A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna

Hasonló dokumentumok
Vizeink állapota 2015

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Víz az élet gondozzuk közösen

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Jogszabályok listája

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

- A környezetvédelem alapjai -

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

Vízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Felszíni vízminőségvédelmi adatszolgáltatás

A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Vízvédelem KM011_ /2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A közigazgatási szervek előirányzat-felhasználási számláinak megnevezése

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A Víz Keretirányelv végrehajtása

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Az EU Víz Keretirányelv analitikai kihívásai

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

Vízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízgazdálkodás vízvédelem november 28.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

Átírás:

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály III. Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései KSZGYSZ KONFERENCIA Budapest, 2016. május 24. 1

Az előadás tartalma: A Víz Keretirányelv feladatai, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata A VGT2 megállapításai A VGT-hez kapcsolódó mérési feladatok További feladatok, tervezett intézkedések EU szintű kapcsolódó szakmai tevékenység 2

A Víz Keretirányelv, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata 3

Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive - Víz Keretirányelv VKI ) 4

Környezeti célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (de legkésőbb 2027-re) felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot 5

A tervezési folyamat 2003-2015 Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Állapot értékelés (kock. ért.) VGT felülvizsgálat Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk) Terhelések, kockázatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk) Intézkedési program megvalósítás 2012 2013 2003 2015 Társadalmi 2004 2006 Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés) Monitoring programok (8. cikk) részvétel (14. cikk) Állapotértékelés 2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.) Intézkedési programok (11. cikk) 6

VGT tervezés Első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT1) elkészítése: - állapotértékelés: ökológiai és kémiai, mennyiségi (VKI monitoring alapján) - terhelések elemzése, emissziós leltár elkészítése - környezeti célkitűzések, kivételek - intézkedési programok: alap és kiegészítő - gazdasági elemzések - társadalmi egyeztetések 2012. Intézkedési programok bevezetése 2015. Második vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT1 felülvizsgálata) További tervezési ciklusok: 2021. (2021-2027 időszakra) 2015. december 22. VGT2 nyilvánosságra hozatala 2016. március 22. a VGT2 kormány szintű elfogadása 7

Elfogadott, érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási terv: Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a Kormány 1155/2016 (III.31.) sz. határozatával fogadta el. Az elfogadott terv feltöltésre került az Európai Bizottság által megjelölt elektronikus jelentési rendszerbe. Elérhető a teljes dokumentum: www. euvki.hu honlapon 8

A VGT2 megállapításai 9

A VGT2 tartalma 1. Vízgyűjtők jellemzése 2. Védett területek 3. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások* 4. Monitoring hálózatok és programok* 5. Vízhasználatok gazdasági elemzése 6. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása* 7. Környezeti célkitűzések 8. Intézkedési program* 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása (* A környezeti mérésekhez kapcsolódó fejezetek) 10

Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP) Szerves Tápanyag Veszélyes Hidromorfológiai szennyezés szennyezés anyagok általi szennyezés változások 11

Felszíni vizek állapotértékelés módszertana Biológiai elemek FP FB MF MZ Hal K K K K K J M J M J M J M J M Legrosszabb osztály Gy Gy Gy Gy Gy R R R R R Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav. K K K K J J J J <J <J <J <J Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf. K K K K K K <K <K <K <K <K <K Legrosszabb osztály Legrosszabb osztály Ökológiai állapot K J M Gy R Víztest állapota K J M Gy Egyéb specifikus szennyezők (fémek) R Jó Nem Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) Jó Rosszabb osztály Nem Kémiai állapot Jó Nem 12

A felszíni vizek állapotértékelési eredményei 13

Vízfolyások ökológiai állapota a VGT1 és VGT2 tervezési ciklusban VGT-1 VGT-2 Tájékoztató információ: kb. felére csökkent az adathiányos víztestek száma nőtt az egyes víztesteken a vizsgált élőlénycsoportok száma nőtt az adatok megbízhatósága több biológiai módszer lett fejlesztve, interkalibrálva a 2010-12 időszakban fizikai-kémiai elemekre kismértékben javuló állapot, de a gyenge és rossz állapotúak száma is nőtt Az összevetés víztest-szinten tehető meg: a vizsgált új víztestek (monitoring változása) és a biológiai és fizikai-kémiai határértékek (módszertani változás miatt) 14

Állóvizek ökológiai állapota a VGT1 és VGT2 tervezési ciklusban VGT-1 VGT-2 15

NEM JÓ ÁLLAPOT OKA - VESZÉLYES ANYAGOK, SPECIFIKUS SZENNYEZŐK Veszélyes anyag Túllépések száma 1,2-diklóretán 2 Felhasználás vegyipari általános oldószer, alapanyag Forrás Ciklodién peszticidek 1 inszekticid Mezőgazdaság Diuron 4 herbicid Mezőgazdaság Endoszulfán 90 inszekticid Mezőgazdaság Fluorantén 12 kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Hexaklór-ciklohexán 4 inszekticid Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Higany és vegyületei 143 klóralkáli-ipar Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Kadmium és vegyületei 83 galvánipar Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Nonilfenol(4-nonilfenol) 1 detergens bomlástertmék Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ólom és vegyületei 31 PAH_b 1 PAH_c 39 galvánipar, akkumulátorgyártás/bontás kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis kőolajipar, pakuragyártás, pirolízis Ipar Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Ipar, kommunális szennyvíztisztítók Pentaklór-benzol 1 szerves szintézisek, égésgátló Ipar Triklór-metán 13 vegyipari oldószer, alapanyag Ipar Izoproturon 2 herbicid Mezőgazdaság Specifikus Túllépések száma szennyező anyag Arzén 73 Réz 7 Króm 37 Cink 14 16

Vízszennyezési útvonalak (Veszélyes anyagok emisszióleltára 105/2008 EQS rendelet 5. cikk)

Szennyezőanyag kibocsátások szektoronkénti megoszlása 18

19

nem alkalmazható minősítés=időszakos, rendszeresen kiszáradó víztesteknél vagy monitoring szempontjából az adott minőségi elemre nem releváns víztípusokban Az ökológiai állapot fő meghatározói az 5 osztályos biológiai minősítési elemek 20

21

22

23

Felszíni alatti vizek állapotértékelés módszertana - Küszöbértékek alapján Küszöbérték: az a szennyezőanyag koncentráció, amely esetén fennáll a veszélye az ún. receptorok (ember az ivóvízen és az élelmiszeren keresztül, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák) káros mértékű szennyeződésének. (NO 3, NH 4, vezetőképesség, Cl és SO 4, TOC, Cd, Pb, Hg, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén és AOX ) - Kockázatértékelés, vízminőségi trendek - Mennyiségi állapot értékelése - Összesített állapot meghatározása 24

A felszín alatti vizek állapotértékelési eredménye 25

Felszín alatti vizek kémiai állapota 26

Környezeti célkitűzések Felszíni víztestek állapotromlás megakadályozása; a jó ökológiai állapot megőrzése vagy elérése ; az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál elérése; a szennyeződések fokozatos csökkentése, egyes veszélyes anyagok kivonása Felszín alatti víztestek a szennyeződések korlátozása, illetve megakadályozása; az állapotromlásának megakadályozása; A jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása. Mentességi vizsgálatok, költségelemzés: célkitűzések ütemezése 27

A jó ökológiai állapotot/potenciált elérő felszíni víztestek aránya időszakonként, a víztestek típusa szerint: Víztestek típusa 2015 2016-2021 2022-2027 2027+ Összesen Vízfolyás 7,54% 8,55% 26,21% 57,71% 100% Állóvíz 11,64% 0,53% 66,14% 21,69% 100% Összes felszíni víz 8,26% 7,14% 33,21% 51,39% 100% A jelenleg nem jó állapotú vízfolyások (455 db), állóvizek (130 db) 2027-re érhetik el a jó kémiai állapotot. 28

A jó állapotot elérő felszín alatti víztestek aránya időszakonként, a minősítés típusa szerint Jó állapot 2015 2016-2021 2022-2027 2027+ Összesen Mennyiség 69,19% 12,43% 12,97% 5,41% 100,00% Kémia 70,27% 0,54% 25,95% 3,24% 100,00% Felszín alatti víztest 52,97% 7,03% 31,35% 8,65% 100,00% 29

Víztestekre vonatkozó célkitűzések megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva %) 30

terhelések És Intézkedések I. INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK 1. Pontszerű szennyezések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása 2. Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3. Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése 31

terhelések És Intézkedések II. 4. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5. Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7. Monitoring fejlesztése bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióleltár meghatározása a releváns veszélyes anyagokra 32

8. Gazdasági szabályozások a megfogalmazott vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás 9. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás, árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelembe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése 33

HATÉKONYABB VÍZGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGES Természetes vízf. befogadó Vízvisszatartás talajban Belvízelvezetés Csatorna Tározás Öntözés Lokális vízvisszatartás Beszivárogtatás 34

A VGT-hez kapcsolódó mérési feladatok 35

Immissziós monitoring mérések Felszíni vizek: biológia, fizikai-kémiai paraméterek, PS anyagok Felszínalatti vizek: fizikai-kémiai anyagok, veszélyes anyagok Környezeti állapot megfigyelése (feltáró monitoring) Intézkedések megalapozása, hatékonyság követése (operatív monitoring) Speciális vízminőségi problémák kivizsgálása (vizsgálati monitoring) Kibocsátásokkal kapcsolatos mérések Engedélynek való megfelelés ellenőrzése (hatósági, önkontroll) Terhelhetőség vizsgálatok (emissziós, immissziós mérések) Emissziós leltárak vizsgálati igénye 36

Felmerülő kérdések: Végrehajtásért felelős szervezet (állam, üzemeltető, kibocsátó) Finanszírozás?! Módszertani problémák, kérdések Minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés (QA/QC irányelv) 37

Folyó víztestek 41%, állóvizek 20% van adat 38

A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát támogató elemek: oxigénháztartás, tápanyagháztartás, sóháztartás, ) Vízgyűjtő-specifikus szennyezők (As, Cr, Cu, Zn) Biológiai minőségi elemek lebegő életmódot folytató algák (fitoplankton), makroszkópikus vízi lágyszárú növényzet (makrofita), aljzaton, vagy egyéb szilárd felületen bevonatot képző algák (fitobentosz), fenéklakó makroszkópikus vízi gerinctelenek (makrogerinctelenek), és halak Veszélyes anyagok (33/45 komponens, komponenscsoport, köztük fémek, toxikus elemek, szintetikus és természetes toxikus szerves vegyületek) Hidromorfológiai jellemzők (a medret érintő beavatkozások és antropogén hatások okozta változások) + Védett területek monitoringja (Fürdőhelye, ivóvíz, természetvédelmi védettség alatt álló területek, halas vizek) 39

Felszíni vizekre vonatkozó monitoring-programok 2 db feltáró program (álló- és folyóvizekre), célja az állapot általános jellemzése, trendek vizsgálata állami feladat 2+6 db operatív program (álló- és folyóvizekre), célja a kockázatosságnak, intézkedés eredményességének, terhelés hatásának igazolása, vagy cáfolása főként környezethasználói feladat Tápanyag és hidromorfológiailag kockázatos tavak két programja, Veszélyes anyag miatt, tápanyag és szerves anyag miatt kockázatos folyók, továbbá a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága, duzzasztás, vízkivétel, keresztszelvény menti elváltozások, és a kotrás, burkolás hatásai miatt kockázatos folyóvizek hat programja 40

Mennyiségi monitoring pontok 350 db törzsállomás (vízállás, vízsebesség, vízhozam vízhőmérséklet, jégviszonyok) 1700 db üzemi állomás 800 db egyéb vízállás észlelő állomás (pl. árvízi üzemi állomás) Ezen kívül kb. 500 db hidrometeorológiai állomás Minőségi monitoring pontok 840 víztesten 1140 ponton mérés, 78% Általános kémia: 692 víztesten, 709 ponton, 64,1% Vízgyűjtő-specifikus szennyező: 463 víztesten, 485 ponton, 45,7% Veszélyes anyag: 441 víztesten, 446 ponton 40,9% Biológiai vizsgálatok (külsős adatokkal bővítve): 747 víztesten 1039 ponton (biológiai minőségi elemenként eltérő számok) 41

Felszín alatti vizek monitoringja 42

Mennyiségi monitoring Vízszint (és vízhozam) FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING ELEMEI Közel 5000 állomásból a VKI keretében 1729 kútban mérnek vízszintet és 119 helyen vízhozamot Kémiai monitoring Vezetőképesség és szennyezőanyagok Feltáró monitoring (hatásvizsgálat, tendencia, kockázat elemzés) 823 db állami + 1178 db engedélyes Operatív monitoring (nem jó állapotú, vagy kockázatos víztesteken a feltáró program közötti időszakban) 321 db állami + 104 db engedélyes Védett területek monitoring (Ivóvízbázisok, Nitrátérzékeny területek, Természetvédelmi területek) kettő monitoring egyben ivóvízbázison 1408 pont, nitrát-érzékeny területen 1763 pont 43

A felszín alatti vízminőségi monitoring elemei: Területi (feltáró) monitoring Környezethasználói monitoring (adatszolgáltatók: vízművek, ipari üzemek, hulladéklerakók ) Operatív monitoring, célja a VKI célkitűzéseinek elérését veszélyeztető, azonosított kockázatok felmérése Az alapkémiai paraméterek miatt gyenge állapotúnak minősített víztesteken 369 mintavételi helyen: HUGWP_O1 a víztest valamennyi monitoring pontján évente kétszer alapkémiai paraméterek HUGWP_O2 a víztest ivóvíz-termelő objektumain évente négyszer alapkémiai paraméterek, kivéve a felszíni szennyezéstől bizonyítottan védett vízadókat szűrőző objektumokat, ahol a HUGWP_O1 programot kell alkalmazni. HUGWP_O3 növényvédőszer miatt gyenge víztesteken valamennyi monitoring ponton évente egyszer peszticidek és alapkémiai paraméterek 37 helyen HUGWP_O4 alifás klórozott szénhidrogének miatt gyenge víztestek a szennyezőforrás hatáskörzetében elhelyezkedő pontokon alifás klórozott szénhidrogénekre évi egy mérés elvégzése kötelező, valamint az alap kémia paraméterekre a HUGWP_O1, vagy HUGWP_O2 operatív program szerint évi kettő, vagy négy mérés szükséges, 19 helyen 44

A vízvédelmi szabályozások jogszabályi struktúrája

Törvényi felhatalmazások alapján alkotott felszíni vízvédelmi rendeletek Törvényi felhatalmazások alapján alkotott felszíni vízvédelmi rendeletek 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének ált. szabályairól 1997. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 220/2004. (VII.21) Korm. rend. a felszíni vizek védelmének egyes szabályairól Értelmező rendelkezések (47 db VKI konform); Általános felszíni vízvédelmi szab.; Kibocsátó kötelezettségei; Szennyvízkibocsátás szabályai; Kibocsátási határértékek; Engedélyezés; Ellenőrzés; Bírságok; Rendkívüli szennyezés; Türelmi idők; Kármentesítés; Mellékletek: veszélyes anyagok; bírságok, stb. 6/2002. (XI.5) KvVM rend. Ivóvízkivételre szánt víz és halas vizek szennyezettségi határértékeiről a felszíni vizek védelmének egyes szabályairól 10/2010. (VIII.18) VM rend. a felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről 31/2004. (XII.30) KvVM rend. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének szabályai víztest jellemzés; ökológiai és kémiai állapot monitorozás; Értékelés; Mellékletek 6 féle 28/2004. (XII.25) KvVM rend. a vízszennyező anyagok kibocsátási határértékei és alkalmazási szabályai 27/2005. (XII.6) KvVM rend. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzése 221/2004. (VII.21) Korm. rend. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól VKI alapfogalmak és tervkészítés előírásai; 147/2010. (IV.29) Korm. rend. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó ált. szabályokról 72/1996. (V.22) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

Felszín alatti vizek védelmének szabályozása 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 47

2015. évi vízvédelmi jogharmonizáció I. FELSZÍNI VIZEK 1) A 105/2008 EK veszélyes anyagokról szóló irányelvet a 39/2013 EU irányelv módosította 2) A Bizottság 2015/495 végrehajtási rendelete - meghatározta a megfigyelési lista 10 anyagát 3) A Bizottság 2014/101/EU irányelve a VKI V. mellékletét módosította - a szabványlistát aktualizálta A 2015. évi jogharmonizáció során a módosításokat átültető jogszabályok: 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet 48

A veszélyes anyagokról szóló irányelv módosítás főbb elemei: 12 új anyag került a listára, környezetminőségi határértékkel változott egyes régi anyag besorolása elsőbbségi veszélyes anyaggá változott egyes régi anyag esetén a határérték a vízben kevéssé oldódó anyagokat biótában, jellemzően halban kell vizsgálni trend monitoring üledékből a PBT (perzisztens, bioakkumulatív, toxikus) anyagokra vonatkozó eredmények elkülönítetten is megjeleníthetők a VGT2-ben 49

bevezetésre kerül a megfigyelési lista (10 anyag, Mo-on 5 mintavételi helyen és évente 2-szer) VGT2-ben állapotértékelés a régi irányelv szerint (105/2008), de intézkedés tervezés a régi anyagok esetén az új határértékekre az új anyagokra kiterjedő megfigyelési programot és előzetes intézkedési programot kell készíteni és benyújtani a Bizottságnak 2018. dec. 22-ig A megfigyelési lista anyagai a Bizottság 2015/495 végrehajtási rendeletében jelentek meg 50

Megfigyelési monitoring vizsgálandó paraméterek Az anyag vagy anyagcsoport neve 17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2) 17-béta-esztradiol (E2), Ösztron (E1) Diclofenák 2,6-ditercier-butil-4-metilfenol 2-etilhexil- 4-metoxi-cinnamát Makrolid antibiotikumok 6 Metiokarb Neonikotinoidok 7 Oxadiazon Triallát 51

II.FELSZÍN ALATTI VIZEK a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről 80/68/EGK irányelv hatályon kívül helyezése 2013 december a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv II. mellékletének módosítása a 2014/80/ EU bizottsági irányelvvel A jogharmonizáció során a módosításokat átültető jogszabályok: 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 52

A 2006/118/EK irányelv módosítása: bővült a felszín alatti víztestek állapotértékeléséhez szükséges küszöbértékek meghatározása során figyelembeveendő anyagok köre és ebből adódóan az EU VKI felszín alatti víz felügyeleti monitoring programja a hálózat állami üzemeltetésű pontjain a nitrittel és az összes foszfor/foszfáttal új szempontok a háttér koncentrációk meghatározásához: víztest jellemzés és monitoring eredmények, áramlási feltételek figyelembe vétele, információhiány esetén becslés alkalmazása és adatgyűjtés; 53

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kiegészítése a küszöbérték meghatározására vonatkozó további információkkal: természetes háttér koncentrációk számításának módja; küszöbértékek kapcsolata a háttér koncentrációkkal, felszíni vizekkel és közvetlenül függő ökoszisztémákkal, környezeti célkitűzésekkel, valamint a szennyező anyagok tulajdonságaival; annak oka, ha nem határoztak meg küszöbértéket a FAV irányelv II. mellékletében felsorolt anyagokra; a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét 54

Átszervezések, hatáskör változások feladat megosztás (2013-15) Vízgazdálkodás, vízügyi szervek irányítása, vízvédelem: - Belügyminisztérium (szakmai irányítás) - Kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok/okf - Vízügyi igazgatóságok, Országos Vízügyi Főigazgatóság(OVF) Környezetvédelmi általános feladatok (szakmai irányítás): - Földművelésügyi Minisztérium - Országos Környezetvédelmi és természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTV) Környezetvédelmi és természetvédelemi hatósági és igazgatási feladatokat (pl. környezetvédelmi laboratóriumok működtetése)ellátó szervezetek: - Miniszterelnökség (irányítás) - Kijelölt megyei kormányhivatalok 55

Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium között a kormányhivatalok által működtetett regionális laboratóriumok igénybevétele tárgyban kötött megállapodás Tartalma: - Vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elszámolási rendje, vizsgálati igények tervezése, operatív kivitelezéssel kapcsolatos kérdések rögzítése - Melléklete: Eljárási Rend (benne a monitoringra vonatkozó együttműködési szabályok) És 2016-17-ben lesznek változások?? Új feladatok finanszírozása? 56

További feladatok, tervezett intézkedések 57

Monitoring fejlesztése Az operatív monitoring végrehajtása a környezethasználók és az állam feladata lenne a szennyező/használó fizet környezetpolitikai és környezetjogi alapelv (2004/35/EK parlamenti és tanácsi irányelv, PPP) alapján A kibocsátások vizsgálata (önellenőrzés) a releváns paraméterekre a jövőben ki kell terjedjen A feltáró és felügyeleti monitoring marad állami feladat Kiegészítő mérési programok (vgt2, KEHOP) Minőségi követelmények (főként LOQ, határérték/3) érvényesítése Adatszolgáltatási kötelezettség módosítása (laboradat-protokoll, központi vízügyi adatbázis) 58

Jogszabályozás korszerűsítése, fejlesztése Műszaki (méréstechnikai) fejlesztések Analitikai módszertani fejlesztések Informatikai rendszerek fejlesztése 59

EU szintű kapcsolódó szakmai tevékenység 60

EU Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégia 61

Kémiai munkacsoport (WG Chemicals) fő feladatai PS felülvizsgálata, 2016. év végéig új, potenciális PS anyagok felülvizsgálata Kémiai szennyezettség és ökológiai állapot közötti összefüggések elemzése Passzív mintavétel kérdései, innovatív kémiai analízis lehetőségeinek vizsgálata Megfigyelési lista felülvizsgálata Útmutató a megfigyelési listás és új PS anyagok mintavételezéséhez, monitoringjához Bióta monitoring útmutató kiegészítése Természetes háttér koncentrációk meghatározásához útmutató fejlesztése Emissziós leltárak metodikájának fejlesztése 62

Egyéb kiemelt feladatok - Erősen módosított víztestek környezeti célkitűzései (GEP) útmutató - Tápanyag határértékek összehasonlíthatósága - Ökológiai interkalibráció befejezése - Gyógyszermaradványok és egyéb PS anyagok immissziós határértékei - FA vizek küszöbértékei meghatározása, megfigyelési lista mechanizmus, harmonizálás az Ivóvizes irányelvvel 63

Köszönöm a figyelmet! 64