VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006

Átírás

1 VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006 M agyarország

2 A kiadvány m egjelenését tám ogatta: M icrosoft M agyarország K ft. Kiadja: GK I Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó: Vértes András Szerkesztette: Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva: 2006.július 31. Borítóterv és nyom daielőkészítés: Skylightsoft Bt. N yom daikivitelezés: Norm a Nyom dász Kft.H ódm ezővásárhely Készült:1000 példányban (B/5) Budapest, 2006

3 A kiadvány szerzői: Adler Judit Bíró Péter BorsiBalázs Kis Gergely Losoncz M iklós Lőrincz Vilm os M olnár László Ném ethné PálKatalin Udvardi Attila Viszt Erzsébet Lektorálta: KarsaiGábor Kis Gergely

4 M inden,am it én m ondani tudok,m egcáfolható. Minden, amit mondani tudok, annak alighanem a diam etrális ellentéte is bebizonyítható. D e továbbá:az em ber nem is tudhat m indent, adataim tehát kétségtelenül hiányosak lesznek m indenben, am it állítok.ezenfelül adataim hibásak is lesznek. N o de dobd el a felét annak,am it m ondok, abból is kijöhet valam i. M ert valam i kis igazam at azért javarészt felfedezheted abban, am it hosszú életem során és sok töprengés árán m egállapítottam.h a jól odafigyelsz. (Füst M ilán:ez m ind én voltam egykor. H ábi Szádi küzdelm einek könyve.)

5 TARTALOM Bevezetés A gazdaság fenntartható növekedése A gazdaság fejlettségiszintje Az élet m inősége A környezet fenntarthatósága A versenyképesség alapvető feltételei A m unkaerő kínálata Term elékenység Árak és költségek Árak Bér jellegű költségek Egyéb (nem bér jellegű) költségek Piacok és befektetések Gazdaságpolitika Adózás és gazdaságiszabályozás Adózás Gazdaságiszabályozás Gazdaságiés technikaiinfrastruktúra Beruházások az infrastruktúrába Közlekedésiés energetikaiinfrastruktúra Lakáshelyzet Az inform ációs és kom m unikációs technológia Az IKT vállalatialkalm azása Az IKT szerepe a lakosság körében E-korm ányzat Innováció Befektetések az újtudásba Innovációs m iliő,hálózatok Az innováció hatásai O ktatás és képzés Ö sszefoglalás A gazdaság fenntartható növekedése A versenyképesség alapvető tényezői Gazdaságpolitika Függelék Kiemelt adatbázisok Egyéb jelentősebb adatforrások Rövidítések m agyarázata Ábrajegyzék

6 Előszó Magyarország nem zetközi versenyképessége m eghatározó szerepet játszik a gazdaság előrehaladásában. A vállalkozásoknak, az önkorm ányzatoknak és az állam i szolgáltatásoknak egyre erősebb versenyben kell helytállniuk E urópában és a világban. N apjainkra a fejlett gazdaságok szám ára a hagyom ányos term elési tényezők költségversenyével szem ben egyre inkább az em beri tőke, az innováció, a tudás fejlesztése és hasznosítása válik a versenyelőny m egszerzésének kulcsává. A világ egyszerre globalizálódik és polarizálódik. A felzárkózó országokat a rájuk jellem ző alacsonyabb költségszint a nagy m ennyiségben előállított szokványos, szokásos term ékek piacán növekvő versenyelőnyhöz juttatja. Ugyanakkor a fejlett gazdaságok m ára kifinom ult tudásgyárakkal rendelkeznek. A z ezekből folyam atosan kiáram ló új elképzelések adott feltételek m ellett értékesíthetők és olyan új term ékekben, szolgáltatásokban, technológiákban öltenek testet, am elyek piaci m egítélésében a költségtényező csak m ásodlagos szereppel bír. A z így m egszerzett versenyelőny nagyságrendi m egtakarításokat eredm ényez. Így válik a tudás, és ennek piacosított form ája, az innováció, a fejlett gazdaságok exportjának kulcstényezőjévé. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 is tanúsítja, hogy M agyarország nem zetközi összevetésben versenyképes gazdaság, de keveset költ kutatás-fejlesztésre és innovációra, különösen a vállalati ráfordítások m aradnak el a versenytársakétól. A külföldi tőke által meghatározott ipari, pénzügyi, kereskedelm i szektor hatékony, jól alkalm azkodik a globális piaci kényszerekhez, ám egyelőre nem tám aszkodik eléggé hazai tudásra (a hazai klaszterek fejletlenek, a vállalat-kutatóhely együttm űködések ritkák). A z üzleti környezet kevéssé innováció barát. Így összességében nem m eglepő, hogy az új tudás hasznosulása (az új term ékek aránya, a szabadalm ak szám a) m essze elm arad a nem zetközi átlagtól. M indez élesen exponálja azt, hogy az em beri tőkét nem eléggé fejlesztjük, és nem használjuk jól ki. A z állam i szolgáltatások jószerével nem versenyképesek, a m ikro - és kisvállalkozások többsége nem piacképes. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 hozzá kíván járulni ahhoz, hogy m egtaláljuk a válaszokat a jövő kihívásaira. A z inform ációtechnológiát intenzíven használó vállalkozások és az állam i szolgáltatások színvonalában is m egm utatkozó üzleti környezet két vonatkozásban is erősíthetik M agyarország versenyképességét: hatékonyságnövelés és inform ált döntéshozatal révén. A hatékonyság növelésén ek eszköze a felgyorsuló kom m unikáció és reakcióképesség, képzett és rugalm asan tovább képezhető m unkaerő, átlátható, tervezett üzleti és igazgatási folyam atok, ügyfelekkel való kapcsolattartás m inősége, piacra jutás vagy piacbővítés lehetősége. A z inform ált döntéshozatal képessége arról szól, hogy m ilyen aktív ism eretekkel rendelkezünk a nem zetközi piac trendjeiről, adott esetben hogyan tudjuk azokat m agunk is alakítani, ism erjük-e versenytársainkat, képesek vagyunk-e a versengés-együttm űködés m egfelelő arányait alkalm azni m ind a term elés-értékesítés, m ind a találm ányi rendszerben m egvalósuló innováció területén, azaz innovációnk, piacbővítési am bíciónk valós piaci lehetőségeket céloz-e meg.

7 E zen, az inform ációtechnológia és telekom m unikáció révén m egvalósított eszközökkel, a belőlük adódó versenyelőny m egszerzésével, versenyképesség fenntartásával a főleg nem zetközi és vezető hazai nagyvállalatok többsége él m ár. V iszont igen erős deficitet tapasztalhatunk a hazai kis- és középvállalkozások, és bizo nyos esetekben a közigazgatási szervezetek körében. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 ezen különbségekre is rávilágít azzal a szándékkal, hogy a m egfelelő következtetéseket m ár tisztelt O lvasóink vonják le. V értes A n d rás G K I G azd aságku tató Z rt. eln ök V ityi P éter M icrosoft M agyarország K ft. ü gyvezető igazgató

8

9 Bevezetés A versenyképesség hosszabb ideje a közgazdasági gondolkodás középpontjában áll. A nagyszám ú publikáció m ellett a tém a felértékelődése abban is kifejezésre jut, hogy m ind több országban (E gyesült Á llam ok, E gyesült K irályság, Írország stb.) állítanak össze versenyképességi jelentéseket és alakítanak versenyképességi tanácsot. A cél a gazdasági döntéshozók és a gazdasági szereplők orientálása, a versenyképesség, m int szem pont és követelm ény érvényre juttatása a legkülönfélébb döntésekben, m akrogazdasági, azon belül horizontális politikákban. A versenyképesség az E urópai U nióban is hosszab b ideje kiem elt prioritás, ahol 1994 óta készítenek rendszeresen versenyképességi jelentést. A legutóbbit, am ely a nyolcadik a sorban, 2004-ben publikálták. A V ersenyképességi T anácsot 2003 tavaszán hozták létre, am elynek feladata az, hogy aktív szerepet játsszon az E urópai B izottság által kidolgozandó integrált stratégia keretében és a horizontális és szektorális kérdések rendszeres áttekintésében. M agyarországon is létrejött V ersenyképességi T anács. E ddig nem készült azonban az am erikaihoz, a brithez, az írhez és az európai közösségihez hasonló felépítésű és m élységű versenyképességi jelentés. A V ersenyk épességi É vk önyv hiánypótlónak tekinthető, am ennyiben nagyszám ú olyan tényezőről ad áttekintést, am ely közvetlenül vagy közvetve érinti egy ország versenyképességét. A tájékoztatás m ellett fontos célja az É vkönyvnek az is, hogy m eghatáro zza M agyarország, azon belül a m agyar gazdaság versenyképességét egyrészt időbeli összehasonlításban, pontosabban a 2000 utáni időszakban, esetenként azt m egelőzően is, m ásrészt földrajzi összevetésben, azaz a versenytársakhoz képest. A kétféle összehasonlítást az indokolja, hogy a versenyképesség egyrészt dinam ikus fogalom, azaz időben változik, m ásrészt relatív, azaz egy ország, régió vagy vállalat versenyképessége nem önm agában, hanem m ásokhoz, konkrétan a versenytársakhoz képest értelm ezhető. A z É vkönyv nem zetközi összehasonlításaiban elsősorban a M agyarországhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinttel, adottságokkal, gazdasági szerkezettel, fejlődéstörténeti örökséggel stb. rendelkező országok szerepelnek, am elyek M agyarország versenytársai is. Ahol csak m ód volt rá, szerepeltettük az összehasonlításokban a m ájus 1. óta E U -tag kelet-közép -európai E U -országokat, kiem elten a visegrádi négyet és a balti állam okat, az EU-tagság várom ányosait, B ulgáriát és R om ániát, helyenként H orvátországot, valam int három olyan fejlett európai országot A usztriát, F innországot és Íro rszágot amelyek példája sok szem pontból iránym utató szám unkra is. N éhány nem -európai országot Izrael, Japán, E gyesült Á llam ok pedig a globalizációs folyam atokban játszott fontosságuk miatt vontunk be az összehasonlító vizsgálatba. A z E U, vagy O E C D átlagok nem teljes körű szerepeltetése a fejlett országok m ögötti lem aradás bem utatását szolgálja, egyben orientációs pontok is a felzárkózást illetően. A kéziratot nyarán zártuk le, a nem zetközi adatbázisokban az addig rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, adatsorokat dolgoztuk fel. 1. oldal

10 1 A gazdaság fenntartható növekedése Egy ország versenyképességének növelése nem önm agáért való cél, sokkal inkább egy eszköz, m ely az adott országban élő em berek életszínvonalának növelését, a hum án erőforrások színvonalának javulását szolgálja oly m ódon, hogy a társadalom fizikai környezete egy fokon túlm enően ne szenvedjen kárt. E z a fejezet összefoglalja, hogy m ás országokkal összehasonlítva m ilyen gazdaság teljesítm ényt ért el idáig M agyarország, a versenyképesség-javulás eredm ényeként a gazdasági fejlettség szintjét, az em beri élet m inőségét és a környezet fenntarthatóságát tekintve. A gazdaság fejlettségi szintje A gazdaság fejlettségi szintje és a versenyképesség között szoros kölcsönhatás van. A versenyképesség javulása hozzájárul a G D P dinam izálódásához, am i az elm aradott országokban a gazdasági felzárkózás alapvető feltétele. A z egy főre jutó G D P vásárlóerő -paritáson m érve az a nem zetközileg elfogadott m érőszám, am ely a gazdaság fejlettségi szintjét a legtöm örebb form ában fejezi ki, s lehetőséget kínál nem zetközi összehasonlításokra. M agyarországon és a többi visegrádi országban a rendszerváltás utáni m ásfél évtizedben az E urópai U nió országainál gyorsabban növekedett a gazdasági fejlettség szintje, s így az bár továbbra is lem aradva közelebb került az E U -15 országokhoz. Az em beri élet m inősége A versenyképesség javulásának eredm énye, de egyben annak feltétele is, hogy az életszínvonal növekedjen. E nnek nem zetközi összehasonlítására alkalm as a hum án erőforrások m inőségi m utatója (H D I Human Development Index), amely együ ttesen fejezi ki a várh ató élettartam o t, az o ktatásb an való részvételt, az írn i- olvasni tudást és az állam polgárok jövedelm i viszonyait. M agyarországon és a többi kelet-közép -európai országban ez az index jóval alacsonyabb, m int a világ fejlett országaiban. A környezet fenntarthatósága A gazdasági növekedés, fejlődés csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha ez nem jár a környezet súlyos károsításával, nem veszélyezteti a jövő generációinak életfeltételeit. M agyarországon annak nyom án, hogy m arkánsan átalakult a gazdaság, azon belül is az ipar ágazati szerkezete, több környezetszennyezést jelző m érőszám javulást mutat, viszont nagy az elm aradásunk a szem ét és hulladék hasznosításában. 2. oldal

11 1.1 A gazdaság fejlettségi szintje A z E urópai U nió országai között m indig is nagyok voltak az egy főre jutó G D P -vel kifejezett fejlettségbeli különbségek. A fejlődés különösen sikeres pályáját követő, korábban elm aradott Írország m ár nem csak az E U legfejlettebb országaihoz, de az E gyesült Á llam okhoz is m ajdnem felzárkózott, m íg a leginkább elm aradott P ortugália az E U -15 átlag kétharm adát éri csak el. A z E urópai U nió m ájus 1 -jei bővítésével az E U -n belüli differenciák jelentősen nőttek ben a négy visegrádi ország (C sehország, L engyelország, M agyarország, Szlovákia) egy főre jutó, vásárlóerő paritáson szám ított G D P alapján definiált fejlettségi szintje 47% -kal volt alacsonyabb, mint az EU-15 átlaga, s körükben is elég nagy a szórás. M agyarország 2005-ben 56%-ban elérte az E U -15 országokat, az E U -15-től való lem aradása 44% volt. A z E U következő bővülésével m ivel B ulgária és R om ánia fejlettségi szintje csak m integy fele a visegrádi országokénak az E urópai U nióban tovább fognak nőni a fejlettségbeli különbségek. 1. ábra: E gy főre jutó G D P vásárlóerő -paritáson 2005 (U SD ) IMD World Competitiveness Yearbook oldal

12 M arkáns különbség van a világgazdaság különböző országainak, régióinak gazdasági növekedése között: az E gyesült Á llam ok átlagosan 3% feletti növekedési ütem et produkált az utolsó hét évben, m integy 1 százalékponttal m eghaladva az E U -15-öt. A z egyik leglassabban növekedő ország Japán, m íg a leggyorsabban fejlődő Írország volt. A m agyar gazdaság éves átlagban a visegrádi négyek között a leggyorsabban nőtt, s növekedése tartósan 1,5-2 százalékponttal m eghaladta az E U -országok átlagát ben az E gyesült Á llam okban gyorsult a gazdasági nö vekedés, s az E U -15-ben, de m ég Írországban is lassult, sőt P ortugáliában szinte m egállt. E zzel szem ben a visegrádi négyek közül három országnak sikerült a növekedési ütem et tovább fokozni, csak M agyarország teljesítm énye m aradt kissé el a korábbi évek átlagától. 2. ábra: A G D P éves átlagos növekedése (százalék) OECD Factbook 4. oldal

13 M agyarország az utóbbi évtizedben a visegrádi országok közül a leggyorsabban zárkózott fel az EU-15-höz, ez alatt vásárlóerő -paritáson szám olva az egy főre jutó G D P az E U - 15 átlagának 44% -áról 56% -ra nőtt. A végig m agasabb fejlettségű C sehország felzárkózási folyamata között m egtorpant, a két ország fejlettségi különbsége ban szűkült, de ben ism ét nőtt. C seho rszág a m últ évtizedben 63-ról 67% -ra közelítette m eg az E U -15 átlagát. Szlovákiának főleg 2000 után sikerült ledolgoznia hátrányából, m íg L engyelország 2001-től vett újra lendületet. 3. ábra: E gy főre jutó G D P vásárlóerő paritáson (EU-15= 100) (százalék) Eurostat 5. oldal

14 A z E urópai U nió régiói között m ég sokkal nagyobbak a versenyképességbeli különbségek, m int az egyes országok között: a fejlettebb régiók rendszerint versenyképesebbek, így általában exportképesebbek is a kevésbé fejletteknél. K ülönösen alacsony fejlettségűnek szám ítanak viszont egyes lengyel, m agyar és szlovák térségek. A fenti ábrán szereplő gazdag régiók legtöbbje az ország fővárosát is m agában foglalja, hasonlóan, m int a K özponti R égió M agyarországon, am ely fejlettségben vetekszik pl. egyes angol, finn, vagy ném et területekkel. 4. ábra: A z egy főre jutó G D P vásárlóerő paritáson az E urópai U nió egyes régióiban 2005 (U SD ) Eurostat 6. oldal

15 A z egy főre jutó G D P területi különbségeit vizsgálva elm ondható, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb régiók közötti különbségek sokkal nagyobbak az E U -15-höz tartozó országokban, m int a visegrádiakban. A regionális fejlettségi különbségek egy ponton túl ronthatják egy ország nem zetközi versenyképességét. 5. ábra: E gy főre jutó G D P különbségei az E U régióiban vásárlóerő -paritáson 2005 (E U R ) Eurostat M axim um = leggazdagabb régió, m inim um = legszegényebb régió, átlag= országos átlag 7. oldal

16 A z egy főre jutó fogyasztás is igen jól fejezi ki egy ország lakosságának életszínvonalát. M agyarország egy főre jutó G D P -jének m értéke euró volt 2005-ben, nem sokkal m arad el P ortugáliától, nagyjából a cseh szinttel azonos. 6. ábra: A z egy főre jutó G D P és fogyasztás vásárlóerő paritáson 2005 (E U R ) Eurostat 8. oldal

17 A G ini koefficiens az egyes országokon belüli szem élyi jövedelem különbségek m értékét m utatja be. M agas értéke nagy, alacsony értéke kis jövedelem különbségekre utal. A jövedelem különbségek és a versenyképesség között a kapcsolat nem egyértelm ű. O lyan országok is lehetnek nem zetközileg versenyképesek, ahol nagyok a jövedelem különbségek (pl. E gyesült Á llam ok, Írország), de olyanok is, ahol kisebbek (pl. F innország). A szegény országokban általában nagyobbak a jövedelem különbségek, de azok at az adott ország értékrendje is jelentősen befolyásolja (lásd a közel azonos fejlettségű Japán és az E gyesült Á llam ok közötti hatalm as eltérést). M agyarországon ez a koefficiens ugyan viszonylag alacsony, de akárcsak a többi visegrádi országban emelkedik, am i jelentős jövedelem átrendeződést jelez. 7. ábra: A jövedelm i egyenlőtlenség m értéke (G ini koefficiens) UN Human Development Report oldal

18 1.2 Az élet m inősége A hum án erőforrás m inőségi m utatójának (H D I Human Developm ent Index) összetevői: a várható élettartam, az írni-olvasni tudás, az oktatásban való részvétel és a G D P /fő (vásárlóerő paritáson). A H D I m utató szoro s kapcsolatot m utat az egy főre jutó G D P m érőszám ával. A m utató szerint a hum án erőfo rrások m inősége a visegrádi országokban gyengébb, m int az E U -15-ben és Japánban. 8. ábra: A hum án erőforrások m inőségi m utatója UN Human Development Report oldal

19 A jólét indikátorai között az egyik legfontosabb a születéskor várható átlagos élettartam. Az elm últ közel fél évszázad alatt a m agyarországi népesség várható élettartam a 68 évről 72,4 évre em elkedett (és az utóbbi évtizedben az em elkedés a korábbiaknál nagyobb ütem ű volt). U gyanakkor ez az életkori adat elm arad nem csak a m agasabb életszínvonallal, jobb egészségügyi szolgáltató rendszerekkel rendelkező országok adataitól, de a többi visegrádi országétól is. 9. ábra: A születéskor várható élettartam OECD Factbook oldal

20 1.3 A környezet fenntarthatósága A fenntartható fejlődés definíciója szerint jelen szükségleteinket oly m ódon kell kielégítenünk, hogy közben nem rontjuk a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A vállalatok környezeti felelősségvállalása is feltétele a fenntartható fejlődésnek. A vállalati körben végzett nem zetközi felm érés összehasonlító adatai alapján, M agyarországon m eglehetősen alacsony szintű a környezet állapotának figyelem be vétele. 10. ábra: A fenntartható fejlődés jelentősége 2006 IMD World Competitiveness Report = a vállalatok egyáltalán nem fordítanak figyelm et erre, 10= nagyon erősen figyelnek rá 12. oldal

21 A C O 2 gáz a legnagyobb m értékben járul hozzá a földfelszín hőm érsékletének em elkedéséhez. M agyarország G D P -jének egy egységére vetített szén -dioxid kibocsátása nem zetközi összehasonlításban a többi kelet-közép -európai országhoz hasonlóan m agas. U gyanakkor örvendetes, hogy az utóbbi 15 évben a szén -dioxid kibocsátás m integy 22%-kal csökkent, így hazánk teljesítette a K iotói Jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségét. A kibocsátott szén -dioxid m ennyiségének csökkenése m ellett a belső arányok is m egváltoztak. N őtt a közlekedés és az ipar, de csökkent a lakossági fűtéssel összefüggő kibocsátás aránya. F ontos kiem elni, hogy M agyarországon az erdővel borított terület aránya ben átlagosan 18,5%, am elynek szén -dioxid m egkötő képessége az összkibocsátás 4-5%-át ellensúlyozza. E zzel az aránnyal hazánk az európai országok élm ezőnyébe tartozik. 11. ábra: A G D P egységére jutó széndioxid kibocsátás 2004 (tonna/1 m illió U SD ) IMD World Competitiveness Report oldal

22 A z egységnyi energia felhasználásra jutó G D P nagyságával kifejezett energiahatékonyság terén M agyarország a kilencvenes évek eleje óta javuló eredm ényeket m utat, m egelőzve a kelet-közép -európai országokat. A z ipari szerkezetátalakítás kedvező hatásait további javulás követte a 2000-es években, am i főleg a szolgáltató szektor növekvő jelentőségének köszönhető. 12. ábra: E nergiahatékonyság* 2002 UN Human Development Report 2005 *E gységnyi energia felhasználásra jutó G D P (2000 P P P, U SD ) /olaj ekvivalens kg/ 14. oldal

23 A (települési szilárd) hulladék egy lakosra jutó m ennyisége a kelet-közép -európai régiót tekintve M agyarországon az egyik legm agasabb, s a legjobban m egközelíti az E U -15 országok átlagát. A problém a abban van, hogy a hulladékok kezelésében az ártalm atlanítás és nem a hasznosítás játssza a legnagyobb szerepet. M íg az E U -15 országokban 39% -ban hasznosítják a települési szilárd hulladékokat, addig M agyarországon ez az arány m indössze ennek harmada, 13%. 13. ábra: A települési szilárd hulladékok m ennyisége és kezelése 2004 (kg/fő/év) Eurostat 15. oldal

24 A hulladékhasznosítás alacsony szintje fejeződik abban is ki, hogy M agyarországon a felhasznált papírm ennyiség kevesebb, m int negyedét hasznosítják, am i a visegrádi négyek közül a legalacsonyabb arány, és kevesebb, m int a fele az E U -15 átlagának. 14. ábra: P apír és karton visszaforgatási ráta 2006 (a felhasznált m ennyiség százalékában) IMD World Competitiveness Report oldal

25 2 A versenyképesség alapvető feltételei A m unkaerő kínálata VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar gazdaság a piaci viszonyok kialakulását követően intenzív növekedési pályára állt, a növekedés forrását alapvetően a term elékenység növekedése képezte. A belföldi m unkaerő -források között összesen 2% -kal bővültek, m iközben a m unkaerő -felhasználás m integy 10% -kal csökkent. E nnek következtében a m unkavállalási korú, de gazdaságilag nem aktív népesség szám a m integy 40% -kal nőtt, ezen belül különösen a m unkavállalási korú nyugdíjasok, illetve a tanulók szám a bővült (közel 80, illetve 25% -kal). Ugyanakkor 2001-től folyam atosan nő az egy fő által ledolgozott m unkaórák szám a. A m unkanélküliség között kis m értékben, főleg adm inisztratív intézkedések hatására csökkent. A foglalkoztatási színvonal nem zetközi összehasonlításban m égis igen alacsony, am i a szociális biztonság érdekében történő m agas költségvetési elvonások következtében kedvezőtlenül befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A term elékenység alakulása A versenyképesség összetevői között kiem elkedő jelentősége van a kínálati tényezőknek, azok között is a term elékenység növekedési ü tem ének. H osszú távon a term elékenység (az egy m unkaórára jutó hozzáadott érték) határozza m eg egy ország nem zetközi versenyképességét, a nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás hatékonyságát, s egyúttal lakosainak életszínvonalát. K ülönösen akkor v an ennek kiem elt jelentősége, am ikor a m unkaidő nem növelhető, illetve a foglalkoztatottak szám a csak lassan nő. M agyarországon az utóbbi több m int egy évtizedben gyorsan, a fejlett országokét m eghaladó m értékben nőtt a term elékenység, de ez nagyon eltérő m értékű volt az egyes ágazatokban. O tt, ahol a külföldi m űködő tőke beruházások jelentősek voltak (feldolgozóipar, főleg gépipar; pénzügyi szektor; logisztika; kereskedelem ; ingatlanszektor; stb.) ott igen gyorsan nőtt a term elékenység, olykor a fejlett országok szintjét is elérve. U gyanakkor egyes könnyűipari ágazatokban, a m ezőgazdaságban és egyes állam i kézben m aradt szolgáltató ágazatokban nő a lem aradásunk. Árak és költségek A z egyes országok nem zetközi versenyképességét befolyásolja az általuk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségelem einek és árfolyam ának az alakulása. Igaz ez M agyarországra is, am ely intenzíven bekapcsolódott a nem zetközi kereskedelem be után a forint erősödése rontotta ugyan az ország nem zetközi versenyképességét a fő külső piacokon, de a nem zeti valuta m ás régióbeli országokban is erősödött, így az ország versenypozíciója nem változott alapvetően. A legnagyobb exportőr cégek egyben nagy im portőrök is, ezért a reálárfolyam változások kevéssé hatnak a kivitelre. M agyarországon a régió országaihoz képest m ár viszonylag m agasak a m unkaerőköltségek. D inam ikus növekedésük, valam int a forint felértékelődése m iatt főként Szlovákiával és L engyelországgal szem ben csökkent a m agyar gazdaság versenyelőnye, a cseh gazdasággal viszont nagyjából azonos szinten m ozo g. A rom án és bolgár gazdaság az igen alacsony bérszint és a beinduló fejlesztések következtében kom oly versenytársnak ígérkezik. 17. oldal

26 Piacok,befektetések A m agyar gazdaság exportképessége a kilencvenes évek m ásodik felében ugrásszerűen javult, az exportdinam ika m egközelítette az ír gazdaságét, s m eghaladta a régió összes országáét. A feldolgozóipar technológia-intenzív és kutatás-fejlesztés igényes ágazatai különösen sikeresen szerepelnek a világpiacon, s egyre több szolgáltató ágazat is bekapcsolódik a nem zetközi piacokba. A m agas exportdinam ika 2000 után is fennm aradt, sikerült tovább növelni m ind az áru -, m ind a szo lgáltatás exportot, ezzel M agyarország részesedését a világexportban. M indebben komoly szerepe van annak, hogy M agyarországon É sztország után a m ásodik legm agasabb az egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ánya. A z utóbbi évek fejlem énye, hogy felülm úlva a többi új E U -tagállam ot nőtt a tőkekivitel, a hazai vállalatok főleg a régióban bővítik m űködésüket és piacaikat. 18. oldal

27 2.1 A m unkaerő kínálata M agyarországon között csökkent a foglalkoztatottak szám a, ugyanakkor az egy fő által átlagosan ledolgozott órák szám a dinam ikusan, több mint 10%-kal bővült. E zek együttes hatására az összes ledolgozott óraszám is em elkedett. A m agyar m unkaerőpiacon a kereslet ingadozásának kiegyenlítésére alkalm azott legfőbb eszköz a túlóráztatás, az egyéb, m unkaerő -piaci rugalm asságot biztosító eszközök (így a részm unkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű foglalkoztatás, a projekten való foglalkoztatás stb.) szerepe viszont m arginális. 15. ábra: A m unkaórák alakulásának tényezői M agyarországon (1992= 100), (százalék) European Commission, AMECO 19. oldal

28 A kelet-közép -európai országokban jóval m agasabb az egy fő által ledolgozott órák szám a, m int a fejlett országokban, ahol rövidebb a m unkaidő, hosszabb a fizetett szabadság, jelentősebb a részm unkaidőben foglalkoztatottak aránya, kevesebb a túlóra. Magyarországon legalább 20, C sehországban viszont 30% -kal több órát dolgoznak egy évben átlagosan a foglalkoztatottak, m int A usztriában. M iközben a régió többi országában csökkenő, M agyarországon növekvő az egy m unkavállaló által ledolgozott m unkaórák szám a 16. ábra: M unkaórák szám a/fő/év OECD Economic Outlook oldal

29 A következő ábrán szereplő kelet-közép -európai országokban Szlovákia kivételével csökken a népesség, am i a születések szám ának visszaesésével és az aktív korú (főleg a férfi) népesség m agas halandóságával m agyarázható. M indez egyértelm űen szűkíti a m unkaerő - piaci kínálatot. U gyanakkor a nem zetközi m unkaerő -vándorlás a régióban, így M agyarországon is jóval kisebb m értékű, m int egyes fejlett európai országokb an, de a visegrádi országokban, L engyelország kivételével m ár többletet eredm ényez, s így bővíti a m unkaerő -piaci kínálatot. E gyes régiókban, főként a D unántúl északi részén kom oly gazdasági hajtóerőt jelent a nagyszám ú szlovák m unkavállaló. 17. ábra: A népesség változása (1993= 100) (százalék) European Commission, AMECO 21. oldal

30 Valamennyi kelet-közép -európai országban és az E U -15 legtöbb országában em elkedik az idős népesség aránya, m ert a m ásodik világháború után született nagy létszám ú korosztályok kerülnek folyam atosan ebbe a korcsoportba, m iközben a fiatalabb korcsoportok lényegesen alacsonyabb létszám úak re M agyarország elöregedése nagyobb fokú lesz, m int a régióban Szlovákiában, L engyelországban, vagy R om ániában. A problém a az E urópai U nió legtöbb országában jelentkezik: az eltartási ráta a 65 éven felüliek aránya a m unkaképes lakossághoz képest az EU-25 szintjén a évi 25% -ról 2020-ra 30% fölé em elkedik. 18. ábra: A 65 évesnél idősebb lakosság várható aránya a teljes lakosságból 2015-ben (százalék) UN Human Development Report oldal

31 A z aktív népesség (foglalkoztatottak és aktívan m unkát kereső m unkanélküliek) aránya jóval alacsonyabb a kelet-közép -európai országokban az E U -15 átlagánál. A vizsgált országok között ez M agyarországon a legalacsonyabb. A különbség nagym értékben a fekete (szürke) foglalkoztatás kiterjedtségével függ össze. 19. ábra: A z aktív népesség* aránya 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 23. oldal

32 A női népesség aktivitása az E U -15 országokban átlagosan m integy 8 százalékponttal m arad el a teljes népességétől. M agyarországon a különbség 5 százalékpontos, s a keletközép -európai régió m ás országaiban a nők aktivitása jobban lem arad a férfiakétól, m in t hazánkban. M íg az utóbbi évtizedben a nők aktivitási rátája az E U -15 országaiban enyhe em elkedést m utat, addig több kelet-közép -európai országban csökken. M agyarország viszont ebben kivétel; 2002 óta nő a m unkaképes korú nők gazdasági aktivitása, m íg a férfiaké lényegében stagnál. 20. ábra: A z aktív nők* aránya 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 24. oldal

33 Az EU-15 országokban 2005-ben az aktív népesség 92,2% -a volt foglalkoztatott, 7,8% pedig m unkanélküli. A kelet-közép -európai országok közül kiem elkedően m agas a m unkanélküliek hányada Szlovákiában és L engyelországban, lényegesen jobb a helyzet M agyarországon és C sehországban. A képzettség szerinti különbségek a régió országaiban igen jelentősek a foglalkoztatásban, sokkal nagyobbak, m int a fejlett országokban, ahol az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatását is európai m ódon sikerült m egoldani. 21. ábra: A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen* belül 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 25. oldal

34 A foglalkoztatottak aránya a m unkaképes korúak körében a következő ábrán szereplő keletközép -európai országokban jóval alacsonyabb, m int az E U -15 országaiban. E bben legjobban L engyelország m aradt le, ahol a m unkaképes korú népesség alig több m int a felének van m unkahelye, igen m agas a m unkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak aránya sem M agyarországon, sem Szlovákiában nem éri el a 60% -ot, C sehországban viszont a foglalkoztatottsági szint az utóbbi két évben utolérte az E U -15 országok átlagát. 22. ábra: A foglalkoztatottak arányának alakulása a m unkaképes korú népességen belül (százalék) Eurostat 26. oldal

35 A külföldi m unkavállalók aránya több európai országban jelentős: 10% körüli A usztriában, L uxem burgban, Svájcban, illetve N ém etországban, m íg K elet-k özép -E urópában rendkívül alacsony, egyedül C sehországban éri el a 2% -ot. 23. ábra: A külföldi m unkavállalók aránya az összes foglalkoztato tthoz képest 2003 (százalék) OECD In Figures oldal

36 2.2 Term elékenység A nem zetgazdasági szintű term elékenység legpontosabb m utatója a hozzáadott érték/ledolgozott m unkaórák szám a, am i a term elékenységi szintet, nem zetközi összehasonlításban közös vagy egy m eghatározott valutában kifejezve az egyes országok közötti term elékenységi különbségeket jelzi. O lyan időszakban, am ikor a m unkavállalók heti m unkaideje a legkülönbözőbb okok m iatt nem növelhető és a foglalkoztatottak szám a nem, vagy lassan nő, a G D P növekedési ütem ét m ind nagyobb m értékben határozza m eg a term elékenység alakulása. A következő ábrán szereplő m inden országban, de főként a régió országaiban sokkal m agasabb a m unkaórák szám a, m int az E U -15 átlaga. U gyanakkor egy m unkaóra alatt jóval kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő. 24. ábra: A term elékenység (G D P /foglalkoztatottak szám a) és a m unkaórák különbségei (E U -15 országok átlagától szám ított eltérés), (százalék) OECD Productivity Database 28. oldal

37 A z utóbbi több m ind egy évtizedben M agyarországon az egy foglalkoztatottra jutó G D P gyors növekedéséhez sokkal nagyobb m értékben járult hozzá a term elékenység javulása, m int a ledolgozott m unkaórák szám ának növekedése. 25. ábra: A G D P növeked ésének összetevői M agyarországon évente átlagosan (százalék) OECD Productivity Database 29. oldal

38 A 2000 utáni időszakban a m unkaterm elékenység M agyarországon a többi kelet-közép - európai országhoz hasonló gyors ütem ben nőtt, jelentősen m eghaladva a fejlett országok dinam ikáját. 26. ábra: A z egy foglalkoztatottra jutó G D P alakulása * (2000= 100), (százalék) IM D W orld C om petitiveness R eport 2006 és IM D W orld C om petitiveness O nline *2006: E urópai B izottság előrejelzése 30. oldal

39 Igen eltérő a term elékenység em elkedésének hozzájárulása a G D P növekedéséhez. A régió új tagországaiban egyértelm űen döntő szerepe volt a növekedésben. U gyanakkor több E U - 15 országban és az E gyesült Á llam okban igen fontos szerepe volt a foglalkoztatottság bővülésének is. 27. ábra: A G D P és a m unkaterm elékenység (egy foglalkoztatottra jutó G D P ) alakulása (2000= 100), (százalék) European Commission, AMECO 31. oldal

40 A m unka term elékenysége a régió országaiban a m űszaki szem pontból korszerű ágazatokban (járm űgyártás, villam os gép - és m űszergyártás, iro dagépgyártás, gyógyszergyártás) nőtt a leggyorsabban. A járm űgyártás esetében főleg Szlovákiában és M agyarországon a kiem elkedő m értékű term elékenység növekedés a külföldi autóipari cégek betelepedésére, azon belül zöldm ezős beruházásaira vezethető vissza. A külföldi m űködő tőke beruházások term elékenységnövelő hatása viszont kevésbé érvényesült m ég L engyelországban és C sehországban, ahol nagy hagyom ányai vannak a szem élyautó - gyártásnak. A term elékenység-javulási rangsort a villam os gépiparban M agyarország, a hagyom ányos gépiparban L engyelország vezeti. A vegyiparban, és kisebb m értékben az élelm iszeriparban, a kialakult és elterjedt technológia határozza m eg a term elékenység - növekedési ütem et; ezekben az ágazatokban jól kivehető a későn jövők (így R om ánia) előnye. 28. ábra: A m unkaterm elékenység alakulása néhán y feldolgozóipari ágazatban (1995= 100), (százalék) WIIW Handbook of Statistics oldal

41 2.3 Árak és költségek A z egyes országok nem zetközi versenyképességét befolyásolja az általuk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségelem einek és a nem zeti valuta árfolyam ának az alakulása Árak A fogyasztói árindex a háztartások szem pontjából lényeges költségelem eket tartalm azza, tehát nem csak azokat, am elyek a vállalkozások versenyképességét alakítják. U gyanakkor a vállalkozások szem pontjából is fonto s reálbérek alakulásában fontos szerepük van. A z éves átlagos fogyasztói árindex M agyarországon 1997 és 2005 között 18,5% -ról 3,5% -ra csökkent, közelítve a célul kitűzött 3% -os szinthez. A nnak ellenére, hogy a dezinfláció M agyarországon volt a legnagyobb m értékű, a fogyasztói árindex dinam ikája m ég m indig itt a legm agasabb az összehasonlításban szereplő kelet-közép -európai E U -tagországok között. A z általános forgalm i adó kulcsának 5 százalékpontos csökkentése 2006 első felében tovább m érsékelte a drágulás ütem ét, a m agas kőolajárak és a 2006 nyár végén bevezetett intézkedések (energiaár- és adóem elés) árnövelő hatásúak (várhatóan 2007 közepéig). E zt követően azonban újra gyors áresés várható. 29. ábra: A fogyasztói árindex alakulása (előző év= 100) (százalék) Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok 33. oldal

42 A fogyasztói árindexszel szám ított reálárfolyam index am ikor a nom inális árfolyam változását a fogyasztói árindexszel korrigálják egyik legfőbb előnye az, hogy az a fogyasztói árindexen keresztül tartalm azza a M agyarország külgazdasági kapcsolataiban és bruttó hazai term ékében szám ottevő súlyú és m ind fontosabbá váló idegenforgalm at. A z új EU-tagországokat és a belépőket (B ulgária és R om ánia) tekintve a fogyasztói árindex alapú reálárfolyam -index 2000 és 2005 között Szlovákiában értékelődött fel a legnagyobb m értékben, m ajd M agyarország, C sehország és B ulgária következett. E z rontotta az idegenforgalom versenyképességét ezekben az országokban. 30. ábra: F ogyasztói árindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000= 100) (százalék) WIIW Handbook of Statistics oldal

43 A term elői ár alapú reálárfolyam esetében a nom inális árfolyam változását az ipari term elői árindexszel korrigálják. A term elői ár alapú reálárfolyam index azt m utatja, hogy az árbevétel szem pontjából m ely piacokon érdem es term elni. E szerint 2000 és 2005 k özött R om ánia relatív nem zetközi versenyképessége rom lott a legnagyobb m értékben, de M agyarországénál jobban rom lott ez a bolgár, a cseh és a szlovák gazdaságban is. 31. ábra: T erm elői árindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000= 100) (százalék) WIIW Handbook of Statistics oldal

44 2.3.2 Bér jellegű költségek M ivel a m unkabér a vállalkozások fontos költségelem e, ezért a m unkabérek, tágabb értelem ben a járulékos költségeket is tartalm azó m unkaerőköltségek nagysága és változása a nemzetközi versenyképesség kiem elkedő fontosságú tényezője. A z egy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltség M agyarországon ben 12,6 ezer euró volt, ami a legmagasabb a kelet-közép -európai E U -tagországok között, m iközben jelentősen alacsonyabb, m int az E U -15 átlaga. A z elem zési körbe bevont országok közül ez csak R om ániában, C sehországban és É sztországban em elkedett nagyobb m értékben az utóbbi öt évben, m int M agyarországon. A kiem elkedő dinam ika R om ániában és É sztországban az alacsony induló értékre vezethető vissza. 32. ábra: E gy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek 2005 (ezer E U R ) European Commission, AMECO 36. oldal

45 M agyarország m unkaerőköltség alapú versenyképessége ig jól alakult, de az ezredfordulót követően jelentősen ro m lott. A fajlagos m unkaköltségek M agyarországon 64,5%-kal em elkedtek 1995 és 2005 között, am ely m ögött elsősorban 2001 után a béreknek a m unkaterm elékenységnél sokkal gyorsabb növekedése állt. 33. ábra: E gy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek alakulása* (1999=100), (százalék) European Commission, AMECO *R eál érték változás 37. oldal

46 A fajlagos m unkaerőköltségek alakulását 10 éves idősoron vizsgálva M agyarország leginkább Szlovákiához hasonlítható, m íg C sehország tudhatja m agáénak a legm agasabb, L engyelország a legelőnyösebb értékeket a térségben. 34. ábra: A fajlagos m unkaköltségek (unit labor cost= U L C ) alakulása (1995=100), (százalék) European Commission, AMECO 38. oldal

47 2000 után a vásárlóerő -paritáson kalkulált egységnyi m unkaerőköltség az osztrák érték százalékában nőtt, de 2005-ben m ég m indig csak annak 40% -a körül volt C sehországban, M agyarországon, L engyelországban és É sztországban, viszont 30-35%-a körül Szlovákiában, R om ániában és L ettországban. A z utóbbi évek bérem elései vásárlóerő - paritáson nem erodálták túlságosan M agyarország relatív nem zetközi m unkaerőköltség - előnyeit. 35. ábra: E gységnyi m unkaerőköltségek vásárlóerő paritáson A usztriához viszo nyítva 2000-ben és 2005-ben (százalék) WIIW Handbook of Statistics oldal

48 A feldolgozóipar versenyképessége összességében kedvezően alakult M agyarországon ben: a bérek em elkedését sikerült a m unkaterm elékenység növelésével ellensúlyozni. 36. ábra: A fajlagos m unkaköltségek (U L C ) alakulása a feldolgozóiparban (1995=100), (százalék) European Commission, AMECO 40. oldal

49 2.3.3 Egyéb (nem bér jellegű) költségek A nem zetközi versenyképesség vizsgálható m ég néhány m ás költségnem alakulása alapján, ezek jelentősége különböző. A z irodabérleti díjak nagyságának csak akkor van jelentősége, ha az egyéb feltételek azonosak, vagy közel azonosak. A z energia m ár jelentősebb költségtétel, a m agasabb energiaárak rontják a költség-versenyképességet. M agyarországon egy irodahelyiség átlagos éves (egy négyzetm éterre vonatkozó) bérleti díja a fővárosban m agasabb, m int C sehország, L engyelország és Szlovákia fővárosaiban, azonban jóval elm arad az ír, illetve a japán bérleti díjtól ben igen jelentős volt az irodakereslet, am ely a bérleti díjak enyhe em elkedését hozta m agával. A szakm a várakozásai szerint a bérleti díjak 2006 végéig a jelenlegi szinten m aradnak, ezt követően azonban annak következtében, hogy egyre több új irodaépületet adnak át, kis m értékben csökkenhetnek. 37. ábra: Irodabérleti díjak 2005 (négyzetm éter/év) (U SD ) IMD World Competitiveness Report oldal

50 A z ipari elektrom os áram díja M agyarországon közel m egegyezik a szlovákkal, jóval magasabb azonban a cseh, illetve lengyel díjnál. A piac közösségi jogszabályok által előírt további liberalizációjával az új tagállam ok közötti különbségek várhatóan m érséklődnek. 38. ábra: A z ipari elektrom os áram díja 2005 (E U R /100 kw h ) IMD World Competitiveness Report oldal

51 A nagy ipari gázfelhasználók am elyek legalább évi G J-t használnak fel éves költségei M agyarországon több m int kétszeresére em elkedtek 1995 és 2005 között. A z ipari gázár 2006-ban a visegrádi országok közül M agyarországon a legm agasabb, de kissé alacsonyabb az EU-15 átlagánál. 39. ábra: Ipari gázár 2006 (E U R /G J) Eurostat 43. oldal

52 A z International T elecom m unication U nion felm érése szerint a m obilh ívások átlagos percdíja M agyarországon nem csak a közép -európai országokénál, hanem a vizsgált régi E U tagállam okénál is m agasabb. E nnek ellenére 2004-ben M agyarországon ezer főre 864 m obil telefon előfizető jutott, 44% -kal több m int L engyelországban. 40. áb ra: T elefonköltségek (m obil) 2005 (U SD /perc) IMD World Competitiveness Report oldal

53 M agyarországon a szélessávú internet elérés elsődleges eszköze az A D SL, ben az internet csatlakozások 54% -a ADSL-en keresztül valósult m eg. A z ezer főre jutó szélessávelőfizetők szám a 2002 és 2004 között közel négyszeresére (11-ről 41 főre) em elkedett, m ely 48%-kal haladta meg a lengyel, 43%-kal a cseh, illetve 78%-kal a szlovák értéket. A 100 kbit/s sebességű szélessáv-hozzáférés havi díja a vizsgált országok kö zül M agyarországon a legmagasabb. 41. ábra: A D SL díja 2003 (U SD /100 kbit/s/hó) IMD World Competitiveness Report oldal

54 A nem-élet biztosítások adják M agyarországon a biztosítók díjbevételeinek 60% -át. E bben az üzletágban a gépjárm ű és az ingatlanbiztosítás a legnagyobb jelentőségű. A svájci Sigm a felm érése szerint a m agánszem élyek hazánkban évente átlagosan 145 U SD -t költenek nem - élet jellegű biztosításra, am i ugyan ötszöröse a ro m án, töredéke azonban az ír, az osztrák vagy a finn értéknek. 42. ábra: N em -élet biztosítási kiadások 2003 (U SD /fő) World Insurance in 2003, Sigma Np oldal

55 A m agyar vállalatok környezetvédelm i célokra lényegesen kevesebbet költenek, m int a régi EU-tagállam ok, de jelen tős M agyarország lem aradása Szlovákiától és L engyelországtól is. E zek a költségek a szigorúbb szabályozás következm ényeként várhatóan a jövőben növekedni fognak. 43. ábra: E gy főre jutó környezetvédelm i kiadások az iparban (EUR) Eurostat 47. oldal

56 A z egyes országok finanszírozási díjainak összehasonlításakor irányadó m érőszám a jegybanki alapkam at. M agyarországon az alapkam at 2003 novem berétől 2006 júniusáig folyamatosan (12,5%-ról 6% -ra) csökkent, 2006 nyarán azonban három lépésben 7,25% -ra em elkedett. A vizsgált országok közül csupán R om ániában m agasabb a jegybanki alapkam at, m int M agyarországon. 44. ábra: Jegybanki alapkam at 2006 július (százalék) Nemzeti bankok honlapjai 48. oldal

57 2.4 Piacok és befektetések A versenyképesség kiem elkedő fontosságú kom ponense a nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás hatékonysága, különösen a nagy világgazdasági nyitottságú, így sebezhető kis országok esetében. A nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás legáltalánosabb m ennyiségi jellegű m utatószám a az áruk és szolgáltatások exportja növekedési ütem ének alakulása. A piacgazdaságba való átm enet befejeződése és az évi pénzügyi stabilizációs program végrehajtása után a m agyar gazdaság exportképessége ugrásszerű en javult. Az 1990-es évized m ásodik felében a m agyar exportdinam ika a vizsgált országok élcsoportjában volt, É sztország és Írország előzte csak m eg. A 2000 utáni időszakban a m agyar kivitel növekedési ütem e tartósan m eghaladta az E U -15 országokét, de elm aradt az ábrán szereplő új tagállam ok dinam ikája m ögött ben M agyarországon 10% -kal, továbbra is gyorsan, bár csökkenő ütem ben nőtt a kivitel, jóval m eghaladva a behozatal bővülését. 45. ábra: A z áruk és szolgáltatások exportjának alakulása 2000/1995, 2005/2000, (százalék) European Commission, AMECO 49. oldal

58 A kivitel áruszerkezete a visegrádi országok m indegyikében a feldolgozott term ékek, illetve a gépek, szállítóeszközök dom inanciáját m utatja, különösen igaz ez M agyarországra és C sehországra, ahol e két árucsoport a teljes export kilenctizedét adja. A z élelm iszerek, italok, dohányáru, a nyersanyagok, valam int az energiahordozók export-részesedése a vizsgált országokban B ulgária kivételével 20% alatti. 46. ábra: A kivitel áruszerkezete nem zetközi összehasonlításban 2004 (százalék) World Trade Organization 50. oldal

59 A kelet-közép -európai országok világkereskedelem ből való részesedését országonkénti bontásban m utatja az alábbi két ábra. M íg term ékek esetében egyértelm ű növekedés látható, szolgáltatások esetében viszonylag stabil növekedést csak M agyarország tud felm utatni. 47. ábra: R észesedés a világkereskedelem ből term ékek esetén (százalék) World Trade Organization 48. ábra: R észesedés a világkereskedelem ből szolgáltatások esetén, (százalék) World Trade Organization 51. oldal

60 A nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás m inőségét jelzi az egyes ágazatok világexportjából elfoglalt részesedés. A végbem ent gyors szerkezeti korszerűsödés eredm ényeként M agyarország világexportban elfoglalt részesedése egyrészt a feldolgozóiparban jobban javult, m int a m ezőgazdaságban, m ásrészt a feldolgozóiparon belül sokkal erőteljesebb volt az elő retörés a szakképzett m unka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (irodagép - és szám ítástechnikai berendezések gyártása, gépgyártás, azon belül közúti járm űgyártás), m int a nem zetközi szerkezet-átalakulási folyam atokban lem aradó textiliparban és élelm iszeriparban. 49. ábra: R észesedés a világexportból gazdasági ágak alapján 1998 és 2004 (százalék) World Trade Organization 52. oldal

61 A nem zetközi szolgáltatás-exporton belül M agyarország részesedése a kereskedelm i szolgáltatások körében em elkedett a legerőteljesebben. Ide tartoznak a szoftverfejlesztés, a pénzügyi-, szám viteli és egyéb üzleti szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés is. A szállítási exportban bekövetkezett nem zetközi pozíciójavulás M agyarország központi fekvéséből adódó előnyök kiaknázására, azon belül a logisztikai bázisok terjedésére vezethető vissza. 50. ábra: R észesedés az egyes szolgáltatások világkereskedelm éből (százalék) World Trade Organization 53. oldal

62 A z egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ány M agyarországon ben m egközelítette a 6000 dollárt, am i É sztország után a m ásodik legm agasabb érték az E U új tagállam ai között. A m agyar adat alig m arad el a portugáltól, jóval nagyobb viszont a görögnél. 51. ábra: A z egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ány 2004 (U SD ) UNCTAD World Investment Report 54. oldal