TARTALOM. Térfi Béla kutatási eredményei. Idegen nyelvű tartalom

Átírás

1

2 TARTALOM Sípos József né: Térfi Béla kutatási eredményei Bánfalvy Tamás: (Stockholm) Az évi könyvnyomásos levélborítékok díjjegyeinek típusai fír. Nagy Ferenc: (Bécs) A balatoni magánposta bélyegek Idegen nyelvű tartalom A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS MUNKAKÖZÖSSÉGE KÖZLÖNYE FELELŐS SZERKESZTŐ; SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: HRABÁLLÁSZLÓ PÁKOZDI LÁSZLÓ VISNYOVSZKY GÁBOR FELELŐS KIADÓ: DR. WURM FERENC IX. ÉVFOLYAM

3 T érít B éla kutatási eredm ényei s íp o s j ó z s e f n é Bélyegm úzeum unk öröm m el m ondhatja m agáénak Térfi Béla szellemi hagyatékát, am ely a m úzeum b irtokában levő előfutár levelekkel együtt egyike a leggazdagabb ilyen jellegű gyűjtem ényeknek. Térfi Béla Bélyegelőtti levelek és azok lebetűzései című, 1943-ban a L evélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete kiadásában m egjelent könyvének m egjelenése után is folytatta kutatásait. E rre ösztönözte őt a m ű m egjelenésének bel- és külföldi kedvező visszhangja. G yűjtők bocsátották rendelkezésére leveleiket, fotók at küldtek szám ára. Ezzel még teljesebbé tette eddigi gyűjtem ényét, kutatási eredm ényeit. K önyvének m egjelenése után tan u lm án y b an összegezte új kutatási eredm ényeit és az erre vonatkozó közelebbi ism ereteit. É rtékes levélanyagával együtt ez a tanulm ánya, valam int az általa újonnan felfedezett helynév és egyéb bélyegzések is m úzeum unkba kerültek. F elad atu n k e szellemi hagyaték ápolása és továbbfejlesztése, ezért fontos, hogy eredm ényeit a gyűjtőkkel is m egism ertessük. T érfi Béla m unkája során új postahelyeket, ism eretlen negatív bélyegzéseket, valam int egy-egy érkezésiés érkezési keletbélyegzést talált. Új postahelyként em líti A ltsohl helységet, valam int K aposvár korai bélyegzését. Ezekről a következőket írja: Az 1790-ben feladott levél Zólyom helységből származik. Sem a postaútvonalak állom ásai között, sem a postaszolgálatra vonatkozó schem atism usokban nem fordul elő. Ezt a postahelyet 1790-ben, vagyis a levél feladása idején, legjobban a VII. sz. postaútvonal: Posonio p er N itriam Schem nicium usque Cassoviam, közelítette meg. E nnek a következő állom ásai v o lta k : Posonium Cseklész Sarffő T yrnavia Galgovium N itria - V erebély Léva B akabánya Schem nicium Butsch Neosolium Végleges Vám osfalva Zeleno Rim aszom bath Tornallya Rosnau Szomolnok M etzenseifen Jászóújfalu Cassovia. Ez az útvonal m int a korabeli té r képről m egállapítható a Butsch és Neosolium között fekvő Altsohlon nem m ent keresztül, hanem Butschról H ajnikon keresztül vágott át Neosolium nak A ltsohlt m integy 5 kilom éterrel elhagyva. A ltsohl teh át csak levélgyűjtő hely lehetett, ahonnan a leveleket lovasküldönc vitte át Butschra. Ez sem lehetett hosszú életű, m ert több levéllel nem találkoztam. <JHW. i. d i

4 P ostah iv atalt A ltsohlon az /1855. sz. rendelettel m árcius 1-én állíto tták fel. Ilyen jellegű és szintén rövid életű állom ás lehetett a T érfi könyvben m ár szereplő M odor is, am elynek M odern bélyegzéssel ellátott levele eddig az egyetlen ism ert ben, a levél feladásakor, nem szerepel postaútvonalon, vagy m ás postai vonatkozású feljegyzésben. ORtfcrm. 2, «b,«postahivatalt Modor községben a 4276/851. sz. rendelettel április 16-án állíto ttak fel. T anulm ányában itt em líti Térfi azt az 1783-ban kelt levelet, am elyet Toponárról (Somogy megye) Pestre irán y íto ttak. T oponár község 4 k m -re fekszik K aposvártól, ahol csak 1842-től m űködött postahivatal. A levél feladási bélyegzőjeként K aposvár szerepel. 7. ábra Fogaras 8. ábra Kem er 9. ábra Medgyes 10. ábra Kápolna v, C ftp o tfö i 3á[,ra Ü jabb betű- és kerettípusokat nem talált, de 10 db negatív bélyegzéssel sikerült az anyagot bővítenie. P^ÍSA MagKRÖl 12. ábra Tövis 11. ábra Zsám bokrét 4. ábra C sicsókeresztúr 5. ábra Déva 6. ábra Déva 13. ábra U ngvár Érdekes m egem líteni a K ápolna bélyegzéssel kapcsolatos tö rté n e te t: 1830-ban Olaszliszka postaállom áson feladtak egy Egerbe cím zett levelet K ápolna bélyegzéssel; ez a levél az Országos L evéltár No. 9. Fasc, sz. ü g yiratá- 2

5 nak m elléklete. Az ü g yiratban foglaltak szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, hogyan k erült a levélre a helybélyegzés. A Sáros N agypatakon készült jegyzőkönyvből az alábbiakat tu d ju k : A helytartótanács által indított vizsgálat kiderítette, hogy a levelet az írni nem tudó R ák M árton helyett és m egbízásából Jósz Ignácz írta és a kérdéses bélyegzéssel is ő látta el. A pecsétnyom ót Jósz Ignácz az évi trnussonfalvai tűzvész u tá n egy ház alap jának kiásása alkalm ával találta,,... m int ezt kitisztogatván láto tt ra jta m etszve egy trom b itát és ezen szót: K ápolna, m elyre arra a gondolatra jött, hogy valaha valam i trom bitásé lehetett, kinek neve K ápolna volt, m it abból is inkább képzelt, hogy azon pecsétnyom ón kétfejű sast is láto tt m etsztve. T érfi Béla következtetése szerint a bélyegző 1807 előtt készült, feltételezése szerint 1790 előtt. Ennek a feltevésnek helyességét igazolná, hogy Gyöngyös a K á polnával szomszédos postaállom ás volt, bélyegzője n a gyon hasonlít Gyöngyöséhez, valószínű egy és ugyanazon kéztől szárm azik m indkettő. Az addig ism ert legkorábbi levél dátum át is m ódosítja Térfi. Az Országos L evéltárban a gróf Csáky iratok között talált egy június 25-én kelt levelet, am ely 1 hónappal korábbi az eddig ism ert levélnél. Nem változott az a m egállapítása, hogy a helybélyegzéseket 1790 után csak elvétve használtak, és csak 1817 után kezdték ezeket egyes postahivatalok ú jra használni. A budai helyi postának újabb bélyegzésével nem találkozott, b ár e célból a székesfővárosi levéltárban számos Ó budáról Pestre irányíto tt levelet nézett át. Ű jabb kutatásai igazolták azt a m egállapítását, hogy a kétkörös díszes bélyegzők június 1., azaz az első osztrák bélyeg m egjelenése előtt készültek. Ezt a tényt erősíti a bélyegm úzeum i anyagban talált Debreczen 1844-ből, Jászberény kék színű 1849-ből, K un Sz. Miklós 1848-ból, M argittá 1837-ből számos olyan levél, am ely a jelzett időpontnál korábbi keltezésű. A T érfi Béla által gyűjtött új bélyegzések közül is a legtöbb korábbi időpontból szárm azik A lpár zöld 1848, H ahót A feladási keletbélyegzésekhez is ta lá lt ú jat, az eddig ism ert K assa és Kőszeg m ellett, egy 1768-ban N agyszom baton feladott levélen. ío.flpr. 15. ábra Az érkezési keltekhez 1818-ból talált egy újat, a levél Kőszegre érkezett. 16. ábra R endkívül érdekes és eddig egyetlen ism ert példány egy N agysom kúton feladott levélen szereplő negatív ajánlási bélyegző. 17. ábra E bélyegző felfedezése nyom án ju to tt T érfi arra az elhatározásra, hogy a leveleken levő egyéb bélyegzéseket is értékelni kell, m ert ezek a levelek érték ét em e lik. Sajnos T érfi Béla az egyéb bélyegzéseknek ezt az értékelését m ár nem tu d ta elkészíteni, és az általa öszszegyűjtött új bélyegzéseket közölni. Ezt a h ián y t pó- 3

6 toljuk most, am időn közreadjuk a II. sz. Pótlást-t, ugyanis az I. sz. Pótlás m á r m agában az eredeti m ű ben a könyv végén a oldalon m egjelent. E r re annál is inkább szükség van, m ert a M agyar Bélyegek M onográfiája vonatkozó része nem közli le m indegyik bélyegző képét, és csak listába foglalt helységneveket közöl csoportokba sorolva. K érjü k a gyűjtők segítségét, hogy az általu k felfedezett, és a Térfi könyvben m ég nem szereplő bélyegzésekről tájékoztassák a B élyegm úzeum ot, hogy lehetőség legyen még teljesebb anyag összeállítására. (Címe: 1800 B udapest, P f 86.) Szám ításba jönnek azok a változatok is, am elyeknél a katalógus a helynévvel együtt szereplő ajánlási és dátum bélyegzéseket közös szám alatt hozza, mégis előfordulnak oly módon, hogy az ajánlási vagy dátum bélyegző a levélen külön szerepel. M aga T érfi Béla is em lít két esetet, a 440/2. és 315/2. szám alatt katalogizáltakat, am ikor a jelzett szám alatt hozott ajánlási bélyegzőkkel, helynév nélkül is ta lá l kozott levélen, tehát külön szám alatt kell felvenni. Itt szeretném megköszönni azt a nagy segítséget, am elyet dr. M argittai S ándor kaposvári gyűjtőtárs ny ú jto tt m ár eddig is a B élyegm úzeum nak számos eddig m ég nem ism ert bélyegzéssel gazdagítván az anyagot. T érfi Béla: II. sz. pótlás E pótlás ábécé sorrendben közli az ú jonnan felfedezett bélyegzéseket. Jav aso lju k a T érfi könyvvel re n delkező gyűjtőknek, hogy azt ABC és időrend szerint sorolják be könyvükbe. 4 dony Allibonar 1. Adony VI f. 2. A llibunár VIII f. 3. A lpár III z. V. B A I M O C Z * v n i / i 8 i 8 f. B. H U NYAD vn4ni r unya(d 6. B ártfa XII f. f. 4

7 OFEN OFEN S5A0N 9. Buda IV Buda W H 8 III f. ^ 17. Déva XI Déva X f. O F E N 7 Márz, Buda V f. n)o6natskaj 19. Dognácska VII f. ^ V. F. OFEN 12. B uda V ár IV f 20. Felsőszentiván \ ] y A N ^ y VI.? f. CSANTAVIR: 13. C santavér IX f. oebbs 21. Fogaras IX f. 14. Csicsókeresztúr XI f. GATS Calcocz 22. Gács VI f. 23. Galgóc V P- v-debrec7.ini. 15. D ebrecen VI f. IG A L G O C Z I 24. Galgóc VII f. 16. Dézs V f. C a lco c z 25. Galgóc VI f.

8 ( a r a ) 26. G ara VII f. ZÍHAROS'N V B E R E N \ y 33. Iharosberény VII.? f. C f í R n 24. J U N 27. G ara VI.? f. G Y Ö N G Y Ö S 28. Gyöngyös VIII f. 29. H ahót II f H E RC7.EC - SZ O L I. O S e. OEZ. 30. Hercegszőllős VII. f. ( Z E L E N O ) AROKSZALLAS 36. Ipolyszele VIII f. 37. Jászárokszállás VIII f. ( H o r g o s ) 31. Horgos VIII f. JOSZASHELY 38. Jószáshely VII f. H J M L Y 32. Hosszúpályi VIII f. 39. K ápolna XI előtt 6

9 v. C fcpotfflí' 40. K aposvár XI f. vhállás 47. K iskunhalas VIII f. VCASCHAU 4\ Kas, L A C Z H Á Z A. 48. K rskunlacháza VII f. ^ C A S C H A ^ ) «t 49. Kiszető IX f. 43. K em er IX f. 50. K öbölkút KÖBÖLKÚT vn 1845 i 44. Kerepes II.? f. ÍKREMNITZ) 51. K örm öcbánya VIII f. 45. Kisbecskerek II f. 52. K örm öcbánya VII f. 46. Kishegyes VI f. 53. K örm öcbánya VII f.

10 54. K őrösfeketetó III.? f. 63. Mezőkövesd VII f. 55. K őrösfeketetó* IX Miskolcz 64. Miskolc IX f. NAGY. BÁNYA 65. N agybánya LÚGOS V M e d i a S 57. Lúgos IV f, k. 58. Medgyes VII f. N HALMÁGY *FEBR 67. N agyhalm ágy VIII f. 59. Medgyes IX f. V MEDIAS 60. Medgyes VIII f. ( r i p p i n ) 68. N agyrépény VII p. MEDIAS 'm édiai. 61. Medgyes VII Medgyes VII t. f. M SCHELKEN MAY Nagyselyk VII p. 8

11 TYRNAU v. TYRNAU v TYRNAU v. T Y R N A U v T Y R N A U T Y R N A U 70. Nagyszom bat VI s. 71. Nagyszom bat IX f. 72. Nagyszombat IX f. 73. Nagyszombat IX f. 74. Nagyszom bat IX f 75. Nagyszom bat IX f. 76. Nagyszom bat VIII f. IV C 7 A I. A Jj. 79' Nagyszőllős iv o Z O L L O s. vm. i83o f. NZEREND 80. N agyszerénd 19 JULI -I835-41' 92eutiű NEUTRA 15 DEC 17 NEUTRA 1 JULI ODVOS T OCT. 81. N yitra IX N yitra IV f. 83. N yitra V f. 84. Odvas VI f. 77. Nagyszom bat VI f. iltgebiirg) 85. Öhegy XI f. TYBNAU 19 MAR 8M7 78. Nagyszombat. IV f. PAULIS 10.FEB. 86. Ópálos** VI. 1846

12 ( O r a v i z í T ) 87. O ravicabánya VIII M 1 S E M B E R Ö ) 95. Rózsahegy VIII f. COSZADA í * * 88. Öszada IX f. S A U jnei e iyy 96. S átoraljaújhely IX f, p. Ö R K É N Y 89. Ö rkény VI f. f K K T P A \ \ SCHAESBURC. 97. Segesvár VI f. VO N p A p A 90. Pápa XI f. POTSAY. V. PRESBURG 91. Pócsaj VIII f. 92. Pozsony VII f. 98. Selm ec- és S C H E M N I T Z 31 riorpttl L>CCe B élabánya VI p _, 99. Selm ec- és S c h e m n i c i. 12 N o v e m B élabánya VII p ffnf) 93. R adnót \<A. 6 y>>/ III.? f. SI0 FOK 100. Siófok VI f. SOBORSJN 101. Soborsin VII.? f. R E T S A G 94. Rétság VI f. SOROKSÁR 102. Soroksár V f. 10

13 v.szabad S Z Á L L Á S 103. Szabadszállás VIII f..abaria 111. Szom bathely VIII f Szászka IX f. S A B A R IA 112. Szom bathely VII f. ( sí r e c e n ) 105. Szászrégen VII f. V T A L L Y A 113. Tállya VIII f. M j ü t í t n t d t k 106. Szászsebes VIII f Tállya V ALBAR Székesfehérvár IV f. ALBA 108. Székesfehérvár V f. REISZMARKT 109. Szerdahely VII f. Gros- Szigeth 110. Szigetvár XI f.

14 118. Tövis XI f Tövis VIII f V asvár IV f. VELE NCZ E 125. Velence VI f Ü jverbász VIII.? f. W E S P B IM V eszprém V f U ngvár XII p. ZALATKA 2.M-ATNA 127. Z alatna VII f Z alatna VII f. VFALVA 122. V ám osfalva VII f. ailtft& i 129. Zólyom XI f. MROSLOD) 123. Városlőd VII.?! 7h I S r M OK. RE Ti 130. Zsám bokrét IX f. 12

15 D IA :<yvar H orvát Szlavonország 131. D iakovár IV ? 137. Vrbovec III.? f. ^GOSPICHp 132. Gospic VII f. von Agram 138. Zágráb X f. 26AUGUST 1839 AGRAM ez. MAI 139. Zágráb VII f. v fc m fln 140. Zim ony VII.? f K aproncza K0PREIN1CZ. vii 1824 f 141. Z rm anja III.? f. X U T A L O a V A. IN ILLYRIEN Z uta Lovka X f. ~RUMA t.o CT Rum a V.? f. Érkezési bélyegzések 143. Kőszeg IV f. 13

16 f f i r m c C ' Feladási keletbélyegzések io.2ípr* 144. Nagyszom bat VII f Vecsés III IRECOMEND:l RECOMANDTRT % & A jánlott bélyegzések 147. Túrócrudnó V f 148. Brassó IV f É rsekújvár IV If r a n c o 146. Túrócrudnó V f. Skammatích'á 150. Vecse V f N agybánya IV f. KLASSZIKUS ÉS MODERN BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, RÉGI LEVELEKET, JO BB DARABOKAT állandóan vásárolok SZEKERES BENEDEK JÓZSEF bélyegszaküzlet 1137 BU D A PEST XIII., Katona József u. 2/e. Telefon: AJÁNL AJÁNLVA M egjegyzések: 152. Rim aszom bat IV f N agysom kút VIII f Buda IV f Baja IV p. 1. Az *-gal jelölt K őrösfeketetó bélyegzés díszítése bizonytalan. 2. A **-gal jelölt Öpálos bélyegzést a szerző 1850 u tá n i levélen lá tta, de feltételezi előfordulását korábbi időszakban is. 14

17 Az évi könyvnyomásos levélborítékok díj jegyein ek típusai BÁNFALVY TAMÁS (Stockholm) Azon kevesek közé tartozom, akik a díjjegyes postai nyom tatványoknak szívesen szentelek időt. E tém ak ö r annál érdekesebb, m inél régebbre m e g y ü n k vissza időben és talán term észetes, hogy a legtö b b érdekességet a díj jegyesek esetében is hasonlóa n a bélyegekhez a legrégebbi kiadások, tehát a klasszikusok rejtegetik. Tudjuk, hogy az 1871-es kiadások esetében a legtöbb k érd ésre a választ m ár m egkaptuk. Ism erjü k a nyom tatások történetét, a nyom ási eljárásokat, ism erjük az egyes értékek m etszet jeleit, típus- és oszlopism ertető je leit és még több m ás tényezőt. Ezekből m erítettem azt az ötletet, hogy ennek az időszaknak díjjegyeseivel foglalkozzam. Úgy gondoltam, hogy ha m ind a kőnyom atos, m ind a réznyom atos 1871-es kiadású bélyegek egyképes eredetijei m etszetjelekkel, a m ásolások során pedig típus, altípus és egyéb ism ertető jelekkel rendelkeznek, m iért n e lennének ezek a jelek m egállapíthatók a könyvnyom ású példányoknál is. Hiszen a könyvnyom ás esetében is szükség volt az egyképes eredetire és annak sokszorosítására. A borítékok esetében 9 nyom ódúcot k ellett készíteni az eredeti metszetről. Az is nyilvánvaló, hogy m int a levélbélyegek esetében, itt is kellett keletkezni m ásolási hibáknak az eredeti rajz és a m etszet között, am elyeket m e tszetjelekn ek nevezünk. Az előbbiek ism eretében kezdtem el m unkám at januárjában az 1871-es kiadású, könyvnyom ásos 10 krajcáros borítékokkal, m ivel ezekből 58 darabbal rendelkeztem. 12 darabot O rbán Ferenctől is kölcsön kaptam tanulm ányozásra. Így összesen 70 db 10 krajcáros boríték állott rendelkezésem re. A tanulm ányozás során 16 különböző m etszetjelet sikerült m egállapítanom. Ezek bem utatására és leírására a későbbiek során visszatérek. A további vizsgálatok során a borítékokat sikerült 9 csoportba (típusba) sorolnom a közös ism ertető jelek alapján. Így igazolást is n y ert az a korábbi feltételezés, hogy a borítékok teljes nyom ólem eze 9 nyom ódúcból állott. Így ju to tta m el 9 különböző ism ertetőjelekkel ren delkező bélyegkép m eghatározásához, s ezeket I IX. típusnak neveztem el. Sajnos, a kilenc típ u sn ak a nyom óíven tö rté n t elhelyezkedését objektív okok m iatt m egállapítanom nem sikerült. Így a típusok sorszám a csak elvi m egállapítású és nem jelen ti a sorrendet a nyom ólem ezen. R en d kívü l figyelem re m éltó, hogy egy közös ism ertetőjel, az A h a t típuson, egy m ásik a B négy különbö- 15

18 ábra. A nyom ólem ez 9 bélyegképből és 36 vágási pontból állt

19 ző típuson is előfordul. E nnek oka a m unkadúcok készítése közben előfordult m ásolási hiba lehet! A típusok időrendi sorrendje részben m egállapítható, m ivel h árom bélyegkép nem rendelkezik közös ism ertetőjellel. Ezeket I., II. és III. típusnak neveztem el. A negyedik m unkadúcon egy újabb sérülés keletkezett, am ely a további dúcokon is észlelhető. Ez az A közös ism ertetőjel h a t típuson (IV IX.) szerepel. M ásik közös ism ertetőjel is előfordul, a B, m égpedig négy (VI IX.) típuson. Ez az ism ertetőjel a hatodik m unkadúcon keletkezett és m ásolódott tovább. E két közös ism ertetőjelet A -val és B-vel, míg az egyedi típus-ism ertetőjelet az ábécé kis betűivel jelöltem a későbbi ábrákon. A nyom ólem ez A nyom ólem ez 9 dúcból állt. De a 9 dúcon kívül a nyom ólem ezen 36 db kiem elkedő pont is, ún. vágási jel 2. ábra. H árom vágási pont a borítékon is m egtalálható (4 4 db borítónként). Ezek a pontok a rányom ott bélyeg színében m utatkoznak. A nyom ólemez felépítését 1. ábránkon szem léltetjük. 2. ábránkon olyan borítékot m u tatunk be, am elyen a pontatlan vágás folytán a borítékon három, színes vágási jel is jól látható. A vágási pontok egym ástól való távolsága egy borítékon belül hosszirányban mm, de egy típuson belül nyilvánvalóan azonos m éretű. A széliében egym ás fölött elhelyezkedő pontok egym ástól való távolsága 81,5 84 m m között mozog. N yom dai ívek A nyom dai ívek m éretét nem ism erjük, de a 9 boríték kiterítése (3. ábra) egy 656X486 m m -es m inim ális felületet igényelt. V alószínű azonban, hogy a nyom dai ív ennél lényegesen nagyobb volt. E nyvezés A borítékok hajtó k áin az enyvezés szélessége általában 5 8 m m között változik. E lőfordul hiányosan enyvezett, vagy enyvezés nélküli b oríték is, de találkoztam m ár m m szélességű enyvezéssel is. V áltozatok G yűjtem ényem ben érdekes változat van. A bélyegkép a jobb felső sarok h elyett a bal alsóban helyezkedik el és fo rd íto tt képállásban (4. ábra). Ez nyilvánvalóan nem téves nyom ásként keletkezett, hanem ford íto tt felvágás, h ajto g atás és enyvezés eredm énye. E lőfordulnak olyan példányok is a pontatlan h a jto gatás következtében, am ikor a bélyegkép a boríték felső és jobb oldalától az általánostól eltérő (felül 7 15 mm, a jobb oldalon 5 10 mm) távolságban fekszik. M ielőtt ábrákon és szövegesen bem u tatn ám a m etszet- és típ u sjelek et táb lázatb an feltü n tetem a rendelkezésem re állott 70 b oríték bélyegképeinek típusok szerin ti m egoszlását, am i első k im unkálásként gyak oriságukra is utal. 17

20 9'9V 3. ábra. A kilenc b oríték a nyom dai íven kiterítv e 18

21 Típus B ánfalvy gyűjt Orbán gyűjt. összesen I. 12 db 1 db 13 db II. 9 db 2 db 11 db III. 6 db 3 db 9 db IV. 3 db 3 db V. 2 db 2 db 4 db VI. 11 db 11 db VII. 5 db 5 db VIII. 6 db 1 db 7 db IX. 4 db 3 db 7 db M etszetjelek. 5. ábra. M etszetjelek A m etszetjelek száma 16 db. Ezeket az 5. ábránkon fekvésük szerint, a 6. ábránkon részletrajzban bem u tatjuk. Ism ertető je le k : 1. H iányos alapvonalkázás a jobb oldali alsó indavégződés alatt, a babérág felső nyúlványától jobbra. 2. A babérkoszorú belső a nyakhoz közelebb fekvő szalagjának felső harm adján a belső oldalon rajzhiány. 3. R ajzhiány ugyanezen koszorúszalag belső oldalán, de az alsó harm adban. 19

22 L , 6. 7,8,9. 10, ábra. A m etszetjelek részletrajzai 4. H iányos alapvonalkázás a babérág h arm adik levéltagja és a gyöngykeret között. 5. Tűszúrásnyi pont a jobb oldali kerek tábla és a belső kör közötti fehér sávban, a K betű felső ferde szára felett. 6. A jobb oldali kerek táb la pontatlan metszés folytán nem kerek, hanem részben a k betű előtt, a belső körnegyedben (körívben) csapott. 7. Tűszúrásnyi pont a cím er két keretvonala között, az alsó csúcstól közvetlenül jobbra, az első bástya alatt. 8. A cím erpajzs belső keretvonala az alsó csúcsban nyitott. 9. Szlavónia cím erében drom edár form ájú állat alak. 10. Az 1-es szám ferde kam pójának hegyéből fehér vonalka nyúlik ki és m u tat lefelé. 11. A 10-es szám jegy nulláján ak jobb felső oldalából,,antenna -szerű fehér nyúlvány m u tat jobbra, vízszintesen. 20

23 8. ábra. Az I. típus részletrajzai 7. ábra. A z I. típus ism ertető jelei 12. H iányos alapvonalkázás a középső hárm as tölgylevéltag és a gyöngykeret között. 13. H iányos alapvonalkázás a tölgyág felső nyúlványa és a gyöngykeret között. 14. H iányos alapvonalkázás a bal oldalon, a tölgyág belső nyúlványa felett. 15. H orpadás a koponya hátsó, dom ború vonalában. 16. H iányos vonalkázás a jobb oldali rozetta alatt. M egjegyzés. M etszetjelnek lehetne tekinteni D alm á cia cím erének erősen festékezett m ezejét is, de ez egyértelm űen nem határozható meg, illetve pontos leírása nem lehetséges. Ez a körülm ény jellem ző a Ferenc József-fejes kiadásokra. Az is m egjegyzést érdem el, hogy a 10 krajcáros borítékok bélyegképein, valam int a postautánvételi jegyek fekete 10 krajcárosain is hiányzik a bal és jobb oldali kerek tábla színezett m ezőjének, valam int a 10-es szám jegy és a kr betűk kontúrvonala! 21 1

24 e C Ez a jellegzetesség nem csak a 10 k rajcáro s rányom o tt bélyegre jellem ző. Azonos jellegzetesség tapasztalh ató az 5 krajcáros borítékokon és postautalványokon is. I. Típus (7. és 8. ábra) Típusok és ism ertetőjeleik Ism ertető jelek a) A jobb oldali kerek tábla külső köre, valam int az alsó, belső keretvonal a K betű alatt m egtörik és így ott fehér folt keletkezett. b) A bal oldali kerek tábla belső körének jobb alsó negyedében ívelt alakú horpadás látható. c) A bal alsó sarokban a belső keret n y ito tt és ugyanott a kerek tábla felé, átlós irányban keskeny fehér folt húzódik. d) A bal alsó keret külső csúcsából görbe vonalka nyúlik ki. 22

25 11. ábra. A III. típus ism ertetőjelei e) A gyöngykeret belső köre a koronától 3 m m -re, balra nyitott. f) A ny ak alapvonalának bal vége csapott, nem hegyes, hanem tom paszögben végződik. g) A szem és a szemöldök előtt fehér mezőben apró színes pontok. h) A jobb oldali felső ro zettát övező inda felső elágazásából fehér, hegyes indul ki és m u ta t felfelé. II. típus (9. és 10. ábra) Ism ertetőjelek a) A jobb alsó kerek táb la feletti babérág utolsó, függőleges levele a végén nyitott, b) Az r betű árnyékolása felső hajlatáb an erőteljes. Színes p ontot képez. 12. ábra. A III. típ u s részletrajzai c) A bal oldali rozetta első és nyolcadik szirm a, valam int a felettük levő indaszálak erősen sérültek, festékesek. d) A fejtető közepén, az egyik babérlevél felül rajzhiányos, nyitott. III. típus (11. és 12. ábra) a) A jobb oldali kerek táb la belső körének jobb oldalán kettős feh ér folt. 23

26 M egjegyzés. Ilyen III. típusú bélyegkép a M onográfia III. kötetében bem utatott 344. ábra. IV. típus (13. és 14. ábra) A) A K b e tű alsó, ferde szára a la tt fo rd íto tt V alakú fehér folt (közös ism ertető jel). a) Tűszúrásnyi pont a jobb oldali rozettát körülvevő fehér körben a 2. szirom nál. b) A jobb oldali kerek tábla külső köre és az alsó, belső keretvonal érintkezésénél. c) U gyanott kerettörés a jobb saroktól 5 m m -re. 13. ábra. A IV. típus ism ertető jelei b) A babérág korona m elletti első, h árm as levéltagján ak alsó levele fehér foltként sarló alakot képez. c) A nyak alapvonalának vége felé, alul, félkör alakú rajzhiány. d) A gyöngykeret bal oldali 17. gyöngye összefolyik a gyöngykeret és a belső kör közével. e) A gyöngykeret belső körén a hom lokkal szemben elhalványodás, azon belül egy kis színes vonalka. 14. ábra. A IV. típus részletrajzai 24

27 16. ábra. Az V. típus részletrajzai 15. ábra. Az V. típus ism ertetőjelei V. típus (15. és 16. ábra) A) A K betű alsó, ferde szára alatt fordított V alakú fehér folt (közös ism ertető jel). a) Törés az alsó, külső keretvonalban, a b al saroktól 2 m m -re. b) Fehér, pontszerű kiszélesedés a bal oldali kerek táb la két köre között, 1-es szám felett. c) Törés a bal oldali belső keretvonalban, az alsó saroktól 10 m m -re. d) 1 2 m m hosszú szakadozott törés a felső külső keretvonalban, a jobb saroktól 9 m m -re. A VI. típus (17. és 18. ábra) A) A K betű alsó, ferde szára alatt fordított V alakú fehér folt (közös ism ertetőjel). 25

28 17. ábra. A VI. típus ism ertető]elei 18. ábra. A VI. típus részletrajzai B) Törés a felső, külső keretvonalban a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) Törés az orr vonalában az orrhegy felett. b) A jobb oldali kerek táblában levő 11. sz. m etszetjelen kis, fehér folt, am ely egybefolyik a tábla és a belső kör közével. c) A bal alsó saroktól 6,5 m m -re egy kis vonás köti össze a két keretvonalat. d) Nagy, gyakran 1 m m hosszú törés a gyöngykeret belső körében a babérkoszorú csom ójával egym agasságban. e) A bal oldal felső részén, a bélyegképen kívül egy harm adik külső keretvonal jelentkezik, am elynek hoszsza 1 10 mm között ingadozik. f) A babérkoszorú legfelső levelének hegye egy különálló pont. 26

29 19. ábra. A VII. típ u s ism ertető]elei A VII. típus (19. és 20. ábra) A) A K betű alsó ferde szára alatt fordított V alakú fehér folt (közös ism ertető]el). B) Törés a felső keretvonalban a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertetőjel). a) A bajusz profiljának rajza szem betűnően hom orú. b) Félkör alakú fehér folt tapad az r betű szárának jobb oldalához. c) D alm ácia cím erének festékfoltos m ezőjében fehér folt. 27

30 22. ábra. A VIII. típus részletrajzai 21. ábra. A VIII. típus ism ertető jelei d) A 10-es szám jegy n u lláján ak belső oldalán kis feh ér folt. e) Törés a gyöngykeret belső körében, a koronától balra. A VIII. típus (21. és 22. ábra) ism ertetőjelei A) A K betű alsó ferde szára alatt fordított V alakú fehér folt (közös ism ertető jel). B) Törés a felső keretvonalban a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) Törés a gyöngykeret belső keretvonalában, az áll m agasságában. b) Törés a bal oldali kerek táb la belső körében, a jobb oldalon, a vízszintes átm érő felett. 28

31 'i 23. ábra. A IX. típus ism ertető jelei c) Kis fehér folt az 1-es szám jegy jobb oldalának közepe táján. d) Fehér folt a bal oldali kerek tábla belső körében, az 1-es szám jegy felett. e) A babérkoszorú első hárm as levéltagja egybefolyó fehér folt. A IX. típus (23. és 24. ábra) ism ertetőjelei A) A K betű alsó ferde szára alatt fordított V alakú fehér folt (közös ism ertetőjel). 24. ábra. A IX. típus részletrajzai B) Törés a felső keretvonalban a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) Törés az o rr vonalában középtájon. 29

32 b) Törés a jobb oldali, belső keretvonalban, a felső saroktól 11 m m -re. c) Szem betűnő, rendszertelen fehér foltok a szám jegy nu llája felett, a kerek táb la színezett m ezőjében. d) A gyöngykeret bal oldali 17. gyöngyszem ét kis fehér vonal köti össze a belső kör közével. e) Törés a bal oldali belső keretvonalban, a felső saroktól 5 m m -re. Ez a törés egybefolyik az indavégződéssel. A 10 krajcáros boríték bélyegképeinek ism ertetésével zárom is jelen tanulm ányom at azzal a megjegyzéssel, hogy a Posta utánvételi jegyek fekete 10 k ra j cáros bélyegképének csak m etszetjelei egyeznek a borítékok bélyegképével. K utatásaim at folytatom a többi b orítékra nyom ott bélyegképpel. Ezeknél is feltehetően m egállapítható a m etszetjelek és a típus-ism ertetőjelek. Jelen tanulm ányom ra vonatkozóan kérem e terü let irá n t érdeklődők hozzászólását és kiegészítését, am e lyet további m unkám ban hasznosítani kívánok. KÉSZPÉN ZÉRT VÁSÁROLOK LUXUS KL MINŐSÉGŰ,SSZIKUS BÉLYEGEKET minden változatban, a világ bármely országából! LEVELEK, LEVÉLDARABOK különösen érdekelnek. K A L O C S A teljes bélyegzésért 50% felárat fizetek! LACZA LÁSZLÓ bélyegkereskedő 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA

33 A balaton i m agánposta-bélyegek története (1875) DR. NAGY FERENC (Bécs) Az első m agyar m agánposta bélyeget több m int 100 éven át hom ály fedte. Ennek több oka v o lt: a fennm a radt bélyegek csekély példányszám a, a m agánposta bélyegek irá n t nem volt kellő érdeklődés. Mi a m agánposta bélyeg? O lyan helységekből, m elyekben különböző okok m i a tt az állam i posta állandó h iv atalt nem létesített, m a gánszem élyek vállalták el a levelek szállítását a legközelebbi postahivatalba. Ezen tevékenységükre a M. Kir. Postától, am elynek m onopólium a volt erre a tevékenységre, külön engedélyt kaptak. A m agánpostákat teh át hivatalos jellegűeknek te k in th e tjü k. Ezek a m agánszem élyek a szállított postai küldem ények u tá n egy bizonyos összeget szám íthattak fel, am elynek könnyebb elszám olása céljából, hasonlóan az állam i postához, saját bélyegeket készíttettek. Időszakos m agánposták m űködtek például E rdélyben, ahol a hegyekben levő, de csak a n y ári hónapokban üzem eltetett üdülőhelyek postáját v itték le a völgyben levő állam i postahivatalokba, ill. v itték fel onnan a hegyekbe. Az állam i postaszolgálat boldog volt, hogy e nehéz, és szám ára nem kifizetődő feladatot levették a válláról. Így indult meg az első m agyar hotelposta szolgálat a Hohe R inné-ről (m agyarul: M a gas Csurgó, m ai neve: Paltinis) K eresztényszigetre 1895-ben. A Hohe Rinne az Erdélyi K árpátegyesület nyaralótelepe volt, N agyszebentől 32 kilom éterre. Ez a m agánposta olyan jól bevált, hogy 1926-ig m ű ködött, tehát 31 éven keresztül. Ezt követte a M. Kir. K incstári M agura-nyaralótelep m agánpostája 1903-ban és 1911-ben Jósikatelepre, ill. R eketóra, v alam int 1909-ben, szintén az E rdélyi K árpátegyesület kebelén belül B istrá-ról Szászsebesre. E tanulm ány azzal a m agánposta-bélyeggel foglalkozik, am ely a fent em lített hotelposta bélyegek előtt, m ár 1875-ben kiadásra és forgalom ba került, és am e lyeket a B alaton északi és déli p a rtja között, a Révfülöp Boglár vonalon hajón szállított küldem ények díján ak lerovására használtak. A bélyegeket az ezen a vonalon hajózó Zala Somogyi Gőzhajó T ársaság adta ki zöld, kék és piros változatban, azonos bélyegképpel: kerek mezőben egy horgony, a la tta a Z. S. G. T. betűk, a társaság monogram ja. A nyom ástechnika igen prim itív, a bélyegek kézi sajtón, egyenként készültek egy fém nyom ódúcról, am ely olyan éles volt, hogy a bélyegek papírjából olykor egy-egy darab o t kivésett és kiszakított (dombornyom ás). E m agán bélyegkiadásból összesen m integy 20 darab m arad t fenn (valam ennyi használt példány). Nem cso- 31

34 1. ábra. A W illiam s-fivérek könyvének ném et kiadása da, hogy létezésének ténye feledésbe m erült. Az egyetlen létező B alaton bélyeg gyűjtem ényt az angliai W illiam s fivérek, a m agánposta bélyegek nagy szakértői és gyűjtői ism ertették R itka bélyegek cím m el A ngliában és Ném etországban m egjelent könyvükben, az akkoriban még Chichagóban levő világhírű Steindlerféle hajóposta gyűjtem ény részeként. E könyvben a világ összes ritk aság át ism ertetik 124 oldalon gyönyörű képekkel, ahol is B alaton-bélyegünk kitűnő tá rsa ságban található, a kék M auritiussal, a cinóber M erk ú rral és az 1 cent B ritish G uayanaval. E gyűjtem ény első nyom át a bécsi 1911-es nem zetközi bélyegkiállítás katalógusában találtam meg, ahol a M irko Poppovits-féle gyűjtem ény részeként került bem utatásra. Tőle Eugene K lein hajóposta-gyűjtőhöz 2. ábra. A Steindler-gyűjtem ény megfelelő oldalának fényképe került, akinek 1943-ban tö rtén t elhunyta után a bécsi szárm azású és M orton Crove-ban Chichago m ellett élő nagy hajóposta-gyűjtőhöz került, Ju lius P. Steindlerhez. Ö m agas kort ért meg, 80 éves korában, 1970-ben h alt meg. Csodálatos gyűjtem ényét a Robson Lőve cég árverezte el 1972-ben, Bázelban. Az 5 bélyegből álló kis 32

35 gyűjtem ényt dr. A nton Jerger-hez kerü lt Bécsbe, csak 3 darab szóródott szét, de szerencsére neki sikerült egy szebb levéldarabbal és egy további bélyeggel 7 d arab ra kiegészíteni a gyűjtem ényt. Tőle kerü lt aztán 1976-ban hozzám a sokat hányódott B alaton-gyűjtem ény és így vált lehetővé, hogy fél évszázad után ism ét m agyar kézben alaposabb tanulm ány tárgya lehetett. Noha m ár eddig is jelentek m eg közlem ények e bélyegekkel kapcsolatban, ezek általában olyanok tollából valók, akik a bélyegekről csak hallottak, m agukat a bélyegeket ta lán nem is látták. Jászai pl es katalógusában 5 színről írt. M ivel a ténylegesen készült három féle szín m egfelel az akkor forgalom ban levő levélm intás sor 3 értékének (zöld: 3 kr, piros: 5 kr, k ék: 10 kr) nyilvánvalóan úgy vélte, hogy lila (2 kr) és szürke (20 kr) színű bélyegek is készültek. C ári Schm idt A ném et m agánposták értékcikkeinek kézikönyvében 2 sorról is ír, egy kőnyom atos és egy könyvnyom atosról. Több inform ációt találu n k a B élyeggyűjtő c. folyóirat július 1-i és szám ában DRIL. szignatúrával. Ő próbálta meg először a bélyegek létrejöttének körülm ényeit is felderíteni. Az alábbiakban néhány adatot tőle is átvettem ben B udapesten m egjelent A BALATONI GÖZHAJÓZÁS 125 ÉVE c. k itűnő könyv Füzes M iklós, dr. Sági K ároly és dr. Zákonyi Ferenc tollából. E m űvet én a keszthelyi B alaton M úzeum jóvoltából m egkaptam, és így sikerült rendkívül sok értékes adatot találnom. Noha a B alaton-bélyeggel kapcsolatos utalás átv e tte a Jászai-féle tévedést, az 5 színnel k apcsolatban, a m űnek a Zala Somogyi Gőzhajózási T ár-, saságra vonatkozó része egyedülálló. Az eddigi legsikerültebb B alaton-bélyeg tanulm ányt dr. R am pacher Pál írta a M erkúr c. folyóirat 1957 októbei szám ában. Ezt a londoni The Stam p Lower is közölte egy p á r hónappal később, m ivel A ngliában a m a- gánpostabélyegek irá n t m indig is nagy volt az érdeklődés. 3. ábra. A B alaton m in t az Ozmán és H absburg birodalm ak határán ak része R am pacher cikkében még kétségbe vonta egy gőzös létezését, és úgy vélte, hogy a ZSGT a postát kom ppal szállította. Ő az első világháború előtt D essew ffy M iklós gróf gyűjtem ényében használatlan példányokat is látott, m elyeket az egyenesen a Társaságtól szerzett be. R am pacher azon a vélem ényen van, hogy m indhárom bélyegszín azonos névértéket jelzett, és az 5 k r volt. Szerinte M agyarországon akkoriban nem tu d tak dom bornyom ású bélyeget készíteni, ezért a B alatonbélyegek külföldön készülhettek. Az alábbiakban m egkísérlem összefoglalóan ism ertetni a B alaton-bélyeg létrejöttének gazdaságtörténeti hátterét. A B A L A T O N T A V Á R Ó L Á L T A L Á B A N M int tu djuk, a B alaton m integy 77 km hosszú tó, á t lagosan 5 12 km szélességgel. K ét helyen szűkül csak össze, a tihanyi szorosnál Tihany Szántód között IV2 km -re és R évfülöp Boglár között 5V2 km -re. A zalai és a somogyi p a rt közötti összeköttetés létrehozásához teh át ez a két pont ajánlkozott. Hogy ez az összekötte-

36 iuid) tc n t g i i r c t c r a u e rb m ijn. o n i t t a g a rn 1 3. b. iíg in n tn tie Grrfmfllíiifcittn iiúdj tfm bfrűljmten W «te» C rtr S t'trfb arn D ijtlru íee, irfl<t>e jf i m V i o n t a g unt o n t if. ' ; j ron g ü r 1 1 r ^ a m (t a g u n t S K 111 n> o d) abcr rt«:!' Sdilag f> llt r friib a tfa h rrn, u n t fdjuh X tenm 7 Ut f t.< 'ffjhm m ung (intrffrrn rrerttn. T'a? 7íufnű[im?=58incau ij! in $Pífi$ <MW Sofíp&é* í :.'.:; im erre. raf Cziráky fd&en $aufe> 2 todf, bei OberhSiuxer. 4. ábra. H irdetés a Pesther Tageblatt június 5-i számából, ahol heti kétszeri gyorsutazást ajánlanak Füredre, indulás reggel 5-kor, érkezés m ár este 7-kor (!) tés csak lassan jö tt létre, annak több oka volt. Először is nem szabad elfelejtenünk, hogy a B alaton az ozmán és H absburg birodalom közötti h a tá r egy részét képezte, így világos, hogy szorosabb kapcsolatok a két p a rt között nem jöhettek létre. A m ásik ok az lehetett, hogy az akkori kezdetleges evezős és vitorlás csónakok közlekedése a tavon főleg nyáron hirtelen tám adó viharok m iatt nem volt éppen veszélytelen. Pedig ilyen összeköttetés létrejö tte egyre fontosabbá vált a 19. sz. első felében. Az északi p art lassan kifejlődő iparának term ékeit, főleg követ és bort á t kellett szállítani a déli part fogyasztóihoz, és az ezen a vidéken meglepően korán fejlődésnek indult idegenforgalom is sü rg ette egy teljesítőképesebb, gőzzel h a j to tt hajó beszerzését. A 14 órás kocsikázás fáradalm ait K ossuth Lajos is m ag ára vállalta, m ikor 1842-ben F üreden ny aralt. In nen írta a Pesti Napló augusztus 7-i szám ában:,,... és m égis az em bernek szíve fáj, m időn e ropp an t vízre tekint. Oly holt, m inő csak Palesztinában a m egátkozott H olttenger lehet! 20 m érföldnyi sim a út,... s ra jta mégis egyetlenegy hajó sem lebeg, kivéve talán a füredi sétaladikokat, vagy egy nyom orult halászcsónakot. Nem csoda, ha a közlekedési problém ák terén igen tevékeny Széchenyi István figyelm ét sem kerülte el ez a tény, és 1845-ben nagy energiával m egkezdte egy B alatoni Gőzhajózási T ársaság létrejö ttén ek szervezését, m ely K ossuth, Széchenyi és helybeli vállalkozók összefogásának eredm ényeként 1846-ban m eg is alakult. Első tevékenységük volt egy gőzhajó m egrendelése, m ely m eglepően gyorsan, m ég abban az évben elkészült és szeptem ber 21-én vízre is bocsátották, K isfaludy névre keresztelve azt, K isfaludy Sándor költő em lékére. A hajó rendszeres já ra ta 1847-ben indult meg, 11 helyen kötve ki partm en ti útvonalán. Mivel azonban így csak ritk á n ju to tt el a nagyobb helységekbe, és a számos kikötő egy része nem volt kifizetődő, 1850-re m ár csak 3 helyen v e te tt horgonyt: Siófokon, F üreden és K eszthelyen. Ez volt a helyzet 1861-ig, am ikor m egépült a déli parton a Pest N agykanizsa közötti vasútvonal a Cs. K ir. Szab. Déli V aspálya T ársaság kezelésében, lényegesen m egkönnyítve a szem ély- és teherszállítást a főváros és a B alaton között. Mivel azonban ettől az évtől kezdve a K isfaludy m ár csak szem élyszállítást vállalt, egyre égetőbbé vált a két p a rt közötti kompközlekedés m egoldása. Újból m egindult a vitorláskom p-járat észak és dél között. Term észetes, hogy itt is ham aro san felvetődött egy gőzhajó beszerzésének és üzem behelyezésének szükségszerűsége, a Balatoni Gőzhajó Társaság és a K isfaludy gőzös m intájára. A Z A L A SO M O G YI G ŐZHAJÓ T Á R S A S Á G TÖ RTÉNETE M ár 1869-ben felterjesztette a fülöpi révbérlő és az északi p art birtokosainak kezdem ényezésére létrejö tt k érvényt Z ala m egye közgyűlése a K özm unka és Közlekedésügyi M inisztérium hoz egy balatoni gőzhajó társaság létesítése és a B alaton k é t p a rtjá n a k leendő 34

37 5 6. ábra. 2 zöld, 2 kék bélyeg összeköttetése irá n t. A kérvény eredetiben 'Zeem m a ra d t fenn, de nyom ai a zalaegerszegi levéltárban megtalálhatók. Noha a kérvényt csak 1873-ban intézték el, a Zala Somogyi Gőzhajó Társaság (ZSGT) m egkezdte tevékenységét. Az újpesti hajógyárnál, m ely annakidején a K isfaludy gőzöst is építette, egy 25 lóerős, 50 személyes csavargőzöst rendelt. Ez 1872-ben elkészült és vízre is bocsátották, így a tó m ásodik gőzöse is megkezdte m u n k áját Révfülöp és B alatonboglár között. A hajó neve BALATON volt. Fénykép erről a kis gőzösről nem m arad t fent. Szerencsénkre azonban a nagy elbeszélő, Eötvös K ároly utazott e hajón 1875-ben, és élm ényeit U tazás a B alaton k ö rü l c. könyve III. kötetében a 62. oldalon így örökítette meg: Bizony ez kis hajó volt, de azért gőzhajó volt. Ez volt a B alaton m ásodik gőzhajója. Első volt a K isfaludy. Ennek azonban nem adtak nevet. Olyan kicsiny volt még, hogy m eg se keresztelték. Somogyi birtokosok és kereskedők építtették, hogy követ, b o rt és szem élyt szállítsanak vele Zalából. Boglár, Fülöp és B adacsony között közlekedett, a viharok azonban gonoszul bántak vele, azért nem sokára eladták tyúkültetőnek. Volt egy kis m entőcsónakja is. Kózm adzaggal volt a hajó farához kötve. Volt két födetlen nagyobb uszályhajó is. Ezt szokta Fülöp és Boglár között v ontatni. A ZSGT kezelésében ez időben a B alaton -on kívül még 6 uszályhajó is volt, em ellett vagyonához ta rto z tak ügynökségi épületek Bogláron és R évfülöpön. M ű ködése sajnos m ár az első években deficites volt, anyagi helyzetére vonatkozóan pontos feljegyzések m arad tak fent. V alószínűleg az állandósult pénzhiánynak volt köszönhető az az ötlet, hogy mivel az északi parton akkoriban postahivatal nem volt, az o tt postára szánt küldem ényeket díj fejében a déli, bogiári hivatalhoz szállítják. A küldem ényeket a révfülöpi ügynökségnél kellett leadni, ahol N yitrai A urél kapitány átvette azokat továbbításra. E postatovábbításra a Társaság bizonyára hivatalos engedélyt kapott, noha ilyen irat eddig m ég nem tű n t fel. De hogy ez így volt, az bizonyos, m ert abban az évben a ZSGT olyan lépésre szánta m agát, m elynek következm ényeként ez a kicsiny, deficites helyi jellegű társaság b elekerült a nem zetközi filatélia G othai Alm anach - já b a: saját bélyeget készíttettek a díjak egyszerűbb lerovására! 35

38 A B A LA TO N -B É LYE G E K R Ő L A Társaság nem volt annyira szegény és a hajó nem a n n y ira rozoga, m int ahogy Eötvös kissé gúnyos leírásából kitűnne. V olt abban egy kis rosszindulat is, lévén Eötvös veszprémi, lokálpatriotizm usát ingerelhette a zalai vállalkozás. M indenesetre a Társaság anyagi helyzete m inden nehézség ellenére is m egengedte, hogy 1875-ben egy kis nyom dában, hogy m elyikben, azt m a m ár nem lehet m egállapítani, egy horgonyt és a T ársaság m onogram ját ábrázoló bélyegeket rendeljen meg. E bélyegek elég kezdetleges kivitelűek. M éretük 18X23 mm, fogazatuk nincs, csak jelzésként a bélyegek egyszerű rajzán. A rácsos alaprajz és a horgony kidom borodik a képből, a 4 betű pedig bevésődik a papírba. Vízjelük nincs. H árom színben készültek: piros, kék és zöld. Ma m ár nem állapítható m eg bizonyossággal, hogy ezek különböző név érték et jelentettek, vagy egyéb okokból készült több színben a bélyeg. A 3 szín csak látszólagos luxus, m ert a piros és a zöld festék kikeveréséből megkapjuk azt a kék árnyalatot, m ely megegyezik a kék bélyegek színével. Hogy ez nem csak spekuláció, azt bebizonyítja az a tény, hogy a bélyegek színei néha á r nyalatváltozásokat m utatnak. M int bevezetőm ben em lítettem, kb. 20 darab m aradt fenn a bélyegekből. Ezek tudom ásom szerint a következőképpen oszlanak m eg: a) 1 piros, 2 kék ebből egy db zöldeskék árn y a latú, és 5 zöld bélyeg az én gyűjtem ényem ben. b) 4 db zöld bélyeg a Bélyegm úzeum ban kiállítva. Ebből 3 db teljes levélen, és egy levéldarab kékeszöld színárnyalatban. c) 1 1 piros, kék és zöld bélyeg egy olaszországi haj ópostagyű j tem ényben. d) 1 zöld bélyeg levélkivágáson A ngliában. Ez 16 regisztrált darab. A többi feltételezett egyedi darabok egyéb külföldi hajópostagyűjtem ényekben lehetnek ábra. Piros bélyeg, zöld bélyeg levéldarabon BALATON 16/10 szögletes és RÉV-FÜLÖP 16/10/75 kétkörös bélyegzővel Az eddig m egjelent irodalom ban mindössze 2 db piros és 4 db kék bélyeg vált ism eretessé, a többi példány m ind zöld. Párok, vagy használatlan bélyegek nem ism eretesek. M indhárom levél ugyanabból a levelezésből szárm a zik és nem viseli nyom át az állam i posta kezelésének. Levelek csak a Bélyegm úzeum tulajdonából ism eretesek. Feltűnő, hogy valam ennyi bélyeg R év Fülöpi bélyegzőt visel. Ez nem azért van, m ert a leveleket csak egy irányba szállították, hanem azért, m ert az ügynökség épülete Révfülöpön volt, ahol a leveleket m indkét irányban kezelték. Ez az épület m a m ár nem található meg, néhány éve lebontották. V alam ennyi kivehető dátum ot viselő bélyegét az 1875-ös évben használták. 36

39 > (/ 9. ábra. Zöld bélyeg levéldarabon. 23/10/75 dátum m al. (Az angliai példány) 10. ábra. Kékeszöld bélyeg levéldarabon. 20/10/75 dátum m al. (A Bélyegm úzeum ból) Az alan t b em u ta to tt utalványszelvény rendkívül érdekes darab. Az 1874-es kiadású, fekete színű 5 kr-os díjjegyes postautalványon (9. sz. a dr. Sim ándy katalógus szerint) 2 db zöld B alatonbélyeget látunk. A felső bélyegen egy nyolcszögletes bélyegző, m elyet m ár a leveleken is láttu n k, BALATON 16/7 szöveggel, az alsó bélyegen a kétkörös RÉV FÜLÖP 16/7/75 ügynökségi bélyegző. Az 5 kr-os rányom ott bélyegen az állam i posta BOGLÁR-i bélyegzőjét látju k 16/7/75 keltezéssel, v alam int a K IFIZETTETETT kezelési bélyegző töredékét. Ez az utalványdarab több szem pontból is rendkívüli különlegesség, ugyanis (1) ez az egyetlen fennm aradt filatéliai dokum entum, m elyen a ZSGT és az állam i posta bélyegei egym ás m ellett láthatók, bizonyítva előbbiek legális voltát. 11. ábra. Levél Rév-Fülöpről Boglárra 7/11 dátum m al. (2) Ez az egyetlen darab, ahol a 2 B alaton-bélyeg látható egym ás m ellett, további fejtörésre adva okot a hajóposta d íjtételeit illetően, és alátám asztva annak valószínűségét, hogy a bélyegek egyenként készültek. (3) A hajóposta bélyegzések ezen a darabon kék színűek, m íg a későbbi bélyegzésű példányokon fekete. (4) Ez a példány viseli a legkorábbi ism ert d átumot. Mivel egy m ásik zöld bélyegen 19/8 dátum m al egy további kék bélyegzés ism eretes, úgy tűnik, hogy a bélyegzők festéke eleinte kék, később pedig fekete volt. M int láttuk, valam ennyi levélen, levéldarabon, vagy az utalványon felhasznált és fennm aradt bélyeg színe zöld. M iért készültek azonban kék és piros bélyegek? A 3 különböző szín 3 különböző névértéket jelen tett? És m ennyi volt egyáltalán a bélyegek névértéke? Fél évszázada találg atják a filatéliai ku tató k ezeket a kérdé- 37

40 12. ábra. Levél 4/11/75 dátum m al seket. Mivel a bélyegek keletkezésével kapcsolatban feljegyzések nem m aradtak fenn, és a fellelhető anyag nem n y ú jt kielégítő felvilágosítást, tanulm ányozásukkor új u tak at kell keresnünk, ha tovább akarunk ju t ni. FELTEVÉS A D ALA TO N -B É LYE G E K LÉTREJÖ TTÉRŐ L Ha a ZSGT ügyintézői 1875-ben saját bélyeg készítését tervezték, nem kellett messzire tekinteniük, hogy példaképet találjanak. M ár 1840-től szállított postát a D unán a Galatz-ig hajózó cs. kir. Dunagőzhajózási T ársaság (D. D. S. G.). Az ügykezelés m egkönnyítésére ott 1866-ban m agánbélyeget adtak ki, m elyet a dunai szakaszon szállított levelek bérm entesítésére használtak. A B alaton-bélyegeket fedő hom ály valam elyest eloszlik, ha a DDSG bélyegeket és bélyegzőit megvizsgálju k és azokat a ZSGT-ével összehasonlítjuk. M ár a bélyegképnél is hasonlatosságot fedezünk fel: m indkét társaság bélyegein uralkodik a horgony m otívum és a társaság neve. M ondhatná valaki, hogy ez csak term é szetes egy hajóposta bélyegen. Nos, áttanulm ányoztam 13. ábra. Levél 20/11/75 dátum m al Julius Steindler egykori hajóposta gyűjtem ényét, és arra a m eghökkentő tényre akadtam, hogy egy társaság sem vette fel bélyegeire ezt a m otívum ot. A Lady McLoad, M orton és társai., H am burg Am erican Packet Com pany, C anal M aritim e de Suez, Asia M inor S. S. Co. sfb. m agánbélyegek m indig hajót ábrázolnak, és nem horgonyt. Ami itt feltűnik, az az, hogy a ZSGT bélyegen értékjelzés nem szerepel. M iért nem? Ha a 3 szín 3 különböző értéket jelen tett volna, mégis csak valahogy belevésették volna a prim itív klisébe. Tegyük teh át fel, hogy értékm egkülönböztetésre nem volt szükség, m ert m ind a 3 szín ugyanannyit jelentett. Lehetséges ez? Igen. A DDSG bélyegein van ugyan egy 10-es szám, de az 1868 óta forgalom ban levő bélyegek m ind 10 kr-sak, noha 3 színben voltak: piros, zöld és lila!!! T ehát színeikben is m egegyeztek a ZSGT bélyegei színével. Az egyetlen különbség az, hogy a harm adik szín a ZSGT-nél nem lila, hanem kék. A DDSG gazdagabb lévén, eleve 3 színt ren d elh etett meg, m íg a ZSGT bé- 38

41 15. ábra. A DDSG és a ZSGT bélyegei hasonlatossága I 14. ábra. U tal vány szelvény 2 zöld B alaton-bélyeggel lyegeit készítő kis nyom da takarékosságból a piros és zöld színt összekeverhette, am i a kék színt adja ki, pont olyat, am ilyen a bélyegeké. Ezt én m agam is kikevertem, és sikerült a próba. M ennyi lehetett ez a névérték? A leveleken egy zöld bélyeget látunk. Ha Jászai 1927-ben felállított elm életét elfogadjuk, m iszerint a bélyegek színe m egfelelt a levélm intás sor színeinek, akkor a leggyakoribb szín a piros lenne a ZSGT bélyegeinél, aztán jönne a kék, és a legritkább lenne a zöld (helyi levél portója akkoriban 3 k r volt.) M árpedig a fent látható levelek távolságiak, m elyek p ortója akkoriban 5 k r volt, te h á t a piros bélyegnek kellene ra jtu k lenni. Az sem valószínű, hogy a hajóposta olcsóbb le tt volna az állam inál, inkább az, hogy azonos ta rifá t használtak. Nézetem szerint egy bélyeg ára 5 k r volt. M ivel a zöld színt a legkorábbi és legkésőbbi dátum m al is megtaláljuk, nem valószínű, hogy portóem elés m iatt lett volna szükség a többi színre. Még novem ber 20-án is csak egy zöld bélyeg kellett egy levélre. Feltűnik, hogy m indhárom levélen nyom a sincs az állam i posta kezelésének. Feltehetően a cím zett m aga vette át azokat a bogiári ügynökségen. Más a helyzet a szelvényen. Ezt a küldem ényt felthetőleg a bogiári állam i postahivatalban adták fel Rév Fülöpre. M ivel a hajópostának a szelvényt kézbesítés, ill. aláírás céljára először Fülöpre, aztán aláírva vissza B oglárra kellett szállítania, kétszeres ta rifá t szám ítottak fel. Ez lehet a két zöld bélyeg m agyarázata. Ha pl. egy piros bélyeg értéke 2 zöldnek felelt volna meg, akkor bizon y ára azt ragasztották volna rá. Itt em lítem meg, hogy a nálam levő piros bélyegen tisztán és az egyik kék bélyegen nehezen kivehető fel- 39

42 n y ú jto tt a viharok elől, m int a túloldali nyitott bogiári. Ezt az épületet csak nem rég bontották le, am ikor feltehetően sok érdekes adat és feljegyzése sem m isült meg. A Z SG T PO STABÉLYEG ZŐ IRŐ L 16. ábra. GIURGEVO-i nyolcszögletű DDSG bélyegző DDSG bélyegen használási hónap augusztus, teh át eléggé korai, de m indenesetre egyidejű a zöldekével. Érdekes, hogy egyetlen olyan küldem ény sem m a radt fenn, am ely elhagyta volna a R évfülöp Boglár vonalat, és m áshová m ent voln a!!! T udnunk kell azt, hogy a B alaton északi p artjának felvégének a postáját a füredi állam i posta vette át, m íg az alvégi postát a keszthelyi posta to v áb b íto t ta. Így a ZSG T-nek csak a középső rész levelei tovább ítása m arad t feladatként. M int ahogy arró l észak-balatoni tanulm ányutam on m eggyőződhettem, Révfülöp m ég m a is csak egy csendes falucska, ahol a sebesvon a t is csak átszalad. Nagy levélforgalm a te h á t 100 évvel ezelőtt sem lehetett. Hogy m inden bélyegen csak a R év Fülöp-i bélyegzőt találju k, an n ak az a m agyarázata, hogy o tt volt a társaság főirodája, ahol a hajó is éjszakázott. Hajós em berek m ár tu d ják m iért: a révfülöpi-öböl h átteréb en a hegyekkel több biztonságot M int a fent bem utatott leveleken, levéldarabokon lá th a ttu k a társaság kétféle bélyegzővel lá tta el bélyegeit. Az egyik egy 2672 m m átm érőjű, kétkörös, évszámos hely-kelet bélyegző, RÉV FÜLÖP, nap, hónap és 75 évszámmal. A m ásik egy 25X20 m m -es nyolcszögletű bélyegző, BALATON, nap és hónap jelzésével. M égegyszer hangsúlyoznom kell, hogy ebben az esetben a bélyegző nem a tóra, hanem a gőzös nevére utal. E llentétben Eötvös gúnyos útleírásával, volt a h a jónak saját neve, erről feljegyzések is m a rad tak fenn. Ezt a két bélyegzőt legtöbbször egym ás m ellett ta láljuk a küldem ényeken, hol kék, hol fekete, de m indig azonos színben, így feltételezhetjük, hogy azokat egy helyen és egyszerre, vagyis a R évfülöpi ügynökségen bélyegezték le. Ezek a bélyegzőform ák eltérnek az akkoriban M a gyarországon használt bélyegzők típusától. Az u ta l ványszelvényen látható bogiári pecsét, egy 22 mm-es egykörös hk. bélyegző inkább m egfelel az általánosan használtnak. H onnan v ette akkoriban azonban a T ársaság az ötlete t ilyen bélyegzők készítésére? Azon olvasóim, akik vitatják azt az állításom at, hogy a ZSGT a DDSG bélyegeit utánozta, talán jobban hisznek, m iután a két alábbi képet látják. Az elsőn a DDSG giurgevoi ügynökségének nyolcszögletű bélyegzőjét lá tju k egy 10 kr-os bélyegükön. E bélyegző mérete 30X18 m m ugyan, de a hasonlatosság szembetűnő. Ilyen bélyegzők több ügynökségnél is használatban voltak-(praila, Sem endria). A másík, kétkörös RÉV FÜLÖP bélyegző m egfelelőjét is sikerült m egtalálnom egy levélen, m elyet itt láth atu n k. C alafat DDSG kikötőben ad ták fel, ahol a 40