Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat Környezetmérnöki BSc szakos hallgatóknak Dr. Kocsis Dénes
Elérhetőség E-mail: kocsis.denes@eng.unideb.hu Honlap: eng.undeb.hu/kocsisdenes Szoba: 310 Környezeti állapotértékelés, hatásvizsgálat: heti 3 óra elmélet, 2 óra gyakorlat Kollokvium
Áttekintés Környezetállapot-értékelés KÁÉ és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere KÁÉ helye a környezetgazdálkodásban Környezetgazdálkodási modellek KÁÉ nemzetközi kitekintése KÁÉ az EU-ban KÁÉ hazai szabályozása KÁÉ módszerek Kockázatok elemzése Környezeti Hatásvizsgálatok
A környezetállapot-értékelés és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere Az EU fenntartható fejlődési stratégiájának átfogó célja: olyan intézkedések azonosítása és kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az EU számára mind a jelen, mind a jövő nemzedékek életminőségének folyamatos javítását hatékony gazdálkodás a természeti és humán erőforrásokkal, hatékony felhasználás a gazdaságban rejlő ökológiai és szociális innovációs lehetőségek kihasználása fejlődés, a környezet védelmének és a társadalmi kohéziónak a biztosítása
Legfontosabb célok a környezetvédelem területén Általánosságban Az élet sokféleségét fenntartó képességének a megőrzése A bolygó természeti erőforrásait illető korlátok tiszteletben tartása Környezet minőségét illetően a magas szintű védelem és folyamatos javítás biztosítása A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése A fenntartható fogyasztás és gazdasági termelés, a gazdasági növekedés és a környezet állapota közötti kapcsolatrendszer javítása céljából hatékony intézkedések
Legfontosabb célok a környezetvédelem területén A rendelkezésre álló legjobb technika felhasználása Figyelembe vétel, értékelés és megvalósítás Az elővigyázatosság elve Értékelési eljárások kidolgozása és megelőző intézkedések meghozatala Az emberi egészség és a környezet károsodása elkerülhető legyen A szennyező fizet elve Az árak és a díjak tükrözzék a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos a környezetet befolyásoló tevékenységek valós költségeit A környezetet szennyezők fizessék meg az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat
Kihívások Az egyre romló környezeti tendenciákat, valamint az EU előtt álló versenyhelyzettel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolódó gazdasági és társadalmi kihívásokat figyelembe véve az EU fenntartható fejlődési stratégia 7 fő kihívásokat határoz meg: A kibocsátások szükséges csökkentésére vonatkozó stratégia Mérlegelni kell a 2020-ra megvalósuló 15-30%-os csökkenésen túli csökkentést A gépjármű és a légi közlekedés tekintetében a kibocsátás csökkentésére irányuló költséghatékony lehetőségek szisztematikus kiaknázásával kapcsolatos új intézkedések A szén-dioxid megkötését és tárolását illető lehetőségeket meg kell vizsgálni A Bizottság és a tagállamok a 2020. évre vállalt 20%-os energia-megtakarítás az energiahatékonysággal kapcsolatos cselekvési tervvel való elfogadásának és végrehajtásának megerősítése Elő kell mozdítaniuk a bio-üzemanyagok és a biomassza használatát az uniós üzemanyagellátás forrásainak diverzifikációja, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából A tagállamoknak fokozniuk kell az erőművek hatékonyságát, különösen a hővel kapcsolt villamos energia használatának további előmozdítása által
A természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás Célok: A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása A túlzott kitermelés megakadályozása Az ökoszisztémák védelme Operatív célkitűzések és célok forráshatékonyság javítása: a nem-megújuló természeti erőforrások általános használatának és a nyersanyagfelhasználással kapcsolatos környezeti hatásoknak a csökkentése céljából a megújuló környezeti erőforrások regenerálódási képességet meg nem haladó mértékű felhasználása mellett
Operatív célkitűzések és célok Versenyelőny szerzése és az előny megtartása a forráshatékonyságnak javítása révén A megújuló természeti erőforrásokkal (például a halászattal, a biológiai sokféleséggel, a vízzel, a levegővel, a talajjal és a légkörrel) való gazdálkodás javítása és a túlzott kitermelés megakadályozása, a degradált tengeri ökoszisztémák helyreállítása 2015-ig a johannesburgi tervvel (2002) összhangban A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása továbbá a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének jelentős enyhítéséhez való hozzájárulás
Operatív célkitűzések és célok A hulladék keletkezésének megakadályozása és a természeti erőforrások felhasználási hatékonyságának javítása az életciklusban való gondolkodás koncepciójának alkalmazása, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás előmozdítása révén Az óceánokkal és tengerekkel kapcsolatos, fenntarthatóbb és integráltabb politikákat fognak kidolgozni
A környezetvédelmi érdekek és a gazdasági stratégia közötti kapcsolatrendszer (f: Rédey)
A fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere (forrás: Rédey)
A környezeti szabályozás fejlődésével a hagyományos törvényi, jogszabályozási technikák mellett új típusú módszerek is megjelentek a fenntartható fejlődés és a prevenció elvének jegyében A környezetállapot-értékelési módszerek a környezeti hatásvizsgálatokat is beleértve olyan tevékenységekre/projektekre/beruházásokra vonatkoznak, amelyek jelentősen hatnak a környezetre és az emberre A várható környezeti hatások felmérésével, értékelésével és a szükséges megelőző intézkedések megvalósításával a környezeti hatások mérsékelhetők vagy megelőzhetők A fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósításához hozzájárulva javulást eredményez a környezetminőségben
Környezetállapot-értékelés
A környezetállapot-értékelés helye a környezetgazdálkodásban A környezet állapota folyamatosan változik Részben a szüntelenül tartó vagy folytonosan ismétlődő geomorfológiai, valamint bioszféra-formáló események miatt Részben ma már túlnyomórészt az antropogén eredetű, tehát társadalmi, gazdasági tevékenységek hatásai következtében A fogyasztói társadalom szokásainak térhódításával (a mesterségesen gerjesztett fogyasztással) együtt jár az erőforrások egyre nagyobb mértékű koncentrálása A termelés, fogyasztás és szolgáltatás területén a végtermékek, valamint a hulladék nagyarányú és folytonos növekedése
Egy bizonyos jövedelemszint fölött a társadalomban a megfelelő környezeti minőség iránti igény is megfogalmazódik A környezetvédelem eredményessége objektív természeti és társadalmi feltételektől függ Ezeket lehet és kell alakítani Tudományos háttér szükséges tehát, amely magára a környezetre vonatkozó törvényszerűségeket tár fel, hogy ezeket tudja hasznosítani (alkalmazni) a környezetvédelem és erőforrás-felügyelet irányítása
Komplex feladat: 1. Környezeti elemek/erőforrások használata áthatásainak, összefüggéseinek feltárása 2. Az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok megfogalmazása 3. Az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása: a mit akarunk és hogyan alternatívák kidolgozása A környezetvédelmi, állapotjavítási célokat a társadalmi-gazdasági reálfolyamatok szférájában lehet csak megvalósítani Ehhez az összefüggések feltárásán alapuló, azokat befolyásoló szabályozási eszközök szükségesek A felmerülő feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a környezet minőségét alakító változások megismerése, a változásokat előidéző okok és azok várható következményeinek feltárása
A környezetpolitikai célok és eszközök megfogalmazása, a környezeti politika (policy) kidolgozása nem lehetséges a következőek nélkül: Az állapot és változásainak feltárása, A környezeti erőforrások minőségének és készletváltozásának (egyre egzaktabb) értékelése, A mindezek hátterében lévő társadalmi igények és szándékok ismerete
Első lépés: a környezetállapot értékelése Összetett jellegű feladat: Különböző szaktudományok, alap, alapozó és alkalmazott kutatási eredmények együttes (interdiszciplináris szemléletű) integrálása A fejlesztések fenntarthatóságának vizsgálata szerint a környezetállapot értékelés (KÁÉ) az átfogó környezetgazdálkodás része A környezeti médiában és rendszerekben (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásinak elemzése szükséges A végbemenő folyamatok megismerhetők és leírhatók lesznek, s így a hatások számíthatók és prognosztizálhatók
Az adatforrások, információ készletek sokrétűek: Együttes szemléltetése, elemzése, valamint modellek és információs rendszerek, azon belül is térbeli információs rendszerek alkalmazása tűnik kézenfekvőnek Az Európai Unió regionális politikája a településhálózat és az infrastruktúra fejlesztését, egy erőteljes regionális gazdaság kialakítását tűzte ki célul A várakozással ellentétben, a gyakorlatban ez a gazdaság további centralizációjához vezetett, és tovább erősítette a regionális problémákat: a vidéken élők számának csökkentését, az urbánus területek zsúfolódását és az ezzel járó környezeti terheléseket Fölmerült az igény a fenntartható regionális fejlesztés megvalósítására: A térségi, ágazati, gazdasági infrastrukturális programok, fejlesztések fenntarthatóságát indikátorok segítségével lehet elemezni A környezetállapot vizsgálata erre egy lehetőség: Bár a környezet állapotában tapasztalható javulás nem azonosan egyenlő a fenntarthatósággal, mégis az ezzel ellentétes irányú folyamat (az állapot romlása) egyértelműen a fenntarthatóság meg nem valósulását jelzi
A környezetállapot értékelés (létrehozandó) eszköze: korszerű, matematikai alapokra épített szakértői rendszer létrehozása, fejlesztése, amely alkalmas: A környezet állapotát értékelni, A környezetet érő (káros) hatásokra bekövetkező állapotváltozások vizsgálatára A hatások okait jelentő társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatok összefüggések elemzésére Segítségével a környezetterhelések változásaitól függő állapotváltozások: Előre jelezhetők, a környezet- és hatásvizsgálatok kiterjeszthetők, továbbfejleszthetők. A helyi, regionális programok és fejlesztések során a környezethasználatok szabályozását célzó szakmai és politikai programok várható hatásai prognosztizálhatók A költségeket illetően lehetséges a (leg)kedvezőbbek, az ésszerűen célravezetőnek kiválasztása, kidolgozása
A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás áttekintése Gazdasági növekedés és környezetvédelem Környezeti erőforrások: Nemcsak ásványkincsek, nyersanyagok, megújuló energia- és anyagforrások ennél lényegesen több Környezetünk képessége: befogadja, hígítja, átalakítja az elkerülhetetlenül képződő maradék hulladék és szennyezőanyagainkat Milyen mértékben képződik? technológiai fejlettségtől, környezet-használat tudatosságától függ Például a talaj: Világszerte egyre kevesebb van az erdőirtásoknak és a nyomukban járó eróziónak, deflációnak köszönhetően Magyarország legfontosabb, föltételesen megújuló erőforrása: Nem csupán a biomassza termelés (egyelőre?) nélkülözhetetlen alapja, ezen kívül tárol, akkumulál, átalakít, semlegesít
A globális piac veszélyei, lehetőségei Nincs pontos képünk arról, hogy milyen és mennyi többlet emissziót okoz a globális piacliberalizálás: Az értelmetlen kínálat megteremtése mindenütt, olyan áruk és göngyölegek utaztatása földrészeken keresztül, amelyek helyben, regionálisan is léteznek, előállíthatók Vannak azonban próbálkozások e hatások kalkulálására, amelyek szerint a liberalizációból származó jövedelem (GDP) növekmény és az azzal okozott, tehát vele szembe állítható környezetkárosítási, védelmi, ellenőrzési költségek nagysága körülbelül megegyezik 20. század vége felé a kapitalizmus újabb erőt merített a fölgyorsuló műszaki fejlődésből, a szocialista rendszerek bukásából, valamint néhány távol-keleti államban megtapasztalt gazdasági csodából A piaci liberalizáció nem gyógyír minden bajra, a profitszerzés által hajtott multikat számos esetben terheli felelősség
Pl. Magyarország esetében a nemzetközi nagyvállalatok által hozott technológia általában lényegesen kisebb környezetterheléssel működik, mint a megszűnt, leváltott régi Realista környezetpolitika szükséges: A folyamatok előnyös hatásait felerősíteni, megsokszorozni, a kedvezőtlen, kockázatokat jelentőeket pedig enyhíteni, elkerülni Magukat a kereteket, trendeket meghatározó folyamatokat is alakítani, törekedve megteremteni a lehetőségeit az ökológiai, valamint a különféle gazdasági és társadalmi érdekek, célok összehangolásának Bátorítva, szervezve egy mindezekre tekintettel lévő típusú fejlődés megindulását, azaz a működő fenntarthatósági modellek kialakulását, megalkotását
A fenntartható fejlődés kritériumai Alapelvek: A fogalom egyedül helyes definíciója? Definíciós problémák nemcsak nyelvhelyességi (szintaktikai) természetűek, hanem nagyon is szemantikaiak: a fogalom tartalmát illetően eltérőek Vitás kérdések: Van-e, lehet-e megvalósítható módja valamely közösség számára és legalább néhány generáció számára perspektívát ígérő, fenntartható együttélési, termelési és fogyasztási mintának? Mekkora lehet egy fenntartható közösség? Egy falu, város, régió, ország, régiók társulása, országok együttműködő szervezete vagy az egész glóbusz? Lehetséges-e fenntarthatóságról beszélni egyik vagy másik (méretű) csoportban, ha másutt nem?
A fenntartható fejlődés definíciói Három legismertebb meghatározás: A Brundtland Bizottság meghatározása: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Herman Daly meghatározása: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. Meghatározás a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációjából: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.
Hasonló 3 meghatározás, mégis tisztázatlan pontok: A Brundtland Bizottság definíciója nem határozza meg a fejlődés célját és lehetséges mértékét (politikai üzenet volt) Daly meghatározása tovább elemzi a fenntartható fejlődés definíciójának komponenseit, valamint azokat az alapelveket, amelyeken a végrehajtási politikák, illetve ezek kudarcai alapulnak A tudósok szerint a fenntarthatóság tudományának az a feladata, hogy feltárja a természet és a társadalom közötti kölcsönhatások alapvető jellegét
A fenntartható fejlődés stratégiája Az elmúlt időszak a Fenntarthatóság felé menetelve telt el (célok kinyilvánítása) Rió (1992) óta a New York-i rendkívüli ENSZ Közgyűlésen át (1997), Johannesburg felé (2002) A fenntarthatóság felé az első lépés (volna) valamennyi komponens : a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának legalább megóvása mindennemű további romlástól, szegényedéstől Ez volt az ún. első generációs környezetvédelem, a következmények mérséklése az okok megváltoztatása nélkül
A második generáció(s) lépés a környezeti kérdések integrációja legalább a gazdasági ágazatokban Ez a szemlélet hatotta és hatja át az EU környezetvédelmi programjait Az eredmények eddig nem túl biztatóak Az Európai Bizottság átfogó értékelést adott az 5. Környezetvédelmi Akcióprogram végrehajtásáról: Némi javulás ellenére a környezet általános állapota továbbra is aggodalomra ad okot A környezeti kérdéseknek a gazdasági ágazatokban történő hathatós integrációja, tehát a környezeti problémák okainak orvoslása, valamint a polgárok és más érdekelt felek bevonása és elkötelezettsége nélkül fejlődésünk környezeti szempontból fenntarthatatlan marad, függetlenül az új környezetvédelmi intézkedésektől
Kritikus megállapítások okai: Hiányzott az elkötelezettség mind a tagállamok, mind az ágazatok (úgymint: közlekedés, agrárium, energetika) részéről a program végrehajtása iránt A kulcságazatok környezeti terhelése növekedett A közúti áruszállítás és egyáltalán az autós közlekedés mintegy 70%-kal nagyobb az egymásfél évtizeddel ezelőttinél Az energiahatékonyság csak évi 1%-kal javult, míg a GDP 2-3%-kal, tehát az energiafelhasználás a különbséggel arányosan nőtt A fenntarthatóság megkövetelte integráció eltér az ágazati integráció szükségességétől és az egész: társadalmi, (politikai), környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, így teljes társadalmi beágyazottságát igényelné
A fenntarthatóság főbb alapelvei Az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gyakran úgy tekintenek a gazdasági növekedésre, mint a társadalmi jólét kizárólagos mérőszámára A gazdasági növekedés jóléttel történő azonosításának oka: A politikusok és a társadalom többsége számára is a gazdasági növekedés teremti meg az életszínvonal javításának, a bővülő és növekvő fogyasztási igények kielégítésének feltételeit Ugyanakkor a társadalom egy része tudatában van annak is, hogy a gazdasági növekedéssel nem írható le a posztindusztriális társadalom szükséglete és értékrendje A fenntartható fejlődés közgazdasági értelmezése szerint olyan fejlődést jelent, amely maximalizálja a jelen nemzedékek társadalmi jólétét oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a jövőbeni jólétet
A közgazdasági meghatározáson kívül a fenntartható fejlődés szélesebb politikai értelmezést kapott az utóbbi évtizedben: A koncepció érvényesítéséhez elengedhetetlen a gazdasági, környezeti és szociális politikák egyenrangú kezelése és azok összehangolt vezénylése A fenntartható fejlődés hosszú távú látásmódot igényel, amely nehezen illeszthető bele a létező politikai ciklusok rövidtávra szóló elképzeléseibe A fenntartható fejlődés eszmeköre megvalósíthatatlan a különböző politikák koherenciája (horizontális integrációja) és az egyes kormányzási szintek közötti vertikális integráció nélkül A fenntartható fejlődés globális, regionális és nemzeti megvalósítása a nemzetközi együttműködés hatékony formáit igényli, hiszen a gazdasági globalizáció korában egyetlen demokratikus ország sem lehet önállóan a fenntarthatóság szigete A fenntarthatóság az utóbbi időszakban erőteljesebben (különösképpen 2001. szeptember 11. óta) feltöltődik biztonságpolitikai tartalommal, hiszen a biztonságérzet alapfeltétele a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és egyéni fejlődésnek
A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (I): Hosszú távú stratégiai tervezés: Amíg gyakran a rövid távú kényszerek nem kedveznek a gazdasági, társadalmi és környezeti célok összehangolásának, hosszabb távon ezek integrációja hozzájárulhat a jóléti rendszerek javításához Az árképzés: A piac megfelelő működéséhez az áraknak tükrözniük kell a termelt áruk és szolgáltatások teljes költségeit és hasznait Ez szükségessé teszi a környezetileg káros és az erőforrások túlhasználatához vezető támogatások fokozatos megszüntetését A közjavak szolgáltatása: A kormányzati beavatkozások továbbra is szükségesek lesznek a közjavak (pl. alapkutatás, oktatás, egészségügy, tájékoztatás) hasznainak biztosítására a fenntartható fejlődés előmozdítására A közjavak hatékony szolgáltatása érdekében a koordinációs akadályokat fel kell számolni, és figyelembe kell venni a teher- és felelősségmegosztás, valamint az egyes országok válaszadási képességében megnyilvánuló különbségeket
A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (II): Költséghatékonyság: A különböző politikákat úgy kell megtervezni, hogy a gazdasági költségeket minimalizálni lehessen Környezeti hatékonyság: A politikáknak elő kell segíteniük a regenerációt, a helyettesíthetőséget, az asszimilációt, és érvényesíteniük kell az irreverzibilitás elkerülését Koherenciahiányok: Az ágazati politikákat gyakran készítik úgy, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az externális hatásokat, amelyeket később a környezetpolitikák segítségével kell enyhíteni/felszámolni A gazdasági, szociális és környezeti politikák célrendszerét integrálni szükséges a politikakészítési és egyeztetési folyamatok legkorábbi szakaszától kezdve.
A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek (III): Az elővigyázatosság elve: Azokban az esetekben fontos, amikor a tudományos bizonyosság hiányzik vagy nem állnak rendelkezésre kellően meggyőző információk a döntéshozók számára. Ilyen esetekben a kedvezőtlen opció bekövetkezését kell föltételezni, mindaddig, amíg az ellenkezője nem válik bizonyossá A globális kölcsönös függőség (interdependencia) Az országok nemzeti önérdekére való támaszkodás nem életképes azokban az esetekben, amikor az országok globális kihatású biztonsági, szociális, gazdasági és a környezeti fenyegetésekkel néznek szembe A nemzetközi együttműködés egyre jelentősebb szerepet fog játszani a konfliktusok megelőzésében és felszámolásában Az átláthatóság és a számonkérhetőség: Ez a döntési és ellenőrzési folyamatokban a különböző közvetett és közvetlen társadalmi részvételi formák működtetési mechanizmusainak kidolgozását teszi szükségessé
A gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválasztása AZ OECD, mint alapvetően gazdasági szervezet a fenntartható fejlődés megvalósítását az ún. szétválási filozófián keresztül közelíti meg: A gazdasági növekedést minél jobban el kell választani a környezetterhelésektől és a természeti erőforrások igénybevételétől A fejlett ipari országok kormányai a gazdasági növekedést nem kérdőjelezik meg (ez biztosítja a társadalmi jólét fő forrását, és hozzájárul a legfontosabb társadalmi és környezeti célok megoldásához) Ugyanakkor a gazdasági növekedés és az ellenőrizetlen piacgazdaság a környezet állapotának romlását és a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezheti, ha a külső hatásokat nem internalizálják megfelelő ösztönző eszközök alkalmazásával
OECD tagországok (jelenleg 34)
A gazdasági és demográfiai előrejelzések alapján kiemelten fontos, hogy a gazdasági növekedést megkíséreljék elválasztani a környezetterhelés növekedésétől A világ GDP-je 2020-ig előrebecslések szerint mintegy 75%-kal növekszik: Ebből kétharmad az OECD-országokban fog jelentkezni. Ugyanezen időszak alatt a világ energiaigénye várhatóan 57%-kal, a gépjárművek által megtett kilométerek száma 85%-kal növekedhet; Az előbbinek háromnegyede, az utóbbinak pedig kétharmada nem-oecd-országokban Az elmúlt 50 évben a világ népessége megduplázódott, az előrejelzések szerint a következő fél évszázadban 25-50%-os népességgyarapodás várható, elsősorban a fejlődő országok nagyvárosi térségeiben A nem-oecd-országok megnövekedett gazdasági súlya azt jelenti, hogy ezek az országok fokozatosan erősebb szerepet fognak játszani a globális környezeti viszonyok alakulásában.
OECD-országok jelenlegi fogyasztási szokásai már így is nagy terhet jelentenek a Föld környezetére: Ha a fejlődő országok is ezt követik, még nagyobb harc fog folyni a fogyó erőforrásokért, és a jövőben a környezetre még több teher nehezedik A fő kérdés ebben az esetben is az, hogy a fejlett országok politikusai eléggé elszántak-e arra, hogy változtassanak a fenntarthatatlan fogyasztási szokásokon, és erre van-e (lesz-e) egyáltalán tartós társadalmi nyomás/támogatás
Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje A környezetelemzés és tárgya: a környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek átfogó vizsgálása Egyelőre nincs egyetlenegy környezettudomány, amely a természetes (vagy ahhoz közel álló állapotú) és az épített környezet állapotváltozásait, valamint a társadalmi cselekvések kölcsönhatásait egységes rendszerben volna képes áttekinteni Környezetgazdálkodás: a környezeti erőforrásokkal való okszerű, tudatos gazdálkodás, annak érdekében, hogy a környezet az ember mint biológiai és mint társadalmi lény életfeltételeit fönntartható (és lehetőleg javuló) módon biztosítsa
1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje A megfogalmazott cél eléréséhez szükség van: Mindazon természettudományi, technikai és társadalomtudományi ismeretekre és megfelelő alkalmazásukra, amelyekre támaszkodva a környezetállapot változása és ennek okai is föltárhatók, így tervezhetők, alakíthatók A környezet megóvása, különösen pedig a távlatos, a megelőzésre összpontosító politika megvalósítása: Nem a környezetet érő káros hatások utólagos enyhítését és/vagy fölszámolását célozza, ill. veszi tudomásul, Számos és nagyon különféle feladat egymásba kapcsolódó, egymásra épülő, koordinált ellátását igényeli
Feladatok: 1) Elemzés, környezetértékelés: A természetes(hez közeli) és az épített környezet állapotára, valamint a környezetegészségügyi vonatkozásokra kiterjedően egyaránt 2) Az információs igények és kielégítésük (geometriai alapú) hálózati rendszerének meghatározása, létrehozása, működtetése a komplex elemzésekhez 3) Környezeti kockázatok számítása, rangsorolása az állapotértékelések alapján 4) Az erőforrások használati módjának összehasonlító közgazdasági elemzése 5) A környezetpolitikai prioritások pontosítása a kockázatok elemzése alapján 6) Célok kitűzése, a megvalósítási módszerek, a politikaalakítás kidolgozása 7) A nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági viszonyok környezeti (védelmi és fejlesztési) szempontú elemzése
Feladatok (II): 8) Környezetfejlesztési stratégiakészítés Országos környezetpolitika Ágazat(közi) feladatrendszer, Területi fejlesztési tervek formájában egyaránt, azaz hosszú távú nemzeti stratégia: prioritások és átfogó programok kimunkálása (pl.: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Fejlesztési Terv, a Fenntartható Fejlődés Magyarországi Stratégiája, etc.). 9) A politika megvalósításának eszközei, a jogi és közgazdasági szabályozórendszer számára javaslatok készítése 10) A prioritások alapján a hazai igények meghatározása az Unió Strukturális Alapjai felhasználását célzó pályázatok támogatására 11) A nemzetközi kötelezettség(vállalás)ok hazai következményeinek és föltételeinek fölmérése 12) A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása
Feladatok (III): 12) A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása 13) A szakmai információk hozzáférésének, áramlásának biztosítása, K+F monitoring, az ismeretszerzés koordinálása 14) A közvélemény környezeti politikával kapcsolatos igényeinek követése, elemzése 15) Környezettudat-formálás az állami oktatás fejlesztésével való együttműködésben (felsőoktatási programok, továbbképző, átképző, tréningprogramok összeállítása) 16) Regionális, lokális beavatkozások számára váratlan környezeti veszélyhelyzetek kezelésére fölkészítési programok kidolgozása Az összefüggések feltárásához, elemzéseihez hozzásegít a környezeti problématér bevezetése
A környezetvédelem és erőforrás felügyelet funkcionális leképezése
A problématér-modell használatának előnyei: Nagy mértékben szemléletessé teszi a környezeti problémáknak azt a sajátosságát, hogy összetettek, többfázisúak, többféle ok nyomán alakul(hat)nak ki és térbeliek Kezelésük, megoldásuk mindenekelőtt az állapotváltozás (okozat) hatás gazdasági/társadalmi cselekvés (ok) összefüggés elemzését és definiálását, ill. a dominánshatás-ok azonosítását teszi szükségessé. A modell a beavatkozás/szabályozás eszközeit is tartalmazza (inkább bemutatja); az eszköz kiválasztását illetően azonban nem tud javaslatot tenni Hasonlóképpen nem ábrázolja a környezetállapot-változásokból adódó közegészségügyi, ökológiai, gazdasági kockázatok mértékét és a különféle lehetséges megelőző/elhárító beavatkozások összehasonlító gazdasági elemzését, forrásigényét sem A fő összefüggések kijelölésére alkalmas, és a kívánt, fölsorolt igények irányába továbbfejleszthető a környezetgazdálkodás és elemzés (egyszerűsített) modellje
A környezetgazdálkodás és elemzés modellje (Bulla, 1993)
A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje: Egyszerűsített A természeti kölcsönhatásokat nem tartalmazza, Nem ábrázolja a modell fő tömbjein (okok (környezeti média, hatások, társadalmi, gazdasági cselekvések), politikaalakítás elemei, intézményesítés eszközei) belüli összefüggések részleteit (de alkalmas ezek kifejtésére, ill. a további elemzésnek éppen ez a célja) A környezetgazdálkodás összetevőinek és összefüggéseinek föltárása nélkül nem lehetséges okszerű, hatékony módon a környezetpolitikai célok meghatározása, prioritások kijelölése; fejlesztések, beavatkozások különféle léptékű, regionális, lokális, pontszerű hatásainak vizsgálata Egyáltalán: környezetvédelmi/fejlesztési programok kidolgozása, megvalósítása, felügyelete; az eredmények számbavétele: új célok, prioritások, feladatok megjelölése Röviden a környezetgazdálkodás állandó, szüntelen menedzsmentje Ezen új környezeti stratégia fogalmi kifejezője a környezetgazdálkodás, ami mint új paradigma nemcsak az ember és környezet közvetlen kapcsolatára, hanem a gazdaság és a társadalom minden területére kiterjed, ill. abba beintegrálódik, rendszerszemléletű és okfeltáró
Alapvető különbség a környezetgazdálkodás és a környezetvédelem között: A környezetvédelem a gazdaság egyéb szféráitól külön kezelt, alapvetően defenzív és analitikus A modell használata a rendszerelvű elemzés megvalósítását szolgálja: Struktúrák közötti anyag-, energia-, valamint információáramlások azaz statikus, dinamikus és irányítási (rész)rendszerek vizsgálatát, ill. kontrollját és szabályozását célozza A környezetpolitikai célok és eszközök megfogalmazása nem lehetséges az állapot föltárása és ennek társadalmi ismerete nélkül, az első lépés a környezetállapot értékelése
Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell A PSR, terhelés-állapot-válasz és a PSIR, terhelés-állapot-hatás-válasz modell a mutatók jellegét meghatározó eddigi legismertebb módszertani alapvetések (a PSR kidolgozása Albert Adriaanse és Manuel Winograd nevéhez fűződik) melyet az OECD fejlesztett tovább és alkalmazott (1994) A modellben használatos környezeti indikátorokkal szemben az OECD az számos követelményt állapított meg
Követelmények az OECD modell indikátoraival szemben: Politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, Megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseket és a társadalmi reagálást, Egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, Mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, Alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, Országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, Szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatározására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani, Analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében,
Követelmények az OECD modell indikátoraival szemben (II): Érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, Kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, Mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), Vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, Megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, Megbízható, rendszeres korszerűsítés
A PSR modell
A modellből leolvasható, hogy olyan alapterhelések, mint a populáció változása, a gazdasági növekedés és a politikai döntések változásokat eredményeznek ágazati szinten, amelyek végső soron (a földhasználatban bekövetkező változások és a hulladék kibocsátás útján) Közvetetten okoznak terhelést a környezetben (úgy mint: habitát változás, zaj és egyéb szennyezés) Ezek a hatások különböző válaszokat váltanak ki a nyilvánosság és a szabályozás szintjén, amely következésképpen a megállapított terhelési szinteken változást kellene, hogy eredményezzen Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Minisztériumának fenntartható fejlődési indikátorokkal foglalkozó osztálya a PSR modellt 1996-ban tovább bővítette társadalom-gazdasági faktorokkal (PSIR)
A PSR és a PSIR modellek kritikája: Bizonyos környezetvédelmi problémák esetén csak azok egyes okainak és hatásainak vizsgálatát teszik lehetővé figyelmen kívül hagyja a folyamatok dinamikus természetét, ezért ezek nagyobb rendszerbe ágyazása rengeteg visszacsatolási hurkot eredményez A hatás-láncok értelmezése a PSIR keretrendszer alapján sok esetben nem megfelelő megközelítés Bizonyos hatások adott értelmezési láncban terhelésként, más esetekben viszont állapotként jelennek meg, amint erre a definíciós, ill. csoportosítási problémákra már a korai modellalkotási próbálkozások is rámutattak A modell az összetett jellegű terheléseket és hatás mechanizmusokat, vagyis a hatás-lánc valóságos és általában nem lineáris kapcsolatait nem képes kezelni
Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell 3. Az ENSZ modell Az ENSZ 1993-ban megalapította az Integrált Környezeti és Gazdasági Elszámolási Rendszert (System of Integrated Environmental and Economic Accounting SEEA) Sematikus ábrája a fenntarthatósági koncepciók és mutatók közötti összefüggéseket írja le
Az ENSZ modell (Forrás: UN National Statistical Division, 1997)
Az ábrához: A gazdaságilag értékelhető kvantitatív mutatók a szürke állományban találhatóak, A fehér négyszögek a fizikai/nem-pénzügyi mutatókat ábrázolják A fenntarthatóságot a beszerzés, a használat és a felhasználók függvényében határozták meg, utalva ezzel a gazdasági- ellátás és használat, továbbá a humán fejlődés fenntarthatósága közötti lehetséges különbségtételre Ez a fajta gondolatmenet utal arra, hogy a fenntarthatóság alapvető célja nem a gazdasági tevékenység optimalizálása önmagában, hanem az emberi lény jólétének komplex szolgálata A keret szerkezeten belül a gazdasági fenntarthatóság mérése a környezetvédelem által szabályozott nemzeti elszámolási rendszer alapján történik. Ez magában foglalja: A környezetvédelmi szempontok szerint szabályozott nemzeti bevételt: ENI (environmentally adjusted national income), A környezetvédelmi szempontok szerint szabályozott nettó hazai összterméket: EDP (environmentally adjusted net domestic product) A fenntarthatóságot mérő nem pénzügyi eszközök közé tartozik a terület eltartató képesség (carrying capacity of a territory CC), amely egy adott terület humán populációt eltartó képességét jelenti
1995 áprilisára az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottság összeállított egy indikátor listát (hozzávetőleg 130 indikátorral) az úgynevezett DSR (hajtóerő-állapot-válasz; Driving Froce-State-Response) keret rendszerben A keretben az összetevők a következők: Hajtóerő olyan emberi tevékenységek, folyamatok és minták, melyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre Állapot a fenntartható fejlődés állapota Válasz a követhető eljárásmód változatai és egyéb válaszok a fenntartható fejlődésben bekövetkező változásokra.
A DSR keretben a terhelés kifejezést a hajtóerő kifejezés helyettesíti annak érdekében, hogy pontosabban lehessen a keretben elhelyezni a további szociális, gazdasági és intézményi mutatókat Ezenkívül a hajtóerő kifejezés használata lehetővé teszi, hogy a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás pozitív és negatív is lehessen, mint oly sokszor a társadalmi, gazdasági és intézményi mutatók esetében A DSR keret voltaképpen olyan mátrix, amely vízszintesen három fajta mutatót, függőlegesen pedig a fenntartható fejlődés különböző dimenzióit, nevezetesen a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és intézményi dimenziókat foglalja magába
Környezetgazdálkodási modellek 1. A környezetgazdálkodás egyszerűsített modellje 2. Az OECD modell 3. Az ENSZ modell 4. Az EU-s modell (EEA) Az eddig ismertetett modelleket fejlesztette tovább az EEA (European Environmental Agency), és kialakította a DPSIR (hajtóerő-terhelés-állapothatás-válasz; Driver-Pressure-State-Impact-Response) indikátor szerkezetet
4. Az EU-s modell (EEA) Az Európai Bizottság programja három elemből áll: A környezetvédelmi terhelés mutatóinak programjából, Az Agenda 21 felhasználásával elvégzett UNCSD (UN Comission on Sustainable Development) munkán alapuló EU mutatók felállításából, Számos, az EU általános kutatási programjában szereplő projektből Tükrözi a modellezés PSR megközelítését, hogy a társadalmi mutatók olyan alapvető statisztikai adatokon nyugszanak, mint a népsűrűség, a vándorlás, az egészségi állapot, a munkanélküliség, a városiasodás stb., szemben a társadalmi hatások mértékével
A DPSIR modell (Forrás: EEA, 1997)
A DPSIR keret szerint a társadalmi és gazdasági hajtóerők terhelést gyakorolnak a környezetre, és ennek következtében: A környezet állapota változik, csakúgy, mint a megfelelő egészségügyi körülmények, a források elérhetősége és biodiverzitás biztosítása Mindez hatást gyakorol a humán egészségi állapotra, az ökoszisztémára és az anyagokra Másfelől olyan társadalmi választ válthat ki, mely visszahat a hajtóerőkre, vagy közvetlenül az állapotra, vagy hatásokra, adaptáció vagy regeneráló tevékenység útján Az összetevőkön kívül vizsgálni szokták az összetevők közti kapcsolatokat is: Például a hajtóerő és a terhelés közti kapcsolat felel meg a technológia ökohatékonyságának, ahol a hajtóerő felől érkező kisebb terhelés a javuló ökohatékonysággal jár együtt Ehhez hasonlóképpen az emberekre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások és az állapot az ezen rendszerek teherbíró képességétől és küszöbértékeitől függnek Hogy a társadalom válaszol-e a hatásokra, az attól függ, hogy ezeket a hatásokat hogyan érzékelik és értékelik; a válasznak a hajtóerőkre gyakorolt hatása pedig a válasz hatékonyságától függ
Ez a szerkezet könnyen érthetővé teszi a környezeti problémák eredője és következménye közötti kapcsolatot Használatosak tervezéshez, politikai, szakma-politikai célok és prioritások megfogalmazásához, költségvetés kidolgozásához, teljesítményértékeléshez, sőt fontos szerepük van a nyilvánosság tájékoztatásában is A koncepció információ áramlási modellje a következőképpen néz ki:
A környezetállapot-értékelés nemzetközi kitekintése
Az iparilag fejlett országokban már az 1970-es években, illetve az 1980-as évek elején törvényben rögzítették, hogy a kormány hatáskörébe tartozó beruházásokat a környezeti hatások szempontjából is vizsgálni kell Ennek megfelelően: Környezeti állapotértékelést (KÁÉ), Környezeti hatásvizsgálatokat (KHV) végeznek és Környezeti hatástanulmányokat (KHT) készítenek A KHT a tervezetet benyújtó és a tervezet elfogadására kijelölt hatóság közötti műszaki-tudományos egyeztető eljárás eredménye A környezetállapot-értékelés szorosan kapcsolódik a környezetvédelmi tevékenységekhez A KHV és a KHT szükségszerűen fontos szerepet játszik a legkedvezőbb fejlesztési változat kiválasztásában a rövid-, közép- és hosszú távú környezeti hatások figyelembevételével
A környezeti hatásvizsgálatok lebonyolításának szabályozott módszere az USA-ban alakult ki először, az angol nyelvű szakirodalomban EIS (Environmental Impact Statement), illetve EIA (Environmental Impact Assesment) rövidítésekkel jelölik Ezt követően számos ország vezette be ezt kötelező, vagy ajánlott eljárásként: Nagy-Britanniában kötelező előírás helyett segédletet dolgoztak ki a helyi hatóságok számára, amelynek alkalmazásával a döntéseiket megalapozhatják Az Európai Gazdasági Közösség országai 1980-ban alakítják ki irányelveiket a környezeti hatások értékelésére
A környezeti hatásvizsgálatok gyakorlata az egyes országokban nem azonos: Figyelembe kell vennie az ország társadalmi, jogi és közigazgatási rendszerét, eljárásait Az eredeti koncepció az egyes országokra való kiterjesztés folytán módosult, és az időközben felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében a KHT készítési követelményeket szigorították A környezeti hatásvizsgálatok szempontjából a környezet meghatározása döntő fontosságú: Vannak országok, ahol a társadalmi és kulturális háttér is beletartozik a környezetbe, az ezekre gyakorolt hatást is értékelni kell, Más országokban a környezetbe az esztétikai és történelmi kérdések is beletartoznak Feltehetően a környezet szélesebb társadalmi és gazdasági szempontokat is magába foglaló értelmezése fog elterjedni, és a döntéseknél ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni
A környezeti hatásvizsgálat kialakulása Ha a környezetállapot-értékelés történetét tekintve az Egyesült Államokban a környezeti ártalmak egyre fokozódó mértékű terjedése a hetvenes évek elején erőteljes jogalkotási hullámot indított meg, illetve felerősítette a jogalkalmazás környezetvédelmi irányát: Mindennek legelső alapozó lépése 1969-ben a nemzeti környezetpolitikai törvény elfogadása volt, És ezzel megszületett és 1970. január 1-jén hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálat intézménye is, amely akkor a szövetségi létesítményekre vonatkozott
A KHV jogszabályi követelményeinek történeti áttekintése KHV jogszabály először 1969-ben az Amerikai Egyesült Államokban indult gyors fejlődésnek a Nemzeti (országos) Környezetpolitikai Törvény (The National Environmental Policy Act 1969 NEPA) bevezetése nyomán A környezetállapot-értékelést, környezeti hatásvizsgálatot e törvény alapján azokra a szövetségi tevékenységekre írták elő, amelyek jelentős mértékben hatnak az emberi környezet minőségére A szabályozás a tervezett tevékenység különböző alternatíváinak várható környezeti hatásait vizsgálja, a társadalmi követelményrendszerrel együtt Az összehasonlítás alapjának a tevékenység bevezetését megelőző állapotot tekinti Ezt Kanada (1973), majd Franciaország (1976) hatásvizsgálati törvénye követte
A KHV-ok nemzetközi szabályozása Az Egyesült Királyságban a rendelkezések előírják, hogy a fejlesztő egyes meghatározott típusú beruházások tervezési-, engedélyezési kérelméhez (elvi engedély) környezeti nyilatkozatot csatoljon: A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a környezetre vonatkozó azon információkat, amit a hatóság az engedélyt meghozó döntésénél figyelembe vesz Az Európai Gazdasági Közösség Környezetvédelmi Tanácsa 1985-ben fogadta el a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó határozatot: Council Directive of 27 June 1985 on the Effects of Certain Public and Private Projects on the Environment (85/337/EEC) című Az EK tagországoknak 1988. júniusáig kellett jogrendszerükbe beépíteniük a határozatot és bevezetni a KHV-t
Az irányelv legfontosabb jellemzői: A döntéshozatal komplex környezeti információk alapján történik; A döntés előkészítésbe bevonják az érintett lakosságot, nyilvánosságot; A hatásvizsgálat beépül a meglévő, vagy a célkitűzések elérésére bevezetendő engedélyezési eljárásba; Meghatározza a hatásvizsgálat tartalmi követelményeit; A jelentős környezeti hatású tevékenységeket egy kötelező és egy ajánlott listával adja meg Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által előkészített egyezmény a határokon túlterjedő környezeti hatásokról szól (Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Contect) 26 ország, köztük Magyarország is aláírt a finnországi Espoo-ban
A környezeti hatásvizsgálat tehát egy módszer és eljárás, melynek eredményeképpen megállapítható, hogy a tervezett projekt/tevékenység/beruházás milyen valószínűsíthető környezeti hatásokkal jár, és e hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni vagy csökkenteni A környezeti hatásvizsgálat, mint eljárás kézzelfogható dokumentuma a környezeti hatástanulmány Jogi szempontból nézve a hatásvizsgálat nem más, mint valamely engedélyezési eljárás meghatározó jelentőségű része, amely egyben feltételeket is előírhat a tervezett projektet illetően
A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is használ KHV-kat az általuk finanszírozott fejlesztésekre vonatkozóan A környezeti hatásvizsgálat fő célja tehát a környezet megóvása a károsodástól Ennek megfelelően a környezetállapot-értékelést, környezeti hatásvizsgálatot a meglévő létesítményekre és a tervezett projektre egyaránt el kell készíteni A környezeti hatásvizsgálat részletessége és mélysége az okozott, vagy várható környezetszennyező hatás mértékétől, jellegétől és veszélyességétől függ. Kaliforniában például a környezeti hatásvizsgálat helyett bevezették a környezeti hatásnyilatkozatot: A hatóságok ezen nyilatkozat alapján döntik el, hogy milyen létesítmény vagy beruházás esetében kérik a környezeti hatástanulmány készítését. Ezzel lényegesen csökkentették a hatóságokra, a beruházókra és az iparra nehezedő jelentős terhelést és nyomást. Az arányokra jellemző, hogy pl. Ausztráliában a projekt javaslatok kb. 40%-át találták a környezeti hatás szempontjából jelentősnek, de csak kb. felénél írták elő környezeti hatástanulmány készítését Az USA-ban a hatóságok nem várható jelentős környezeti hatás döntését közzé kell tenni, lehetővé téve a lakosság részvételét részletes hatástanulmány elkészíttetését illetően
A környezeti hatásvizsgálat költségei jelentősek lehetnek: Pl. egy kanadai földgáz-távvezetékkel kapcsolatos vizsgálat három évig tartott és több mint 5 millió dollárba került. A beruházási költségeknek azonban a vizsgálatok mindössze 0,1 %-át tették ki Természetesen nem volna helyes az összes környezetvédelmi költséget a környezeti hatásvizsgálat rendszerének tulajdonítani, mert ezek más előírások esetében is felmerülnének A nemzetközi tapasztalatok szerint a beruházási költségeknek 2-3 %-a tulajdonítható a környezeti hatásértékelés rendszerének, de ezt a jobb megoldások többnyire ellensúlyozzák
A környezeti hatásvizsgálat elkészítésekor az alábbi nehézségekkel is számolni kell: Az Amerikai Kémikusok Szövetsége több, mint 4 millió vegyi anyagot tart nyilván; számuk hetenként jelentősen nő. Kb. 50 000 vegyszer van napi használatban Egyes szennyező anyagok koncentrációja a környezetben exponenciálisan nő, így szinte észrevétlenül érheti el a veszélyes szintet. Egy adott vegyszer megjelenése és a káros környezeti hatás érvényesülése között általában jelentős idő telik el Nem eldöntött kérdés, hogy van-e az egyes vegyszerek környezeti koncentrációjában küszöbérték, amely alatt káros hatásokkal nem kell számolni, vagy a hatás igen kis koncentráció esetében is arányosan jelentkezik A legtöbb szintetikus vegyi anyag hosszú időn át megmarad a környezetben. Sok évnek kell eltelnie, hogy a természetes folyamatok révén veszélytelen anyaggá bomoljanak le Egyes vegyszerek az élelmiszerlánc útján koncentrálódnak bizonyos szervezetekben; a koncentráció mértéke 12-szeres nagyságrendet is elérhet
A környezeti hatásvizsgálat elkészítésekor az alábbi nehézségekkel is számolni kell (II): Veszélytelen vegyszerek is átalakulhatnak a környezetben veszélyes anyagokká Bizonyos vegyi anyagok között egymást erősítő szinergikus hatások léphetnek fel Nem állapítható meg mindig, hogy milyen mértékű az ipari környezetszennyezés, mivel a kérdéses anyagok természetes koncentrációja általában nem ismeretes. Az egyes szennyező anyagok földrajzi elterjedését is nehéz meghatározni A mintavételi és elemzési eljárások is fokozatosan fejlődnek. A koncentráció mértékének változását azért is nehéz meghatározni, mivel néhány évtizeddel ezelőtt még nem álltak rendelkezésre megfelelő eszközök illetve módszerek az alapértékek pontos meghatározásár. Bizonyos természeti folyamatok mérséklik a szennyező anyagok káros hatását. Például a légkörbe kerülő antropogén szén-dioxid egy része a tengervízben elnyelődik
Környezetállapot-értékelés az Európai Unióban Az Európai Környezeti Hivatal (European Environment Agency EEA) 1993- tól működik Az EEA fő feladata: az EU intézményeit, valamint tagországait ellássa olyan objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal, amelyek a környezeti politika kereteinek meghatározásához, továbbá a programok maradéktalan és hatékony megvalósításához szükségesek Környezeti Akcióprogramok igényeinek megfelelően gyűjtik az elérhető információkat, és olyan feldolgozásokat végeznek, amelyek révén az adatsorok könnyen felhasználhatók az intézkedések kialakításához, hatásaik méréséhez Az információk révén, többek között, támogatják a környezet infrastruktúrájának, továbbá tárgyi eszközeinek tervezését, fejlesztéseit is A fenntartható fejlődés igényei szerint alakítják ki az EU Környezeti Akcióprogramjait (KAP) Kutatások, technológiai fejlesztések és demonstrációk
Átfogó célok meghatározása és hatáselemzése: Az EU szakértők, a döntéshozó testületeinek igényei szerint, olyan integrált környezeti hatásvizsgálatot (integrated environmental assessment IEA) készítenek, amely megalapozza a politikai célokat, segíti azok elérését, és: Támogatja a fejlesztési folyamatokat, Értelmezhetővé teszi a hajtóerőket, Bemutatja a környezet helyzetét, terheléseit, Meghatározza a környezetpolitika intézkedéseinek hatásait, Az akcióprogramok és a fejlesztési projekt közvetlen és közvetett hatásait meghatározza Kialakult egy sor hasznos megközelítés, vizsgálati technika: A környezeti hatásvizsgálat ( environmental impact assessment ), A környezeti kockázatok elemzése ( environmental risk analyses ) Környezeti mutatószámok, forgatókönyv kialakítása a vizsgálati céloknak megfelelően ( environmental indicators, scenario )
Az Európai Környezetvédelmi Hivatal a következő fogalmi meghatározást alkalmazza az integrált környezeti hatásvizsgálatra (IEA): Az IEA minden lényeges természetes, valamint antropogén folyamatra, ezek kölcsönhatásaira vonatkozó interdiszciplináris munkafolyamat eredménye, amely révén azok azonosítása, elemzése és becslése elvégezhető. A vizsgált természetes és antropogén folyamatok meghatározzák a környezet minőségének, erőforrásainak jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Az integrált környezeti hatásvizsgálathoz alkalmas térbeli, valamint időbeli léptékek tartoznak, amelyek támogatják a környezetpolitikák, stratégiák kereteinek megszabását, majd intézkedéseik megvalósítását
Az IEA-tanulmányok az alábbiakkal jellemezhetők, Betekintést adnak a környezet, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés kölcsönhatásaiba, Elősegítik, az integrált politika kialakulását, és ehhez teljes, objektív és átfogó ismeretet adnak a döntések várható következményeiről, Azonosítják a stratégiákat, időben felhívják a figyelmet a növekvő jelentőségű környezeti hatásokra A korábbi szakosított hatásvizsgálatoktól eltér az integrált környezeti hatásvizsgálat: Az okok és hatásaik közötti kapcsolatokra fókuszál Kutatja továbbá a keresztirányú kapcsolatokat és a különböző jelenségek kölcsönhatásait Ennek megfelelően változik az integrált környezeti hatásvizsgálatok terjedelmi köre, sokféle ágazat, régió, környezeti hatás jelenhet meg a vizsgálati témák konkrét tartalmának megfelelően