország (8%) és Franciaország (10%). A szavazásnak nincsenek következményei/a szavazás semmit sem változtat meg: Az első három ország: Lettország (38%), Ausztria (35%) és Bulgária (31%). Az utolsó három ország: Luxemburg (5%), Dánia és Írország (mindkét országban 7%). Szociodemográfiai eltérések a három fő ok tekintetében: A politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya: A legfiatalabb válaszadók számára ez nem számít jelentős oknak (csupán 19%uk adta meg), az idősebb korosztályok viszont sokkal nagyobb arányban (a 4045 évesek 32%a, illetve az 55 évesek és annál idősebbek 31%a) indokolják ezzel távolmaradásukat. Sokkal gyakrabban jelölik meg az Európához nem kötődő válaszadók (33%), mint a kötődésről számot adók (25%). Ezzel szemben a saját országhoz való kötődés megléte vagy hiánya nem okoz ilyen eltérést. A politika mint olyan nem érdekli: A fiatal (1824 éves) válaszadók gyakrabban indokolják a szavazástól való távolmaradást a politikával szembeni érdektelenséggel (20%). A munkanélküliek és a 15 évesen vagy annál fiatalabban tanulmányaikat befejezők igen magas arányban jelölik meg ezt az okot távolmaradásuk egyik indokaként (25 és 21%). Szintén átlagon felüli számban válaszolnak így azok, akik a legutóbbi nemzeti választás alkalmával nem mentek el szavazni. A szavazásnak nincsenek következményei/a szavazás semmit sem változtat meg: Ezt az okot különösen gyakran jelölik meg azok a válaszadók, akik a hónap végén rendszerint nehezen fizetik ki számláikat (25%), illetve a munkanélküliek. 18/24
19/24
V. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS A. Az Európai Parlament Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetővé teszi, hogy eldöntse, kire szavaz Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok által fontosnak tartott kérdéseket Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Igen, bizonyos mértékben megfelel Nem, nem igazán Nem tudj a 53% 42% 5% 46% 41% 13% Nemzeti eltérések: A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetővé teszi, hogy eldöntse, kire szavaz: Az első három ország: Málta (90%), Ciprus (79%) és Luxemburg (75%). Az utolsó három ország: Az Egyesült Királyság, Lengyelország (mindkét országban 42%) és Portugália (44%). Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok által fontosnak tartott kérdéseket: Az első három ország: Svédország (72%), Hollandia (65%), Belgium és Észtország (mindkét országban 61%). Az utolsó három ország: Franciaország (31%), Bulgária (35%) és Lettország (37%). Szociodemográfiai eltérések: A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetővé teszi, hogy eldöntse, kire szavaz: A férfiak inkább mint a nők (57% ill. 50%). A 1824 éves válaszadók esetében a legkevésbé igaz ez az állítás (50%). A végzett tanulmányok időtartamával arányosan növekszik (47%61%). Különbségek az Európához kötődő (62%) és nem kötődő (38%) válaszadók között. A legutóbbi európai parlamenti választások során szavazatát leadó és a szavazástól távolmaradó válaszadók igen eltérő 20/24
arányban vélték úgy, hogy kellőképpen tájékozottak (69% ill. 37%). Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok által fontosnak tartott kérdéseket: Az ezzel egyetértő férfiak aránya: 48%. Az ezzel egyetértő nők aránya: 44%. A diákok 60% ezt gondolja, de a tanulmányaikat 15 évesen vagy annál hamarabb befejező válaszadóknak csak 38% válaszolt igennel. A munkanélkülieknek csak 37% véli úgy, hogy ez bizonyos mértékben igaz. B. Az Európai Unió Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Igen, bizonyos mértékben megfelel Nem, nem igazán Nem tudj a Megbízik az Európai Unió intézményeiben 50% 40% 10% (ORSZÁGUNK) uniós tagsága jó dolog 69% 22% 9% Az Európai Unió polgárának érzi magát 64% 32% 4% Kötődik (ORSZÁGUNK)hoz 91% 7% 2% Kötődik Európához 64% 32% 4% Nagyon érdekli a politika 39% 58% 3% Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Nemzeti eltérések: Megbízik az Európai Unió intézményeiben: Az első három ország: Finnország (67%), Belgium, Észtország és Ciprus (valamennyi országban 66%). Az utolsó három ország: Egyesült Királyság (29%), Lettország (41%), Franciaország és a Cseh Köztársaság (mindkét országban 46%). (ORSZÁGUNK) uniós tagsága jó dolog: Az első három ország: Luxemburg (85%), Hollandia (84%) és Belgium (83%). Az utolsó három ország: Lettország (49%), Egyesült Királyság (45%) és Magyarország (36%). Az Európai Unió polgárának érzi magát: Az első három ország: Luxemburg (86%), Spanyolország (82%) és Szlovákia (78%). Az utolsó három ország: Egyesült Királyság (37%), Bulgária (47%) és Lettország (51%). 21/24
Kötődik (ORSZÁGUNK)hoz: Az első három ország: Finnország (99%), Ciprus és Málta (mindkét országban 98%). Az utolsó három ország: Románia (82%), Egyesült Királyság és Olaszország (mindkét országban 86%). Kötődik Európához: Az első három ország: Luxemburg (84%), Magyarország (81%) és Dánia (80%). Az utolsó három ország: Egyesült Királyság (34%), Litvánia (48%) és Görögország (53%). Nagyon érdekli a politika: Az első három ország: Lettország (66%), Németország (62%) és Ausztria (55%). Az utolsó három ország: Románia (20%), Bulgária (22%) és Szlovákia (23%). Szociodemográfiai eltérések: Megbízik az Európai Unió intézményeiben: Ezzel az állítással több férfi, mint nő ért egyet (53% ill. 48%). A legnagyobb arányban a diákok (54%) és a tanulmányaikat 20 évesen vagy annál idősebb korukban befejező válaszadók (60%) értenek egyet. Egyenesen arányos a társadalmi ranglétrán betöltött pozícióval (40% az alacsonyabb szinteken, 62% a legmagasabb szinten). (ORSZÁGUNK) uniós tagsága jó dolog: Nemek szerinti eltérések mutatkoznak (a férfiak 71%a, míg a nőknek csak 67%). Ismét a diákok azok, akik a leginkább egyetértenek az állítással (82%). Az Európai Unió polgárának érzi magát: A férfiak nagyobb arányban érzik magukat európai polgárnak (66%), mint a nők (61%). Az állítással való egyetértés egyenesen arányos az oktatási rendszerben eltöltött idővel illetve azzal a társadalmi szinttel, ahová a válaszadó önmagát elhelyezi. Kötődik (ORSZÁGUNK)hoz: A szoros kötődés csaknem teljesen független bármelyik szociodemográfiai változótól. Érdekes különbség figyelhető meg az Európához kötődő (96%) és nem kötődő (86%) válaszadók között. 22/24
Kötődik Európához: Hat százalékpontos különbség van a férfiak és a nők között (67% ill. 61%). A diákok 76% és a tanulmányaikat 20 évesen vagy annál idősebb korban befejező válaszadók 76% egyetért ezzel az állítással, de a munkanélkülieknek csak 56% válaszolt igennel. A hónap végén számláikat rendszerint nehezen kifizető válaszadóknak csak 48%a kötődik Európához. A saját országához kötődő válaszadók 67%a egyben Európához is kötődik. Ezzel szemben a saját országához nem kötődő válaszadók 32%a Európához viszont kötődik. Nagyon érdekli a politika: Jelentős nemek szerinti eltérések figyelhetők meg (férfiak: 46%, nők: 33%). A politika iránti érdeklődés a válaszadók korával növekszik. A legkevésbé azokat érdekli a politika, akik tanulmányaikat 15 évesen vagy annál hamarabb fejezték be, a leginkább pedig azokat, akik 20 évesen vagy annál idősebb korban. A diákokat az átlagosnál magasabb arányban érdekli a politika (42% szemben a 39%os uniós átlaggal). A legkevésbé a háztartásbelieket érdekli a politika (26%). Igen jól mutatja az Európához való kötődést és a szavazásban való részvételt. VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Nagyon fontos a számára, hogy (ORSZÁGUNK)ban/on melyik jelöltet választották meg európai parlamenti képviselőnek az európai parlamenti választásokon. Nagyon fontosnak tartja, hogy tudja, (ORSZÁGUNK)ban/on melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez az európai parlamenti választásokon. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Igen, bizonyos mértékben megfelel Nem, nem igazán Nem tudj a 49% 44% 7% 50% 43% 7% Nemzeti eltérések: Nagyon fontos a számára, hogy az európai parlamenti választásokon melyik jelölteket választották meg európai parlamenti képviselőnek. Az első három ország: Málta (78%), Luxemburg (74%), Észtország és Ciprus (mindkét országban (64%). 23/24
Az utolsó három ország: Szlovénia (34%), Egyesült Királyság és Szlovákia (mindkét országban 38%). Nagyon fontosnak tartja, hogy tudja, melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez az európai parlamenti választásokon. Az első három ország: Luxemburg (76%), Málta (72%) és Olaszország (61%). Az utolsó három ország: Szlovénia (30%), Románia (33%) és az Egyesült Királyság (34%). Szociodemográfiai eltérések: Nagyon fontos a számára, hogy az európai parlamenti választásokon melyik jelölteket választották meg európai parlamenti képviselőnek. A férfiak 52%a és a nők 46%a így gondolja. A 1824 évesek 42%a számára fontos, míg az 55 éves vagy annál idősebb válaszadók esetében ez az arány 52%. A legutóbbi európai parlamenti választásokon szavazatukat leadó válaszadók 68%a egyetért ezzel az állítással, de a szavazástól távolmaradóknak csak 29%a véli úgy, hogy ez fontos. Minél magasabb oktatási szintet ért el egy válaszadó, annál nagyobb jelentőséget tulajdonít annak, hogy melyik jelölteket választották meg. Nagyon fontosnak tartja, hogy tudja, melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez az európai parlamenti választásokon. Valamennyi alcsoport számára általában kissé fontosabb, mint az, hogy melyik jelöltet választották meg. Az egyetértés aránya ugyanazt a mintát követi, mint a korábbi bekezdés esetében. Közvéleményfigyelő osztály További tájékoztatás: Jacques Nancy (+32 2 284 24 85) Nives Žun Elise Defourny Jonas Trifot (+32 2 284 06 55) 24/24