Répcelak Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 7. számú módosítás 2014. április Véleményezési tervdokumentáció TH-14-02-01 Felelős tervező: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Roland településmérnök Közlekedés tervező: Bogár Zsolt K 1d-1/08-0102 1
TARTALOMJEGYZÉK 1 tervezési feladat... 3 előzmények... 3 2 Településszerkezeti terv 7. számú módosítás leírása... 4 2.1 Előzmények... 4 3 településfejlesztési koncepció... 4 4 A rendezési terv készítésekor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok... 5 Vas Megye Területrendezési Terve... 5 5 Általános ismertetés... 8 5.1 Módosítások... 8 5.2 a Területfelhasználást érintő módosítások... 9 5.3 Szabályozás... 9 6 településszerkezeti terv... 11 JóváhagyOTT munkarészek... 11 Településszerkezeti terv M=1:2 000 felbontású... 11 Határozat... 11 Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 312/2011. (XI. 15.) számú határozata... 11 A településszerkezeti terv módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti vonatkozásai... 11 7 Jóváhagyott munkarészek... 12 É-14/M1-M2 jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású... 12 Rendelet... 12 8 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek a településszerkezeti és a szabályozási tervmódosításhoz... 13 Táj és természetvédelem... 13 8.1 Tájrendezés... 13 8.2 Környezetalakítás... 13 8.2.1 Víz... 13 8.2.2 Levegő... 13 8.2.3 Föld... 13 8.2.4 Klíma... 13 8.2.5 Élővilág... 13 8.2.6 Épített környezet... 14 8.2.7 Tájhasználati változások... 14 8.2.8 Zöldfelületi rendszer... 14 8.2.9 Zaj- és rezgésvédelem... 16 8.2.10 Biológiai aktivitásérték számítása... 16 8.3 Örökségvédelem... 17 8.4 Környezetvédelem... 17 8.5 Közlekedés... 17 8.6 Közműellátás (víziközmű, gáz, elektromos. áram)... 18 8.7 HIRKÖZLÉS... 18 2
RAJZJEGYZÉK Á-1 Átnézeti helyszínrajz M 1: 20 000 É-2/K Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből M 1: 4 000 É-14/K1 Szabályozási terv Kivonat I. - Belterület M 1: 2 000 É-14/K2 Szabályozási terv Kivonat II. - Belterület M 1: 2 000 É-2/M Településszerkezeti tervmódosítás M 1: 4 000 É-14/M1 Szabályozási terv I. - Belterület M 1: 2 000 É-14/M2 Szabályozási terv II. - Belterület M 1: 2 000 1 TERVEZÉSI FELADAT ELŐZMÉNYEK Répcelak város jelenleg hatályos rendezési tervét 2001-ben fogadta el képviselő testület 32/2001. (XII.12.) önkormányzati rendelettel. Az eltelt években több módosítás is történt, mely alapján egységes szerkezetbe foglalták a rendezési tervet. A városban ismét igények merültek fel egyes területek módosítására, mely részben a településszerkezeti terv változtatását is igényli. Répcelak település önkormányzata az egész város közigazgatási területére vonatkozóan OTÉK alapú szabályozással rendelkezik. A 2000-2001. évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a város településrendezési terv felülvizsgálatát. A tervezési feladat a településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt, illeszkedve az OTÉK alapú hatályos rendezési tervhez. A területre vonatkozó rendezési tervmódosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér- Háló Kft.-t bízta meg. A 314/2012 t(xi.8.) Korm. rendelet 38..-ban foglaltaknak megfelelően most a rendezési tervmódosítás véleményezési dokumentációját állítottuk össze, a visszaérkezett államigazgatási szervek előzetes véleményei alapján. A tervezett fejlesztési elképzelés megvalósításához az önkormányzat képviselőtestületének településpolitikai döntést kell hoznia, melyben támogatják a fejlesztési célokat. A véleményezési dokumentáció készítése során figyelembe vesszük az alábbi előzményeket: Répcelak Város Rendezési Terve 2001. és módosításai (2011-2010.) Vas Megye Területrendezési Terve Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény OTrT.) 3
2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA 2.1 ELŐZMÉNYEK Az önkormányzat az elmúlt időszakban több olyan határozatot is hozott, amelyek Répcelak város Településrendezési tervének a módosítását tették szükségessé. Előzményként felsoroljuk a településrendezési terv módosítását szükségessé tévő önkormányzati határozatokat. 113/2012.(V.31.) számú határozat A Gip-009 jelű iparterületi övezet a 091/6 hrsz.-ú a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő ingatlan iparterület határáig történő bővítésével, valamint a tervezett Ipari Parkot megközelítő út és a 087 hrsz.-ú ingatlan közötti 096/2 hrsz.-ú szintén a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő útterület Gip-009 jelű ipari övezetbe történő átsorolásával egyet ért. (1. sz. módosítás) 114/2012.(V.31.) számú határozat Az Aradi utca É-i oldalán jelenleg beépítetlen terület besorolását falusias lakóterületről zöldterületi besorolásra módosítja. (6. sz. módosítás) A Népkert területének zöldterületi övezeti besorolását kiterjeszti az iskola 176 hrsz.-ú kertjére. (9. sz. módosítás) 3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Répcelak Város képviselőtestülete a 67/2001 (II.15.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a város településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. A településfejlesztési koncepció a 176/2004. (VIII.26.) számú, a 138/2005. (VI. 30) számú, a 3/2007. (I. 25.) számú, valamint a 217/2009. (IX. 10.) határozatokkal került kiegészítésre. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott fejlesztési elképzelések illetve szabályozási elemek a településfejlesztési koncepció céljainak elősegítését szolgálják, a terv elhatározásai szervesen illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekhez. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség. 4
4 A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 2010. év folyamán elkészült Vas Megye Területrendezési terve, mely vonatkozó előírásait beépítettünk a tervmódosításba. Vas Megye Területrendezési Terve Kivonat a Módosított Megyei Területrendezési tervből A Vas Megye Területrendezési Tervének Répcelak város területét érintő övezetei és előírásai: Térségi szerkezeti terv: A térségi szerkezeti terv Répcelak város területén az alábbi szerkezeti elemeket jelöli: tervezett gyorsforgalmi főút regionális és kistérségi kerékpár útvonalak térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszer térségi szénhidrogén szállító hálózat térségi jelentőségű szennyvíztisztító és szennyvízelvezető rendszer térségi ellátást biztosító elektromos. távvezeték Az érvényben lévő rendezési terv az elemeket feltünteti, a szükséges területet és védőtávolságokat biztosítja. A módosítás során a tervezett szerkezeti elemek területigénye, nyomvonala pontosításra kerül. Répcelak város külterületi mezőgazdasági területeire a megyei rendezési terv külterjes gazdálkodást irányoz elő, ahol környezetkímélő, extenzív gazdálkodási elemeket magába foglaló növénytermesztés a cél. 5
Répcelak város területét az alábbi megyei övezetek érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Tájképvédelmi terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete 6
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Vízeróziónak kitett övezet területe Tájképvédelmi terület övezete A településrendezési terv módosítása során a megyei övezetek a tervlapokon feltüntetésre kerülnek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv a megyei előírások figyelembevételével kerül módosításra, továbbá a megyei irányelvek - részletes szakági vizsgálatok alapján a település egyéni adottságainak megfelelően a tervbe beépítésre kerülnek. A megyei terv által meghatározott övezetek 7
nem jelentenek eltérést a módosítás tekintetében. Az 1-9. sz. módosítások a városias települési térségen belüli változtatások, melyek nem érintik a megyei terv övezeteit. 5 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 5.1 MÓDOSÍTÁSOK 1. számú módosítás A hatályos rendezési terv szerinti Gip-009 jelű iparterületi övezetet a 091/6 hrsz.-ú - a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő - ingatlan határáig szükséges bővíteni, a jövőbeni megfelelő területhasználat érdekében. A tervezett Ipari Parkot megközelítő út és a 087 hrsz.-ú ingatlan közötti 096/2 hrsz.-ú - szintén a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő útterület, a szomszédos Gip-009 jelű ipari övezetbe történő átsorolását kérte a tulajdonos a jelenlegi közlekedési övezetből, a későbbi belső telephely racionális kialakítása miatt. A módosítás illeszkedik a rendezési terv településszerkezeti irányaihoz, a környező területekkel, területfelhasználási konfliktust nem okoz. 2. számú módosítás A rendezési terv módosítása során a Linde Gáz Magyarország Zrt. jelezte, hogy a tevékenységéből eredő zajkibocsátások előírt határértékeinek a betarthatóságához rendezési tervi, szabályozási elemek rögzítését kéri az önkormányzattól. A zajvédelmi intézkedések betarthatóságát megfelelő feltételek mellett kell kidolgozni. 3. számú módosítás A Dózsa Gy. u. 355/1 hrsz.-ú közúti besorolású ingatlan falusias lakóövezetbe kerül a szomszédos lakóterületi övezetekhez kapcsolódóan. A módosítás a valós használathoz alkalmazkodik, melyet az önkormányzat is támogat. 4. számú módosítás A Linde lakótelepi tárolóépületek mellett található feltáró út a hatályos rendezési terv szerinti kiszabályozását felül kell vizsgálni a jelenlegi használat alapján, egyeztetve a lakókkal, az önkormányzattal. 5. számú módosítás A külterületi 0140/60 hrsz.-ú ingatlanból a természetben ki nem alakított Köu-003 övezeti besorolású 12,0 m szabályozási szélességű útterület áthelyezést kérte a tulajdonos, felülvizsgálva a 10 évvel korábban rögzítet nyomvonal helyességét. A rendezési terv módosítás során az útügyi hatóságok előírásait és az önkormányzat hosszú távú közlekedési fejlesztési igényeit szem előtt kell tartani a nyomvonal kijelölésénél. 6. számú módosítás Az Aradi utca É-i oldalán található - jelenleg beépítetlen - terület besorolását falusias lakóterületről zöldterületi besorolásra módosítani kívánja az önkormányzat, mely terület önkormányzati tulajdonban van. A zöld területek növelésével a biológiai aktivitási mutatók pozitívan változnak. 8
7. számú módosítás A Répcelak Százszorszép óvoda Arany J. utca felőli bejárata előtti parkoló területet Köu-003 jelű övezetbe kívánja sorolni az önkormányzat, leválasztva a beépítésre szánt területekről. A jelenlegi valós területhasználat is indokolja a módosítást. 8. számú módosítás A 728/1 hrsz.-ú ÁFÉSZ COOP bolt Gksz-006 jelű övezethatárának módosítása a jelenlegi járda területéig (728/2 hrsz.). A módosítás a jelenlegi telekhasználathoz illeszkedik, lehetővé téve a későbbi fejlesztést. 9. számú módosítás A Népkert területének zöldterületi övezeti besorolását az önkormányzat kiterjeszti az iskola 176 hrsz.-ú kertjére, mely jelenlegi is aktív zöldfelület. A változtatás növeli a zöldfelületi területek nagyságát és településszerkezeti szempontból illeszkedik a szomszédos területekhez. 5.2 A TERÜLETFELHASZNÁLÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 1. számú módosítás A Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő, a tervezett Ipari Parkot megközelítő út és a 087 hrsz.-ú ingatlan közötti 096/2 hrsz.-ú - szintén a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő útterület, a szomszédos Gip-009 jelű ipari övezetbe történő átsorolásával a korábbi területfelhasználási kategória megváltozik, mely a kialakult telek- és üzemi struktúrához jobban alkalmazkodik. Az üzem későbbi fejlesztési igényeit az egységes telekstruktúra jobban támogatja, a meglévő út mint közlekedési övezet megszüntetésével a közlekedés telken belül is megoldható. 6. számú módosítás Az Aradi utcai beépítetlen terület falusias lakóterületről zöldterületi Zkp közpark besorolású övezetre változtatja az önkormányzat, megőrizve a terület beépíthetőségének tilalmát., növelve a zöldfelületi rendszer nagyságát. 9. számú módosítás A Népkert területének zöldterületi övezeti besorolásának kiterjesztésével a Vt településközponti vegyes övezet területe változik Zkp- közpark övezetre. A módosított területfelhasználás illeszkedik a meglévő használathoz. 5.3 SZABÁLYOZÁS A módosítási igények mindegyike kivétel a 2. sz. módosítás a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) és a szabályozási terv módosítását, kiegészítését teszi szükségessé. A szabályozási terv módosítása során a meglévő övezeti paraméterek felhasználása a cél, figyelembe véve a már működő HÉSZ előírásait. A jogszabályi változásoknak megfelelően a HÉSZ kiegészítése a jelenleg hatályos ágazati és egyéb előírásoknak, magasabb rendű jogszabályoknak meg kell hogy feleljen. 9
1. számú módosítás A hatályos rendezési terv szerinti Gip-009 jelű iparterületi övezetet a 091/6 hrsz.-ú - a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő - ingatlan határáig szükséges bővíteni, a jövőbeni megfelelő területhasználat érdekében. A tervezett Ipari Parkot megközelítő út és a 087 hrsz.-ú ingatlan közötti 096/2 hrsz.-ú - szintén a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő útterület, a szomszédos Gip-009 jelű ipari övezetbe történő átsorolását kérte a tulajdonos a jelenlegi közlekedési övezetből, a későbbi belső telephely racionális kialakítása miatt. A módosítás illeszkedik a rendezési terv településszerkezeti irányaihoz, a környező területekkel, területfelhasználási konfliktust nem okoz. 2. számú módosítás A rendezési terv módosítása során a Linde Gáz Magyarország Zrt. jelezte, hogy a tevékenységéből eredő zajkibocsátások előírt határértékeinek a betarthatóságához rendezési tervi, szabályozási elemek rögzítését kéri az önkormányzattól. A zajvédelmi intézkedések betarthatóságát megfelelő feltételek mellett kell kidolgozni. A 2014. április 14-i tervellenőri munkacsoporti ülésen történt egyeztetés alapján a Linde zrt. vezetőinek jóváhagyása mellett - a módosítási igényt az önkormányzat nem támogatja. Az ipar területtel szomszédos lakóövezetek övezeti váltása nem kerül átvezetésre a módosított rendezési terven. A felek megállapodtak, hogy a Győr-Celldömölk-Szombathely vasútvonal korszerűsítésével kapcsolatos tervezéssel párhuzamosan, a Gysev zrt. el is felveszik a kapcsolatot, a komplex zajvédelmi megoldás kivitelezésének érdekében. 3. számú módosítás A Dózsa Gy. u. 355/1 hrsz.-ú közúti besorolású ingatlan falusias lakóövezetbe kerül a szomszédos lakóterületi övezetekhez kapcsolódóan. A módosítás a valós használathoz alkalmazkodik, melyet az önkormányzat is támogat. 4. számú módosítás A Linde lakótelepi tárolóépületek mellett található feltáró út a hatályos rendezési terv szerinti kiszabályozását felül kell vizsgálni a jelenlegi használat alapján, egyeztetve a lakókkal, az önkormányzattal. 5. számú módosítás A külterületi 0140/60 hrsz.-ú ingatlanból a természetben ki nem alakított Köu-003 övezeti besorolású 12,0 m szabályozási szélességű útterület áthelyezést kérte a tulajdonos, felülvizsgálva a 10 évvel korábban rögzítet nyomvonal helyességét. A rendezési terv módosítás során az útügyi hatóságok előírásait és az önkormányzat hosszú távú közlekedési fejlesztési igényeit szem előtt kell tartani a nyomvonal kijelölésénél. 10
6. számú módosítás Az Aradi utca É-i oldalán található - jelenleg beépítetlen - terület besorolását falusias lakóterületről zöldterületi besorolásra módosítani kívánja az önkormányzat, mely terület önkormányzati tulajdonban van. A zöld területek növelésével a biológiai aktivitási mutatók pozitívan változnak. 7. számú módosítás A Répcelak Százszorszép óvoda Arany J. utca felőli bejárata előtti parkoló területet Köu-003 jelű övezetbe kívánja sorolni az önkormányzat, leválasztva a beépítésre szánt területekről. A jelenlegi valós területhasználat is indokolja a módosítást. 8. számú módosítás A 728/1 hrsz.-ú ÁFÉSZ COOP bolt Gksz-006 jelű övezethatárának módosítása a jelenlegi járda területéig (728/2 hrsz.). A módosítás a jelenlegi telekhasználathoz illeszkedik, lehetővé téve a későbbi fejlesztést. 9. számú módosítás A Népkert területének zöldterületi övezeti besorolását az önkormányzat kiterjeszti az iskola 176 hrsz.-ú kertjére, mely jelenlegi is aktív zöldfelület. A változtatás növeli a zöldfelületi területek nagyságát és településszerkezeti szempontból illeszkedik a szomszédos területekhez. 6 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv M=1:2 000 felbontású Határozat RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 312/2011. (XI. 15.) SZÁMÚ HATÁROZATA Répcelak Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. (1) és a 10. (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-14-02-01 számú terv szerint. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERVEZÉSI TERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI VONATKOZÁSAI 2. számú módosítás A Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő, a tervezett Ipari Parkot megközelítő út és a 087 hrsz.-ú ingatlan közötti 096/2 hrsz.-ú - szintén a Linde Gáz Zrt. tulajdonában lévő útterület, a szomszédos Gip-009 jelű ipari övezetbe történő átsorolásával a korábbi területfelhasználási 11
kategória megváltozik, mely a kialakult telek- és üzemi struktúrához jobban alkalmazkodik. Az üzem későbbi fejlesztési igényeit az egységes telekstruktúra jobban támogatja, a meglévő út mint közlekedési övezet megszüntetésével a közlekedés telken belül is megoldható. 6. számú módosítás Az Aradi utcai beépítetlen terület falusias lakóterületről zöldterületi Zkp közpark besorolású övezetre változtatja az önkormányzat, megőrizve a terület beépíthetőségének tilalmát., növelve a zöldfelületi rendszer nagyságát. 9.számú módosítás A Népkert területének zöldterületi övezeti besorolásának kiterjesztésével a Vt településközponti vegyes övezet területe változik Zkp- közpark övezetre. A módosított területfelhasználás illeszkedik a meglévő használathoz. 7 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK É-14/M1-M2 jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású Rendelet Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló többször módosított, egységes szerkezetbe foglalt 32/2001.(XII.13.) számú rendelet módosításáról Répcelak Város önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következőket rendeli el: A 32/2001. (XII.12.) számú, többször módosított önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzatot és annak mellékleteit módosítja az alábbiak szerint. Jelen módosítás csak a TH-14-02-01 munkaszámú tervdokumentáció É-14/M1-M2 jelű tervlapjaival együtt érvényes. 1.. /1/Jelen a rendelet az elfogadása utáni 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Répcelak Város képviselőtestületének 32/2001. (XII.12.) számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról módosul. /2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-14-02-01 munkaszámú tervdokumentáció É-14/M1-M2 jelű szabályozási tervlapjával és a tervdokumentáció mellékleteivel együtt érvényes....... jegyző polgármester 12
A rendelet kihirdetésre került: Répcelak, 2014..... jegyző 8 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVMÓDOSÍTÁSHOZ TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Répcelak város érvényes településrendezési tervvel rendelkezik, amelyet 2001-ben hagytak jóvá. Az eltelt pár év alatt azonban újabb aktuális igények léptek fel. (pl. a város zöldterületeit kívánja növelni az általános iskola mögötti területen) A tájrendezési és környezetalakítási szakági munkarész nem terjed ki a település egészére, a meglévő rendezési tervhez kapcsolódóan mindössze a tervezett módosítások tükrében foglalkozik a változások táji, zöldfelületi, környezeti hatásaival, és adja meg a célokat, javaslatokat. 8.1 TÁJRENDEZÉS A tervezési területek tervezett területfelhasználási kategóriáiból adódóan jelentős tájrendezés, tájképbe való beavatkozás nem történik, illetve a rendezési terv eddigi elhatározásaihoz képest lényegesen nem módosulnak a területfelhasználási elképzelések. A tervezési területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül azokat kell alkalmazni, amelyek jól tűrik a közúti közlekedésből eredő légszennyezettséget. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendő a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél háromszintű növényzet kialakítását javasoljuk (fa, bokor, gyep). 8.2 KÖRNYEZETALAKÍTÁS 8.2.1 Víz A tervezési területeken a gazdasági felhasználás a teljes közművesítettség kötelezővé tétele által a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyezi. A közelben szennyeződésre érzékeny vízbázis nincs. A ipari szennyvizek csak megfelelő előtisztítás után vezethetők a közcsatornába. 8.2.2 Levegő A tervezési területeken és környékén a levegő tisztasága megfelelőnek minősül. Távlati célként a levegőminőség szinten tartását jelöljük meg. Határértéket meghaladó emisszióforrás nincs egyik területen sem, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. 8.2.3 Föld A tervezési területek közműves víz és csatorna ellátása 100 %-ban biztosított, illetve biztosítandó új beépítés esetén, így a területről szennyeződés a talajt nem érinti. A tervezési területeken a rendezési terv módosításában megfogalmazott változtatások nem veszélyeztetik a talaj minőségét. 8.2.4 Klíma A tervezési területeken a tervezett módosítások a klímában nem okoznak változást. 8.2.5 Élővilág 13
A tervezett módosítások a terület élővilágára tekintettel a már eleve adott városi környezetrenincsenek hatással, illetve a jelenleg hatályos rendezési tervhez képest nem jelentenek változást. 8.2.6 Épített környezet A tervezett módosítások az épített környezetre gyakorolt hatásában nem változtatják a jelenleg hatályos rendezési terv elhatározásait. A tervezési területeken megjelenő módosítási igények a nem generálnak új beépítéseket, a településszerkezeti struktúra nem változik meg. A beépítésre szánt terület a Linde gyártelep esetében növekszik, egy útterület gazdasági területbe vonásával, de feltételezhetően ez továbbra is a közlekedési igényeket fogja kiszolgálni. Az üzemi terület beépíthető területe az út területével növekszik, mely a meglévő ipari jellegű beépítéshez kapcsolódhat. Az egyéb tervezési területeken az épített környezetet befolyásoló tényezők (új telekosztások, intenzívebb övezeti paraméterek, új beépítések) nem jelennek meg. 8.2.7 Tájhasználati változások A tervezett módosítások lényegében a belterületeket érintik, ahol az 5. és a 8. sz. tervezési területen a zöldfelületi rendszer növekszik, ezeken a telkeken nagyobb összefüggő zöldterület kerül kialakításra. A tervezett módosítások érzékelhető változást nem eredményeznek a táj szerkezetében, megjelenésében. 8.2.8 Zöldfelületi rendszer Zöldfelületeket érintő változások A Répcelak belterület 176 hrsz. (Móra Ferenc Általános Iskola mögötti - kerítéssel jelenleg nem elkerített része), a Vk (központi vegyes) övezetből Z (zöldterület) övezetbe kerül - a korábbi Népkerti fejlesztési tervek megvalósításának biztosítására. Az övezeti váltással a város zöldfelületi rendszere növekszik, mely területen a város központjához szervesen kapcsolódó közpark kerül kialakításra. A zöldterület-fejlesztés irányelvei A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb.) túl. A város kialakításra kerülő zöldfelületei a város zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, a szélesebb közlekedési területek zöldfelületei, meglévő és tervezett közparkok. A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életű, a városi klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló, 14
- magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérő, egyenes törzset nevelő, - virággal, terméssel nem szennyező, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelő, - megfelelő árnyékolást adó lombozattal rendelkező, - a tájra vagy a városi környezetre jellemző faj legyen. A fasor telepítésére helyhiány vagy közművek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentős forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsősorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezőgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé eső telkeken belül kötelező a védőfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szűk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belső telekhatárokon. A védőfásításnál a növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a város és a környező táj meglevő növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezőjére buzdít. A növények kerítéstől (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendő növény végleges magasságát/koronaátmérőjét kell figyelembe venni, így kisméretű fák esetében 1,5 m, közepes méretű fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m. A 2 sz. tervezési területen közpark létesül. Ahhoz, hogy funkcióját betöltse, a közpark optimális mérete 7-10 m 2 /fő, ezen belül az ajánlott terület felhasználás: játszó- és sportkert, szabadtéri sportpálya: 3,0-4,0 m 2 /fő pihenőkert: 4,0-6,0 m 2 /fő. A közpark létesítésének szándéka szerint tervezett lakóterületi közpark mérete alapján ezen funkció betöltésére alkalmas. A lakóterületen belül központi helyzetű, elhelyezésének előnye, hogy a terület bármely részéről könnyen elérhető. A kialakítandó közpark területhasználata igazodjon a lakossági igényekhez, ezért javasoljuk egy-egy játszótér/játszókert kialakítását. A megfelelő megvilágítása a biztonságos használat alapfeltétele. A játszótér játszószerei és burkolatai olyan anyagból készüljenek, amelyek időállóak és a használat során maximálisan eleget tesznek a biztonsági követelményeknek (gumi-, kéregreszelék-, homokburkolat, műanyag vagy fa játszószerek). A játszókerti egységet körbe kell keríteni, növényzetét úgy kell kialakítani, hogy 30-50%-os árnyékolást biztosítson. A közpark növényzete egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m 2 -ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), a mérgező részeket tartalmazó növények (tuja), allergén növények (Cupressocyparis leylandii) használata kerülendő, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők. A közpark határán létesüljön fasor. 15
Közpark létesítése építési engedélyezési tervhez kötött, amiben be kell mutatni táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök tervei alapján készült, zöldfelület kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet, amely rögzíti a pontos területhasználatot, a park szerkezeti egységeit, azok kapcsolatát egymással és a környezettel, valamint a közpark úthálózatát. El kell készíteni a növénykiültetési (kertészeti) tervet, amely kijelöli a telken ültetendő fák helyét és faját. 8.2.9 Zaj- és rezgésvédelem Zaj és rezgésvédelem szempontjából a tervezett módosítások nem jelentenek a jelenlegi állapothoz képest eltérést. A Linde zrt. módosítási kérelme a zaj határérték betartásának biztosítására az üzemi területekkel szomszédos lakó területek átsorolását tartalmazza. A benyújtott kérelem alapján a területekre Vk központi vegyes övezet kerülne kiterjesztésre. A vegyes övezetben a hatályos jogszabályok 5 db el kisebb határértéket rögzítenek. Az üzemi területen belül felmerülő zaj terhelésnek a szomszédos területekre történő negatív hatásának csökkentését meg kell oldani egyeztetve a magán és a közösségi érdekeket. A Vk övezet kiterjesztése a szomszédos lakóövezetekre egy intenzívebb beépítést, változatosabb telekhasználatot engedélyezne, melyet a szabályozási tervek szintjén kell biztosítani (több lakásos épületek, kisebb telkek, nagyobb építménymagasság, stb.) A Vk övezetben közösségi épületek is elhelyezhetőek, melyek a kialakult falusias lakóövezeti használatot is zavarhatják. Az intenzívebb beépítések nagyobb közlekedési parkolási igényekkel járhatnak, amit a kialakult közterületi struktúra, fejlesztés nélkül nem tud elviselni(parkolók, közművek, járdák, stb.). Az üzemi tevékenység határértékének belül történő tartásának másik alternatívája a gazdasági övezeten beüli zajhatások csökkentése. Ebben az esetben a telken belüli technológiai csökkentés a megoldás, mely nem befolyásolja város egyéb övezeteinek építési lehetőségeit. A telekhatáron belüli zajhatárérték megtartása az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (OTÉK 253/1997. (XII.20.) 38..) foglaltaknak megfelelően a telken belüli műszaki megoldásokkal - elsősorban a zajkibocsájtó feladata. A jogszabályok szerint van lehetőség a védendő területeken is lépéseket tenni ez minden esetben az önkormányzat és a lakóság egyetértése szükséges. A zajvédelmi kérdés megoldása érdekében javasoljuk az üzemi terület zajszennyezési tanulmányának elkészítését, mely tartalmazz a megoldási javaslatokat és azok költségvonzatát is. A szomszédos területeken a kisebb határértéket tartalmazó övezet kijelölésével nem lesz kisebb a valós zajterhelés, melyet a lakóságnak is el kell fogadni. Jelen dokumentálási fázisban a kérdéskör egyeztetését javasoljuk a Linde zrt., az önkormányzat és a lakóság között. A jelenlegi zajhatások érdekében valós zajtérkép készítése is segítheti a megoldás megtalálását. A 2014. április 14-i bizottsági ülésen történt egyeztetés alapján a Linde zrt. vezetőinek jóváhagyása mellett - a módosítási igényt az önkormányzat nem támogatja. Az ipar területtel szomszédos lakóövezetek övezeti váltása nem kerül átvezetésre a módosított rendezési terven. A felek megállapodtak, hogy a Győr-Celldömölk-Szombathely vasútvonal korszerűsítésével kapcsolatos tervezéssel párhuzamosan, a Gysev zrt. el is felveszik a kapcsolatot, a komplex zajvédelmi megoldás kivitelezésének érdekében. 8.2.10 Biológiai aktivitásérték számítása Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) 16
A település biológiai aktivitásértéke nem változik mivel a módosítás beépítésre szánt ingatlanokat érint, külterületi ingatlan nem kerül belterületbe vonásra. 8.3 ÖRÖKSÉGVÉDELEM Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a jelenlegi módosításhoz nem szükséges. Jelen módosítás a településszerkezetet csekély mértékben, azt is csak belterületen érinti. A szabályozási terven történő módosítások nem változtatják meg a beépítésre szánt és nem szánt területek arányát a belterületen belül. A város tervezi a hatályos, többször módosított településrendezési terv felülvizsgálatát, a 7. számú módosítás jóváhagyását követően. A felülvizsgálat során elkészítésre kell, hogy kerüljön a város teljes területére érvényes, jogszabályoknak megfelelő, örökségvédelmi hatástanulmány, a régészeti munkarésszel kiegészítve. 8.4 KÖRNYEZETVÉDELEM A szakági munkarész a 2001. évben elfogadott rendezési terv környezetvédelmi munkarészét alapul véve, azt a tervezett módosítások tekintetében nem szükséges kiegészíteni. A tervezett módosítások országos természetvédelmi illetve helyi védelem alatt álló területeket, Natura 2000 övezetet, egyedi tájértékeket nem érintenek. 8.5 KÖZLEKEDÉS A tervezési területeken a közlekedési kapcsolatok kialakultnak tekinthetőek. Új közlekedési elemek nem kerülnek kialakításra, a tervezett módosítások csak a területfelhasználási kategóriákat érintik, illetve a meglévő állapotok átvezetésre kerülnek. 1. számú terület A módosítás a kialakult közlekedési hálózatot érinti. A Linde gyártelep feltáró útja (091/6 hrsz.) gazdasági ipari övezetbe kerül, mely jelenleg is magántulajdon. Az üzemi területek feltárását a 096/3 hrsz.-ú jelenlegi önkormányzati tulajdonú útról kell megoldani. Az út tervezett szabályozási szélességét megtartjuk. A 096/2 hrsz.-ú út szintén a gazdasági terület része lesz, mely a belső magánúton keresztül kielégíti az üzemi terület közlekedési igényeit. A külterületi utak csomópontjában meghagyjuk a megfelelő geometriát biztosító sarok levágások szabályozási vonalát, mely a tehergépjármű közlekedés helyigényét teremti meg. 2. számú terület A 355/1 hrsz.-ú Köü övezetű gyalogút magán terület, használta évek óta magáncélokat biztosít. A terület a szomszédos lakóövezet telkéhez kerül összevonásra. A kiépített 355/2 hrsz.-ú gyalogút a meglévő geometriával kiköt a Dózsa György útra. 3. számú terület A zöldterületbe beleépült tároló épület mellett található út Köu övezetbe kerül a jelenlegi használat szerint. Az út belső vegyes használatú közlekedési út, kialakult geometriával közművek járda nélkül. A tároló épület megközelítése így megoldható önkormányzati útról. 4. számú terület A sportpálya melletti tervezett 22 m szabályozási szélességű út egy már meglévő kiépített autóbusz öböl közepén kötne ki a 86-os út belterület szakaszára. A módosítás célja a feltáró útáthelyezése a hatályos tervben szereplő megoldástól kb. 150 m-re nyugatra. Ez a kikötés geometriailag kedvezőbb, vele szemben egy szintén feltáró út már kiépült. A 22 m-es szabályozási szélesség meghagyása mellett, a 86-os úttal párhuzamos szarvíz út is a terven marad.. A sportpálya melletti törlésre kerülő út 12 m-es szabályozási szélességgel továbbra 17
is a déli területek feltárását biztosíthatja, a 86-os útra történő kikötés nélkül. A kikötés közlekedési rendszerének helyigényét az új szabályozási javaslatban biztosítjuk. 5. számú terület A meglévő parkoló közlekedési területbe Köu kerül, mely önkormányzati terület jelenleg is. A z egészségügyi célú épületek a Vk vegyes övezetben maradnak. A további tervezési területeken elvégzett rendezési tervmódosítások a közlekedési szakági munkarészekben nem jelentenek változást a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarészeihez képest. 8.6 KÖZMŰELLÁTÁS (VÍZIKÖZMŰ, GÁZ, ELEKTROMOS. ÁRAM) A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen módosítás nem igényel változást a közműves hálózatokban. Az egyes fejlesztési területek közműellátása megoldott, minden közmű esetében rácsatlakoztathatóak a meglévő hálózatra. A hálózatok bővítése nem szükséges. A HÉSZ közművesítettségre vonatkozó előírásai az újonnan beépítésre kerülő területek esetében is kötelezően betartandó. A tervezési területeken elvégzett rendezési tervmódosítások a közműves szakági munkarészekben nem jelentenek változást a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarészeihez képest. 8.7 HIRKÖZLÉS A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen módosítás nem igényel változást a hírközlési hálózatokban, rendszerekben. Az egyes fejlesztési területek hírközlési ellátása megoldott, nem változik a módosítás során. A tervezési területeken elvégzett rendezési tervmódosítások a hírközlési szakági munkarészekben nem jelentenek változást a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarészeihez képest. Mellékletek: Az előzetes véleményezési eljárásban kapott vélemények másolata Földmérési alaptérkép beszerzésének igazolása 18