A kiibini felezések*

Átírás

1

2 T A R T A L O M Orbán Ferenc: (Dánia) A kubini felezések Surányi László: Hamisított bélyegzések klasszikus bélyegeken Dr. Flóderer István: Levél- és illetékbélyegek rendellenes felhasználása Hrabál László: Tények és kérdőjelek a meghatalmazási bélyegekről G. S. Ryan: (Anglia) A magyar postahivatalok bélyegzései osztrák bélyegeken Idegen nyelvű tartalom A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS MUNKAKÖZÖSSÉGE KÖZLÖNYE BUDAPEST VI., VÖRÖSMARTY U. 65. FELELŐS SZERKESZTŐ: SURÁNYILÁSZLÓ SZERKESZTŐK: HRABÁL LÁSZLÓ PÁKOZDI LÁSZLÓ VISNYOVSZKI GÁBOR FELELŐS KIADÓ: KISS ERNŐ X. ÉVFOLYAM

3 A kiibini felezések* ORBÁN FERENC (Silkeborg) A kubini felezések ügye vagyis az a tény, hogy a városban legalább k ét alkalom m al a 3 k rajcáros bélyegek hiányában egy egész és egy felezett 2 krajcárossal bérm entesítették a helyi leveleket 60 éven á t a feledésbe m ent. A szóban forgó levelek a 30-as években bukkantak fel. így ír erről Rasic M irkó feb ru ár 8-án hozzám intézett levelében: Az elhunyt Edw in M üller m esélte el nekem, hogy egy napon a 30-as években, Bézsben, ahol ő cégtársa volt Friedlnek, m egjelent egy férfi kb. 35 drb. ilyen levéllel, (férfi kubini volt) ő akkor m in d en t m egv ett. Az elkövetkező 30 évben a levelek árveréseken keltek el, szétszóródtak E urópában és A m erikában. R itkaságuk m ia tt főleg a nagyobb m agyar g y ű jtem ényekben leltek helyet. G yűjtem ényem be is ju to tt egyszerre egy felezett levél meg egy 3 krajcárossal bérm entesített levél a Dim itrovic ügyvéd irattárából. A nnak ellenére is, hogy borsos volt az áruk, nem ta rto tta m ezeket k ü lönösen érdekesnek. *A MABÉOSZ és a PDK irodalmi pályázatán 3. díjat nyert tanulmány A m ikor 1968-ban m egjelent a M onográfia III. kötete, az o tt közölt leírást olvasva eszembe ju to ttak a félretett levelek és belenyugodtam azon ténybe, hogy a felezés a posta k árára csinált visszaélés játék a volt és ezért nem illik azt kiállítani. Figyelem m el kísérve a nem zetközi árverések k a ta lógusait, azokban is csak oly m egjegyzéseket láttam, hogy a felezések a posta k á rá ra készültek stb., stb ben elhatároztam, hogy m egkísérlem a d a t gyűjtéssel feltárn i, m i leh e te tt a felezések oka. Egyben leszögeztem, hogy ezt a m unkát a fennm aradt levelek tanulm ányozása alapján kell elvégeznem. Itt kívánok köszönetét m ondani m indazoknak, akik m unkám at buzdításukkal, elism erésükkel és főleg adatszolgáltatásukkal tám ogatták. M ielőtt tovább m ennék, kívánok választ adni: igaz-e, hogy a felezések a posta által bélyeghiány m iatt végzett szükségbérm entesítések voltak? M ivél erre a kérdésre a válasz a postatörténeti szakkörbe tartozik, röviden ism ertetem K ubin földrajzi, történelm i és közigazgatási adatait, valam int a korabeli ügyvédi iroda m űködését. Ezek megfelelő h á tté rt adnak a tém ának, de a fősúlyt a postaszolgálati m egokolásra helyezem. I

4 A ku b in i felezések a filatéliai szakirodalom ban. B evezetőként idézem a M onográfia III. kötetének oldaláról M adarász G yula tollából eredő szöveget és m egjelölöm abban a későbben tévesnek bizonyult adatokat. K ülön fejezetbe tartoznak a cím let azon bérm entesítései, am elyekben a helyi levél d íjá t egy db 2 krajcárossal és egy felezett 2 krajcárossal ró tták le (209. ábra). E levelek egy tem eskubini ügyvéd h a gyatékából szárm aznak. Helyi cím ekre általa szétküldött, m ajd hozzá visszajutott felszólító levelek ezek, am elyek m integy 40 esztendővel ezelőtt k e rü lte k napvilágra. E llentétben a szokásos ollóval vágott felezett bélyegekkel, e bélyegeket szakították, de fele részüknél általáb an kisebb darab ju k k e rü lt a levélre. A kiem elt szöveg téves, u.i. látni fogjuk, hogy léteznek ollóval v ág o tt és tépéssel felezett bélyegek. A tépéssel felezett bélyegek term észetesen kisebb-nagyobb alakúak, m int azt a véletlen hozta.,,e szakított 2 krajcárosokat azok a katalógusok, am elyek ezekre is kitérnek, m indezideig csak m int felezéseket tarto tták nyilván, am elyekre a krajcáros cím let átm eneti hiánya következtében volt szükség T em eskubinban helyi levelek bérm entesítéséhez. A posta e bérm entesítéseket m indenesetre elfogadta. A fen n m a ra d t és m ég hozzáférhető ilyen levelek adatain ak m érlegelése azonban, legújabban a rra a következtetésre vezetett, hogy tulajdonképpen nem felezésekről, illetve nem csupán felezésekről, hanem a posta k árára elkövetett visszaélésekről van szó lábjegyzet: G. Z. Lefton foglalkozott e tárggyal és az e téren végzett vizsgálódásainak eredm ényeként vonta le az itt ism ertetett következtetéseket. Ezen idézett lábjegyzet szerint Lefton Geo Zoltán vizsgálódásai in d íto tták ú tra a feltevést, hogy a felezéseket az ügyvédbojtár csinálta a posta kárára, úgy, hogy m ár használt bélyegekről letépve a bélyegzett részeket, ő azokat ism ét felhasználta bérm entesítésre. Sajnos Lefton Zoltán felkérésem re nem bővítette ki nézeteit. Egy levelezőlapon közölte, hogy eladta gyűjtem ényét. Ezzel szemben M irko Rasic, M adarász G yula és a közelm últban M onori Pál m egerősítették, hogy ez a történet valójában Lefton felfedezése volt. Folytatom az idézetet: A feltevés szerint a visszaélést úgy követték el, hogy használt 2 krajcárosok közül olyan példányokat kerestek ki, am elyeknek valam elyik felét nem érte a bélyegzés és e példányoknak bélyegzetten felét ra gasztották fel egy-egy 2 krajcáros mellé, a helyi levél 3 krajcáros díjtételének a lerovásához. E feltevés m ellett szól az a tény, hogy a felezett bélyegek többnyire lényegesen kisebbek, m int a bélyeg fele része, am i érthető, hiszen használt bélyegeket többnyire a felénél nagyobb részére te rje d t ki a bélyegzés. M ivel nagy tisztelője vagyok M adarász G yulának, ezen utóbbi érvelését kizárólag a Leftontól kapott téves adatoknak tulajdonítottam. Ügy látszik, az is e feltevés m ellett bizonyít, hogy a bérm entesítések között olyanok is akadnak, am elyekben az egész és a felezett bélyeg színárnyalata eltér egym ástól. Igaz, hogy felezéskor felhasználtak piszkos bélyegeket is, de ennek m agyarázatát későbbre tartom. Most csak annyit, hogy ezen tény nem bizonyíték a Lefton-teóriára. Felszólító leveleket részben az ügyvéd, részben az ügyvéd bojtárja írta. Az ügyvéd és bojtárja viszonyt elem ezni fogom az ügyvédi iroda m űködésének ism ertetésekor. A felezett bélyegek az utóbbiakon fordulnak elő, míg az ügyvéd által gajátkezűleg írt leveleken felezéseket ezideig nem találtak, ezeket szabályszerűen 3 krajcárosokkal bérm entesítették a fennm aradt levelezés ugyanis ilyeneket is ta rta lm a z o tt, de te r m észetesen az ü g yvédbojtár által írt levelek között is vannak szabályszerűen bérm en tesítettek. 2

5 A következőkből m ajd kitűnik, hogy ezen állítás is téves.,,a levelezés e szabályszerű bérm entesítésével k ap csolatban az a körülm ény, hogy a felezés bérm entesítések előfordulása nem csak egy bizonyos időszakra korlátozódott, hanem a levelek és a bélyegzés k e lté nek tanúsága szerint, hosszabb idő u tán m egism étlő- 'dött, a 3 krajcáros cím let feltételezett átm eneti h ián y á t és ezzel eg y ü tt a felezések szükségességét kétségessé teszik. Azon állítás, hogy a felezések egy későbbi időpontban való m egism étlődése a felezések szükségességét kétségessé teszik, helytelen érvelés, hiszen a bélyeghiány havonként állhatott be. E rre a kérdésre kitérek a postaszolgálati szabályok ism ertetésekor. A felezett 2 krajcárosok bélyegzéseinek dátum a túlnyom óan szeptem ber 28-a és 30-a, október 2-ről pedig m ár 3 krajcárossal bérm entesített levél is ism eretes. Az egyik felezés viszont a következő év szeptem beréből szárm azik. A feltevés szerint teh át e bérm entesítések esetében olyan posta k á rá ra elkövete tt visszaélés történt, am elynek m egvalósításához éppen a felezést, a szükségbérm entesítések ez am úgy is ritk a m ódját választották és am ellyel a b érm entesítések m ibenlétét illetőleg a filatelistákat is hosszú időre m egtévesztették. Összegezve tanulm ányom céljaként bizonyítani k í vánom, hogy valójában szükségbérm entesítésekről volt szó és kizárólag Lefton vizsgálati eredm ényei tévesztették m eg a filatelistákat! R övid idővel a M onográfia III. kötetének m egjelenése előtt je le n t m eg Rasic tanulm ánya angol nyelven (1), am inek közvetlen befolyása nem leh etett M a darász G yula szövegére, m ert m ind a két szerző Leftontól kapta az adatokat. Rasic tanulm ányának m agyar nyelvű fordításából idézem a Filatéliai Szem le évi XI. szám ának 8. oldaláról az idevágó szöveget: Nagyon érdekes a m agyar 2 k rajcár réznyom ású bélyeg felezett példánya helyi levélen R ubinban egy teljes 2 k rajcár bélyeg kíséretében, m int 3 k rajcár bérm entesítés. Ezek a kubini feles bérm entesítések többségben 1873 szeptem bere előttről szárm aznak és kizárólag egy ottan i ügyvéd G eorge D im itrovic haszn álta őket. T ucatnál több ilyen levélről tudunk, m indet ő ad ta fel s m indegyik ügyvédi felszólítás adósság behajtására. Ügy tűnik, hogy a felezett bélyeget m ár korábban is használták s a csalás a posta kárára s valam elyik hivatalnok vagy ügyvéd ja v á ra tö rté n t ben m egjelent a cseh Filatelica c. lapban egy cikk M onori P ál tollából. Nem ism erem a cikket, de a szerző saját szavai szerint ez inkább hasonlított egy detektív-regényre a Lefton-féle k utatási eredm ényekre alapozva. Ki gondolta volna, hogy ez a tém a ilyen form ában tovább bővül. E lőkerült még egy szerelm i tö rténet is 1976-ban. A lain G ibbs eredeti am erikai újságírói stílusában. Ö is a posta k á rá ra elkövetett visszaélés elm életét m agyarázza, m egfűszerezve a kocsm árosné és az ü g yvédbojtár viszonyával. E tanulm ány m egírása után ju to tt el hozzám m á solat a Die P ostm arke c. lap 1930-as évfolyam ának 200. oldaláról, am elyen az A ltösterreich A ltungarn rovat vezetője M üller Edw in m érnök beszámol arról, hogy P hiladelphiában élő K lein Eugene gyűjtem é nyében volt akkoriban 6 tépéssel felezett és 4 ollóval felezett 2 krajcárossal bérm en tesített levél. így zárja a beszám olót: Die gefundenen H albierungen, sechs dér ersten und vier dér zw eiten A rt, sind alsó ohne Zweifel, wie auch schon nach dér ganzen Sachlage, als einw andfrei anzusehen. (A ta lá lt felezések, h a t az első fajtából, négy a m ásodikból, az ügy állása alap ján ítélve valódinak tekintendők.) K utatásom kezdetekor írtam egy rövidebb cikket az am erikai m agyar egyesület lapjába, (3) későbben egy áttekintőbbet, am ely az angliai Stam p Collecting c. lap novem ber 29-i szám ában jelent meg. 3

6 Földrajzi adatok, a színhely K ubin, Tem eskubin, K evevára (mai nevén Kovin) a D una északi p a rtjá n fekszik. B elgrádiéi kb. 50 kilom éterre, keleti irányban. (Ábra 1.) Az 1870-es nép- szám lálás adatai az 1873-ban k iad o tt H elységnévtárban (4) lettek közzétéve és ebből (703. hasáb) egész pontos ad atain k vannak K ubinról. K ubin m ezővárosban 625 h ázat szám láltak m eg és 4448 többnyire szerb és ném etajk ú lakost. A századfordulón R u b in ban volt 2 téglagyár, 2 gőzmalom és 8 kisebb-nagyobb hitelintézet. így elképzelhető, hogy 25 évvel k orábban nem sokkal kevesebb adottsággal rendelkezett a város. N yilvánvaló, hogy ily aktív városban bőven volt feladat ügyvédek szám ára. Közigazgatási adatok 1. ábra: Kubin és környéke. Kubin nyíllal jelölve. Átvéve: G. S. Ryan: Die Abstempelungen dér Postámter auf Marken von österreich c. könyvéből 1765 óta K ubin a N ém etbánsági H atárőrvidékhez tartozott, am elyet közvetlenül a bécsi császári és k i rályi hadügym inisztérium igazgatott. A H atárőrvidéket a török kiverése u tán 1724-ben gróf M ercy kezdte szervezni, úgy, hogy a lakosság katonai állapotban lévén állandóan fegyvert viselt és őrszolgálatot teljesített a határvonalon, ami az itt a d o tt esetben a D una északi p a rtjá t jelenti között a k ubini század a 12. ném etbánsági ezredhez tartozott, am elynek törzsparancsnoka Pancsován állom ásozott. Az 1873/74-es években te h á t a polgári közigazgatá sra való átállás k orában ta lá lju k a várost. Érdekes lábjegyzetet találunk erről az 1873-as H elységnévtárban a 154. oldalon:,,e te rü le t polgárosítása Ö felsége által m á r régebben kim ondatván, egy jún. 8-án kelt k irályi leira t a volt m agyar végezredek polgári felosztásáról is intézkedik, oly form án, h o g y... a ném etbánsági végezred a dolovai századdal együtt 5 szolgabírói já rá s ra osztva T o ro n tá l... várm egyéhez kapcsoltatnak. T ovábbá a 155. oldalon ez áll kivonatosan. N ém etbánsági végézred. (Tervileg T orontál v á r m egyéhez csatolandó) 1. K ubini járás: Bavaniste, D eliblat (Vrela, D jurdjeva, Dubovac, G aja, K ubin, M ram orak, Osztrova, Plosic). 4

7 Bán B éla: A H atárőrvidék postahivatalai. (5) M irko Rasic korábban m ár em lített tanulm ányában. (1) M adarász G yula adatai a M onográfia III. k ötetében. Dr. A bdul G. K han tanulm ányában. (6) A lfréd C lem ent a tábori postáról írt kiváló m űvében. (7) Az itt felsorolt m űvek tartalm azn ak érdekes postatö rtén eti adatokat is. P ostatörténeti adalékok 2. ábra: Kubin a századforduló körüli időben Szintén a T orontál m egyéhez voltak csatolandók az antalfalvi, pancsovai, perlaszi és glogoni járások. A végleges beosztási folytán K ubin T em eskubin néven Temes m egyéhez lett csatolva. A névváltozás oka valószínűleg az volt, hogy össze ne tévesztessék az Á rva m egyében levő Alsó- és Felső-K ubin helységekkel. M agyarországon rendszerint a járásszékhelyeken voltak a járásbíróságok, de a fent em lített járások közül csak Pancsován volt járásbíróság; egyúttal tö r vényszék is. (Á bra 2.) Ezt a té n y t érdem es figyelem be venni, m e rt vélem ényem szerint valószínűleg nem R ubinban, hanem Pancsován kell Stopfkuchen ügyvédet keresnünk, ott ahol a törvényszék volt ban D im itrovic k ire n delt leh e te tt R ubinban, ahol 1874-ben az ottani já rásbíróság m egszervezésekor véglegesen letelepedett és saját iro d áját nyitotta meg. A határőrvidéki és így a kubini viszonyokra is sok érdekes adatot talá lh a tu n k a következő tanulm ányokban. Térfi Béla szerint a kubini postahivatalt 1825-ben állíto tták fel a tem esvári postaigazgatóság hatáskörében. (8) A Schem atism us inclyti Regni H ungáriáé (9) c. n aptárakban a következő adatokat találtam a kubini postam esterek személyéről P etru s Theodorovich C onstantinus Theodorovich P. C V acat (az állomás nem volt betöltve) C onstantinus Theodorovits A P. C. rövidítés azt jelenti, hogy a postam ester egy szem élyben az ú.n. cam biatura nevű fuvarozási intézm ény kezelője is volt. Érdem es figyelem be venni a postam esterek nevét, u.i. 1873/74-ben a postam ester Theodorovits P ál volt, aki m ellett 1883-ban Theodorovits Döme m int kiadó m unkálkodott. Úgy tűnik, hogy a kubini postahivata lt a T heodorovits család 1850-ig örökölte, de későbben is ott m arad t a hivatalban szerződés alapján. (10) T ehát eljutottunk odáig, hogy m ár ism erjük a postam ester nevét, aki feltevésem szerint a bélyegeket felezte: T heodorovits Pál. A fentnevezett Schem atism us -okban fel vannak sorolva a kocsiposta járatok. Ezek a m últ század első felében Tem esvárról Pancsováig közlekedtek, ahonn an valószínűleg lovas küldönc v itte a postát tovább 5

8 K ubinba. Tem esvárról Pancsovára 8 postaállom ásn ak felelt m eg a viteldíj. A rról, hogy a kubini posta Pancsován m en t át, számos ad ato t ism erünk a m últ századbeli p o statérk é pekről. A Pesten 1836-ban kiadott G rim m -féle postatérkép (11) a Pancsova K ubin közötti távolságot 1 1/2 postaállom ásra (3 m érföld, kb. 22,5 km) teszi, m íg az A rtaria kiadásában m egjelent 1844., 1849., évi F ried-féle postatérkép 2 postaállom ásra, az 1858 és 1867-es kiadású m ár 2 1/8 postaállom ásnyira (12). Pancsováról B avanisten á t v ezetett a postaút. A 70-es évek elején a legközelebbi vasútállom ás V erschetz volt, am elyen át fu to tt a B udapest Báziás vasútvonal. K ubin vasúti összeköttetése, am ely a Pancsova V erschetz vonalhoz P e tő n é l csatlakozott csak későbben le tt kiépítve. Ezzel szem ben volt K ubinnak hajópostai összeköttetése. Az 1829-ben alapított D. D. S. G. (Donau D am pfschiffahrt Gesellschaft) hajózási társaságnak volt R u b in b an kikötője és képviselete. A m ikor a hajózási társaság 1846-ban elnyerte a postaszállítási engedélyt, K ubin, am i ekkor a társaság B uda/pest O rsóvá já ra tá n kikötőhely volt, elnyerte a hajópostaszállítási lehetőséget. (13) Elképzelhető, hogy ezen a külvilággal való kedvező kapcsolat a vízi szállítás olcsó volt a kubini téglagyárak és gőzm alm ok term é keinek a szállítására késleltette is a vasúti kapcsolat kiépítését. E m lítésre méltó, hogy K ubinnak volt táv írd ái állom ása a 70-es évek elején. M egint az 1873-as H elységnévtár n y ú jt erre adatokat. K ubin m ellékállom ás (L) volt a tem esvári tá v írdái igazgatóság hatáskörében. A távírdái vezetékek követték a postai u ta t B avanisten át Pancsováig, ahonnan volt korábbi k é t vonal Z im o n y és Tem esv á r irányába. (14) A zárójelben közölt L jegyzést így m agyarázza a H elységnévtár lábjegyzete: L. K orlátolt nappali szolgálat (hétköznapokon reggeli 9 órától déli 12 óráig, és délutáni 2 órától, 5 óráig, vasár- és ünnepi-napokon reggeli 8 órától 9 és délutáni 2 órától 5 óráig.) A táv ird ai m ellékállom ások m in denütt csak ezen k o rláto lt nappali szolgálatra köteleztek. M int később a felezések időpontjának a tárg y alásakor látni fogjuk, jelentős adatnak szám ítandó, hogy a tátv írd át kezelő postaállom ás vasárnap is nyitva volt, m ert szeptem ber 28-a vasárnapi napra esett. A kubini postahivatal között használt egy fekvő ovális alakú névbélyegzőt, m ajd 1850-től 1885-ig egy B2-rendszerű E típusú kétsoros betétes bélyegzőt. (Á bra 3 4.) Az 1873-ból szárm azó bélyegzéseken a bélyegző gy ű rű jén ek jobb alsó része vastagodott. Ilyen deform áció m ás korabeli bélyegzőknél is észlelhető. A bélyegfelezés m in t filatéliai o b jektu m A levelek g y űjtőire m indig különös varázzsal h a to tta k a felezett, vagy harm adolt bélyegekkel b érm entesített levelek. Ez világos, hiszen bélyegrészletek felhasználása csak m egokolt bélyeghiány esetében volt elfogadható szükségbérm entesítésként. N agy nem zetközi irodalm a van ennek a tém ának, de m inket itt csak a m agyar vonatkozású adatok érdekelnek. KUBIN 3 4. ábra 6

9 M agyarországon az es években végzett szükségbérm entesítésekről Dr. A nton Jerg er írt 1965-ben egy érdekest tanulm ányt, am elyben jegyzéket is közölt azon hivatalokról, am elyek bélyegzésével ilyenek ism ertek. (15) M ézek Dr. Jerg er cikkéből. A klasszikus osztrák bélyegek egyik legérdekesebb felhasználása, am ikor a bélyegek felezett vagy harm adolt form ában szolgáltak levelek b érm entesítésére. A felezés azt jelenti, hogy a bélyegeknek csupán a felét, a harm adolás pedig, hogy egyharm ad részét használták fel bérm entesítéshez. E nnek a gyak o rlatn ak a k rité riu m a és egyben célja a kényszerbérm entesítés volt. Ezek a felezések bérm entesítő cím letek hiányának köszönhetik létrejöttüket, m ert a hiányzókat a m agasabb értékek félbevágásával pótolták. V alam ivel később így ír Dr. Jerg er: A korabeli postaszabályzat nem szól a felezett levélbélyegek használatáról. Sőt, a gyakorlat köztudottá válása u tá n sem tö rté n t intézkedés a posta részéről, vagyis nem jelent meg tiltó rendelkezés. A posta a gyakorlatot valószínűleg azért, m ert csak nagyon elvétve fordult elő, hallgatólag eltűrte. Ezt annál is inkább tehette, m ert hiszen a felezett bélyegek haszn álata nem k áro síto tta a kincstárt, h a csak nem csaló szándék húzódott m eg m ögötte például oly fo r m ában, hogy hiányos vagy csak a bélyeg egy részét ért bélyegzésnél a nem bélyegzett darabot kívánták felhasználni felezett vagy harm adolt alakban levelek bérm entesítésére. A fenti idézetek jól szabják m eg a kényszer-bérm entesítés (szerintem jobb szó a szükségbérm entesítés) fogalm át és azt a nézetet, hogy a felezett bélyegek használata nem v ált a kincstár kárára. Dr. Je rg e r felsorolja későbben, hogy m ilyen alakb an készítették a bélyegfelezéseket.,,a bélyegek elvágása három féle m ódon tö rté n t: 1. átlósan (rézsűt), 2. függőlegesen és 3. vízszintesen. 5. ábra: A 12. sz. levél címoldala. A felezett és piszkos bélyeg másik fele a 26. sz. levélen van. (Anthonygyűjtemény) Ez annyiban érdekes szám unkra, hogy az ilyesmi iskolát alkot: A tépéssel felezett bélyegekre többen azt állították, hogy ezeket nem a postás csinálta, m ert 1850 és 1867 között így, meg úgy csinálták, ahogy azt Dr. Jerg er leírta. Ezen ellenvetés a fo rd íto tt logika term éke, ugyanis a szerző éppen, hogy azt írta, hogy a korabeli postaszabályzat nem szólt a felezett lebélyegzések használatáról. Ezért csak akkor lehetne a tépéssel telezetteket szabálytalanoknak tartani, ha lett volna egy előírási arra, hogy így vagy úgy kellett ollóval felvágni a bélyegeket. Egy m ásik érdekes cikk szerzője Ham za Im re, aki 1968-ban szintén foglalkozott a felezett bélyegek problém áival. (16) A B élyegm úzeum volt igazgatója ku tatásaiv al elju to tt odáig, hogy m eg állap íth atta azt, hogy nem létezett felezéseket tiltó ren d elet csak közvetve. Idézek Ham za Im re cikkéből: M egcsonkított levéljegyek. Ha a levelezések stb. bérm entesítésekre olyan levéljegyek alkalm aztatnak, m elyek fehér széle úgy k ö rü ln y írato tt, hogy csak 7

10 Előírások a postai é rté k c ik k e k m egrendelésére 6. ábra: A 24. sz. levél címoldala. A felezett és piszkos bélyeg másik fele a 21. sz. levélen van. (J. J. Schretlengyűjtemény) színes része m a ra d t meg, az így m egcsonkított levéljegyek érvénytelenek, és az ilyennel bérm entesített küldem ény bérm entetlenül kezeltetik. L P. R. T old. (1861. szept. 2. kelt sz. rend.) Ez a rendelet bizonyos m értékig igazolni látszik közvetve azt az elgondolást, hogy a bélyegek felezése sem volt m egengedett, illetőleg e ltű rt, h a nem azt is csak egyes postaalkalm azottak felületessége vagy elnézése következtében alkalm azták. A felezés ugyanis szintén egyik fa jtá ja a fent tilalm azott értékjegy csonkításának. M int később kitű n ik Ham za Im re tolm ácsolása té vesnek bizonyult, m ivel a korabeli fogalm azók pontosan ki tu d tá k fejezni azt, hogy m it tiltsan ak meg. V élem ényem szerint a legfelsőbb postahatóság jól ism erte a helyzetet. Tisztában volt azzal, hogy ritk án ugyan, de előfordult itt-o tt bizonyos cím letek hiánya és ezért kénytelenek voltak a hivatalok szükségbérm entesítést alkalm azni. Szükségm egoldásokra előre szabályokat adni értelm etlenség, így a helybeli postá ra h ag y ták a szükség m egoldását az adott körülm ények között a k incstárnak a legm egfelelőbb m ó don. A postahivatalok az értékcikkeket, ebből egy havi szükségletüket a felügyeleti postaigazgatóságoktól rendelték meg. Az erre vonatkozó szabályzat a R endelvények a m agyar postahivatalok szám ára c. lap július 23-án m egjelent 16. szám ában le tt közzétéve. A ren delet cím e: A postahivatalok kötelezettsége a levéljegyek és bélyegzett borítékok készletének tartása irá n t. Ezen rendelet 3. pontja így szól: A levélj egyek és borítékok m egrendelése havonk in t egyszer s oly időben történik, hogy a kívántató levélj egy- s boríték-m ennyiséget a m egrendelő postahivatal a hó elején m ár kézhezvehesse... A rendele t lehetőséget engedett pótrendelések eszközlésére is. M ásu tt: A postahivatalok az egy hónapban szükséges é r tékjegym ennyiséget rendszerint egyszerre, az előtt való hó m ásodik felében kell m egrendelniök, úgy, hogy a m egrendelés a postaigazgatósági pénztárhoz a hó ike között érkezzék meg, a pénztár pedig az így m egrendelt anyagot a hó utolsó napján, esetleg a következő hó 1 2-án küldi el. Ha valam elyik postahivatalnál előre nem látható okból egyik, vagy m ásik értékjegy nem ből a készlet annyira elfogyott, hogy az a hó végéig m á r nem elég, a postahivatal k i vételképen ezen értékjegy nem ből m ég a folyó hóra rendelhet, de ezt ne vegye fel a jövő havi rendelésbe, hanem állítson ki külön bizonylatot az illető é rté k jegy nem re és az á tira t kíséretében k ü ld je a pénztárhoz a végett, hogy ez tudja, hogy a m egrendelést rögtön kell teljesíteni. (P. R. T ápr. 21. kelt ex sz. rendelet.) T ehát a pótrendelésre lehetőség volt az 1868-as rendelet alapján, sőt elgondolható, hogy az ben kiadott rendelet az akkoriban kialakult szokás írásban való rögzítése volt. 8

11 7. ábra: A 26. sz. levél címoldala. A felezett és piszkos bélyeg másik fele a 12. sz. levélen van. (Anthony-gyűjtemény) Ennek ellenére is az a felfogásom, hogy az szeptem ber 30-án felezett 2 krajcárosok, de nyugodtan- hozzátehetem, hogy az szeptem ber 6-án felezettek is a bélyeg hiánya m ia tt készített szükségfelezések voltak, hiszen a fenti rendeletből kitűnik, hogy a postaigazgatóság esetleg csak a következő hó 1 2. n ap ján k üldi el a m egrendelt bélyegeket. E h hez hozzászám ítandó m ég a postai szállítás id ő ta rta m a is. A m i nem volt határo zo ttan tiltva, azt szükség esetén elfogadhatónak tartották. A bélyegek ism ételt felhasználását, összeillesztett bélyegek felhasználását ism ét csak később, 1881-ben szabályozta a posta. (17) A levélj egyek átbetűzése és a m egsérült levélj e- gyek érvénytelensége. Előfordult, hogy a levéljegyek akként ham isítattak, hogy m ár használt levélj egy ékből a tiszta részek lem etszvén, vagy leszakítván, összeillesztettek és levélre, vagy m ás postai tá rg y ra ragasztattak. Ilyen cselekm ény az 1878-ik évi V. törvénycikk (büntető törvénykönyv) 412. értelm ében a bélyeg 8. ábra: A 21. sz. levél címoldala. A felezett és piszkos bélyeg másik fele a 24. sz. levélen van. (Magyar Bélyegmúzeum) ham isítás vétségét képezi s az illető egy évig te rje d hető fogházzal s 1000 forintig terjed h ető pénzbüntetéssel és az általa viselt h ivatal vagy állom ás elvesztésével büntettetik...,,... M egjegyeztetik, hogy azon vonal, hol a két tiszta rész egym ást hosszában, rézsűt vagy szélűben éri, annál is inkább fölfedezhető, m inthogy a részek g yakran rosszul van n ak egym áshoz illesztve s ném elykor színárnyalatuk is különböző. Ezután utasítás következik arra, hogy m ily ügyjárást kell követnie a hivatalnak, ha ilyesm it észlelnek. Filatéliai szem pontból érdekes idézni a következő bekezdést : U tasíttatnak továbbá a kir. postahivatalok, hogy a nálu k feladott levélpostai küldem ényeken levő levéljegyeknek m indig alsó részére de ne csak egyik sarkára nyom ják rá a kelti betűzőt, hogy így a ham isítók a szükséges kétféle tiszta részekre szert ne tehessenek. Ha valam elyik postahivatal azt veszi észre, hogy valam elyik levéljegy nincs így átbetűzve, a tisztán m a ra d t alsó részt húzza á t téntával, erős k e resztvonással. 9

12 A következő bekezdésekben közlik, hogy a sérült bélyegek bérm entesítésre érvénytelennek tek in ten dők. Ilyen küldem ényeket h a lehetséges, vissza kell adni a feladónak, ha ez nem lehetséges, m eg kell portózni a küldem ényeket. A rendelet így zárul:... u tasíttatn ak a postahivatalok, hogy... a betűző lenyom atok tisztaságára és olvashatóságára pedig kiváló gondot fordítsanak. T ehát 1881-től valójában tiltva volt a felezés és m int k iu ta t a szükséghelyzetekből k é t évvel későbben k i b ő vítették a pótrendelés lehetőségét. Az utóbbinak idézett rendeletből kitűnik, hogy a postának voltak értesülései arról, hogy egyesek a felezésekkel visszaéltek, ezért érthető is, hogy azok, akik nem akarták elism erni a kubini felezéseket szükségfelezéseknek, nem em lékezve a ren d elet k i adási időpontjára, azzal érvelhettek, hogy tiltó re n delkezés létezett m á r 1873/74-ben. De m inden kétséget eloszlat azon tény, hogy a Dim itrovic ügyvéd hagyatékában m egőrzött leveleken sikerült ez ideig m egtalálnom három tépéssel és egy ollóval felezett bélyeg m indkét felét, és ezzel teljesen bizonyítottnak tartom, hogy nem a posta k á rá ra végzett felezésről van szó ebben az ügyben. L evélkézbesítési szabályzatok Az 1850-ik év m árcius 26-án kiadott Szabályok a levélbér, s annak levéljegyek által leendő beszedése irá n t c. rendelet 10. p o n tja kim ondja: K ézbesítési díj. Olly postahelyeken, a hol álladalm i levélhordók nem foglalkozhatnak m inden levél kézbesítéséért 1/2 k rajczár fizetendő novem ber 1-én az új pénzegység bevezetésekor ez a házhoz szállítási díj 1 k ra jc á rra em elkedett. A rendelet érvényben volt 1873/74-ben, m ivel ez csak 1887-ben le tt eltörölve. H ennyey Vilmos közlése szerint (18):...fe le m e l ték irodai átalán y u k at s részükre kézbesítési átalán y t is ad tak kárpótlásul azért, hogy a levélpostai küldem ényeket s utalványokat, am elyekért eddig 1 1 kr. kézbesítési d íjat szedhettek, ezután díjm entesen voltak kötelesek kézbesíteni. A szerződéses postam esterek évi fizetése 120 Ft volt ( között), vagy pedig a jövedéki bevételhez arányosított provízió. (19) A m inim ális n a pi díj teh át kb. 40 k rajcár volt. Ezért érthető, hogy a postam ester saját anyagi érdekéből m egtett m indent, hogy csak kikézbesíthesse a Dim itrovic ügyvéd által feladott leveleket, hiszen azok u tán volt egy-egy k ra jc á r személyes jövedelm e! Persze a cím zettek sejthették, hogy a levél ügyvédi felszólítást tartalm azo tt és így nem voltak h a jla n dók azokat a postától 1 k rajcárért kiváltani. E rre a postás rá írta a levélre, hogy az átvételt m egtagadta és visszavitte a leveleket az ügyvédhez. Sőt gondolom, hogy tőle beszedte még az 1 kr. kézbesítési költséget is. Részben ezzel m agyarázható az, hogyan k erü ltek ezek a levelek vissza Dim itrovichoz. Érdekes a postam ester napi jövedelm ét összehasonlítani az ügyvéd tiszteletdíjával, am i levelenként 1 F t 50 k rajcárt te tt ki, m íg a levél viteldíját külön k iró tta a tartozókra. Ilyen adatok tu d atában teljesen nevetségesnek tű n ik az, hogy az ügyvéd m ár használt bélyegeket áztato tt le és azokról a bélyegzett részeket letépve rácsirizelte a m aradékot m ás levelekre csak azért, hogy szerezzen a posta k á rá ra egy k u pica pálin k át M iutzáné korcsm ájában. H ogyan csinálta a postás a felezéseket? E rre a kérdésre a választ Dr. K am ody Miklós adta m eg ja n u á r 24-i hozzám intézett levelében. Most jön a kérdések kérdése: hogyan felezett? H át részben ollóval, részben meg m ikor nagyon sie-. te tt szakító lemezzel. Ez a szakító lemez egy kem é nyebb fém lapka volt, hasonló anyagból készült, m in t 10

13 9. ábra: Dimitrovic ügyvéd irodájából származó leveleken talált felezések 11

14 a rovatoló tábla, am in a kétpéldányos okm ányokat, rovatlap, feladóvevény, szelvényes felvevőlap stb., stb. vágták. A lakja L-form a volt, éle elég éles volt. Ügy használták, hogy a hosszúkás oldalát rászoríto tták a tépendő papírra és a p ap írt bélyeget a lem ez vonalában eltépték. H a jól szorította, szép v á gási felületet kapott, ha nem, vagy elm ozdult, bizony a bélyeg eltépése se sikerült. Ezért találkoztál nem pontosan felénél elvágott bélyeggel. Vagy egyik, vagy m ásik nagyobb m aradt. Így ta lá n összeillesztési k í sérleted még könnyebb. M egfigyelésem szerint ahogyan a fotókat k i tu d ta m venni az átlósan te lezettek ollóval vágottak, a szakítottak nem átlós felezések. Á tlósan nehéz is lett volna szakító lemezzel felezni, úgy csak kínlódhatott volna vele. Így teh át a téglalap alakú bélyeget kb. Ferenc Jóska feje a la tt ez felet m eg a fél d arabnak kettészakította. M egfigyelésem szerint nem leh etett valam i pedáns pontos em ber, m ert a bélyegeket nem az előírt jobb felső sarokba ragasztotta, b á r m entségére szolgáljon egyik-m ásik levélnél ezt nem is nagyon te h e t te. De ahová szépen ragasztotta, ott is bizony ferdén te tte fel a bélyegeket. Nem szükséges e nyilatkozathoz m egjegyzéseket fűznöm, csak annyit, hogy a levelek szövege eláru l ja, hogy a postásnak valójában sietős volt a dolga szeptem ber 30-án, m ert a 28-án keltezett levelekben az állt, hogy az adósok tartozásukat még folyó hó vége előtt kötelesek az ügyvédnél kielégíteni. Valószínűleg Theodorovic postam esternek erről tu d ta volt és így született m eg szám ára a szükséghelyzet, am i a felezésekre kényszerítette. Ha ugyanis csak 2 krajcárosokkal b érm entesítette volna a leveleket, akkor m egbüntethették volna bevételi kiesés m iatt. Többet, 4 k ra jc á rt m eg nem szedhetett, h a feljelen tik k id erü lt volna, hogy rosszul rendelt. Más h i v ataltó l vagy m agánárustól bélyeget* átvennie szigorú an tiltva volt. Feltevésem szerint a postam ester szám ítva azzal, hogy a felezések R u b in b an m arad nak, jav u k visszakerül az ügyvédhez és így nem lesz az ügyről tudom ása a tem esvári igazgatóságnak valójában nagyon okosan oldotta m eg az ügyet. Egyszer és m indenkorra m eg kell jegyeznünk azt, hogy csak a fen n m arad t levelek alap ján ítélkezhetünk, m ert ki tudja, hogy hány m ás felezést volt kénytelen csinálni a postás, esetleg m ás feladók levelére is, am elyekről nincs tu d o m ásu n k! A felezések szám ának becslésekor érdekes tek in tetbe venni a piszkos bélyegeket. Érthető, hogy ilyenek felhasználása azok m alm ára h ajto tta a vizet, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy ezek D im itrovic ügyvéd leáztatott bélyegei voltak. De sokkal érthetőbb az a m agyarázat, hogy volt a postán becserélésre szánt piszkos bélyeg és am in t a 2 k rajcáros is fogyób an volt, ezeket is kénytelen le tt Theodorovic felhasználni. A m egtalált négy tép ett féldarab éppen k é t ilyen piszkos bélyeg felezése! (Á bra 9.) M iért a postán adták fe l a leveleket? A bban az időben vidéki városban postaládák nem voltak, ezért a leveleket a postán ad ták fel. E rre k ü lönösen nagy szükség volt 1873-ban, m ert július 1-én a m éter-rendszer bevezetésével kapcsolatosan változott a súlyegység is. A levelek sú lyhatárát 1. fokozat leszállították az eddigi 17,5 gram m ról (1 vám lat) 15 gram m ra. Ily kis súlykülönbözet m érésére nem volt m indenkinek m érlege. N orm ális eljárás volt tehát, hogy a levelekre a m é rés elvégzése u tán ragasztották fel a bérm entesítést a postán; ezért o tt készülhettek a felezések is. A korabeli ügyvédi iroda m űködéséről Az 1873-ban írt levelek egy bizonyos Advokat* S topfkuchen nevében íródtak, de m inden levél aláírója G eorg D im itrovic R echtsanw alt (ügyvéd). 12

15 Eddig nem sik erü lt kiderítenem S topfkuchen kilété t és egyelőre annál m aradtam, hogy 1873-ban Dim itrovic ügyvédbojtárként volt alkalm azva Stopfkuchen irodájában. De a ném et szóhasználat az A dvokat szót inkább a valódi fogalom ra használja, m íg a R echtsanw alt szót a védő ügyvédre. E zért nem kizárt, hogy Stopfkuchen a pancsovai járásbíróságon keresendő, esetleg m in t szolgabíró. E nnek a viszonynak különösebb jelentősége nincs az ügyre, de szám om ra sem, m ert az ügyvédbojtárt nem én találtam fe l. A nnyit sik e rü lt feltárn i D im itrovic G yörgy személyéről (20), hogy az 1871-ben kiadott Egyházi és K özoktatási H atóságok tiszti név- és cím tá ra c. kiadványban szerkesztője Bósits G ábor a Szerb N em zeti Egyház (Szerb P atriarchatus) kongresszusának képviselői között m int világi tag em lítve van, közelebbi lakhely feltüntetése nélkül. K étségtelen, hogy róla v an itt em lítés. Az ügyvédi irodában volt legalább k é t írnok alkalm azva, m ert a grafológiai m egfigyelések alapján jól elkülöníthetők a kézírások. Az egyik írnok a K ubin szó írásakor a keltezésben ném et, m íg a m ásik latin nagybetűvel írta a város nevét. (Ábra 10.) De a cím oldalon is láth ató k eltérések: (Á bra 11.) Több levélnek m ás-m ás személy írta a szövegét és a levél összehajtogatása után a címzést is a küloldalon. Több levélen a levél belső és külső címzése között eltérések észlelhetők. A leveleket egy GD m onogram os pecsétnyom óval vörös viasszal zá rtá k le. A sok bankhoz ügyvéd kellett. M int a II. részből kitűnik, m ás ügyekből is fennm aradt több levél, ami ugyanazon napi keltezést és bélyegzést visel. T ehát a M iutza-ügy levelei e tek in tetb en sem alkotnak kivételt. Az a tény, hogy vasárnap is dolgoztak, m egfelel a korabeli szokásoknak. ^ e Z ábra X Az előző fejezetben m ár utaltam arra, hogy részben mi volt annak az oka, hogy a levelek viszszakerültek az ügyvéd irodájába. Á ltalában kis összegekről szóló felszólításokról volt szó, am iket az ügyvéd feladhatott volna ajánlottan és tértivevénnyel. Ezzel m egterhelte volna további 8 k rajcárral az adósokat. Szokásos volt akkoriban, hogy az adós a tartozása kiegyenlítése vagy m egtagadása m ia tt felkereste szem élyesen az ügyvédet, m agával vivén a levelet. M i vel az ilyen levelekről nem csináltak m ásolatokat, a visszakapott eredeti példányra írta rá az ügyvéd a m egbeszélés eredm ényét. Em lítendő az is, hogy a postán kézbesített levelet az ügyvéd b ead h atta a járásbíróságnak, m in t bizon y íték o t a felszólítás m egtételére. Filatéliai adatok Szerencsés körülm ények folytán lehetőségem volt a levelek zöm ét felülvizsgálni. Sajnos a 2 krajcáros réznyom atos bélyeg színe 1873 körül oly halvány volt, hogy a bélyegek ívbeni elhelyezkedését az ism ertető jelekből m eghatározni nem tudtam. A bélyegek ívbeni elhelyezkedését a P alm ans-féle fogazási kulccsal m eg leh e te tt volna h a 13

16 tározni (21.), de m indezen k é t foglalkozás a hagyom ányos filatélia szerszáma, am elyek engem et m ost nem érdekeltek különösebben, m ert én inkább az ügy p o statörténeti oldala irá n t érdeklődtem. A teljes és felezett bélyegekről k a p o tt összbenyom ásom kivéve a piszkos bélyegeket az volt, hogy a bélyegek ugyanazon ívből eredtek. A nnak ellenére, hogy nem használtam fel a Palm ans-féle kulcsot az ívhely-m eghatározáshoz, gondoskodtam m indig a fogazásról egy pontos nagyalakú ra jz o t készíteni. Több ezer 1871-es kiadású bélyeg tanulm ányozása u tán van gyakorlatom abban, hogy m egállapíthassam a jellegzetes fogazási eltolódás alapján, hogy a bélyegek az ív felső részéből eredtek, főleg annak a jobb feléből. K ivételesen a 13. levélen sikerült m eghatároznom, hogy a teljes bélyeg az ív 23., m íg a felezett a 13. ívhelyéről szárm azik. B em utatunk egy áttekinthető táblázatot az eddig fellelt levelekről, am elyek D im itrovic ügyvédi irodájából szárm aznak. A levelek számozása azok fellelési sorrendjében történt, te h á t tetszőleges. A leveleket a bérm entesítés m ódja alapján három csoportba osztottam. I. Egy egész és egy tépéssel felezett 2 krajcárossal bérm entesítettek. II. Egy egész és egy ollóval felezett 2 krajcárossal bérm entesítettek. III. Szabályosan, 3 krajcáros bélyeggel bérm entesítettek. A táblázat jobb oldalán levő jelekből kitűnik, hogy m elyik felezett bélyegek képezik egy-egy egész bélyeg felosztott részeit. A zt is m u ta tja a táblázat, hogy a II. csoport leveleit egy évvel későbben írta az ügyvéd azoknak, akik az 1873-as felszólítására nem reflek táltak. A levelek szövegébeni ilyen utalásokról következtetek arra, hogy az I. csoportnál zárójelben fe ltü n te te tt személyeknek is ír t 1873-ban levelet. B em utatásra kerülnek ezután a felezett bélyegek rajzai a tépési, vagy vágási vonal feltüntetésével. (Táblázat) Rem élem, hogy jelen tanulm ányom m al sik erü lt bebizonyítanom, hogy az szeptem ber 30-án és az szeptem ber 6-án K ubinban készült felezések valójában szükségfelezések voltak. Ezeket Theodorovic P ál postam ester csinálta, nem pedig Dim itrovic ügyvéd. Szükségesnek ta rto tta m k ité rn i a m ellékkörülm é nyekre is, hiszen az ellentábor fegyvertárában főként ilyen érvek szerepelnek, a m egcáfolhatatlan té nyekkel szemben. Jelen tanulm ányom m al a k u tatást nem tartom lezártnak. K eresem a m ég hiányzó leveleket. Rasic M irko felvilágosítása szerint E dw in M üller m érnök kb. 35 darabot vásárolt. Hogy ezekből hány közönséges 3 k ra j cáros rejlik itt vagy ott, nem tudom, de a II. részben közölt táblázatból kitűnik, hogy legkevesebb 16 levél volt szeptem ber 30-i és legkevesebb 8 levél szeptem ber 6-i bélyegzéssel. Ehhez hozzávéve a 11 darab ism ert 3 krajcárossal bérm entesített levelet, eljutunk a kb. 35 levélhez. A 8. oldalon közölt M üller-ad ato k alap ján a K lein-gyűjtem ényben volt 6 té péssel felezett és 4 ollóval vágott bélyeges levél. Mivel a K lein gyűjtem ényben volt leveleken ra jta van a K J m onogram és Edw in M üller kézjegye, és eddig ezek közül csak egy ism ert, elgondolásom szerint a még nem ism ert levelek a K lein-gyűjtem ény még fel nem oszlatott részének a tulajdonosánál vannak. Felkérem kedves olvasóim at, hogy segítsenek további adatokkal, hogy közös m u n k áv al még fényesebbé csiszolhassuk a m agyar p o statö rtén et ezen d rá gakövét. 14

17 TÁBLÁZAT A D im itrovics ügyvéd ira ttá rá b ó l eredő levelekről Sorszám A levél kelte A bélyegzés kelte A kereső fel neve ^ keresett fél neve I. csoport. Egy egész és egy tépéssel felezett 2 krajcárossal bérm. levelek 5/ Miutza Lasar Jánoskov 20 Nestor Benna 12 Proka Nikolics 26 Kosta Beronics 21 Nikola Lunga 24 Georg Scharmesch 3 Armen Scharmesch 4 Franz Kestler 8 Franz Alt Krikl 11 Jowani Radiwoi (Josef Tinter) (Raul Bunda) (Achim Sirbuly) II. csoport. Egy egész és egy ollóval felezett 2 krajcárossal bérm. levelek Miutza Raul Bunda 10 Raul Ollar 1 Josef Tinter 9 Awram Sarmesch 13 Achim Sirbuly III. csoport. Normálisan, 3 krajcáros bélyeggel bérmentesített levelek Gerics Josef Schweitzer 15 Georg Bogitjev 22 Jákob Főit Erbej Jovan Nikolics Kozáry Johann Lemlaics 17 f Jósa Wischincsky 18 Lorenz Baltes Johann Naglics 7... Katha Gerics Jofim Erbei Müller Zuckerbácker IS

18 Jegyzettár (1) Mirko Rasic, Toronto: Function of Military Bordér District was to Forestall an Ottoman Invasion. Megjelent a Postai History Joumals évi júliusi számában. Ennek, magyar fordítása megjelent a Filatéliai Szemle évi VIII., IX. és XI. számában Határőrvidék. Az akkori katonai határövezet mint védelem a törökök rajtaütései ellen címmel. (2) Alain Gibbs (H. R. Harmer Inc. USA munkatársa): Hungary, Its Stamps and Postai History (Magyarország bélyegei és postatörténelme). Megjelent a Collector Club Philatelist évi májusi és júniusi számában, az idézet a 253. oldalról ered. (3) News of Hungárián Philately. Vol. 6 No, 3 et május június és július augusztusi száma. Kiadja The Society fór Hungárián Philately, Cheshire, USA. (4) A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Szerkesztését vezette és kiadja az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Budapest (5) Megjelent először a A Bélyeggyűjtő évi 12. és évi 1. és 2. számában, majd későbben különnyomatként is. (6) Dr. Abdul G. Khan: Austro Hungárián Administration in the Military Zone, Kiadta: Croatian Philatelic Society, The Trumpeter c. lapjában Vol. 6. No. 4. et 5. Summer (7) Alfréd Clement: Handbuch dér Féld- und Militárpost in Österreich. Megjelent 1964-ben, Grázban a szerző kiadásában. (8) Térfi Béla: A bélyegelőtti levelek és azok lebetűzése, kiadta a LEHE, Budapest Megjelent német nyelven is Rampacher Pál fordításában. (9) Ezeket a naptárakat a róm. katolikus egyház adta ki, de léteznek görög-keleti változatban is. A naptári részen kívül tartalmazták ezek az egyház, a közigazgatás, az oktatásügy hivatali személyeinek a névsorát. így fel vannak sorolva a postamesterek nevei hivatalonként, sőt érdekes útvonaltáblázatok is találhatók a kocsipostáról. A naptár adatai az egy évvel korábbi adatoknak felelnek meg. (10) Dr. Kamody Miklós közlései: Magyar Postászati Évkönyv évre A Postás Évkönyv 1883 Böszörményi Kálmán: Postamesterek és Postaszállítók Névsora, Budapest c. művekből. (11) Magyar- és Erdély- Országai Posta s vontatójárások Földképe a legújabb Kucfők szerint rajzolva Grimm V. által Pesten a mű- és szorgalomtárban. (12) Post-Karte dér Kronlánder Ungarn, Siebenbürgen, Croatien Slavonien, Serbien Bánát nebst dér k. k. Militár-Grenze gezeichnet von F. Fried, Wien, Bei Artaria et Comp. Sok kiadásban ismert. Jelentősebb változások csak a század közepe után találhatók a vasútvonalak kiépítése következményeként. (13) S. D. Tchilinghrian W. S. E. Stephen: Austrian Post Offices Abroad (A külföldi osztrák postahivatalok) III. rész Kiadta: The Austrian Stamp Club of Great Britain. A könyvben részletes irodalomjegyzék található további a témával foglalkozó művekről. (14) A Magyar Sz. Korona Országainak Postai, Távírdái, Vasúti és Gőzhajózási térképe. A legújabb felmérések és egyéb hivatalos források nyomán tervezte, rajzolta és GOROVE ISTVÁN Földművelés Ipar és Kereskedelemügy M. K. Miniszter Ö nagyméltóságának legmélyebb tisztelettel ajánlja Szalay László gondnok a földmívelés ipar és kereskedelemügyi m. k. minisztériumban. Kőbe vésetett és nyomtattatott a m. k. telekezeti kőnyomdában Budán (15) Dr. Anton Jerger, Wien: Felezett bélyegek Különleges bérmentesítések osztrák klasszikus.bélyegeken. Filatéliai Szemle évi XII. sz. Eredetileg megjelent a Die Briefmarke c. folyóirat júniusi, ünnepi WIPA-számában. (16) Hamza Imre: Borítékkivágások és felezett bélyegék. Filatéliai Szemle évi XII. számában. (17) június 23-i sz. rendelet, ami megjelent a P. R. T július 9-i 19. számában. (18) Dr. Hennyey Vilmos: A Magyar Posta Története Budapest o. (19) Ugyanott 177. oldal. (20) Dr. Kamody Miklós közlése. (21) Monográfia III. kötet 292. oldal, valamint 394. oldal. 16

19 Hamisított bélyegzések klasszikus bélyegeken SURÁNYI LÁSZLÓ 1061-ben a B udapesti Fővárosi Bíróság B. IV/349/ sz. ala tt nagy volum enű bélyegham isítási és csempészési p ert tárgyalt. A ham isításra használt nyom óeszközöket lefoglalta, m ajd a bizonyító eljárás és ítélethirdetés u tá n a M agyar Posta Bélyegm úzeum ának átadta. A b ű n té n y t elkövetők részleges ham isításokat k é szítettek: eredeti olcsó bélyegekre felülnyom ásokat ham isítottak. A felülnyom ások szövegeit klisírozták és így készítették a ham isítványokat. K edvenc te rü letük a még olcsón és többnyire ívekben is fellelhető arató-parlam entes kiadások voltak, am elyekre töm e gesen készítették az ún. megszállási felülnyom ásokat. Tevékenységük nem csak a m agyar bélyegek ham isítására terjed t ki, hanem az olcsón fellelhető külföldi anyagokra is. Nem a nagy értékek készítése, hanem az összeállításokhoz felhasználható bélyegek szám á nak növelése v olt a céljuk. A ham isításnak veszélyes, de viszonylag á rta lm a t lanabb form ája volt ez, m int az értéknövelő klasszikus bélyegzések ham isítása. A lefoglalt bűnjelek között sok érdekes m agyar és külföldi szárm azású bélyegző ham isítv án y át is m egtaláljuk. Ügy gondoljuk, jó szolgálatot teszünk, ha a m agyarnak szám ítókat közreadjuk. Segítséget szándékozunk nyújtan i m ind az adás-vételnél, m ind a cserék bonyolításánál, hisz a valódiság felism erése döntően befolyásolja a cserék létrejö ttét vagy az árak alakulását. A következőkben betűrendben b em u ta to tt ham isíto tt bélyegzőlenyom atok m ellett m egadjuk a M agyar Bélyegek M onográfiája alapján a típusm eghatározásokat és az eredeti bélyegzők használatba vételének idejét. Az ábrákról is látható, hogy a ham isítók az eredeti bélyegzőkhöz képest jó m inőségű kliséket készítettek. A klisírozásra használt fotók sok esetben m egegyeznek a m onográfiában közölt ábrákkal. Az egyezést a táblázaton m inden esetben k im u tatju k. Nem leh etetlen, hogy m ár a m onográfiában is ham is levonatról készültek az áb rák ala p já t képező rajzok. Az is lehetséges, hogy m indkét esetben azonosan valódi a klisék ala p já t képező bélyegzőlenyom at. Levelek, levéldarabok azonosításánál ajánlatos ezeket figyelem be venni. A ham isított objektum ok a fentiek m iatt egyszerű ránézésre a valódiság benyom ását keltik. Az itt közölt bélyegzések vizsgálata a leveleken és levéldarabokon te h á t igen fontos. 17

20 T A ham is bélyegzések felism erésének lehetőségei 1. Először vizsgáljuk m indig a levél kordbeliségét, ennek m egfelelően a ra jta levő címzést, a postai jelzéseket, az érkezési bélyegző m eglétét, esetleg a levél szövegében a keltezést, vagy az ira ttá ri feljegyzéseket, a p a p ír és a tin ta m inőségét, színét. 2. Nyom ravezető lehet a bélyegzőfesték színének egyeztetése, ez u ltrav io lett lám pa segítségével m egállapítható. 3. A bélyegzőket nem véséssel, hanem fotográfiák után, cinkográfiai úton előállított klisékkel ham isították. Az elkészült kliséket nem szerelték deszkára, így használatuk a bélyegre helyezés pillanatában kom plikált volt, a lenyom at sokszor foltosra sikerült. 4. A fentiek következm ényeként a bélyegző lenyom atának közvetlen környékén a bélyegzőfestékkel azonos színű foltok jelenhetnek meg, am elyek a klisé széléről szárm aznak. 5. A vizsgálatnál feltétlenül figyelem be veendő a bélyegző kelte. A ham isítványok ugyanis állandóan azonos dátum ot m utatnak, m ivel a számok nem változtathatók. T ehát a közölt bélyegzők keltjével ellá to tt leveleket, levéldarabokat eleve fogadjuk kétkedve. 6. Vizsgálandó a bérm entesítésre használt bélyeg. Nem valószínű, hogy m inden esetben a ham isítók használatlan bélyegeket használtak. A lapos vizsgálato t érdem el a bérm entesítésre alkalm azott bélyeg abból a szem pontból, hogy nem volt-e m á r előbb felhasználva. E láru lh atják régi bélyegzőnyom ok, esetleg a ham is bélyegzőnyomok alatt előtűnő halvány bélyegzések. M ásrészt vizsgálat tárg y át kell képeznie annak, hogy a bérm entesítésre h aszn ált bélyeg valódi-e, esetleg egy olcsó újnyom at. Legjobban a papír minőségéről, színéről, esetleg típushiányról állap ítható meg. 7. Legyünk óvatosak a levéldarabokkal és az egyedülálló bélyegekkel szemben, am elyeken csak részbégyegzések vannak. Lehet, hogy a bélyegzés készítésénél a lenyom at környéke nagyon elszíneződött, foltossá vált, ezért le tt az eredetileg levélnek tervezett objektum ból csak levéldarab vagy a ham isítók kénytelenek voltak leáztatni és m int egyedülálló használt bélyeget továbbadni. KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLOK LUXUS MINŐSÉGŰ KLASSZIKUS BÉLYEGEKET minden változatban, a világ bármely országából! LEVELEK, LEVÉLDARABOK különösen érdekelnek. K A L O C S A teljes bélyegzésért 50% felárat fizetek! L A C Z A LÁ SZLÓ bélyegkereskedő BUDAPEST, VÁCI UTCA