KSZ 603 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DIPLOMAMUNKA

KSZ 603 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DIPLOMAMUNKA 2001

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DIPLOMAMUNKA - 2001 -

ZRÍNYI MIKLÓS 1.sz. példány NEMZETVÉDELMI EGYETEM Ny t. szám: DIPLOMAMUNKA Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben. (tanulmány) Készítette: Kovács Csaba százados KVKSZ- 6-2001 -

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR Hadműveleti-harcászati tanszék Feladatlap f r DIPLOMAMUNKA KIDOLGOZÁSARA Kovács Csaba szds. KVKSZ-6 A 2000/2001. tanulmányi évben a következő diplomamunkát köteles elkészíteni: A diplomamunka címe: Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben. A kidolgozás módja és a kidolgozáshoz szükséges alaphelyzet (harcászati, hadműveleti helyzet, induló adatok stb.) rövid leírása: Tanulmány. Kidolgozandó okmányok: Tanulmány a szükséges mellkéletekkel. Konzulens: Prof. Kőszegvári Tibor Bíráló: Ughy Antal ezredes Budapest, 2000. június -n. f A (Dr. Hajdú István ezredes) tanszékvezető A diplomamunka osztályzata: Budapest, 2001 \uii aláírás

Kőszegvári Tibor DSc egyetemi tanár Konzulensi vélemény Kovács Csaba százados diplomamunkájáról Kovács Csaba százados ez év elején keresett fel és kérte, hogy konzulensként segítsem a Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben " című diplomamunkája elkészítésében. A huzamos ideig tartó közös munka alapján kialakult véleményem az alábbi: 1. Kovács szds. által választott diplomamunka témája igen aktuális és kapcsolódik az egyetemen folyó tudományos kutatásokhoz, valamint a doktori képzéshez. 2. Kovács szds. fegyelmezett és szorgalmas tiszt. Nagyon jól reagált észrevételeimre és tanácsaimra, amelyeket felhasznált az irodalomkutatásban és a diplomamunka kidolgozásában. 3. Számos konzultáció során megbeszéltük a dolgozat szerkezetét és az egyes fejezetek főbb tartalmi kérdéseit. 4. A diplomamunka kéziratát átolvastam és a szerzővel javíttattam az általam hibásnak talált részeket. 5. Kovács szds. tevékenységével és a kidolgozott munkával igazolta azt, hogy alkalmas egy adott tudományos téma kutatására és színvonalas kidolgozására. Az elkészített dolgozat szerkezete korrekt, a téma kifejtése logikus, stílusa gördülékeny. A kidolgozás alkalmas arra, hogy a témában kutatók és a téma iránt érdeklődők számára hasznos olvasmányként kerüljön felhasználásra. Diplomamunkaként történő elfogadását javaslom! Budapest, 2001. június \U - e n. / ' -c- \ r. Kőszegvári Tibor DSc) konzulens *, * "*VC-jSSí'isSSSft * *&'

Ughy Antal ezredes Honvéd Vezérkar Bírálói vélemény Kovács Csaba százados diplomamunkájáról Kovács Csaba százados Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben" című diplomamunkájának bírálata során az alábbiakat állapítom meg: A diplomamunka témája aktuális és szervesen kapcsolódik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó oktatáshoz, valamint tudományos tevékenységhez. A diplomamunka eleget tesz a formai és tartalmi követelményeknek. A munka szerkezeti felépítése logikus, az egyes fejezetek kidolgozása maradéktalanul megfelel az elvárásoknak. A kidolgozó a munkával bizonyította, hogy kellően jártas a témában illetve annak kutatásában Véleményem szerint munka a továbbiakban eredményesen felhasználható az egyetemen folyó oktatásban és a kidolgozó doktori kutatómunkájában. A diplomamunka szóbeli védésére a következő felkészülési kérdéseket adom meg: 1. Mi tesz különlegessé" egy alakulatot és egy katonai műveletet? 2. Véleménye szerint a magyar haderőben elképzelhető - e ilyen jellegű alakulat és milyen feladatrendszerrel alkalmazná? Budapest, 2001. Június 20 - án. Á^O/>L^J yf~oifv/ \J Uany Antal ezredes bíráló

A védést lefolytató bizottság értékelése: 0 %ude&(y\{-.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 8 1. 2. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK, A BIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK 8 1. 3. A BIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK 9 1. 4. MAGYARORSZÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 10 2. A KÜLÖNLEGES EGYSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE 11 2. 1. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIALAKULÁSA 11 2. 2. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN 12 2. 3. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK A LEGÚJABB KORBAN 13 2. 4. NAPJAINK NÉHÁNY KÜLÖNLEGES ALAKULATA 14 3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK 16 3. 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET 16 3. 2. A NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEK FOGALMA, CÉLJAI, JELLEMZŐI 17 3. 3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK CÉLJAI 18 3. 4. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK JELLEMZŐI 18 3. 5. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK TÍPUSAI 19 3. 6. A NATO ÁLTAL FOGANATOSÍTOTT NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK 19 3. 6. 1. Béketámogató műveletek (Peace Support Operations) 19 3. 6. 2. Békefenntartó műveletek (Peacekeeping, PK) 20 3. 6. 3. Konfliktus megelőzés 20 3. 6. 4, Béketeremtés (Peacemaking) 21 3. 6. 5. Békeépítés (Peacebuilding) 21 3. 6. 6. Humanitárius műveletek (Humanitarian Operations) 21 3. 6. 7. Humanitárius műveletek (A béketámogató műveleteken kívül) 22 3. 6. 8. Kutató mentő műveletek (Search And Rescue Operations) 22 3. 7. NEM NATO ÁLTAL FOGANATOSÍTOTT NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEK (NEMZETI, BILATERÁLIS ÉS TÖBBNEMZETISÉGŰ MŰVELETEK) 23 3. 7. 1. Felkelés elleni műveletek (Counterinsurgency) 23 3. 7. 2. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism) 23 3. 7. 3. Nem harcolókat kiürítő műveletek (Noncombatant Evacuation) 24 3. 7. 4. Katonai segély /polgári hatóságok támogatása (Military Assistance) 25 3. 7. 5. Szankciók foganatosítása 25 3. 7. 6. Kábítószer ellenes műveletek (Counterdrug Operations) 25 4. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK HELYE, SZEREPE A NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEKBEN 26 4. 1. KÜLÖNLEGES MŰVELETEK 27 4. 2. A különleges műveletek fajtái 28 4. 2. 1. A nem hagyományos hadviselés (Unconventional Warfare, UW) 29 4. 2. 2. Közvetlen akciók (Direct A ction, DA) 30 4. 2. 3. Különleges felderítés (Special Reconnaissance, SR) 30 4. 2. 4. Belrendvédelem külföldön (Foreign Internál Defense, FID) 30 4. 2. 5. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism, CT) 30 4. 2, 6. Tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása (Counterproliferation ofweapons of Mass Destruction) 31 4. 2. 7. Lélektani hadviselés (Psychological Operations, PSYOP) 31 4. 2. 8. Polgári - katonai műveletek (Civil Affairs, Civil Military Co-operation) 31 4. 2. 9. Információs hadviselés (Information Operations, 10) 31 4. 2. 10. Humanitárius műveletek (Humanitarian Assistance, HA) 32 4. 2. 10. Kábítószer elleni műveletek (Counterdrug A ctivities) 32 4. 2. 11. Koalíciós erők támogatása (Coalition Support) 32 4. 2. 12. Biztonsági segélynyújtás (Security Assistance) 32

4. 2. 13. Harci kutató - mentő műveletek (Combat Search And Rescue, CSARJ 32 4. 2. 14. Aknák elleni tevékenység (Countermine Activities, CM) 33 4. 2. 15. Speciális vagy egyéb tevékenységek (Special Activities) 33 4. 3. A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK SIKERESSÉGÉT BIZTOSÍTÓ TÉNYEZŐK 34 A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK SIKERÉT AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK BIZTOSÍTJÁK: 34 4. 4. A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK JELLEMZŐI: 34 4. 5. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIJUTTATÁSA 35 4. 5. 1. Atszivárgás 36 4. 5. 2. Hátrahagyás 36 4. 5. 3. Gyalogosan történő kijuttatás 36 4. 5. 4. Légi szállítás 37 4. 5. 5. Vízen történő kijuttatás 37 4. 5. 6. Ejtőernyős bevetés 37 4. 5. 7. Gépjárműves szállítás 39 4. 6. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK FELSZERELÉSE, FEGYVERZETE 40 4. 6. 1. Öltözet 40 4. 6. 2. Lábbeli 41 4. 6. 3. Felszerelés 41 4. 6. 4. Védőfelszerelések 42 4. 6. 5. Fegyverzet 42 Maroklőfegyverek 43 Gépkarabélyok, géppisztolyok 43 Támogató fegyverek 44 4. 6. 6. Különleges felszerelési tárgyak 44 4. 7. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK ELLÁTÁSA, UTÁNPÓTLÁSA 45 4. 8. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIKÉPZÉSE 46 4. 9. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK VEZETÉSE 47 4. 10. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK TEVÉKENYSÉGE A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEKBEN 48 5. ÖSSZEGZÉS 50 6. MELLÉKLETEK 52 7. FELHASZNÁLT IRODALOM 55 8. VÉGJEGYZET 55

1. BEVEZETÉS Dolgozatom témájának kiválasztásában elsősorban személyes érzelmek vezettek. A különleges alakulatok iránti vonzódásom végigkísért eddigi pályafutásom során egészen a gyermekkori romantikus indiánosditól" kezdve az ejtőernyős ugrásaimon és az akkori Rendőrség Különleges Szolgálatánál (ma Terrorelhárító Szolgálat) töltött két hetes kiképzésen, az egykori 88. Légimozgékonyságú zászlóaljnál (később 88. Gyorsreagálású zászlóalj, ma 1. Könnyű vegyes ezred) eltöltött öt évemen keresztül a mai napig. Elmondhatom, hogy mindig nagy hatást gyakorolt rám a különleges alakulatok szellemisége", ennek megfelelően jelentős érdeklődést tanúsítok a különböző országok katonai, illetve rendőri speciális egységei, valamint azok tevékenysége iránt. Olvasmányaim, kutatásaim is ilyen irányultságot vettek, és úgy gondolom, hogy a kommandós" technikák és taktikák megismerése, a modern kézifegyverek tanulmányozása, valamint ezekben a témakörökben új ismeretek szerzése, végül, de nem utolsó sorban saját fizikumom fejlesztése egész életemen keresztül el fog kísérni. A munkámban azt szeretném bemutatni, hogy a megváltozott világunkban, a kor - a XXI. század - szellemében az egyre nagyobb jelentőséggel bíró nem háborús katonai műveletekben hogyan, milyen feladatokkal alkalmazhatók a különleges rendeltetésű erők. 1. 2. Globális kihívások, a biztonságot veszélyeztető tényezők A biztonság nem más, mint a fenyegetettség hiánya - általában a veszély vagy a fenyegetettség ellenpárjaként jelentkezik. Ennek megfelelően, ha hiányzik a fenyegetettség, akkor a biztonság valósul meg. A biztonság az angolszász országokban, az ország polgárainak létfontosságú érdekeinek érvényesítését, valamint azok külső és belső veszélyektől való megóvását

jelenti. Egy másik elv - a német biztonságfelfogás - szerint ugyancsak a létfontosságú nemzeti értékek külső és belső veszélyek elleni védelmét hangsúlyozza. A továbbiakban tekintsük át a biztonságot fenyegető kockázati tényezőket. 1. 3. A biztonságot veszélyeztető tényezők A hidegháború befejeződésével, a kétpólusú világrendszer felbomlása után a Föld országainak új, összetett kihívásokkal kell szembenézniük. Származásuk szerint e tényezők természeti vagy mesterséges eredetűek lehetnek. Az elsőhöz sorolhatók a természeti jelenségek által előidézett különböző katasztrófák, illetve kedvezőtlen természeti elváltozások (földrengések, árvizek stb.). A mesterséges eredetű veszélyeket az emberiség szándékosan vagy gondatlanságból maga idézi elő. Ezek a társadalom létét és biztonságát, a nemzetközi rendet, illetve a környezetet fenyegetik. Ide sorolhatók a háborúk, fegyveres konfliktusok, a gazdasági problémák, a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer- és fegyvercsempészet, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a menekültáradat, a nagyfokú környezetszennyezés, vagy a természet ökológiai egyensúlyának megbontása. Méretük szerint ezek a kihívások és kockázatok az egész világra kitérj edőek, vagyis globálisak, egy-egy földrészre kitérj edőek - kontinentálisak, egy földrészen belül annak egy részére érvényesek, vagy regionálisak, illetve a régió egy részére kiterjedőek - szubregionálisak, valamint helyi jelentőségűek, vagyis lokálisak lehetnek. Hatókörüket illetően a mesterséges eredetű veszélyek belső és külső típusúakra oszthatók. A belső típusú fenyegetések egy országon belül jelentkeznek feszültségek, válságok, puccsok, fegyveres felkelések, polgárháborúk, illetve a nemzetiségek és etnikumok elleni belső agresszió formájában. A külső jellegű kihívások más országok, államcsoportok vagy szervezetek ellen irányulnak. Jellegük alapján e mesterségesen létrehozott kihívások és kockázatok feszültség, válság, konfliktus, illetve háború formájában jelentkezhetnek. A feszültség az államok

vagy a társadalom egyes csoportjai között az eltérő érdekek alapján kialakult véleménykülönbség vagy nézeteltérés, amelyet az érdekelt felek vagy tárgyalások útján, kölcsönös kompromisszumok kötésével képesek megoldani, vagy ennek sikertelensége esetén válsággá, súlyosabb esetben fegyveres konfliktussá vagy háborúvá fokozódik. 1. 4. Magyarország az új évezredben Az imént említett veszélyeztető tényezők egy jelentős része hazánkra is hatást gyakorol, ezért számolni kell velük. Státuszát tekintve Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen 1991 - a Varsói Szerződés tagjaként - még a másik oldalon" állt, viszont 1999 döntő változást hozott hazánkra, ugyanis - a volt szocialista országok közül, az elsők egyikeként (Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben) - teljes jogú tagállama lett az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének, azon kívül valószínűleg néhány év múlva várományosa az Európai Uniós tagságnak. A NATO - integrációval azonban nemcsak jogaink, hanem kötelezettségeink is vannak. Döntően át kellett alakítanunk hadseregünket, és olyanná kellett tennünk, hogy minden szempontból megfeleljen a szövetség keretein belül támasztott elvárásoknak. A nemzeti biztonsági stratégia, a nemzeti katonai stratégia és a doktrínák kidolgozása után meg kell alkotnunk a megfelelő struktúrát, az ehhez szervesen illeszkedő követelményrendszert, és nem utolsó sorban a katonai gondolkodásmódunkat is át kell formálnunk. Minden szempontot figyelembe véve egy viszonylag kis létszámú, de korszerűjói felszerelt és ütőképes Honvédségre van szükségünk, amely képes eleget tenni a kor kihívásainak és megfelel a szövetség által elvárt követelményeknek. Mindezeknek megfelelően meghatározott nagyságú katonai alakulatokat delegáltunk" a NATO azonnali reagálású erőinek kötelékébe (AMF/L), igyekszünk teljesíteni a nemzetközi békeszerződésekben (így különösen az ENSZ Alapokmányában) foglalt katonai kötelezettségeinket (békefenntartás, béketeremtés, békemegfigyelői tevékenység, pl. Ciprus, Sinai - félsziget, Bosznia, Koszovó, Kuvait, Hegyi - Karabah, Nyugat - Szahara stb.). 10

A NATO elvárások szerint haderőnkben a fő erőkön és az egyéb erőkön kívül rendelkeznünk kell reagáló erőkkel (ezen belül azonnali -, és gyorsreagálású erőkkel) és a szövetség többi tagországához hasonlóan - figyelembe véve a fentiekben említett globális veszélyeztető tényezőket, azok eredményes kezelése érdekében - rendelkeznünk kellene különleges rendeltetésű alakulattal is. 2. A KÜLÖNLEGES EGYSEGEK KIALAKULÁSA ES TÖRTENETE 2. 1. Különleges alakulatok kialakulása A különleges alakulatok eredetét mindenképpen a régmúltban kell keresnünk, ugyanis a háborúskodás szinte egyidős az emberiséggel, ezáltal a különleges alakulatok megjelenése is igen régi történelmi korra tehető. Több száz, sőt több ezer évvel visszanézve a történelemben már bizonyítottan léteztek elit csapatok. Egyes katonai vezetők már akkoriban felismerték annak szükségszerűségét, hogy létrehozzák a saját különleges erőiket", azaz olyan csapatokat, melyek képesek voltak olyan feladatok végrehajtására, melyekre a hagyományosan képzett katonáik, illetve harcosaik képtelenek voltak. Természetesen ezek az elitalakulatok" - mai szemmel, az adott kor hadseregeihez hasonlóan - viszonylag kezdetlegesek voltak, tagjaik valamilyen az átlagtól eltérő tulajdonságuk alapján kerültek kiválasztásra, így például képzettebbek, nagyobbak, erősebbek, vakmerőbbek, tapasztaltabbak voltak a többi katonánál. Ezáltal már eredményesebben lehetett őket alkalmazni a nem hagyományos feladatok végrehajtására. II

2. 2. Különleges alakulatok az ókorban és a középkorban Az ókor különleges alakulatai között számtalan példát találunk. Meg kell említeni Nagy Sándor lovas testőrségét vagy az amúgy is katonáskodással foglalkozó és elitnek számító spártaiak különleges harcosait, a hoplitákat". Egy korai különleges műveletet" elevenít fel a híres trójai faló mondája, melyben a bevehetetlennek bizonyuló Trója városállamot a görögök egy csel segítségével, egy fából ácsolt óriási lóban rejtőzködő katonáikkal foglalták el. (Nem véletlen, hogy az amerikai Különleges Erők, a Zöldsapkások" jelképükké választották a trójai falovat). Ezen kívül ilyen alakulat" volt a vikingek rettegett elitegysége a berserkerek, akik a harc előtt őrjöngéssé fokozták harci kedvüket és szabályosan extázisba esve rontottak az ellenségre. Jó példája a különleges tevékenységnek a magyar Búvár Kund története is, aki - jeleskedvén a búvárkodásban - 1051 - ben megfúrta, ezáltal elsüllyesztette az ellenséges németek szállító hajóit a Dunán, így az ellenség élelem nélkül maradt. A középkorban megemlíthetjük például Mátyás király elitegységét, a híres Fekete Sereget, mely főként külföldi (cseh, lengyel, román és német) zsoldosokból állt. Megkülönböztető figyelmet érdemelnek a néhány évszázaddal későbbi - a XVIII. századi Amerikában - a britek és franciák által vívott háború idején a Róbert Rogers őrnagy (aki megelőzve korát a különleges hadviselés egyes alapelveit megfogalmazta) által vezetett rangerek, akik speciális ismeretek birtokában képesek voltak eredményesen harcolni az őserdőben az indiánok és a franciák ellen. Rogers rangereinek késői utódai ma is büszkeségei az amerikai szárazföldi haderő különleges egységeinek (75. Ranger ezred). 12

2. 3. Különleges alakulatok a legújabb korban A legújabb kor, pontosabban a második világháború valószínűleg leghírhedtebb kommandósa" az osztrák származású német Ottó Skorzeny (1908-1975) volt. Skorzeny első komolyabb feladatát személyesen Hitlertől kapta Mussolini kiszabadítására 1943 - ban. A müvelet sikeres volt, a duce kiszabadult, és Skorzeny így vált egyszerre ismertté világszerte. Sajnos különleges egységének feladatai között szerepelt néhány magyar vonatkozású célpont is. így például Horthy kormányzó Miklós fiának elrablása, majd később a budai Várhegy elfoglalása is, melyekkel a németeknek az volt a célja, hogy rákényszerítsék az idős kormányzót, arra hogy lemondjon, ezáltal Magyarország tovább folytassa a háborút a németek oldalán. Miután ez sikerült, Horthy után Szálasi vette át a hatalmat és megkezdődött Magyarországon a nyilasuralom. A későbbiekben Skorzeny még számos különleges feladatot kapott - így a jugoszláv partizánvezér Tito elrablását - azonban ezek a feladatok általában elakadtak még a tervezés időszakában. Különleges egysége fontos feladatot kapott az ardenneki ellentámadáskor, majd később a német főváros Berlin külső védelmében az Odera folyónál. A szövetségesek részéről méltán érdemelte ki az Európa legveszélyesebb embere" címet. A háború után zűrös tevékenységet folytatott a világ több pontján, így Egyiptomban, Spanyolországban, de még Argentínában is. Szintén a második világháború időszakára tehető a világ ma is egyik legjobb és legnagyobb tapasztalattal rendelkező különleges alakulata, a brit Különleges Légi Szolgálat - a SAS (Special Air Service) elődjének a megalakulása. Ezáltal az alapító, Sir Dávid Stirling (1915-1990) nevét is jogosan említhetjük a különleges egységek és különleges műveletek úttörői között. A britek a 1940 - tol eredményesen alkalmazták a commando" - kat, melyek a búr háborúkban alkalmazott felderítésre és különböző rajtaütésekre használt lovas alakulatokról kapták nevüket. Ezeket a speciális erőket általában vízi úton szállították a tervezett végrehajtás helyére, főként a németek kezén lévő különböző partközeli objektumok közelébe. A commando egységekhez egy időben az észak - afrikai 13

hadszintéren megjelentek a sivatagi harcra szakosodott Long Rangé Desert Group (Sivatagi Mélységi Csoport) alegységek is, melyek gyalogosan vagy gépjárművek segítségével az ellenség hátába hatoltak és hajtottak végre különféle diverziós feladatokat. Azonban a Sivatagi Mélységi Csoportok nem voltak képesek az ellenség nagy mélységébe behatolni, ezért 1941 - ben felállították a Special Air Service alakulatot, melynek kis létszámú egységeit légi úton, ejtőernyős alkalmazással már el lehetett juttatni az ellenség nagyobb mélységébe. Mivel a SAS tevékenysége eredményesnek bizonyult, nemcsak az észak - afrikai hadszíntéren alkalmazták, hanem a háború számos más színhelyén is. 2. 4. Napjaink néhány különleges alakulata Jelen időszakban szinte a világ valamennyi országa hadseregében található több - kevesebb múlttal rendelkező különleges alakulat. A teljesség igénye nélkül tekintsük át ezeket. Amerikai Egyesült Allamok. A világon az Egyesült Allamok fegyveres erőinél található a legtöbb különleges egység. Minden haderőnem rendelkezik ilyen jellegű alakulattal. A szárazföldi haderő szervezetébe tartoznak a legnagyobb múlttal rendelkező egységek a Special Forces, más néven Green Berets" ( Zöldsapkások") csoportjai, azon kívül a 75 th Ranger Regiment (75. Ranger Ezred) a 160 th SOAR (160 th Special Operations Aviation Regiment, 160. Különleges Hadműveleti Repülő Ezred), valamint egy a lélektani hadviseléssel és egy a polgári - katonai ügyekkel foglalkozó speciális egység. Ezen felül a haditengerészet (Navy SEAL) és a légierő is rendelkezik különleges műveleti egységekkel. Az Egyesült Allamok összes különleges alakulatának tevékenységét 1987 áprilisában felállított USSOCOM (United States Special Operations Command, Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokság) koordinálja. Egyesült Királyság. A brit haderőnek alapvetően két különleges alakulata van. Az egyik a híres SAS (Special Air Service, Különleges Légi Szolgálat), a másik az SBS (Special Boát Service, Különleges Csónakos Szolgálat). Ez utóbbi a királyi haderő vízi hadviselésre szakosodott egysége. 14

Ausztrália és Uj - Zéland volt brit gyarmatokként örökölték" a SAS egy - egy részét, így most ők is a hadrendjükben tartanak SAS egységet. Franciaország hadseregének különleges alakulata az Idegenlégió ejtőernyős ezredének (2éme REP, 2éme Regiment Etrangere Parachutiste) altiszti rohamcsoportja a CRAP, melyről meglehetősen kevés információ ismert. Németország haderejének két különleges egysége van. Érdekesség, hogy mindkét alakulat rövidített neve KSK. A haditengerészeti egység a Kampfswimmerkompanie (Harciúszó század), a szárazföldi erők különleges hadműveleti egysége a viszonylag új Kommandó Spezialkrafte (Különleges Erők Kommandója), melyet 1995 - ben állítottak fel. Szót érdemel a Dél - Afrikai Recce Commando (Felderítő Kommandó), vagy röviden Recces és a South African Special Forces Brigádé (SASFB, Dél - Afrikai Különleges Erők Dandár), melyek nagy tapasztalattal rendelkező, harcedzett alakulatok. A volt Szovjetunió utódállamainak különleges alakulata a hírhedt Szpecnaz (Vojszka Szpecialnava Naznacsényija, Különleges Rendeltetésű Csapatok), mely a rendszerváltás során feldarabolódott és átszerveződött. A szpecnaz a hidegháborús szembenállás időszakában a legrettegett alakulat volt a nyugati hadseregek szemében. A volt szocialista országok közül mindenképpen a legfigyelemre méltóbb Lengyelország GROM nevű alakulata, mely a 90 - es évek elején állt fel amerikai (Special Forces) és brit (SAS) specialisták segítségével. A GROM meglehetősen jól képzett és jól felszerelt, valamint nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező antiterrorista egységnek számít és ma is az Egyesült Allamok támogatását élvezi. Magyarország különleges alakulatai a 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj, a 24. Bornemissza Gergely felderítő zászlóalj és az 1. Könnyű vegyes ezred. Ezek az alakulatok különleges feladatok végrehajtására hivatottak, azonban sem kiképzésük, sem 15

felszereltségük tekintetében nem esnek egy NATO - ország különleges hadműveleti egységének kategóriájába. 3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK 3. 1. A stratégiai környezet A katonai müveleteket a hadszíntér stratégiai környezetét vizsgálva az amerikai FM 100-5 1 szerint három időszakra bonthatjuk, ezek a következők: A béke időszaka, A konfliktus vagy válság időszaka és a A háború időszaka. Nézzük ezeket részleteiben: Békeidőben beszélhetünk Kábítószer elleni küzdelemről, Katasztrófák esetén történő segítségnyújtásról, Polgári támogatásról, Békeépítésről és Nemzeti segítségnyújtásról. A konfliktus időszakában beszélhetünk: Rajtaütésekről, csapásokról, A béke kikényszerítéséről, Felkelők támogatásáról, Antiterrorizmusról, 16

Békefenntartásról, valamint Nem harcolók kiürítéséről. A háború időszakában beszélhetünk: Nagyméretű hadmüveletekről, Támadásról és Védelemről. Az FM 100-5 szerint a béke és a konfliktuskezelés időszakának katonai műveleteit nevezzük nem háborús müveleteknek. (Ez csupán a nem háborús katonai műveletek amerikai felfogása, pl. a NATO - felfogás szerint a fogalom másképp értelmezendő. Lásd később.) Manapság a nem háborús katonai műveletek jelentősége erőteljesen felértékelődött, előtérbe került, és új típusú kihívásként jelentkezik a korszerű haderők feladatrendszerében. (Gondoljunk a világ számos országában, válságövezetében folyó béketeremtő és békefenntartó műveletekre, vagy a természeti -, illetve ipari katasztrófák következményeinek a felszámolására.) A műveletek folyhatnak a saját országon belül és külföldön, azon kívül önállóan vagy két (bilaterális műveletek), illetve több nemzet közreműködésével (multilaterális műveletek). A nem háborús katonai műveletek jelentősége az utóbbi időszakban erőteljesen megnőtt és elsődlegességet élvez a kor fegyveres erőinek feladatrendszerében. 3. 2. A nem háborús katonai műveletek fogalma, céljai, jellemzői Az AJP - 3. 4 fordítása szerint a nem háborús katonai műveletek az olyan tevékenységek széles skálája, ahol katonai képességeket használnak fel a széleskörű, általában háborúval azonosított harci cselekményektől eltérő célból. Ezen katonai ZMNE 17 L. az.:

cselekmények felhasználhatók az egyéb kényszerítő eszközök (politikai, gazdasági, stb.) bármely kombinációjának kiegészítésére és előfordulhatnak a háború előtt, alatt vagy annak befejezése után. Használatos a MOOTW (Military Operations Other Than War) angol rövidítés is. 3. 3. A nem háborús katonai műveletek céljai A nem háborús katonai tevékenységek céljai sajátosak. A műveletek a következő célokért folyhatnak: A polgári lakosság biztonságának javítása, A nemzeti és nemzetek közötti kapcsolatok normalizálása, A béke megteremtésének, megtartásának elősegítése, A gazdasági és politikai stabilizáció előremozdítása. 3. 4. A nem háborús katonai műveletek jellemzői A fegyveres erőknek a feladat végrehajtása során együtt kell működniük más nem katonai - polgári, karitatív, félkatonai - szervezetekkel. A művelet sikere állandó koordinációt igényel, amely a katonai vezetőktől és a végrehajtóktól nagyfokú szakmai professzionalizmust igényel, A tevékenység végrehajtása során a fegyveres erők speciálisan felkészített kötelékei vesznek részt, de nem kizárt a hagyományos kötelékek alkalmazása sem. A nem háborús katonai műveletek nem minden esetben jelentenek békés feladatvégrehajtást. A tevékenységet (a szervezeten belül és más szervezetekkel együtt) műveleti parancsnokságok vezetik és irányítják. 18

A műveletek gyakran öltenek elhúzódó jelleget. 3. 5. A nem háborús katonai műveletek típusai A nem háborús katonai műveletek különböző típusait feloszthatjuk a NATO által foganatosított vagy nemzeti, bilaterális illetve többnemzetiségű nem háborús katonai műveletekre, amelyeket jelenleg nem a NATO foganatosít. E legutóbbit azért sorolhatjuk fel, mivel a NATO jelenleg is több, mint 15 nem NATO által foganatosított, bilaterális vagy más az ENSZ illetve más nemzetközi szervezet által folytatott nem háborús katonai műveletben vett részt. 3. 6. A NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek I A NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek közé soroljuk a I béketámogató műveleteket (Peace Support Operations, PSO), a humanitárius műveleteket I (Humanitarian Operations, HO) (itt a béketámogató műveleteken kívüli humanitárius műveleteket értem) és a kutató - mentő műveleteket (Search And Rescue Operations, I SAR). l 3. 6. 1. Béketámogató műveletek (Peace Support Operations) A béketámogató műveletek olyan többfunkciós műveletek, amelyeket pártatlanul az ENSZ, EBESZ, vagy NATO mandátum felhatalmazására folytatnak, katonai erő és diplomáciai, valamint humanitárius ügynökségek bevonásával, amelyek a hosszútávú politikai rendezés vagy más a mandátumban meghatározott feltételek elérésére hoztak : létre. Ezek magukba foglalják a békefenntartást, konfliktus megelőzést, béketeremtést, l békeépítést és humanitárius műveleteket. 19

3. 6. 2. Békefenntartó műveletek (Peacekeeping, PK) A békefenntaró műveletekben kulcsfontosságú a résztvevő felek előzetes megállapodása a mandátum feltételeiről. A békefenntartó erők tevékenysége éppen ezért azokon a technikákon alapul, amelyek fenntartják és erősítik a konszenzust. A konszenzus általános elvesztése korlátozza a békefenntartó erők szabad tevékenységét és azon képességüket, hogy képesek legyenek a feladatuk sikeres végrehajtására. Pártatlanság és minimális erő alkalmazása kell, hogy vezérelje a békefenntartó műveletet. Katonai erő csak önvédelemre alkalmazható. Amennyiben a békekikényszerítő erő a felvonulási területen megfelelő alkalmazkodást észlel, áttérhet olyan hadműveleti profilra, ami inkább rokon a békefenntartással és a katonai eszközöket azon békefenntartó technikákra alkalmazza, amelyek elősegítik a konszenzust, miközben megőrzik az eszkaláció megakadályozásához szükséges képességeiket is. A NATO katonai békefenntartó feladatok magukba foglalják a megfigyelést, az erők szétválasztását, az átmenet segítését és a fegyverzetellenőrzést. 3. 6. 3. Konfliktus megelőzés A konfliktus megelőzés a viták kiszélesedésének és fegyveres konfliktussá fajulásának, valamint szétterjedésének megakadályozására történő erők bevetésére tett diplomáciai kezdeményezésétől kezdődhet. A konfliktus megelőzés magába foglalhat tényfeltáró feladatokat, konzultációkat, ellenőrzéseket és megfigyelést. Az erők megelőző bevetése a konfliktus megelőzés keretein belül, a hadműveleti erők megfelelő elrettentő képességének demonstrálására történő bevetését jelenti az ellenségeskedés kirobbanásának megelőzésére. A konfliktus megelőzésben alkalmazott NATO katonai erőforrásokat a probléma megoldására tett diplomáciai és politikai erőfeszítések támogatására kell fordítani. A konfliktus megelőzés magába foglalhat megelőző csapat felvonulást, korai figyelmeztetést és megfigyelést. 20

3. 6. 4. Béketeremtés (Peacemaking) A béketeremtés a konfliktus kezdetétől a tüzszüneti megállapodás elérésére, illetve a minél gyorsabb békés rendezésre irányuló diplomáciai tevékenységeket foglalja magába, j Ezek tartalmazhatják a békéltetést és olyan tevékenységeket, mint diplomáciai nyomás, 1 elszigetelés vagy szankciók bevezetése. A béketeremtés állhat megfigyelésből, biztonsági i segítségnyújtásból vagy szankciók foganatosításából. 3. 6. 5. Békeépítés (Peacebuilding) A békeépítés azon tevékenységek összessége, melyek a politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedéseket és szervezeteket támogatják, melyek célja politikai rendezés kiszélesítése és megszilárdítása a konfliktus okainak kijavítására. Ez magába foglalja az olyan szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, amelyek hajlanak a békés konszolidációra, a jólét és bizalom iránti érzéket mutatnak és támogatják a gazdasági rekonstrukciót. A békeépítés katonai támogatása állhat az infrastruktúra helyreállításából, a legális kormányzat helyreállításából vagy megteremtéséből, illetve a nemzeti haderő kiképzéséből. 3. 6. 6. Humanitárius műveletek (Humanitarian Operations) I A humanitárius müvelet fogalma úgy határozható meg, mint egy olyan tevékenység, amely az emberi szenvedés megszüntetésére irányul, különösen olyan! körülmények között, ahol a területen felelős hatóságok nem képesek, vagy nem akarnak megfelelő támogatást nyújtani a lakosságnak. Humanitárius müvelet folytató egy béketámogató müvelet keretein belül, illetve megelőzheti, vagy társulhat polgári szervezetek által folytatott humanitárius müveletekhez. Ilyen müveletek lehetnek például - földrengés, árvíz, éhínség, radioaktív -, biológiai -, vagy kémiai fertőzésnél történő ; segítségnyújtás. Ezen müveletek ugyancsak lehetnek háború, politikai, vallási, illetve 21

etnikai üldöztetés következményei. Egy konfliktusban, ahol az egyik fél megakadályozza a szemben álló felek számára történő ellátás eljuttatását az alapvető emberi jogok biztosításához szükséges segítség eljutását erővel is, biztosítani kell a megszállás és a politikai hadjáratok veszélye ellenére is. A humanitárius müveletek három alapvető fajtája a katasztrófa elhárítás, menekültek és kitelepített személyek részére történő segítségnyújtás, valamint humanitárius segítségnyújtás. 3. 6. 7. Humanitárius műveletek (A béketámogató müveleteken kívül) A humanitárius müveletek ezen kívül folytathatók a béketámogató müveletek keretein kívül is. Itt a tevékenység lényege jellege hasonló, mint a fentiekben. 3. 6. 8. Kutató - mentő müveletek (Search And Rescue Operations) A kutató - mentő müveletek repülőgépek, felszíni hajók, tengeralattjárók, speciális mentőalakulatok és eszközök alkalmazása a bajba jutott személyek felkutatására és kimentésére szárazföldön vagy tengeren. Békeidőben a kutató - mentő eljárások és felszerelések biztosítása nemzeti felelősség marad. Konfliktus idején vagy egy esetleges NATO - müvelet esetén a meglévő kutató - mentő szervezet alkalmazása folytatódik, amennyiben ez lehetséges. Az ilyen kutató - mentő müveleteket a helyi kutatást koordináló központokkal együtt hajtják végre a vonatkozó doktrínális útmutatók szerint. A helyi kutató - mentő eljárásoknak olyan tényezőket kell számításba venni, mint: az időjárás, a terep, a kutató - mentő jármű hatótávolsága / teljesítménye, a saját erők fenyegetettsége, a túlélővel való kapcsolatteremtés lehetősége, valamint a kialakított nemzeti eljárások - sajátosságok. 22

3. 7. Nem NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek (Nemzeti, bilaterális és többnemzetiségű műveletek) Az itt felsorolt műveletek jellemzője, hogy a NATO - n belül nincs rájuk egyezmény, azonban nemzeti, bilaterális vagy többnemzetiségű keretek között végrehajthatók. Ide tartoznak a felkelés elleni műveletek, a terrorizmus elleni harc, a nem harcolókat kiürítő műveletek, a katonai segély / polgári hatóságok támogatása, szankciók kikényszerítése (pl. tengeri elfogó műveletek, repülési tilalmi zónák, és a kábítószer elleni műveletek). 3. 7. 1. Felkelés elleni műveletek (Counterinsurgency) A felkelés elleni műveleteknek számos formája lehet, leggyakrabban eszkalálódó és egymáshoz kapcsolódó kisebb műveletek sorozatából áll, végső esetben az adott országban hatalmon lévő kormánnyal szemben folytatott nyílt hadviselésben tetőzik. A felkelés elhárítását, ha mint olyan akciót vizsgáljuk, amely a meglévő kormányzatot védi valakik ellen, akik illegális eszközökkel próbálják megdönteni azt, akkor az nagyon hasonlít a békekikényszerítéshez. Egyes nemzetek a felkelés elleni műveleteket elsődlegesen rendőri és nem katonai feladatnak tekintik. A katonai felkelés elleni műveletek alapvetően szervezeti felépítésre, tervezésre, kiképzésre és a végrehajtásra vonatkozó tanácsadásból áll a felkérő nemzet kérései alapján, hogy segítsenek a felkelési fenyegetés előrejelzésében, megszűntetésében és az ez ellen folytatott harcban. 3. 7. 2. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism) A nemzetközi terrorizmus az egyike a legkiterjedtebb jellegű veszélyeztető tényezőknek, mely veszélyezteti a nemzetek biztonságát és benne katonai erejét. A terrorizmus nem más, mint az erő, rendbontás törvénytelen, vagy fenyegető alkalmazása egy állam vagy nemzetközi szervezet intézményei, vezetői, személyi állománya vagy, létesítményei ellen, hogy politikai, vallási, vagy ideológiai célokat érjenek el, a 23

kormányokat, szervezeteket vagy társadalmi szervezeteket kényszerítve, vagy megfélemlítve. Egy konfliktusban érintett felek által végrehajtott szélsőséges akciók a s béketámogató művelet során, terrorizmusként kezelendő. A terrorizmus komoly veszélyt i \ jelenthet egy állam és kormány számára. A terrorizmus - mint olyan - hasonló a i j felkelésekhez és gyakran a felkelők által alkalmazott egyik technika. Mind a felkelés elleni 1 művelet, mind a terrorizmus elleni harc átfogó politikai stratégiát, valamint a kormányok és speciális ügynökségek közötti közvetlen együttműködést igényel. A specifikus intézkedések magukba foglalják az antiterrorizmust és a terrorelhárítást. Az antiterrorista intézkedések, olyan védelmi intézkedések, amelyeket a személyek és létesítmények terroristák akcióival szembeni sebezhetősége csökkentésére alkalmaznak és a helyi katonai erők korlátozott reagálását, és részvételét foglalják magukba. A terrorelhárítás intézkedései támadó jellegű intézkedések, amelyeket a terrorizmus megelőzésére, elriasztására, valamint arra válaszul foganatosítanak. Egyes nemzetek a terrorizmus elleni harcot belügynek tekintik, elsődlegesen rendőri felelősségnek és rendőri feladatnak a katonai támogatás lehetőségével. 3. 7. 3. Nem harcolókat kiürítő müveletek (Noncombatant Evacuation) A nem harcolókat kiürítő műveletek olyan katonai műveletek, melyben a kijelölt nem harcoló személyeket biztonságosan telepítenek ki. Általában nem harci jellegű kiürítő műveletbe bevont erőnek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy biztonságot, fogadást és irányítást, mozgás és orvosi, illetve egészségügyi kiszolgáló támogatást nyújtson a kitelepítésre kerülő civilek és fegyvertelen katona állomány részére. A nem harcolókat kiürítő műveleteknek a végrehajtás környezete szerint két kategóriáját különböztetjük meg: Megengedő. A megengedő környezetben a helyi kormányzat lehetővé teszi korlátozott katonai erőknek a beléptetését a nem harcoló személyek kitelepítésére. Nem megengedő. Nem megengedő környezetben a helyi kormányzat nem járul hozzá a katonai erők beléptetésére és a kitelepítés végrehajtására. 24

3. 7. 4. Katonai segély / polgári hatóságok támogatása (Military Assistance) A polgári hatóságoknak nyújtott katonai segély / támogatás magába foglalja mindazon tevékenységeket, melyek ideiglenes támogatást nyújtanak a honi civil közösségeknek vagy hatóságoknak, amikor ezt a törvények lehetővé teszik. Mindezekre olyan esetben kerülhet sor, amikor az adott körülmények, vagy egy vészhelyzet túlterheli a civil hatóságok képességeit. A civil hatóságoknak nyújtott katonai támogatás gyakran élet és vagyonvédelemből vagy természeti katasztrófák következményeinek felszámolására nyújtott segítségből áll. Az egyéb funkciók lehetnek a választások felügyelete, a fennhatóság átadása, terület felosztás, kiürítés, konvojkísérés vagy polgári feladatok irányítása és végzése, mint például közmunkák vagy műszaki munkálatok. 3. 7. 5. Szankciók foganatosítása A szankciók foganatosítását arra találták ki, hogy rákényszerítsen egy adott országot a nemzetközi jog betartására, vagy az ENSZ Biztonsági Tanács Határozat teljesítésére. A szankciók általában ellátások, diplomáciai, gazdasági és egyéb kereskedelmi előnyök megvonását jelenti. A szankciók alkalmazhatók részrehajlóan egy adott féllel szemben, vagy pártatlanul egy béketámogató müvelet keretében egy nagy területre vonatkoztatva, amely az összes felet átöleli. Ilyen példák a tengeri ellenőrzési műveletek, valamint repülési tilalmi zónák kijelölése. 3. 7. 6. Kábítószer ellenes műveletek (Counterdrug Operations) A kábítószer ellenes műveletek rendszerint a polgári hatóságok felelőssége, amelyek ugyanakkor igényelhetik a katonai segítségnyújtást. A kábítószer elleni müveletek magukba foglalják az összes olyan műveletet, amelyet kábítószerek feldolgozásának, szállításának és kereskedelmének tiltására irányul. Az ilyen műveletek jellegükből adódón általában többnemzetiségüek. A műveletek során nagyjelentőséggel bír a megfelelő szintű 25

megfigyelés és felderítés, a logisztikai támogatás, a katonai segély / polgári hatóságok támogatása, a kiképzési támogatás és az emberi erővel történő támogatás. 4. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK HELYE, SZEREPE A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEKBEN A dolgozat bevezető részében szó esett napjaink új típusú kihívásairól, a globális biztonságot veszélyeztető tényezőkről. Annak érdekében, hogy a fentiekben említett új típusú fenyegetésekkel eredményesen felvehessük a harcot, mindenképpen új elvek szerint kell ténykednünk, és új módszereket kell alkalmaznunk. Adott esetben, ha egy ország vagy társadalom részére vagy egészére veszélyeztető tényezők hatnak (pl. az országot egy szomszédos ország fegyveres agresszióval fenyegeti) - destabilizálják annak biztonságát, annak érdekeit, céljait. Ekkor, hogy az egyensúlyt ismét elérjük, politikai vagy súlyosabb esetben katonai eszközöket kell alkalmaznunk. A katonai eszközök között számolhatunk egyrészt fegyveres és fegyver nélküli alkalmazással, másrészről a hagyományos erők és / vagy a különleges rendeltetésű csapatok alkalmazásával. A különlegesen képzett csapatok különleges műveleteket hajtanak végre. A különleges alakulatok által végrehajtandó feladatrendszer meglehetősen sokrétű, az alkalmazás elveinek mindig szervesen kell alkalmazkodnia az anyaország biztonságpolitikai alapelveihez, katonai doktrínáihoz. 26

r 4. 1. Különleges műveletek Az amerikai FM 100-5 szabályzat fordítása szerint különleges műveleteknek vagy különleges hadműveleteknek az olyan vállalkozásokat nevezzük, melyeket katonai, diplomáciai, gazdasági vagy lélektani hatások elérésére különlegesen szervezett, kiképzett és felszerelt katonai és félkatonai alakulatok hajtanak végre nem hagyományos eszközökkel. Különleges hadműveleteket gyakran ellenséges, vitatott vagy politikailag kényes területeken hajtanak végre. A nem háborús műveletekben ezekkel az erőkkel helyettesíteni lehet az általános rendeltetésű katonai erőket. A különleges rendeltetésű alakulatoknak olyan követelményeknek kell megfelelniük, olyan bonyolult feladatokat kell végrehajtaniuk, melyekre a hagyományos alakulatok, nem megfelelő szintű felkészültségük és gyengébb fegyverzetük, felszereltségük miatt nem képesek. Ezen feladatok jellemzője, hogy különleges képzettségű katonát, különleges fegyvereket, különleges felszerelést, és különleges módszereket, rendkívül nagy pontosságú végrehajtást igényelnek, és nemegyszer szélsőséges környezetben (adott esetben akár őserdőben, sivatagban, sarkvidéken) zajlanak. Mindezeknek megfelelően a különleges alakulatok olyan egységek, melyek: Különlegesen és célirányosan képzettek, Különleges felszereléssel, fegyverzettel rendelkeznek, Képesek különleges harcászati módszerek alkalmazására, és mindezeknek köszönhetően Eredményesen alkalmazhatók különleges feladatok végrehajtására. A különleges alakulatok alkalmazhatók hadászati -, hadműveleti -, vagy harcászati, illetve politikai -, gazdasági - és lélektani célpontok ellen. Adott esetben támogathatják a hagyományos műveleteket (azonban nem képezik azok részét), de ha a helyzet úgy kívánja - alkalmazhatók önállóan is. 27

4. 2. A különleges műveletek fajtái A különleges műveleteknek több fajtája ismeretes. Az amerikai FM 100-25 3 tábori kézikönyv (a Szárazföldi Különleges Műveleti Erők tevékenységének doktrínái) szerint a különleges műveletek alapvető fajtái a következők: Nem hagyományos hadviselés (pl. a gerilla harctevékenység), Közvetlen akciók (pl. rajtaütések különböző ellenséges célpontokon), Különleges felderítés, Belrendvédelem külföldön (jelentheti egy adott térség, ország stabilizációjának elősegítését), Terrorizmus elleni harc, A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, Lélektani hadviselési műveletek, Polgári - katonai műveletek, Információs hadviselési műveletek. Ezen kívül a különleges hadviselési erők egyéb erőkkel együttműködve részt vehetnek még: Humanitárius műveletekben, Kábítószer elleni műveletekben, 28

r Koalíciós erők támogatásában, Biztonsági segélynyújtási akciókban, Harci kutató - mentő müveletekben Aknák elleni tevékenységben Speciális vagy egyéb müveletekben (fogva tartott személyek kiszabadítása stb.) Ez utóbbi tevékenységi fajtákat a fentiekben említett szabályzat a különleges müveletek kiegészítő tevékenységei közé sorolja. Tekintsük át mindezeket részleteikben. 4. 2. 1. A nem hagyományos hadviselés (Unconventional Warfare, UW) A nem hagyományos hadviselés a katonai és félkatonai tevékenységek széles spektrumát magába foglaló fajtája a különleges müveleteknek. Ide tartoznak a különböző rajtaütések, lesállások, csapások, gerilla tevékenység, szabotázs akciók, rejtett, titkos müveletek, melyekre jellemző, hogy külső katonai tanácsadók által kiképzett, felszerelt és felfegyverzett hazai, általában félkatonai vagy civil erők hajtanak végre. (pl. a vietnami háborúban az amerikai Különleges Erők által kiképzett és alkalmazott Montagnard - zsoldosok", a későbbiekben a szintén az amerikaiak által támogatott nicaraguai Kontrák" vagy az afganisztáni Mudzsahedek".) 29

4. 2. 2. Közvetlen akciók (Direct Action, DA) A közvetlen akciók olyan rövid időtartamú, kis méretű tevékenységek, melyek rajtaütések, lesállások, csapások, segítségével az ellenség objektumai, személyi állománya elpusztítására, megsemmisítésére irányulnak. 4. 2. 3. Különleges felderítés (Special Reconnaissance, SR) Alapvetően felderítő / hírszerző tevékenység, mely magába foglalja a különböző információk megszerzését az aktuális vagy a potenciális ellenség képességeiről, szándékáról, tevékenységéről, azon kívül az aktuális terep meteorológiai, hidrológiai vagy geográfiai jellemzőiről. 4. 2. 4. Belrendvédelem külföldön (Foreign Internál Defense, FID) A belrendvédelem külföldön egy adott kormány civil és katonai szerveinek részvétele egy másik állam kormányát támogató tevékenységben, melynek célja a társadalom elnyomásának megszüntetése, védelme valamint felkelések és törvénytelenségek meggátolása, (pl. a 80 - as években az Egyesült Allamok katonai támogatást nyújtott számos közép - amerikai kormánynak, így Hondurasnak, Nicaraguának.) 4. 2. 5. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism, CT) Terrorizmus elleni harc azon tevékenységeket foglalja magába, melyek a rohamosan fejlődő nemzetközi terrorizmust igyekeznek visszaszorítani. megelőző tevékenység. (Lásd még a nem háborús katonai műveleteknél.) Alapvetően 30

4. 2. 6. Tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása (Counterproliferation of Weapons of Mass Destruction) Az atom -, biológiai - és vegyi fegyverek (Nuclear, Biological and Chemical weapons, NBC) veszélyes mértékű és nem ellenőrzött elterjedése különösen nagy veszélyt jelent. Ebből kifolyólag lényeges feladat ennek megakadályozása és az erre irányuló tevékenység visszaszorítása. Ugyanitt megemlíthetjük az úgynevezett hi - tech" ( szupertechnológiájú") fegyverek esetleges elterjedését is. Az ide tartozó műveleteknek jó példája az iraki atomfegyver potenciál újra és újra történő megsemmisítése. 4. 2. 7. Lélektani hadviselés (Psychological Operations, PSYOP) A pszichológiai vagy lélektani műveletekben olyan információkat és jelzéseket közvetítenek az ellenfélnek, melyekkel kedvezően befolyásolni tudják annak pszichikumát, érzelmeit, ezáltal hatást tudnak gyakorolni kormányokra, szervezetekre, csoportokra és egyénekre, csökkentve annak harci akaratát. 4. 2. 8. Polgári - katonai műveletek (Civil Affairs, Civil Military Co-operation) A civil - katonai műveletek célja megteremteni és fenntartani az adott (baráti, semleges, ellenséges) hadműveleti területen a katonai szervezet illetve a polgári lakosság intézményei és a különböző nemzetközi, kormányzati és nemkormányzati szervek közötti teljes együttműködést annak érdekében, hogy megteremtődjenek a feltételek a katonai műveletek zavartalan végrehajtásához. 4. 2. 9. Információs hadviselés (Information Operations, 10) Az információs hadviselés a katonai tevékenységek minden fajtájában és időszakában folytatható tevékenység. Célja kettős. Egyrészt védeni a saját információs - és C2 (vezetés és irányítás) rendszerünket, másrészt bénítani, megsemmisíteni az ellenség hasonló rendszereit.

4. 2. 10. Humanitárius műveletek (Humanitarian Assistance, HA) A humanitárius segély müveletek célja csökkenteni a természeti vagy mesterséges eredetű katasztrófák következményeit, ezáltal enyhíteni az emberi szenvedést, éhínséget stb. (Lásd korábban a nem háborús katonai müveleteknél.) 4. 2. 10. Kábítószer elleni műveletek (Counterdrug Activities) A kábítószer elleni müveletek célja felderíteni, megfigyelni és meggátolni a kábítószerek előállítását, szállítását, terjesztését és tiltott fogyasztását. 4. 2. 11. Koalíciós erők támogatása (Coalition Support) Olyan tevékenység, melyben egy szövetséges állam hadseregét támogatjuk kiképzéssel, felderítési adatokkal, információkkal. 4. 2. 12. Biztonsági segélynyújtás (Security Assistance) A biztonsági segélynyújtás nagyban hasonlít a 3. fejezetben említett katonai segélyhez. Alapvetően itt is egy másik állam haderejének támogatása valósul meg kiképzés, civil - katonai -, illetve pszichológiai hadviselési szakértők segítségével. 4. 2. 13. Harci kutató - mentő műveletek (Combat Search And Rescue, CSAR) A harci kutató - mentő műveletek során repülőgépek, hajók bajba jutott személyzetének harci körülmények közötti felkutatása és kimentése történik. 32

4. 2. 14. Aknák elleni tevékenység (Countermine Activities, CM) Az aknák elleni tevékenység arra irányul, hogy a különböző aknák, aknacsapdák és egyéb robbanószerkezetek veszélyét csökkentse, illetve megszüntesse, ezáltal növelje a nem harcolók és a szövetséges katonák biztonságát. Magába foglalja az aknamentesítést és az elaknásított területek megjelölését. 4. 2. 15. Speciális vagy egyéb tevékenységek (Special Activities) A speciális vagy egyéb tevékenységek közé tartozik számos olyan különleges cselekmény, mint ellenséges katonai vezetők, politikusok megsemmisítése, fogva tartott személyek kiszabadítása, illetve politikai célok elérése. A fentiekben említett FM 100-25 tábori kézikönyv más csoportosítási elve szerint - a fentiekben felsorolt tevékenységi formák (a különleges müveletek fajtái és kiegészítő tevékenységei) két kategóriába sorolhatók: Azon tevékenységek, melyek során az ellenséggel közvetlen érintkezés nem történik, (pl. a pszichológiai vagy az információs hadviselés) Azon tevékenységek, melyekben az ellenséggel közvetlen érintkezés történik (pl. a közvetlen akciók). 33

4. 3. A különleges műveletek sikerességét biztosító tényezők A különleges müveletek sikerét az alábbi tényezők biztosítják: Tiszta, egyértelmű célok, Eredményes C4I támogatási rendszer (command, controll, Communications, computers and intelligence = támogatási rendszer mely magába foglalja a vezetést, irányítást, kommunikációt, számítógépek alkalmazását és a felderítést), Hozzáértő, szakszerű tervezés és végrehajtás, A feladatnak megfelelően képzett, felszerelt és szervezett erők alkalmazása. 4. 4. A különleges műveletek jellemzői: Alapos és pontos tervezést, valamint megbízható felderítési adatokat igényelnek, Szükséges a müvelet környezetének földrajzi, kulturális és nyelvi ismerete, Szigorú kiképzés és begyakorlások a siker érdekében, A vezetés (irányítás) gyakran nagy távolságról történik, Jellemző a korszerű kommunikációs rendszerek használata, Gyakran szükséges az erők precíz alkalmazása, némely esetekben szükség van nem rendszeresített felszerelési tárgyak, illetve fegyverzeti anyagok beszerzésére és alkalmazása, 34