Beszterczebányai bányakapitányság.

Beszterczebányai bányakapitányság. Barnaszénbánya 4 bm. Fenyő-Kosztolán községben, Barsmegye. Tulajdonos: Surányi czukorgyár-részvénytársaság Nagy-Surányban. 1 szintes niagasnyomatu gőzgép 16 lóerővel, 1 tápláló szivattyú 3 lóerővel, 1 vizenielő gép, 1 köböző, 2 vizvaskosár, 1 szeleltető, 1 sulykerékszivattyu és 1 californiai szivattyú. Termelés 1879-ben: 345.000 ko., értéke 1388 frt 6 kr. Társpénztári vagyon: 915 frt. Központi igazgatóság: Czukorgyár-igazgatóság Nagy- Surányban. Kezelő: LitynskiLipót Fenyő-Kosztolánban, u. p. Aranyos-Marótli. M. kir. arany- és ezüstbánya, 179 78 / ipo bm. Körmöczbányán és Jánoshegyen. Főintézkedő: Am. kir. pénzügyministerium Budapesten. 5 szállítógép vizkerékkel, 9 érczelőkészitési és 1 kovácsműhely. Termelés 1879-ben: 47-92836 ko. arany, értéke 66.832 frt 6 kr., 163 : 1027 ko. ezüst, értéke 14.679 frt 15 kr. Munkások: 543 férfi, 7 no, 103 gyermek, összesen 653. Bánya- és erdő-társpénztár Körmöczbányán, vagyona 59.767 frt 55 kr. Központi igazgatóság: A selmeczi m. kir. bányaigazgatóság. Bányahivatal Körmöczbányán. Főnök: Hellvig Nándor; bányatiszt: Zechenter Adolf; bányagyakornok: Schwarz Gyula; bányaorvos: dr. Zechenter Gusztáv. Arany- és ezüstbánya 11 bm. és határközökkel a körmöczi területen, Barsmegyében. Tulajdonos: A Zsigmond-György bányatársu!at Körmöczbányán. 1 szállítógép vizerővel, 1 vizemelőgép vizerővel, 3 zúzda összesen 63 nyilvassal az ezekhez szükséges szerekkel és seprőszérekkel, arany- és ponyvaszérekkel. Termelés 1879-ben: 10*7702 kgr. arany, értéke 15.031 frt 89 kr. és 11-5999 kgr. ezüst, értéke 1043 frt 94 kr. Munkások: 83 férfi, 61 fiú, összesen 144. Társpénztári vagyon 15.186 frt. 37 kr.; a társulat járuléka határozatlan. Kórház a munkások számára. Központi igazgatóság Körmöczbányán. Igazgató: Pehatsek Alajos; igazgatósági tanácsosok: Wiescnhaini Elczenbaum József és Bobrowsky Ferencz; pénztárnok: id. Ploy Károly; számvivő: May er József; bányaorvos: dr. Langfelder Adolf, városi és vasúti orvos; betegszemlész és sebész: Mácz János. Arany- és ezüstbánya Körmöczbányán 8 bm., tulajdonos: Károly bányatársulat Körmöczbányán. 1 zúzda 24 nyilvassal. Termelés 1879-ben: zúzérczek 18.528 ko., ezekből arany 7*37535 ko., ezüst 13*1443 ko., értéke 11.650 frt. Munkások: 47 férfi, 24 gyermek, összesen 71. Társpénztári vagyon: 4093 frt 12 kr. A társulat betegpénzt ad, mely 1879- ben 46 frt 42 kr., és 50 0 /j nyugalombéri jutalékot, mely 1879-ben 552 frt 39 krt tett ki; azonkivül gyógyszereket és orvost ad ingyen. Központi igazgatóság Körmöczbányán. Igazgató: K r i z k o Pál; báuyavezető: H r e n t s i k András: bányaszámvivő: May er József; bányaügyelő: Daubncr Antal; bányaorvos: dr. Petykó Izsák.

Berghauptmannschaft Neusohl. Braunkohlenbergbau mit 8 G.-M. in Fenyö-Kosztolán, Com. Bars der Actien- 1 Gesellschaft der Surányer Zuckerfabrik in Nagy-Surány. 1 horizontale Hochdruck-Fördermaschine mit 16 Pfk., 1 Speisepumpe mit 3 Pfk., 1 Wasserhaltungsmaschine, 1 Kohlensortirung, 1 Cubiteur, 2 eiserne Wasserkörbe. 1 Ventilator, 1 Schwungradpumpe, 1 Californiapumpe. Production 1879: 345.000 K., Werth fl. 1388-06. Bruderladvermögen fl. 915. Centralleitung: Zuckerfabriks-Direction in Nagy-Surány. Administrator: Leop. Litynski in Fenyö-Kosztolán, 1. P. Aranyos-Maroth. K. u. Gold- und Silberbergbau mit 179 78 / 100 G.-M. in Kremnitz und 2 Johannisberg. (Oberste Leitung: K. U.Finanzministerium in Budapest). 5 Fördermaschinen mit "Wasserrädern, 9 Erzaufbereitungs-Werkstätten und 1 Eisenhammer. Production 1879: Gold 47-92836 IL, Werth fl. 66.832-06, Silber 163-1027, Werth fl. 14.679-15. Arbeiter: 543 Männer, 7 Weiber und 103 Jungen, zusammen 653. Montan- und Forstbruderlade in Kremnitz, Vermögen fl. 59.767*55. Centralleitung: K. u. Bergdirection Schemnitz. K. u. Bergamt in Kremnitz: Vorstand: Ferdinand He 11 vig; Schichtmeister: Adolf Zechenter; Bergpraktikant: Julius Schwarz; Werksarzt: Dr. Gustav Zechenter. Gold- und Silberbergbau mit 11 G.-M. nebst Ueberscharen im Kremnitzer 3 Gebiete der Sigismundi-Georgi-Gewerkschaft in Kremnitz. 1 Fördermaschine und 1 Wasserhebemaschine mit Wasserkraft; 3 Pochwerke mit zus. 63 Eisen nebst den hiezu nöthigen Schlemm- und Kehrherden, Goldlutten und Piachenherden. Production 1879: Gold 10-7702 K., Werth fl. 15.031-89; Silber 11-5999 K., Werth fl. 1043*94. Arbeiter: 83 Männer, 61 Jungen, zus. 144. Bruderlade- Vermögen fl. 15.186*37. Beitrag der Gewerkschaft unbestimmt. Krankenhaus für die Arbeiter. Direction in Kremnitz. Director: Alois Pehatsek; Directionsräthe: Josef Elczenbaum von Wiesenhain und Franz von Bo - brofszky; Cassier: Carl P1 o y sen.; Rechnungsführer: Josef Mayer; Werksarzt: Dr. Adolf Langfelder, Stadtphysicus und Bahnarzt; Krankenübergeher und Operateur: Johann Mácz. Gold- und Silber-Bergbau mit 8 G.-M. in Kremnitz, der Károly-Gewerk- 4 Schaft in Kremnitz. 1 Pochwerk mit 24 Pocheisen. Production 1879: 18528 K. Pochgänge, daraus: Gold 7*37535 K., Silber 13*1443 K., Werth fl. 11.650.. Arbeiter: 47 Männer, 24 Kinder, zus. 71. Bruderlade-Vermögen fl. 4093*12. Die Gewerkschaft gibt Krankengeld, welches 1879 fl. 46*42, und 50 / 0 Provisionsbeitrag, welcher 1879 fl. 552*39 betrug, sowie Arzneien und Arzt umsonst. Direction in Kremnitz. Director: Paul Krizko; Grubenleiter; Andreas Hrentsik; Bergschreiber: Josef Mayer; Hutmann: Anton Daubner; Werksarzt: Dr. Isaak Petyko.

3 Beszterczebányai bányakapitányság. 5 Arany- és ezüstbánya 10 bin. Körmöczbányán, Barsmegye. Tulajdonos: Város- é3 Rózsa bányatársulat Körmöczbányán. 9 férfimunkás feltárási munkáboz. Társpénztári vagyon: 8160 frt 54 kr.; a társulat járul 50%-ot. Müvezetőség Körmöczbányán. Művezető: Zehenter Adolf; számvivő: May er József; főügyelő: Laczkó Károly. 6 Aranytartamiu ezüstérczbánya 3 bm. Kopaniczán, Barsmegyében. Tulajdonos: Modertárnai bányatársulat. Egy zúzda. Termelés 1879-ben: 535 ko. szemelvény 80 frt értékkel és 659300 ko. zúzércz 6717 frt értékkel. Munkások: 29 férfi, 8 gyermek, összesen 37. Közös társpénztár Selmeczen. Egy betegápoló-pénztár a bányán. Központi igazgatóság Selmeczen. Képviselő: Kachelmann Károly; számvivő: Haver 1 a János; művezető: Zarjéesi Zareczky Adolf, Hodrusbányán. 7 M. kir. kohómü Körmöczbányán. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. 2 nagyolvasztó és kémlőmühely. Termelés 1879-ben: 383400 kgr. nyerskénv, értéke 64.816 frt 29 kr. Munkások: 2 felvigyázó és 27 férfimunkás, összesen 29. A társpénztár a körmöczbányai társpénztárral van egyesülve. Központi igazgatóság: A m. kir. bányaigazgatóság Selmeczbányán. M. kir. kohóhivatal Körmöczbányán. Főnök: Bakhmann Gyula; kohótiszt: Kloszka Adolf. 8 M. kir. pénzveröhivatal Körmöczbányán. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. Termel: Színaranyat, szinezüstöt, rézgáliczot és mindennemű m. k. országos és váltó-fémpénzeket. Két választókazán a szükséges mellékkészületekkel, 8 tégelyre való olvasztó, 4 hengerpárral felszerelt nyújtó, 3 izzitópest, 1 osztályozógép, 11 gyalugép, 3 szegélyezőgép, 13 verőgép, 2 csavaros verőgép. A nyújtó vizerővel, a többi gépek Hock-féle motorral hajtatnak. Azokonkivül egy pénzverészeti czélokra berendezett gépműhely. A m. kir. pénzveröhivatal emlékérmek készítésére van berendezve és az ahoz való vésnöki teendőket is végzi. A választó intézetben termeltetett 1879-ben: Színarany 1861 kgr., szinezüst 17.547 kgr., rézgálicz 20.017 kgr. A pénzverő osztályban veretett 2,525.616 frt 45 kr. 10 és 20 frankos aranyban, 25,755.927 frt ezüstforintosokban, és 101.009 frt 84 kr. egykrajczáros váltópénzben. 75 férfimunkás. Társpénztári vagyon: 58.097 frt 47 kr. Központi igazgatóság: A m. kir. bányaigazgatóság Selmeczbányán. Pénzverőhivatali igazgatóság Körmöczbányán. Pénzverőhivatali igazgató: dr. Kubácska Hugó, m. kir. bányatanácsos; pénzbecsőr; Száva Alajos; főaranyválasztó: Giller Károly; aranyválasztó ellenőr: Kail Béla; pénztárnoki állomás betöltetlen; pénztári ellenőr: Lange Imre; mfítiszt: Wawrouschek Yincze; szertárnok: Kelemen Ferencz; fővésnök: May er Elek; vésnök: Gerl Károly; hivataltiszt: Plank Sándor; gyakornok: Zennovits Gusztáv. 9 M. kir. felsöbibertárnai bányamű Pjergen, Selmecz-Bélabányán, Vihnyén és Újbányán 495 bm. 5 Mimért, és 10 szabad kutatással. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. 10 lójárgány, 9 vizkerék, 5 gőzszállitógép, 1 pergetyü, 2 vizoszlop-szállitógép, 1 pulsometer, 1 gőzvizemelésigép, 1 vizoszlopgép,. 1340 nyilvas, 1 huzalkötélgyár, 3 fürészmalom, 1 kovácsműhely. Termelés 1879-ben: 128 ko. arany, 4793 ko. ezüst, 415.786 ko. ólom, 2869 ko. réz, értéke 682.909 frt, 118.000 ko. agalmatolit, értéke 1003 frt. Munkások: 2645 férfi, 1 nő, 249 gyermek, összesen 2895. Egyesült bányatárspénztár Selmeczen; vagyona Selmeczen 320.689 frt 65 kr., Újbányán 185.880 frt 62 kr., Bakabányán 9592 frt 54 kr. Kórház a beteg munkások ápolására. Központi igazgatóság: M. kir. bányaigazgatóság Selmeczen. M. kir. bányahivatal Szélaknán, u. p. Selmeczbánya. Bányahivatali főnöksegéd: Platzer Ferencz, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; bányamérnök: Gr etzmach er Gyula, a Ferencz József-rend lovagkereszt tulajdonosa; bányamérnök-segéd: Fischer József, a koronás arany érdemkereszt

Berghauptmannschaft Neusohl. 3 Gold- und Silberbergbau mit 10 G.-M. in Kremnitz, Com. Bars der Stadt- 5 und Rosaischen Gewerkschaft in Kremnitz. 9 männl. Arbeiter zu Aufschlussbauten. Bruderladvermögen fl. 8160*54; die Gewerkschaft trägt 50 /,, bei. Werksleitung in Kremnitz. Werksleiter: Adolf Zehenter; Rechnungsführer: Josef Mayer; Oberhutmann: Karl Laczko. Bergbau auf goldhaltige Silbererze mit 3 G.-M. in Kopanicza, Com. Bars 6 der Moderstollner Gewerkschaft. 1 Pochwerk. Production 1879: Mischerz 535 K., Werth fl. 80; Pocherz 659.300 K., Werth fl. 6717. Arbeiter: 29 Männer, 8 Kinder, zus. 37. Gemeinschaftliche Bruderlade in Schemnitz. Krankcncassa am Werk. Centralleitung in Schemnitz. Repräsentant: Karl Kachelmann; Rechnungsführer: Johann Haverla, Bergbauleiter: Adolf Zareczky v. Zarjécs in Hodritsch. K. u. Hütte in Kremnitz. (Oberste Leitung: K. u. Finanzministerium in 7 Budapest). 2 Hochöfen und Probirgaden. Production 1879: 383.400 K. Roklech, Werth fl. 64.816*29. Arbeiter: 2 Aufseher, 27 Männer, zus. 29. Bruderlade der Kremnitzer Bergbruderlade einverleibt. Centralleitung: K. u. Bergdirection in Schemnitz. K. u. Hüttenamt in Kremnitz: Vorstand: Julius Bakhmann; Probirer: Adolf Kloska. K. u. Münzamt in Kremnitz (Oberste Leitung: K. u. Finanzministerium 8 in Budapest). Erzeugt Feingold, Feinsilber, Kupfervitriol und sämmtliche k. u. Courant- und Scheidemünzen. 2 Scheidekessel mit den nöthigen Nebenapparaten, Schmelzöfen für 8 Tiegel, 1 Walzwerk mit 4 Walzenpaaren, 3 Glühöfen, 1 Sortirmaschine, 11 Hobelmaschinen, 3 Rändelmaschinen, 13 Prägemaschinen, 2 Eindruckwerke. Das Walzwerk wird durch Wasserkraft, die übrigen Maschinen durch einen Hock'schen Motor betrieben. Ausser Obigem eine zu münzämtlichen Zwecken eingerichtete Maschinenwerkstätte. Das Münzamt ist zum Medaillenprägen eingerichtet und übernimmt auch die hiezu nöthigen Graveur-Arbeiten. Im Scheidelaboratorium wurden erzeugt 1879: 1861 K. Feingold, 17.547 K. Feinsilber, 20.017 K. Kupfervitriol. In der Münzabtheilung wurden geprägt 1879: fl. 2,525.616*45 in 10 und 20 Francs-Stücken, fl. 25,755.927 in Einguldenstücken und fl. 101.009*84 in Einkreuzerstücken. 75 männliche Arbeiter. Bruderladvermögen: fl. 58.097*47. Centralleitung: K. u. Bergdirection in Schemnitz. Münzamtsdirection in Kremnitz. Münzdirector: Dr. Hugo Kuba cska, k. u. Bergrath; Münzwardein: Alois Száva; Obergoldscheider: Carl Gill er; Goldscheidungs-Controlor: Adalbert Kail; Cassier: unbesetzt; Cassa-Controlor: Emerich Lange; Werkmeister: Wenzel Wawrouschek; Zeugschaff er: Franz Kelemen; Obergraveur: Alexius May er; Graveur: Carl Ger 1; Official: Alexander Plank; Praktikant: Gustav Zennovitz. K. u. Oberbiberstoilener Berghandlung in Siglsberg, Schemnitz - Dilln. 9 Eisenbach und Königsberg mit 495 G.-M., 5 Tagmassen und 10 Freischürfen. (Oberste Leitung: K. u. Finanzministerium in Budapest). 10 Pferdegöppel, 9 Wasserräder, 5 Dampffördermaschinen, 1 Turbine, 2 Wassersäulenfördermaschinen, 1 Pulsometer, 1 Dampfwasserhaltungsmaschine, 1 Wassersäulenmaschine, 1340 Pochschiesser, Drahtseilfabrik, 3 Brettsägen, 1 Werksschmiede. Production 1879: Gold 128 K., Silber 4793 K., Blei 415.786 K., Kupfer 2869 K.; Werth zus. fl. 682.909. Agalmatolit 118.000 K., Werth fl. 1003. Arbeiter: 2645 Männer, 1 Weib, 249 Kinder, zus. 2895. Vereinigte Bruderlade in Schemnitz, Vermögen in Schemnitz fl. 320.689*65; in Königsberg fl. 185.880*62; in Bugganz fl. 9592*54. Spital zur Versorgung der kranken Arbeiter. Centralleitung: K. u. Bergdirection in Schemnitz K. u. Bergamt Windschacht, 1. P. Schemnitz. Verwalters-Adjunct: Franz PI atz er, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone; Markscheider: Julius Gr etzmach e r, Ritter des Franz Josef-Ordens; Markscheide - Adjunct: Josef

4 Beszterczebányai bányakapitányság. tulajdonosa; gépészeti felügyelő: Broszmann Jenő, a Ferencz József-rend lovagkereszt tulajdonosa; gépészeti felügyelő-segéd: Weisz György; zuzómüvek felügyelője: S z ü t s Illés; zuzóinü - felügyelő - segéd: Oszvald Károly; bányatisztek: Bicbter Gusztáv, a Ferencz József-rend lovagkereszt tulajdonosa; Porubszky Samu; Brandenburg József, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; Zenker Wenczel; Cseh Lajos, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; Szilniczky Jakab; Titze József; Martiny István; Kunczl Gábor; Svehla Gyula; Golian Károly; Wiesner Adolf, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; gépésztiszt: Kupecz Ödön, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. 10 Aranytartalmu ólomércz- és rézérczbánya 46*22 bm. Selmeczen és 16 bm. Schittrisben, Hontmegye. Tulajdonos: A Szt. Mihály altárna bányatársulat Selmeczen. 3 járgány állaterőre, 1 vizoszlopos szállítógép, 1 viszoszlopos vízemelőgép, 7 zuzó 120 nyilvassal, 20 lökőszér, 3 foncsoritó készülék vizerőre körülbelül 100 lóerővel; olvasztó huta, viz által folytatott hengerfuvó, 2 nagyolvasztó, 1 üzelő tűzhely és 1 finomító tűzhelylyel. Termelés 1879-ben: Ólomércz 1195*27 ko., értéke 10.919 frt 76 kr., 177*32 ko. rézércz, értéke 1919 frt 95 kr., 62696*76 ko. zúzércz, értéke 36.740 frt 30 kr. A termelt eladási ólom a cs. kir. fegyvertárban tett próbánál a bleibergi ólommal egyenlőnek találtatott. Munkások: 155 férfi, 37 gyermek, összesen 192. Közös társpénztár Selmeczbányán; a társulat rendes és 8 40 évi folytonos szolgálati idejű munkásainak különös nyugalombért ad. Központi igazgatóság Selmeczen. Igazgató és a társulat képviselője: Wieszner Adolf; pénztárnok: üres; bányaszámvivő: Haveri a János. Szt. Mihálytárnai bányatelep Selmeczen; bányaintéző: üres; kohógondnok: üres. A kohó ideiglenes intézésével az alsó-magyarországi kémlész Wagner József Selmeczen van megbízva. 11 Aranytartalmu ezüstérczbánya 810534*241 Dm. területtel Hodrusbányán, Hontmegye. Tulajdonos: Finsterorttárnai bányatársulat Selmeczbányán. 4 zúzda 84 nyilvassal vizzeli érczelőkészitéskez, a megfelelő szerelőház berendezéssel. Három éreztelep miveltetik, és pedig a fedü-, fekü- és Brennertárna-teléren. Termelés 1879-ben: 4,937.471 ko. nyersércz. Szinaranytartalom 6*7029 ko., értéke 7747 frt 65 kr., ezüsttartalom 640*6902 ko., értéke 56.016 frt 56 kr. Munkások: 146 férfi, 55 gyermek, összesen 201. A munkások a selmeczi közös társpénztárhoz járulnak és pedig 1879-ben 1065 frt 18 krral. Központi igazgatóság Selmeczbányán. Elnök: Ocsovsky Vilmos, Selmeczbánya és Dilin sz. kir. bányavárosok polgármestere, a cs. kir. Ferencz Józsefrend lovagja; számvivő: Hühner Ferencz. Bányagondnokság Hodrusbányán, u. p. Selmeczbánya; bányatiszt: Wehl Ferencz. 12 Aranytartalmu ezüstérczbánya, 4 bm. Hodrusbánya községben, Hontmegye. Tulajdonos: Nepomuk János bányatársulat Selmeczbányán. Egy lójárgány a bányában. Termelés 1879-ben: 8642 ko. szemelvény, értéke 3259 frt 86 kr., 1,080.100 ko. zúzércz, értéke 5584 frt. 2 férfimunkás. Közös társpénztár Selmeczbányán. Központi igazgatóság és bányagondnokság ugyanaz mint a Geramb János József-féle bányaegyletnél Selmeczbányán. 13 Aranytartalmu ezüstérczbánya 4 bm. Hodrusbányán és 2 bm. Alsó- Hámorban, Hontmegye. Tulajdonos: Geramb János József-féle bányaegylet Selmeczbányán. Ezen bányamüvelet 1752-ben keletkezett és áll az alkotó-, 0 István-, felső és alsó Kelemen- és ujabb időben szerzett Nepomuk- és keresztelő János-bányamüveletekből, melyeknek térnagysága körülbelül 4,000.000 métert tesz. 1 lójárgány a bányában, 4 zúzda. Termelés 1879-ben: 84.931 ko. szemelvény, értéke 51.939 frt, és 7,214.400 ko. zúzércz, értéke 63.510 frt.

Berghauptmannschaft Neusohl. 4 Tirscher, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone; Maschineninspector: Eugen Broszmann, Ritter des Franz Josef-Ordens; Maschinen- Inspections-Adjunct: Georg W e i s z; Pochwerks-Inspector: Elias S z ü t s; Pochwerk-Inspections-Adjunct: Karl Oszwald; Schichtmeister: Gustav Richter, Ritter des Franz Josef-Orcens, Samuel Porubszky, Josef Brandenburg, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone, Wenzel Zenker, Ludwig Cseh, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone, Jacob S z i ln i t z k y, Josef T itz e, Stefan Martin y, Gabriel Kun c z 1, Julius Svehla, Karl Golian, Adolf Wiesner, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone; Maschinenbeamter: Edmund Kupecz, Besitzer des goldenen Verdienstkreuzes mit der Krone. Bergbau auf goldhaltige Blei- und Kupfererze mit 46'22 G.-M. in Schern- 10 nitz und 16 G.-M. in Sekittris. Com. Hont der St. Michael Erbstollen-Gewerkschaft in Schemnitz. 3 Goppel für Thierkraft, 1 Wassersäulen-Fördermaschine, 1 Wassersäulen-Wasserhaltungsmaschine; 7 Pochwerke mit 120 Pocheisen, 20 Stossherde, 3 Amalgamations-Apparate mit Wasserkraft von ca. 100 Pfk.; Schmelzhütte mit Cylindergebläse durch Wasser betrieben, 2 Hochöfen, 1 Treibherd, 1 Raffinirherd. Production 1879: 1195-27 K. Bleierze, Werth fl. 10.919-76, 177-32 K. Kupfererze, Werth fl. 1919-95, 62696*76 IÍ. Pocherze, Werth fl. 36.740-30. Das erzeugte Verschleissblei ist nach der beim k. k. Arsenallaboratorium vorgenommenen Probe dem Bleiberger gleich befunden worden. Arbeiter: 155 Männer, 37 Kinder, zus. 192. Gemeinschaftliche Bruderlade in Schemnitz; die Gewerkschaft gibt ihren ordentlichen Arbeitern mit 8 40 Jahren ununterbrochener Dienstzeit besondere Provision. Bergbaudirection in Schemnitz. Director und Vertreter der Gewerkschaft: Adolf Wieszner; Cassier: unbesetzt; Bergschreiber: Johann Haverla. St. Michael Erbstollner-Berghandlung in Schemnitz: Bergschaifer: unbesetzt. Hüttenverwaltung in Dilln: unbesetzt. Mit der provisorischen Leitung der Hütte ist der niederungarische Probirer Josef Wagner in Schemnitz betraut. Bergbau auf göldische Silbererze mit 810.534-241 D-M. Flächenraum 11 in Hodritsch, Com. Hont der Finsterortstollner Gewerkschaft in Schemnitz. 4 Pochwerke mit 84 Eisen zur nassen Aufbereitung, sammt entsprechender Schlämmliaus-Einrichtung. Gebaut wird auf 3 Erzlagerstätten, u. zwar am Hangend-,Liegend- und Brennerstollner-Gang. Production 1879: 4,937.471 K. Roherz mit einem Gehalte an Feingold 6.7209 K., Werth fl. 7747*65, und an Feinsilber 640-6902 K., Werth fl. 56.016-56. Arbeiter: 146 Männer, 55 Kinder, zus. 201. Contribuiren zur Schemnitzer gemeinschaftlichen Bruderlade mit fl. 1065-18. Centralleitung in Schemnitz. Directions - Präses: Wilhelm Ocsovszky, Bürgermeister der k. fr. Bergstädte Schemnitz und Dilln, Ritter des Franz Josef-Ordens; Rechnungsführer: Franz H ü b n e r. Bergbauleitung in Hodritsch, 1. P. Schemnitz; Schichtmeister: Franz Wehl. Bergbau auf goldhaltige Silbererze mit 4 G.-M. in Hodritsch, der Johann 12 Nepomuk-Gewerkschaft in Schemnitz. 1 Pferdegöppel in der Grube. Production 1879: Scheiderz 8642 K., Werth fl. 3259-86, Pocherz 1,080.100 K., Werth fl. 5584. 2 männl. Arbeiter. Gemeinschaftliche Bruderlade in Schemnitz. Centralleitung und Bergverwaltung wie bei der Jon. Jos. von Geramb'schen Bergbau-Union in Schemnitz. Bergbau auf goldhaltige Silbererze mit 5 G.-M, in Hodritsch und 2 G.-M. 13 in Unter-Hámor, Com. Hont der Johann Josef von Geramb'schen Bergbau-Union in Schemnitz. Dieser Bergbau wurde im Jahre 1752 begonnen und besteht aus dem Schöpfer-, Alten Stefan-, oberen und unteren Clemens- und den in neuerer Zeit erworbenen Nepomuk- und Johannes der Täufer-Bergbauen, deren Flächenraum ungefähr 4 Millionen DMeter beträgt. 1 Pferdegöppel in der Grube und 1 Pochwerk. Production 1879: Scheiderz 84.931 K., Werth fl. 51.939. Pocherz 7,214.400 K., Werth fl. 63.510. Arbeiter: 252 Männer, 4 Weiber,

5 Beszterczebányai bányakapitányság. Munkások: 252 férfi, 4 nő, 33 gyermek, összesen 289. Közös társpénztár Selmeczbányán. Egy betegápoló pénztár a bányán. Központi igazgatóság: Selmeczbányán. A bányaegylet képviselője: Berks Lothar lovag, cs. kir. nyugalmazott alezredes, a hadi érem, katonai szolgálati jelvény és a német Marianerkereszt jelvénynek tulajdonosa; képviselői helyettes és egyleti titkár: Berks Bóbert lovag, a hadi éremnek és d'este sasjelvény lovagkeresztnek tulajdonosa; egyleti számvivő: Haveri János. Bányagondnokság Hodrusbányán, u. p. Selmecz; bányagondnok: Zareczky Adolf; bányatiszt: Naprawnik Hugó, es. kir. I. műszaki ezredbeli tartalékos alhadnagy. 14 Aranytartalmu ezüsztérczbánya 308873*251 Dm. területtel Hodrusbányán, Hontmegyében. Tulajdonos: Szt. Lipót Erzsébet és Dávicltárna bányatársulat Selmeczen. Egyelőre csak reményvájat 2 férfimunkással. Igazgató: Ocsovsky Vilmos, Selmeczbánya és Dilln sz. kir. bányavárosok polgármestere, a cs. kir. Ferencz József-rend lovagja; bányatiszt: Wehl Ferencz Hodrusbányán, u. p. Selmecz. 15 Aranytartalmu ezüstérczbánya Hodrusbányán, Hontmegyében, 308873*251 m. területtel. Tulajdonos: St. Isten neve, Teréz és Szt. Mária neve tárna bányatársulat Selmeczbányán. Egyelőre csak reményvájat. Munkások: 2 férfi, 1 gyermek, összesen 3. Igazgató Selmeczbányán: Ocsovsky Vilmos, Selmeczbánya és Dilin sz. kir. bányavárosok polgármestere, a cs. kir. Ferencz József-rend lovagja; bányatiszt: Wehl Ferencz, Hodrusbányán u. p. Selmecz. 16 Arany- és ezüstbánya Bélabányán. Tulajdonos: Schwarz János Bakabányán. Termelés 1879-ben: 2257 ko. vegyes érez, értéke 212 frt 66 kr. 17 M. kir. ezüstkohó Selmeczen. Főintézkedő: M. kir. pénzügyministerium Budapesten. Termel aranyos ezüstöt, lágyólmot, ólommázagot, rézkénvet, mely további feldolgozás végett a tajovai kohónak adatik át. 1 gőzgép, 2 kengerfuvó, 3 zuzómű, 2 nagyolvasztó, 1 középolvasztó, 2 körolvasztó, 2 tovalapátoló pörkölő kemencze, 2 üzelő tűzhely, 1 csurgató tűzhely, 1 kémlőműhely, 1 téglagyár tűzálló téglagyártásra. Termelés 1879-ben: 8357 ko. aranyos ezüst, értéke 1,002.915 frt 8 kr., 92.242 ko. rézkénv, értéke 39.440 frt 85 kr., 167.000 ko. mázag, értéke 30.950 frt 75 kr. A mázag csak a szükséghez képest, lágyólom nagyobb készlet miatt nem állíttatott elő. 150 férfimunkás. Közös bányatárspénztár Selmeczbányán, vagyona 320.689 frt 65 kr. Félnapi bér mint betegápolási pénz. A gabonaárak szerint drágasági pótlék. Központi igazgatóság: M. kir. bányaigazgatóság Selmeczbányán. M. kir. kohóhivatal Selmeczbányán; kohófőnök: Dologh János; ellenőrködő kohótiszt: Schelle Bóbert; kémlész: Kralik Lajos. 18 Aranybánya 2 bm. Magurkán, Liptómegye. Tulajdonos: Kapusztiszko Mocsidlo bányatársulat, Német-Lipcsén. Termelés 1879-ben: 81*50 ko. zúzércz, értéke 1141 frt, 0*78 ko. zuzarany, értéke 2120 frt, Munkások: 15 férfi, 12 gyermek, összesen 27. Igazgató: Piovarcsi György, Magurkán. 19 Dárdanybánya Kizalli Lubellán, Liptómegyében, Pod és Nad-Prikrou hegységben, 2 bánya-telekegységgel, mindegyik 25.088 Döl. Tulajdonos: Batthyány József gróf, főispán és több uradalom birtokosa Magyarországon, Élesden, és Tarnóczy Kázmér úr, több uradalom birtokosa Magyarországon, Cerniken, u. p. Uj-Gradiska. 1 vizemelőgép. Termelés 1879-ben: 294*03 ko. dárdany, értéke 4410 frt 45 kr. 12 férfimunkás. Bányaház bányakovácsműhelylyel. Központi igazgatóság Cerniken, u. p. Uj-Gradiska: Bauer J. a Tarnóczy-féle jószágok igazgatója. Bányaigazgató: Stróbl József, gróf Batthyányféle jószággondnok Turócz-Divéken, u. p. Stubnya. 20 Szindárdanybánya Bisztrón a rózsahegyi határban, Liptómegye. Tulajdonos: Kratzer Lipót és Fábry János hagyatéka. 2 lángkemencze. Termelés

Berghauptmannschaft Neusohl. 5 33 Kinder, zus. 289. Gemeinschaftliche Bruderlade in Schemnitz, Krankencassa am Werk. Centralleitung in Schemnitz. Repräsentant der Union: Lothar Bitter von Berks, pens. k. k. Oberstiieutenant, Besitzer der Kriegsmedaille, des Militär-Dienstkreuzes und des deutschen Marianer-Ordens; Repräsentanten- Stellvertreter und Secretär: Robert Ritter von Berks, Besitzer der Kriegsmedaille und des Ritterkreuzes vom Estc? scken Adlcrorden; Rechnungsführer: Johann Haveri. Berg ver waltung in Hodritsch, 1. P. Schemnitz. Bergverwalter: Adolf Zareczky; Schichtmeister: Hugo Naprawnik, k. k. Reserve-Genie- Lieutenant. Bergbau auf göldische Silbererze mit 308.873-251 DM. Flächenraum 14 in Hodritsch, Com. Hont, der St. Leopold-Elisabeth- und Davidstollner Gewerkschaft in Schemnitz. Vorläufig Hoffnungsbau mit 2 Arbeitern. Director: Wilh. Ocsovszky, Bürgermeister der k. fr. Bergstädte Schemnitz und Dilln, Ritter des Franz Josef - Ordens; Schichtmeister: Franz Wehl in Hodritsch, 1. P. Schemnitz. Bergbau auf göldische Silbererze mit 308.873*251 DM. Flächenraum 15 in Hodritsch, Com. Hont der St. Namen Gottes-, Theresia- und Namen Mariastollner-Gewerkschaft in Schemnitz. Vorläufig Hoffnungsbau. Arbeiter: 2 Männer, 1 Kind, zus. 3. Director: Wilhelm Ocsovszky in Schemnitz, Bürgermeister der k. fr. Bergstädte Schemnitz und Dilln, Ritter des Franz Josefs-Ordens; Schichtmeister: Franz Wehl in Hodritsch, 1. P. Schemnitz. Gold- und Silberbergbau in Bélabánya des Johann Schwarz in Baka- 16 bánya. Production 1879: 2257 K. Mischerz, Werth fl. 212*66. K. u. Silberhütte in Schemnitz. (Oberste Leitung: K. u. Finanzministerium 17 in Budapest). Erzeugt göldisch Silber, Weichblei, Bleiglätte, Kupferlech, welches zur weiteren Verhüttung an die Kupferhütte in Tijova abgegeben wird. 1 Dampfmaschine, 2 Cylindergebläse, 3 Pochwerke, 2 Hochöfen, 1 Halbhochofen, 2 Rundöfen, 2 Fortschauflungsöfen, 2 Treibherde, 1 Saigerherd, 1 Probirgaden, 1 Fabrik zur Erzeugung feuerfester Ziegel. Production 1879: Göldisch Silber 8357 K., Werth fl. 1,002.915*08, Kupferlech 99.242 K., Werth fl.39.440*85, Glätte 167.000 K, Werth fl. 30.950*75. Glätte wurde nur der Nachfrage entsprechend, Weichblei wegen grösserer Vorräthe nicht erzeugt. 150 Arbeiter. Gemeinschaftliche Montan-Bruderlade in Schemnitz, Vermögen fl. 320.689*65. Krankengelder in der Höhe des halben Schichtenlolmes. Theuerungszulage je nach den Getreidepreisen. Oberleitung: K. u. Bergdirection in Schemnitz. K. u. Hüttenamt in Schemnitz. Hüttenverwalter: Johann Dologh; Controlor; Robert Schelle; Probirer: Ludwig Kralik. Goldbergbau mit 2 G.-M. in Magurka, Com. Liptau, der Kapusztiszko 18 Mocsidlo-Gewerkschaft in Deutsch-Lipcse. Production 1879: 81*50 K. Pocherz, Werth fl. 1141, 0*78 K. Pochgold, Werth fl. 2120. Arbeiter: 15 Männer, 12 Kinder, zus. 27. Director: Georg Piovarcsi in Magurka. Antimonbergbau mit 2 G.-Feldmassen ä 25.088 DKL in Kizali Lubella, 19 Com. Liptau im Gebirge Pod und Nad Prikrou des Grafen Josef Batthyány, Obergespan und Grundherr mehrerer Herrschaften, in Elesd, und des Kasimir von Tarnoczy, Herrschaftsbesitzer in Cernik, 1. P. Neu-Gradiska, 1 Wasserhaltungsmaschine. Production 1879: Antimonerz 294*03 K., Werth fl. 4410*45. 12 Arbeiter. Grubenhaus sammt Bergschmiede. Centralleitung in Cernik, 1. P. Neu-Gradiska: J. Bauer, Güterdirector der Tarnoczy'schen Güter. Grubendirector: Josef Strobl, gräfl. Batthyány'scher Güterverwalter in Turócz-Divek, 1. P. Stuben. Antimonwerk in Bisztró bei Rosenberg, Com. Liptau, der Verlassen- 20 Schaft der Leopold Kratzer und Johann Fábry. 2 Flammöfen. Production

6 Beszterczebányai bányakapitányság. 1879-ben: 45.364 ko., 24.950 frt 20 kr. értékkel. Ezen gyártmány versenyez az angollal. Munkások: 3 férfi. Hagyatéki gondnok: Lavotta János, Rózsahegyen. 21 Dárdanybánya Dubraván, Liptómegyében, tulajdonos: Özvegy Jóob, született Madocsányi Clementina, föl birtokosnö, Praszéken, u. p. Szelnitz- Liptó. Termelés 1879-ben: 533 ko., értéke 68 frt 12 kr. Munkások: 4 férfi. 22 Kőszénbánya Salgó-Tarján, Zagyva-Róna, Baglyásalja, Pálfalva, Kazán és Vecseklőn. Tulajdonos: Salgó-tarjáni köszénbánya részvény-társulat Budapesten. 8 szállitógép (5 mozdony), 4 vizemelőgép és 2 szeleltetőgép. Termelés 1879-ben: 250,411.100 ko., értéke 350.000 frt. Munkások: 1100 férfi, 50 nő és 50 gyermek, összesen 1200. Társpénztári vagyon 1879. végen 74.235 frt 86 kr. Egy étház, egy kórház 36 ágygyal és egy orvossal, két fürdő, 5 iskola 5 tanítóval. Hattagú igazgatóság Budapesten: Feldmann Károly, Floch Henrik, gróf Forgách Antal, Hürsch Ágoston, Ullmann M. G., Zemlinszky Bezső; elnök: gróf Forgách Antal. Bányaigazgatóság Salgó-Tarjánon; bányaigazgató: Zemlinszky Rezső; bányagondnok: Pfaff Gusztáv; főmérnök: Jelinek Ernő; almérnök: Petrovits András; műorvos: dr. Tróján Alajos; könyvelő: Löllbach Gusztáv; pénztárnok: Seymann Antal; irnok: Dokupil Vilmos. 23 Kőszénbánya 35 bm. Baglyás-Aliján, Nógrádmegyében. Tulajdonosok: Minich, Jaulusz, Hoffmann, Baglyásalljai köszénbánya-társulat Budapesten, Váczi körút 21. sz. 3 szállitógép, 2 vizemelőgép, 2 szeleltetőgép és 2 mozdony 633 m/m. vágányszélességgel. Géptatarozó műhely. Egy keskeny vágányu 4 km. hosszú vasút, mozdonyok és csillékekkel, a vonatközlekedés szabályzása végett villamos jelvezeték. Termelés 1879-ben: 75,959.200 ko. kőszén. Munkások: 480 férfi, 81 fiu, összesen 561. Társpénztári vagyon: 4726 frt 9 kr. Munkáskórház és mtíiskola. Központi igazgatóság Budapesten, Váczi-Boulevárd 21. sz. I. emelet. Gondnoksági tanács: dr. Min ich Manó, dr. Minich Gyula, Jaulusz Ferencz, Hoffmann Jakab; rendelkező és könyvelő: Wein er Lipót; II. könyvelő: Glücklich Ignátz. Bányagondnokság Baglyás-AUján, u. p. Salgó-Tarján; meghatalmazott bányagondnok: Halniay Albin; bányatiszt: Borzemski Witold lovag; számvivő: Zielinski Sándor; pénztárnok és szállító: Berger Sándor; élelmezőtiszt: Féreghy Lipót; főaknász: Kozmács János; bányaorvos: dr. Lövinger Rezső. 24 Kőszénbánya 7 bm. Égigondban, Nógrádmegyében. Tulajdonos: Cloetta és Schwarz triesti czég csődtömege. 1 szállítógép, 1 vizemelőgép, 1 mozdony, 10 szállító kőszénkocsi és 9'3 km. vasút. Termelés 1879-ben: 10,000.000 ko., értéke 10.000 frt. Munkások: 5 férfi. Társpénztári vagyon: 494 frt 63 kr. Központi igazgatóság Ragyolczon, u. p. Fülek. Csődtömeggondnok: Oroszy Ferencz, földbirtokos; bányafelügyelő: Raczkiewicz M. Vecseklőn, u. p. Somosujfalu. 25 Kőszénbánya a Kis-Zellői határbeli erdőben, Nógrádmegye. Tulajdonos: Közbirtokos bányatársulat Kis-Zellöben, u. p. Szakái. Termelés csak a tulajdonosok magánhasználatára. Munkások: 2 férfi. Bányagondnok: Prónay Elek, társbirtokos Szécsény-Kovácsiban, u. p. Szécsény. 26 Kőszénbánya Vizsláson, Nógrádmegye, Baranyay Annané és társa tulajdona, Kurtakeszin u. p. Marcelháza. 4 férfimunkás. Meghatalmazott: Szabó Mihály, Vizslás-Újlakon. 27 Kőszénbánya Mátra-Novákon, Nógrádmegye, Svarcz István tulajdona. Egerben. Termelés 1879-ben: 59880 ko., értéke 119 frt 76 kr. 2 férfimunkás.

Berghauptmannschaft Neusohl. 6 1879: 45.364 K., Werth fl. 24.950-20. Das Product rivalisirt mit dem englischen. Arbeiter: 3 Männer. Verlassenschafts-Curator: Johann Lavotta in Bosenberg. Antimonbergbau in Dubrava, Com. Liptau, der Clementine, verw. Jóob, 21 Grundbesitzerin, in Praszek, 1. P. Szelnitz-Liptó. Production 1879: 533 K., Werth fl. 68-12. 4 männl. Arbeiter. Steinkohlen!)ergbaue in Salgó-Tarján, Zagyva-Bóna, Baglyásallja, Pál- 22 falva, Kazán und Vecseklö der Salgó-Tarjáner Bergbau-Actien-Gesellschafi in Budapest. 8 Fördermaschinen (5 Locomotiven), 4 Wasserhaltungsmaschinen, 2 Ventilationsmaschinen. Production 1879: 250,411.100 K., Werth fl. 350.000. Arbeiter: 1100 Männer, 50 Weiber, 50 Kinder, zus. 1200. Bruderladvermögen fl. 74.235-86. 1 Speisehaus, 1 Spital mit 36 Betten, 1 Arzt, 2 Bäder, 5 Schulen mit 5 Lehrern. Directorium in Budapest: Carl F e 1 d m a n n, Heinrich F1 o c h, Anton Graf Forgách, August Hürsch, M. G. Ullmann, Rudolf Zemlinszky; Präses: Anton Graf Forgách. Bergdirection in Salgó-Tarján. Bergdirector: Rudolf Zemlinszky; Bergverwalter: Gustav Pfaff; Oberingenieur: Ernst Jelinek; Ingenieur: Andreas Petrovits; Werksarzt: Dr. Alois Trojan; Buchhalter: Gustav Löllbach; Cassier: Anton Seymann; Kanzlist: Wilhelm Dokupil. Steinkohlenbergbau mit 35 G.-M. in Baglyas-Allja, Com. Neográd, der 23 Minich, jaulusz, Hoffman, Baglyas- Alljaer Steinkohlen-Bergbaugesellschaft in Budapest. 3 Fördermaschinen, 2 Wasserhaltungsmaschinen, 2 Ventilatoren, 2 Locomotive mit 633 mm. Spurweite. Maschinen-Reparaturwerkstätte. Schmalspurige Eisenbahn von 4 Kilom. Länge mit Locomotiven und Grubenhunden. Zur Regulirung des Zugverkehres elektrische Signalleitung. Production 1879: 75,959.200 K. Steinkohle. Arbeiter: 480 Männer, 81 Jungen, zus. 561. Bruderladvermögen: fl. 4726-09. Arbeiterspital und Werksschule. Centralleitung in Budapest, Waitzner-Boulevard 21. Verwaltungs-Beirath: Dr. Med. Emánuel Min ich, Dr. med. Julius Minich, Franz Jaulusz, Jacob Hoffman; Disponent und Buchhalter: Leopold Wein er; zweiter Buchhalter: Ignaz Glücklich. Bergverwaltung in Baglyas-Allja, 1. P. Salgó-Tarján. Bevollmächtigter Bergverwalter: Albin Halmay; Schichtmeister: Witold Ritter von Borzemski; Rechnungsführer: Alexander Zielinski; Cassier und Spediteur: Alexander Ber ger; Verpflegsbeamter: Leopold Féreghy: Obersteiger: Johann Kozmács; Werksarzt: Dr. Rudolf Low inger. Schwarzkohlenbergbau mit 7 einf. G.-M. in Égigond, der Concurs-Masse 24 der Herren Cloetta und Schwarz in Triest. 1 Fördermaschine, 1 Wasserhaltungsmaschine, 1 Dampfgöppel, 10 Kohlentransportwagen und 9*3 Kilom. Eisenbahn. Production 1879: 10,000.000 K., Werth fl. 10.000. Arbeiter: 5 Männer. Bruderlade mit einem Vermögen von fl. 494-63. Centralleitung in Ragyolcz, 1. P. Fülek. Masse-Curator: Franz 0 r o s z y, Gutsbesitzer. Grubeninspector: M. Raczkiewicz in Vecseklö, 1 P. Somosujfahi. Steinkohlenbergbau im Grenzwalde von Klein-Zellö der Compossessorats- 25 Gewerkschaft in Klein-Zellö, 1. P. Szakai. Production nur für den Privatgebrauch der Eigenthümer. 2 männl. Arbeiter. Bergverwalter: Alexius von Prónay in Szécsény-Kovácsi, 1. P. Szécsény. Steinkohlenbergbau in Vizslás, Com. Neograd, der Frau Anna Baranyay 26 u. Cons. in Kurtakeszi, 1. P. Marcelháza. 4 männl. Arbeiter. Bevollmächtigter: Michael Szabó in Vizslás-Ujlak. Steinkohlenbergbau in Mátra-Novak, Com. Neograd, des Stefan Schwarz 27 in Erlau. Production 1879: 59.880 K., Werth fl. 119-76, 2 männl. Arbeiter.

7 Beszterczebányai bányakapitányság. 28 Barnaszénbánya 20 kettős bányamértékkel Salgó-Medvesen, Nógrádmegye. Tulajdonos: A Salgó-tarjáni vasfinomitó társulat Budapesten. 3 gőzmozdony az 5'1 km. hosszú keskeny vágányu kőszénszállitó vaspályán, 1 kőszén - különitő szerkezet. Termelés 1879-ben: 86,058.000 ko. barnaszén 215.345 frtnyi értékkel. Munkások: 335 férfi, 15 gyermek, összesen 350. Fogyasztási egylet 65.000 frt évi forgalommal. Egy 6 osztályú népiskola^ körülbelül 90 iskolát látogató fiú- és leánygyermekkel. Bányaigazgatóság Salgó- Tarjánon. Bányaigazgató: Gömöry Sándor; bányatiszt: Stach a Antal; vasúti tiszt: N e m e s Ferencz; szám vivő: Hankisz Ede; erdész: Okolicsányi Lajos; díjnok: Janik Ede; sebész: Lövinger Bezső; tanitó: Nicolini Győző. 29 Barnaszénbánya 65 bm. Kis-Terenne, Bátony, Pálfalva, Markháza Dorogh és Kotyháza községekben, Nógrádmegye. Tulajdonos: Kis-Terennei köszénbánya részvénytársulat Budapesten. 1 szállító-ikergép és 1 Decker-féle vizemelőgép. Termelés 1879-ben 45,000.000 ko. Munkások: 308 férfi, 4 nő és 14 gyermek, összesen 326. Társpénztári vagyon 7598 frt. Központi igazgatóság Budapesten. Központi igazgató: Bittler Hugó; kereskedelmi igazgató : Sa 1 m Henrik; könyvelő: Weisskirchner János; ügynök: Hatschek Mór; dijnok: K u n z Henrik. Művezetőség Kis-Terennén; művezető: Mann er Albin; segéd: Rittler Nándor; tárnok: Schwarcz József; irnok: Bitter Hugó; műorvos: dr. Jungmann Mihály. 30 Barnaszénbánya Nemti községben, gróf Kárloyi Gyula birtokán, Nógrádmegy. 29bm. és4391 Dölhatárközzel. Tulajdonos: Nemtii köszénbánya társulat Budapesten (gróf Károlyi Gyula, gróf Zichy Jenő, Türr István tábornok és Lederer Sándor). Egy 36 lócrejü szállító- egyszersmind vizemelőgép, 1 osztályozó rács. Termelés 1879-ben: 20,693.500 ko., értéke 41.387 frt. Munkások: 51 férfi, 10 gyermek, összesen 61. Társpénztári vagyon 1843 frt 12 kr. Központi igazgatóság Budapesten, Dohányutcza 4. sz. Központi igazgató: Lederer Sándor, a vaskorona-rendjel lovagja; könyvelő: Pick Lajos. Bányagondnokság Neműben, u. p. Kis-Terenne; gondnok: Holleczek Károly; számvivő és tárnok: Bipper Henrik. 31 Barnaszénbánva Karancsallján, Nógrádmegvében. Tulajdonos:"Schöller Sándor lovag, Bécsben. Termelés 1879-ben: 1,021.325 ko., értéke 2859 frt. Munkások: 10 20 férfi. Betegápolópénztár, a hiányzó összeg a tulajdonos által járultatik, körülbelül 150 200 frt évenkint. Központi igazgatóság: a vegyészeti és műszaki gyár Losonczon, Fischer Ferencz, gyárigazgató és meghatalmazott. Felőr: Lux Jakab, Karancsallján. 32 Asványfaszénb anyák Nagy-Kürtösön, Nógrádmegye. 8 bm. Mescha András Károly tulajdona és 4 bm. a nagy-kürtösi közbirtokosság tulajdona (bérlő: Mescha András Károly) Nagy-Kürtösön. 2 vízszivattyú. Termelés 1879-ben: 1124000 ko. Munkások: 12 férfi, 2 nő, 2 gyermek, összesen 16. A társpénztár a selmeczi bányatárspénztárral van egyesülve. Betegápolópénztár; a tulajdonos fizeti az orvost. Igazgatóság Nagy-Kürtösön, u. p. Kékkő. Igazgató: Mescha András Károly; bányaügyelő: Lehasly János; külügy elő: Schuhajda János. 33 Vasgyár Salgó-Tarjánon, Nógrádmegyében. Tulajdonos: A salgó-tarjáni vasfinomitó társulat Budapesten. Készít mindennemű idomvasat, gyámvasatszögletvasat, bányasineket, négyszög- és kerekvasat, minden szelvényű kereske, delmi vasat, vasúti sinszegeket, sinkötőket, lapkákat stb. a) Kavaró telep: 10 kettős gőzkavarópest, 1 izzópest, 2 gőzpőröly, 1 hengermű; b) hegesztő telep: 6 hegesztőpest, 4 hengermű, 1 ingafürész; c) gázfejlesztő telep: 30 kettős gázkemencze; d) 22 gőzkazán; e) 1 négyhengeres vízszivattyú; f) műhelyek: kovácsműhely, vasöntöde 1 ömlesztőpesttel, gép- és lakatosműhely 6

Berghauptmannschaft Neusohl. Braunkohlenbergbau mit 20 doppelten G.-M. in Salgó-Medves, Com. Neo- 28 grad, der Salgó-Tarjáner Eisenraffinerie-Gesellschaft in Budapest. 3 Loconiotive auf der 5*1 Kilom. langen schmalspurigen Kohlentransport-Eisenbahn. 1 Kohlenseparirrampe. Production 1879: 86,058.000 K. Braunkohle, Werth fl. 215.345. Arbeiter: 335 Männer, 15 Kinder, zus. 350. Consumverein mit ungefähr fl. 65.000 Jahresumsatz, 1 6classige Volksschule mit ungefähr 90 Schulkindern. Centralleitung siehe bei den Eisenwerken. Grubendirection in Salgó-Tarján. Grubendirector: Alexander von Gömöry; Schichtmeister: Anton Stacka; Bahnbetricbsleiter: Franz Nemes; Rechnungsführer: Eduard Hankisz; Förster: Ludwig v. Okolicsányi; Diurnist: Eduard jjánik; Chirurg: Rudolf Lövinger; Schullehrer: Géza Nicolini. Braunkohlenbergbau mit 65 G.-M. in den Orten Kis-Terenne, Bátony, 29 Pálfalva, Markháza, Dorogh und Kotyháza der Bergbau-Actiengesellschaft Kis- Terenne in Budapest. 1 Zwillings-Fördermaschine, 1 Decker'sche Wasserhaltungsmaschine. Production 1879: 45,000.000 K. Arbeiter: 308 Männer, 4 Weiber, 14 Kinder, zus. 326. Bruderladvermögen fl. 7598. Centraldirection in Budapest. Technischer Director: Hugo Rittler; commercieller Director: Heinrich Salm; Buchhalter: Joh. Weisskirchner; Agent: Moritz H a t s c h e k; Diurnist: Heinrich Kunz. Betriebsleitung in Kis-Terenne. Betriebsleiter: Albin Manner; Bergassistent: Ferdinand Rittler; Magazineur: Josef Schwarz; Kanzlist: Hugo Ritter; Werksarzt: Dr. Michael Jungmann. Braunkohlenbergbau in der Gemeinde Nemti, Graf Julius Károly'scher 30 Grundbesitz, im Neograder Com., mit 29 G.-M. und 4391 DKL Ueberscharen der Nemtier Kohlengewerkschaft in Budapest (Graf Julius Károly, Graf Eugen Zichy, General Stefan Türr, Alexander von Lederer). 1 Fördermaschine zugleich AVasserhaltungsmaschine mit 36 Pfk., 1 Sortirungsgitter. Production 1879: 20,693.500 K., Werth fl. 41.387. Arbeiter: 51 Männer, 10 Kinder,.zus. 61. Bruderladvermögen' fl. 1843*12. Centraldirection in Budapest, Tabakgasse 4. Centraldirector: Alexander von Lederer, Ritter des eis. Kronenordens; Buchhalter: Ludwig Pick. Berg Verwaltung in Nemti, 1. P. Kis- Terenne. Bergverwalter: Karl Hollecek; Rechnungsführer und Magazineur: Heinrich Ripper. Braunkohlenbergbau mit 2 G.-M. in Karancsallya, Com. Neograd des 31 Alexander Ritter von Schoeller in Wien. Production 1879: 1,021.325 K., Werth fl. 2859. Arbeiter: 10 20 Mann. Krankencasse. der Besitzer ersetzt das Fehlende, jährlich etwa fl. 150 200. Centralleitung: Chemisch-technische Fabrik in Losoncz, Franz Fischer, Fabriksdirector und Bevollmächtigter. Hutmann: Jacob Lux in Karancsallya. Lignitkohlenbergbaue in Nagy-Kürtös, Com. Neograd, mit 8 G.-M. des 32 Andreas Karl von Mescha und mit 4 G.M. des Nagy-Kürtöser Compossessorates (Pächter Andreas Karl von Mescha) in Nagy-Küriös. 2 Wasserpumpen. Production 1879: 1,124.000 K. Arbeiter: 12 Männer, 2 Weiber, 2 Kinder, zus. 16. Bruderlade vereinigt mit der Schemnitzer Montanbruderlade. Krankencassa; das Gewerke bezahlt den Arzt. Direction in Nagy-Kürtös, 1. P. Kékkő. Director: Andreas Karl von Mescha, Grubenhutmann: Johann Lehasly; Taghutmann: Johann S c h u h aj d a. Eisenwerk in Salgó-Tarján der Salgó-Tarjáner Eisenraffinerie-Gesellschaft 33 in Budapest. Erzeugt alle Arten Profileisen, Träger, Winkeleisen, Grubenschienen, Quadrat- und Rundeisen, jede Gattung Commerzeisen, Eisenbahnnägel, Laschen, Platten etc. a) Puddelwerk mit 10 doppelten Gaspuddelöfen, 1 Glühofen, 2 Dampfhämmern und 1 Walzwerk, b) Schweisswerk mit sechs Schweissöfen, 4 Walzwerken, 1 Pendelsäge, c) Gasgenerator mit 30 doppelten Gasöfen, d) 22 Dampikessel, e) 1 viercylindrige Wasserpumpe, f) Werkstätten: Giesserei mit 1 Cupolofen, Schlosserei, Schmiede mit 6 Feuern und

8 Beszterczebányai bányakapitányság. tüzkelylyel, sinszegkészitő műhely. Figyelemre méltók a szabadalmazott kavarópestek gázfűtéssel. Termelés 1879-ben: 13,902.200 ko. különféle vas Vl 2 millió frt értékben. Munkások: 470 férfi, 50 gyermek, összesen 520. A bányák és vasgyárnak közös társpénztára 31.800 frt 49 kr. vagyonnal bir; a társulat évi járuléka 1000 frt. Fogyasztási egylet körülbelül 80.000 frt évi forgalommal. 6 osztályú népiskola körülbelül 170 iskolát látogató flu- és leánygyermekkel. Központi igazgatóság Budapesten. Igazgató: Budahegyi Pauer Leó, a Ferencz József-rend lovagkereszt tulajdonosa, Fiume és Buccari városok patríciusa és a budapesti kereskedelmi kamarának tagja; főkönyvelő: Wittchen Kornél; könyvelő: Oroszi Bálványi Ferencz; pénztárnok: Szelényi Manó; levelező: Urbán Lipót; irodatiszt: Fábry Alfréd. Vasgyári igazgatóság Salgó-Tarjánon; vasgyári igazgató: Borbély Lajos; hutamester: Poloczek Pál; művezető és gépmester: Qualin Győző; mérnöki gyakornok: Walny Lajos; pénztárnok: Wotzasik Henrik; szám vivő: Unger Gusztáv; első raktárnok: Lépes Miksa; második raktárnok: Cot el Ernő, a Guadelouperendjel, az osztr. katonai emlék és a mexicói érdemérem tulajdonosa; gyári tiszt: Dapsy Gyula; gyári orvos: dr. Vajda Ferencz; tanitók: Por ázik György és Kablai István. 34 Kőszénbánya Handlova, Nagy- és Kis-Lehotka és Hradecz községekben, Nyitramegyében. Tulajdonos: Gróf Pálffy János Pozsonyban. Termelés 1879- ben: 236.800 ko., értéke 1065 frt 60 kr. Munkások: 4 férfi. Társpénztári vagyon: 2007 frt 90 kr. Bányameghatalmazott: Svozil György, fó'erdész Bajmóczon, u. p. Trivigye. Felőr: Schwarz Mátyás, Handlován. 35 Kénkovand-, kénsav- és vasgáliczművek, Seybel Emil, gyár- és bányabirtokos tulajdona, Wagenmann, Seybel és társa czégben, Bécsben. Kénkovandbányák Pernek, Bazin, Czailán, Pozsonymegye. Kohó Czailán, termel kénsavat és vasgáliczot. Termelés 1879-ben: 3,026.500 ko. kénkovand, értéke 15.980 frt; 895.100 ko. kénsav, értéke 78.000 frt; 300.000 ko. vasgálicz, értéke 12.000 frt. Munkások: 62 férfi, 12 nő, összesen 74. Társpénztári vagyon: 791 frt 18 kr.; a tulajdonos járuléka 5 / 0. Központi igazgatóság: Wagenmann, Seybel és társa czég, Bécsben. Művezetőség Czailán, u. p. Bazin. Bánya- és kohógondnok: Pauer Ágoston; könyvelő: B a 1 d e r m a n n Vilmos ; aknász: Kern Károly; orvos: dr. Friedler Adolf. 36 Kénkovand- és barnakőbánya 8 bm. Bazinon és 6 bm. Almáson, Pozsonymegye. Tulajdonos: Ágoston arany- és kénkovandbánya társulat Czailán. Munkások: 3,férfi, 1 nő, összesen 4. Igazgatóság Pozsonyban. Társulati igazgató: Beck Antal, ügyvéd, az ügyvédi kamara titkára; üzemi igazgató: Rabats Nándor, egyszersmind a Máriavölgyi palabánya felügyelője. 37 M. kir. ezüst-, réz- és dárdanyércz-bányamü 10 bm. mindegyik 14313 öllel Úrvölgyön, Zólyommegy. 1 bm. (538563 öl) Ohegyen, Zólyommegy. és 16 bm. mindegyik 14313 öllelmagurkán, Liptómegyében. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. 4 vizkerekes járgány, 1 lójárgány, 1 vizemelési gép, 4 ülepitő gép. Termelés 1879-ben: 4'3821 ko. arany, értéke 6113 frt 3 kr., 158-299 ko. ezüst, értéke 14.612 frt 9 kr., 43951 ko. réz, értéke 28.568 frt 15 kr., 61.204 ko. dárdányércz, értéke 9793 frt. Munkások: 400 férfi, 28 nő, 78 gyermek, összesen 506. A beszterczebányai kerületi társpénztárhoz tartozik. Vagyona 441.011 frt 11 kr. Központi t igazgatóság: A m. kir. bányaigazgatóság Selmeczen. M. kir. bányahivatal Úrvölgyön, u. p. Beszterczebánya. Hivatali főnök: Tódor Attila; kohótiszt: Nickl Gyula, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; bányatiszt: Sziklay Alfonz; hivatali tiszt: Richter Gyula; bányaorvos: dr. Kolczónay Ernő. 38 Fakóérczbánya Sandbergen, Zólyommegye. Tulajdonos: Beszterczebánya sz. kir. bányaváros. Termelés 1879-ben: 33.610 ko. érez, abban foglaltatott

Berghauptmannschaft Neusohl. 8 Schienennägelfabrik. Beachtenswerth sind die patentirten Gaspuddelöfen. Production 1879: 13,902.200 K. diverses Eisen im Werthe von Vj 2 Mill. Gulden. Arbeiter: 470 Männer, 50 Kinder, zus. 520. Gemeinsame Bruderlade der Bergund Eisenwerke mit einem Vermögen von fl. 31.300*49; Jahresbeitrag der Gesellschaft fl. 1000. Consumverein mit ungefähr 80.000 fl. Jahresumsatz. Sechsclassige Volksschule mit ungefähr 170 Schulkindern. Centralleitung in Budapest. Director: Leo Pauer von Budahegy, Bitter des Franz Josef-Ordens, Patricier von Fiume und Buccari, Mitglied der Budapester Handelskammer; Oberbuchhalter: Kornel Wittchen; Buchhalter: Franz von Bálványi; Cassier: Emánuel Szelényi; Correspondent: Leopold Urban; Official: Alfréd von Fabry. Hüttendirection in Salgó-Tarján. Hüttendirector: Ludwig von Borbély; Hüttenmeister: Paul Poloczek; Werks- und Maschinenmeister: Victor Qualin; Praktikant: Ludwig Walny; Cassier: Heinrich Wotzasik; Rechnungsführer: Gustav Unger; Erster Magazineur: Max Lépes; Zweiter Magazineur: Ernst Co tel, Inhaber des Guadeloupe-Ordens, der österr. Kriegs- und der mexikanischen Verdienst-Medaille; Hüttenbeamter: Julius von Dapsy; Werksarzt: Dr. Franz Vajda; Schullehrer: Georg Porázik und Stefan Kablai. Steinkohlenbergbau in Handlova, Gross- und Klein-Lehotka und Hra- 34 decz, Com. Neutra, des Grafen Johann Pálffy in Pressburg. Production 1879: 236.800 K., Werth fl. 1065-60. 4 männl. Arbeiter. Bruderladvermögen: fl. 2007-90. Bergwerksbevollmächtigter: Georg Svozil, Oberförster in Bajmócz, 1. P. Trivicz; Hutmann: Mathias Schwarz in Handlova, Schwefelkies-, Schwefelsäure- und Eisen vitriol-werke des Emil Seybel, 35 in Firma Wagenmann, Seybel & Co. in Wien. Schwefelkies-Bergbaue in Pernek, Bösing und Czaila, Com. Pressburg. Hütte in Czaila erzeugt Schwefelsäure und Eisenvitriol. Production 1879: 3,026.500 K. Schwefelkies, Werth fl. 15.980, 895.100 K. Schwefelsäure, Werth fl. 78.000, 300.000 K. Eisenvitriol, Werth fl. 12.000. Arbeiter: 62 Männer, 12 Weiber, zus. 74. Bruderladvermögen fl. 791.18; Beitrag des Besitzers 5%. Centralleitung: Wagenmann, Sey- 1) e 1 & C o. in Wien. Werksleitung in Czaila, 1. P. Bösing. Berg- und Hütten- Verwalter: August Pauer, Buchhalter: Wilhelm Baldermann, Steiger: Karl Kern, Werksarzt: Dr. Adolf Friedler. Schwefelkies- und Braunstein-Bergbau mit 8 G.-M. in Bösing und 6 G.-M. 36 m Apfelsbach, Com. Pressburg, der Augustini-Gold- und Schwefelkies-Gewerkschaft in Czaila. Arbeiter: 3 Männer, 1 Weib, zus. 4. Direction in Pressburg. Gewerkschaftsdirector: Anton Beck, Advocat, Secretär der Advocatenkammer. Betriebsdirector: Ferdinand Rabats, zugleich Inspector der Marienthaler Schieferbrüche. K. u. Silber-, Kupfer- und Antimonbergwerke mit 10 G.-M. ä 14.313 ü 37 in Herrengrund, Com. Sohl, 1 G.-M. von 538.563 G in Altgebirg, Com. Sohl und 16 G.-M. ä 14.313 D in Magurka, Com. Liptau. (Oberste Leitung: K. u. Finanzministerium in Budapest). 4 Wasserradgöppel, 1 Pferdegöppel, 1 Wasserhaltungsmaschine, 4 Siebsetzmaschinen. Production 1879: Gold 4-3821 K., Werth fl. 6113-03, Silber 162-3566 K., Werth fl. 14.612-09, Kupfer 43.951 K., Werth fl. 28-568-15, Antimonerz 61204 K., Werth fl. 9793. Arbeiter: 400 Männer, 28 Weiber, 78 Kinder, zus. 506. Bruderlade gehört zu dem Verbände der Neusohler Bruderlade, Vermögen fl. 441.011*11. Centralleitung: K. u. Bergdirection in Schemnitz. K. u. Bergamt in Herrengrund, 1. P. Neusohl. Amtsvorstand: Attila Todor; Hüttenofticial: Julius Niki, Besitzer des gold. Verdienstkreuzes mit der Krone; Schichtmeister: Alfons Sziklay; Kanzleiofficial: Julius Richter; Werksarzt: Dr. Ernst Kolczonay. Fahlerzbergbau in Sandberg. Com. Sohl, der k. freien Bergstadt Neu- 38 sohl. Production 1879: 33.610 K. Erz, mit einem Gehalte von 10.737 K. Silber

Beszterczebányai bányakapitányság. 10.737 ko. ezüst és 3521 ko. réz, értéke 3395 frt. Munkások: 14 férfi, 3 nő és 3 gyermek, összesen 20. Társpénztári vagyon 8318 frt 22 kr. Művezető: Würsching Rezső; bányatiszt: Móry Károly. 39 Alany-, kékeny- és rézérczbánya, Kolba nevü hegyen, Libetbánya sz. kir. város határán, Zólyommegy. 12544 ölnyi bányatelekkel. Tulajdonos: A libetbányai Pál bányatársulat. Egy zúzómaíom. Két férfimunkás a bánya fentartására. Központi igazgatóság Breznóbányán : Kozelniczky János, városi főjegyző. Bányavezető: Pepich János magányzó, Libetbányán. 40 M. kir. beszterczebányai rézpóröly és jakabfalvai réz- és vashengermü. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. Termel mindennemű mélyített és hengerelt rézárukat, úgymint vaslemezeket. Rézpóröly Beszterczebánya mellett: 2 olvasztó tűzhely, 1 fúvó, 2 melegítő tűz, 3 kettőshámor, 2 olló, 1 pénzlapoczka-hengerde, 1 átvágó gép. Réz- és vaslemezhengermű Jakabfalván: 2 izzitó pest, 1 lemezhenger sor 3 hengerpárral, 2 olló és 1 hengereszterga. Termelés 1879-ben: 23.386*4 ko. mélyített rézárú, 4439*50 ko. hengerelt rézlemezek, 172070 ko. vaslemezek és 1996 ko. szervas. 40 férfimunkás. Egyesült Beszterczebányai társpénztár vagyona 441.011 frt 11 kr. Az árvák felvételének czéljára szolgál a liptsei várban létező Gizella nevü árvaház. Központi igazgatóság: A m. kir. bányaigazgatóság Selmeczbányán. M. kir. rézpőrölyhivatal Beszterczebányán. Hivatali főnök: M i a 1 o v i c h János; műorvos: dr. Heinrich József, mindketten egyszersmind a Jakabfalvi hengerműnél is. 41 M. kir, lúgzási intézet Tajován és rézkohó Óhegyen. Főintézkedő: A m. kir. pénzügyministerium Budapesten. Az első termel kohó finom ezüstöt és tárcsarezet, az utóbbi nyersrezet. A tajovai kohónál létezik: Egy ezüsí lúgzó készülék, érczlúgzó készülék zúzdával, malommal és pörkölő pestekkel, 2 tárcsapest, 1 nagyolvasztó, 2 középolvasztó és 1 hengerfuvó. Az óhegyi kohónál: 2 nagyolvasztó, 2 középolvasztó hengerfuvóval, 1 gipségető kemencze. Termelés 1879-ben: Kohó finom ezüst 154 ko., értéke 13.868 frt, tárcsaréz 63.812 ko., értéke 42.754 frt, nyersréz 72.300 ko., értéke 42.279 frt. Munkások: A tajovai kohónál: 50 férfi; az óhegyi kohónál: 27 férfi. Egyesült beszterczebányai társpénztár, vagyona 441.011 frt 11 kr.; kegyúri iskolák. Központi igazgatóság: A m. kir. bányaigazgatóság Selmeczen. M. k. kohóhivatal Tajován, u. p. Beszterczebánya. Főnök: Márkus Ferencz; kohótiszt: Sulzer Henrik; tajovai kohóorvos: dr. Heinrich József, Beszterczebányán; óhegyi kohóorvos: dr. Kolczonay Ernő, Úrvölgyön u. p. Beszterczebánya. 42 Lemezgyár Zólyomban, Zólyommegye. Tulajdonos: Cs. kir. szab. vasés lemez-gyári'társulat Union" Bécsben. Termel vaslemezeket 3V 2 ni. hosszúságig, edzett és idomított lemezeket, ónozott, horganyozott és ólomitott lemezeket. Az első és egyedüli ónozó és horganyozó műhely Magyarországban. Termelési képessége 3,000.000 ko. különféle lemezek. 3 egyszerű 1 kettős kavaró pest, 4 készelő tűzhely, 1 gőzpőröly, 1 fúvógép, 2 mozgony, 3 hegesztő pest, 6 gőzkazán fölös hőséggel, 3 tápoló szivattyú, anyaghermű gőzüzemmel, 2 lemezhengersor vizüzemmel (összesen 12 hengerállványnyal), 6 izzító pest, 10 olló, tatarozó műhely, edző, ónozó és horganyozó műhely, szárny vaspálya, hirjelző, 130 lóerő gőzüzem által, 650 vizerejü tettleges lóerőből csak 200 használtatik. Termelés 1879-ben: 1,512.945 ko. különféle lemezek. Munkások: 121 férfi, 3 nő, 26 fiu, összesen 150. Betegápoló pénztár, fogyasztási egylet, munkási lakások. Közigazgatási tanács Bécsben. Elnök: Klemm József; alelnök: Waagner R. Ph.; közigazgatási tanácsosok: Kuschel Lajos, Neumann János, Ráth Ágost, Worel Károly. Központi igazgató: Rziwnatz W.; meghatalmazott czimvezető: Meixner E. Gyári igazgatóság Zólyomban. Igazgató: S wob oda Ferencz; számvivő és pénztárnok: Ra-