A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43.

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43.

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Népességtudom ányi Kutató Intézet Igazgató: dr. Szabady Egon Irta: Pongrácz Tibomé dr. S. Molnár Edit A mintavételi fejezetet készitette: Szabó Kálmán Lektorálta : dr. Vukovich György ISBN Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézet, 1976

3 N É P E S E D É S I K É R D É S E K K E L K A P C S O L A T O S K Ö Z V É L E M É N Y K U T A T Á S Budapest 1976/1

4 TARTALOM ELŐSZÓ Oldal A közvéleménykutatás c é lk itű z é s e i 11 I. VÉLEMÉNYEK AZ ŐSZÉN HOZOTT NÉPESEDÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEKRŐL 1. Ism eretek a születések számának alakulásáról A népesedéspolitikai intézkedések ism erete Vélem ények a felem elt összegű családi pótlék, gyerm ekgondozási segély és az anyasági segély ren d szeréről Vélem ények a terhességm egszakitással kapcsolatos uj ren d elkezésekről A családtervezési m ódszerek iránti attitűdök és a m odern, o rá lis fogam zásgátló eszközökről alkotott v é le m é n y e k Vélemények a fiatalok szexuális fe lv ilá g o s itá s á r ó l Vélemények a gyerm ekszülési kedv ösztönző e s z k ö z e i r ő l 19 II. VÉLEMÉNYEK AZ IDEÁLIS CSALÁDNAGYSÁGRÓL 1. A gyerm ekszám tervezése és az ideális gyerm ekszám ról alkotott vélem ények Az általános, a la k á s-, és az anyagi helyzethez viszonyitott ideális gyerm ekszám Vélemények az állam által ideálisnak tartott gyerm ekszám ról Vélemények a sokgyerm ekes, un. nagycsaládokról 27 III. VÉLEMÉNYEK ARRÓL, HOGY A HÁZASSÁGKÖTÉS UTÁN HÁNYADIK ÉVBEN SZÜLESSEN AZ ELSŐ GYERMEK IV. A GYERMEKSZÁM NÖVELÉSÉRE VONATKOZÓ DÖNTÉSEK MOTÍVUMAI 31 V. VÉLEM ÉNYEK A KISGYERMEKES A N Y Á K H ÁZTARTÁSO N KÍVÜLI FOGLALKOZTA - TÁSÁRÓL 3 5

5 O ldal VI. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANI LEÍRÁSA \ 1. A m intavételi e ljá rá s és a m inta m egbizhatósága A kérdezők k iv álasztása. A kérdezők tap asztalatai A kérdőivkérdések m egértésének vizsgálata intenziv interjúkkal A válaszok m egbízhatóságának ellenőrzése Kérdőiv VII. TÁBLÁZATOK......'

6 O ldal VII. T Á B L Á ZA T O K 1. NÉPESEDÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK 1.1. A válaszadók m egoszlása a születések számának ism erete és a szülések alakulásáról alkotott vélem ények szerint A születések számának alakulásáról alkotott vélem ények megyék szerint A születések évi alakulásának ism erete iskolai végzettség szerint A születések évi alakulásának ism erete településtipus szerint A vélem ények m egoszlása az állam i szervek szerep éről ("M ilyen m értékben fo g lalkoznak a születések szám ával") foglalkozás szerint A vélem ények m egoszlása az állam i szervek szerep éről ("M ilyen mértékben fo g lalkoznak a születések szám ával") településtipus s z e r i n t Az 1973 őszén hozott népesedéspolitikai intézkedések ism erete az egyes intézkedések em litési gyakorisága alapján - településtipus szerint Vélem ények a családi pótlék összegének fe le m e lé sé rő l az életben lévő gyerm ekszám szerint Vélemények a családi pótlék összegének felem eléséről településtipus s z e r in t Vélem ények a gyerm ekgondozási segély összegének fe le m e lé sé rő l - az életben lé vő gyerm ekszám szerint Vélem ények a gyerm ekgondozási segély összegének fe le m e lé sé rő l településtipus szerint.' Vélem ények az anyasági segély összegének e m eléséről településtipus szerint A művi abortuszok en gedélyezésével kapcsolatos ren delkezésekről alkotott v é le mények életkor szerint A művi abortuszok en gedélyezésével kapcsolatos ren delkezésekről alkotott v é le mények foglalkozás szerint A művi abortuszok en gedélyezésével kapcsolatos ren delkezésekről alkotott v é le mények társadalm i státus szerint A művi abortuszok en gedélyezésével kapcsolatos ren delkezésekről alkotott vélem é nyek az életben lévő gyerm ekszám szerint A művi abortuszok engedélyezésével kapcsolatos ren d elkezésekről alkotott v é le mények településtipus szerint A művi abortuszok korlátozásával kapcsolatos rendelkezések m egitélése megyék szerint A m odern fogam zásgátlókról alkotott vélem ények életkor szerint A m odern fogam zásgátlókról alkotott vélem ények foglalkozás szerint A m odern fogam zásgátlókról alkotott vélem ények az életben lévő gyerm ekszám szerint A m odern fogam zásgátlókról alkotott vélem ények településtipus s z e r in t A m odern fogam zásgátlókról alkotott vélem ények a művi abortuszok korlátozásával kapcsolatos rendelkezések m egitélése szerint "A gyerm ekek szám át a házasélet term észetes m enetétől kell függővé tenni, nem helyes, ha azt m esterségesen befolyásolják" "A zért érdem es fogam zásgátló m ódszereket alkalmazni, m ert igy el lehet érni, hogy a feleség csak akkor legyen terhes, am ikor ezt előre eltervezi" Vélemények a szexuális felvilágositás kívánatos fo rrá sa iró l, foglalkozás szerint 110 7

7 Vélem ények a szexuális felvilágosítás kivánatos fo rrá sa iró l, településtipus szerint A szexuális felvilágositás kivánatos életkoráról alkotott vélem ények településtipus szerint A fiuk és leányok szexuális felvilágosításának kivánatos életkoráról alkotott v é le mények A gyerm ekszülés ösztönző eszk ö ze irő l alkotott vélem ények a három fordulós sza vazás alapján A gyerm ekszülés ösztönző eszk özeiről alkotott vélem ények életkor s z e r i n t A gyerm ekszülés ösztönző eszk özeiről alkotott vélem ények m egoszlása foglalkozás szerint A gyerm ekszülés ösztönző eszk özeiről alkotott vélem ények m egoszlása az életben lévő gyerm ekszám szerint A gyerm ekszülés ösztönző e szk özeiről alkotott vélem ények m egoszlása telepü léstipus szerint A gyerm ekszülés ösztönző e szk ö ze irő l alkotott vélem ények a fontosságuk szerint első és m ásodik helyre rangsorolt ösztönzők együttes kiválasztása alapján A gyerm ekszülés ösztönző eszk özeiről alkotott vélem ények a fontosságuk szerint második és harmadik helyre ran gsorolt ösztönzők együttes kiválasztása alapján A gyerm ekszülés ösztönző e szk ö ze irő l alkotott vélem ények m egoszlása megyék szerint Oldal TERVEZÉS 2.1. A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m egoszlása családtervezői magatartásuk és k orcsop ort s z e r in t A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m egoszlása családtervezői magatartásuk és iskolai végzettség s z e r in t A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m egoszlása családtervezői magatartásuk és foglalkozás s z e r in t 2.4. A házas, elvált és özvegy családi állapotú válaszadók m egoszlása családtervezői magatartásuk és településtipus szerint A tervező válaszadók m egoszlása a tervezett gyerm ekszám és életkor s z e r in t A tervező válaszadók m egoszlása a tervezett gyerm ekszám és iskolai végzettség szerint 2.7. A tervező válaszadók m egoszlása a tervezett gyerm ekszám és foglalkozás szerint A tervező válaszadók m egoszlása a tervezett és a kivánt gyerm ekszám s z e r i n t A tervező válaszadók m egoszlása a tervezett gyerm ekszám és településtipus szerint Ideális gy érmék szám A tervező válaszadók m egoszlása az ideálisnak tartott és a tervezett gyerm ekszám szerint Az ideálisnak tartott gyerm ekszám életkor szerint Az ideálisnak tartott gyerm ekszám iskolai végzettség s z e r in t Az ideálisnak tartott gyerm ekszám foglalkozás szerint Az ideálisnak tartott gyerm ekszám a kivánt gyerm ekszám szerint Az ideálisnak tartott gyerm ekszám településtipus szerint

8 O ldal A három gyerm eket ideálisnak ta rtó válaszadók m egoszlása aszerint, hogy ha vá lasztani kellene, inkább két, vagy inkább négy gyerm eket találnak-e ideá lisn a k A tervező válaszadók m egoszlása az anyagi körülményekhez képest ideálisnak ta r tott gyerm ekszám és a tervezett gyerm ekszám szerint Az anyagi körülményekhez viszonyitott ideális gyerm ekszám a kivánt gyerm ekszám szerint Az anyagi körülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ekszám a családonként egy főre jutó jövedelem szerint A tervező válaszadók m egoszlása a lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ekszám és a tervezett gyerm ekszám szerint A lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ekszám a kivánt gyerm ekszám szerint ' A lakáskörülm ényekhez viszonyitott ideális gyerm ekszám a lakás tulajdonjoga s z e rint A lakáskörülm ényekhez képest ideálisnak tartott gyerm ekszám a lakássürüség szerint Vélem ények az ideális gyerm ekszám ra vonatkozó, állam i szerveknek tulajdonított á llásfoglalásról foglalkozás s z e r in t ; Vélem ények az ideális gyerm ekszám ra vonatkozó, állam i szerveknek tulajdonitott á llásfoglalásról településtipus szerin t 163 Nagy családok A sokgyerm ekes családokról alkotott vélem ények életkor s z e r in t A sokgyerm ekes családokról alkotott vélem ények foglalkozás s z e r in t A nagycsaládok gyerm ekszám ár ól alkotott vélem ények életkor szerint A nagycsaládok gyerm ekszám áról alkotott vélem ények a kivánt gyerm ekszám s z e rint A nagycsaládok gyerm ekszám áról alkotott vélem ények településtipus s z e r i n t AZ ELSŐ GYERMEK 3.1. Vélem ények az első gyerm ek születésének kivánatos időpontjáról életkor szerint Vélem ények az első gyerm ek születésének kivánatos időpontjáról településtipus szerint Az első gyerm ek születési időpontjának indoklása életkor szerint Az első gyerm ek szü letési időpontjának indoklása településtipus szerin t MOTÍVUMOK 4.1. A m eglévőnél több gyerm ek vállalását b efolyá soló motivumok alakulása foglalkozás szerint A m eglévőnél több gyerm ek vállalását b efolyá soló motivumok alakulása az életben lévő gyerm ekszám szerint A m eglévőnél több gyerm ek vállalását befolyá soló, fontosság szem pontjából első és m ásodik helyre sorolt motivumok együttes em litésének gyakoriságai sz. Közlem ény 9

9 Oldal 4. 4, A m eglévőnél több gyerm ek vállalását befolyá soló, fontosság szem pontjából m á sodik és harmadik helyre sorolt motivumok együttes em litési g y a k o risá g a i A m eglévőnél több gyerm ek vállalását b efolyá soló motivumok alakulása az első gyerm ek kivánatos születési időpontjáról alkotott vélem ények szerint a gyerm ekes válaszadók körében KISGYERMEKES ANYÁK 5.1. A kisgyerm ekes anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról alkotott vélem ények foglalkozás szerint A k isg y e rm e k e s anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról alkotott vélem ények, aszerint, hogy van-e 10 éven aluli gy erm ek ü k A kisgyerm ekes anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról alkotott vélem ények te lepüléstípus szerint, A kisgyerm ekes anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról, valamint a d olgozó nők többségének nézeteiről alkotott vélem ények : A gyerm eknevelésről alkotott vélem ények foglalkozás s z e r i n t Az aktiv k ereső válaszadók m egoszlása a kisgyerm ekes anyák háztartáson kivüli foglalkoztatásáról és a 10 évesnél kisebb gyerm ekkel rendelkező anyák munkahelyi m egitéléséről alkotott vélem ények szerint

10 A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI A Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézetének vizsgálatai között j e lentősek a népesedéspolitikai intézkedések hatásával és tudományos m egalapozásával kapcsolatos kutatások. A népesedési helyzet kérdéseit komplex módon elem ző term ékenységi és családtervezési vizsgálatok sorába szervesen illeszkedik a népesedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatos k özvélem énykutatói vizsgálat. Az o rszá g valamennyi m egyéjére k iterjedő felvétel során a kikérdezést végző védőnők mintegy véletlenszerűen kiválasztott háztartást kerestek fel, s kérdőivet töltöttek ki minden év közötti nővel és év közötti férfiv a l. A mintába került szem élyek szám a A felvétel alapját képező kérdőivet a kutatás fő célkitűzéseinek m egfelelően alakitottuk ki, középpontba állítva a M inisztertanács őszén hozott intézkedéseit. A csa lá dtervezéssel, a k özvélem ény által ideálisnak tartott gyerm ekszám m al kapcsolatos kérdések kialakításánál szem előtt tartottuk, hogy a kapott eredmények összehasonlíthatóak legyenek korábbi, hasonló tém akörű, de más m intasokaságot fe lö le lő vizsgálataink során nyert tapasztalatokkal is. A kérdőív szerkezete a következő volt: A 32 vélem énykérdést tartalm azó kérdőív három, egym ástól elkülönülő fejezetet tartalm az. Az első fejezet a kisgyerm ekes anyák háztartáson kívüli foglalkoztatásával kapcsolatos vélem ények iránt érdeklődik, vizsgálva ezen belül, hogy ha a kisgyerm ekes anyák háztartásában m aradása anyagilag, gazdaságilag m egoldható lenne, a közvélem ény szerint inkább a z-e a kívánatos, hogy "otthon m aradjanak", vagy pedig úgy vélekedik-e a többség, hogy a nőket nem elégítheti ki a háztartás, m ég akkor sem, ha kisebb gyerm ekei vannak. Ugyanezt a problém át a gyerm ek szem pontjából felvetve az iránt is érdeklődünk: a gyerm ek egyes életszakaszaiban a vélem ények szerint az otthoni, vagy pedig a k özösségi n evelés-e a m egfelelőbb szám ára. A kérdőív második fejezete zöm ében a családtervezési vizsgálatokból ism ert, un. "g y e r- m ekszám kérdéseket" tartalm azza, am elyek segítségével a család nagyságáról alkotott nézeteket i s merhetjük m eg. A sokgyerm ekes un. nagycsaládok gyerm ekszám ára egy olyan k érd éssel együtt k é r deztünk rá, am ely a sokgyerm ekes családok iránti pozitív, illetve negatív beállítódásokat is figy elem be v e sz i. Az ideális gyerm ekszám ra vonatkozó kérdésünk öt kérdésből álló k érd éssorozat: a v á la szadó saját anyagi helyzetéhez, lakáshelyzetéhez viszonyított ideálisnak tartott gyerm ekszám ra és a családokban általában (anyagi és lakáskörülm ényektől függetlenül) ideálisnak tartott gyerm ekszám ra vonatkozó kérdések után az általában három gyerm eket ideálisnak tartók vélem ényét külön is v iz s gáltuk abból a szem pontból, hogy azok.hogyan oszlanak m eg a két-három, illetve a h árom -négy g y e r meket ideálisnak tartók között, s végül az iránt érdeklődtünk, hogy vannak-e, s ha igen, m ilyen v é lekedések vannak az állam i szervek által kívánatosnak tartott, családonkénti gyerm ek szám ról. A 11

11 kérdőív e fejezetében foglalkozunk azzal a k érd éssel is, hogy a közvélem ény szerint m ilyen m otívumok alapján döntenek a házaspárok a rról, hogy a m eglévőnél legyen -e eggyel több gyermekük, vagy ne legyen. Végül a kérdőív harmadik fejezete a családdal kapcsolatos állam i intézkedéseket k isérő v é lemények feltárását cé lz ó kérdéseket tartalm azza. Ezen belül vizonyos, m inim ális dem ográfiai i s m eretek iránt is érdeklődünk (születések szám a), továbbá részletesebben az egyes, konkrét intézkedések fogadtatásáról (családi pótlék, gyerm ekgondozási segély, szü lési segély összegének fe le m e lése, a terhességm egszakitásra vonatkozó rendelkezések, a modern fogam zásgátlók hozzáférhetővé tétele, a fiatalok szexuális felvilágosításával kapcsolatos problém ák, stb.). Külön kérdésblokkot szerepeltettünk e fejezeten belül arra vonatkozóan, hogy a közvélem ény szerint - függetlenül a le g utóbbi, konkrét állam i intézkedésektől - m ilyen tényezők azok, amelyek alkalmas eszk özei lehetnének a gyerm ekvállalási kedv ösztönzésének. 12

12 I. VÉLEMÉNYEK AZ Ő SZÉN H O ZO TT INTÉZKEDÉSEKRŐL 1. Ismeretek a születések számának alakulásáról Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók nagy többsége pozitívan fogadja az á l lam n épesedési helyzetünk kedvezőbbé tétele céljából hozott intézkedéseit. Az utóbbi évek alacsony születési arányszám a a lakosság döntő többségében tudatosult: a m egkérdezettek 61,3 % -a adta azt a választ, hogy a születések száma kevesebb, mint amennyi kivánatos lenne, 13, 8 % szerint m egfelelő mértékben alakult a születések szám a, 3, 5 % szerint több csecsem ő születik, mint amennyi kivánatos. (A válaszadók 21,4 % -a nem tudott vélem ényt alkotni e rrő l a k érd ésről. ) Elgondolkoztató, hogy m ig a töm egkom m unikációs eszközök m egfelelően tájékoztatták a közvélem ényt a term ékenység kedvezőtlen alakulásának főbb vonásairól, m ennyire nem vált ism ertté a lakosság szám ára a term ékenységi helyzet szám szerű alakulása, holott ez- a stabil vélem ények kialakítása szem pontjából feltétlenül fontos lennte. Ugyanis, ha a vélem ények m ellett azt is figyelem be vesszük, m ilyen ism eretekkel ren delkeznek a válaszadók a születések tényleges szám áról, akkor azt találjuk, hogy a vélem ények m eg lehetősen in form álatlanok. Azok aránya, akik m eg sem tudták kíséreln i, hogy jó l-r o s s z u l m egb ecsü l jék a születések tényleges szám át, 66,9 % volt. A m egkérdezettek 16,3% ugy gondolta, hogy a születések évi szám a 100 ezer alatt van, 5, 3 % szerint több, mint 200 ezer csecsem ő születik évente. M indössze 11,5 % volt azok aránya, kik hozzávetőlegesen elfogadhatóan becsülték a születések szá mát, s ezt ezer között jelölték m eg. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők ism eretei is csak alig haladták m eg az átlagot. A m egkérdezettek 55, 6 %-a szerint az állam i szervek jelen leg a szükségesnek m egfelelő m értékben foglalkoznak a születések szám ával, 26, 0 % -a úgy látja, hogy a szükségesnél többet fo g lalkoznak e zze l a k érd éssel, 9, 6 %-a annak adott hangot, hogy a jelen legin él is többet kellene fogla l koznia az államnak a születésszám alakulásával, 9,1 % -a pedig nem tudott vélem ényt alkotni e rről. Az állami szervek ilyen irányú tevékenységéről a községi lakosok kevésbé tudnak képet alkotni, mint a városiak, és ugyanez volt je lle m ző a segédm unkásokra, illetve a m ezőgazdasági fizikai foglalkozásúakra is. 13

13 2. A népesedéspolitikai intézkedések ism erete A m egkérdezettek az intézkedések ism eretében igen tájékozottnak bizonyultak, 7 % volt azok aránya, akik egyáltalában nem hallottak az uj rendelkezésekről. A községi lakosok között valam ivel magasabb volt a tájékozatlanok aránya ( 9,3 % ) mint a városokban ( 4,4 % ) és Budapesten ( 3,1 % ). Azoktól, akik hallottak az uj intézkedésekről, azt is megkérdeztük: tudomásuk szerint mi ezeknek a lényege. A válaszadók leginformáltabbnak a pénzügyi juttatások ism eretében bizonyultak, átlagosan 75 %-uk hallott a családi pótlék, a gyerm ekgondozási segély és az anyasági segély ö s s z e gének felem eléséről. Az intézkedések közül legtöbben - a m egkérdezettek 81,8%-a - a családi pótlék felem elését említették, ezután a sorrend a következőképpen alakult: 2. A gyerm ekgondozási segély összegének felem elése (70,5 %); 3. Az anyasági segély összegének felem elése (5 8,0 % ); 4. A terhességm egszakitásra vonatkozó rendelkezések (32,4%); 5. A kisgyerm ekes anyák pótszabadsága (2 7,7 % ); 6. 6 éves k orig a gyerm ek betegsége esetén táppénz biztosítása (22, 9 %); 7. A nők, a gyerm ekes cs a ládok nagyobb m egbecsülése (2 2,2 % ); 8. A nők egészségének védelm e, a fogam zásgátló eszközök könnyebb hozzáférhetővé tétele (2 0,8 % ); 9. Egyéb (1 1,2 % ). (Ezen belül leggyakrabban a n épesedéspolitikai határozat után rövid időn belül hozott, a többgyerm ekes családok soron kivüli lakásjuttatásával kapcsolatos rendelkezést em litették. ) 3. Vélemények a felemelt összegű családi pótlék, gyermekgondozási segély és az anyasági segély rendezéséről A felem elt összegű családi pótlék, gyerm ekgondozási segély és az anyasági segély ren dez é sé rő l vallott vélem ények alapján m egállapítható volt, hogy a családi pótlék a m egkérdezettek átlagosan m integy 65 %-a szerin t ösztönzi a gyerm ekvállalási kedvet. Érdekes, hogy a gyerm ekkel ren delkezők között magasabb az aránya azoknak, akik a családi pótlékot nem tartják ösztönzőnek, mint a gyermektelenek között. A 14 éven aluli gyerm eket nevelő szülők 56 % -a szerint például a családi pótlék sem m iféle form ában nem ösztönöz a gyerm ek vállalására. Azok nagy többsége is, akik nem tagadják a családi pótlék ösztönző voltát; bizonyos változásokat tart szükségesnek a jelen legi rendszerhez képest. Ilyen javasolt változás, hogy az első g y e r mek után is fizessen ek, em eljék fel az összeget, illetve hogy megállapításánál szo ciá lis szem pontokat is vegyenek figyelem be oly módon, hogy az alacsonyabb jövedelem -kategóriákba tartozók nagyobb anyagi támogatásban részesüljen ek. A gyermekgondozási segélyt a válaszadók 79 %-a tartja hatékony eszköznek a gyerm ekszü lések számának n övelésére. Az állami juttatások e form ájánál is bizonyos m ódosításokat javasolnak, mint a segély összegének felem elését, illetve, hogy a segélyt az anya fizetésének százalékában á lla pítsák m eg, ami lehetővé tenné a magasabb jövedelem m el rendelkező anyáknak, hogy kisgyerm eküket 3 éves korukig otthon nevelhessék. Az anyasági segély érvényben lévő rendszerével a m egkérdezettek döntő többsége (89% ) egyet ért, mintegy 8 % azok aránya, akik a jelen leg fizetett F t-ot alacsonynak Ítélik. A cs a 14

14 ládi pótlékot és a gyerm ekgondozási segélyt tehát a kérdezettek többsége a gyerm ekvállalási kedv ösztönzőjének tartja. Hogy m ilyen mértékűnek Ítélik m eg ezek tényleges szerepét, a rról akkor kapunk csak reá lis képet, ha azt vizsgáljuk: hol helyezkedik el a családi pótlék és a gyerm ekgondozási segély a közvélem ény által ösztönzőnek tartott egyéb állam i juttatások fontossági rangsorában, e kérdésre a későbbiekben visszatérünk. 4. V élem ények a terhességm egszakitással kapcsolatos uj rendelkezésekről A művi abortuszok engedélyezését korlátozó határozattal a vélem énnyel rendelkezők döntő többsége (60 %) egyetért. 20 % azok aránya, akik szükségesnek tartották ugyan az között érvényben lévő szabályozási rendelet felülbírálását, az uj intézkedéseket azonban túl szigorúnak tartják. Fenntartásaikat a következő indokokra alapozzák: a művi beavatkozás térítési összege nagyon m agas; nem helyes, hogy három gyerm eket minden családnak "vállalni k e ll"; túl m agas az életkorhatár. Az abortusz feltételek nélküli engedélyezését kívánók ("mindenkinek magánügye") és a teljes abortusz tilalom m ellett lándzsát törők aránya (erk ölcsi és egészségügyi okok) nagyjából azonos 8-9 %. Feltűnően magas volt a kérdésre válaszolni nem tudók aránya, átlagosan 1 6%. (A községi lakosok között ez valam ivel magasabb (19% ); budapesti lakosoknál pedig alacsonyabb, m integy 1 1% ). * státus Az alapvető m egoszlások részleteseb b, nem, életkor, lakóhely, foglalkozás, társadalm i és életben lévő gyerm ekszám szerinti elem zése során az alábbi eltérések mutatkoznak: Gyakori, hogy egy -eg y csupán a m egkérdezett szem élyére je llem ző társad alm i-d em ográfiai mutató (mint pl. a foglalkozás) önmagában m ég nem határozza m eg a vélem ényeket, sőt e lő fordul, hogy a család életm ódjától függően (am elyet többek között a házastárs foglalkozása, a jöv ed e lem színvonala is alakit) a kérdezett vélem énye jobban hasonlít más társadalm i osztályok, rétegek vélem ényéhez, mint a saját osztályához, rétegéhez. Ez term észetes következménye annak, hogy a vélem ényalkotás általában az életmód alakulásának, színvonalának szám os elem ét együttesen b e folyásolja. A vélem ények elem zésén él egy - korábbi szociológ ia i vizsgálatokban, közvélem énykutatásokban m ár kipróbált, attól kism értékben eltérő - mutató használatát is bevezettük, am ely a család életm ódját m eghatározó néhány tényező együttes hatását is képes figyelem be venni. A mutató képzésénél a férj (családfő) foglalkozásából kiindulva öt csoportot (réteget) alakítottunk ki. Az e lső c s o portba a vezető állású, illetve értelm iségi foglalkozású családfők kerültek. A második csoportba s o roltuk a fe lső szintű vezetőket, illetve a szakalkalmazottakat. A harmadik csoportot az irodai dolgozó, a szakképzett szolgáltatási dolgozó, illetve a szakmunkás családfők képezték. Negyedik csoportba kerültek a betanított munkások és a szakképzett m ezőgazdasági fizikai dolgozók, végül az ötödik c s o portba a segédmunkások, illetve a szakképzetlen m ezőgazdasági fizikai dolgozók. A csoportokba sorolá s járulékos kritérium ai a fe le sé g foglalkozása és a családokban egy főre jutó jövedelem voltak. E két járulékos kritérium megváltoztathatta a besorolá st, igy pl. ha a harmadik csoportba sorolt, szakmunkásként d olgozó férj és feleség esetében a család jövedelm e m eghaladta az egy főre jutó F t-ot, az illető családtagokat "átsoroltu k" a második csoportba. A továbbiakban e csoportokat sorrendben a következő elnevezésekkel említjük: fe lső, fe ls ő közép, középső, alsó-k özép és a lsó társadalm i státus. (M egjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint a társadalm i státus esetenként jobban m agyarázza a vélem ényeltéréseket, mint a foglalkozás vagy a jövedelm i színvonal általában, ezért úgy v é l jük, indokolt lenne egy hasonló elveken alapuló, a szociológia i és statisztikai követelményeknek minden szem pontból m egfelelő, kom plex mutató kidolgozása. ) 15

15 - A 35 évnél idősebbek általában m erevebbek az abortusz engedélyezését illetően mint a fiatalabb korosztályhoz tartozók. Különösen erős ez a tendencia a férfiaknál, ahol a 35 év felettiek átlag 12 %-a szerin t egyáltalában nem kellene m egengedni a terh esség művi m egszakítását. Ugyanakkor a 35 éven felüli korosztálynál a legm agasabb a korlátozásokkal egyetértők aránya is, a nőknél nem szám ottevően nagyobb, mint a férfiaknál. A fiatalabb, 35 éven aluli korcsoportok jelentősebb része vitatja az uj intézkedések szükségességét, ugyanakkor közöttük találjuk nagyobb arányban a zo kat is, akik túl szigorúnak tartják az életbeléptetett m ódosításokat. A m egkérdezett férfiak s z é ls ő s é gesebb m agatartására utal, hogy m ig közöttük találtuk legnagyobb százalékban a művi abortusz fe lté tel nélküli ellenzőit,ugyanakkor a férfiak, s azon belül elsősorban a 35 évnél fiatalabbak k o rcso p o rtjaiból kerülnek ki a terhességm egszakitás feltétel nélküli engedélyezésével egyetértők is (mintegy 10-11% ). - A vélem ények lakóhely szerinti m egoszlása érthető módon a községi lakosok m erevebb, konzervatívabb álláspontját tükrözi, az abortusz ellen zői itt 11 % -ot képviselnek, szem ben a budapesti lakosok 3% -ával. Az intézkedéseket helyeslők aránya, m ely a válaszok döntő többségét je le n tette, Budapesten, városokban és községekben gyakorlatilag azonos volt, eltérések a korlátozásokat túl szigorúnak m egitélők, illetve a rendelkezések meghozatalát ellenzőknél mutatkoztak. Budapesten a községekhez viszonyítva, m integy k étszer annyian mondták, hogy a korlátozásokra nem volt szükség, valamint magasabb volt közöttük a fenntartásokkal egyetértők aránya is. - A terhességm egszakitás uj rendjével kapcsolatos állásfoglalásokat a m egkérdezett tá rsa dalmi státusa szerint vizsgálva az adatok szoros k orrelá cióra utalnak. Szignifikáns a kapcsolat a társadalm i státushoz tartozás és az abortusz engedélyezését betiltani kívánók állásfoglalása között. Az alsó státushoz tartozók közül több mint ötször annyian (1 3,6 % ) nyilvánítottak ilyen vélem ényt, mint a felső státushoz tartozók (2,6 % ), Hasonló, de ellentétes irányú összefüggést tapasztalunk a társadalm i státus és a korlátozásokat szükségtelennek itélők vélem ényének m egoszlása között. A felső státusuaknak 11,2% -a van ezen az állásponton, m ig az alsó státusba tartozóknál ez az arány csak 6,9 %. Azonos irányú, de kisebb eltéréseket tartalm azó kapcsolat állapítható m eg az intézkedéseket túl szigorúnak tartó vélem ény és a társadalm i státus között is. A válaszokat foglalkozási csoportok szerint elem ezve megállapíthatjuk, hogy az ott mutatkozó összefüggések és tendenciák tapasztaltakkal. alapvetően megegyeznek a társadalm i státus szerinti elem zésnél 5. A családtervezési m ódszerek iránti attitűdök és a m odem, orális fogam zásgátló eszközökről alkotott vélem ények A tudatos családtervezés m ód szereivel kapcsolatos attitűdöket többféleképpen igyekeztünk m egvizsgálni. E gyrészt azt kutattuk, m ilyen m értékben értenek egyet a m egkérdezettek azzal az állásponttal, hogy nem helyes a gyerm ekek szám át "m e ste rsé g e s m ódszerekkel" befolyásoln i, m á s részt a rról érdeklődtünk, m ilyen mértékben értenek egyet azzal, hogy a fogam zásgátló m ódszerek következtében a fe le sé g akkor legyen csak terhes, am ikor azt előre eltervezi. Konzekvens vélem énynyel rendelkezőnek azokat neveztük, akik az egyik állásponttal egyetértettek, a m ásik álláspontot p e dig elvetették. Az egész mintára vonatkozóan a következő adatokat kaptuk: 16

16 Az állásfoglalások településnagyság szerint eltérően oszlottak m eg, a városiak között nagyobb a fogam zásgátló m ódszerek alkalmazása mellett állásfoglalók aránya, mint a községi lakosok között. Ezt mutatják az alábbi adatsorok: "Nem helyes a gyermekek számát mesterséges módszerekkel befolyásolni" "Azért érdemes fogamzásgátló módszereket alkalmazni, mert igy el lehet érni, hogy a feleség akkor legyen terhes, amikor eltervezi" A tudatos családtervezés, a különböző terhességm egelőző m ódszerek iránti pozitiv attitűdök tehát a m egkérdezettek igen nagy többségét jellem zik. Érdeklődésünket em ellett kiterjesztettük annak vizsgálatára is, hogy a m odern, o rá lis fogam zásgátló eszközök elterjesztését, könnyebb h ozzáférh e tőségét célzó intézkedések fogadtatása mennyire volt kedvező a válaszadók különböző rétegeiben. (Erre vonatkozó kérdésünket a mintában szerep lő férfiaknak is feltettük, hangsúlyozva számukra, hogy a kérdés házastársukra, illetve partnerükre vonatkozik. )E rre vonatkozó kérdésünkről az ö ssz e s sz. Közlemény 17

17 m egkérdezett 57 % -a tudott vélem ényt alkotni, s 43 % azok aránya, akik "nem érintettek" a m odern, o rá lis fogam zásgátlók kérdésében (nem szoktak védekezni, nincsen véleményük a fogam zásgátló módszerek ről). A kérdésben érintettek aránya a nők körében érthetően m agasabb. (Nőknél 60 %, férfia k nál 54, 2 %. ) Jelentős különbségek vannak a válaszadók életkora szerint: a 45 éven felüli férfiak 37,7 %-a, s a nők 29,1 %-a tudott csak vélem ényt alkotni, a "legintenzivebb" véleményalkotók a év közötti nők (80, 6 %) és férfiak (70, 4 %). A férfiak 33 % -a, a nők 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy az orá lis fogam zásgátlók e lte rje s z té sére vonatkozó intézkedés pozitivan érintette őket: a évesek körében ezek aránya lényegesen magasabb: a férfiak 49, 2 % -a, a nők 56, 6 %-a.adott ilyen értelm ű választ. Az átlagosnál m agasabb a pozitivan érintettek aránya a szellem i foglalkozású, illetve magasabb iskolai végzettségű, vá ro s i lakosok között is. A pozitivan érintettek körében azok voltak legtöbben, akik eddig is tablettát alkalmaztak, de m ost könnyebben jutnak hozzá, mint korábban. Legfiatalabb válaszadóink többsége (a év k özötti nők és férfiak 24, 0 % -a) az intézkedések következtében határozta el, hogy a jövőben védekezni kiván. A 45 évesnél fiatalabbak átlagosan 8-9 % közötti aránya mondotta azt, hogy eddig m ás m ód szerekkel védekezett, de m ost át szeretne térni o rá lis fogam zásgátlók alkalm azására. A m egkérdezettek 21, 3 %-a véleménynyilvánítása során nem jelezte, hogy az intézkedés szem ély szerint pozitivan érintette őt. Többségüknél ennek az az oka, hogy más módon szoktak v éd e kezni (ez inkább az alacsonyabb végzettségű, fizikai foglalkozású, k özségi lakosok álláspontja), ille t ve eddig is könnyen hozzá jutottak orá lis fogam zásgátlókhoz. (E lehetőségeik ről elsősorban az é rte l m iségi foglalkozásúak, illetve egyetem i végzettséggel rendelkezők számolhattak be.) A férfiak 6,0 %-a, a nők 4, 9 %-a kifejezetten ellenzi az orá lis fogam zásgátlók használatát, az e vélem ényen lévők a rá nya az életkor em elkedésével nő. Adataink szerint összefü ggés van a m odern, o rá lis fogam zásgátlók e lterjesztését cé lzó intézkedés és a művi abortuszok engedélyezésével kapcsolatos rendekezések m egítélése között. Azok körében, akik az abortusz engedélyezésére vonatkozó rendelkezést szükségtelennek, vagy túl szigorúnak találták, az átlagosnál nagyobb mértékű azoknak a nőknek az aránya, akiket p o zitivan érintett a m odern fogam zásgátlók könnyebb h ozzáférh etősége így például az abortuszra vonatkozó rendelkezéseket túl szigorúnak ta -tó nők 52 % -a érzi úgy, hogy e m egszoritásokat a m odern fogam zásgátló eszközök hozzáférhetővé tétele kom penzálja. A m odern, orá lis fogam zásgátlók elterjesztésében pozitivan érintettek aránya azoknál a nőknél a legkisebb, akik szerint egyáltalán nem kellene engedélyezni a művi abortuszt. E s z é ls ő s é ges álláspontot magukénak vallók között azok vannak legtöbben, akik a m odern fogam zásgátló eszközök alkalmazását is kifejezetten ellenzik. E mindenképpen kisebbséget jelentő réteg feltehetően a csa lá dtervezéssel szem ben általában elutasitó attitűdökkel rendelkezik, s körükben jelentkezik le g sűrűbben az az állásfoglalás, hogy "nem helyes m esterségesen befolyásolni a születendő gyerm ekek szám át". 18

18 6, Vélemények a fiatalok szexuális felvilágosításáról A zzal, hogy a fiatalokat m eghatározott életkorban szexuális felvilágositásban kell r é s z e s í teni, lényegében mindenki egyetért, az ö s sz e s válaszadó 1,9%-a gondolja csa k ú g y, hogy e rre nincsen szükség. E zzel az állásponttal az átlagosnál valam ivel gyakrabban találkozunk a nem m ezőga z dasági fizikai foglalkozású férfiak körében. Egységes a közvélem ény a szexuális felvilágosítás felső életkorának m egjelölésében is : a válaszadók m integy 90 % -a szerint a lányokat legkésőbb 14, a fiukat pedig legkésőbb 16 éves korukig kell felvilágosítani. Abban azonban m ár m egoszlanak a vélem ények, hogy a szexuális felvilágosítás a fiuk és a lányok szám ára azonos, vagy eltérő életkorban szü k séges-e. A kérdezettek 5 5,4 %-a azt látná célszerűnek, ha a lányok fiatalabb életkorban kapnának felvilágosítást, mint a fiuk. Ezen belül legtöbben am ellett szavaztak, hogy a fiukat éves korban, a leányokat pedig 12 éves korig kell felvilágositásban részesíten i, általában ez a vélem ény a legelterjedtebb. A 42, 6 % -os arányt képviselő "ellentábor" a mindkét nem azonos életkorban történő felvilágosítását tartaná célszerűnek. Ez az állásfoglalás mindenekelőtt a budapesti lakosokat, továbbá az értelm iségi és egyéb szellem i fo g lalkozásúakat je llem zi, akik körében - a közvélem ény egészétől eltérően - a fiuk és leányok azonos, m égpedig 12 éves korukig történő felvilágosítása a leggyakoribb vélem ény. A szexuális felvilágosítás a válaszadók 49,5%-a szerint a szülő, 2,2 %-a szerint az e g é sz ségügyi szervek, 9,1 % szerint az iskola, 15,8 % szerin t a szülők és az iskola feladata. A nők általában nagyobb fontosságot tulajdonítanak a szülők szerepének, mint a férfiak. A m ezőgazdasági fiz i kai foglalkozásúak, illetve a k özségi lakosok minden m ás foglalkozási csoportnál gyakrabban em lítették azt a vélem ényt, hogy a szexuális felvilágosítás az egészségügyi szervek feladata, s az átlagosnál kisebb jelentőséget tulajdonítottak a szülők felvilágosító tevékenységének. A válaszadók csak igen ritkán gondoltak a rra, hogy a szexuális felvilágosítás a töm egkom munikációs eszközök feladata (1,2 % ), a barátokat, ism erősök et pedig egyáltalán nem tekintik e c é l ra alkalmasnak (m indössze 0, 3 % em lítette). 7. Vélemények a gyermekszülési kedv ösztönző eszközeiről A népesedéspolitikai intézkedéseket tárgyaló kérdéskom plexum során feltettük azt a kérdést, hogy a meghozott rendelkezésektől függetlenül, m elyek lennének azok a társadalm i juttatások, am e lyek a m egkérdezett szerin t a legjobban ösztönöznének a gyerm ek szü lésre. A kérdéshez kapcsolódóan összesen kilenc, lehetséges ösztönző eszközt soroltunk fel olym ódon, hogy azokat külön-külön kártyákra írva adtuk a válaszadók kezébe. A kártyákra írott ösztönző eszközök, mint rendszer jelen leg is működnek, csak talán nem olyan módon, vagy nem olyan intenzitással, mint azt a közvélem ény kívánatosnak találná. Ennek megállapítását szolgálta a kérdezés sajátos technikája. E lső lépésben az volt a m egkérdezettek feladata, hogy a 9 közül válasszák ki azt, amelyik véleményük szerin t le g jo b ban ösztönözné a gyerm ekszülést. A legfontosabbnak ítélt ösztönző eszköz kiválasztását m ég két f o r duló követte, e lő sz ö r a fennmaradt 8, majd 7 kártyából ism ét a legfontosabbnak tartottat kellett k i- 19

19 választaniok. Ilymódon a rról is képet alkothattunk, hogy az egyes válaszadóknál egyénileg hogyan alakult az általuk kiem elt három ösztönző eszköz fontossági rangsora. Az első, m ásodik és harmadik választásnál összevonva a következőképpen alakult az ösztön ző eszközök m egoszlása: A rangsor tehát azt mutatja, hogy a m egkérdezettek legjelentősebb ösztönzőnek a fiatal házasulandók lakáshoz juttatását tartják. Hasonló jelentős szerepet játszik a 3 vagy többgyerm ekesek soron kivüli lakáshoz juttatása mint ösztönző tényező, és igy azt mondhatjuk, hogy a "lakáskérdés'' m egoldását véli a legfontosabbnak - a rangsorban először emlitik - a megkérdezetteknek több mint 50 %-a. A lakáskérdés jelentőségét mutatja, hogy az összes válaszadók 67, 3 %-a a fiatalok lakáshoz juttatását, 45, 3 %-a a 3 és többgyermekeseknek biztosított lakást emliti mint ösztönzőt a választás első, második vagy harmadik fordulójában. Az összesített rangsor második helyén a b ölcsőd ei, óvodai férőhelyek biztositása szerep el, a kérdés súlyát bizonyltja, hogy az ö ssz e s megkérdezettnek 54, 5 % -a említette a válaszadás valam e lyik fordulójában. A m egkérdezettek nagy arányban tartanák ösztönzőnek, ha m érsékelnék - ö s s z e s i- 20

20 tett rangsor 4. helye - a gyermekruházati cikkek árát. Megítélésünk szerint ebben a véleményben azonban nem az esetleges árcsökkentés ösztönző szerep e, hanem a gyerm ekruházati cikkek viszon y lagosan m agas árfekvése jut k ife je zé sre. A m egkérdezettek relative kis ösztönző szerepet tulajdonítanak a pénzbeni juttatási form áknak, mint a családi pótlék és a gyerm ekgondozási segély. E két ösztön zési form a a kilenc v á la szle hetőséget magában foglaló rangsor 7. és 8. helyén szerep el. A m egkérdezettek m eglehetősen kis arányban emlitették az összes választások során, a családi pótlékot m indössze 13,2 %, a gyerm ekgondozási segélyt 9, 7 %. Azt vizsgálva, hogy melyek voltak az ösztönzők, amelyeket a leggyakrabban együtt választottak, megállapítható, hogy a fiatal házasoknak juttatott lakást és a bölcsőd e-óv od a i férőhelyek biztositását emlitették együttesen a legtöbben, a megkérdezetteknek mintegy 25 %-a. A három választást együttesen figyelem be véve legnagyobb gyakorisággal (34, 6 %) a lakáshoz jutás (fiatal házasoknak, vagy több-gyerm ekeseknek), b ölcsőd ei-óvod a i férőhely biztositása és a gyerm ekes anyák szám ára részm unkaidő gyakorlatának k iterjesztése szerep el. A gyerm ekszülés ösztönző eszk özeiről alkotott vélem ények összesített rangsorát dem ográfiai ism érvek, mint nem, foglalkozás, lakóhely és életben lévő gyerm ekszám szerinti bontásban elem ezve az alábbi következtetések vonhatók le: - Férfiak és nők vélem énye az ösztönzés eszközeinek m egítélését illetően gyakorlatilag m egegyezik, bár m egfigyelhető, hogy a nők a gyerm ekruházati cikkek árm érséklését, valamint a b ölcső d e i-ó v o d a i férőhelyek biztositását nagyobb m értékben tartják jelentősnek, mint a férfiak. - A véleményeknek lakóhely szerin ti m egoszlásánál is csak kisebb eltéréseket tapasztalhatunk. A budapesti és városi lakosok - érthető módon, hiszen a lakáskérdés elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban jelentkezik - a fiatal házasok lakáshoz juttatásának ösztönző szerepét nagyobb arányban hangsúlyozzák, s ugyancsak többen em litik Budapesten gyerm ekeik b ölcsőd ei-óvod ai elhelyezésének szükségességét. A gyerm ekruházati cikkek árának csökkentése mint ösztönző tényező nagyobb szerephez jut a községekben lakóknál, mint a fővá rosi lakosoknál. - Az egyes foglalkozási csoportokba tartozók vélem ényei között tapasztalható eltérések az alábbiakban foglalhatók össze: nagyobb hangsúlyt kap az értelm iségiek és szellem iek - különösen az értelm iségi nők - m egítélésében a bölcsőd ei, óvodai férőhelyek biztositása, valamint a részm unkaidőben történő foglalkoztatás szélesebbkörü alkalmazásának szü kségessége. A fizikai dolgozók általában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyermekruházati cikkek árm érséklésének, valamint a terhes nőknek biztosított nagyobb munkahelyi kedvezményeknek. - A m egkérdezetteket vélem ény nyilvánításukban oly módon befolyásolta élő gyermekeiknek száma, hogy az 5-6 és annál több gyerm eket nevelő szülők - érezhető módon - ösztönzőbbnek tartják a többgyerm ekesek lakáshoz juttatását, a gyerm ekruházati cikkek árának csökkentését, valamint a családi pótlékot, mint közvetlen anyagi támogatást. A gyerm ekkel nem rendelkezők - akiknek legnagyobb része a fiatal korosztályokhoz ta rtozik - saját érdekeit szem előtt tartva az átlagosnál nagyobb arányban véli ösztönzőnek gyerm ekvállalásra a fiatal házasok lakáshoz juttatását. Az e g y -, és kétgyerm ekesek állásfoglalása a vélemények átlagos m egoszlásával esik egybe. 21

21 II. VÉLEMÉNYEK AZ IDEÁLIS CSALÁDNAGYSÁGRÓL Az ideális családnagyságról alkotott közvélem ényt többfajta m egközelitésben vizsgáltuk. A hagyományos kérdésfeltevés m ellett (saját körülm ényeitől függetlenül általában hány gyerm eket tart kívánatosnak egy egészség es családban?) külön kérdésekkel érdeklődtünk az iránt, hogy a k érd ezettek hány gyerm eket tartanak ideálisnak az olyan családokban, amelyek a sajátjukhoz hasonló lakáskörülmények között élnek, s hányat az olyan családokban, amelyek a sajátjukhoz hasonló anyagi körülményekkel rendelkeznek. Az ideális gyerm ekszám ra vonatkozó vélem ényeket a sokgyerm ekes, un. "n agycsaládokról" alkotott nézetekkel egészíthetjük ki. 1. A gyermekszám tervezése és az ideális gyermek számról alkotott vélemények Az ideális gyerm ekszám ról alkotott vélem ényeket vizsgálva érdeklődésünket kiterjesztettük arra, hogy az egyszer m ár házasságot kötött válaszadóink hány gyerm eket terveztek házasságukban, tehát van-e, s ha igen, m ekkora távolság van a saját maguk szám ára elképzelt tényleges tervek és az ideális családnagyságról elgondolt vélem ények között. Az un. tervezett gyerm ekszám ot term észetesen csak azoktól tudakolhattuk, akik házasságuk m egkötésekor, vagy pedig házasságuk során valóban rendelkeztek a gyerm ekszám ra vonatkozóan te r vekkel, elképzelésekkel, vagyis "család tervezőn ek" bizonyultak. Ennek tisztázását szolgá ló k érd é sünk során figyelem be vettük azt, hogy a gyerm ekszám eltervezése többnyire a férj és a fe le sé g k ö zös döntésének eredm énye, ezért kérdésünket e döntési szituációra adaptáltuk. A kérdésünkre adott válaszok alapján a m egkérdezetteket három főbb csoportba sorolhattuk. Tervezőnek minősültek azok, akik házasságuk m egkötésekor közösen határoztak gyerm ekeik szám áról és szü letési időpontjukról. Kvázi-tervezőnek azokat neveztük, akik az első gyerm ek m egszü letésére mindenképpen vállalkoznak, majd ezután (ennek tapasztalatai után) döntik el, hogy vállalkoznak-e m ég m ásodik g y e r m ekre, a második után, hogy akarnak-e harmadik gyerm eket vagy sem, tehát csak később váltak tervezőkké. Nem tervezőnek azokat minősítettük, akik a gyerm ekszülést voltaképpen a véletlenre bízva sem a házasságkötés előtt, sem pedig a házasság folyamán nem rendelkeztek a gyerm ekek szám ára és születési időpontjukra vonatkozó tervvel. Mintánkban házasságot kötött nő szerep elt. Ezek 40, 7 %-át minősítettük tervezőnek, 33, 3 %-át kvázi-tervezőn ek, és 7 %-át pedig nem tervezőnek. A kérdezettek 3, 2 %-a nem tudott vá lasztani a kínált alternatívák közül. (M egjegyezzük, hogy nagyjából hasonló volt a házasságot kötött férfiak m egoszlása is. ) 23

22 Az adatok elem zése során lin eáris összefü ggést találtunk a foglalkozás, illetve iskolai v é g zettség, valamint a családtervezői magatartás között. Az értelm iségi foglalkozású nők 51,7 %-a, az egyéb szellem i foglalkozásúak 43,5 % -a, a nem m ezőgazdasági szak-, és betanított munkások 27,9 %-a, a segédmunkások 32,5 %-a, a m ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak 27,9 %-a tervező. Iskolai végzettség tekintetében az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettek 30, 8 %-a, a 8 osztályt végzettek 42, 7 %-a, a középiskolát végzettek 53, 4 % -a, az egyetem et, főiskolát végzettek 52,1 %-a minősült tervezőnek. A k vázi-tervezői magatartás - úgy tűnik - már jóval univerzálisabb m agatartás, e mutató nem m ozog ilyen érzékenyen a társadalm i változók szerint. így pl. az átlagos 33, 3 % -os arányhoz képest a 8 általánosnál kevesebbet végzettek 30, 3 %-a, m ig az egyetem et, fő is kolát végzettek 38, 0 % -a választotta ezt az alternativát. Tervezőnek m inősített válaszadóink h ázasságukban átlagosan 2, 08 gyerm eket terveztek (a tervezett gyerm ekszám átlaga a férfiaknál 2, 06, a nőknél 2, 10). Ez jóval alacsonyabb az ideálisnak tartott gyerm ekszám átlagánál (2, 88). Egybevetve a tervezett és az ideálisnak tartott gyerm ekszám eltéréseit, az ö s sz e s vá la szadó 65, 2 %-ának vélem ényeire jellem ző az, hogy magasabb gyerm ekszám ot találnak családonként ideálisnak, mint amennyit saját maguk szám ára terveztek, 32, 7 % az általában ideálisnak tartott gyerm ekszám ot saját maga szám ára is elérhetőnek tartja (elsősorban azok, akik három gyerm eket terveztek), s m indössze 2,1 %, - főként a négy vagy több gyerm ekkel rendelkező válaszadók - v é le ményét jellem zi az, hogy a sajátmaguk szám ára tervezett magas gyerm ekszám nál általánosságban alacsonyabbat gondolnak ideálisnak. 2, Az általános, a lakás - és az anyagi helyzethez viszonyított ideális gyermekszámről Általában nyilatkozva a gyerm ektelen és egy gyerm ekes család eszm ényét lényegében e lv e tették, ezt a gyerm ekszám ot összesen 0, 5 %-uk választotta. A túlnyomó többség (53, 7 %) vélem énye szerint egy egészséges családban három gyerm ek a kivánatos, 28,1 % a két, 12, 8 % a négy gyerm e ket gondolja ideálisnak, négy gyerm eknél magasabb gyerm ekszám ot azonban már csak igen ritkán jelöltek. Az átlagos ideális gyerm ekszám 2, 88 (férfiaknál: 2, 87, nőknél 2, 89) ez jelentősen m eghaladja mind a tervezett (2,08), mind pedig az életben lévő és m ég kivánt (1, 93) gyerm ekszám átlagát. Az általánosan ideálisnak tartott gyerm ekszám nál alacsonyabb értékeket kapunk akkor, am i kor a kérdezettek e véleményüket saját lak ás-, illetve anyagi körülm ényeikhez viszonyitották. Mindkét esetben a többség inkább a két gyerm ekre szavazott, s igy a lakáskörülményekhez viszonyítva átlagosan 2,30, az anyagi körülményekhez viszonyítva pedig átlagosan 2,47 gyerm eket találnak csa lá donként ideálisnak m egkérdezettjeink. Ö sszehasonlitva a három féleképpen fogalm azott kérdésre adott válaszokat, az alábbi e re d ményeket kaptuk: 24

23 A lakás- és anyagi körülm ényekhez viszo n yíto tt gyerm ek szám átlagok alakulása a körülm ényektől függetlenül,általában ideálisnak tartott g yerm ekszá m sze rin t - A férfiak és a nők vélem ényei lényegében nem térnek el egym ástól. A vezető állásúak, az értelm iségiek és egyéb szellem i foglalkozásúak, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a budapesti lakosok az átlagosnál alacsonyabb, a fizikai foglalkozásúak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a községi lakosok pedig az átlagosnál magasabb gyerm ekszám ot találnak ideálisnak. Az életkor em elkedésével növekszik a körülményektől függetlenül általában ideálisnak tartott gyermekek szám a: a 25 évesnél fiatalabbaknál ez 2,79, a 45 évesnél idősebbeknél 3,01. Az egyes életkorcsoportokhoz ta rtozó nők valam ivel magasabb gyerm ekszám ot tartanak ideálisnak, mint a v e lük azonos korú férfiak. A három gyerm ekes család eszm ényét leginkább a év közötti nők mondják magukénak (60, 0 %). A lakáshelyzethez viszonyitott ideális gyerm ekszám és a m egkérdezettek lakásviszonyai (a lakás tulajdonjoga, valamint a lakósürüség) között szo ro s összefüggést találtunk. Az anyagi k ö rülményekhez viszonyitott ideális gyerm ekszám és a válaszadók jövedelm e egybevetésénél azt á lla píthattuk m eg, hogy az alacsony és a magas jövedelem m el rendelkezők az átlagosnál m agasabb, a közepes jövedelm űek pedig az átlagos, vagy annál alacsonyabb gyerm ekszám ot vélnek anyagi h ely zetükhöz m érten ideálisnak. Az ideális gyerm ekszám ról alkotott vélem ényekről árnyaltabb képet kaphattunk, am ikor azt elem eztük: hogyan esnek egybe a vélem ények a válaszadók tényleges g y e rm e k szám ával, (Az egy bevetést az un. "kivánt gyerm ekszám m al" végeztük el, am ely, mint ism eretes, magában foglalja az életben lévő, és ehhez m ég kivánt gyerm ekszám ot. ) Mindhárom, az ideális gyerm ekszám ra vonatkozó kérdésünknél m egvizsgáltuk: a) m ilyen mértékű a saját számukra reálisan kivánt és az ideálisnak tartott gyerm ekszám egybeesése b) m ekkora az aránya azoknak, akik úgy gondolják, hogy a saját maguk szám ára reálisan kivánt gyerm ekszám nál magasabb lenne az ideális, és sz. Közlem ény 25

24 c) m ilyen arányt képviselnek azok, akik - mintegy "sok allva" saját, többnyire m ár m eglévő gyermekszámukat - úgy vélik, hogy ennél alacsonyabb gyerm ekszám lenne az ideális. A három csoportnál kérdésenként jellegzetesen eltérő arányokat, és ennek m egfelelően e l térő ideális gyerm ekszám -átlagokat kaptunk. Az ideális gyermekszámról alkotott vélemények egybeesése az életben lévő és ehhez még kívánt gyermek számmal F igyelem rem éltó, hogy mindhárom kérdésnél a saját gyerm ekszám em elkedésével növekszik azok aránya, akik a sajátjuknál kevesebb gyerm eket, és csökken azoké, akik a sajátjuknál több gyerm eket találnak ideálisnak. 3. Vélemények az állam által ideálisnak tartott gyermekszámról Közvéleménykutatásunk során az iránt is érdeklődtünk: van-e a kérdezettek tudomása s z e rint olyan "hivatalosnak tekinthető" állásfoglalás, am ely a családok szám ára kívánatosként ajánl egy bizonyos gyerm ekszám ot. Az összes válaszadó 23, 9 %-a bizonytalan abban, hogy egyáltalán van-e ilyen állásfoglalás, 7, 5 %-uk pedig határozottan úgy tudja, hogy nincsen. E tekintetben különbségek mutatkoznak a vá ro s i és községi lakosság között, a városi lakosok 75 %-ának, a községi lakosok 64, 2 %-ának van csak olyan határozott vélem énye, hogy létezik ilyen hivatalos állásfoglalás. E vélem énnyel ren d elkezők igen nagy többsége, 83,2 %-a a családonkénti három gyerm eket tudja a népesedés-propaganda kivánatosnak tartott állásfoglalásának, ettől eltérő gyerm ekszám ot esetlegesen em litenek. Ö s s z e s ségében tehát azok, akik a népesedéspropaganda ajánlott álláspontjának a három gyerm eket tudják, a felnőtt lakosság 57, 3 %-át jelentik, s ez az arány valam ivel m eghaladja azokét, akik általában három gyerm eket tartanak ideálisnak a családok szám ára. így adataink alapján nem gondolhatunk a r ra, hogy a körülm ényektől függetlenül, általában ideálisnak tartott gyerm ekszám azért magasabb a körülményekhez viszonyított ideális gyerm ek számoknál, m ert a válaszadók e kérdésnél igyekeztek a "hivatalosnak vélt" állásponttal összhangbaji vélem ényt nyilvánítani. A vélem énynyilvánitás e ten 26