Civil-katonai kapcsolatok

Katonaszociológia, Civil-katonai kapcsolatok dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy Balkán, Irak, Afganisztán hadműveleti szakértő okl. szakmérnök okl. szakközgazdász ZMNE c. egyetemi docens PSE geog. PhD-hallg. Budapest, 2011. március 21. ZMNE KLHK TTI SzPPT, Biztonság- és védelempolitika szak

Oktatási cél: megismertetni A hadügy szociológiája, s annak részeként a katonaszociológia, mint szakdiszciplína fejlődéstörténetét, klasszikusait, - alapkérdéseit, - kutatási módszertanát, - elméleti és empirikus vizsgálati kérdésköreit; A biztonság garantálására létrehozott szervezetek, intézmények (hadsereg, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok) és a civil társadalom közötti viszonyok rendszerét, (polgári-katonai kapcsolatok; a hadsereg és a társadalom viszonya); A biztonsági és a védelmi szektorok átalakítása, ill. reformja jellemzőit, kérdésköreit, kihívásait (hazai és NATO-, EU- tagállami példákkal); A védelmi szféra intézményrendszerének elemei felett megvalósuló polgári demokratikus kontroll hazai és nemzetközi példaeseteit, problémáit és trendjeit. 2

A hadügy szociológiája A hadügy szociológiájának (a hadsereg és a társadalom viszonyának kutatása) fejlődéstörténete A hadügy szociológiájának klasszikusai: Andreski, a II. vh. után az első említésre méltó szociológus (1952), Finer, a fegyveres erők és a hatalom viszonyáról szóló kutatásaival, Wilson McWilliams, a fegyveres erők fő feladata a kormányzat védelme, Gino Germani, Kalman Silvert, a latin-amerikai katonai intervenciókról, C. Wright Mills: az 50-es évektől új irány (igény) a hadsereg megítélésében, USA (1784, Kongresszus: Békeidőben a hadsereg jelenléte összeegyeztethetetlen a republikánus kormányok elveivel. Samuel Huntington, A katona és az állam című művével, a hadsereg megítélése a hidegháborús szembenállás időszakában: felismerte a hadsereg és a társadalom kapcsolatának fontosságát! A professzionalizmus koncepciója!! 3

A hadügy szociológiája folyt 1. Morris Janowitz, a polgári és a katonai szféra közeledéséről, Bengt Abrahamson, a professzionalizmus kritikájával, David Rappaport, a tipizált civil-katonai kapcsolatokkal, Amos Perlmutter, a professzionalizmus és a praetoriánizmus kérdéseivel, Maury Feld, az öt haderőtípus megkülönböztetésével, Harold Lasswell, a garrisson state (helyőrség állam) hipotézisével! A modern harc feltételei erősítik az állandó katonai befolyást, 1940 A modern államokat testületileg irányítják, ahol magasan képzett, technikai csoportok vesznek részt a döntéshozásban, 1960 Claude Welch, Arthur Smith: visszatérés az alaptételekhez; a fegyveres erők politikai befolyása államonként eltérő, de van! Mátrix, keresztreferencia szintekkel, a világ valamennyi államát leképezve; 4

A hadügy szociológiája folyt 2. Charles Moskos, a XX. sz. végének legnagyobb hatású katonaszociológusa, A polgári-katonai kapcsolatokon belül a hadseregek változásainak faktorait (Fenyegetettség, Fő feladat, Haderő struktúrája, Domináns katonai professzió) kijelölve - a hidegháború előtti, - a hidegháború alatti, - a hidegháború utáni korszakok hármas tagoltságába ágyazva jellemzi a folyamatokat! Itt jelenik meg először a klasszikus zárt katonai szervezeti forma helyett egy a polgári-katonai kapcsolatokkal jóval gazdagabban átszőtt, nyitottabb, posztmodern típusú katonai szervezet, arányosan megosztott polgári és katonai felelősséggel,, a polgári illetékesekkel való több szinten történő szoros együttműködéssel. Charles A. Cotton, a sorkötelezettség rendszeréről a hivatásos hadsereg rendszerére átálló társadalmakról. (Hová tűnt mára a francia forradalom szülte sorkatonai szolgálat intézménye ) 5

A katonaszociológia helye és szerepe A katonaszociológia helye és szerepe a tudományok rendszerében Míg a szociológia a társadalmi valóság megfigyelésére, a társadalmi jelenségek közötti összefüggések felismerésére és feltárására épül, addig a katonaszociológia a társadalom egyik szegmensével, a hadsereggel és annak szervezeti, csoport, személyi, feladatvégzési kérdéseivel kapcsolatos összefüggések feltárására koncentrál. A katonaszociológia kiemelt vizsgálati körei lásd. missziós kérdőíves vizsgálat az elmúlt 3 évben! A katonaszociológia kutatások módszerei - problémamegfogalmazó, vagy felderítő vizsgálatok, -leírójellegű vizsgálatok, - magyarázó jellegű vizsgálatok. A kutatások szakaszai: témaválasztás, a probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása, operacionalizálás, adatgyűjtés-feldolgozás, eredmények közzététele. 6

A polgári-katonai kapcsolatok fogalma, rendszere A polgári-katonai kapcsolatok fogalma, a NATO AJP-9 szerint: A civil-katonai együttműködés a katonai és a civil oldal, kormányzati és nem-kormányzati szervek, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek, valamint a helyi lakosság között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés a katonai feladat (támogatott parancsnok küldetésének) eredményes végrehajtása érdekében. A polgári-katonai kapcsolatok, a CIMIC rendszere A polgári-katonai kapcsolatok keleti és nyugati modelljének alapvető jellemzői INFOOPS, információs műveletek PSYOPS, lélektani műveletek 7

A CIMIC helye, célja a NATO műveletekben A polgári-katonai együttműködés (CIMIC - Civil-Military Cooperation) nem új jelenség a NATO-n belül. Tradicionálisan azonban úgy tekintettek rá, mint ami alig több logisztikai problémánál. A NATO azon műveletei, melyek saját határain kívül zajlanak, s ahol hiányoznak a működőképes polgári intézmények, illetve a hatékony infrastruktúra, más és sokkal összetettebb problémát jelentenek. A NATO lehetséges tevékenységi környezetének megváltozása új Stratégiai Koncepció (SC 99) kialakításához vezetett. A kollektív védelem megvalósítási képessége mellett a Koncepció megállapította, hogy a Szövetségnek készen kell állnia arra, hogy hatékonyan részt vegyen a konfliktus-megelőzésben és aktívan rész vállaljon a válságkezelésben, beleértve ebbe a válságreagáló műveleteket (CRO Válságreagáló Műveletek) egyaránt. A hadműveletek tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a műveleti terület szociális, politikai, kulturális, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényezőit, számolni kell a nagyszámú nemzetközi és nem-kormányzati szervezet jelenlétével, akiknek a céljait, módszereit és leendő tevékenységét összhangba kell hozni. A békefenntartókat érő kihívások a média jelenlétével és a helyi és nemzetközi közösség elvárásaival tovább szélesednek. A civil szervezetek a helyi lakosság, valamint kormányzat és a katonai erők között fenntartott hatékony kapcsolat alapvető fontosságú a jövő konfliktusainak megoldásában. A CIMIC jelenti azt az 8 eszközt, amely ennek a kapcsolatnak a megteremtését és fenntartását biztosítja.

A CIMIC fő funkciói A polgári-katonai kapcsolattartás A civil-katonai kapcsolattartás feladata a szükséges koordináció támogatni, megkönnyíteni a műveletek tervezését és végrehajtását. biztosításával A civil hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartást megkönnyíti sok más mellett a megfelelő tömegtájékoztatás (PI Public Information). Ez megköveteli a civilkatonai együttműködés eredményeinek és sikereinek megfelelő időbeni publikálását, hozzájárulva ezzel a lakosság, a nemzetközi szervezetek és a nem-kormányzati szervek támogatásának megnyeréséhez. A polgári környezet támogatása Magában foglalja többek között a civil lakosság evakuálására vonatkozó tervek koordinációját, a humanitárius segítségnyújtást (élelmiszer- és vízellátást), a kritikus infrastruktúra helyreállításában való segítségnyújtást, a civil szervezetekkel együttműködve a menekültek befogadásának megszervezését. A haderő támogatása Törekedniük kell arra, hogy a lakosság a (békefenntartó) katonák jelenletét és tevékenységét törvényesnek, jogszerűnek fogadja el, annak érdekében, hogy részükről a lehető legszélesebb körű támogatást nyerjen a műveletek végrehajtásához. A CIMIC kulcsszerepet játszik ebben. 9

A polgári-katonai kapcsolatok keleti és s nyugati modelljének alapvető jellemzői Az első különbség: - a nyugati demokráciákban a fegyveres erőknek külső missziót tulajdonítottak, - a közép-kelet-európai országokban a fegyveres erőknek elsősorban belső feladatot szántak; A második különbség: - a nyugati demokráciákban a hadsereget apolitikusnak tekintették, - a kk-európai országokban a hadsereg (a gazdaság, a politika mellett) az állam egyik legfőbb intézményesített alkotóelemének számított; A harmadik különbség: - a nyugati demokráciákban elvárás volt a katonák pártosodástól való mentessége, - a kk-európai országokban a katonák a politikában, a politika a hadseregben volt jelen; [monolitikus ideologikusság követelménye]; A negyedik különbség: - a nyugati demokráciákban a hadsereget a szuverén állam elemének tekintették, - a kk-európai országok legtöbbjében az adott hadsereg a VSZ-nek (is!) alá volt rendelve. 10

A biztonsági szektor fogalomköre és problémái A biztonsági szektor fogalomköre és problematikája Azon szervezetek és intézmények, amelyek felhatalmazással rendelkeznek - a (fegyveres) erőszak legitim alkalmazására, illetve arra, hogy -az erőszak alkalmazását elrendeljék vagy azzal fenyegessenek az adott állam illetve az állampolgárok (közösségeinek) a külső és belső biztonságának a védelme érdekében Azon intézmények a biztonsági szektoron belül, amelyek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek mellett a fegyveres erőszak legitim alkalmazására felhatalmazott szervezetek, intézmények menedzsmentjét végzik, illetve azokat kontrolljuk (irányításuk, ellenőrzésük) alatt tartják 11

A biztonsági szektor három fő pillére, szereplői Jellegadó vonásaik: hatékony, legitim és demokratikusan elszámoltatható; Viszonyrendszerük béke- és minősített időszakban; BSz 3 pillére: Az un. alapvető biztonsági szereplők A biztonságpolitika menedzsmentjével és kontrolljával foglalkozó szervezetek, intézmények, testületek Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer elemei 12

I. pillér: Az un. alapvető biztonsági szereplők A hadsereg A rendőrség A határőrség A vám-és pénzügyőrség A vám- és adóhatóság Félkatonai szervezetek Titkosszolgálatok (civil és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) 13

II. pillér: A biztonságpolitika kontrolljával foglalkozó szerv.-k A biztonságpolitika menedzsmentjével és kontrolljával foglalkozó intézmények, szervezetek, testületek A törvényhozás és a végrehajtó hatalom szervei A nemzetbiztonsági tanácsadó testületek Civil társadalmi szervezetek 14

III. pillér: Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer elemei A bírói és ügyészi szervezetek Nyomozó hatóságok Büntetés-végrehatási szervek Országgyűlési biztosok 15

A kiegészítő biztonsági szektor szereplők Az un. nem törvényes, illetve törvény által nem egyértelműen besorolt/beszabályozott intézményi és szervezeti elemek (szerepet játszhatnak bizonyos biztonsági igények kielégítésében, avagy éppen destabilizálhatják egy adott ország nemzetbiztonságát!) A biztonság privatizálása! magán biztonsági vállalatok (PSC Private Security Companies) (személy- és objektumvédelmi szolgáltatások) magán katonai vállalatok (PMC Private Military Companies) MSF - katonai támogató vállalatok; MCF katonai tanácsadó vállalatok; MPF katonai erőt biztosító vállalatok. magántestőr-hadseregek politikai pártok milíciái Lásd: Missziók esetei! 16

Az alapvető biztonsági szereplők civil kontrollja A fegyveres erők, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok objektív és szubjektív kontrollja A civil kontroll fogalma: azt az elvárás-rendszert, politikai és intézményi működési normát jelenti, melyet a nyugati társadalmi fejlődés a fegyveres erők polgári irányításaként és ellenőrzéseként épített ki. A polgári ellenőrzés egyértelmű politikai kontrollt jelent! Elvárásrendszer: - az alkotmányban rögzítik az ellenőrzést és elszámoltatást, - valamennyi hatalmi ág rendelkezik a fegyveres erők ellenőrzésére eszközökkel, - a hatalmi ágak egymást is ellenőrzik, hogy egyik se éljen vissza a hadsereggel. 17

A nemzetbiztonsági szolgálatok civil kontrollja A hírszerző szervek és a titkosszolgálatok civil kontrolljának speciális kérdései 18

Kötelező és ajánlott irodalom Joó Rudolf (2001) Civil-katonai kapcsolatok. In: Gazdag Ferenc (szerk.) Biztonságpolitika. Budapest: SVKH, 99-111. Huntington, Samuel P. (1994) A katona és az állam. A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája. Budapest: Zrínyi - Atlanti Kiadó Huszár Tibor (2007) Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989) Budapest: Corvina Tudástár. Kiss Zoltán László (2005) A magyar katonai elit, 1945-1989. Budapest: ZMNE Egyetemi Kiadó, 113-255. - (2005) A nómenklatúra; a katonai és a politikai felső vezetés, valamint a professzionalitás intézményrendszerének változásai a Magyar Néphadseregben, 1972-1989 között. In: Nómenklatúra Magyarországon (1957-1989). Történeti Elitkutatások (Historical Elite Research). Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar, pp. 211-248. - (2006) A biztonsági szektorok reformja és annak hatása a haderő-átalakításokra egyes NATO- és EU-tagországokban (2006) In: Tanulmánygyűjtemény. Válogatás a Honvédelmi Minisztérium kutatási eredményeit összegző tanulmányokból, pályázatokból. Budapest: Honvédelmi Minisztérium, Kommunikációs és Toborzó Főosztály, 125-154. Kuti Ferenc (2000) A katonai titkosszolgálatok civil kontrolljának néhány kérdése. In: Hadtudomány, 2000/1. 83-95. Szabó János (1998) Modern civil kontroll: elméletek, konfliktusok, modellek. In: Szociológia. Egységes egyetemi jegyzet, ZMNE, 2008: 241-284. Várhalmi Miklós (2002) A magyar nemzetbiztonsági szolgálatokról másként és mindenkinek (1990-2002 és a jövő). A magyar titkosszolgálatok megváltozott szerepe, értékei Magyarország biztonságvédelmében. Budapest: NOVISSIMA Kiadó. 19

Kötelező és ajánlott irodalom Bebler, Anton A. (1997) (ed.) (1997) Civil-Military Relations in Post-Communist States: Central and Eastern-Europe in Transition. Westport, Connecticut: Praeger. Born, Hans (2003) Democratic Control of Armed Forces: Relevance, Issues and Research Agenda. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 151-166. Dandeker, Christopher (2003) Building Flexible Forces for the 21 st Century: Key Challenges for Contemporary Armed Services. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 405-416. Feaver, Peter (1996) The Civil-Military Problematique: Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control, In: Armed Forces and Society, Vol. 23, No. 2, (1996/2. Winter), pp. 149-178. Lambert, Alexandre (2009) Democratic Civilian Control of Armed Forces in the Post-Cold War Era. Geneva: Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces. Linz, Juan J. and Alfred Stepan (1996) Problems of Democratic Transition and Consolidation. Southern Europe, South America and Post-Communist Europe. Baltimore London: The Johns Hopkins University Press. Moskos, Charles C. - John Allen Williams and David R. Segal (2000) Armed Forces after the Cold War. In: Charles C. Moskos - John Allen Williams and David R. Segal (eds.) (2000) The Postmodern Military, pp. 1-13. Rukavishnikov, Vladimir O. and Michael Pugh (2003) Civil-Military Relations. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 131-150. Williams, John Allen (2000) The Postmodern Military Reconsidered. In: Charles C. Moskos - John Allen Williams and David R. Segal (eds.) (2000) The Postmodern Military, pp. 279-282. 20

1009/2009. (I.30.) Korm. határozat melléklete, 2009.02.05. Katonai szervezet szociológiai jellemzői A 21. századi hadviselés biztonság- és védelempolitikai kihívásai, követelményei és a képességek alakítása A honvédelem: nemzeti ügy! Két alappillére: a nemzeti haderő, a szövetségesi együttműködés. Jogi alapok: az Alkotmány, a vonatk. törvények, a Nemzeti Biztonsági Stratégia (2004) a Nemzeti Katonai Stratégia (2009)

Nemzetközi trendek 1. Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypont-áthelyeződés a hidegháború vége óta) kialakulása és erősödése; A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén; Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a mesterséges/humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettér-erőforrások csökkenése, klímaváltozás következményei) halmozottan jelentkeznek; A 21. század fegyveres konfliktusai a globális média figyelme mellett zajlanak; 22

Nemzetközi trendek 2. Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki ; (megjelentek az élettér-erőforrás hozzáférés háborúi); A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terrorelhárításai, felkelés elleni, geofizikai hadviselés, többnemzeti összhaderőnemi műveletek); A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz: - egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett technológiák iránt. 23

Kockázatok, kihívások, fenyegetések Kihívások: Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; Terrorizmus; Vallási szélsőségesek; Geofizikai hadv., Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés, 24

A biztonság tényezői A biztonság - átfogó értelmezés szerinti - tényezői: politikai katonai gazdasági pénzügyi energiaellátási rendvédelmi emberi jogi és kisebbségi információs és technológiai környezeti demográfiai és civilizációs közegészségügyi nemzetközi jogi 25

NATO / EU / EBESZ / AU csúcsok - 2010 Lisszabon, 2010. november 18, NATO Csúcs U.ott: NATO-ENSZ-Afganisztán csúcstalálkozó Lisszabon, 2010. november 19, EU-USA Csúcstalálkozó Asthana, 2010. december 3-4, EBESZ Csúcs Tripoli, 2010. december 5-6, AU Csúcs. EU Csúcs 2011. május 28., Budapest!? Vallási Csúcs 2011. október, Assisi; (XVI.Benedek pápa kezdem.) 26

NATO Csúcs, 2010. nov.18-19, Lisszabon A NATO Új, 3-pilléres (védelem-elrettentés, válságkezelés és együttműködő biztonság [3-részes: fegyverzetkorlátozás-leszerelésnonproliferáció, bővítés és partnerségi kapcsolatok]) Stratégiai Koncepció (a 7. a sorban) elfogadása; köv. lapon! NATO ISAF-résztvevők vezetői & ENSZ-főtitkár & afgán elnök: az új Afganisztán-stratégia elfogadása; 2011-2014: hatalomátadás az ANSF részére; Afganisztán Nyilatkozat ; NATO-Oroszország megbeszélés: a rakéta-védelemről, a NATO-orosz-pakisztáni drogellenes központról (St.Petersburg) és Oroszország hozzájárulásáról az afgán rendezéshez (helikopterek és logisztika témakörben); USA-EU Csúcs (USA & EU vs. Kína, India, sorrend, ). 27

A NATO Új (7.) Stratégiai Koncepciója Az 1950-es, 1952-es, 1957-es, 1967-es SK-k; Az 1991-es, az 1999-es és az új SK nyilvánosak!; Elfogadás előtti vita-témakörök voltak: - költségvetés viselése; látható az egység és a kompromisszum hiánya, - a Szövetség szervezeti racionalizálása, - új prioritások meghatározása (kibernetikai védelem, energiabiztonság, rakétavédelem, ), -a műveleti ambíciószintek fenntartása (2xnagy ÖHMűv, 6 kicsi), - a nukleáris elrettentés fenntartása, - a képességfejlesztés irányai (Kritikus Katonai Képességcsomag), - új biztonsági kihívásokkal foglalkozó igazgatóság (ESCD) létrehozása Iklódy Gábor külügyi diplomata, főtitkár-helyettesi vezetésével!), - a konszenzusos döntéshozatal megtartása, - a Szövetség és Oroszország viszonya, - a nyitott kapuk politikájának folytatása. De: 2011. június: a védelmi minisztereknek kell elfogadniuk a lisszaboni képességcsomagot! 28

A korszerű haderő álom jellemzői IFOR/SFOR/KFOR/MFOR/CJTF-7/ISAF/NTMs tapasztalatok: többfunkciós dandárok szükségesek; Képességalapú, modul-rendszerű haderő Gyorsan bevethető, manőverképes Alkalmas a szövetségi együttműködésre Korszerű fegyverzet és felszerelés Finanszírozható Önkéntes, professzionális haderő, expedíciós képességekkel 29

Magyarország és a biztonság A Magyar Köztársaság biztonsága: a nemzeti önerőre, az európai- és az euro-atlanti integrációra, valamint a nemzetközi együttműködés egyéb formáira épül. Magyarország nemzeti érdeke: Az euro-atlanti együttműködés kiterjesztése és elmélyítése a közép-, kelet- és délkelet-európai térségben, A demokratikus értékek érvényesülése, és azok térnyerése az euroatlanti térségen túl, valamint a térség tartós megszilárdítása, Magyarország megkülönböztetett figyelmet fordít a nyugat-balkáni országok demokratizálódására, és arra törekszik, hogy bemutassa az euro-atlanti együttműködés előnyeit és átadja saját ez irányú tapasztalatait. 30

Az MK biztonsági környezete 1. Európában nincs hagyományos értelemben vett katonai fenyegetettség a NATO új Stratégiai Koncepció szerint, de aszimmetrikus kockázat-fenyegetés-kihívás: igen. Főbb aszimmetrikus fenyegetési típusok: nemzetközi terrorizmus, vallási szélsőségesek, regionális instabilitásból származó fenyegetések, tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye, természeti és humán eredetű válságok kombinációja! 31

Az MK biztonsági környezete 2. Az MK biztonsági környezete stabil: NATO- és EU-tag; Az MK biztonságát globális és regionális fenyegetések, kockázatok és kihívások befolyásolhatják; Az MK közvetlen környezetében kialakulhatnak válságok és konfliktusok, amelyek a biztonságát érinthetik; Az MK biztonságára kockázatot jelenthetnek: Ipari és természeti katasztrófák, környezetszennyezések, járványok; A kritikus infrastruktúra elleni támadások; A szervezett bűnözéssel összefonódó migráció és illegális kereskedelem; A térségben illegálisan, ellenőrizetlenül tartott nagy mennyiségű fegyver, lőszer és robbanóanyag. 32

Az MH alapvető feladatai Védelmezi az ország függetlenségét és területi sérthetetlenségét, alapvetően szövetségi keretek, de a szövetséges erők beérkezéséig önállóan is tevékenykedve; Részt vesz a befogadó nemzeti támogatás megszervezésében és biztosításában (NATO döntés és megfelelő közjogi felhatalmazás alapján más országok erőinek hazánkba érkezése, átvonulása, átmeneti vagy tartós állomásoztatása esetén); Végzi az MK légtér-sérthetetlenségének biztosítását, a NATO integrált légvédelmi rendszerében tevékenykedve; Szükség esetén határvédelmi feladatokat lát el; Hozzájárul a NATO közös védelmi képességéhez; Hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához; 33

Az MH főbb feladatai Közreműködik a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, Hozzájárul a természeti és ipari katasztrófák elhárításához, a következmények felszámolásához, humanitárius vészhelyzetek kezeléséhez; Biztosítja a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok fenntartását, fejlesztését, a szükséges információk elérhetőségét, a kölcsönös megbízhatóság, kiszámíthatóság és hitelesség erősítését; Hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. 34

Polgári hatóságok támogatása, hozzájárulás a katasztrófavédelmi 35 feladatok ellátásához. Az MH országvédelmi főbb feladatai (összefogl.) Az MK függetlenségének, területi- és légtérsérthetetlenségének, a lakosság, valamint az ország anyagi javainak külső támadással szembeni védelme; A honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme; A Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatainak ellátása; A csapatok, a személyi állomány béke idejére és a békétől eltérő időszakra való felkészítése, kiképzése; Az Alkotmány 40/B. (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában való közreműködés; Az Alkotmány 19/E. -a által meghatározott esetben elrendelt feladatok végrehajtása;

Az MH változó feladatrendszere Magyarország és a szövetség fegyveres védelme Biztonsági érdekeink nemzetközi képviselete Egyéb feladatok 1. Országvédelem 2. Más tagország megsegítése 3. Légtérvédelem 4. Terrorelhárítás 5. Befogadó nemzeti támogatás 6. NATO/EU műveletek 7. Részvétel más katonai formációk műveleteiben 8. Katasztrófa következményeinek felszámolása 9. Információ szerzés, feldolgozás és védelem 10. Tűzszerész feladatok 11. Kutatás-mentés 12. Minősített időszak rendszabályai bevezetésének katonai feladatai 13 Protok. feladatok; Szent Korona és KE H védelme 36

A haderőreformok, -átalakítások 20 éve 125000 120000 115000 110000 105000 100000 95000 90000 85000 80000 75000 70000 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 125.000 1990 1992 1994 1996 STRATÉGIAI KONCEPCIÓ Nincs hagyományos fenyegetés Új biztonsági kihívások Együttműködés PfP Csatlakozási folyamat 1997 52.000 1998 1999 Új STRAT. KONCEPCIÓ Hatékony kat. képességek DCI (5 terület) válságreagáló műveletek Stratégiai Felülvizsgálat 37.000 M A G Y A R H O N V É D S É G 2000 2001 2002 2003 2004 PRÁGAI CSÚCS NFS, NCS, NRF PCC (4 terület) Terrorizmus 31.000 Védelmi Felülvizsgálat 2002-2003 2005 ISZTAMBULI CSÚCS Felhasználhatóság Rendelkezésre állás Fenntarthatóság 29.000 23950 26500 2006 2008 2010 RIGAI CSÚCS CA, EBAO, CD&E NNEC ISAF NRF Képességek Haderőreform 2006 és Haderő-átalakítás 2010/2011 BUKARESTI CSÚCS Rakétavédelem ISAF NATO/MAP bővítés Balkán 37

Az MH szervezeti struktúrájának főbb elemei Honvédelmi Minisztérium A HM által vezetett, irányított, felügyelt és fenntartott szervezetek A HM HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek 38

Az MH vezetési rendszere KATONAI FELSŐ- VEZETÉSI SZINT HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HM HVKF STRATÉGIAI SZINT KATONAI KÖZÉP-K VEZETÉSI SZINT MH ÖHP HADMŰVELETI SZINT CSAPATVEZETÉSI SI SZINT ALÁRENDELT KATONAI SZERVEZETEK HARCÁSZATI SZINT 39

Az MH katonai struktúrája HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK 22 ezer fő 19 ezer fő MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 500 fő SZÁRAZFÖLDI SZERVEZETEK 10 ezer fő LÉGIERŐ SZERVEZETEK 5,5 ezer fő ÖHP KÖZVETLEN & LOG SZERVEZETEK 3 ezer fő HVKF KÖZVETLEN SZERVEZETEK 3 ezer fő 40

A szárazföldi erők diszlokációja MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata) MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred (Székesfehérvár) MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen) MH Bakony Harckiképző Központ (Várpalota) MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj (Szolnok) MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred (Kaposvár) MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes) MH 5. BI Lövészdandár részeiként: MH 5/62. Lövészzászlóalj MH 5/3. Lövészzászlóalj MH Művelettámogató Műszaki Zászlóalj (Hódmezővásárhely) 41

A légierő diszlokációja MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (Győr) MH 86.Szolnok Helikopter Bázis (Szolnok) MH Pápa Bázisrepülőtér, HAW (C-17) (Pápa) MH Légi Vezetési és Irányítási Központ MH 54.Veszprém Légtérellenőrző Ezred (Veszprém) MH 59.Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét) 42

MH ÖHP log., közvetlen szerv.-k diszlokációja MH Logisztikai Ellátó Központ MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ MH Görgey Artúr Vegyivédelmi Információs Központ MH Katonai Közlekedési Központ (Budapest) MH Veszélyesanyag Ellátó Központ (Pusztavacs) MH Béketámogató Kiképző Központ (Szolnok) MH Légijárműjavító Üzem (Kecskemét) 43

HVKF közv. alárendeltségébe tartozó szerv-k MH Központi Kiképző Bázis MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola (Szentendre) MH Műveleti és Doktrinális Központ MH Támogató Dandár (& KŐ) MH Dr. Radó György Egészségügyi Központ MH Geoinformációs Szolgálat MH KIAK MH LZ (ZMNE) (Budapest) MH Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság (Szolnok) MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság (Veszprém) NATO, EU, EBESZ Képviseletek, Hivatalok (Brüsszel, Mons, Norfolk, Bécs) 44

Az MH missziós részvétele NATO missziókban: 2011. március 21: 1.107 fő - Afganisztán: MH PRT, MH KAIA, MH KMCS, MH OMLT, MH NTE, MH AMT (Mi-35), NTM-A, egyéni törzsbeosztásúak; terv: MH AMT (Mi-17); - Koszovó: KFOR ResForBn és törzsbeosztásúak; - Irak: NTM-I egyéni törzsbeosztásúak. EU missziókban: - Bosznia-Hercegovinában: EUFOR század és egyéni törzsbeosztásúak; - Uganda: EUTM Somalia, szomáliai katonák kiképző missziójában; - Kongó: EUSEC RD Congo misszió, törzsbeosztásban. - Grúzia: EU MM misszió, katonai megfigyelők; ENSZ missziókban: - Ciprus: UNFICYP katonai megfigyelők; - Nyugat-Szahara: MINURSO katonai megfigyelők; - Libanon: UNIFIL térképészek; EBESZ missziókban: Bosznia-Hercegovina, Azerbajdzsán, Grúzia tanácsadók; MFO misszióban: Egyiptom, katonai rendészeti csoport (együtt rendőrökkel). 45

A haderő szükséges képességei A biztonsági környezetből, a várható alkalmazási környezetből, a legvalószínűbb feladatból, a hadviselés elveinek módosulásából, a szövetségesi igényekből, a kihívásokból levezetett célok és feladatok alapján kerülnek meghatározásra: - a haderő működési elvei, -a haderő fejlesztése, -a haderő szervezete, -a haderő infrastruktúrája, -a haderő felszerelése, -a haderő készenléte. A katonai képességek teljes spektrumának kialakítására ma kevés ország képes. (lásd missziós tapasztalatok, ill. költségvetések) 46

Az MH-val szemben állított követelmények Stabil, de rugalmasan alkalmazkodó szervezet, megfelelő haderőnemi és fegyvernemi arányok, operatív vezetés, egységek és alegységek önálló tevékenységének képessége, szervezeti elemek integrálhatósága alapján a követelmények: - a stratégiai környezet változásaihoz való alkalmazkodás képessége; - a gyorsan változó hadműveleti, harcászati helyzetre való reagálás képessége; -az erők megfelelő készenléti kategóriákban tartása; - a többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység, az interoperabilitás; - harc hatékony megvívása, erők védelme és megóvása; - hatékony felderítés, információszerzés és csere; - telepíthetőség, mobilitás; - a fenntarthatóság; - képesség a civil szervezetekkel és lakossággal együttműködés. 47

Az MH a biztonság szolgálatában, képességalapú szervezet Az MH alkotmányos kötelezettsége a Magyar Köztársaság lakosságának és területének fegyveres védelme. A NATO- és EU-tagságból adódó szövetségesi feladatok értelmében kiemelt feladat az - ütőképes - gyorsreagálású - rövid készenlétű - telepíthető - a világon bárhol bevethető katonai képességek létrehozása. Az expedíciós képességek mellett az MH fejleszti a meglévő képességeit, és lehetőségeihez mérten visszaállítja a téves döntésekkel megszüntetett katonai képességeit is. 48

Az MH fejlesztési irányai Elv #1: a műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a szűkülő döntési ciklusok követelményeihez! Elv #2: az MH képességeit és struktúráját a legmagasabb követelményű feladatok ellátására kell felkészíteni! Elv #3: az MH kijelölt erői legyenek képesek expedíciós jellegű feladatok végrehajtására! Azaz, képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, hatékonyan reagálva a biztonsági környezet változásaira! A forrás.. 2013-ban meghaladja a GDP 1,3%-át. (NKS 37.pont) 2011.évi kvtés: a 2010.évi + 22,3 mlrd Ft (8,8%-os növ.), de: - 25 mlrd Ft! és további gondok: létszám(-5ezerfő!)-, felszerelés-, fegyverzet-,anyag-, készlethiány, illetve ingatlanok -30év színvonalon!!! 49

Az MH fejlesztés-racionalizálása Javaslat a : a feladat / képesség / szervezet / létszám / költségvetés számvetésével az MH szervezeti rendjének felülvizsgálata a 2011-es év folyamán; például: a 26.500 fős MH vonatkozásában a vezetők/vezetettek indokolt aránya figyelembe vételével a vezetési szintek racionalizálása (HM-HVK-ÖHP-Dd-e-z szintek). Javaslat b : a katona egyéni felszerelésének korszerűsítése, a missziós tapasztalatok figyelembe vételével; például: az erők megóvása vonatkozásában a gépjárműfejlesztésen túl kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a szakasz/konvoj/katona valós-idejű harcszíntéri információval történő ellátására. Javaslat c : Oktatás-képzés-kiképzés megújítása, gyakorlatiasabbá tétele. 50

A hadfelszerelés fejlesztési irányai A katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése; A szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és a tűzzel való pusztítás képességgének növelése; A meglévő helikopterek modernizációja és újak beszerzése; A stratégiai légiszállító kapacitás biztosítása; A technikai felderítő eszközök rendszerbe állítása; A tábori híradó és informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése, a hálózatalapú működés kialakításának biztosításával. 51

Missziós képességfejlesztés, 2011 MRAP Navistar MaxxPro páncélozott szállító járművek: Az Amerikai Egyesült Államok haderejének felajánlása, az MH PRT kontingens (PeK, Camp Pannonia) számára, afganisztáni hadszíntéri (ISAF) használatra, IED aknavédelemmel ellátott, megerősített védelmű járművek, speciálisan kialakított felépítménnyel (magas!), 9000 cm3, összkerékmeghajtású járművek, a Kontingens legkorszerűbb technikai eszközei (lásd: Cougarok), kiképzésben segítenek a közeli Khilagay bázis USA ONG kiképzői. 52

A légi haderőnem főbb eszközei JAS 39 EBS HU GRIPEN harci repülőgépek An-26T szállító repülőgépek Mi-8, Mi-17 közepes szállító helikopterek Mi-24D, Mi-24V, Mi-24P harci helikopterek JAK-52 repülőgépek KUB (SA-6) légvédelmi rakétarendszerek (modernizált) MISTRAL légvédelmi rakétarendszerek RAT-31 DL nagyhatótávolságú 3D-s lokátor állomások P-37 lokátor állomások SzT-68U lokátor állomások P-18 lokátor állomások PRV-17 magasságmérő lokátor állomások 53

A Stratégiai Légi-szállítási Képesség program Stratégiai Légi-szállítási Képesség (SAC) program, nyitott; 12 nemzet csatlakozott a programhoz (NATO-tagországok: Bulgária, Amerikai Egyesült Államok, Észtország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia + NATO-PfP országként Svédország és Finnország); 3 db Boeing C-17 Globemaster III típusú szállító repülőgép; A 3 repülőgép Magyarországon van bejegyezve, rajtuk magyar felségjel; Pápa bázisrepülőtéren, Nehéz Légi-szállító Ezred (HAW) 150 fővel. 54

Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011- Tartalék: a haderő személyi kiegészítését biztosítja! Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2002-2004; - a hadkötelezettség időtartama csökkentési eredményének korrigálására, - majd a sorkötelezettség békében történő felfüggesztése eredményének korrigálásra; - de: az ösztönzési rendszer kialakítása nélkül, - gyakorlatilag hatástalan mechanizmusú rendszer volt. Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011-től; - Önkéntes Védelmi Tartalékosok 2011.01.01-től; - Önkéntes Műveleti Tartalékosok 2012.01.01-től. A Magyar Honvédség tartalékos rendszere fejlesztéséhez kapcsolódó egyes feladatokról szóló 95/2010. (XI.16.) HM utasítás! 55

Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011- Békeidőszaki tartalékosok: Önkéntes Védelmi Tartalékos katona: 2011. 01.01-től; - tartalékos : azaz nem hivatásos és nem szerződéses; - 2049 fővel történt szerződéskötés (lezárult, bővítés nem tervezett); - a HM Ei Zrt. alkalmazottai, munkavállalói; - fegyveres biztonsági őrök: őrségparancsnok(3xi), őrparancsnok (2xI), őr (1xI); - 57 katonai objektum őrzését végzik. Önkéntes Műveleti Tartalékos katona: 2012.01.01-től; - 2014-ig 8 ezer főre bővül az Önk. Tart. Rendszer; - katasztrófa-elhárítási, befogadó nemzeti támogatási, kritikus infrastruktúra védelmi feladatokra, valamint más, az MH-ban rendszeresített beosztásoknak a betöltésére; - volt hivatásos, szerződéses katonák (elsősorban), s nem főhivatásszerűen kötődnek a honvédséghez; - évente behívásra kerülnek 2-3 hétre, összevonás-kiképzésre; - nem kizárt a missziós alkalmazásuk, jogi rendezés után. 56

Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011- Minősített időszaki tartalékosok: Figyelem: 2004-ben a hadkötelezettséget csak béke idejére függesztették fel! Megelőző-védelmi helyzetben behívható tartalékosok; (Kiképzettek) Rendkívüli állapotban behívható tartalékosok; (Kiképzettek) Póttartalékosok ( kiképzetlen hadkötelesek ) behívása; 57

Köszönöm a figyelmet! dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy tel.: 06-30-8150008 e-mail: isaszegi@yahoo.com 58