BTMANET 201 Nyelvtanulás és reflexió II. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Sprachlernen und Reflexion II. Language learning and reflexion II. szerda 14.0016.00h Némettanár mesterképzés (nappali és levelező) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 A nyelvtanulás és reflexió szemináriumot azoknak a Némettanár mesterszakos hallgatóknak kell felvenniük, akik Minor tanulmányok után kerültek be a mesterképzésbe. Bár a mesterképzés feltétele a felsőfokú német nyelvvizsga, amivel a hallgatók rendelkeznek, nyelvtudásuk bizonytalanabb, mint azoké, akik germanisztika BA szakot végeztek. Ezért kiegészítő nyelvi képzésre van szükségük, melynek célja a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességeik fejlesztése. Mindezen túl a szeminárium a módszertani reflexiót is szolgálja: megismerik egy kommunikatív nyelvkönyv felépítését, az egyes leckék céljait, struktúráját, a szövegek és feladatok módszertani logikáját, az egyes munkaformák jellegzetességeit. 1. Einführung: Ziele, Thematik uns Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 11) Globalisierung heute Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Global erfolgreich rasch wichtige Einzelinformationen finden) 3. Der qualitative Sprung komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen 4. Folgen der Globalisierung ein klar gegliedertes Referat halten, Sachverhalte detailliert darstellen, als Vortragender auf andere eingehen 5. Klimawandel Vorträge und Debatten verstehen 6. Die Globalisierung und wir Argumente schriftlich abwägen, Ankündigungen machen, Diskussion moderieren, komplexes Thema strukturiert vortragen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 8. (Lektion 12) Wandel Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen, Geschichten erzählen und angemessen beenden 9. Wertewandel anspruchsvolle Texte zusammenfassen, argumentieren und auf andere reagieren 10. Lernen im Wandel komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen, Notizen machen, die anderen nützen, an Verhandlungen teilnehmen 11. Verwandelt argumentieren und auf andere reagieren 12. Zeit im Wandel gut strukturierte Texte schreiben, eigene Meinung darstellen (Zur selbständigen Bearbeitung: Ab morgen wird alles anders in Texten implizite Einstellungen erfassen, Informationen und Ratschläge austauschen 13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses aláírás, két zárthelyi dolgozat és szóbeli (reflexiók) 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian KöhlKuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008.
2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian KöhlKuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008. 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian KöhlKuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CDs. Stuttgart: Klett 2008. 2. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Backhaus, Anke Sander, Ilse Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Textsorten für Studium und Beruf. Stuttgart: Klett 2010.
BTMANET202 Szinkron nyelvészeti ismeretek II. Synchronlinguistik II. Kegyesné Dr. Szekeres Erika Kegyesné Dr. Szekeres Erika Synchronic linguistics II. szerda 16.0018.00h Némettanár mesterképzés (nappali és levelező) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 nincs A szemináriumokon a hallgatók kontrasztív és szinkron nyelvészeti szempontból, valamint a referencia és a funkcionális nyelvtan kontextusában szereznek ismereteket a német nyelvről. A gyakorlatok célja, hogy előkészítsék a későbbi tanulmányok magasabb szintű szöveggrammatikai, szövegpragmatikai és szövegstilisztikai, szemantikai ismereteinek befogadását. 1. Aktiv, Passiv, subjektloses Passiv. 2. Futur I. II. 3. Modalverben und Modalpartikeln. 4. Demonstrativartikel und pronomen, 5. Komparativ und Komparativsätze 6. Nominalisierungen, Verbalisierungen. 7. Mittel der Textkohärenz. 8. Mittel der Textkohäsion. 9. Klausur I. 10. Aufforderung und Aufforderungsstrukturen. 11. Indirekte Rede. 12. NomenVerbVerbindungen. 13. Adjektive und Adverbien. 14. Verben: trennbar und nicht trennbar. 15. Klausur II. Beszámoló és két zárthelyi dolgozat megírása. 1. Daniels A. Dengler S. Estermann Ch. KöhlKuhn R. Lanz M. Sander I. Schlenker W. Tallowitz U.: Mittelpunkt C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010 1. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag 1998, oder erweiterte Auflage 2004 2. Zifonun, G. et al.: Grammatik der deutschen Sprache. Berlin: de Gruyter 1997. A beszámoló tartalma: nyelvészeti írások saját választás alapján a fenti témakörökhöz kapcsolódóan.
BTMANET203 Kontrasztív nyelvészet Dr. Kriston Renáta Dr. Kriston Renáta Kontrastive Linguistik március 29., április 5 Contrastive linguistics 9.00 17.00 Némettanár mesterképzés (levelező) szeminárium gyakorlati jegy 15 óra/félév 2 A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. 1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer 2. A komparatív módszer típusai: a történetiösszehasonlító nyelvtudomány, az areális nyelvészet, a nyelvtipológía 3. A nyelvtipológia és a kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 4. A német és magyar nyelv hangzórendszere, eltérések és különbözőségek 5. Gyakorlás, szövegelemzés 6. A német és magyar nyelv grammatikai kategóriái 7. A németmagyar szóképzés jellemző sajátosságai 8. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 9. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 10. A német és a magyar mondatszerkesztés jellemzői, kontrasztív grammatikai modellek egybevetése 11. Gyakorlás, szövegelemzés 12. Gyakorlás, szövegelemzés 13. Gyakorlás, szövegelemzés 14. Gyakorlás, szövegelemzés 15. Összefoglalás, számonkérés A félév végén zárthelyi dolgozat. 1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007.
BTMANET203 Kontrasztív nyelvészet Dr. Kriston Renáta Dr. Kriston Renáta Kontrastive Linguistik március 29., április 5 Contrastive linguistics 9.00 17.00h péntek: 9.0010.00 h Némettanár mesterképzés (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. 1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer 2. A komparatív módszer típusai: a történetiösszehasonlító nyelvtudomány, az areális nyelvészet, a nyelvtipológía 3. A nyelvtipológia és a kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 4. A német és magyar nyelv hangzórendszere, eltérések és különbözőségek 5. Gyakorlás, szövegelemzés 6. A német és magyar nyelv grammatikai kategóriái 7. A németmagyar szóképzés jellemző sajátosságai 8. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 9. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 10. A német és a magyar mondatszerkesztés jellemzői, kontrasztív grammatikai modellek egybevetése 11. Gyakorlás, szövegelemzés 12. Gyakorlás, szövegelemzés 13. Gyakorlás, szövegelemzés 14. Gyakorlás, szövegelemzés 15. Összefoglalás, számonkérés A félév végén zárthelyi dolgozat. 1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. 1. Özlem Tekin: Grundlagen der Kontrastiven Linguistik in Theorie und Praxis. Tübingen: Stauffenburg 2012 A nappali tagozatos hallgatók a pénteki órákon a tankönyv további feladatait dolgozzák fel és adják le értékelésre.
BTMANET204 Interkulturalitás a német nyelvterületen esettanulmányok Kegyesné Dr. Szekeres Dr. Bikics Gabriella Interkulturalität im deutschen Sprachraum Erika Fallbeispiele április 6., 13., 20. Interculturality in the german speaking countries case studies 9.00 13.00h Némettanár mesterképzés (levelező) szeminárium gyakorlati jegy 15/félév 2 A tantárgy keretében foglalkozunk az interkulturalitás különböző aspektusokból értelmezett definícióival (irodalomtudomány, nyelvtudomány, etnográfia, interkulturális kommunikáció, interkulturális pedagógia és interkulturális menedzsment). A német nyelvterületre vonatkoztatva speciálisan foglalkozunk az interkulturalitás, a multikulturalitás és a transzkulturalitás megjelenési formáival. Kitérünk a migránsirodalom és a migráns nyelvhasználat sajátosságaira, jelentőségükre a többségi kultúrában. Az interkulturalitás megjelenési formáival kapcsolatosan esettanulmányokat készítenek a hallgatók (pl. a migráns kortárs irodalom a német nyelvterületen, az interkulturális kommunikáció magyar és német vonatkozásai, üzleti kommunikáció a multikulturalitás aspektusából). A tantárgy keretében betekintünk az interkulturális pedagógia módszereibe, gyakorlatába és elemezzük a nyelvoktatásban játszott szerepét. Ennek feltérképezéséhez tankönyvelemzést készítenek a hallgatók. A tantárgy keretén belül komplex módon fejlesztjük a hallgatók interkulturális kompetenciáját. 1. Einführung: Ziele, wichtigste Begriffe, Aufgaben, Thematik, Materialien, Anforderungen des Kurses 2. Interkulturalität ein viel dimensionierter Begriff. 3. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Sprache. 4. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Literatur. 5. Interkulturelles Lernen und interkulturelle Pädagogik. 6. Fallstudien aus dem Bereich der Sprache. 7. Fallstudien aus dem Bereich der Literatur. 8. Fallstudien analysieren und präsentieren. 9. Fallstudien analysieren und präsentieren. 10. Fallstudien analysieren und präsentieren. 11. Fallstudien analysieren und präsentieren. 12. Fallstudien analysieren und präsentieren. 13. Interkulturalität und Deutschunterricht. 14. Analyse von Deutschbüchern aus dem Aspekt der Interkulturalität. 15. Zusammenfassung, Abschluss des Kurses aláírás, esettanulmány készítése, tankönyvelemezés készítése, tananyagkészítés 1. Földes, Csaba: Interkulturelle Linguistik. Vorüberlegungen zu Konzepten, Problemen und Desiderata. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens 2003 (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 1) 2. Földes, Csaba: Interkulturelle Kommunikation. Positionen zu Forschungsfragen, Methoden und Perspektiven. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens, 2007 (Studia
Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 7) 3. Yousefi, H. R. Braun, I.: Interkulturalität. Eine interdisziplinäre Einführung. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2011. 4. Auernheimer, G.: Einführung in die Interkulturelle Pädagogik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2005. 1. Holzbrecher, A.: Interkulturelle Pädagogik. Cornelsen 2004. 2. Hoffmann, M. : Interkulturelle Literaturwissenschaft. Tübingen 2007. 3. O'Reilly, Cl. Maik, A.: Interkulturelles Training in Deutschland. IKO. Frankfurt am Main/London: Verlag für Interkulturelle Kommunikation 2005. 4. Götz, Kl.: Interkulturelles Lernen / Interkulturelles Training. Hampp 2006 Az elkészített esettanulmányok bemutatása a gyakorlati jegy részét képezi, hasonlóan az interkulturalitást szempontul vevő tankönyvelemzéshez, illetve a saját tankönyvi fejezet elkészítéséhez.
BTMANET204 Interkulturalitás a német nyelvterületen Dr. Bikics esettanulmányok Kegyesné Dr. Szekeres Gabriella/Kegyesné Interkulturalität im deutschen Sprachraum Erika Dr. Szekeres Erika Fallbeispiele április 6., 13., 20. Interculturality in the german speaking countries case studies 9.00 13.00h szerda: 12.0013.00h Némettanár mesterképzés (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 A tantárgy keretében foglalkozunk az interkulturalitás különböző aspektusokból értelmezett definícióival (irodalomtudomány, nyelvtudomány, etnográfia, interkulturális kommunikáció, interkulturális pedagógia és interkulturális menedzsment). A német nyelvterületre vonatkoztatva speciálisan foglalkozunk az interkulturalitás, a multikulturalitás és a transzkulturalitás megjelenési formáival. Kitérünk a migránsirodalom és a migráns nyelvhasználat sajátosságaira, jelentőségükre a többségi kultúrában. Az interkulturalitás megjelenési formáival kapcsolatosan esettanulmányokat készítenek a hallgatók (pl. a migráns kortárs irodalom a német nyelvterületen, az interkulturális kommunikáció magyar és német vonatkozásai, üzleti kommunikáció a multikulturalitás aspektusából). A tantárgy keretében betekintünk az interkulturális pedagógia módszereibe, gyakorlatába és elemezzük a nyelvoktatásban játszott szerepét. Ennek feltérképezéséhez tankönyvelemzést készítenek a hallgatók. A tantárgy keretén belül komplex módon fejlesztjük a hallgatók interkulturális kompetenciáját. 1. Einführung: Ziele, wichtigste Begriffe, Aufgaben, Thematik, Materialien, Anforderungen des Kurses 2. Interkulturalität ein viel dimensionierter Begriff. 3. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Sprache. 4. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Literatur. 5. Interkulturelles Lernen und interkulturelle Pädagogik. 6. Fallstudien aus dem Bereich der Sprache. 7. Fallstudien aus dem Bereich der Literatur. 8. Fallstudien analysieren und präsentieren. 9. Fallstudien analysieren und präsentieren. 10. Fallstudien analysieren und präsentieren. 11. Fallstudien analysieren und präsentieren. 12. Fallstudien analysieren und präsentieren. 13. Interkulturalität und Deutschunterricht. 14. Analyse von Deutschbüchern aus dem Aspekt der Interkulturalität. 15. Zusammenfassung, Abschluss des Kurses aláírás, esettanulmány készítése, tankönyvelemezés készítése, tananyagkészítés 1. Földes, Csaba: Interkulturelle Linguistik. Vorüberlegungen zu Konzepten, Problemen und Desiderata. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens 2003 (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 1) 2. Földes, Csaba: Interkulturelle Kommunikation. Positionen zu Forschungsfragen, Methoden und Perspektiven. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens, 2007 (Studia
Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 7) 3. Yousefi, H. R. Braun, I.: Interkulturalität. Eine interdisziplinäre Einführung. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2011. 4. Auernheimer, G.: Einführung in die Interkulturelle Pädagogik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2005. 1. Holzbrecher, A.: Interkulturelle Pädagogik. Cornelsen 2004. 2. Hoffmann, M. : Interkulturelle Literaturwissenschaft. Tübingen 2007. 3. O'Reilly, Cl. Maik, A.: Interkulturelles Training in Deutschland. IKO. Frankfurt am Main/London: Verlag für Interkulturelle Kommunikation 2005. 4. Götz, Kl.: Interkulturelles Lernen / Interkulturelles Training. Hampp 2006 Az elkészített esettanulmányok bemutatása a gyakorlati jegy részét képezi, hasonlóan az interkulturalitást szempontul vevő tankönyvelemzéshez, illetve a saját tankönyvi fejezet elkészítéséhez. A nappali tagozatos hallgatók a projektjeiket szerdánként mutatják be mindhárom témakörben.
BTMANET206 Kontrasztív nyelvészet Kegyesné dr. Szekeres Dr. Kriston Renáta Kontrastive Linguistik Erika március 9. Contrastive Linguistics 9.0018.00 Némettanár mesterképzés (levelező) előadás kollokvium 9/félév 2 Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. 1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer 2. A komparatív módszer típusai: a történetiösszehasonlító nyelvtudomány 3. Az areális nyelvészet és a nyelvtipológia 4. A nyelvtipológia és a kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 5. Fonetikai, fonológiai hasonlóságok és különbségek a német és a magyar nyelvben 6. Morfológiai sajátosságok a két nyelvben 7. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 8. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 9. Összefoglalás A félév végén kollokvium 1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. A szóbeli vizsga a tankönyv elméleti részeket tartalmazó fejezeteit kéri számon.
BTMANET206 Kontrasztív nyelvészet Kegyesné dr. Szekeres Dr. Kriston Renáta Kontrastive Linguistik Erika március 9., 16., 23. Contrastive Linguistics 9.0018.00 Némettanár mesterképzés (nappali) előadás kollokvium 2 2 Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. Az előadások a következő nagyobb témaköröket tárgyalják részletesen: 1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer 2. A komparatív módszer típusai: a történetiösszehasonlító nyelvtudomány 3. Az areális nyelvészet és a nyelvtipológia 4. A nyelvtipológia és a kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 5. Fonetikai, fonológiai hasonlóságok és különbségek a német és a magyar nyelvben 6. Morfológiai sajátosságok a két nyelvben 7. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 8. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 9. Szintaktikai sajátosságok a két nyelvben 10. Frazeológiai sajátosságok a két nyelvben A félév végén kollokvium 1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. A szóbeli vizsga a tankönyv elméleti részeket tartalmazó fejezeteit kéri számon.
BTMANET207 Új értelmezési modellek a nyelvészetben: gendervizsgálatok, interkulturális megközelítésben Neue Modelle in der Linguistik: Gender und Sprache unter dem Aspekt der Interkulturalität Kegyesné Dr. Szekeres Erika Kegyesné Dr. Szekeres Erika Genderlinguistics and interculturality május 3. 10.0019.00h Némettanár mesterképzés (levelező) előadás kollokvium 9/félév 2 Az előadás összefoglalja a német nyelvre vonatkozó genderkutatásokat. Ebben a megközelítésben a hallgatók támaszkodhatnak korábbi német nyelvi vonatkozású szociolingvisztikai, szövegnyelvészeti és diskurzuselemzési ismereteikre, amelyeket jelen előadás keretei között további szövegvizsgálatoknak vetünk alá. Tárgyaljuk a gendernyelvészet és a genderszempontú nyelvi kritika németországi, svájci és ausztriai gyökereit, a társadalmi kommunikációra gyakorolt hatását, szerepét a nyelvi változások előidézésében. Kitérünk a gender mint aktuális társadalmi szempont és mint vizsgálati eszköz kialakulásának,továbbá mint sajátos nézőpont fejlődésének a 70es évektől napjainkig tartó szakaszaira. Az élő nyelvi és nyelvi korpuszpéldák alapján a nyelvrendszerbeli és a nyelvhasználatbeli genderszempontú különbségeket egyrészt mint nyelvi kifejezőeszközöket, másrészt mint szociolingvisztikai meghatározottságú lektuseszközöket emeljük ki. A nyelvészeti szövegelemzéseken keresztül jutunk el a modern genderdiskurzusok értelmezéséig. Főbb gendernyelvészeti témakörök: a nemek közötti nyelvhasználatai különbségek a lexika, a szintaxis és a diskurzus szintjén, genus, szexus és genderreferencia a német nyelvben. Főbb gender és nyelvkritikai szempontok: a nemek reprezentációja az egyes szövegektípusokban, a szexus és a gender kifejeződési formái a női és a férfi kommunikáció sajátosságaiban, női és férfi diskurzus, női és férfi beszédmód, női és férfi argumentatív és narratív struktúrák. Az előnyelvi és az irodalmi szövegek elemzési eredményeit a főbb genderszempontú hipotézisek (differenciahipotézis, dominanciahipotézis, verifikációshipotézis) alapján értelmezzük. Az alábbi témakörök feldolgozására két szemináriumi alkalmat szánunk (kivételt csak az első témakör képez). 1. Gender. Einführung in eine AnalyseKategorie. 2. Geschlecht und Sprache am Beispiel des Deutschen. 3. Gender und Sprache am Beispiel des Deutschen. 4. Genderreferenzen in der deutschen Sprache. 5. Gendertypische Konversationsformen in der deutschen Sprache. 6. Gender und Literatur, Gender und Schreibweisen. 7. Genderpräferenzen am Beispiel des Deutschen. 8. Genderstereotype am Beispiel des Deutschen. 9. Gendertypische Unterschiede. Erklärungsmodelle. Írásbeli vizsga. Saját gyűjtésű példákra és a szakirodalom ismeretére támaszkodó elemző esszé írása. 1. Braun, Christa, Stephan, Inge: Gender Studien. Eine Einführung. Stuttgart: Metzler. 2006.
2. Samel, Ingried: Einführung in die feministische Sprachwissenschaft. Berlin: Erich Schmidt. 2000 1. Wesely, Sabine: Gender Studies in den Sozial und Kulturwissenschaften. Einführung und neuere Erkenntnisse aus Forschung und Praxis. Bielefeld: von Kleine. 2000. 2. KlannDelius, Gisela: Sprache und Geschlecht: Eine Einführung. Stuttgart: Metzler. 2005.
BTMANET208 Kommunikációelmélet Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Kommunikationstheorie Szekeres Erika Erika Communication Theories május 10. 10.0019.00 Némettanár mesterképzés (levelező) előadás kollokvium 9/félév 2 A hallgatók megismerkednek a különböző kommunikációelméletekkel, majd kommunikáció színtereit jellemezzük a kontextus és a szituáció alapján. Tárgyaljuk a kiválasztott intézményi, társadalmi, tömegkommunikációs interakciók formáit, típusait és nyelvhasználati jellemzőit a bevezető előadásban megismert kommunikációelméletek szemszögéből. A fókuszban az intézményi, az iskolai interakció és nyelvinyelvhasználati jelenségei állnak. Ezek alapján ismerkednek meg a hallgatók a tanárdiák interakció formáival, stílusjegyeivel. Az elsajátítandó ismeretek között vannak a tanári kommunikációt meghatározó német nyelvű struktúrák elsajátítása, például a feladatmegfogalmazás, a dicséret vagy a hibajavítás interakciós jellemzői. Megismerkedünk a konfliktuskezelés kommunikatív módozataival is. A tantárgy célja áttekinteni a közvetlen és a közvetett emberi (perszonális és társadalmi) kommunikáció elméleteit, kiemelve a pedagógiai kommunikáció jelentőségét, hogy a kommunikáció folyamatait megismerve a tanárjelöltek képesek legyenek alkalmazni a különböző kommunikációs technikákat az oktatás során. 1. Was ist Kommunikation? 2. Kommunikationsmodelle. 3. Interaktion und Interaktionstypen. 4. Interaktion und Situation. 5. Interaktion und Kontext. 6. SchülerLehrerInteraktion. 7. Besonderheiten der SchülerLehrerKommunikation in der deutschen Sprache. 8. SchülerLehrerKommunikation. 9. Besonderheiten der SchülerLehrerKommunikation in der deutschen Sprache. Szóbeli vizsga az előadások témaköreiből. A fenti fogalmak ismerete, és egy szabadon választott német nyelvű tanári kommunikációt vagy tanáridiák interakciót tárgyaló szakkönyv alapos ismerete (példák az irodalomjegyzékben találhatóak). A választott szakkönyvről írásbeli ismertetőt is kell írni, amit a hallgató a vizsgára magával hoz. Önreflexiós kérdőív kitöltése a saját német nyelvű tanári kommunikációról kötelező. A reflexió a vizsga részét képezheti. 1. Ulich, Kl. (2011): SchülerLehrerInteraktion. In: Ders. Einführung in die Sozialpsychologie der Schule. Weinheim, Basel, S. 76115. 2. Michael BeckerMrotzek: Unterrichtskommunikation. Ein linguistisches Analysemodell. Niemeyer: Tübingen, 2002. 3. Schäfer, K. H.: Kommunikation und Interaktion. Grundbegriffe einer Pädagogik des Pragmatismus. Wiesbaden: VS Verlag. 2005. 4. Meyen, M. Löblich, M.: Klassiker der Kommunikationswissenschaft. Fach und Theoriegeschichte in Deutschland. München: UVK Verlagsgesellschaft. 2006.
1. Bühler, K. (1934) (1990): Sprachtheorie. Jena: Universitätsverlag. 2. Burkart, R. (1988): Kommunikationswissenschaft. Grundlagen und Problemfelder. Wien: Praesens. 3. Maltzke, G. (2009): Kommunikationswissenschaft im Überblick. Probleme, Perspektiven. Opladen: Buske. 4. Schmidt, S. (2001): Orientierung Kommunikationswissenschaft. Was sie kann, was sie will. München: Reinbek.
BTMANET401 Szaknyelvek és szaknyelvoktatás Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Fachsprachen und Fachsprachenunterricht Szekeres Erika Erika Specialist language and teaching február 15., 22 10.00 17.00 h Némettanár mesterképzés (levelező) előadás kollokvium 15/félév 2 Az előadás a szaknyelv fogalmából kiindulva (a logisztika szakterületéről, pedagógiai és nyelvészeti témakörökből) kiragadott példák alapján foglalkozik a szaknyelvek lexikológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellegzetességeivel. Az előadások második nagyobb témaköre a szaknyelvoktatás nyelvoktatásban játszott szerepe, kihívásai a modern nyelvoktatás számára. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések is megbeszélésre kerülnek, főképpen a gazdasági szaknyelvi tankönyvek alapján. Az előadások a következő nagyobb témaköröket tárgyalják részletesen: 1. A szaknyelv fogalma, definíciók Hoffmann és Fluck alapján. 2. A szaknyelvek vertikális és horizontális paradigmája. 3. A szaknyelvek általános és speciális jellemzői: szakszavak, terminológia. 4. A szaknyelvek szintaktikai és szemantikai, pragmatikai jellemzői. 5. A logisztikai, a pedagógiai és a nyelvészeti szaknyelv példája. 6. Szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás. 7. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések. 8. A gazdasági szaknyelvi tankönyvek példája. 9. A szaknyelvek, a szaknyelvoktatás perspektívái, a szaknyelvi kommunikáció kontextusában. Szóbeli vizsga a fenti tematika alapján. Tankönyvelemzés készítése. Egy szaknyelvi tankönyvfejezet elkészítése, modellezése. 1. Fluck, Hans Rüdiger: Fachsprachen. Tübingen: Francke 1994. 2. Buhlmann, R. Fearns, A.: Handbuch des Fachsprachenunterrichts.Langenscheidt: München 2009. Gazdasági szaknyelvi tankönyvek különböző kiadóktól.
BTMANET401 Szaknyelvek és szaknyelvoktatás Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Fachsprachen und Fachsprachenunterricht Szekeres Erika Erika február 16., 23, Specialist language and teaching március 8., 15., 22. 10.00 17.00 h Némettanár mesterképzés (nappali) előadás kollokvium 2 2 Az előadás a szaknyelv fogalmából kiindulva (a logisztika szakterületéről, pedagógiai és nyelvészeti témakörökből) kiragadott példák alapján foglalkozik a szaknyelvek lexikológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellegzetességeivel. Az előadások második nagyobb témaköre a szaknyelvoktatás nyelvoktatásban játszott szerepe, kihívásai a modern nyelvoktatás számára. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések is megbeszélésre kerülnek, főképpen a gazdasági szaknyelvi tankönyvek alapján. Az előadások a következő nagyobb témaköröket tárgyalják részletesen: 1. A szaknyelv fogalma, definíciók Hoffmann és Fluck alapján. 2. A szaknyelvek vertikális és horizontális paradigmája. 3. A szaknyelvek általános és speciális jellemzői: szakszavak, terminológia. 4. A szaknyelvek szintaktikai és szemantikai, pragmatikai jellemzői. 5. A logisztikai, a pedagógiai és a nyelvészeti szaknyelv példája. 6. Szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás. 7. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések. 8. A gazdasági szaknyelvi tankönyvek példája. 9. A szaknyelvek, a szaknyelvoktatás perspektívái, a szaknyelvi kommunikáció kontextusában. A hallgatók a pénteki órákon a szaknyelvtanítás módszertanát ismerik meg, videofelvételeken szaknyelvi órákat tekintenek meg, azokat a tankönyvelemzés európai kritériumrendszere alapján elemzik. Szóbeli vizsga a fenti tematika alapján. Írásbeli feladatok, melyek a kollokvium részét képezik: 1. Tankönyvelemzés készítése. 2. A gazdasági szaknyelv jellemzésének elkészítése. 3. Egy tankönyvfejezet kidolgozása. 1. Fluck, Hans Rüdiger: Fachsprachen. Tübingen: Francke 1994. 2. Buhlmann, R. Fearns, A.: Handbuch des Fachsprachenunterrichts.Langenscheidt: München 2009. Gazdasági szaknyelvi tankönyvek különböző kiadóktól. Nyelvészeti cikkek a gazdasági szaknyelvről. (egyéni választás alapján)
BTMANET402 Integrált szakmódszertan tanításkísérő szeminárium Integrierte Fachmethodik Begleitseminar Dr. Einhorn Ágnes Dr. Bikics Gabriella Integrated Methodology 2013. márc. 8., 22. 9.00 17.00h Némettanár mesterképzés (levelező) szeminárium gyakorlati jegy 15/félév 1 A szeminárium során a tesztkészítés alapvető technikáit tudatosítjuk és gyakoroljuk. Eközben különböző mérőfeladatokat elemzünk, kritizálunk és átdolgozunk. A szeminárium célja, hogy a résztvevők kritikusan tudjanak megítélni különböző forrásokból származó tesztfeladatokat, illetve ismerjék a tesztkészítés alapvető szabályait. A szemináriumok következő témákat dolgozzák fel: 1. Die Qualität von Testaufgaben 2. Aufgabengestaltung: Textverstehen und Textproduktion 3. Die Grammatik beim Testen 4. Bewertungsanleitungen 5. Zusammenstellung von Klassentests 6. Die Beschreibung von sprachlichen Niveaus Die Teilnehmer gestalten einen Klassentest für Deutschlernende, wobei sie versuchen die neu gelernten Techniken und Überlegungen anzuwenden. Abgegeben wird a) der Test und b) eine kurze Begründung mit den genauen Testzielen. Abgabe: einsenden per EMail, bis zum 02.04.2013 1. Bolton, Sybille: Probleme der Leistungsmessung. Fernstudieneinheit 10.; Berlin etc.: Langenscheidt 1996. 520. 2. Einhorn, Ágnes: Feladatkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2012. 73 114. 1. Bárdos, Jenő: Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2002. 2. Benoten und Bewerten. Fremdsprache Deutsch. Zeitschrift für die Praxis des Deutschunterrichts. Heft 19. 2/1998. Klett Edition Deutsch, GoetheInstitut. 3. Európai nyelvtanulási napló. Kiss Árpád Országos Közoktatási és Szolgáltató Intézmény. Nodus Kiadó 2001. 4. Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen. Europarat, Strassburg: Langenscheidt Verlag 2001. (Kapitel 3. und 5.: 3250., 103130) http://www.goethe.de/z/50/commeuro/deindex.htm 5. Glaboniat Müller Rusch Schmitz Wertenschlag: Profile deutsch. Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen. Berlin etc.: Langenscheidt 2006.
BTMANET403 Iskolai tanítási gyakorlat Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Schulpraktikum április 13. 14.0018.00 h Teaching practice április 14. 9.0017.00 h Némettanár mesterképzés (levelező) szeminárium gyakorlati jegy 10/félév 3 A levelező képzésben részt vevő, már diplomával rendelkező tanárszakos hallgatók több éve tanítanak, ezért tanítási gyakorlatukat saját iskolájukban végzik, azonban hospitálniuk és tanítaniuk kell egy középiskolában, és zárótanítási órát is kell tartaniuk. Előre megbeszélt szempontrendszer alapján készítik el a zárótanítási órájuk dokumentációját, az órájukat megtartják és videóra veszik, majd visszanézik, és megírják az órájuk reflexióját kiemelve annak erősségeit és gyenge pontjait. A szemináriumon a CDre felvett zárótanítási óra bemutatója és megbeszélése történik. A megbeszélések tárgya: A tanóra tervezése, felépítése, szervezése, ezen belül a célok, az időkeret, az óra egymásra épülő szakaszai, a tanári és tanulói tevékenységek, az alkalmazott munkaformák, a felhasznált anyagok, az elektronikus és tárgyi eszközök tervezése, annak reflexiója, hogy az óraterv mennyire volt megvalósítható és mennyire sikerült azt megvalósítani. A tanulságok megfogalmazása. 04.13: 13: Präsentationen der LehrprüfungsDVDs und Reflexionen 04.14: 410: Präsentationen der LehrprüfungsDVDs und Reflexionen Aláírás, a zárótanítási óra írásos dokumentációja, a DVD prezentációja és szóbeli reflexiója 1. Bimmel Peter, Kast Bernd, Neuner Gerd: Deutschunterricht planen. Buch mit DVD. Kassel, München: Langenscheidt 2013. 2. Schart, Michael Legutke, Michael: Lehrkompetenz und Unterrichtsgestaltung. Berlin, München u.a. Langenscheidt 2012. 1. Ziebell, Barbara, Schmiedjell, Annegret: Unterrichtsbeobachtung und Lehrerverhalten Buch mit DVD. Kassel, München: Langenscheidt 2002. 2. Ziebell, Barbara Schmidjell, Annegret: Unterrichtsbeobachtung und kollegiale Beratung. Neu. Fernstudieneinheit 32. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 2012. 3. Kontráné Hegybíró Edit Holló Dorottya Dr. Timár Eszter A krétától a videóig. A nyelvtanárok kézikönyve. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó1996.