TANTÁRGY : Informatika BESZÁMOLÓ IDŐINTERVALLUM : 2008. szeptember 1-től 2009. január 16-ig ISKOLA : Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola, Pálmonostora OSZTÁLY : 4. osztálytól 8. osztályig, szakkörök és a felnőttoktatás TANÁR : Nagy Károly Kezdő tanárként, amikor elkezdtem tanítani (2008. szeptember 1-én), megfogadtam, hogy nem követem el azokat a hibákat, amelyeket még mikor én voltam diák, észrevettem kezdő tanarakon. Röviden szólva nem az volt a célom, hogy mikor a pályára kerülök azon nyomban elkezdjem bizonygatni, hogy milyen jó tanár vagyok és mennyire jól tudok fegyelmezni és példát statuálni. Saját magam számára az alapvető célkitűzés abban volt utolérhető, hogy amely tapasztalatot sikerült összegyűjtenem hosszú évek során az informatika területén, azt valahogy kamatoztassam az éppen aktuális tanulói célcsoportokban. Ezen céljaimat kezdtem azzal, hogy a tanulókat igyekeztem rászoktatni arra, hogy a tananyagot, az informatikával kapcsolatos fogalmakat, az eredményeiket mind-mind egy helyen összefoglalva egy egységként lássák, on-line módon. Ezt egy internetes weboldal(http://informatika_ora.extra.hu) létrehozásával próbáltam elérni, melynek segítségével a tanulók képesek nyomonkövetni, hogy: a következő órán miről lesz szó, az előző órákon miről volt szó, milyen témákról fogunk tanulni egy adott év egy adott óráján, milyen jegyeik vannak, mennyi a féléves és évvégi átlaga egy tanulónak, mennyi az átlaga a lányoknak, mennyi a fiúknak, mennyi az osztálynak, kinek mennyi bónuszpontja van, és mennyit hiányzott. A felsoroltakon kívül megtudhatják, hogy melyik osztályban majd mit fognak elvárni tőle, mindezt kivetítve 12 évfolyamra a Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően. Továbbá összegyűjtve egyhelyen találkozhat a fontosabb informatikai fogalmakkal, érdekes demonstrációs programokkal. Ha szeretne járni egyik vagy másik szakkörre abba is bepillantást nyerhet, hogy érez-e magában elég motivációt, hogy kipróbálja mire képes. 1
Abban az esetben, ha mindez nem lenne elég, akkor az említett weboldalon vethet néhány pillantást különböző informatikai versenyek elvárásaiba, és egy összegyűjtött feladat halmazból kedvére válogathat. Akit a versenyek nem hoznak lázba, mert ő mondjuk olyan alkat, aki nem szereti a feltűnösködést (vagy éppen azért mert igen), az dolgozhat előre megadott témákon (úgynevezett projekteken), amelyek nincsennek időkorláthoz kötve, de aki szépen, szorgalmasan, kitartóan dolgozik, szerezhet vele jobb jegyet. A fentieken túlmenően ebben az úgynevezett digitális naplóban, megtalálhatóak a tanulók képei is, amelyek számomra is nagy-nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a tanulók neveit gyorsabban meg tudjam jegyezni és amint észrevettem ez a tanulóknak is kifejezetten elnyerte a tetszését. A felnőttoktatás is helyet kapott ebben a digitális tananyagban, márcsak azért sem volt rossz ez az ötlet, mert így a tanulók is szembesülhetnek a még későbbi elvárásokkal, arról már nem is beszélve, hogy ezzel a módszerrel sok-sok papírt és festéket tudunk megspórolni. A felnőttoktatásban helyet kapott néhány bemelegítő feladatsoron kívül az ECDL 4.0 illetve az ECDL 5.0 is. Az osztályokban (de akár a felnőttoktatáson is) hacsak birtokába kerülök valami új technikai vagy informatikai vívmánynak, igyekszem időt hagyni az újdonságok bemutatására (pl.: érdekes dolgokról videokat vetítek, vagy bemutatok egy másfajta operációs rendszert (Linux)). 4. OSZTÁLY A 4. osztályban az informatika tantárgy először lép színre ebben az általános iskolában. Tankönyvet és tanmenetet mellőzve, csupán az előző évek "vázlataira" és önmagam intuícióira hagyatkozva építettem fel egy olyan tanulmányi anyagot, mely természetesen figyelembe veszi a NAT-ot, és finoman vezeti be a következő évek elvárásait. A tanulókban mintha soha szűnni nem akaró motivációt vettem volna észre a tantárgy iránt, amely tulajdonképpen megkönnyítette a helyezetemet, hiszen ilyen környezetben tényleg csupán annyi a szerepe a tanárnak, hogy a hatalmas információáradatban megpróbálja megmutatni a helyesnek látszó ösvényeket. 2
A magatartásra kitérve azt tudom elmondani, hogy kezdetben furcsa volt a gyerekek azon viselkedése, hogy se-szó-se-beszéd felkeltek a helyükről és segítettek másik tanulóknak, de végül sikerült annyit elérnem, hogy most már legalább megkérdezik, hogy segíthetnek-e. A hangos beszéd (már-már) kiabálás pedig nem csupán egy-egy osztály problémája, még ma sem értem, hogy fiatal emberek miért üvöltöznek, hiszen nekik még kiválló a hallásuk... (ez történik, mihelyst belépek az iskolába) 5. OSZTÁLY Ebben az osztályban (akárcsak a többiben is) vannak olyanok, akik tudnak, vannak akik akarnak, és vannak akik egyiket sem. A félév végére sikerült elérnem néhány tanulónál azt, hogy az introvertált viselkedését felcserélje egy olyan ember szerepével, aki már érzi azt hogy az amit tesz az nem hiábavaló (ugyanis eddig azt érezhette, hogy bármit is tesz nem jut előbbre). Vannak olyanok is, akik a "vagányítást", mint annak eszközét, hogy őrá is odafigyeljen valaki, leváltotta egy rendes és szófogadó tulajdonságra. Azon a problémájukon, hogy gondot okoz egyeseknek az olvasás, úgy tudtam segíteni, hogy helyettük én olvastam el a feladatokat. Az első félévben túlnyomó többségben volt az elméleti anyag, ez lehetett oka az alacsonyabb szintű érdeklődésnek. Majd meglátjuk mit hoz a következő félév gyakorlatorientáltabb anyaga. 6. OSZTÁLY Az osztályban fegyelmezési probléma nem sok adódik. Egy jópofa osztály, akik a többi osztályhoz hasonlóan nem nagyon sokat ülnek könyvek előtt. Ebben az osztályban is kialakulóban van egy tehetség, és van aki foggalkörömmel küzd a jobb jegyért. A tantárgyi követelményeknek ebben az osztályban is eleget tesznek a tanulók. Itt is mint a többi osztályban, igyekszem a tanulókkal együtt csinálni (projektoron kivetítve) a feladatokat, szépen lassan, nem kapkodva. 3
7. OSZTÁLY Talán az egyik legszófogadóbb osztály. Ebből az osztályból egy tanuló készített is 3 projektmunkát, amit a számítástechnika terem falán el is helyeztünk. Néhány tanulónál azt vettem észre, mintha hozzászokott volna ahhoz, hogy ő mondjuk más területeken komoly eredményeket ért el, és így szinte magától értetődőnek tartja a jobb jegyet ebből a tantárgyból. Van viszont olyan tanuló is ebben az osztályban, aki minden kétséget kizárólag mehetne versenyre is. A tantárgy iránt mutatott lelkesedése nem mindennapi. Mai szóhasználattal élve: "lazán megír minden dolgozatot 5-ösre." Tehetséges, mert mindezt úgy éri el, hogy logikusan gondolkozik! 8. OSZTÁLY Ők már erőssen benne vannak a serdülőkori krizisben, ennek ellenére mégis egy viszonylag elég jól kezelhető osztályt ismertem meg a személyükben. Ebben az osztályban 2 tanuló készített egy-egy projektmunkát, amelyeket a számítástechnika terem falán el is helyeztünk. A tantárgyi követelményeket minden tanuló tudja teljesíteni, feltéve ha veszi a fáradságot és órán odafigyel. Még az olyan tanulókban is feléledni látom a reményt, akik eddig úgy könyvelték el magukat, hogy: "úgyis 1-es leszek". Természetesen ez az osztály sem szenved hiányt olyan tanulókból akik sokat képzelnek magukról, mert mondjuk jobban tudják az aktuális anyagot mint a többiek. Ezeket a tanulókat az elektronikus tananyagból találomra kiválasztott feladatokkal szoktam lefoglalni. #1 SZAKKÖR: Alkamlazás Ezen a szakkörön a társaság egészen jól összeszokott, volt aki úgy itélte meg, hogy ez a szakkör számára nem ad újat, ők elhagyták (1 személy). A szakkörön a tanulók figyelemmel követik az eseményeket, és úgy érzem hogy mindazon célokat melyeket kitűztem el tudjuk érni. 4
Azt vettem észre, hogy az alkalmazás (és majd a programozás) szakkör szinkronban van az éppen aktuális tanórai tananyagokkal. Ez azért jó, mert így többet foglalkozhatnak egy-egy témával a tanulók (egymáshoz közeli időpontokban). #2 SZAKKÖR: Programozás A szakkör létszáma a félév végére drasztikusan lecsökkent. Ebből arra következtettem, hogy ez a szakkör talán egy kicsit nehezebbre sikerült, mint gondoltam. Aki viszont nem esett ki a rostán, abban sikerült felkeltenem az érdeklődés szikráját, itt ez volt a célom. Itt viszont a félév során nem csak olyanok voltak akik elhagyták a szakkört, hanem akik beültek egy-egy órára és kedvet kaptak hozzá. Ez a szakkör azért is nagyon fontos, mert a második félévben pár osztály elkezd megismerkedni a programozással, és ezáltal lehetősége nyílik arra hogy az órán számára meg nem értett részeket a szakkörön megvilágítsuk. FELNŐTTOKTATÁS A felnőttoktatásban a betévedőkben nem halt meg a remény a félév végére. Ez a tevékenység a felnőttek kívánsága szerint folyt, azaz olyan dolgok kerültek elő, amelyeket a mindennapi életben is fel tudnak majd használni. Természetesen a felnőttoktatást igyekeztem a félév során az ECDL felé elvinni, ami úgy érzem sikerült is. Így aki úgy dönt, idővel mehet akár vizsgázni is. ÉSZREVÉTELEK, KIEGÉSZÍTÉSEK, JAVASLATOK Észrevettem, hogy néhány osztályban (néhány tanuló?) még a régebbi kiadású informatika tankönyvet használják. Bár ez nem okozott különösebb fennakadást. Néha van olyan érzésem hogy a tanteremben néhány gép előre kiszámíthatatlan, önálló életet él (pedig még nem a neuronhálózaton alapoló gépek világát éljük). Ezalatt azt értem, hogy egyik percről a másikra az egyik-másik gép elkezd érdekes hangokat kiadni, és megmagyarázhatatlan hibát elkövet saját magán, majd nem hajlandó soha többé normálisan működni mindaddig míg nem hívjuk a szervízszolgálatot (ami nem örökké fog rohangászni, a problémák okait viszont nem 5
árulják el, ők is csak tippelgetnek). Ez a tény ilyen fiatal gépek esetében finoman szólva is furcsa......amúgy sincs megfelelő számú számítógép a tanteremben, így a gyakorlati dolgozatokat kénytelen vagyok két csoportra bontva megíratni a tanulókkal. Nem volna talán baj, ha az iskola beruházna néhány szakmai jellegű könyvre vagy folyóíratra, amelyet a számítástechnika tanteremben el is helyeznénk. és amit a tanulók szabadon lapozgathatnának. Jó lenne végül, ha az iskola biztosítana némi anyagi keretet az elkészült projektmunkák bekereteztetésére, végülis ez a tevékenység is a tanulók tudásbeli fejlődését segíti elő (ugyanis a tanulók szeretik látni munkájuk gyümölcsét). Mert az eddigiek saját zsebből mentek, mint ahogyan egy két kiegészítő alkatrész is (pl.: egér, UTP kábel). Az sem lenne éppen egy rossz befektetés, ha a gépeket felruházhatnánk egyegy fülhallgatóval, így az egyes tanulók nem zavarnák a többieket. Gondolok itt a differenciált oktatásra. A 4. osztályban pedig különössen nagy jelentőséggel bírna ez az előrelépés, hiszen ott a következő félévben előkerül egy multimédiás oktató CD is, amelyet minden egyes tanulóval szeretnék is kipróbáltatni. 6