I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

Átírás

1 CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt keretében december 31. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) tkf@emmi.gov.hu Honlap:

2 Tartalom I. BEVEZETÉS... 3 I/1. Civil szervezetek a magyar jogi szabályozásban... 3 I/2. A civil szervezet fogalma... 8 II. AZ ALAPÍTVÁNY II/1. Az alapítvány fogalma, típusai, létesítése II/2. Az alapítvány vagyona II/3. Az alapító okirat tartalma az alapító okirat módosítása II/4. Az alapítvány kezelő szerv/szervezete a kuratórium II/5. Az alapítói jogok gyakorlására való kijelölés II/6. Az alapítvány megszűnése, megszüntetése II/7. Az alapítványokkal kapcsolatos gyakorlati problémák, a kérelmek tipikus hibái: III. AZ EGYESÜLET III/1. Az egyesület fogalma, létesítése III/2. Az alapítás folyamata III/3. Az egyesület létesítő okirata III/4. Az egyesület vagyona III/5. Az egyesület megszűnése III/6. Az egyesület működésére vonatkozó gyakorlati problémák tipikus hibák: IV. A CIVIL SZERVEZETEK VÉGELSZÁMOLÁSA CSŐD- ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA.. 47 V. A CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA V/1. A nyilvántartásba vétel iránti eljárás V/2. A változásbejegyzési eljárás V/3. Kivonat- Iratbetekintés V/4. A civil szervezetek nyilvántartási eljárásával kapcsolatos gyakorlati problémák tipikus hibák: VI. A KÖZHASZNÚSÁG VI/1. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei VI/2. A közhasznú működés ellenőrzése VII. AZ ÁLLAM ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI JOGI KAPCSOLATOK VII/1. Civil szervezetek támogatása VII/2. Konzultatív és partnerségi kapcsolatok VIII. A CIVIL SZERVEZETEK FELETTI ELLENŐRZÉS IX. JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE X. FELHASZNÁLT IRODALOM Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 2

3 I. Bevezetés Jelen tananyag a civil szféra alapintézményeinek hatályos jogi szabályozását kísérli meg áttekinteni azzal a céllal, hogy gyakorlati ismereteket nyújtson a civil szervezetek alapításáról és működésének főbb szabályairól, ezáltal hozzájáruljon a civil szervezetek működési környezetének jobb megismeréséhez és javulásához. A bemutatott ismeretanyag gerincét tehát a hatályos joganyag képezi azzal, hogy a tanulmány megpróbál a főbb pontokon betekinteni a március 15. napján hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseibe. A civil szférával foglalkozó tanulmányok a gyakran említik e szervezetekkel összefüggésben a harmadik szektor kifejezést. A non profit szervezeteket felölelő gyűjtőfogalom elnevezése az Egyesült Államokból ered, jelentését arra vezetik vissza, hogy a két nagy szektor, a piaci és az állami szektor mellett létezik egy harmadik, a nem profit érdekeltségű szektor, mely az előbbi kettő működését részben kiegészíti, részben korrigálja, ugyanakkor a két másik szektortól szervezetileg és működésében is elkülönült, független. A harmadik szektor szervezeteit jellemzi a szervezettség formaisága és intézményesültség egy meghatározott foka. 1 A szektor két alapvető intézmény típusa az alapítvány és az egyesület, jelen tanulmány is e két szervezet típust helyezi középpontjába. I/1. Civil szervezetek a magyar jogi szabályozásban A magyar jogi szabályozásban a civil önszerveződés és kezdeményezés eredményeképpen 1987-ben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) módosításával nyílott újra lehetőség alapítvány létrehozatalára, míg az egyesülési jogról szól évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) elfogadásával megnyílt az út az egyesületek alapítása előtt is. Ezen két jogalkotási mérföldkő indította tehát útjára a civil szervezetek jogának újjászületését. A civil szervezetek létrejövetele körében ismert olyan álláspont is, mely szerint mivel az alapítványok és egyesületek jogi státusának rendezése tehát megelőzte a politikai rendszerváltást, a civil szféra fejlődése nem annyira következménye, mint inkább előkészítője volt a bekövetkezett változásoknak. 2 1 Valóság) 2 Kuti Éva-Marshall Miklós: A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita és ami mögötte van. (Magyar Kuti Éva: Civil Európa-Civil Magyarország c. tanulmánya 12. oldal Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 3

4 A civil szervezetekre vonatkozó joganyag alakulása tehát jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az államszocializmus idején érvényesült teljes tiltásból a 80-as évek végére kialakultak a szervezetalakítás főbb szabályai. Alkotmányos alapjoggá vált a rendszerváltással a szervezetek létesítésének, az ahhoz való csatlakozás joga és az egyesülési jog. A meglévő normarendszer mellett kiemelt jelentőséget kapott a bírósági gyakorlat is, mely további tartalommal töltötte ki a civil szektor szabályai. Legfelsőbb Bírósági kollégiumi állásfoglalások és Jogegységi Határozatok születettek az egységes jogalkalmazás elérése érdekében, melyek évtizedekig meghatározták a civil szervezeti jog alapjait és értelmezésének főbb vonalait. A 2011-ben lezajlott kodifikációs törekvések eredményeképpen végére lezajlott a szektort érintő joganyag teljes újraszabályozása, egységesítése. Alapelvi szinten az egyesülési jog és a szervezetalakításhoz való jog Alaptörvényi szabályozást nyert. Amellett, hogy az alapvető, egyesületekre és alapítványokra vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket változatlanul a Ptk. rendezi, elfogadásra került az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil tv.), mely átfogóan szabályozza a civil szervezetekre vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket és a közhasznúságra vonatkozó normákat. Ezzel egy időben hatályba lépett a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Cnytv.), mely a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályokat fogja össze egy nagy szabályrendszerbe. A kodifikációs fejlődés azonban újabb jelentős szakaszhoz érkezett, hamarosan (2014. március 15. napján) hatályba lép a teljes magyar polgári anyagi jogot összefoglaló új kódex, a évi V. törvény (a továbbiakban a megkülönböztetés végett új Ptk.), mely érinti a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket is. Jogi személyek az új Ptk-ban Az új Ptk. teljesen új szemléletben közelít a jogi személyek szabályaihoz, amikor külön könyvben kerül szabályozásra a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános rész, majd az egyes jogi személyekre vonatkozó részletszabályok. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között találhatók a valamennyi jogi személy típusra alkalmazandó szabályok. Az értelmezés tekintetében az új kódex kimondja: Új Ptk. 3:3. [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 4

5 típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. (2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. (3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az új Ptk. szabályozza a jogi személy létesítésének szabadságát. 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Az új Ptk. a jogi személyek létrehozására irányuló létesítő okirat rendelkezéseinek megállapításakor viszonylag nagy szabadságot ad a jogi személy alapító tagjainak. A törvény tehát alapvetően diszpozitív jellegű. Egyértelmű tiltó korlát, ha a Ptk. maga korlátozza az eltérést, a hitelezők, kisebbség és munkavállalók érdekvédelme céljából rögzített tiltás azonban már jóval bizonytalanabb határokat szab, e körben várhatóan nagy szerep jut a bírósági jogalkalmazásnak. 3 Az előbbinél is jelentősebb újítása az új kódexnek a felelősségi szabályok valamennyi szervezettípusra, így a civil szervezetekre is kiterjedő bevezetése. Ezek: 3 Dr. Sárközy Tamás professzor szerint ez a szabály csak kvázi diszpozitív rendelkezés, alapvetően helytelen, valójában nem diszpoztivitást jelent, és jelentős jogbizonytalanságra fog vezetni. Ugyanakkor az új Ptk. jogi személyek általános szabályai jelentős mértékben átviszik a társasági jog tipikus szabályait típuskényszer, az érvénytelenség szabályozása, társasági belső szervi struktúra, átalakulás valamennyi jogi személyre, sok esetben kisebbségi megoldást típusszabállyá téve. Ez a szerző álláspontja szerint zavart okoz a gazdasági társaságok jogán kívül (pl. a vezető tisztségviselők fokozott felelősségének átvitele a zömmel ingyenesen tevékenykedő egyesületi elnökségi tagokra, illetve alapítványi kuratóriumokra), (prof. dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, társasági jog az új polgári törvénykönyvben; forrás: Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 5

6 3:9. [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. A vagyoni hozzájárulás nem kötelező teljesítése a civil szervezetek közül praktikusan az egyesületek esetében jöhet szóba. Célszerű tehát az egyesület alapításakor mindenképpen rendelkezni az egyesületi tagdíj befizetésének kötelezettségéről és azt megfelelő módon érvényesíteni is. Ellenkező esetben felmerülhet a tagok korlátlan felelőssége. 3:2. [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. Ez a társasági jogból eredő szabály arra az esetre mondja ki a tag vagy az alapító korlátlan és mögöttes felelősségét, ha a jogi személlyel szemben felszámolási eljárást folytattak le, és azt követően kielégítetlen hitelezői követelések maradtak. A tag felelősségét kiváltó magatartás a visszaélés. Ebben az esetben tehát a korlátozottan felelős tag nem egyszerűen csak tőkéjével járult hozzá a társaság működéséhez, hanem tagsági jogait felhasználva úgy befolyásolta a társaság működését, hogy ez hátrányosan hatott a társaság hitelezőinek az érdekeire. Ezen feltételek teljesülése esetén a hitelezők pert indíthatnak azzal a taggal vagy alapítóval szemben, aki korlátolt felelősségével visszaélt. Ezt a lehetőséget biztosítja az új Ptk. 3:2. (2) bekezdése is a hitelezők számára. Ebben a perben tehát a hitelezőknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a tag vagy az alapító a korlátolt felelősségével visszaélt, illetve, hogy emiatt maradtak fenn kielégítetlen hitelezői követelések a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor. Főként ez utóbbi feltételnek a bizonyítása tűnik meglehetősen nehéznek a hitelező számára. 4 A vezető tisztségviselők felelősségi szabályai 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a 4 Bodzási Balázs: A jogi személyek körében felmerülő felelősségi kérdésekről, különös tekintettel a vezető tisztségviselőkre (GJ, 2013/6., 8-14.o.) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 6

7 szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 3:28. [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. Ezt a felelősségi szabályt az új Ptk. 6:142. -a szabályozza. E szerint: Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A felelősség alóli sikeres kimentéshez tehát három feltétel együttes fennállása szükséges: 1. A károkozó körülmény nem tartozhat a szerződésszegő fél ellenőrzési körébe, attól objektíve elkülönülő körülménynek kell tehát lennie (tipikusan a vis major) 2. A károkozó körülmény a szerződéskötéskor nem lehet előre látható 3.A körülménynek ezen felül olyan jellegűnek kell lennie, amellyel összefüggésben általánosságban sem várható el az elkerülés vagy az elhárítás lehetősége. 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A 6:541. a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kárért való felelősséget szabályozza és egyetemleges marasztalásra ad lehetőséget. Ez a jogi személy külső kapcsolataiban megnyilvánuló felelősséget teszi teljessé és egyúttal szigorítja a vezető tisztségviselő helytállási kötelezettségét. Kiemelést érdemel még a vezető tisztségviselőnek az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén fennálló felelősségére vonatkozó új szabályozás. Erről az új Ptk. 3:86. -a rendelkezik. E szerint az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 7

8 A felelősség ezen szabálya a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségi szabályaihoz igazodóan rendezi a helytállási kötelezettséget azzal, hogy az igényérvényesítést szigorú határidőhöz köti. I/2. A civil szervezet fogalma A fenti rövid történeti áttekintést követően szükséges tisztázni a jelen tananyag tárgyát szűkebben képező civil szervezet fogalmát. A civil szervezet fogalmát a Civil tv pontja rendezi. E szerint civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület a párt kivételével, valamint az alapítvány. A Civil tv. további megkötést tesz, amikor kimondja, hogy civil szervezet alatt a Civil tv. II VI. és VIII X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni. E szerint tehát tágabb értelemben civil szervezetnek kell tekinteni a civil társaságot, az egyesületet és az alapítványt. A civil szervezetekre vonatkozó működési, gazdálkodási, törvényességi ellenőrzési, közhasznúsági, állami támogatással és pályázatokkal kapcsolatos szabályok vonatkozásában azonban kizárólag az alapítványt és az egyesületet (kivéve a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet) kell érteni. A civil szervezet fogalma kapcsán szükséges azonban kitérni a civil társaság meghatározására is különös tekintettel arra, hogy jelen tananyag az alapítvány és az egyesület szabályait helyezi középpontjába. A civil társaság a Civil tv. szerint tehát bizonyos szűk esetkörre ugyan, de civil szervezetnek minősített szervezet típus. A civil társaság definícióját a Ptk. 578/J. rendezi. E szerint természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság). A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 8

9 A civil társaság tehát természetes személyek együttműködése alapján, valamely közösségi tevékenységre - de hangsúlyozottan nem gazdasági célra társasági szerződés elfogadásával létrejövő szervezet, amely azonban szervezettségét, jellegét tekintve nem éri el azt a szintet, hogy bírósági nyilvántartásba vétele szükséges volna. E szervezet létrehozásához vagyoni hozzájárulás a tagok részéről nem kell. A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik. Már 2 tag ilyen jellegű együttműködéséből is létrejöhet civil társaság. A szervezet működésére a Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni a jogalkotó, a fent jelzett néhány kivétellel. A civil társaságra jellemző, hogy a tagjai személyes tevékenységre kötelesek, az ügyek vitelére minden tag jogosult, a tagok a társaság tevékenységéből eredő tarozásokért egyetemleges felelősséggel tartoznak. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 9

10 II. Az alapítvány II/1. Az alapítvány fogalma, típusai, létesítése Az alapítvány a Ptk. által szabályozott jogi személy típus, a non profit szektor egyik fontos alapintézménye. Jellegét tekintve a Civil törvény fogalom meghatározásában civil szervezet. A civil szféra rendszerváltás körüli újraszerveződésével került újra a köztudatba és a jogi szabályozás középpontjába. A Ptk. rendelkezései közé a évi 11. tvr. vezette be újra, mára igen elterjedt szervezettípus lett, a bejegyzett és működő civil szervezet közül alapítványt tartanak nyilván a bíróságok. 5 Ptk. 74/A. (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. (3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. (4)Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben meghatározott okiratokat. (5)A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. (6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint az alapítvány a non profit típusú szervezetek közé sorolható, valamely tartós közérdekű célra történő vagyonrendeléssel létesített jogi személy, melyet 5 Adat: OBH Országos Névjegyzék december 12-i adatközlése Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 10

11 az alapító hoz létre az alapító okirattal. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy létrehozatalánál az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki lehet alapító: a hatályos Ptk. értelmében magánszemély jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is lehet alapító. Tiltó rendelkezést szabályoz a évi LXV. törvény 1. (2) bekezdésének b) pontja, mely szerint közalapítvány nem lehet alapító. Az alapítóra ezen túlmenően a Ptk. egyéb szűkítő szabályt nem tartalmaz, erre figyelemmel a polgári jog jog- és cselekvőképességre vonatkozó szabályai döntik el, hogy ki lehet alapító. Az alapítványt létrehozhatja több személy együtt is, lényeges, hogy minden egyes alapító megfeleljen a törvényi feltételeknek. Amennyiben jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alapító, a nyilvántartó bíróság vizsgálni köteles a szervezeti alapító jogi státuszát és a képviseletében eljáró személy jogosultságát. E körben szükséges lehet a működést igazoló okiratok (pl. cégkivonat, bejegyző határozat..stb) benyújtása és az aláírásra jogosult személy azonosításához szükséges okiratok csatolása. (pl. aláírási címpéldány, meghatalmazás, ha nem a törvényes képviselő jár el). Az új Ptk. fogalom rendszerében az alapítvány főszabályként a bírósági nyilvántartásba való felvételével a jövőre nézve jön létre. Ez alól kivétel a végrendelettel, illetve öröklési szerződéssel rendelt alapítvány (ahol az alapítvány alapító okiratát a végintézkedés tartalmazza), mert ez esetben a nyilvántartásba vétellel az alapítvány az alapító halálára visszamenő hatállyal jön létre. Alapítvány létesítését a jövőben az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti (3:385 3:386. ). 6 Az új Ptk által bevezetendő szabályozás részletesen szabályozza a többes alapítást, illetve az alapítói jogok gyakorlását többes alapítás esetén. Az új szabályozás révén lehetőség nyílik, hogy az alapítók az alapítói jogokat testületben gyakorolják, amennyiben ezt az alapító okirat megengedi. (alapítók gyűlése) Ugyancsak az eddigi gyakorlattól eltérően a csatlakozói jogállást az új Ptk. erősen közelíti az alapítói jogálláshoz. 7 3:380. [Alapítvány létesítése több alapító által] (1) Több személy együttesen is létesíthet alapítványt. (2) Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják 6 Dr. Sárközy Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről; Gazdaság és Jog évi 2. lapszámában ( o.) 7 Dr. Sárközy Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről; Gazdaság és Jog évi 2. lapszámában ( o.) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 11

12 3:395. [Az alapítók gyűlése] (1) Ha több személy együttesen úgy létesít alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlésére az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az alapítói jogoknak az alapítók gyűlése általi gyakorlása során figyelmen kívül kell hagyni azt az alapítót, aki ismeretlen helyen tartózkodik és alapítói jogai gyakorlásának az erre irányuló felhívás hirdetményi kézbesítése alapján sem tesz eleget. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az alapítói jogokat az alapítvány kijelölt szerve testületként gyakorolja. A fenti rendelkezések értelmében tehát a többes alapítású alapítvány esetében március 15. napjától (feltéve, hogy az alapító okirat így rendelkezik) lehetőség nyílik az ún. alapítók gyűlésének felállítására, mely tekintetében háttérszabályként a jogalkotó az egyesület közgyűlése működésének szabályaira utal. Ebben az esetben azt is lehetővé teszi a jogalkotó, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó alapító esetén sikertelen hirdetményi kézbesítés feltételével abban az esetben is döntést hozhasson az alapítók gyűlése, ha valamely alapító passzivitása miatt a működés problémás. Ezzel a lehetőséggel megoldás nyílik tehát azoknak az alapítványoknak is, amelyek működése azért lehetetlenül el, mert a több alapító valamelyike elérhetetlen, külföldre, vagy ismeretlen helyre távozik. (A jelenleg még hatályos jogi szabályozás értelmében ugyanis, ha több alapítója van az alapítványnak, kötelező az együttes eljárás.) Az alapítók gyűlésének intézménye merőben új és talán rendszeridegen megoldás, a jogirodalomban kritikák is érik. A többes alapítású alapítványok esetében azonban hatékony megoldást kínálhat a működőképesség fenntartására. Korábban a Ptk. megkülönböztette az alapítványt a közalapítványtól. A közalapítványt az alapító személye különböztette meg az alapítványtól. A augusztus 24. napján hatályba lépett évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására augusztus 24. napja előtt a Ptk. 74/G. -a alapján jogosultak voltak, alapítványt a fenti időpontot követően sem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak. A augusztus 24. napja előtt nyilvántartásba vett közalapítvány működésére vonatkozóan pedig a továbbiakban a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit a 2006.évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közfeladatnak az állami, helyi önkormányzati vagy Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 12

13 kisebbségi önkormányzati feladat minősül, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. 8 Az alapítvány létrehozatalához az szükséges, hogy az alapító kiválassza azt a tartós közérdekű célt, amelynek elérésére az alapítvány vagyonát rendelkezésre bocsátja. A cél a kialakult bírói gyakorlat szerint valamely a társadalmi köztudat szerint viszonylagosan hosszabb távra kitűzött, vagy rövidebb távú, de hatását tekintve tartós, a köz érdekét valamilyen szempontból támogató, a közjót, a társadalmilag hasznosnak ítélt célkitűzéseket tartalmazhatja. A Legfelsőbb Bíróság KK 2. számú állásfoglalása szerint akkor minősül közérdekűnek a cél: ha a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. A közérdekűség azonban nem ítélhető meg a kedvezményezettek száma alapján. A közérdek nem feltétlenül jelenti a társadalom egészét, az alapítvány céljai igazodhatnak egy kisebb közösség (pl. egy város, egy iskola tanulói, egy azonos betegségben szenvedő emberek csoportja, vagy azonos foglalkozási csoport) érdekeihez is. Lényeges viszont, hogy az alapítvány elsődlegesen gazdasági, haszonszerzési céllal nem hozható létre, de céljainak elérése érdekében korlátozott mértékben folytathat gazdálkodó tevékenységet. (Legfelsőbb Bíróság KK.2. Sz. állásfoglalása) Érdekes esetek: A hazai és nemzetközi műkörömépítés eredményeinek népszerűsítése, ezek dokumentálása, szakirodalom összegyűjtése, műkörmös alkotóműhelyek létrehozása, elismertségének növelése az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem tekinthető közérdekű célnak. A másodfokú bíróság ettől eltérő jogi állásponton volt, kifejtette, hogy a célok vizsgálatánál bár a Legfelsőbb Bíróság KK.2. számú állásfoglalása alapján kell vizsgálni a feltételeket, az időközben hatályba lépett 11/2012. (II.29.) KIM rendelet melléklete meghatározza az alapítvány célja szerinti besorolását, ami lehet foglalkozási csoportokat összefogó tevékenység, ezért ez már önmagában megalapítja közérdekűség fennállását (Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban FÍT) 4.Pkf /2012/4.) Az alapító okirat szerint az alapítvány célja: 1. adományok gyűjtésével a hátrányos helyzetű, létminimum alatt élő családok és hajléktalan emberek, valamint beteg és veszélyeztetett gyermekeket nevelő családok támogatása; 2. célja továbbá állatmenhely létrehozása, ahol a veszélyeztetett kóbor állatokat befogadnák; 3. terápiás lovas tanya létrehozása ahol elsődlegesen lovat, macskát, madarakat, halakat vagy bármilyen szelíd emlőst tartanának különböző testi lelki 8 Wolters Kluwer Complex Kiadó Ptk-Kommentár Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 13

14 problémák megoldására, mint például tanulási probléma, magatartászavarok, alkoholizmus, drogfüggőség, házassági válság. Az alapítvány három, egymástól alapvetően eltérő, egymással kapcsolatba nem hozható célt jelöl meg, amelyek teljesen eltérő támogatotti kört feltételeznek, ezért ilyen célra alapítvány nem hozható létre. Annak nincs akadálya, hogy több alapítvány útján valósítsa meg az alapító az elgondolásait. (FÍT 4.Pkf /2012/3.) Az új Ptk. szakít a korábbi közérdekű célra alapított hagyománnyal, már csak tartós célt követel meg. Ugyanakkor bevezeti a magánalapítvány fogalmát is, mely az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozására tekintettel hozható létre. Az új kódex tiltja, hogy alapítvány további alapítványt hozhasson létre. II/2. Az alapítvány vagyona Az alapítvány vagyona központi eleme ezen jogi személynek, hiszen ez az egyetlen olyan szervezet, amely nem személyek együttműködésére, vagy tevékenységére, hanem elsődlegesen az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyontömeg működtetésére, gyarapítására, a vagyon felhasználására jön létre. A Ptk. rendelkezései értelmében a működés megkezdéséhez szükséges vagyont kell az alapítónak rendelkezésre bocsátania. Az, hogy mekkora vagyon tekinthető a működés megkezdéséhez elegendőnek alapvetően függ az alapítvány nyílt, vagy zárt jellégtől (t.i. az alapítvány vagyona a csatlakozók hozzájárulásaival bővülhet -e) aktuális ár- és értékviszonyoktól, az alapító által kitűzött célok jellegétől. A konkrét összeget a jogszabály nem tartalmazza, minden esetben az adott alapítvány speciális körülményeit mérlegelve határoz a nyilvántartó bíróság a vagyon mértékéről. Az alapítványi vagyon állhat készpénzből, ingóságból, ingatlanból, tárgyi jellegű apportból, de nem kizárt szellemi alkotások alapítványnak való juttatása sem. A nyilvántartásba vételi eljárásban a bíróság vizsgálja, hogy az alapító(k) rendelkezésre bocsátotta e az alapítvány induló vagyonát. Ezt megfelelő módon igazolni szükséges. Az igazolás történhet pénzintézet által a letétről kiadott okirattal, vagy ügyvédi letéti szerződés másolatával, vagy más megfelelő módon. Amennyiben több alapítója van az alapítványnak, az alapító okiratnak tartalmaznia kell, hogy mely alapító, pontosan milyen arányban járult hozzá az alapítvány vagyonához. (Ez azért is fontos, mert az alapítvány megszűnése esetén az alapító legfeljebb erre az összegre igényt tarthat, hacsak az alapító okiratban ezt korábban eltérően nem rendezte.) Az alapítvány alapítási vagyonát teljes egészében az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 14

15 Ettől eltérő jogi megoldást enged az új Ptk. Új Ptk. 3:382. [A vagyoni juttatás teljesítése] (1) Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. (2) Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. (3) Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra. (4) Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartó bíróság - a kuratórium bejelentése alapján - az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja. (5) Az alapítói jogok felfüggesztése nem mentesíti az alapítót az alapító okiratban vállalt kötelezettségei alól. Az új Kódex tehát különbséget tesz a működés megkezdéséhez szükséges vagyon és a teljes juttatott vagyon között, lehetőséget biztosítva az alapítónak arra, hogy a teljes vagyont csak a bejegyzést követő 1 éven belül teljesítse. Az alapító vállalt kötelezettségének elmulasztására az új Ptk. bevezeti az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztése jogintézményét és egyúttal lehetőséget biztosít az alapítványnak a teljes vagyon polgári peres úton történő követelésére. Ugyanakkor érdekes jogi kérdésként merül fel azon rendelkezés értelmezése, mely szerint az alapító a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig köteles az induló vagyont átruházni az alapítványra. Az átruházás a klasszikus jogdogmatikai fogalomrendszer szerint tulajdonba adást jelent, ami a még létre sem jött jogi személy esetén nehezen értelmezhető. Az alapítványi vagyon felhasználására közvetetten, a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályokon keresztül a Civil tv. is tartalmaz rendelkezéseket. Civil tv elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele; Civil tv. 17. (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 15

16 vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. (2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. (3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) ideértve a közhasznú tevékenységet is folytathat és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az alapítványi vagyon felhasználásának kérdésével ez a tanulmány csak jogi aspektusból foglalkozik, a gazdasági, pénzügyi kérdések megválaszolására a civil szervezetek gazdálkodásával foglalkozó modul vállalkozott. Érdekes eset: FÍT 4.Pkf /2012/5. Egészséges mozgásformákra és táplálkozásra nevelés, főzési tanácsadás életminőség javítás. Betegség megelőzés és rehabilitációs a betegségek után a... rendszerének alkalmazásával. Oktatás, a tanfolyamokon részt venni kívánók ismereteinek elsajátításához szükséges eszközök biztosítása. Alapítványi beszerzéssel táborok, programok rendezvények szervezése. A... rendszer működésének támogatása adományokon keresztül. Nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenység, a céloknak a tevékenységgel összhangban kell állniuk, a ,- forint induló vagyon nem elegendő. Az alapítványi vagyon kapcsán felmerülő kérdés, hogy a miként alakul az alapítványt támogató ún. csatlakozók jogi helyzete az alapítvány vagyonához való hozzájárulás esetén. A jelenleg hatályos Ptk. az alapítványhoz való csatlakozás (azaz külső vagyoni támogatás elfogadásának lehetősége alapján) különbözteti meg a nyílt és a zárt alapítványt. Az alapítvány adománnyal történő támogatására a nyilvántartásba vételt követően kerülhet sor. Az adományozással juttatott vagyonrendelés történhet készpénzben, ingó vagy ingatlan vagyon juttatásával, egyéb jog, vagy kedvezmény biztosításával. Az adománygyűjtés részletes szabályait a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) részletesen szabályozza. Adománygyűjtés esetén az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és felhasználásáról. Az adomány nyújtása önkéntes. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 16

17 Amennyiben az adományozás megtörténik, a juttatás az alapítvány vagyonává válik, és mint ilyen, az adományozó rendelkezési joga is megszűnik az adott pénzösszeg felhasználása felett. Az alapítvány vagyona felett rendelkezési joga a kezelő szervnek van, így az adomány felhasználását meghatározni az adományozó nem jogosult. Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámoló során a Rendelet szerint érvényesülnie kell a nyilvánosság és átláthatóság feltételeinek. 9 Gyakran felmerülő kérdés, hogy a csatlakozó (legyen szó bármilyen jelentős juttatásról) szerezhet e bármilyen jogot az átadott vagyon felhasználására, lehet e körben bármilyen igénye, gyakorolhat-e alapítói jogokat. Az alapítók köre a jelenleg hatályos Ptk. értelmében a nyilvántartásba vételt követően nem bővülhet, csatlakozók tehát nem válnak alapítókká. Ezzel teljesen eltérő szabályozási rendszert vezet be az új Ptk. az alábbiak szerint: 3:383. [Csatlakozás az alapítványhoz] (1) Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. (2) Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja. Az új rendelkezések értelmében tehát az alapító okiratban az alapító lehetővé teheti a későbbi csatlakozók alapítóvá válását. Ebben az esetben a csatlakozó a többi alapítóval együttesen jogosult az alapítói jogok gyakorlására. A több alapítóval rendelkező alapítvány esetében az új Ptk. szakítva a korábbi hagyományokkal már nem feltétlenül követeli meg az egyhangú döntést és az együttes fellépést. II/3. Az alapító okirat tartalma az alapító okirat módosítása Az alapító okirat az alapítvány létesítő okirata, az az alapokmány, amely tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező elemeket, az alapítvány nyilvántartási adatait, működési kereteit, szervezetét és esetlegesen a megszűnésének a feltételeit is. Az alapító okirat megfelelő megszövegezése az alapítvány esetében kiemelten fontos, a jogi személy jellegére figyelemmel. Az alapítvány létrehozatalával ugyanis az alapító és az alapítvány teljes egészében elkülönül egymástól, az alapító 9 Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla: Alapítványi támogatás, avagy mennyiben befolyásolható hozzájárulás fejében egy alapítvány működése. ( Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 17

18 az alapítvány bejegyzésétől fogva az alapítvány működésére, az alapítvány vagyonára meghatározó befolyással nem lehet, az alapító utoljára az alapító okirat megalkotásakor szabhatja meg az alapítvány működésének korlátait a törvény adta kereteken belül. Ennek fő oka, a már előbbiekben említett jogi jelleg, nevezetesen az alapítványi vagyon alapítói vagyontól való elkülönülése, az önálló jogi személyiség léte, mely a vagyontömeghez és az azt kezelő kuratóriumhoz kötődik. Erre tekintettel nagyon fontos, hogy az alapító okirat szövege egyértelmű, az alapítvány szervezete átlátható, az alapítótól elkülönült és független legyen. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az alapító rálátása az alapítvány működésére ne szűnjön meg, figyelemmel kísérhesse az alapítvány vagyonának felhasználását, célszerű működését. Ptk. 74/B. 1 (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány a) nevét; b) célját; c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; d) székhelyét. (2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is. (3)2 Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. (4)3 Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. (5)1 Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6)2 Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. (3) bek.] az irányadók. Az alapító okirat kötelező tartalmi eleme tehát: a név, a székhely, a cél és a vagyon, valamint a vagyon felhasználási módja. Ezen elemek egyike sem hiányozhat az alapító okiratból, ellenkező esetben a bejegyzésnek nincs helye. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 18

19 Az alapítvány nevét illetően, a Ptk ában szabályozott névviseléshez fűződő jog körültekintő vizsgálata a nyilvántartási eljárásban elvárás. A névkizárólagosság elvének megfelelően vizsgálni kell, hogy a választott elnevezés különbözzön a hasonló működési körben, azonos területen tevékenykedő jogi személyek nevétől. Ebben a körben nyilvánvalóan a már nyilvántartásba vett alapítványok nevével kell összevetni az alapítvány választott elnevezését. A hasonló működési kör tekintetében pedig azt vizsgálja a bíróság, hogy az alapítvány tevékenysége, céljai alapján milyen hatókörben, milyen jellegű tevékenységet végez, s ez alapján az összetéveszthetőség lehetősége fennáll e. A névviseléshez fűződő jog és a névkizárólagosság vizsgálata tekintetében az új Ptk. némileg eltérően rendelkezik. Ezek a szabályok a valamennyi jogi személyre kötelező általános szabályok között kerültek elhelyezésre. 3:6. [A jogi személy neve] (1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. (2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. (3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. A névkizárólagosság, a névvalódiság és névazonosság alapelve tehát törvényi szinten került szabályozásra, többletelemként jelenik meg továbbá a névfoglalás gyakorlati lehetősége, mivel a jogalkotó a név használatához fűződő jogokat a kérelem beadásának időpontjához köti. Kötelező lesz a jogi személy nevében a személy típusának feltüntetése is, ami az alapítványok esetében egyet jelent azzal, hogy a névben kifejezetten szerepeltetni kell az alapítvány szót. Az alapító okirat kötelező elemeként is szólni kell az alapítvány vagyonáról és a vagyonfelhasználás módjáról. A vagyon összetételéről a korábbiakban már esett szó. A vagyon felhasználásának módja azért jelentős okirati elem, mert az alapító ezen rendelkezéssel szabhat korlátokat a vagyon mikénti felhasználása tekintetében, egyéb módon a későbbiekben a vagyon felhasználására befolyással nem lehet. A vagyon felhasználási módja egyfelől jelenti azt a Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 19

20 követelményt, hogy az alapító okiratban meg kell határozni, hogy a rendelkezésre bocsátott vagyon teljes egésze felhasználható-e a célokra, vagy csak meghatározott hányada. A vagyon részbeni felhasználhatósága esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az ily módon lekötött vagyonfelhasználással vajon a célok elérhetőek e. Az alapító dönthet arról is, hogy megszabja, mely pénzügyi lehetőségekkel, gazdálkodási módokkal gyarapítható, vagy éppen csökkenthető a vagyon mértéke. (befektetés, banki lekötés, pályázatokon való részvétel, adománygyűjtés, pályázatkiírás, stb.) Az alapító okiratban rendelkezhet az alapító arról, ha az alapítvány valamely szervét jogi személyiséggel kívánja felruházni. Ennek további feltétele, hogy ezen szervezeti egység önálló vagyonnal és elkülönült ügyintéző és képviseleti szervvel rendelkezzen. A bíróságtól az alapítónak kérnie kell a jogi személyiségű szervezeti egység nyilvántartásba vételét. Az alapító okirat módosítása tekintetében a jelenleg hatályos Ptk. igen szigorú állásponton van. A Ptk. 74/B. (5) bekezdés ugyanis, csak indokolt esetben az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül ad lehetőséget az okirat módosítására. Az alapító okirat módosítása esetén ezen túlmenően a nyilvántartásba vétel szabályai alkalmazandók. E szerint az alapító tehát az alapítvány működésének stabilitása és függetlensége biztosítása végett, csak indokolt esetben módosíthatja az alapítvány alapító okiratát. Hogy mit értünk indokolt eseten, mindig az adott helyzet dönti el, indokolt a módosítás, ha az alapítvány további törvényes és célszerű működése a módosítás nélkül nem képzelhető el, vagy elnehezül. De vannak olyan esetek, amikor nem szorul különösebb indokolásra az indokoltság, nevezetesen, ha pl. a székhelymódosításra, vagy képviselő változtatására külső objektív ok miatt kerül sor. Egyik eset sem eredményezheti azonban az alapítvány nevének módosítását, vagyonának csökkentését, vagy céljainak sérelmét. Leggyakoribb vitára okot adó módosítás az alapítvány céljainak bővítése. Ebben az esetben a bíróság bizonyos korlátokkal lehetőséget biztosít a célok kis fokú bővítésének abban az esetben, ha ezzel egyidejűleg az alapítvány vagyona nem csökken. Ennek technikai megoldása az alapítványi vagyon pótlólagos, alapító okirat módosítással egyidejű kibővítése. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 20

21 Az új Ptk. alapító okirattal kapcsolatos rendelkezései Az új Ptk. számos újítást vezet be az alapító okirat vonatkozásában is. Az alapító okirat tartalmi elemeit részben a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok részben pedig az alapítványra vonatkozó speciális szabályok adják. Az általános szabályokon túl vannak kötelező speciális és eshetőleges speciális szabályok is. Az alapító okirattal szembeni követelmények kibővülnek, az eddigieken túlmenően további kötelező elem a határozott/határozatlan időtartam, a kuratóriummal kapcsolatosan a jogviszony megszűnésének és keletkezésének szabályozása, a kuratóriumi tagok díjazása, stb. 3:391. [Az alapító okirat tartalmi elemei] (1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni a) az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot; b) az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait; c) a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; és d) a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait. (2) Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik a) az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról; b) az alapítói jogok átruházásának szabályairól; c) az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról; d) gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről; e) az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól; f) az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól; g) az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról; h) az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását; Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 21

22 i) a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról; j) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről. Az alapító okirat értelmezése az új Ptk. szabályai szerint 3:392. [Az alapító okirat értelmezése] Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon. Az alapítvány céljának megvalósulását az új kódex is alapvető szempontként kezeli, ennek rendeli alá az alapító okirat értelmezésének problematikáját. Az alapító akaratának fürkészése ugyanakkor feltehetően csak a végintézkedéssel létrehozott alapítvány, vagy az olyan alapítvány esetében merül majd fel, amelynek az alapítója az alapítást követően elhalálozik. Egyéb esetben az alapító nyilvánvalóan nyilatkozni tud szándékáról, sőt adott esetben az alapító okiratot megfelelően módosítani is tudja. 3:393. [Az alapító okirat módosítása] (1) Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. (2) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványhoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Jelentős újdonság az alapító okirat módosítása esetére, az okirat semmiségének bevezetése. A korábbi szabályokkal hasonló módon a vagyon és a célok védelmét kívánja a jogalkotó biztosítani az érvénytelenség új okának nevesítésével. Ugyanakkor kikerült a kódexből a név módosításának tilalma, ami lehetőséget biztosít a jövőben az alapítványok nevének eddig tilalmazott megváltoztatására. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 22