ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

Átírás

1 BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995

2 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata 4. Az utótagok vizsgálata 5. Az elotagok vizsgálata 5.1. A kezdetektol az elso világháború kitöréséig 5.2. Az elso világháborútói a Tanácsköztársaságig 5.3. Az 1919-es kommün 5.4. A Tanácsköztársaságtói 1938-ig tol Budapest felszabadulásáig.5.6. Budapest felszabadításától az államosításig 5.7. Az államosítástól1952-ig tóI1987-ig tól napjainkig 6. Összefoglalás 7. A névanyag összegyujtésében felhasznált források 8. Bibliográfia Melléklet Adattár Térkép,grafikonok

3 1. BEVEZETÉS A névadás a kor egyik legjellemzobb sajátossága, hiszen a nevek magukon viselik a változó társadalmi és politikai rendszerek értékítéleteit, az eltéro gondolkodásmódok sajátosságait, hu kifejezoi az egyes idoszakok ideológiai szemléletének, az egymástól különbözo emberek ízlésvilágának. Ezért a nevek, ill. azok változásainak feltárása fontos adatokkal szolgálhat a szociolingvisztika, a szociálpszichológia, a muvelodéstörténet, a helytörténet stb. tudományok számára. Ezen dolgozat tárgya szintén a nevek világa egy kis szeletének, Budapest mozineveinek, ill. azok változásainak vizsgálata, az egyes névadási szokások és a különbözo típusú nevek gyakoriságának korszakonként történo feltérképezése. Egyrészt azért választottuk ezt a témát, mert úgy gondoltuk, hogy a mozinévadásnak - például az utcák elnevezéséhez hasonlóan - szintén lehetnek vagy lehettek jellemzo jegyei az egyes korokban, s hogy az egyes idoszakok mozinevei is huen tükrözhetik a különbözo korok hangulatát, s hogy a társadalom változásai, az egyes emberek ízlésének különbségei éppen úgy megjelenhetnek a filmszínházak névanyagában, mint ahogy megjelennek más jellegu elnevezésekben is. Hiszen nem csak akkor kaphat egy mozi nevet, amikor elkezd muködni. Az államosítás elott a tulajdonos személyének megváltozása is gyakran névcserével járt, a nyolcvanas évek végétol pedig a mozi bérlojének, üzemeltetojének cseréje eredményezhetett névváltoztatást. De a mozi jellegének, profiljának, környezete helynévi adottságainak megváltozásával is kerülhet új névtábla a moziépület homlokzatára. Sokszor azonban külso, politikai okok is névváltoztatásra késztetik, esetleg kényszerítik az üzembentartókat. Jellemzo példája ennek a most is muködo Bem mozi ben nyitott ki Helios névvel, s ezzel muködött az 1930-as évek elejéig, amikor is bezárt ben tárta ki újból kapuit a nézoközönség elott, ekkor már mint Admirál jilmszínház. Tulajdonosa 1942-ben külso nyomásra magyarosította a mozi nevét, eloször Abaji, majd az "irredenta" Adria nevet adva neki. A világháborúban a mozi találatot kapott, s csak 1948-ra állították helyre az épületet, ekkor újra Admirálnak nevezték el ben, az államosítást követoen Bemnek keresztelték el a lengyel tábornok neve után és 1968 között játékfilmek mellett filmhíradókat is vetített a mozi, s a Bemet megtartva felvette a Budai Híradó nevet is. Ezt követoen újra csak Bem mozi néven játszott, ill. játszik ma is. Azonban a budapesti mozik közül a mai Gorkijnak volt a legtöbb neve, szám szerint nyolc, s ezek közül egyet két alkalommal is viselt. Elso nevét - ValtertulajdonosáróP kapta 1912-ben, 1915-ben viszont új muködtetoje a közeli Nemzeti 1 A teljes neve: Valter F. Nándor, lásd: Mozgójénykép Híradó január 28. 3

4 Színházról Nemzeti nagymozgóra változtatta a mozi nevét, a rá következo évben pedig - a szomszédos kávéházról kölcsönözve a nevet - Emkére keresztelték el ben az Atlantis, egy évre rá az Astor nevet kapta, 1936-tól pedig Studió néven játszott, mígnem 1942-ben az akkori tulajdonosáróf a magyarosabb hangzású Beleznay nevet vette fel. A fováros felszabadulása után visszakapta a Studió elnevezést, amelyet 1951 ben Gorkijra változtattak. Vannak természetesen maradandóbb nevek is. A jelenleg is játszó Corvin mozinak muködése kezdete, 1922 óta nem változott a neve. Az Alkotás mozi szintén megalakulása óta, immár nyolcvannégy éve orzi most is használatos nevét, a belso kerületi mozik közül ez az, amelyik megszakítás nélkül a leghosszabb ideig viselte ugyanazt a nevet. De hasonló mondható el a rákosszentmihályi Világ és a pestújhelyi Széchenyi mozikról is. Olyan eset is elofordul, hogy egyszeruen a pénzhiány akadályoz meg egy névváltozást. A Bányász mozi 1989-ben Graffitivé átkeresztelve nyílt meg, de rövid muködés után bezárt, s bérlot cserélt. Új üzemeltetoje azonban csak azért nem változtatta meg a filmszínház nevét, mert a régi portál átalakítása túl drága lett volna.3 Másrészt azért választottuk a mozik neveit dolgozatunk tárgyául, mert a hazai névtudományi írások nagy része hely-, ill. személynevekkel foglalkozik, s intézmények, létesítmények, épületek neveivel kapcsolatos tanulmányok viszonylag kisebb számban jelennek meg,4 s így a nevek utóbb emiített csoportjáról, a hozzájuk kapcsolódó névadási szokásokról, ill. ezen nevek nyelvtani jellegzetességeirol, tulajdonságairól viszonylag kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre, bár az utóbbi idoben egyre több olyan írás lát napvilágot, amely a viszonylag periférikusabb tulajdonnévfajtákat választja témájáuu A dolgozat elso fejezetei leíró szempontból érintik a mozineveket. Ezekben eloször definiáljuk magának a mozinévnek a fogalmát, s ezzel egyúttal meghatározzuk azt, hogya dolgozat további részeiben mely nevekkel foglalkozunk, s melyek azok az elnevezések, amelyeket nem tekintünk mozineveknek. Ezt követoen szintaktikai 2 Teljes neve: Beleznay István, lásd: Filmmuvészeti Évkönyv (továbbiakban: FÉvk.) 1943 (szerk. Lajta Andor) Bp. [1942]. Ez az 1919 és 1948 között et leszámítva - minden évben megjelent évkönyv évrol évre, külön fejezetben, kerületenként ábécérendben felsorolja a budapesti mozikat azok fobb adataival együtt. Ezért ha erre az évkönyvre hivatkozunk, nem adjuk meg a pontos lapszámot, mivel a hivatkozási hely e nélkül is könnyen meglelheto, csak az évet tüntetjük fel, viszont ha ez a szövegbol kiderül, vagy a dolgozat végén található adattár segítségével megállapítható, akkor azt sem. 3 Köztársaság november Vö.: J. Soltész Katalin: 'Az egyes tulajdonnévfajták kutatásának helyzete és feladatai' In: Név és társadalom Bp Hajdú Mihály alv. magyar névtudományi konferencián elhangzó eloadásában (Hajdú: 'A személynevek és az egyéb tulajdonnevek gyujtése, kutatása' In: Névtudomány és muvelodéstörténet Zalaegerszeg 1989) a korábbiakhoz képest már több ilyen jellegu dolgozatról tudott beszámolni, de azóta is jelentek meg hasonló tematikájú írások például a Névtani Értesíto számaiban, a Név- és szókincsvizsgálatok c. kötetben (Miskolci magyar nyelvészeti füzetek 1., Miskolc 1993, szerk. Bodáné Kovács Mária) stb. 4

5 szempontból vizsgáljuk tovább a neveket, ahol is elkülönítjük a mozinevek két nagy szerkezeti elemét elotagra, ill. utótagra bontva azokat. Az ez utáni fejezetben az utótagokat vesszük szemügyre, ahol azokat funkciójuk szempontjából osztályozzuk, itt azonban jelzésszeruen utalunk az utótagoknak az egyes történeti korszakokban való gyakoriságára is. Az ezt követo fejezetben térünk rá a mozinév másik nagy szerkezeti alkotóelemének, az elotagnak a vizsgálatára, ami a dolgozat tényleges tárgyát képezi. Itt eloször is vázoljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján a dolgozat további részeiben a mozinevek elotagjait osztályozni fogjuk. Ezt a kategorizálást a múlt század végétol napjainkig kilenc történeti korszakra külön lebontva végezzük el. Az egyes idoszakokon belül az újonnan adott mozinevek taglalása mellett kitérünk a mozipark alakulására, a névváltozásokra, a nevek alakulását befolyásoló történeti eseményekre, a névegyezésekre és a névadás egyéb jellegzetességeire is. Ezt a dolgozat végén egy összefoglaló fejezet zárja le. Tehát dolgozatunk tárgyát - mint ahogy ezt már vázoltuk - Budapest mozinevei képezik, azonban vizsgálatunkba csak részben vontuk be azon mozik neveit, amelyek csak 1950 elején, Nagy-Budapest létrejöttével váltak fovárosi filmszínházakká, s korábban csak Budapest környékinek számítottak. Az 1950 januárjában Budapesthez csatolt hét város és tizenhat község mozinevei közül- nem minden településen muködött filmszínház - csak azokat vettük fel vizsgált névanyagunkba, amelyek már csak a fováros jelenlegi területének kialakulása után keletkeztek, vagy közvetlenül az egyesítés körül jöttek létre. Ugyanis Budapest, az egyes környezo városok és községek 1950 elott különálló településeket alkottak, így mozijaik nevei is egymástól függetlenül alakultak. Az önálló közigazgatási egységek mozinevei közt levo névazonosságok nem számíthattak zavaró tényezonek a tájékozódásban, s így bizonyos "divatos" nevek egyszerre több helyen is elofordulhattak. Az egyes nevek megterheltsége így feltételezhetoen nagyobb volt, mint abban az esetben lett volna, ha az összes, a késobbi Budapesthez tartozó település egyetlen várost alkotott volna. Például ben, illetve 1935 és 1942 között öt darab Apollo mozi játszott egyszerre a fováros mai területén, 1942-tol 1945-ig nyolc egyidejuleg muködo Árpád nevu mozit találunk ugyanitt. A második világháborút követo éveknek is megvolt a maga divatneve, 1947-ben Szabadság moziból hét vetített Nagy-Budapesten. Kispesten, Pestújhelyen, Rákosszentmihályon, Újpesten és Budapesten is létezett Corso nevu mozi között, hiszen mindegyik település saját központtal, korzóval rendelkezett, s az ott muködo mozik gyakran jelölték meg helyüket nevükkel. Újpesten 1942-ben a következo mozineveket találjuk: Attila, Árpád, Corvin, Kulfúr és Tündér, ezek közül a Tündér kivételével mindegyik névvel üzemelt mozgóképszínház az akkori Budapesten is.6 Ez a névegyezés valószínuleg 6 A FÉvk. megfelelo kötetei. 5

6 nem alakulhatott volna ki, ha Újpest már akkor is Budapesthez tartozott volna közigazgatásilag. Ezt bizonyítja, hogy 1942-ben, amikor "felso nyomásra" magyarosították számos fovárosi mozi nevét, a mozgóképszínház-tulajdonosok egyesülete arra kérte az egyes tagokat, hogy azok írásban jelentsék be az esetleges új elnevezést, azért, hogy azonos nevek esetén a korábban beküldöttet részesítsék elonyben,? vagyis törekedtek arra, hogy ne muködjék egyszerre ugyanolyan névvel több filmszínház Budapesten (a két világháború között csak két esetben fordult elo ilyen). Tehát ha a mostani peremkerületek mozijainak azon neveit is felvennénk névanyagunkba, amelyek a városegyesítést megelozoen keletkeztek, akkor már nemcsak Budapest, hanem több kisebb település filmszínházainak névadási jellegzetességeit is vizsgálnánk, erre azonban jelen dolgozat keretein belül nem vállalkozhattunk. Nem vettük fel továbbá névanyagunkba azokat a mozikat, amelyek csak zártköru eloadásokat tartottak. Ezeknek az ún. "belso" moziknak az összegyujtése szintén fontos lenne, de egészen más vonatkozásban. Ugyanis ezek nagy része feltételezéseink szerint - nem rendelkezett külön, megkülönböztetést szolgáló névvel, mivel erre e mozik nem nyilvános jellegébol adódóan nem is volt szükség. Hiszen használóik zárt köre, ill. azok számára, akik nem látogathatták e mozikat, nem kellett elkülöníteni oket a többi filmszínháztói. Például a Bólyai Honvéd Akadémián muködött zártköru mozgóképszínházat csak egy körülírásos, birtokos szerkezetes megnevezéssei illették: Bólyai János Honvéd Muszaki Akadémia házi filmszínháza, viszont a katonai iskola megszunése után, 1947-ben, mikor elkezdett nyilvános vetítéseket tartani, felvette a Bólyaifilmszínház nevet. Nem foglalkozunk továbbá a keskenyfilmes mozikkal sem, ezek egyébként is nagyrészt zártköruek voltak, viszont felvettünk gyujteményünkbe egy önálló névvel rendelkezo videomozit. Az általunk összegyujtött budapesti mozineveket a dolgozat mellékletében található adattár ábécérendben tartalmazza. Sem ebben az adattárban, sem a dolgozat szövegében nem tüntetjük fel külön-külön az egyes mozineveknél, hogy milyen forrásból merítettük oket, ill. hogy honnan származnak a nevek létezésének idejére vonatkozó információink - erre terjedelmi okokból nem vállalkozhattunk. Viszont a dolgozat végén, egy külön fejezetben a források jellege szerint csoportosítva megadjuk mindazon kútfoket, amelyeket adattárunk összeállításakor felhasználtunk. 7 Magyar Film április 29. 6

7 2. A MOZINÉV FOGALMA Az ÉKSz. szerint a mozi a "filmek nyilvános vetítésére való színházszeru intézmény". Természetesen ezen intézmények neveit minden esetben mozinévnek tekintjük. Tágabb értelemben azonban mozinak szoktuk nevezni azokat a létesítményeket, helyiségeket is, ahol filmvetítés is folyik. Például számos színházban, mulató-, ill. szórakozóhelyen, muvelodési házban stb. - tehát más intézményen belül - muködött vagy muködik jelenleg is mozi, vagyis vetítettek vagy vetítenek most is filmeket. Ezen utóbbi intézmények neveit (például: Városi Színház, Kedélyes Kabaré, Vörösmarty Muvelodési Ház stb.) nem tartjuk mozineveknek, hiszen ezek az intézménynevek más csoportjaihoz, a színház-, a mulató-, a kultúrháznevekhez stb. tartoznak. Az elobbiekben a mozinevet aszerint definiáltuk, hogy létezik-e a mozi mint önálló intézmény, vagy sem. Ezt azonban ki kell egészítenünk a név funkciói alapján történo meghatározással. A mozinév kettos funkcióval bír:8 egyrészt rendelkezik egy azonosító szereppel, vagyis megjelöli, hogy a mozik valamelyik tagjával állunk szemben (mint például a Kossuth jilmszínház névben a jilmszínház köznévi utótag), másrészt megkülönbözteto funkcióval is rendelkezik, amely alatt a többi mozitói való elkülönítést, a mozi fogalmának egyetlen tagra való leszukítését értjük (az elobbi példánkban a Kossuth tulajdonnév tölti be ezt a szerepet). (A különbözo funkciókat hordozó elemek elkülönülése a mozinév szerkezeti tagolódásával egyezik meg, errol azonban a következo fejezetben beszélünk részletesebben.) Az intézmény és funkció szerinti meghatározás alapján jelöljük ki azokat a neveket, amelyeket mozineveknek tekintünk, azokat, amelyekkel ténylegesen foglalkozunk. Mozinévrol beszélünk akkor, ha önálló, filmvetítésre szolgáló intézményhez önálló (azaz a megkülönbözteto és az azonosító funkció is jelen van) név társul (Kossuth mozi, Aljajilmszínház stb.). Szintén mozinévnek tekintjük azokat az eseteket, amikor önálló intézmény ugyan nincsen, már korábban is muködo muvelodési ház, kávéház, színház stb. ad helyet a filmvetítésnek, de ez a helyet biztosító intézménytol eltéro, önálló névvel rendelkezik. Például a Fovárosi Gázmuvek Muvelodési Házában muködo filmszínháznak Aquincum mozi néven külön elnevezése is volt egy idoben, vagy a század elején a Sport kávéházban muködo mozivállalkozás is önálló névvel tartott vetítéseket: Biograph mozgó, stb. Ilyenkor azokat az eseteket is felvettük 8 Most nem vesszük figyelembe az emlékezteto, ill. esztétikai funkciót (vö.: J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése Bp skk.). 7

8 névanyagunkba, amikor a mozi nevének megkülönbözteto, egyedíto funkciót ellátó eleme a befogadó intézmény nevének ugyanezt a szerepet betölto tagjával azonos, s csak az intézményazonosító funkciót hordozó elemben különbözik a két név (például a Gutenberg Muvelodési Otthonban muködo mozit egy ideig Gutenberg mozinak nevezték, a MOM Muvelodési Házban játszóét pedig MOM mozinak, stb.), hiszen a mozi így neve által elkülönül a befogadó létesítménytol, mint ahogy a többi mozitói is, tehát elnevezése rendelkezik a mozinevek kettos funkciójával. Bár meg kell jegyeznünk, elképzelheto, hogy az utóbb említett esetben néhányszor csak fiktív nevekkel állunk szemben. Ezeknél az ún. örökölt mozineveknél a név keletkezése dátumának azt az idopontot tekintjük, amikor a mozi a befogadó létesítmény nevének megkülönbözteto elemét átveszi. Olyan eset is elofordul, hogy egy intézményt úgy alakítanak ki, hogy abban más jellegu szolgáltatások mellett már kezdettol fogva tartanak filmvetítéseket is, s az intézmény különbözo profiljait olyan nevekkel különítik el egymástól, amelyek a megkülönbözteto funkciót hordozó elemükben megegyeznek, s csak az intézményazonosító szerepet betölto névelemben különböznek. Például 1925-ben a mai Vidám Park területén megnyílt egy Alhambra nevu szórakozóhely, amelyet hol Alhambramozgószínháznak, hol Alhambra mulatónak neveztek, attól függoen, hogy a létesítmény melyik jellegére akartak utalni, stb. Ilyen esetekben szintén felvettük a mozira utaló neveket névanyagunkba, mivel azok megfelelnek a mozinevek funkcionális meghatározásának. Azonban nem beszélünk mozinévrol akkor, ha a mozi nem alkot külön intézményt - hanem egy már meglévon belül jön létre -, s nincs a befogadó intézményétol megkülönböztetett, önálló neve (Budai Vigadó, Mercur kávéház, Fovárosi Muvelodési Ház stb.), mint ahogy erre már korábban is utaltunk, hiszen ezek a nevek nem rendelkeznek a mozinevek azonosító funkciójával, nem utalnak a mozira. Természetesen a napi nyelvhasználatban ezeket a mozikat is meg kell valahogy jelölni, s valószínuleg a körülírásos szerkezetek erre a legalkalmasabbak, amelyek esetleg névvé is válhatnak ("Budai Vigadó mozija", "Velence kávéházban muködo mozi", "Fovárosi Muvelodési Ház-mozi" stb.), azonban nekünk ezekrol a rendelkezésünkre álló forrásokból nincs információnk, mivel azokban általában csak a befogadó intézménytjelölik meg. Arra is találunk példát, hogy egy korábban önálló névvel nem rendelkezo mozi a befogadó intézmény megszunésévei önállósul, s szert tesz önálló, külön névre, mégpedig úgy, hogy a korábbi befogadó létesítmény elnevezését veszi fel (a mostani Uránia mozit például csak 1930-ban alakították át filmszínházzá - Tudományos Színház keretein belül muködött -, elotte az Uránia s ekkor kapta az Ufa-Uránia 8

9 filmszínház nevet). Ezeknél az ún. örökölt neveknél a mozinév keletkezésének dátumát az önállóvá válástól számítjuk. Adatgyujtésünk során törekedtünk arra, hogy a forrásokban szereplo esetleges fiktív neveket kiszurjük (ilyenek például a *Westend/ a *Vakok mozgója, ID a *Józsejvárosi népmozgó, II az *Annal2 stb. nevek az Uta filmszínház, a Homeros mozgó, a Népotthon mozgó, az Omnia mozgóképpalota stb. elnevezések helyett). Azonban számos olyan nevünk van, amelyekre csak egyetlen helyrol van adatunk, s ezek között elofordulhatnak még olyanok - mivel más helyrol származó adatokkal nem tudtuk összevetni oket -, amelyek csak az adatközlotol származnak, s a valóságban nem léteztek. Az elobb említett ok miatt az is elképzelheto, hogy névanyagunkba olyan körülírásos elnevezések is bekerültek, amelyek sohasem váltak tulajdonnévvé. Itt nagyrészt azokra a megnevezésekre gondolunk, amelyekben az egyedíto, megkülönbözteto elem pusztán a muködési hely feltüntetése (Marczibányitéri mozi, Kálvária-téri mozgó stb.). Az egyes nevek azon alakváltozatait, amelyek csak a helyesírás változásaiból adódnak, nem tekintjük külön neveknek. Ugyanígy jártunk el az idegen eredetu nevek magyar kiejtés szabályai szerint átírt azon alakjaival is, amelyek az eredeti alakkal már egy idoben vagy nem sokkal azt követoen elofordulnak (Scala ~ Skála, Chicago ~ Csi/rágó stb.), ugyanis ezek a változatok szerintünk egyszeruen csak az adatközlok következetlenségeibol adódnak. (Ezeket az alakváltozatokat viszont a dolgozat végén található adattár feltünteti.) Az egybe- és különírás, a kis és nagy kezdobetu eltéro használata, ill. a kötojel megléte és hiánya okozta egyideju írásváltozatok közül ugyanis forrásaink igen következetlenek ezek használatát illetoen is - a leggyakrabban eloforduló alakot vettük fel. 9 FÉvk FÉvk II Mozgójénykép Híradó május Magyar Mozi Musor szeptember 8. 9

10 7. A NÉVANYAG ÖSSZEGYUJTÉSÉBEN FELHASZNÁLT FORRÁSOK Levéltári források 1. Budapest Fováros Levéltára (továbbiakban BFL), Budapest Városi Tanács V. B. üléseinek jegyzokönyvei (XXIII. 102/a) március 20., november 23., 1952.július BFL, Budapest Városi Tanács V. B. XI. Népmuvelési Osztályának iratai XXIII. 114., 177/46/1951 és 177/27/ Belügyminisztérium Központi Irattára, Elnöki Foosztály iratai , 206/ Magyar Országos Levéltár XIX-I-3-a/8., 107., 115. és 146. doboz. 5. Mezei Gyula (Bp. Fováros Tanácsa V. B. Muvelodési Foosztálya) levele Port Ferenchez (Budapest Film), 1989.január 2. (a Budapest Film tulajdona). 6. Politikatörténeti Intézet Levéltára 274. f. 23. cs./22. O. e. és 27. O. e. Újságok 1. Az alábbi újságoknak az Országos Széchényi Könyvtárban, ill. a Magyar Filmintézet Könyvtárában meglévo számait néztük át, a pontos hivatkozási helyeket terjedelmi okokból nem adjuk meg. A Film Cinema 1912 Filmkultúra Filmszínházak Közlönye Film Újság Filmújság Független Mozinapló 1914 Képes Mozivilág Kinotechnika Magyar Film Magyar Film Magyar Filmkurír , Magyar Mozi és Film , 1933,

11 Mozgófénykép Híradó Mozgókép Újság Mozi és Film Mozi Futár 1914 Mozi Hét 1918, 1922 Mozivilág Mozivilág , , 1938 új Mozivilág 1926 Vörös Film Az alábbi mozimusorok, ill. filmes újságok mozimusor-mellékletei közül évenként körülbelül három-négy számot néztünk áto Fovárosi Mozi Musor Heti Musor Magyar Mozi Musor 1921 Mozi Élet Mozi Újság Pesti Musor , 1957 Színház és Mozi Címjegyzékek Almanach. A magyar kinematográjia kézikönyve (szerk. Vári Rezso Kármán Béla - Pék Dezso) Bp Almanach. A magyar kinematográjia kézikönyve 1919 (szerk. Kármán Béla - Pék Dezso) Bp. [1918]. Budapest és a környékbeli Magyar kir. Távbeszélo-hálózatok elojizetoinek és nyilvános állomásainak beturendes névsora Budapest és környékének beturendes Távbeszélo névsora Budapest és környékének Távbeszélo beturendes és szaknévsora Budapesti Czím- és Lakásjegyzék , 1916, , 1928 Bp. [ , 1916, 1922, 1928]. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) beturendes távbeszélonévsora 1940, 1943, A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) távbeszélo szaknévsora Budapesti idegenforgalmi útmutató Bp

12 Budapesti közületi telefonkönyv 1970, 1976, 1979, 1983, Budapesti távbeszélo névsor 1949, 1950, 1954, 1956, 1958, 1960, Budapesti térképes útmutató Bp Budapesti útmutató 1924 (szerk. K1ebe1sberg Jeno) Bp Budapesti útmutató és címtár 1948 (Rendorségi zsebkönyv) Bp Filmmuvészeti Évkönyv (szerk. Lajta Andor) Bp. [ ]. Fovárosi útmutató Bp Gál Pongrác: Budapest Bp Magyar mozisok zsebkönyve , (szerk. Radó László - Radó István - Salamon Miklós) Bp. [ , ]. Mozi almanach 1914 (szerk. Lenkei Zsigmond - Vári Rezso) Bp. [1913]. Pesti mozi zsebkönyve (szerk. Radó István) Bp. [ ]. Pesti mozi zsebnaptára (szerk. Radó István) Bp. [ ]. Feldolgozások Lajta: Magyar: Orth: