Vízvédelem KM011_ /2017-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
|
|
- Lídia Budai
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén célja: (i) a vízi ökoszisztémák, a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme, javítása (ii) vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása (iii) a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó különösen veszélyes anyagok csökkentése, a vizek további szennyeződésének megakadályozása (iv) árvizek és az aszályok mérséklése A VKI fő környezeti célkitűzése év végére el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotát (jó ökológiai és jó kémiai állapot, ill. jó mennyiségi és jó kémiai állapot) az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot a cél Jó ökológiai állapot Jó fizikai és kémiai állapotú felszíni víz Vízfolyások esetében: a folyó vízjárása zavartalan (kapcsolata a felszíni vizekkel zavartalan, a vízi szervezetek vándorlása zavartalan stb.) szabad hordalékszállítás a parti sáv viszonyai szintén zavartalanok (áramlási sebességek, morfológiai viszonyok stb.) Tavak esetében: a tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom nem lépnek ki abból a tartományból, amelyet annak jelzésére alakítottak ki, hogy biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek jó állapot -hoz tartozó értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentráció nem haladja meg azokat a szinteket, amelyeket arra a célra alakítottak ki, hogy azok alapján meg lehessen győződni az ökoszisztéma funkcionálásáról és a biológiai minőségi elemek jó állapot - hoz tartozó értékeinek fennállásáról. A specifikus szintetikus szennyező anyagok és a specifikus nem szintetikus szennyező anyagok koncentrációi nem haladják meg a kerettervben részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket. 1
2 Jó mennyiségi állapotú felszín alatti víz Jó kémiai állapotú felszín alatti víz A víztestben a felszín alatti víz szintje olyan, hogy a hosszabb időszakra számított átlagos éves kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet. Ennek megfelelően a felszín alatti víz szintje nincs kitéve olyan antropogén hatásoknak, amelyek következtében: a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések nem érhetők el, a kapcsolódó felszíni vizek állapotában bármilyen jelentős romlás következne be, a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában bármilyen jelentős károsodás következne be, továbbá egy térbelileg behatárolt területen időlegesen vagy folyamatosan elfordulhatnak a vízszint változás miatt az áramlás irányában bekövetkező változások, de az ilyen irányváltozások nem okozhatják a sós vagy egyéb víz térnyerését, és nem jelezhetnek az áramlás irányára vonatkozóan az előbbieket előidéző tartós és egyértelműen meghatározható antropogén eredetű tendenciát. a szennyezőanyagok koncentrációi: nem mutatják a sós vagy más szennyeződés térnyerésének jeleit, nem haladják meg a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott egyéb minőségi határértékeket a kerettervben meghatározott felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez és szabályozásához megfogalmazott stratégiákkal összhangban, nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések elérését, sem ezek ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, sem a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását, a vezetőképességben bekövetkező változások nem jelzik sós víz vagy bármilyen más szennyezés térnyerését. A VKI vezérgondolatai: (új) szemléletek fenntartható vízgazdálkodás minden víztípus számára védelem elővigyázatosság elve szubszidiaritás elve szennyező fizet elv költségmegtérülés elve vízgyűjtőre alapuló vízgazdálkodás határokon átnyúló együttműködések minden emisszió-forrás (ipar, mg, közl., település stb.) által okozott vízszennyezés csökkentését és ellenőrzését írja elő biztosítja minden érdekelt tevékeny részvételét stb. A VKI vezérgondolatai: integráció az összes vízkészlet integrációja az összes vízhasználat integrációja vízmennyiségi és vízminőségi kérdések integrálása a szakterületek, elemzések és tapasztalatok integrálása a vízügyi törvényhozás integrálása egy közös és összefüggő keretbe az összes jelentős gazdálkodási és ökológiai szempont integrálása a széleskörű intézkedési programok integrálása az érintettek és a civil társadalom integrálása a döntéshozási folyamatban a különböző döntési szintek integrálása a különböző tagországok vízgazdálkodásának integrálása A VKI végrehajtása A VKI végrehajtása (folyt.) 2003: VKI nemzeti jogba való átültetése (221/2004 (VII.21.) korm. rend. a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól), vízgyűjtőkerületek azonosítása és hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2004: A vízgyűjtőrendszerek jellemzése, a vizeket érő hatások elemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, a védett területek nyilvántartásba vétele 2006: Monitoring hálózat létrehozása és üzembe helyezése 2007: Jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása. 2008: A vízgyűjtő gazdálkodási terv első változatának bemutatása. 2009: A környezeti célkitűzések költség-hatékony elérését célzó intézkedési programok összeállítása, illetve a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek elkészítése és publikálása minden vízgyűjtőkerületre, ideértve az erősen módosított víztestek meghatározását is. 2
3 A VKI végrehajtása (folyt.) 2010: A költség visszatérülés és a szennyező fizet elvét tekintetbe vevő, a vízkészletek hatékony használatát biztosító vízárpolitika bevezetése : Az intézkedések gyakorlatba történő átültetése. 2012: Az intézkedési programok bevezetése. 2015: A környezetvédelmi célkitűzések elérése után: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata 6 évente. 2027: A célok elérésének lehetséges meghosszabbított határideje kétszer 6 év meghosszabbítás után. in Fehér, 2009 Magyarországon vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni: az ország egész területére (Duna VGT részeként), 4 részvízgyűjtőre: (1) Duna vízgyűjtőnek Magyarországon a Dunához közvetlenül csatlakozó részére, (2) a Dráva és (3) a Tisza vízgyűjtőjének Magyarország területére eső részére, (4) a Balaton vízgyűjtőjére, és a részvízgyűjtőket 42 tervezési alegységre osztották fel in Fehér, 2009 a vgt-k letölthetőek: in Fehér, 2009 in Fehér,
4 Minden víztestre meg kell határozni a környezeti célkitűzéseket és meg kell tervezni az intézkedési programokat természetes víztest erősen módosított víztest mesterséges víztest in Fehér, 2009 A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma 1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása. 2. Az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása. 3. Az ivóvízkivételre kijelölt területek és a védett területek azonosítása és térképi ábrázolása. 4. A vizek állapotának megfigyelésére létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása. 5. A monitoring hálózatok eredményeinek bemutatása térképi formában. 6. Térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben. 7. Környezeti célkitűzések listája. 8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk részletezése. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma (folyt.) 9. Összefoglaló leírás a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. 10. Az intézkedési programok összefoglalása. 11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg. 12. Programok és tervek jegyzéke (integrálás biztosítása). 13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása. 14. Dokumentumok hozzáférési helyei. 15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai. 16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtőgazdálkodási terv tartalmaként ír elő. Best Available Techniques Best Available Practices Best Environmental Practices in Fehér, 2009 in Fehér,
5 VKI: Víztestek tipizálása in Fehér, 2009 vízfolyások: 869 vízfolyás víztest 25 típus tavak: 213 tó víztest 16 típus típusok lehatárolása: ökorégió tengerszint feletti magasság nagyság geológiai viszonyok passzportok (típusleírások) felszín alatti víztestek: 185 db 45 hegyvidéki: 22 sekély hegyvidéki, 23 hegyvidéki víztest 111 porózus: 55 sekély porózus (talajvíz), 48 porózus (rétegvíz), 8 porózus termál víztest 29 karszt: 14 hideg karszt, 15 termál karszt víztest 5
6 A következőkben bemutatott 7 db térkép az alábbi forrásból származik (4. sz. melléklet): Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22.-ei határidővel előírt J E L E N T É S a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről 6
7 7
8 VKI: monitoring monitoring: a vízstátusra vonatkozó adatok előállítása feltáró monitoring: az alapállapot felmérése a változások értékelésére operatív monitoring: minden olyan változás számbavétele, amely a víztestek állapotára a beavatkozások következtében hatással van vizsgálati monitoring: a balesetszerű szennyezések kivizsgálására átültetés: 31/2004 (XII. 30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Felszíni vizek 2006 előtti vízminőségi monitoringja Országos felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat (1954-től) szabványcsomag az egyes mérőhelyekre 241 törzs- és regionális hálózati (109 vízfolyás, 4 állóvíz), 249 lokális hálózati mintavételi hely mérések: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és az ÁNTSZ laboratóriumai MSZ sz. szabvány alkalmazása vizsgált paraméterek 5 csoportja: 1. oxigénháztartás, 2. tápanyagtartalom, 3. mikrobiológiai jellemzők, 4. mikroszennyezők és toxicitás, 5. egyéb jellemzők minősítés ötosztályos rendszerben Vízminősítés a VKI-ban A felszíni vizek minősítése vízminőség: ökológiai szemlélet a felszíni víztest állapotát annak ökológiai és kémiai állapota együttesen határozza meg ökológiai állapot: biológiai elemek (vízi flóra, fenéklakó gerinctelen fauna, halfauna) + hidrológiai és morfológiai elemek (áramlás, folyófolytonosság, medermorfológia) + fizikai és kémiai elemek (hőmérséklet, oxigénellátottság, sótartalom, savasodási állapot, tápanyag-állapot) + egyéb specifikus szennyezők (fémek: Cu, Zn, Cr, As) kémiai állapot: vízszennyező anyagok Az MSZ alapján ötosztályos rendszer paraméterek 5 csoportja oxigénháztartás jellemzői tápanyagháztartás jellemzői mikrobiológiai jellemzők mikroszennyezők és toxicitás egyéb jellemzők A VKI alapján ökológiai állapot biológiai hidrológiai és morfológiai fizikai és kémiai elemek egyéb specifikus szennyezők (fémek) kémiai állapot (vízszennyezők): elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos) élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyező anyagok VKI monitoring paraméterek Minőségi elem Biológiai elemek Fizikai-kémiai elemek Fitoplankton, fitobenton Hőmérsékleti viszonyok Makrofita Oxigénellátottság Makroszkópikus gerinctelenek Sótartalom Halak Tápanyaghelyzet Hidrológiai-morfológiai elemek Savasodási helyzet Folytonosság Egyéb szennyezőanyagok Hidrológia Elsőbbségi anyagok Morfológia VKI feltáró monitoring: paraméterek Általános fizikai-kémiai paraméterek (évente 12 alkalommal): vízhőmérséklet, ph, lúgosság, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, összes lebegőanyag, KOI p, KOI k, TOC, BOI 5 ; összes oldott anyag, összes keménység, oldott vas, oldott mangán, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, szulfát. Tápanyagmutatók (évente 12 alkalommal): ammónium, nitrát, összes nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor, klorofill-a. 8
9 VKI feltáró monitoring: paraméterek Veszélyes anyagok ( 33 lista és egyéb veszélyes anyagok listája alapján): 33 lista szerves (évente 12 alkalommal): Poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek: naftalin, antracén, fluorantén, benzo(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén; Illékony aromás szénhidrogének (BTEX): benzol; Tributil-ón vegyületek Egyéb aromás szénhidrogén vegyületek: di(2-etilhexil)ftalát, nonil-fenolok, (4-p-nonilfenol), oktil-fenolok, (p-terc-oktilfenol); Halogénezett alifás szénhidrogén vegyületek: diklórmetán, triklórmetán, 1,2-diklóretán, C10-C13 klóralkánok, hexaklórbutadién; Halogénezett aromás szénhidrogén vegyületek: 1,2,4-triklór-benzol, pentaklór-benzol, hexaklórbenzol, brómozott difeniléterek, pentaklór-fenol; Peszticidek: alaklór, atrazin, klórfenvinfosz, klórpirifosz, endoszulfán (alfa-endoszulfán), hexaklór-ciklohexán, gamma izomer lindán, izoproturon, diuron, simazin, trifluralin. VKI feltáró monitoring: paraméterek Egyéb veszélyes anyagok szerves (évente 12 alkalommal): DDT vegyületek, aldrin, dieldrin, endrin, isodrin, széntetraklorid, tetraklór-etilén, triklór-etilén. 33 lista (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): kadmium, ólom, higany, nikkel. Egyéb veszélyes anyagok (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): összes króm, arzén, cink, réz. VKI feltáró monitoring: paraméterek Biológiai mutatók: fitoplankton (évente 4x vízfolyások, 6x állóvizek esetén) fitobenton (évente 2 alkalommal) makrofita (évente 1 alkalommal) makrozoobenton (évente 2x vízfolyások, 1x állóvizek esetén) halak (min. 6 évente) Morfológiai paraméterek a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, az üledék vastagsága, a meder jellemző méretei, a hullámtér szélessége és használati jellege, a partvédelem jellege és célja, a burkolat hossza és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága és célja minimum 6 évente kell vizsgálni Felszíni vizek esetén: Vízminősítés a VKI-ban az ökológiai állapotot öt osztályba sorolja: kiváló (K), jó (J), mérsékelt (M), gyenge (Gy), rossz (R) kiváló állapot = referencia állapot (víztípusra jellemző) jó állapot = az általános környezeti célkitűzés biológiai-, fizikai-kémiai-, hidromorfológiai elemek osztályozása: hazai vízminőségi határértékek alapján a kémiai állapot két osztályba sorolja: jó, vagy nem megfelelő valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó EU szintű határértékek alapján Az állapotértékelés menete az EU útmutató szerint A víztest integrált vízminőségi állapotát az ökológiai és kémiai vízminősítés eredménye közül a gyengébb határozza meg A figyelembe vett minőségi elemek: Az 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz, halak) vonatkozó biológiai jellemzők Fizikai-kémiai elemek (szerves anyag, tápanyag, sótartalom, ph) Egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek) Hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv kapcsolata, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat 9
10 A több elemből álló minősítések esetén mindig a legrosszabb a mértékadó. Ökológiai minősítés: a biológiai minősítés határozza meg az összesített minősítés eredményét, azzal, hogy kiváló ökológiai állapotú egy víztest csak abban az esetben lehet, ha a hidromorfológiai és fizikai-kémiai osztályozás szerint is kiváló jó ökológiai állapotú akkor, ha a fizikai-kémiai osztályozás is jó. A kémiai állapot minősítése: az EU szinten rögzített veszélyes anyag lista (ún. elsőbbségi lista ) alapján kétosztályos skálán jó kémiai állapot: ha valamennyi anyag esetén megfelel az EU szinten rögzített határértékeknek nem jó kémiai állapot: ha ez akár csak egyetlen egy anyagra is nem teljesül A mesterséges és az erősen módosított állapotú víztestek minősítése: A minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál: egy hasonló természetes állapotú víztest referencia állapotából vagy a víztest fenntartható funkciójából vezethető le a potenciálisan elérhető legjobb állapot Osztályba sorolás: azonos felbontású Ökológiai állapot helyett a megfelelő szintű ökológiai potenciál kifejezést kell alkalmazni A felszíni vizek feltáró monitoringja 1) Tavak feltáró monitoringja: 21 m.h. 2) Vízfolyások feltáró monitoringja: 122 m.h. a 31/2004. KvVM rendelet szabályozza a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét a VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg alapozva a már évtizedek óta működő monitoring programokra figyelembe vették az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontokat, a rendelkezésre álló mérési kapacitásokat is Felszíni vizek operatív monitoringja szerves anyag és tápanyag-terhelés szerinti kockázatosság hidromorfológiai kockázatosság veszélyes anyag terhelés szerinti kockázatosság kockázatosság : a jó állapot 2015-ig valószínűleg nem megvalósítható mérések gyakorisága: vízhozam naponta morfológiai paraméterek min. 6 évente biológiai paraméterek évi 1-4 alkalommal általános fizikai-kémiai paraméterek évente 4 alkalommal a veszélyes anyagok szerinti kockázatosság esetén a veszélyes anyagok évente 12 alkalommal Felszíni vizek operatív monitoringja 1) tavak hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 19 m.h. 2) tavak tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív programja: 21 m.h ) vízfolyások hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringjai: 112 m.h. (hosszanti átjárhatóság hiánya) 204 m.h. (völgyzárógát, duzzasztás, jelentősebb vízkivétel vagy vízbevezetés, vízmegosztás hatásai) 196 m.h. (keresztszelvény menti vagy folyószabályozással kapcsolatos elváltozások) 71 m.h. (kotrás és a meder-burkolat) 7) vízfolyások tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 177 m.h. 8) vízfolyások veszélyes anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 76 m.h. 10
11 Felszíni vizek monitoring rendszere (Forrás: VGT, 2009) Felszíni vizek vizsgálati monitoringja (i) valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen (ii) a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült (iii) balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni a konkrét eset vagy probléma alapján jelölik ki a vizsgálandó mutatókat, mérési gyakoriságot, a vizsgálati helyeket 2000 évi tiszai cianid szennyezésére a Rába habzására vízkémiai és üledék vizsgálatokkal követték nyomon 2010 októberében, az Ajkai vörösiszaptároló gátjának átszakadásával okozott iszaphullám levonulását a Marcal vízrendszerében. Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja A) Talajvízszintészlelő törzshálózat: 1642 kút, hetente 1x, 2x vízszint-leolvasás B) Rétegvízszintészlelő törzshálózat: 377 kút, legalább havonta vízszint-leolvasás C) Karsztvízszintészlelő törzshálózat: 247 figyelőkút, +3 egyéb repedezett víztartóban, legalább havonta leolvasás D) MÁFI vízszint-figyelő hálózata: 163 kút E) Forrásmérő törzshálózat: 52 forrás, legalább havonta 11
12 Deák J, 2005 Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja F) Üzemi mérések vízművállalatok havonta mérik a hozamokat és szinteket adatok KÖVIZIG-eknek Központi Vízrajzi Adattárba továbbítás évente (4830 objektum) Ezen kívül:minden, évi 500 m 3 -nél többet termelő forrásról és kútról a használónak szolgáltatnia kell a termelési adatokat KÖVIZIG Központi Vízrajzi Adattárba (összesen objektum) G) Építéskori kútadatok: mintegy kút építéskori vízszintadata Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja H) Sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisok 78 távlati és 626 üzemelő vízbázison feltárást végeztek és végezni fognak eddig 2870 monitoring-kút készült el, főként azonban vízminőségi monitoring céljára Deák J,
13 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek A) a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok 1970-ig 60 ezer kút: elégtelen adatok 1970-től új kút: építéskori rutin kémiai elemzés (VITUKI-nál) B) a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése több mint 3800 kút rutin kémiai vizsgálata évi 1-12x KÖVIZIG VITUKI most már mikroszennyezőket is kell: 201/2001 (X. 25.) sz. korm.r, 21/2002. sz. miniszteri rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek C) Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat 1983-tól, 600 kút 97 kutat (később 83) KÖF mintáz, a többi közüzemi vízművek termelőkútja, 1-12x évente leginkább sérülékeny területeken 70 kutat mikroszennyezőkre is vizsgáltak D) a pontszerű szennyezőforrások monitoringja legfontosabbakat már nyilvántartásba vették helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyezőforrás típusától függenek adatbázisok bővítése és pontosítása kell 2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek E) a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring ld. mennyiségi monitoring rész, vízmin. esetében nagyobb a szerepe F) környezetvédelmi monitoring-rendszerek a hiányosságok (főleg talajvíz és források) kiküszöbölésére, kiépítés alatt állt Szigetköz és környezete Duna-Tisza köze Dráva-völgy havária monitoring expedíciószerű talajvíz feltárás az Alföldön mezőgazdasági diffúz szennyezések monitoringja települési monitoring a vízkivételi területek közötti térségek monitoringja Deák J, 2005 Felszín alatti vizek 2006 előtti minősítése Deák J, 2005 nem osztályozták őket, mint a felszíni vizeket, hanem határértékeket adtak meg: háttér koncentráció (A): reprezentatív érték, az anyag természetes vagy ahhoz közeli koncentrációja a felszín alatti vízben ill. talajban szennyezettségi határérték (B): az ivóvízminőség és az ökoszisztéma igényei alapján meghatározott kockázatos anyag koncentráció a felszín alatti vizekben intézkedési szennyezettségi határérték (C 1, C 2, C 3 ): meghaladásakor intézkedni kell, fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területekre van meghatározva kármentesítési szennyezettségi határérték (D): a kármentesítés eredményeként el kell érni 13
14 Vízminősítés a VKI-ban Felszín alatti vizek állapotértékelése: mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik a kettő közül a rosszabbik határozza meg a víztest állapotát mennyiségi és kémiai állapotot tesztekkel határozzák meg a különböző tesztek közül egyetlenegy megfelelő is elegendő az adott szempontból gyenge állapot minősítéséhez a minősítés kétosztályos: jó és gyenge A mennyiségi állapot értékelése és minősítése 4 vizsgálati módszer (teszt): Süllyedéses teszt: a vízkivételek következtében nem süllyed-e tartósan a vízszint (vízkivétel nem haladja-e meg az utánpótlódó vízmennyiséget) Vízmérleg teszt: a közvetlen vízkivételek (kutakkal) és a közvetett vízelvonások (vízfolyások mesterséges megcsapoló hatása, bányatavak párolgása) nem ellentétesek-e a terület tájökológiai potenciáljával a vízkivételek hatására kialakuló vízháztartási viszonyok nem biztosítják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényét A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra vonatkozó teszt: azt ellenőrzi, hogy vannak-e a víztesten belül olyan jelentős, károsodott ökoszisztémák, amelyek károsodását a felszín alatti vízhasználatok (kutak, megcsapolás) okozzák Intruziós teszt: Azt ellenőrzi, hogy a felszín alatti vízhasználatok nem indítanak-e el káros vízminőségi változásokat Bármelyik teszt pozitív a víztest gyenge állapotú A kémiai állapot minősítése Küszöbértéket meghaladó koncentrációk megállapítása: Nitrát, növényvédő szerek (EU-s szinten rögzített) NO3, NH4, vezetőképesség, Cl, SO4, TOC, Cd, Hg, Pb, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén (hazai szinten) Tesztek célja: A fenti szennyezések felszín alatti vízhasználatokra és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra gyakorolt hatásának (veszélyességének) ellenőrzése Kémiai minősítés jó, ha Túllépés nem vezet a vízmű bezárásához vagy az ivóvízkezelési technológia módosításához A szennyezett felszín alatti víz kiterjedése nem korlátozza a vízkészletek jövőbeli hasznosítását (NO3, NH4, peszticidre) A szennyezés nem veszélyezteti a vízfolyások ökológiai vagy kémiai állapotát A szennyezés nem veszélyezteti jelentős vizes vagy szárazföldi ökoszisztémákat Jelentős pontszerű szennyezés továbbterjedése nem vezet az előző problémák bármelyikének kialakulásához A jó állapot megőrzése szempontjából kockázatosnak számítanak azok a felszín alatti víztestek, ahol valamely szennyező anyag víztestre vagy annak egy részére vonatkozó átlagkoncentrációja tartós emelkedő, vagy a hőmérséklet csökkenő tendenciát jelez. A vízminőségi trendek elemzésének célja, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a jelenleg még jó állapotú víztestek esetében felléphetnek, a már most is kimutatható jelentős és tartós koncentráció- vagy hőmérséklet-változás miatt Felszín alatti vizek VKI szerinti mennyiségi monitoringja 1) Vízszint észlelő monitoring (HUGWPQ1): a korábbi vízszint figyelő hálózat állomásaiból került kiválasztásra, alapvetően egyenletes területi sűrűséggel 1659 észlelési hely porózus felszínközeli és hideg karszt: heti 1 vagy több alkalom mélyebb porózus és termálvíz: havonta 2) Kiegészítő mennyiségi monitoring (HUGWPQ2): karszt víztesteken, hegy- és dombvidéki területeken, a termálvíztesteken, a források, kisvízfolyások és egyes termelő kutak túlfolyásainál 113 észlelési hely sűríti a vízszint észlelő monitoringot ott, ahol az nem volt megfelelő 14
15 Felszín alatti vizek VKI szerinti feltáró, vízminőségi monitoringja oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium + az egyes alprogramoknál jelölt paraméterek mintavételek gyakorisága évente 1-2 (sérülékeny m.), évente 1 (nem sérülékeny m.) és hat évente egy (termálvizek m.) Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 1) Feltáró monitoring külterületeken (685 m.h.) 2) Feltáró monitoring beépített és ipari területeken (196 m.h.) hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karszt területein lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegei kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 3) feltáró monitoring mélyebb, nem sérülékeny rétegekre hideg víztestek mélyebb (középső és alsó mélységtartományba eső), nem sérülékeny rétegei ez a monitoring figyeli az ivóvíztermelésre alkalmas rétegvíztestek és fedett karsztvíztestek víztartó képződményeit 784 m.h., elsősorban az ivóvíztermelő kutak közül VKI szerinti kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén 4) feltáró monitoring termálvíztestekre természetes vízminőség jellemzésére ill. a termálvíz használatából eredő természetes vízminőség változásának követésére 74 m.h. VKI szerinti kötelező paraméterek + klorid, szulfát 15
16 16
Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) VAL, VÉL FAVI Emisszió: körny.haszn. MR TESZIR KSH OSAP egyéb adatbázisok Környezeti adatok: Víz 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens spec.
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenMHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése
MHT Vándorgyűlés Debrecen, 2016.07. Felszíni vizek kémiai minősítése Már az 1800-as évek elején jelentkeztek a vízminőséggel szorosan összefüggő gondok (tömeges járványok), melynek oka a talajvízbe jutó
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (15)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben
1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 2. oldal b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő sorszá
Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 1. oldal 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeirõl és azok alkalmazásának szabályairól
22636 MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 134. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeirõl és azok alkalmazásának szabályairól A környezet
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenFelszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban
Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
Részletesebben6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere
6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenMagyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít
Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 1. oldal 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok
Részletesebben31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.
89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.
RészletesebbenGyőr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály TEFONAZ Laboratórium 9024 Győr, Jósika u. 16.
Település- és környezet-egészségügyi akkreditált vizsgálatok listája vize, hemodializáló folyadék, felszín alatti víz Fürdővíz (mesterséges, természetes) Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) spóraszáma
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
RészletesebbenA NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.
2017. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenIvóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
KALKULÁCIÓS IRÁNYÉRTÉK a laboratóriumi tevékenységekre Ivóvíz 2018. év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Komponens Módszer Díj Vízszintmérés # 1000 Hőmérséklet
RészletesebbenDr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA felszín alatti víztestek EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringjának kialakítása
A felszín alatti víztestek EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringjának kialakítása Tahy Ágnes Vízügyi Központ és Közgyűjtemények Balatonfüred, 2007. március 28-29. Továbbá: Alföldi Attila, Augusztinyiné
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1720/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GREEN-PARK 2000 Kft. Környezet-analitikai Laboratórium 1 (3527 Miskolc, József
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1050/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma 4405 Nyíregyháza, Tünde
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
Részletesebben2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenKÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenSzőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet hozzájárulása a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez és továbblépési lehetőségek a hazai vízkormányzás elősegítéséhez Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenA NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.
2015. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.5. C(2010) 1096 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a felszín alatti vizek védelméről szóló 2006/118/EK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése alapján a felszín alatti
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
Részletesebbena NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA felszín alatti víz minőségi állapota
A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység
Részletesebben2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ
Részletesebben