TARTALOM Orbán Ferenc: Az 1874. évi I. típusú 5. krajcáros Pákozdi László: A magyar levélboríték-rajzú bélyeg centenáriuma Bánfalvi Tamás: Az első rányomott bélyegű 5 krajcáros postautalványon Idegen nyelvű tartalom A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS MUNKAKÖZÖSSÉGE KÖZLÖNYE SZERKESZTI: SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: PÁKOZDI LÁSZLÓ, DR. SCHOLZ TAMÁS FELELŐS KIADÓ: DR. SOÓS LÁSZLÓ IV. ÉVFOLYAM
Az 1874. évi I. típusú 5 krajcáros ORBÁN FERENC (SILKEBORG) A F ilatéliai Szem le 1971. évi IX. havi szám ában az 1874. évi I. típusú 5 krajcárosról írt tanulm ányom at ezzel a keltezéssel kezdtem : 1965. novem ber 29. E kkor kerü lt a tárgyalandó bélyegből gyűjtem ényem be nagyobb m ennyiségű töm eganyag. M ost ezen sorok írásakor előttem fekszik egy feljegyzés a következő szöveggel: M egtaláltam a 100. bélyegképet, az ív 86. ívhelyének bélyegét, 74 02 05. Nehéz, de értelm etlen is lenne kiszám ítani, hogy m ennyi időt töltöttem ennek az anyalem eznek rekonstruálásával, hiszen időközben több más, m agyar klasszikus bélyeggel is foglalkoztam. Az em lített 1971-ben m egjelent cikk az abban az évben B udapesten rendezett nem zetközi bélyegkiállításon bem utatott gyűjteményem ism ereteit tartalm azta, m íg jelen tanulm ányom ban az 1974. évi budapesti, jubileum i kiállításon szerepelt gyűjteményemnek ennek a címletre vonatkozó ism ereteit közöltem. Jelen tanulm ányom néhány részletében azonos a korábbival, de számos helyen a legújabb m egállapítások alapján kibővült. Ü gyszintén nem azonos a korábbiakkal az ism er tető jelek ábrái és az ism ertetőjelek elnevezései. Az I. típusú 5 krajcáros 100 bélyegképes anyalem e zének ism érveit, a színes szám úak többi cím letének az utóbbi években történ t feldolgozásához hasonlóan az alábbiakban bocsátom az ezen terület irá n t érdeklődő filatelisták rendelkezésére. A bélyegek csoportosítása Az I. típusú 5 krajcáros bélyegei az eredeti anyalem ezt és a többszöri utánm etszést figyelem be véve az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. A m ég nem jav íto tt anyalem ezről szárm azó bélyegek. 2. Finoman utánm etszett anyalemezről származó bélyegek (A). 3. D urván utánm etszett nyomólemezről szárm azó bélyegek (B). 4. Ernyős alakban utánm etszett nyomólemezről szárm azó bélyegek (C). M ivel az 1. csoportba tartozó bélyegekről m a még kevés ism erettel rendelkezünk, a 2 4. csoportba tartozó bélyegek jelöljük ezeket A, B és C-vel jellegünk szerint az alábbi módon foglalhatók össze. 1
A m ég nem javított anyalem ezről származó bélyegek A M onográfia III. kötetének 553. oldalán P ayer adatai alapján közli, hogy B artal György földm űvelésügyi m iniszter, akihez akkor a posta tartozott, 1874. szeptem ber 22-én utasította az Á llam nyom dát, hogy a Budapesti Postaigazgatóság részére kiadandó rendes ellátm ányon felül m inden értékből biztosítson még 10 db 100-as ívet bélyeggyűjtőknek, m úzeum oknak és m ás érdeklődőknek, hogy m ár az általános eladás előtt beszerezhessék azokat. Sajnos, nincsenek adataink a külföldi bélyegm úzeum ok bélyegeiről, de elgondolható, hogy 1874 őszén szétküldött bélyegek a még nem jav íto tt anyalem ezről gyártott első nyomólemezzel készültek. Ezen bélyegek kivitele m egfelel a M onográfia III. kötetében az 552. oldalon a 447. ábrán c jellel bem u tato tt 5 krajcáros próbanyom atának, am ely ki is van állítva a Bélyegm úzeum ban. Az 1. ábrán bem utatok egy ilyen bélyeget. Ehhez hasonló van a V isnya-gyűjtem ényben is, m indegyik 13-as vonaliogazású. Míg a szóban forgó időszakból ismert néhány darab I. típusú 3 krajcáros használatlanul, de levélen is, am ely az 1871-es kiadás keretfogazó gépen lett fogazva addig az I. típusú 5 krajcárosból ilyen fogazás (974: 9V2) nem ism ert. A G otthard-féle keretfogazógép használata arra enged következtetni, hogy a fogazás még a sorfogazógép üzem be helyezése előtt történt, erre vall az is, hogy az előbb em lített I. típusú 3 krajcárosok is a még nem utánm etszett anyalemezről származnak. Az I. típusú 5 krajcárosból ham is 974: 972-es utánfogazást eddig nem láttam, de annál többet a II. típusból. A. Finom an utánm etszett anyalam ezről származó bélyegek (2. ábra) 1. ábra. A még nem javított anyalemezről származó bélyeg. (33. ívhely.) A finom an utánm etszett anyalem ezről valószínűleg hat nyomólemez készült, am elyek a nyom ólem ezeken m egállapítható ism ertetőjelek, ez esetben lem ezhibák alapján a legtöbb ívhelyen elég jól elkülöníthetők. Legkorábbi ilyen példányom : B udapest Lipótváros, 1874. október 23. keltezésű. Ezen felül még több októberi keltezésű példányom van, am elyek B udapest Lipótváros, Főposta, Terézváros bélyegzésűek. Az előfordult bélyegzések azt látszanak igazolni, hogy ezek a bélyegek a nagyobb budapesti hivataloknál k erültek felhasználásra. Az erről az anyalem ezről készült nyom ólem ezek még 1875. áprilisában is használatban voltak. Ezt az ugyanazon anyagból származó, az 1875. évben felhasznált II. típusú 5 krajcáros bélyegek színváltozatainak segítségével sikerült m eg- 2
2. ábra. Az A, B és C jelű nyomólemezről származó 89. ív-hely bélyegei. (Közös ismertetőjeleik: a, c, f, i és k; 1. a későbbi szöveges leírást!) határoznom. Az új, a II. típusú anyalem ezről származó legkorábbi példányom 1875. m árcius 5-i keltezésű, de úgy tűnik, hogy a bélyegek gyártásához egyidejűleg m árcius havában használták a két különböző anyalem ezről szárm azó nyomólemezeket. B. D urván utánm etszett nyom ólem ezről származó bélyegek (2. ábra) Ezeknek a bélyegeknek az a jellegzetessége, hogy m ind a sarokhárom szögek, m ind a gyöngyök egy része durva, erős vonalakkal javított. A lemez néhány ívhelyén a gyöngyöket kétszer, három szor is javították. Ezek a gyöngyök jellegzetesen sötét színárnyalatúak. Ez a javított lemez m ár 1874. novem ber elején használatba került. Feltevésem szerint ez a nyomólemez még az anyalem ez teljes és finom utánm etszése előtt készülhetett és rossz minősége ellenére 1875. áprilisáig nyom tatásra használták. A metszetjavítások segítségével a lemez elhasználódásának periódusait jól lehet követni. A három szögek javításának stílusa hasonló a 10 krajcáros I. típusánál tapaszta lt javításokéval (lásd: Philatelica 74/1. szám, 29. oldal, 2. ábra). C. Ernyős alakban utánm etszett nyom ólem ezről származó bélyegek Ezeknek a bélyegeknek az a jellegzetessége, hogy az egyik nyom ólem ezen a felső és alsó gyöngysor 3
m elletti, valam int a három szögek területén levő alapvonalakat finom és egyenes vonalakkal javították. (2. ábra.) N éhány ívhelyen a gyöngysort is utánm etszették. Legkorábbi ilyen példányom bélyegzésének kelte: 1875. ja n u ár 4. M egem lítem még, hogy anyagom ból átlagosan 20 bélyeg ju t m inden ívhelyre. Ebből átlagosan 13% a B, és 5% a C jelű bélyegekre. Ez meg is felel a fe l tételezetten készült nyom ólem ezek arányának, vagyis 6 : 1 : 1. (Az ernyős m etszet javítások felism erése és azok gyűjtése m ár a századforduló előtt ism ert és kedvelt volt. Ez az oka annak, hogy az elm últ fél évszázad alatt ernyős 5 krajcárost még az ún. szűzanyagban is alig lehetett találni. Ez a m agyarázata a szerző gyűjtem ényében levő 5%-os előfordulásnak, am i a jelen körülm ényeink között kitűnő eredm ény! A szerk. megjegyzése.) A kutatás jelenlegi helyzete Meg kell jegyeznem, hogy a kutatóm unkát nagym értékben nehezíti az a tény, hogy az A, B és C jelű bélyegeken csak az anyalem ezről szárm azó ism ertetőjelek azonosak. Ezeknek legtöbbjét azonban eltak arják a B, de különösen a C nyom ólem ezen végzett javítások. így gyakran egy-egy B, vagy C jelű bélyegpár ism ertetőjelek hiányában nem segíti az ívrekonstrukciót. A z A jelű bélyegekből m a m ár ism ert m ind a 100 ívhely ism ertetőjele. Ezen a halm azon belül is voltak különleges kutatási problém ák. Ugyanis, m íg az alsó ívfél felső és alsó gyöngysorát finom vonalkákkal m ár az anyalemezen, addig a felső ívfél ívhelyének főleg felső gyöngysorait m agukon a nyom ólem ezeken javították. A 10. ívhelynek eddig négy különböző gyöngy utánmetszése ismert. A B jelű bélyegek közül eddig 56 különböző ívh ely ism ertetőjele lett m eghatározva. Ezen felül kb. 30 különböző bélyegkép ism ert, de ívhelyüket a fen t em lített nehézségek m iatt ez ideig megállapítani nem sikerült. F eltehetően nagy segítséget jelentene a Bélyegm úzeum ban levő D essewffy-féle anyag vonatkozó részének alapos tanulmányozása. A C jelű bélyegek közül 81 különbözőnek ívhelye ism ert. Még további 10 bélyegkép ism ert, de ívhelyre még nem azonosított. Míg korábban azt tételeztem fel, hogy a C jelű nyomólemez a m ég nem javított anyalem ezről készült, később m egállapítottam, hogy ez a nyomólemez a finoman utánm etszett anyalemezről készült m ásolat. Ezért a C jelű bélyegeken az utánm etszett gyöngyök alakja is adhat tám pontot az ívhelym eghatározáshoz olyan bélyegeken, am elyeken az ernyős utánm etszés ta k arja az ism ertetőjelet. Sajnos, 1965 óta alig sikerült anyagot találnom, ezért köszönetem et fejezem ki azoknak a gyűjtő társaknak, akik anyagukat tanulm ányozás céljából Budapesten rendelkezésem re bocsátották, főként a B és C jelű bélyegeiket. A bélyegek gyártási és forgalm i ideje M ielőtt hozzáfogtam volna a halm azokra való bontáshoz, a bélyegeket keltezés szerint szétraktam a színváltozatok m eghatározása céljából. A bélyegek forgalm i m ennyiségének az időhöz kötött görbéje tipikus Poncelet-féle elosztási görbe, am ely gyorsan em elkedik, m inthogy csak kb. öthónapos gyártási időszakról van szó. A görbe 1875. m árciusában éri el a csúcspontot, m ajd rohamosan csökken. Egyes példányok, még 1875 végéről is felbukkannak, de a készlet zömét m ár korábban felhasználták. így ennél a címletnél is a használatlan példányok ritkaságának tipikus esete következett be. 4
Bélyegpárok, csíkok, töm bök A legnagyobb ism ert használatlan összefüggés a négyestöm b. (O. G. Schaffling USA; J. K lein, Izrael a B udapest 71 ; G. S. Ryan, A nglia az 1974. évi jubileumi kiállításon bem utatott gyűjteményében láthattuk. Ez utóbbi ívhelye: 04 05/14 15.) Hogy az I. típusú 5 krajcáros használt négyestöm b ben is ritka, abban leli m agyarázatát, hogy a pénzutalványokon a bélyegek felragasztására szánt hely keskeny volt a négyestöm bnek, ezért a bélyegeket csíkokban ragasztották fel. M ásrészt a 15 krajcáros ajánlási viteldíj három darab 5 krajcárossal m ár leróható volt. A bélyegek színe A bélyegek színe 1874. októberétől decem ber végéig piros. Igen ritk a a feltehetően 1874. novem ber végéről szárm azó erős karm in szín, am ely használatlanul ism eretlen! 1875. januárjában felbukkannak a forgalomban a kisebb m ennyiségben készült téglavörös bélyegek, am elyekből használatlan példányt a szakirodalom ez ideig szintén nem ism er. A piros szín színárnyalatai 1875. m árcius végéig dom inálnak és ezt váltja fel a rózsaszín, főleg áprilisi keltezésű bélyegzésekkel. Ez a szín m egfelel az ugyanazon időben a II. anyalem ezről származó 5 krajcárosok színének. A nyom ás m inősége, a nyom ólem ezek sérülései A nyom ás minősége 1874-ben egyenletes. 1875-ben valószínűleg több kísérlet történ t a gyengén kivitelezett nyom ólem ezekkel való nyom ás javítására. Így a nyom ás időnként erős, időnként gyenge, de rendszerint ez utóbbi csoportba sorolható. Az anyalem ez felépítésének rekonstrukciójánál nagy segítségül szolgált egy erős, jellegzetes forrasztási 3. ábra. Az A jelű nyomólemezeken található hosszú karcok elhelyezkedése az íven. nyom a vízszintes 5. és 6., egy másik a 4. és 5. sor között. Végül nagy szolgálatot tettek az egyes nyom ólem e zeken m utatkozó hosszú karcok, am elyek több ívhelyen is áthaladnak (3. ábra). E hosszú karcokon kívül az egyik A jelű nyomólemezen számos, apró karc található az ív közepe tá ján (33 34., 43 44.), am ely a lemez gondatlan, síkbeli elforgatásából eredhet, m inthogy ezek a karcok sok irányúak (4. ábra). 5
4. ábra. Az egyik A jelű nyomólemez 34. ívhelyéről szármázó bélyeg, amelynek borítékján sok rövid karc van Érdekes jelenség ennél a cím letnél is a..szeplős" bélyegeket (5.ábra) szolgáltató nyomólemez. A szeplők" a lemez kiemelkedő sík felületein (boríték, bélyegköz) találhatók. Keletkezésük oka Visnya Sándor szerint a nyomólemez készítésnél felhasznált g rafitpor összeégésének tulajdonítható. A..szeplők" elhelyezkedési m intája alapján m egállapíthattam, hogy az A jelű nyomólemezből három ilyen sérült lemez volt. További éi'dckesség az. hogy találhatók olyan példányok is. am elyeken a szöveg betűi fehérek (6. ábra). Ezek keletkezésének oka az ún...száraz" nyomás, am elynél nem rakódott le elegendő festék a betűk bemélyedéseibe. Ezt javítani kívánták a betűk utánm etszésével. Az utánm ctszés jól látható, a betűk deform ált alakján, sőt. ezek gyakran..szőrösek". 5. ábra. Egyik nyomólemez 45. ívhelyéről származó..szeplős" bélyeg. Az utánm etszések kivitele alapján m egállapítható, hogy több személy javította a nyomólemezeket. Ezeknek meg volt a..stílusuk", ki finom, ki gorom ba vonalakkal javított.. Különösen finom an végzett, szép. egyenletes alapvonal-utánmetszés található a C jelű lemez ívhelvcinek egy részen, de ezen is találhatók olyan rendszertelen vonalkázások, hogy ezek egy..pályaudvar légi fényképéhez" hasonlítanak. Az I. típusú 5 krajcároson m egtalálhatók az I. típus közös metszetjelci (1. Philatelica 1972 1. szám. 15. oldal). Egyedi m elszetjelet eddig nem ism erünk. 6
Itt em lítem meg. hogy m ár az első galvánm ásolaton. am elybe az crtékszám ot bem etszették, a gyöngysorok gyöngyei gyengén másolódtak át. így ez az 1. típussal kapcsolatban szintén közös metszőijeinek tekinthető a 2. 3. 5 és 10 krajcárosnál. Ezzel szemben a II. típusú 5 krajcáros anyalem ezének készítésekor a gyöngyöket m ár az első galvánm ásolaton javították. Az I. típusra jellemző továbbá a KIR. felirat alatti alapvonalak gyengébb átm ásolása, ami számos helyen kopásnak tűnő nyom atként mutatkozik. Oszlop-ismertető jelek Az alábbiakban felsorolom és ábrán bem utatom az eddig m egállapított oszlop-ism crtetőjeleket az utóbbi években kialakított jelölési rendszer szerint (7. ábra). I. oszlop (A) 1. Tűszúrásnyi pont a boríték jobb negyedében, a boríték széléhez közel, a 10. gyöngy m agasságában. II. oszlop (B) 1. Az alapvonalon tűszúrásnyi pont és alatta kis vízszintes vonalka a bal felső háromszög és a koszorú csúcslevele között (hasonló a VII. oszlop 1. jeléhez). 2. A bal oldali gyöngysor 9. gyöngyének bal fele hiányzik (azonos a VII. oszlop 2. jelével). 3. Tűszúrásnyi pont a bal oldali gyöngysor 19. és 20. gyöngye között, az M betű talpától jobbra. III. oszlop (C) 6. ábra. Az egyik A jelű nyomólemez 82. ívhelyének bélyegei. A felső kettőn a felirat betűi fehérek; az alsón utánmetszettek. 1. Színes, kissé balra dűlő karc a boríték bal negyedében, a felmenő keresztvonal alatt, az értékszám függőleges szárától balra. 7
IV. oszlop (D) 1. Színes folt a jobb felső három szög átfogója és a jobb gyöngysor 4. és 5. gyöngye között. Tőle balra kis sim ított foltocska (hasonlít a IX. oszlop 1. jeléhez). 2. Színes folt a bal felső három szög átfogójának közepétől kissé feljebb, a belső oldalhoz tapadva (azonos a VII. oszlop 2. jelével). 3. Színes pont a második A betű felett, a szalag felmenő ága közelében (azonos a IX. oszlop 3. jelével). 4. Tűszúrásnyi pont a O és S betű köze felett, a szalag alatt (azonos a IX. oszlop 4. jelével). 5. K ettős tűszúrásnyi pont (gyakran két utánm etszett vonal) a felső gyöngysor 4. és 5. gyöngye köze alatt. 6. A jobb oldali gyöngysor 14. gyöngye kopott. iv ix ív in vii V. oszlop (e) Oszlop-ismertető jele jelenleg nem ismert VI. oszlop (f) Oszlop-ismertető jele jelenleg nem ismert. VII. oszlop (Bi) 1. K ettős tűszúrásnyi pont az alapvonalon, a bal felső három szög és a koszorú csúcslevele között (hasonló a II. oszlop 1. jeléhez). 2. A bal oldali gyöngysor 9. gyöngyének bal fele hiányzik (azonos a II. oszlop 2. jelével). 3. Tűszúrásnyi pont a jobb felső három szög befogója sé a jobb oldali koszorú 2. külső levele között. VIII. oszlop (g) Oszlop-ismertető jele jelenleg nem ismert. IX. oszlop (Di) 1. Színes pont a jobb oldali gyöngysor 4. és 5. gyöngye közének m agasságában, a függőleges befogó m ellett (hasonló a IV. oszlop 1. jeléhez). 2. Színes folt a bal felső három szög átfogójának közepétől kissé feljebb, a belső oldalhoz tapadva (azonos a IV. oszlop 2. jelével). 3. Színes pont a második A betű felett, a szalag felm enő ága közelében (azonos a IV. oszlop 3. je lével). 4. Tűszúrásnyi pont az O és S betű köze felett, a szalag alatt (azonos a IV. oszlop 4. jelével). 5. Tűszúrásnyi pont a boríték bal negyedének közepén. X. oszlop (h) Oszlop-ismertető jele jelenleg nem ismert. 8
Csoportos ism ertetőjelek Az ívrekonstrukciót nagym értékben elősegítette a nagyszám ú csoportos ism ertetőjel elhelyezkedésének meghatározása. Ezeket az alábbiakban felsorolom, szövegesen leírom és a 8. ábrán bemutatom. A2 : 11, 31, 41, 61, 81, 91; A3 : 11, 31, 61, 81; A4 : 11, 31, 61, 81; B2 : 12, 32, 62, 82; C2 : 13, 33, 43, 63, 83, 93; et : 15, 25, 35, 45, 65, 75, 85, 95; e2 : 15, 35, 45, 65, 85, 95; e3 : 15, 35, 65, 85; B3 : 17, 37, 67, 87; B4 : 17, 37, 67, 87; gi : 08, 28,, 58, 78, 98; g2 : 08, 28, 58, 78; g3 : 18, 38, 68, 88; g4 : 18, 38, 68, 88; D2 :, 39, 69, 89; D3 :, 39, 69, 89; hí : 20, 40, 50, 70, 90, 100; h2 : 20, 40, 70, 90; h 3 : 20, 40, 70, 90; A2 : Színes folt a bal alsó három szög felső csúcsa közelében, az átfogó belső oldalához tapadva. A3 : Színes folt a jobb oldali gyöngysor 2. gyöngyének külső, felső oldalához tapadva. A4 : Színes, sim ított folt a felső gyöngysor 12. gyöngyének tetején. B2 : Sim ított folt a jobb felső három szög derékszöge közelében. C2 : Tűszúrásnyi pont a boríték alsó negyedében, a k ü rt fúvókájától jobbra fekvő levél csúcsa felett, a boríték alsó perem énél, ej : Színes folt a bal oldali gyöngysor 6. gyöngyétől balra. e2 : Kis, színes nyúlvány a jobb oldali gyöngysor 15. gyöngyének belső oldalán, fenn. e3 : Sim ított folt a bal oldali gyöngysor 3. gyöngyében. B3 : Nagy, sim ított folt a jobb oldali gyöngysor 15. gyöngyének belső oldalán. B4 : S im ított folt a bal oldali koszorúnak a korona felé forduló belső levelén. gi : A három szög vízszintes befogója körül az alapvonal és a jobb alsó háromszög kopott. 9
g2 : U gyanott nagy sim ított színes folt a három szög derékszögű csúcsa közelében. g3 : Az alapvonal és a jobb felső három szög kopott a három szög vízszintes befogója felett. gr, : Sim ított folt a alapvonalon a korona és a jobb felső háromszög átfogója között. D2 : Nagy, sim ított színes folt a bal oldali gyöngysor 5. gyöngyének külső oldalán. D:i : Nagy, sim ított színes folt a korona bal oldalán, kívül, a korona gyöngyeinek közepe táján, hí : Tűszúrásnyi pontocska az alsó gyöngysor 2. és 3. gyöngyének köze felett, az alapvonal alatt. h 2 : A koronától jobbra kis, színes sim ított folt a koszorú csúcslevele felett. h3 : Sim ított folt a felső gyöngysor 7. és 8. gyöngyének köze felett, a gyöngyökhöz tapadva. Páros ísmertetőjelek Míg a csoportos ism ertetőjelek az anyalem ez első felének felépítésekor a tízes sávok és a huszas töm bök m ásolásakor keletkeztek, ugyanakkor a páros ism ertetőjelek az 50 képes első fél anyalemezének másolásakor jöttek létre. Ezeket az alábbiakban felsorolom, szövegesen leírom és a 9. ábrán bemutatom. A5 : 31, 81 C3 : 33, 83 ft : 26, 76 f2 : 36, 86 g5 : 28, 78 D4 : 19, 69 D5 : 39, 89 h 4 : 30, 80 h 5 : 30, 80 h 6 : 30, 80 h 7 : 40, 90 h8 : 40, 90 h9 : 40, 90 Aj : Erős, színes folt a bojttól jobbra levő ferdén elhelyezkedő szalag alsó szegélyén. C3 : Nagy sim ított folt a bal felső három szögben, az átfogó közelében. f4 : Színes karc az O betű felett. f2 : A jobb oldali gyöngysor 23. gyöngyének jobb oldalán simított folt. 9. ábra. Az I. típusú 5 krajcáros páros ismertető jelei. gs : Tűszúrásnyi pont a bal alsó három szög átfogója felett, a felső csúcs közelében. D4 : Színes folt a korona középső pántjában, az országalma alatt, balra. Ds : Erős, színes nyúlvány a jobb oldali gyöngysor 20. gyöngyének belső oldalán. h 4 : Színes folt a boríték alsó negyedében, középen, az értékszám alatt. hs : Kis, színes folt az első R betű felett, a szalag közelében. h6 : Kis, színes folt az O betű felett, a szalag közelében. 10
h 7 : Nagy sim ított folt a bal felső három szög vízszintes befogójához tapadva, a 6. gyöngy alatt, hs : Színes folt a bal oldali szalag alsó csücskében, hg : Sim ított folt az alapvonalon, a korona keresztjétől balra. Az anyalemez felépítése (1. táblázat) Az előbb felsorolt csoportos, páros ismertetőjelek elhelyezkedéséből következtetni lehet az anyalem ez felépítési sorrendjére. A Philatelica előző szám aiban használt félíves rendszerrel azonos módon a következőket állap íth atju k meg. Az első vízszintes sorban az első eredeti tizes sáv helyezkedik el. Erről egy tizes m agaslem ez (patrica) közbeiktatásával két darab tizes m élylem ez készült. Ebből az egyiket az eredeti tizes m élylem ez alá forrasztották és újabb galván m ásolat segítségével elkészült a m ásik huszas töm b: a 3. és 4. vízszintes sor. Az 5. sor az eredeti tizes sáv patricájáról vett második mélylemez. A felső ívfél készült először és ebben a 06 hely volt a kiinduló pont. Ezután egy 50 darabos m ásolatot készítettek a felső ívfélről és ezt az alá forrasztották. Az egyes darabokból és összefüggésekből való öszszeállítást a következő rendellenességek nehezbítették. A 07. ívhelyen hiányzik a Bi ism ertetőjel 1. sz. eleme. Ez csak azzal m agyarázható meg, hogy azt még az anyalem ez készítésekor sim ítással eltávolították, mégpedig az 50 darabos m ásolat elkészítése után. H asonlóan kellene m agyarázni azt, hogy az 59. ívhelyen hiányzik a Di ism ertetőjel 3. sz. eleme, a nagy I. 1 IL III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. A B c D - - Bi g l, 2 D l - A 2, 3, 4 b 2 c 2 D ei,2,3 - Bl, 3, 4 g3,4 D l, 2, 3, 4 h í, 2,3 A B C D ei fi Bi gi, 2, 5 Di hí, r g A2, 3, 4, 5 B2 C2, 3 D ei, 2,3 f2 Bi, 3, 4 g3, 4 Dj, 2, 3, 5 hí, 2, 3, 7, 8, 9 a 2 B c2 D ei> 2 - Bi - Di hí 1. táblázat. Az I. típusú 5 krajcáros félívének felépítése. 11
színes pont az A betű felett, de akkor ott egy nagy sim ított foltnak kellene lennie de ilyen nincs! Végezetül megemlítendő, hogy a 19. ívhelyen hiányzik a Do és Dy ism ertetőjel. M ivel ezek csoportos ism ertetőjelek, elképzelhető, hogy az eltávolítandó tűszúrás a másoláshoz felhasznált 20 darabos patricán keletkezett, de akkor kérdéses, hogy m iért lett simítás a 69. ívhelyen? A felsorolt rendellenességek m egerősítik azon m egfigyelést, hogy a rosszul sikerült anyalemez gyors javítása érdekében az utánmetszéseket rendszertelenül végezték el. Maga az anyalem ez rajza olyan finom k a r cokból áll, hogy azon a legnagyobb jóindulattal se lehet m egtalálni a kis tűszúrásokat. Ezért úgy képzelem el, hogy a javítandó helyet egy p apírra vett lenyom atra jelölték fel a metsző számára. Ismerve az anyalemez másolási rendszerét, elgondolható, hogy a revizor rutinosan m egjelölt olyan helyeket is, ahol nem volt szükség javításra. (folytatjuk) KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLOK LUXUS MINŐSÉGŰ KLASSZIKUS BÉLYEGEKET minden változatban, a világ bármely országából! LEVELEK, LEVÉLDARABOK különösen érdekelnek! KALOCSA teljes bélyegzésekért 50% felárat fizetek! LACZA LÁSZLÓ bélyegkereskedő 1056 BUDAPEST, VÁCZI UTCA 63. 12
A magyar levélboríték-rajzú bélyeg centenáriuma PÁKOZDI LÁSZLÓ 1974. m ájusban (11 19) a MABÉOSZ székházában reprezentatív, m eghívásos nem zetközi bélyegkiállítással ünnepeltük a m agyar levélboríték-rajzú bélyeg centenárium át. A kiállítást a Filatéliai Szemle 1974. évi VII. havi számában m ár ismertette. Számos megbeszélésen és közös bélyegm úzeum i látogatáson kívül m ájus 11-én a szép szám ban m egjelent hazai és külföldi gyűjtők részére a sorok írója előadást tarto tt az érintett terület kutatási eredményeiről, valam int a jövő feladatairól és az eddigi eredm ények gyakorlati felhasználásáról gyűjtem ényeik, kiállítási anyagunk felépítésénél. A m ikor szövetségünk elnöksége elhatározta ennek a kiállításnak megrendezését, m egfontolásában nem csak az a cél vezette, hogy reprezentatív nem zetközi kiállítással ünnepelje egyik, m agyar klasszikus bélyegkiadásunk centenárium át, hanem az is, hogy találkozót adjon azoknak a hazai és külföldi filatelistáknak, akik az elm últ évek során a legtöbbet tettek ezekre a bélyegkiadásokra vonatkozó újabb ism eretek feltárása, hazai és nem zetközi m egism ertetése terén. A kiállítással kapcsolatos találkozó létrehozása nem csak kedves gesztus volt, hanem gyakorlati célokat is szolgált. F eladata, éppen a kiállítás tárgyát képező gyűjtési területen, az eddig elért közel 100 éves filatéliai eredm ények rövid áttekintése, és a további közös feladatok megbeszélése volt. Ügy gondolom, hogy találkozónk ilyen form ában nagy jelentőségű a m agyar filatelista mozgalom történetében. Az eddig m egtett út összefoglalásához és az előttünk álló további feladatokhoz m érten, gondolataim at két tém a köré csoportosítottam : 1. Á ttekintés a levélboríték-rajzú bélyegeinkre vonatkozó korábbi ismeretek terén és újabb eredm ényeink rövid ism ertetése. 2. Ü jabb szem pontok gyűjtem ényeink, kiállítási anyagaink kívánatos felépítésénél a következő években. Ism eretes, hogy az 1874 76-os, és az 1881-es bélyegeink gyártása során keletkezett bélyegkülönlegességek igen korán, m ár a m últ század végén felkeltették a hazai és a külföldi filatelisták figyelm ét. A réznyomású, levélboríték-rajzú bélyegeinkkel filatelista szem pontból először gróf DESSEWWFY M IK LÓS foglalkozott. M egfigyeléseit M agyarország levélés újságbélyegei 1871 1897 című, SCHENK ALF RÉD m unkatársi közreműködésével írott, és Pozsonyban 1897-ben m egjelent könyvében foglalta ösz- 13
sze. Ez a könyv ism ertette először egyebek között a lem ezjavításokat, am elyekről m űvének 1898-ban m egjelent m ásodik kiadásában m ár áb rák at is közölt. DESSEWWFY és RUDOLF WEBER berlini filatelista közös m unkálkodásának eredm ényei az 1902-ben P rágában kiadott: H. K ROPF Die Postw ertzeichen dér österreichisch ungarischen M onarchie c. m űvében kerültek ism ertetésre. DESSEW W FY és WEBER 1898 és 1906 között folytatott levelezésének birtokában, valam int saját kutatásai alapján PAYER BÉLA írta meg a réznyom ású, levélboríték-rajzú bélyegeink első, alapos feldolgozását a,.die Briefmarken des Königreichs U ngarn című, a B erliner B riefm arken-z eitung 1915 1917. évfolyam aiban m egjelent, m ajd 1920-ban B erlinben könyvalakban is kiadott m űvében. PAYER munkáját, amelyben először kerülnek rendszeres ism ertetésre és ábrázolásra az anyalem ezek egyes ism érvei, elsőrangú forrássá teszi az egyrészt azóta m egsem m isült okiratok, m ásrészt a külföldön és m a gánkézben volt próbanyomatok, valam int DESSEWW FY gyűjtem énye alapján a lemez javítások közlése. A következő kutató filatelista, aki értékes adatokkal já ru lt hozzá a kiadás feldolgozásához, RÉDEY M IKLÓS volt, A színes értékszám ú levélborítékos rajzú bélyegeink (1923) cím ű m űvében, am elyben különösen a bélyegek színére, papírosára és fogazatá ra n y ú jt újat. RÉDEY főm űve azonban A m agyar postabélyegek vésetjavításai című kéziratban m aradt, és a Bélyegmúzeumban őrzött M onográfiája volt. BÍRÓ MARCELL Dessewwfy tám ogatásával végezte kutatói munkáját. A Filatéliai K urír 1929. évfolyamában közölt, Az 1874 76. évi emissziók ism ertetőjeleiről című tanulm ányában komoly alapokat ra kott le a 2, 3, 10 és 20 krajcáros I., valam int az 5 krajcáros II. anyalem ezének rekonstrukciójához, m égpedig m int m aga írta nem teljes ívek, hanem bélyegcsíkok és töm bök alapján. BÍRÓ pontosabbá tette PAYER m egfigyeléseit a 1. ábra. 1874-es kiadású, I. típusú, használatlan négyestömb. csoportos ism ertetőj elekről, és vázlatain közölte az egyes általa m egállapított ívhely-ism ertetőjeleket is. M egkezdetten m aradt azonban az 5 krajcáros I., valam int a 2, 3 és 10 krajcáros II. anyalem ezének rekonstrukciója. A réznyom ású, levélboríték-rajzú bélyegeinkre vonatkozó ism ereteket a II. világháború u tá n jelentősen két filatelista gyarapította. DR. VASVÁRY ERNŐ ( 1960) a F ilatéliai Szemle 1960 1963. évfolyam ában közölt, M agyarország postabélyegei 1850 1918 című tanulm ányában átfogó 14
I anyalem ezek ism ertetőjeleiről, az egyes anyalem ezek felépítéséről döntő jelentőségűek voltak a további kutatóm unkákhoz. Sajnálatos, hogy írásai helyszűke m iatt ábrák nélkül jelentek meg. VISNYA SÁNDOR ( f i967) kutató elődjeinek egész tudása birtokában folytatta és fejlesztette tovább azok m unkáját. Az 1874 81-es kiadású bélyegekről számos tanulm ánya jelent meg a Filatéliai Szem lében 1953 1961 között. Tanulm ányaiban e kiadások bélyegeinek ismertetőjeleivel, fogazataival, az anya- és nyomólemezek javításaival, az 5 krajcáros II. típusú 200- as anyalem ezével is foglalkozott, hogy csak a legkiemelkedőbb m unkáit említsem. A kiadásra vonatkozó ism ereteket m inden vonatkozásban bővítette. Legnagyobb érdem eket azonban az anyalem ez rekonstrukciók és a lem ezjavítások új rendszerezése terén szerzett. Az általános, a bélyegek nyom datechnikájával foglalkozó tanulm ánya m ár m egjelent a M onográfia I. kötetében, de életének nagy művét befejezni m ár nem tudta. Az 1874 81-es, réznyom ású bélyegekre vonatkozó addigi ism eretek összefoglalását és egységes rendszerbe öntését DR. M AKKAI LÁSZLÓ vállalta és végezte el, kiegészítve saját kutatási eredm ényeivel. M unkája a M onográfia III. kötetében, 1968-ban látott napvilágot. 2. ábra. Az 1874-es, még nem javított anyalemezről készült első 3 krajcáros (9y4 : 9V2) vegyes bérmentesítésként az I. típusú 2 krajcárossal 1875-ből (postautalványkivágás). képet rajzolt a színesszám ú krajcárosokról is. Összefoglaló dolgozata a két anyalem ez eredetével, fogazási és papiros problém ákkal is foglalkozott. írásai az M ielőtt rátérnék a kiadás területén végzett további kutatóm unkák rövid ismertetésére, szükségesnek tartom az 1968-ig terjedő eredm ények összefoglalását az újabbak értékelése céljából. De ezt megelőzően két elvi kérdést is tisztázni szeretnék. Nem szűk látókörű és főként nem öncélú az az álláspontunk, am ikor a tárgyalt területen az egyes kiadásoknál és azokon belül az egyes cím leteknél fo k m érőként a m egoldott anyalem ez rekonstrukciókat tekintjük, megjegyezve, hogy az anyalem ez rekonstrukció nem végcél, hanem eszköz m ind az egyes bélyegkiadásokra, m ind azokon belül az egyes címle* 15
tekre vonatkozó valós ism eretek m egszerzésére, illetve kibővítésére. A tárgyi ism eretek kellő hiányában még n apjainkban is elhangzanak olyan megjegyzések, m iszerint a mai kutatók felfedezni vélnek olyan dolgokat, am e lyeket előttünk m ár mások is ism ertek és leírtak K orántsem kívánjuk filatelista elődeink alapvető m unkáit lebecsülni. Sőt, csak hálával és köszönettel tartozunk azért a sok ismeretért, am elyet ők feltá rta k és rendelkezésünkre bocsátottak. De tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy dr. V asváry Ernő m unkássága nyom án V isnya Sándor volt az első filatelista, aki egy anyalemez összes ismerte tő jelét megállapította, és annak alapján teljes biztonsággal építette fel egyes bélyegekből is az 5 krajcáros II. anyalem ezének ívrekonstrukcióját. M unkássága annál nagyobb jelentőségű, m ivel m egoldotta a bal és jobb 100-as ív, vagyis a 2 X 100-as anyalam ez felépítésének problém áját is, felismerve az azonos ívhelyek megkülönböztető jeleit. Az elm últ években lezajlott újabb kutatóm unkák eredm ényeinek értékelésénél egy másik fontos tényezőt is figyelem be kell vennünk. Ez pedig a rekonstrukció szó helyes nem is értelm ezése, hanem használata. A szó fogalom körének m eghatározása bizonyára felesleges. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a rekonstrukció szónak ezen a területen, önm a gában való használata pongyola, kiegészítésre szorul. Szakm ai nyelvünk érzi is ezt a hiányosságot és ezért a k utatóm unka területén m a anyalem ez-rekonstrukcióról, az általános filatelista tevékenység során pedig ív-rekonstrukcióról beszélünk. Ez a két összetett szó k ét fogalm at fed és kétféle filatelista tevékenység eredm ényét jelzi. N agyobb m ennyiségű összefüggő példány segítségével ív-rekonstrukció korábban is készült és m a is öszszeállítható az anyalem ez ism érveinek tökéletes elsajá títása nélkül is. Ezzel szem ben lényegesen m ás filatelista tevékenység az anyalem ez-rekonstrukció. Az anyalem ez-rekontsrukció az oszlop-, a csoportos és páros, nem utolsó sorban az ívhely-ism er tető jelek biztos m egállapítására tám aszkodva, m agában foglalja az anyalem ez elvi felépítését igazoló gyakorlati eredm ényeket. T udjuk, hogy a különböző nyomólemezek m inden egyes bélyegképe az anyalem ez ism er tető jelein kívül számos egyedi, a nyom ólem ezre jellemző jelet is ta r talmaz. Ezért egy teljes bélyegív birtokában az anyalemez valamennyi, főként egyedi ism ertetőjelét megállapítani nem lehet. A z anyalem ezek ism er tető jeleinek biztos m egállapításához nagy m ennyiségű bélyegre is szükség van, hogy a nagy adathalm azból ki lehessen szűrni azokat a viszonylag csekély szám ú je leket, am elyek valóban az anyalem ez ism érvei. Az is nyilvánvaló, hogy a teljes bélyegívek, vagy azok nyom atai ezt a nagy m unkát m egkönnyítik. Sőt, az is m agától értetődő, hogy teljes ív hiányában, vagy kellő szám ú összefüggés nélkül az oszlopok sorrendje, azon belül az ívhelyekre történő azonosítás és így mind az anyalemez-, mind az ívrekonstrukció megoldhatatlan. R átérve a M onográfia m egjelenését követő, a színes szám úak területén elért újabb eredm ények rövid ism ertetésére, ism ételten meg kell jegyeznem, hogy 1968-ban alapvetően csak az 5 krajcáros II. anyalem ezének teljes rekonstrukciója volt megoldott, am ely V isnya S ándor nevéhez fűződik. A M onográfia m egjelenése arra ösztönözte a Visnyával hosszú évek óta filatelista kapcsolatot fenntartó, annak egyik szerzőjét, ORBÁN FERENCET, hogy a m egoldatlan problém ákkal foglalkozzék, azok közül is az egyik legnehezebbel, a II. anyalem ezről származó 10 krajcárossal. A legnehezebb jelző használata jogos, hiszen köztudott, hogy az I. anyalem ezrői készült 5 krajcároson kívül ez a m ásik címlet, am ely eddigi tudom ásunk szerint teljes ívben nem is- 16
mert, sőt, a m unkájánál felhasznált legnagyobb összefüggés mindössze egy 3 X 4-es tömb volt. Az 1969-ben elkezdett kutatóm unka, amelybe rövidesen DR. PETROVITS TIVADAR is bekapcsolódott, ez ideig a filatelista kutatóm unka történetében még nem alkalm azott eljáráson, történetesen a m atem atika és statisztika körében ism eretes, a nagyszám ok tö r vénye alapján végzett halm azképzésen, valam int a G alton-féle sörétkísérlettel igazolt, a m atem atika binom inális m egoszlási szabályán alapult. A kutatóm unka teljes sikerrel zárult és annak eredm énye a P hilatelica I. évfolyam ának két szám ában, 1971-ben, a magyar bélyeg centenárium ának alkalm ával, közlésre is került. Az eredm ény tökéletesnek m ondható, m ivel az anyalem ez 100 bélyegképe közül 98-nak az ívhely-ism er tető jele is meg lett állapítva. A 08. és 79. ívhely feltehetően nem is rendelkezik egyedi anyalem ez ism ertetőjellel. De erre a két ívhelyre is sikerült olyan ism érveket rögzíteni, gondolok itt az y-nal és z-vel jelölt és feltü n tetett jelekre, amelyek a 2 X 100-as anyalemez alkalm a zását is igazolják. Meg kell em lítenem, hogy bár e két jelcsoport valam ennyi ívhelyre történő megállapítása még huzamosabb kutatóm unkát igényel előző fejtegetéseim et igazolandó bejelenthetem, hogy összefüggő példányok felhasználásával a 2 X 100-as ív-rekonstrukciót m ár sikerült összeállítani. K ülön érdem e ennek a kiválóan sikerült kollektív m unkának, az ívhelyek ism eretében a rendelkezésre álló anyag alapján és terjedelm ében a nyomólemezek m etszetjavításainak ívhelyre tö rtén t azonosítása. Csak összehasonlításként em lítem meg, hogy míg DESSEWWWFY és RÉDEY ennek a cím letnek m indössze 21 különböző, ívhelyre nem azonosított nyomólemez javítását ism erte, addig m a m ár 43 k ü lönböző, és ívhelyre azonosított m etszetjavítást ism e rünk. Öröm m el állapíthatjuk meg, hogy felhasználva az 3. ábra. Vegyes bérmentesítési!, távolsági ajánlott levél: 1871-es 15 krajcáros réznyomatossal és 1874-es I. típusú 2 és 3 krajcárossal (1875). elm últ hét-nyolc évtizedben kiem elkedő tevékenységet folytatott filatelistáinak ezen a területen létrehozott eredm ényeit, alapvető bár tévedésektől nem mentes megállapításait, ez utóbbi m unka egy teljesen új, tudom ányos alapokra helyezett filatelista kutatási m ódszer alapjait rak ta le, nem csak hazai, hanem nem zetközi viszonylatban is. Bizonyára ennek köszönhető az eredm ények elism erése m ellett az a nagy nem zetközi érdeklődés, am ely kiadványsorozatunkat kíséri. Az új k u tatási rendszer eredm ényessége újabb fek ete terü let feltérképezésére ösztönözte ezt a sajnálatosan szűk körű m unkaközösséget. így k erü lt sor a 10 krajcáros u tán a másik, az ism eretlenség sötét homályba m erült 3 krajcáros II. anyalemezének ism ertetőjelei m eghatározására, és az ívhelyre azonosított m etszetjavítások feldolgozására. A tökéletesen m egoldott feladat értékét csak növeli az a körülmény, hogy a kutatópáros ezt m unkát 17
4. ábra. Szorgalomlevél vegyes bérmentesítéssel: 1871-es réznyomatos 15 krajcárossal és 1874-es I. típusú 5 krajcárossal (1875). egyes bélyegek és kis összefüggések alapján oldotta meg, függetlenül attól, hogy a Bélyegm úzeum ban ebből cím letből számos teljes ív áll rendelkezésre. Ez a m unka ugyancsak közlésre kerü lt a Philatelica 1972. évi 1. és 2. szám ában, megjegyezve, hogy a 2 X 100-as anyalem ez ism érveinek m eghatározása, néhány ívhely kivételével megoldott, amelynek m unkájába magam is részt vettem. T ekintettel arra, hogy a V isnya-hagyaték töm eganyagának feldolgozása során m agának V isnyának m unkájaként nagyobb m ennyiségű 5/II-es ív-rekonstrukció került a szövetségen keresztül a gyűjtők kezébe, kívánatos lett az anyalem ez-rekonstrukció felülvizsgálata és az ism ertető jeleknek ábrákon történő bem utatása. Ez annál is inkább szükségszerűvé vált, m ert annak ellenére, hogy Visnya a 2 X 100-as anyalemez bélyegképeinek ism ertető] eleit leírta, ennek közlésére a M onográfiában részben a terjedelem, részben az ábrázolás akkori technikai m egoldatlansága m iatt nem kerülhetett sor. Ez a m unka korszerű form ában a Philatelica 1973. évi 2. szám ában került közlésre. N éhány helyen k i egészítésre kerültek Visnya m egállapításai, de nem kerültek publikálásra olyan adatok, am elyek helytállóságában kételyek m erültek fel. Ez utóbbiak főként a bal és jobb 100-as ív m egkülönböztető jeleivel kapcsolatosak. Az 5/II-es m etszet javításainak közlése még várat m agára. Ennek az az oka, hogy a II. anyalem ezről igen sok nyomólemez készült. Az anyalem ez eredendő hibái folytán az azonos ívhelyre eső nyomólemez ja vítások száma rendkívül sok és nehezen m eghatározható. így ezek szakszerű, elkülönítő feldolgozása még huzam osabb időt igényel. A 10 krajcáros első anyalem eze rekonstrukciójának leírása a P hilatelica 1974. évi 1. szám ában került közlésre. A közölt adatok elegendőek az általános ív-rekonstrukció elkészítéséhez. Az általános jelző használatának m agyarázata az, hogy ez a tanulm ány olyan alapvető kérdést is érint és arra m agyarázatot, sőt, részben adatokat is közöl, am elyek egyaránt érintik az 1874-ben forgalom ba bocsátott többi, a 2, 3 és 5 krajcáros címlet I. anyalem ezének eddig meg nem oldott problém áit. Gondolok itt a négy anyalem ez elsődleges gyenge kivitelezésére, am ely a gyöngyök, az alapvonalak és a három szögek nem elegendő m élységű m etszésében m utatkoztak és am elyek m aguknak az anyalem ezeknek utánm etszését eredm ényezték. Összegezve az előzőekben a részletekre ki nem terjedő újabb kutatási eredm ényeinket, de figyelembe véve a kiállításon bem utatott anyagokat, valam int m eghatározva további feladatainkat, ezeket az alábbiakban foglalom össze: gyakorlatilag megoldott a 2, 3, 5 és 10 krajcáros 18
I., valam int a 3, 5 és 10 krajcáros II. anyalem ezének rekonstrukciója; közlésre v ár a 2, 3, 5 és 20 krajcáros I. anyalemeze ism ertető jeleinek leírása, ábrákon történő bem utatása ; megoldásra vár a jelenleg kb. 70 o-ban kész 2 krajcáros II. anyalem ezének rekonstrukciója; a 2, 3, 5 és 10 krajcáros I. anyalem ezének és nyom ólem ezeinek, valam int a II. anyalem ezről készült 2 és 5 krajcáros m etszetjavításainak feldolgozása. Nem csekély m unka ez. A teljesség igénye nélkül is hosszú évekre terjedő feladat, am ely csak közös, nem zetközi összefogás és a Bélyegm úzeum jelentős tám ogatása alapján oldható meg. Elöljáróban em lítettem, hogy előadásom célja kettős. A korábbi és újabb eredm ények ism ertetése m ellett röviden foglalkozni szeretnék ezek gyakorlati alkalm azásával is. Nem kívánok azonban olyan gyakorlatot érinteni, m int az ezeket a kiadásokat feldolgozó gyűjtem ények szerkezeti felépítése, am i az elmúlt évek során igen helyes formában m ár kialakult. Van azonban néhány olyan, ezen a téren még meg nem oldott feladatunk, am ely m ellett m ár nem m ehetünk el szó nélkül. 1. A réznyom ásos, színes szám ú krajcárosaink feldolgozásánál figyelem be kell vennünk, hogy a két különböző anyalem ezről szárm azó bélyegek alapvetően két kiadásnak tekintendők. Amíg közel egy évszázadon át a választóvonal az 1874-es vízjel nélküli, m ajd 1881-től a vízjeles papír használata volt, mai még m indig v itatott álláspontunk szerint a vízjeles papír alkalm azása, valam int a különböző m éretű és jellegű fogazások ezeket a bélyegeket ilyen szem pontból a változatok közé sorolja. Az ilyen értelm ű egységes rendezést főként a katalogizálás szem pontjából m egnehezítik azok a körülm ények, hogy az 5 krajcáros II. anyalem ezét 5. ábra. Külföldre szóló levelezőlap vegyes bérmentesítéssel: 1871-es réznyomatos 3 krajcáros-, 1874-es rányomott 2 krajcáros-, 1874-es I. típusú 10 krajcárossal (1875). m ár 1875 elején használatba vették, s így ennek a cím letnek egy része vízjel nélküli papíron készült. Ezzel szem ben a 2, 3 és 10 krajcáros II. anyalem eze csak 1890-ben készült el, és ezeket a bélyegeket kizárólag vízjeles papírra nyom tatták. Továbbá nehezíti a rendezést főként a gyűjtők szélesebb rétegei felé a II. anyalem ezről készült bélyegek k ét különböző m egjelenési form ája, történetesen az 5 k ra j cáros élesen m utatkozó három szögei a 2, 3 és 10 krajcáros ún. tom pa három szögeivel szemben. Az előbbi elgondolás m ellett felm erült egy m ásik megoldás lehetősége is, am ely szerint a felsorolt címleteket csupán tipizáljuk, ezeket I. vagy II. típusnak jelölve. Ez a megoldás kézenfekvőbb és nem áll ellentétben az utóbbi években kialakított újabb tipizálási rendszerünkkel, m ivel m indkét típusba sorolható bélyegek közös m etszetjelei ugyanazon egyképes eredeti m etszet használatát igazolják. Ennek a megoldásnak alkalm azását tám ogatja az is, hogy az újabb eredm ények leírásánál a szerzők, elhagyva a Monog- 19
jfíkuge«~ JÍr» U I* I\ ^PARCA&SA, jüarschzi'y pomitat, 6. ábra. Vegyes bérmentesítési!, távolsági ajánlott levél: 5 db 1871-es réznyomatos 2 krajcárossal, valamint az 1874-es, I. típusú 5 krajcárossal (1875). ráfia fő- és altípusok, valam int változatok elnevezésének használatát, és figyelem be véve a réznyom ásos technológiát vélem ényünk szerint igen helyesen az oszlop-, csoportos, páros és ívhelyism ertetőjelek term inológiájának használatához nyúltak. 2. Az elmúlt évek kutatóm unkája alapvetően tisztázta a kiadás egyik nagy ritkaságát is, nevezetesen 91//, : 912-es fogazású bélyegek eredetét. Az anyalemezek ism ertető jeleinek pontos m eghatározása azt igazolja, am it V isnyai Sándor egyik írásában rögzíte tt: a 3 krajcáros kivételével más ilyen cím letű (2 és 5 krajcár) bélyeggel nem találkoztam. Tanulm ányozva több 91y : 91,^-es fogazatú bélyeget, arra a m egállapításra jutottunk, hogy a valódi 3 kr-os példányok az I., a még nem javított anyalem ezről szárm aznak. V alam ennyi valódi bélyegnél sikerült azt az oszlop-, több esetben még az ívhelyism ertetőj eleket is m egállapítani. Ezzel szem ben a többi Ö1 - : 91b-es fogazású 3, és valam ennyi 5 krajcáros bélyeg főként a II. lemezről származó, közönséges fogazási ham isítvány volt. Ezzel kapcsolatban felhívnám figyelm üket arra, hogy a még nem javított I. anyalem ezről szárm azó 2, 3, 5 és 10 krajcáros bélyeg 13-as fogazattal is készült. Ezt igazolják a m úzeum állandó kiállítási anyagában, valam int V isnya gyűjtem ényében is szereplő, ún. korai példányok. Érdekességük, hogy az 5 krajcáros kivételével rendszerint használatlanok és enyvezés nélküliek. Meg kell jegyeznem, hogy az 5 krajcárossal kapcsolatban, am elyekből használt példányok előfordulásával is szám olhatunk, még ném i fenntartásaink vannak (a 3 krajcáros m ár ismert). 3. Az elm últ évek gyakorlata azt igazolja, hogy ennek a kiadásnak összefüggő példányai nem csak használatlanul, hanem használva is az 5/II-es vonal és fésűs, valamint a fésűsfogazású 2, 3 és 10 II. krajcáros kivételével egyre ritkábban fordulnak elő. K ülönösen vonatkozik ez az I. anyalem ezről szárm azó 5 krajcárosra. Az összefüggések bem utatásával kapcsolatban megem líteném, hogy a területre vonatkozó, legújabb k u tatási eredm ények teljes publikálása után az ívhelyre történt azonosítás feltüntetése a kiállítási anyagban az egyéni filatéliai ism eret értékelésekor éppen olyan jelentős szerepet fog kapni, m int napjainkban a kőnyom atos bélyegeinknél a tipizálás. 4. U gyancsak a jövőre utalva, a m etszetjavításokról is szólnom kell. A kiadás iránti korai, m ár a m últ századi érdeklődést is elsősorban a nagy szám ú m etszetjavítások k eltették fel. A javítások szám át m ár a 20-as években is több, m int ezerben vélték m egállapítani. Ez a szám közel is áll a valósághoz, m ivel a 2, 3, 5 és 10 k ra j cáros I. anyalem ezének m ajdnem valam ennyi bélyegképén végeztek gyöngy és három szög javításokat. 20
A lem ezjavítások rendszerbe foglalását korábban és m a is alapvetően két tényező szabta, illetve szabja meg. Ilyen értelem ben beszélünk az anyalem e zek, vagy a nyom ólemezek m etszet javításáról. Amíg kutató elődeink a 20 krajcáros 5. és 6. vízszintes, a 3 I. ötödik függőleges sorának javításain túl a valam ennyi ívhely ism ertető jelének ism erete hiányában a lem ezjavításokat főként a bélyegképen elfoglalt helyük, ezen belül m egjelenési form ájuk szerint igyekeztek csoportosítani, ma már a m etszetjavításokat újabb eredm ényeink alapján ívhelyre azonosítva, azon belül m egjelenési form ájuk szerint regisztrálva dolgozzuk fel. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy m inden eddig regisztrált lem ezjavítás képletesen szólva pontos nevet, gyakorlatilag: ívhelyszámot és betűjelet kapott. Bár a lem ezjavításoknak rendszerbe foglalása m egoldottnak tekinthető, ugyanezt a feldolgozás teljességéről még nem m ondhatjuk el. Ez utóbbit két tényező gátolja: egyrészt a nyomólemezek hatalm as száma, m ásrészt az egyre kisebb m ennyiségben ren delkezésre álló bélyeganyag. A m etszetjavítások feldolgozását tovább folytatjuk és azokat hasonlóan a 3/II. és 10/11. címlethez, a Philatelicában ism ertetni fogjuk. Ez a gyűjtők részére a jövőre vonatkozóan egyben olyan feladatot is jelent, hogy gyűjtem ényüket ezen ismeretek birtokában rendezzék és így annak filatéliai értékét növeljék. 5. A kiadás fogazatairól m indössze annyit em lítenék meg, hogy a vízjel nélküli 3 és 10 krajcáros IIV 2 : 13-as, szabályos vegyesfogazással m ind a mai napig ism eretlen. Számos félreértés elkerülése végett célszerű lenne a I 2V2 : 13 : 131'2-es úgynevezett szabálytalan vegyes fogazásokat külön csoportba sorolni, m int a 13-as fogazat szabálytalan fogazási változatait. 6. A bérm entesítések szövegezésénél is előbbre kellene lépnünk. Ezen időszak küldem ényeinél talán m ár felesleges annak feltüntetése, hogy azok honnan-hová 7. ábra. Vegyes bérmentesítési! külföldi ajánlott levél: 2 db 1871-es réznyomatossal, valamint 9 db 1874-es I. típusú 10 krajcárossal 1875-ből (a levél Erzsébet királynőnek lett Franciaországba címezve). érkeztek. Ezeket az adatokat a postabélyegzők önm a- guktól is elm ondják. Ezzel szem ben a gyűjtőket de m agát a zsűrit is a küldem ény faja (helyi, távolsági levelezőlap, levél), a postai kezelések (ajánlott, express stb.), a lerótt bérm entesítés díja és mivel bélyeggyűjtők vagyunk, m aga a bérm entesítésre felhasznált bélyeg érdekli. Nem közömbös, hogy pl. egy ajánlott levélen levő 3-as sáv 5 krajcáros I., vagy II. típus-e, s netalán I. típusú ernyős metszetjavítás! Vétek lenne ezt a csodás, a vízjel nélkül és vízjeles papírt, a különmöző fogazatok széles skáláját produkáló területet ilyen szempontból kihasználatlanul hagyni. Ez utóbbi adatok ugyanis a tablókra m ár felhelyezett anyagból nehezen állapítható meg. 7. V égül a bélyegzések. Ügy gondolom, hogy m a m ár felesleges arról beszélni, hogy a bélyegekhez ha- 21
feladat, de végre tudom ásul kell vennünk, hogy ezen a területen hatalm as eredmény született: a bélyegzések rendszerbe foglalása és tipizálása. Ez annyit jelent, hogy közel valam ennyi bélyegzőnknek a bélyegektől eltérően katalógusszám h elyett a bélyegzőt tökéletesen m eghatározó, összetett betű- és szám jele van. Ezeknek az ism ereteknek alkalm azásával módosítanunk kell azt a korábbi, gyakran téves m egállapításunkat, am ely a ritka bélyegzések felfogásában gyökereznek. Ma m ár nemcsak a postabélyegek, hanem az egyes postahelyek bélyegzőinek használati idejét is ism erjük, am i az előbbi jelző helyes haszn álatát is biztosítja. 8. ábra. Vegyes bérmentesítésű postautalvány: rányomott 5, 1874-es 2 és az első 3 krajcárossal (91!,: 91/?)- sonlóan csak az ép és teljes bélyegzések képezhetik kiállítás tárgyát. Az is nyilvánvaló, hogy a küldem é nyeken, kivágásokon elhelyezkedő, valóban szép bélyegzések a gyűjtem ényeket kedvezően színezik, azok filatéliai értékét növelik. V onatkoznak ezek a megállapítások a tárgyalt időszakra is. M ás azonban a helyzet, ha a bélyegzések szakszerű feldolgozásához nyúlunk. Sajnos, néhány kezdem é nyezéstől eltekintve még m indig nem hasznosítjuk kellő m értékben azt a hatalm as ism eretanyagot, am ely a M onográfiában rendelkezésünkre áll. Bár ennek az ism eretanyagnak elsajátítása nem könnyű Engedjék meg, hogy röviden még az 1888 1889-es bélyegeinkről, valam int a filatélia korábbi m ostohagyerm ekéről, a díjjegyes postai nyom tatványokról is szóljak. A magasnyomású, levélboríték-rajzú bélyegeink tu dományos alaposságú feldolgozását DR. VASVÁRY ERNŐ kezdte el. Első tanulm ánya, am ely a Filatéliai Szemle 1958. évi három szám ában Az 1888. évi bélyegek eredete, lem ezváltozatai és nyom ólem ezeinek összetétele cím alatt jelent meg, fontos alapot n y ú j to tt a további kutatóm unkához. VISNYA SÁNDOR nevéhez, aki folytatta V asváry m unkáját, egy nagy jelentőségű felfedezés fűződik, nevezetesen az 1888-ban sztereotyp nyom ódúcokkal és az 1889-től 25-ös összeállítású elektrotyp nyom ólem ezekkel előállított bélyegek m egkülönböztetése. A korábbi ism ereteket e kiadásokkal foglalkozó és V isnyával kapcsolatban álló ORBÁN FERENC ren dezte sajtó alá. Tanulm ánya 1968-ban a M onográfia III. kötetében kerü lt közlésre. ORBÁN FERENC tovább folytatta kutatóm unkájá t és így született meg nagyjelentőségű tanulm ánya, am ely Az 1889-ben és 1898-ban készült, 25 bélyegképes elektrotyp anyalem eztöm bök cím alatt köz 22