A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 BEVEZETÉS... 4 AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE... 4 Az összevont iskolák rövid bemutatása... 5 Közgazdasági Szakközépiskola... 5 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola... 7 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola... 8 Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat... 9 JOGI STÁTUSZ... 11 1. NEVELÉSI PROGRAM... 12 1.1 Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások... 17 1.1.1 A képzés szerkezete, szakaszai... 27 1.1.2 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 45 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 46 1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 54 1.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 56 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 56 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai... 59 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 60 1.6.1 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 61 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 64 1.6.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése... 67 1.6.4 Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetség-gondozás, konzultáció; speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából... 70 1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 71 1.6.6 Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység... 72 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 75 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 76 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 80 1.9.1 Központi írásbeli felvételi vizsga... 80 1.9.2 Belső vizsgák... 80 1.9.3 Előrehozott érettségi... 81 1.9.4 Szintvizsga:... 82 1.9.5 Egyéb vizsgák:... 83 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai... 89 2 HELYI TANTERV... 94 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 94 2.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám... 95 2.2.1 Az előírt tananyag és követelmények... 117 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 117 2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása... 118 2.5 Mindennapos testnevelés... 118 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 119 2.7 A középszintű érettségi témakörei... 120

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 120 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 120 2.9.1 A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere... 120 2.9.2 A mérések leggyakoribb formái:... 122 2.9.3 Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban... 122 2.9.4 A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai:... 123 2.9.5 A tanulók értékelése... 123 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 126 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 127 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 127 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 128 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 128 2.15 Nem kötelező tanórai foglalkozások, szakkörök... 130 2.16 Az országos pedagógiai mérések... 131 2.17 TÁMOP 3.1.7... 132 3 SZAKMAI PROGRAM... 134 3.1 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 134 4 Az Előkészítő és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programjai... 137 5 A Dobbantó program Pedagógiai Programja... 150 6 Az intézmény kollégiumainak pedagógiai programja... 156 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 217

BEVEZETÉS AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 40/2007. képviselő-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 102.. /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképző évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre 2007. augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetői álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthető be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnőttképzés Az intézmények megszüntetésének időpontja: 2007. július 31. Az új intézmény működésének kezdete: 2007. augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezető: 5 fő, valamint 1 fő gazdasági vezető

Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követően - legkésőbb 2007. július 31-ig a Képviselőtestület megállapítja. 2/2007. képviselő-testületi határozat: A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további működtetése 4./ Kezdeményezi a kollégiumi férőhelyek felülvizsgálatát, a célszerűség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását. 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában napirenden megszüntette a következő iskolákat: Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát. Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének

kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 őszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995-ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-2003 a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felsőfokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2003-2004-es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása.

2005-ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP 3.1.3 pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a 2006-2007. tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképzőiskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést.

1996-ban új étkezővel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja. 2006-tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tartott). Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150-170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).a második világháborút követően az oktatás szocialista átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett

pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnár-telepi, volt KUNÉP-tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedő néven). 1993-ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az első kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva 1951-52-ben, az akkori tanítóképzőben kapott két egymás melletti helyiséget. Az 1952-53-as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u.

4. szám alatt kaptak új tantermeket. 1962-ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következő évben pedig megalakultak az első napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű kisegítő iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítő iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek. 1978-ban továbbképző tagozat is indult. A kisegítő iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték őket. Az új oktatási törvény alapján a Kisegítő Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek betanított munkás bizonyítványt kaptak. Bővült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetővé az előkészítő csoport beindítását. 1993-ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták. 1996 februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg. 1997-ben fejlesztő osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a 9-10. osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába. 2001 novemberében vette fel az iskola a jelenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában. A törvényi változásokkal összhangban 2008. szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A 2009-2010-es tanévtől bekapcsolódtunk a TÁMOP 3.1.4. pályázati projektbe.

JOGI STÁTUSZ Az intézmény - hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium - rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) - székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. - alapításának ideje: 2007. augusztus. 1. (40/2007. Kt. hat.) - alapította: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. - típusa: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája alapján: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó - fenntartó és irányító szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata - jogszabályban meghatározott közfeladata: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. o többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény szakiskola együtt szakképző iskola (szakközéppel) szakközépiskola gimnázium együtt középiskola a szakközéppel speciális szakiskola kollégium Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. További információk A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium bankszámlaszáma: OTP 11732071-15542803-00000000.

1. NEVELÉSI PROGRAM A pedagógiai program meghatározza az iskola középtávú céljait, tartalmazza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásukra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszerek, eljárások meghatározását. A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályokat az 2011. évi CXC törvény (a Köznevelésről szóló törvény) határozza meg, amelyből rövidítve idézzük a legfontosabb ide vonatkozó részeket: 26. (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiaiművelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja a szakképzés kivételével meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket,

valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az általános iskola és a középiskola feladatait ellátó egységes iskola tagintézményeként működik. 10. A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza.

(2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 2.1 Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások A nevelés alapvető célja: Műveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé A nevelő oktató munka alapelvei: nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni. Az oktató-nevelő munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építő pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövő szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erősítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön előtérbe Az iskola kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik A köznevelési és szakképzési törvény alapelvei különösen esélyegyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesül valamennyi tevékenységünkben A felnőtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét. Az intézmény segíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló, azaz a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését integrált formában. Az intézmény segíti a társadalom perifériájára került tanulók reintegrációját (HHR) kompetencia alapú oktatással a szakképzésbe történő bekapcsolódás érdekében. A Dobbantó programmal kiscsoportos keretek között kettős óravezetéssel foglalkozunk a tanulási nehézséggel küzdő diákokkal. A programot az FSZK által kiírt nyertes pályázat alapján indítottuk. Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) számára az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programmal teremt lehetőséget a társadalmi hátrányok csökkentésére, a személyiségfejlesztésre, szakképesítés megszerzésére. Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek: a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal, képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erőpiacon különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttműködés készsége szakmai alapismeretekkel gyakorlati alaptudással, amelyek lehetővé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást különösen alapkészségek és tanulási készségek

Feladataink Az előbbiekben megfogalmazottakhoz igazodva, azokat továbbfejlesztve ezek a következők: A Nemzeti Alaptantervnek, a kerettantervnek és az erre épülő helyi tanterveknek megfelelő, általános és szakmai ismereteket nyújtó oktatás. A sok problémával, hiányossággal küzdő tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése. Az alapkészségek, képességek fejlesztése, a hiányok pótlására felzárkóztató, differenciáló pedagógiai tevékenység végzése. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. Olyan tanulók nevelése, akik legjobb képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és szakmai ismereteket. A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, módszerek átadása; a tanulási technikák elsajátítása különböző eszközök segítségével. Az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önismeret, önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, a rendszeresség igénye, megalapozott önbizalom, kommunikációs képesség, felelős döntéshozatal. Az egészséges életmódra való törekvés kialakítása. A kommunikációs és viselkedéskultúra fejlesztése. Munkára nevelés, más és a saját munka megbecsülése. Közösségfejlesztés, az egyén és a közösség egyensúlyának megteremtése. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra, a továbbtanulásra. A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre: Gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével.

A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel. Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció, átvett jó gyakorlatok ). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi kommunikáció (szövegértés szövegalkotás) - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életvitel, életpálya építés A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: a személyes példamutatás, a meggyőzés, motiváció, számonkérés, ellenőrzés, jutalmazás, büntetés,

tevékenység alapú oktatás, tanulók önálló munkára késztetése, aktív cselekedtetés. A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: személyes beszélgetés, megbeszélés, tantárgyak közötti koncentráció, integráció, tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények. A hatékony és motiváló nevelés-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, az életen át tartó tanulásra. Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Mezőgazdasági, Kossuth Közgazdasági Kollégium A tanulók rendelkezzenek a környezettudatos életvitelhez szükséges magatartásformákkal, készségekkel, szokásokkal. A tanuló szerezzen olyan versenyképes tudást, elméleti és gyakorlati műveltséget, amivel nemcsak kapni, hanem adni is tudó, felelősségteljes adófizető állampolgárrá válhat; alakuljon ki a munkaadók által elvárt munkamorál, munkastílus. A tanulók közgazdasági szemléletének kialakítása; a gazdasági-pénzügyi folyamatok, változások megértésére és folyamatos nyomon követésére való igény felébresztése. Felkészítés az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. Olyan A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: szokásrendszer működtetése, amelynek során kialakulnak az együttélés, közös munkához szükséges magatartásformák különösen a tolerancia, felelősség és feladattudat Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Egészséges életvitel

A tanórai tanórán kívüli tevékenységek keretében indirekt nevelési hatásrendszer működtetésével lehetőséget biztosítani a tanulók szociális kompetenciának fejlődésére, az önismeretük alakulására Olyan közösségi tevékenységformák működtetése - a tanulók kezdeményezésére és együttműködésével amelyek során felkészülnek a társadalmi szerepvállalásra, alakul felelősségük nemcsak maguk, hanem környezetük ás társaik iránt is A konstruktív életvezetés szokásai közé épüljön be a mozgás és annak szeretete, a környezetre való odafigyelés, az önromboló szenvedélyek elkerüléséhez szükséges kompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia:

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következető készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában

használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A Digitális Középiskola esetén fokozott figyelmet fordítunk az alábbi területekre: a korábban szerzett gátlások oldása, a problémamegoldásra nevelés, a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés,

a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése. A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka

játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. 2.1.1 A képzés szerkezete, szakaszai Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Köznevelési törvény 11., 12., 13., 15.. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.