Vízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv"

Átírás

1 in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén célja: (i) a vízi ökoszisztémák, a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme, javítása (ii) vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása (iii) a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó különösen veszélyes anyagok csökkentése, a vizek további szennyeződésének megakadályozása (iv) árvizek és az aszályok mérséklése A VKI fő környezeti célkitűzése év végére el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotát (jó ökológiai és jó kémiai állapot, ill. jó mennyiségi és jó kémiai állapot) az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot a cél Jó ökológiai állapot Jó fizikai és kémiai állapotú felszíni víz Vízfolyások esetében: a folyó vízjárása zavartalan (kapcsolata a felszíni vizekkel zavartalan, a vízi szervezetek vándorlása zavartalan stb.) szabad hordalékszállítás a parti sáv viszonyai szintén zavartalanok (áramlási sebességek, morfológiai viszonyok stb.) Tavak esetében: a tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom nem lépnek ki abból a tartományból, amelyet annak jelzésére alakítottak ki, hogy biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek jó állapot -hoz tartozó értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentráció nem haladja meg azokat a szinteket, amelyeket arra a célra alakítottak ki, hogy azok alapján meg lehessen győződni az ökoszisztéma funkcionálásáról és a biológiai minőségi elemek jó állapot - hoz tartozó értékeinek fennállásáról. A specifikus szintetikus szennyező anyagok és a specifikus nem szintetikus szennyező anyagok koncentrációi nem haladják meg a kerettervben részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket. 1

2 Jó mennyiségi állapotú felszín alatti víz Jó kémiai állapotú felszín alatti víz A víztestben a felszín alatti víz szintje olyan, hogy a hosszabb időszakra számított átlagos éves kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet. Ennek megfelelően a felszín alatti víz szintje nincs kitéve olyan antropogén hatásoknak, amelyek következtében: a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések nem érhetők el, a kapcsolódó felszíni vizek állapotában bármilyen jelentős romlás következne be, a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában bármilyen jelentős károsodás következne be, továbbá egy térbelileg behatárolt területen időlegesen vagy folyamatosan elfordulhatnak a vízszint változás miatt az áramlás irányában bekövetkező változások, de az ilyen irányváltozások nem okozhatják a sós vagy egyéb víz térnyerését, és nem jelezhetnek az áramlás irányára vonatkozóan az előbbieket előidéző tartós és egyértelműen meghatározható antropogén eredetű tendenciát. a szennyezőanyagok koncentrációi: nem mutatják a sós vagy más szennyeződés térnyerésének jeleit, nem haladják meg a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott egyéb minőségi határértékeket a kerettervben meghatározott felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez és szabályozásához megfogalmazott stratégiákkal összhangban, nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések elérését, sem ezek ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, sem a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását, a vezetőképességben bekövetkező változások nem jelzik sós víz vagy bármilyen más szennyezés térnyerését. A VKI vezérgondolatai: (új) szemléletek fenntartható vízgazdálkodás minden víztípus számára védelem elővigyázatosság elve szubszidiaritás elve szennyező fizet elv költségmegtérülés elve vízgyűjtőre alapuló vízgazdálkodás határokon átnyúló együttműködések minden emisszió-forrás (ipar, mg, közl., település stb.) által okozott vízszennyezés csökkentését és ellenőrzését írja elő biztosítja minden érdekelt tevékeny részvételét stb. A VKI vezérgondolatai: integráció az összes vízkészlet integrációja az összes vízhasználat integrációja vízmennyiségi és vízminőségi kérdések integrálása a szakterületek, elemzések és tapasztalatok integrálása a vízügyi törvényhozás integrálása egy közös és összefüggő keretbe az összes jelentős gazdálkodási és ökológiai szempont integrálása a széleskörű intézkedési programok integrálása az érintettek és a civil társadalom integrálása a döntéshozási folyamatban a különböző döntési szintek integrálása a különböző tagországok vízgazdálkodásának integrálása A VKI végrehajtása A VKI végrehajtása (folyt.) 2003: VKI nemzeti jogba való átültetése (221/2004 (VII.21.) korm. rend. a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól), vízgyűjtőkerületek azonosítása és hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2004: A vízgyűjtőrendszerek jellemzése, a vizeket érő hatások elemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, a védett területek nyilvántartásba vétele 2006: Monitoring hálózat létrehozása és üzembe helyezése 2007: Jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása. 2008: A vízgyűjtő gazdálkodási terv első változatának bemutatása. 2009: A környezeti célkitűzések költség-hatékony elérését célzó intézkedési programok összeállítása, illetve a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek elkészítése és publikálása minden vízgyűjtőkerületre, ideértve az erősen módosított víztestek meghatározását is. 2

3 A VKI végrehajtása (folyt.) 2010: A költség visszatérülés és a szennyező fizet elvét tekintetbe vevő, a vízkészletek hatékony használatát biztosító vízárpolitika bevezetése : Az intézkedések gyakorlatba történő átültetése. 2012: Az intézkedési programok bevezetése. 2015: A környezetvédelmi célkitűzések elérése után: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata 6 évente. 2027: A célok elérésének lehetséges meghosszabbított határideje kétszer 6 év meghosszabbítás után. in Fehér, 2009 Magyarországon vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni: az ország egész területére (Duna VGT részeként), 4 részvízgyűjtőre: (1) Duna vízgyűjtőnek Magyarországon a Dunához közvetlenül csatlakozó részére, (2) a Dráva és (3) a Tisza vízgyűjtőjének Magyarország területére eső részére, (4) a Balaton vízgyűjtőjére, és a részvízgyűjtőket 42 tervezési alegységre osztották fel in Fehér, 2009 a vgt-k letölthetőek: in Fehér, 2009 in Fehér,

4 Minden víztestre meg kell határozni a környezeti célkitűzéseket és meg kell tervezni az intézkedési programokat természetes víztest erősen módosított víztest mesterséges víztest in Fehér, 2009 A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma 1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása. 2. Az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása. 3. Az ivóvízkivételre kijelölt területek és a védett területek azonosítása és térképi ábrázolása. 4. A vizek állapotának megfigyelésére létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása. 5. A monitoring hálózatok eredményeinek bemutatása térképi formában. 6. Térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben. 7. Környezeti célkitűzések listája. 8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk részletezése. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma (folyt.) 9. Összefoglaló leírás a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. 10. Az intézkedési programok összefoglalása. 11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg. 12. Programok és tervek jegyzéke (integrálás biztosítása). 13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása. 14. Dokumentumok hozzáférési helyei. 15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai. 16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtőgazdálkodási terv tartalmaként ír elő. Best Available Techniques Best Available Practices Best Environmental Practices in Fehér, 2009 in Fehér,

5 VKI: Víztestek tipizálása in Fehér, 2009 vízfolyások: 869 vízfolyás víztest 25 típus tavak: 213 tó víztest 16 típus típusok lehatárolása: ökorégió tengerszint feletti magasság nagyság geológiai viszonyok passzportok (típusleírások) felszín alatti víztestek: 185 db 45 hegyvidéki: 22 sekély hegyvidéki, 23 hegyvidéki víztest 111 porózus: 55 sekély porózus (talajvíz), 48 porózus (rétegvíz), 8 porózus termál víztest 29 karszt: 14 hideg karszt, 15 termál karszt víztest 5

6 A következőkben bemutatott 7 db térkép az alábbi forrásból származik (4. sz. melléklet): Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22.-ei határidővel előírt J E L E N T É S a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről 6

7 7

8 VKI: monitoring monitoring: a vízstátusra vonatkozó adatok előállítása feltáró monitoring: az alapállapot felmérése a változások értékelésére operatív monitoring: minden olyan változás számbavétele, amely a víztestek állapotára a beavatkozások következtében hatással van vizsgálati monitoring: a balesetszerű szennyezések kivizsgálására átültetés: 31/2004 (XII. 30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Felszíni vizek 2006 előtti vízminőségi monitoringja Országos felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat (1954-től) szabványcsomag az egyes mérőhelyekre 241 törzs- és regionális hálózati (109 vízfolyás, 4 állóvíz), 249 lokális hálózati mintavételi hely mérések: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és az ÁNTSZ laboratóriumai MSZ sz. szabvány alkalmazása vizsgált paraméterek 5 csoportja: 1. oxigénháztartás, 2. tápanyagtartalom, 3. mikrobiológiai jellemzők, 4. mikroszennyezők és toxicitás, 5. egyéb jellemzők minősítés ötosztályos rendszerben Vízminősítés a VKI-ban A felszíni vizek minősítése vízminőség: ökológiai szemlélet a felszíni víztest állapotát annak ökológiai és kémiai állapota együttesen határozza meg ökológiai állapot: biológiai elemek (vízi flóra, fenéklakó gerinctelen fauna, halfauna) + hidrológiai és morfológiai elemek (áramlás, folyófolytonosság, medermorfológia) + fizikai és kémiai elemek (hőmérséklet, oxigénellátottság, sótartalom, savasodási állapot, tápanyag-állapot) + egyéb specifikus szennyezők (fémek: Cu, Zn, Cr, As) kémiai állapot: vízszennyező anyagok Az MSZ alapján ötosztályos rendszer paraméterek 5 csoportja oxigénháztartás jellemzői tápanyagháztartás jellemzői mikrobiológiai jellemzők mikroszennyezők és toxicitás egyéb jellemzők A VKI alapján ökológiai állapot biológiai hidrológiai és morfológiai fizikai és kémiai elemek egyéb specifikus szennyezők (fémek) kémiai állapot (vízszennyezők): elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos) élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyező anyagok VKI monitoring paraméterek Minőségi elem Biológiai elemek Fizikai-kémiai elemek Fitoplankton, fitobenton Hőmérsékleti viszonyok Makrofita Oxigénellátottság Makroszkópikus gerinctelenek Sótartalom Halak Tápanyaghelyzet Hidrológiai-morfológiai elemek Savasodási helyzet Folytonosság Egyéb szennyezőanyagok Hidrológia Elsőbbségi anyagok Morfológia VKI feltáró monitoring: paraméterek Általános fizikai-kémiai paraméterek (évente 12 alkalommal): vízhőmérséklet, ph, lúgosság, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, összes lebegőanyag, KOI p, KOI k, TOC, BOI 5 ; összes oldott anyag, összes keménység, oldott vas, oldott mangán, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, szulfát. Tápanyagmutatók (évente 12 alkalommal): ammónium, nitrát, összes nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor, klorofill-a. 8

9 VKI feltáró monitoring: paraméterek Veszélyes anyagok ( 33 lista és egyéb veszélyes anyagok listája alapján): 33 lista szerves (évente 12 alkalommal): Poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek: naftalin, antracén, fluorantén, benzo(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén; Illékony aromás szénhidrogének (BTEX): benzol; Tributil-ón vegyületek Egyéb aromás szénhidrogén vegyületek: di(2-etilhexil)ftalát, nonil-fenolok, (4-p-nonilfenol), oktil-fenolok, (p-terc-oktilfenol); Halogénezett alifás szénhidrogén vegyületek: diklórmetán, triklórmetán, 1,2-diklóretán, C10-C13 klóralkánok, hexaklórbutadién; Halogénezett aromás szénhidrogén vegyületek: 1,2,4-triklór-benzol, pentaklór-benzol, hexaklórbenzol, brómozott difeniléterek, pentaklór-fenol; Peszticidek: alaklór, atrazin, klórfenvinfosz, klórpirifosz, endoszulfán (alfa-endoszulfán), hexaklór-ciklohexán, gamma izomer lindán, izoproturon, diuron, simazin, trifluralin. VKI feltáró monitoring: paraméterek Egyéb veszélyes anyagok szerves (évente 12 alkalommal): DDT vegyületek, aldrin, dieldrin, endrin, isodrin, széntetraklorid, tetraklór-etilén, triklór-etilén. 33 lista (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): kadmium, ólom, higany, nikkel. Egyéb veszélyes anyagok (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): összes króm, arzén, cink, réz. VKI feltáró monitoring: paraméterek Biológiai mutatók: fitoplankton (évente 4x vízfolyások, 6x állóvizek esetén) fitobenton (évente 2 alkalommal) makrofita (évente 1 alkalommal) makrozoobenton (évente 2x vízfolyások, 1x állóvizek esetén) halak (min. 6 évente) Morfológiai paraméterek a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, az üledék vastagsága, a meder jellemző méretei, a hullámtér szélessége és használati jellege, a partvédelem jellege és célja, a burkolat hossza és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága és célja minimum 6 évente kell vizsgálni Felszíni vizek esetén: Vízminősítés a VKI-ban az ökológiai állapotot öt osztályba sorolja: kiváló (K), jó (J), mérsékelt (M), gyenge (Gy), rossz (R) kiváló állapot = referencia állapot (víztípusra jellemző) jó állapot = az általános környezeti célkitűzés biológiai-, fizikai-kémiai-, hidromorfológiai elemek osztályozása: hazai vízminőségi határértékek alapján a kémiai állapot két osztályba sorolja: jó, vagy nem megfelelő valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó EU szintű határértékek alapján Az állapotértékelés menete az EU útmutató szerint A víztest integrált vízminőségi állapotát az ökológiai és kémiai vízminősítés eredménye közül a gyengébb határozza meg A figyelembe vett minőségi elemek: Az 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz, halak) vonatkozó biológiai jellemzők Fizikai-kémiai elemek (szerves anyag, tápanyag, sótartalom, ph) Egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek) Hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv kapcsolata, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat 9

10 A több elemből álló minősítések esetén mindig a legrosszabb a mértékadó. Ökológiai minősítés: a biológiai minősítés határozza meg az összesített minősítés eredményét, azzal, hogy kiváló ökológiai állapotú egy víztest csak abban az esetben lehet, ha a hidromorfológiai és fizikai-kémiai osztályozás szerint is kiváló jó ökológiai állapotú akkor, ha a fizikai-kémiai osztályozás is jó. A kémiai állapot minősítése: az EU szinten rögzített veszélyes anyag lista (ún. elsőbbségi lista ) alapján kétosztályos skálán jó kémiai állapot: ha valamennyi anyag esetén megfelel az EU szinten rögzített határértékeknek nem jó kémiai állapot: ha ez akár csak egyetlen egy anyagra is nem teljesül A mesterséges és az erősen módosított állapotú víztestek minősítése: A minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál: egy hasonló természetes állapotú víztest referencia állapotából vagy a víztest fenntartható funkciójából vezethető le a potenciálisan elérhető legjobb állapot Osztályba sorolás: azonos felbontású Ökológiai állapot helyett a megfelelő szintű ökológiai potenciál kifejezést kell alkalmazni A felszíni vizek feltáró monitoringja 1) Tavak feltáró monitoringja: 21 m.h. 2) Vízfolyások feltáró monitoringja: 122 m.h. a 31/2004. KvVM rendelet szabályozza a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét a VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg alapozva a már évtizedek óta működő monitoring programokra figyelembe vették az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontokat, a rendelkezésre álló mérési kapacitásokat is Felszíni vizek operatív monitoringja szerves anyag és tápanyag-terhelés szerinti kockázatosság hidromorfológiai kockázatosság veszélyes anyag terhelés szerinti kockázatosság kockázatosság : a jó állapot 2015-ig valószínűleg nem megvalósítható mérések gyakorisága: vízhozam naponta morfológiai paraméterek min. 6 évente biológiai paraméterek évi 1-4 alkalommal általános fizikai-kémiai paraméterek évente 4 alkalommal a veszélyes anyagok szerinti kockázatosság esetén a veszélyes anyagok évente 12 alkalommal Felszíni vizek operatív monitoringja 1) tavak hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 19 m.h. 2) tavak tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív programja: 21 m.h ) vízfolyások hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringjai: 112 m.h. (hosszanti átjárhatóság hiánya) 204 m.h. (völgyzárógát, duzzasztás, jelentősebb vízkivétel vagy vízbevezetés, vízmegosztás hatásai) 196 m.h. (keresztszelvény menti vagy folyószabályozással kapcsolatos elváltozások) 71 m.h. (kotrás és a meder-burkolat) 7) vízfolyások tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 177 m.h. 8) vízfolyások veszélyes anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 76 m.h. 10

11 Felszíni vizek monitoring rendszere (Forrás: VGT, 2009) Felszíni vizek vizsgálati monitoringja (i) valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen (ii) a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült (iii) balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni a konkrét eset vagy probléma alapján jelölik ki a vizsgálandó mutatókat, mérési gyakoriságot, a vizsgálati helyeket 2000 évi tiszai cianid szennyezésére a Rába habzására vízkémiai és üledék vizsgálatokkal követték nyomon 2010 októberében, az Ajkai vörösiszaptároló gátjának átszakadásával okozott iszaphullám levonulását a Marcal vízrendszerében. Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja A) Talajvízszintészlelő törzshálózat: 1642 kút, hetente 1x, 2x vízszint-leolvasás B) Rétegvízszintészlelő törzshálózat: 377 kút, legalább havonta vízszint-leolvasás C) Karsztvízszintészlelő törzshálózat: 247 figyelőkút, +3 egyéb repedezett víztartóban, legalább havonta leolvasás D) MÁFI vízszint-figyelő hálózata: 163 kút E) Forrásmérő törzshálózat: 52 forrás, legalább havonta 11

12 Deák J, 2005 Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja F) Üzemi mérések vízművállalatok havonta mérik a hozamokat és szinteket adatok KÖVIZIG-eknek Központi Vízrajzi Adattárba továbbítás évente (4830 objektum) Ezen kívül:minden, évi 500 m 3 -nél többet termelő forrásról és kútról a használónak szolgáltatnia kell a termelési adatokat KÖVIZIG Központi Vízrajzi Adattárba (összesen objektum) G) Építéskori kútadatok: mintegy kút építéskori vízszintadata Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja H) Sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisok 78 távlati és 626 üzemelő vízbázison feltárást végeztek és végezni fognak eddig 2870 monitoring-kút készült el, főként azonban vízminőségi monitoring céljára Deák J,

13 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek A) a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok 1970-ig 60 ezer kút: elégtelen adatok 1970-től új kút: építéskori rutin kémiai elemzés (VITUKI-nál) B) a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése több mint 3800 kút rutin kémiai vizsgálata évi 1-12x KÖVIZIG VITUKI most már mikroszennyezőket is kell: 201/2001 (X. 25.) sz. korm.r, 21/2002. sz. miniszteri rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek C) Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat 1983-tól, 600 kút 97 kutat (később 83) KÖF mintáz, a többi közüzemi vízművek termelőkútja, 1-12x évente leginkább sérülékeny területeken 70 kutat mikroszennyezőkre is vizsgáltak D) a pontszerű szennyezőforrások monitoringja legfontosabbakat már nyilvántartásba vették helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyezőforrás típusától függenek adatbázisok bővítése és pontosítása kell 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek E) a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring ld. mennyiségi monitoring rész, vízmin. esetében nagyobb a szerepe F) környezetvédelmi monitoring-rendszerek a hiányosságok (főleg talajvíz és források) kiküszöbölésére, kiépítés alatt állt Szigetköz és környezete Duna-Tisza köze Dráva-völgy havária monitoring expedíciószerű talajvíz feltárás az Alföldön mezőgazdasági diffúz szennyezések monitoringja települési monitoring a vízkivételi területek közötti térségek monitoringja Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti minősítése Deák J, 2005 nem osztályozták őket, mint a felszíni vizeket, hanem határértékeket adtak meg: háttér koncentráció (A): reprezentatív érték, az anyag természetes vagy ahhoz közeli koncentrációja a felszín alatti vízben ill. talajban szennyezettségi határérték (B): az ivóvízminőség és az ökoszisztéma igényei alapján meghatározott kockázatos anyag koncentráció a felszín alatti vizekben intézkedési szennyezettségi határérték (C 1, C 2, C 3 ): meghaladásakor intézkedni kell, fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területekre van meghatározva kármentesítési szennyezettségi határérték (D): a kármentesítés eredményeként el kell érni 13

14 Vízminősítés a VKI-ban Felszín alatti vizek állapotértékelése: mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik a kettő közül a rosszabbik határozza meg a víztest állapotát mennyiségi és kémiai állapotot tesztekkel határozzák meg a különböző tesztek közül egyetlenegy megfelelő is elegendő az adott szempontból gyenge állapot minősítéséhez a minősítés kétosztályos: jó és gyenge A mennyiségi állapot értékelése és minősítése 4 vizsgálati módszer (teszt): Süllyedéses teszt: a vízkivételek következtében nem süllyed-e tartósan a vízszint (vízkivétel nem haladja-e meg az utánpótlódó vízmennyiséget) Vízmérleg teszt: a közvetlen vízkivételek (kutakkal) és a közvetett vízelvonások (vízfolyások mesterséges megcsapoló hatása, bányatavak párolgása) nem ellentétesek-e a terület tájökológiai potenciáljával a vízkivételek hatására kialakuló vízháztartási viszonyok nem biztosítják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényét A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra vonatkozó teszt: azt ellenőrzi, hogy vannak-e a víztesten belül olyan jelentős, károsodott ökoszisztémák, amelyek károsodását a felszín alatti vízhasználatok (kutak, megcsapolás) okozzák Intruziós teszt: Azt ellenőrzi, hogy a felszín alatti vízhasználatok nem indítanak-e el káros vízminőségi változásokat Bármelyik teszt pozitív a víztest gyenge állapotú A kémiai állapot minősítése Küszöbértéket meghaladó koncentrációk megállapítása: Nitrát, növényvédő szerek (EU-s szinten rögzített) NO3, NH4, vezetőképesség, Cl, SO4, TOC, Cd, Hg, Pb, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén (hazai szinten) Tesztek célja: A fenti szennyezések felszín alatti vízhasználatokra és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra gyakorolt hatásának (veszélyességének) ellenőrzése Kémiai minősítés jó, ha Túllépés nem vezet a vízmű bezárásához vagy az ivóvízkezelési technológia módosításához A szennyezett felszín alatti víz kiterjedése nem korlátozza a vízkészletek jövőbeli hasznosítását (NO3, NH4, peszticidre) A szennyezés nem veszélyezteti a vízfolyások ökológiai vagy kémiai állapotát A szennyezés nem veszélyezteti jelentős vizes vagy szárazföldi ökoszisztémákat Jelentős pontszerű szennyezés továbbterjedése nem vezet az előző problémák bármelyikének kialakulásához A jó állapot megőrzése szempontjából kockázatosnak számítanak azok a felszín alatti víztestek, ahol valamely szennyező anyag víztestre vagy annak egy részére vonatkozó átlagkoncentrációja tartós emelkedő, vagy a hőmérséklet csökkenő tendenciát jelez. A vízminőségi trendek elemzésének célja, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a jelenleg még jó állapotú víztestek esetében felléphetnek, a már most is kimutatható jelentős és tartós koncentráció- vagy hőmérséklet-változás miatt Felszín alatti vizek VKI szerinti mennyiségi monitoringja 1) Vízszint észlelő monitoring (HUGWPQ1): a korábbi vízszint figyelő hálózat állomásaiból került kiválasztásra, alapvetően egyenletes területi sűrűséggel 1659 észlelési hely porózus felszínközeli és hideg karszt: heti 1 vagy több alkalom mélyebb porózus és termálvíz: havonta 2) Kiegészítő mennyiségi monitoring (HUGWPQ2): karszt víztesteken, hegy- és dombvidéki területeken, a termálvíztesteken, a források, kisvízfolyások és egyes termelő kutak túlfolyásainál 113 észlelési hely sűríti a vízszint észlelő monitoringot ott, ahol az nem volt megfelelő 14

15 Felszín alatti vizek VKI szerinti feltáró, vízminőségi monitoringja oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium + az egyes alprogramoknál jelölt paraméterek mintavételek gyakorisága évente 1-2 (sérülékeny m.), évente 1 (nem sérülékeny m.) és hat évente egy (termálvizek m.) Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 1) Feltáró monitoring külterületeken (685 m.h.) 2) Feltáró monitoring beépített és ipari területeken (196 m.h.) hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karszt területein lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegei kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 3) feltáró monitoring mélyebb, nem sérülékeny rétegekre hideg víztestek mélyebb (középső és alsó mélységtartományba eső), nem sérülékeny rétegei ez a monitoring figyeli az ivóvíztermelésre alkalmas rétegvíztestek és fedett karsztvíztestek víztartó képződményeit 784 m.h., elsősorban az ivóvíztermelő kutak közül VKI szerinti kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén 4) feltáró monitoring termálvíztestekre természetes vízminőség jellemzésére ill. a termálvíz használatából eredő természetes vízminőség változásának követésére 74 m.h. VKI szerinti kötelező paraméterek + klorid, szulfát 15

16 16

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) VAL, VÉL FAVI Emisszió: körny.haszn. MR TESZIR KSH OSAP egyéb adatbázisok Környezeti adatok: Víz 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens spec.

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése MHT Vándorgyűlés Debrecen, 2016.07. Felszíni vizek kémiai minősítése Már az 1800-as évek elején jelentkeztek a vízminőséggel szorosan összefüggő gondok (tömeges járványok), melynek oka a talajvízbe jutó

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (15)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Részletesebben

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben 1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26. A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának

Részletesebben

Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 2. oldal b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő sorszá

Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 2. oldal b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő sorszá Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 1. oldal 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeirõl és azok alkalmazásának szabályairól

A vidékfejlesztési miniszter 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeirõl és azok alkalmazásának szabályairól 22636 MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 134. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeirõl és azok alkalmazásának szabályairól A környezet

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált

Részletesebben

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere 6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 1. oldal 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni. 89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály TEFONAZ Laboratórium 9024 Győr, Jósika u. 16.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály TEFONAZ Laboratórium 9024 Győr, Jósika u. 16. Település- és környezet-egészségügyi akkreditált vizsgálatok listája vize, hemodializáló folyadék, felszín alatti víz Fürdővíz (mesterséges, természetes) Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) spóraszáma

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt

Részletesebben

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet. 2017. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Ivóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

Ivóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) KALKULÁCIÓS IRÁNYÉRTÉK a laboratóriumi tevékenységekre Ivóvíz 2018. év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Komponens Módszer Díj Vízszintmérés # 1000 Hőmérséklet

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A felszín alatti víztestek EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringjának kialakítása

A felszín alatti víztestek EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringjának kialakítása A felszín alatti víztestek EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringjának kialakítása Tahy Ágnes Vízügyi Központ és Közgyűjtemények Balatonfüred, 2007. március 28-29. Továbbá: Alföldi Attila, Augusztinyiné

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1720/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GREEN-PARK 2000 Kft. Környezet-analitikai Laboratórium 1 (3527 Miskolc, József

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1050/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma 4405 Nyíregyháza, Tünde

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920

Részletesebben

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet hozzájárulása a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez és továbblépési lehetőségek a hazai vízkormányzás elősegítéséhez Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és

Részletesebben

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet. 2015. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.

Részletesebben

A víz élet, gondozzuk közösen!

A víz élet, gondozzuk közösen! A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.5. C(2010) 1096 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a felszín alatti vizek védelméről szóló 2006/118/EK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján a felszín alatti

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A felszín alatti víz minőségi állapota

A felszín alatti víz minőségi állapota A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység

Részletesebben

2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ

Részletesebben