Szükségletek - megfigyelés Az egészségügyi ellátás fejlődése a XX. században Vakcinációs korszak (1900-1940): Fő hangsúly a fertőző betegségek elleni küzdelem Epidemiológiai korszakváltás (1941-1960): Antibiotikum széles körben való alkalmazása Technikai korszak (1961-1990): Új diagnosztikus vizsgálóeljárások fejlesztése Új terápiás eljárások (gyógyszerek, orvosi Multidiszciplina korszaka (1991-): Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás Alternatív medicina Az egészség értelmezése A tökéletes kiegyensúlyozottság állapota technikák) fejlesztése (Hippokrtész) A szervezet valamennyi funkciója egyensúlyi állapotban van a külvilág tényezőivel szemben. Betegség akkor lép fel, ha ez az egyensúlyi állapot felborul. Egészségügyi Világszervezet (WHO) Megalakulása 1946-ban, működés 1948-tól Feladatai: az egészség támogatása, az egészséghez való jog bővítése, valamint hozzájárulás a mindenkori harmonikus, biztonságos életvitel gyakorlásához Közreműködik a kormányzati szerveken túl az ún. NGO:(a nem
állami szervezetek gyűjtőfogalma), tudományos társaságok, szakmai és civil szervezetekkel Nemzetközi vizsgálatokon alapuló stratégiák kidolgozása Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya. az egészség az egyén és a társadalom együttműködésén alapuló alapvető emberi jog, az egészség egyéni és társadalmi érdek, a kormányok felelősek a megfelelő egészségügyi és szociális védelem legitimálásáért. (Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, 1946) Az egészség modellje Elektronikai szennyezésmentesség Vegyszermentesség Szennyezés mentes talaj Eü.-i ellátás Munkahely Család Egészség Közösség Környezet Tiszta levegő Szociális ellátás Egészséges ivó-víz Zajmentes környezet Forrás: Európa Tanács
Az ápolás nemzetközi definíciója Az ápolás felöleli a bármilyen életkorú egyének, családok, csoportok és közösségek, betegek és egészségesek autonóm és együttműködésre épülő gondozását valamennyi színtéren. Az ápolás magába foglalja az egészség fejlesztését, a betegség megelőzését, továbbá a betegek, fogyatékosok és haldoklók kezelését és gondozását. Az érdekvédelem, a biztonságos környezet elősegítése, a kutatás, részvétel az egészségpolitika formálásában, valamint az egészségügyi rendszerek vezetésében, továbbá a betegoktatás és egészségnevelés szintén kulcsfontosságú ápolói szerepek. Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Ápolás 98. (1) Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a betegségek megelőzése, a beteg állapotának stabilizálása, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. - (egészségügyi ismeretterjesztés) Az igény Óhaj, kívánalom,, amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni. A szükséglet Az élet mindennapi létfenntartásához szükséges dolog,, tevékenység, illetőleg az ezzel kapcsolatos szervek működtetése
1. A beteg kora, neme Szükségleteket befolyásoló tényezők 2. Egészségi-betegségi állapot szintje (már meglévő és előző egyéb betegség) 3. A betegség típusa, helye és kiterjedése 4. A terápia tartalma, hatékonysága 5. Egyéni adottságok, jellemzők Fizikális Emocionális Intellektuális Anyagi Iskolai végzettség Maslow-féle szükségletelmélet önmegvalósítás tudás és megértés igény tisztelet, elismerés iránti igény Önbecsülés szeretet- és közösséghez tartozás igény biztonsági szükségletek Fizikai védettség, pszichológiai védettség fiziológiai szükségletek Oxigén, folyadék,táplálék,hőmérséklet, kiválasztás, hajlék, szexualitás
Önmegvalósítás szükséglete A szükségletek kielégítésének területei Megbecsülés szükséglete: ön és mások Szeretet és valakihez való tartozás szükséglete A biztonság szükséglete Fiziológiás (alapvető) szükségletek A táplálkozás szükséglete Higiénés szükségletek A mozgás szükséglete A pihenés, alvás szükséglete A székletürítés szükséglete A vizeletürítés szükséglete 1. normális légzés 2. kielégítő evés és ivás 3. salakanyagok ürítése Henderson szerinti 14 alapszükséglet 4. bőr tisztán tartása, ápolása és épségének fenntartása 5. normális testhőmérséklet 6. megfelelő ruházat, öltözködés és levetkőzés 7. alvás és pihenés 8. mozgás és kívánt testhelyzetek felvétele 9. környezeti veszélyek elkerülése 10.munkavégzés 11.játék, rekreáció 12.kommunikáció, kapcsolattartás 13.tanulás, ismeretszerzés 14.vallás gyakorlása
Az ápolási helyzetfelmérés Henderson modellje alapján légzés jellemzői száma mélysége ritmusa esetleges kóros légzésminta kapacitás dohányzás evés, ivás testsúly BMI kóros légzés (pl. asztma) étkezési szokások (diéta is) mit szeret? étkezési képesség (mozgás, fogazat, érzékelés) alvás, pihenés alvási szokások (mikor, mennyit) alvás előtti rituálék szed-e gyógyszert? befolyásoló betegségek megfelelő ruházat, öltözködés öltözködés minősége évszaknak megfelelő-e? normális testhőmérséklet hőmérsékletmérés mennyi az átlagos testhőmérséklete? van-e akut betegség, fertőzés, kóros állapot? kommunikáció képes-e rá? kommunikációs szokásai (visszahúzódó-e?) vallás
gyakorol-e valamilyen vallást? speciális igény (pl. böjt, bizonyos ételek tilalma) akar-e misére menni? munkavégzés dolgozik-e fizikai vagy szellemi munkát végez? képes-e dolgozni, milyen jellegűre? A modell kritikája A modell elsődlegessége a testi szükséglet Nem található meg benne minden alapszükséglet Priorizálása vitatható A beteg megfigyelés A megfigyelés alapvető önálló funkció a szükséglet felmérés része A betegmegfigyelés kritériumai Szakszerűség Gondosság, pontosság Rendszeresség Aktualitás Dokumentálhatóság Az észlelést követően azonnal és pontosan dokumentált Döntés képesség Döntési helyzet Mikor jelentse? Kinek jelentse? Hogyan jelentse (írásban -szóban)? A szakszerű megfigyelés a munkánk legfontosabb része
Általános megfigyelési fogalmak Symptoma: : a beteg által elmondott érzett, tapasztalt, és betegen végzett megfigyelések, vizsgálatok alapján feltárt tünetek, kedvezőtlen jelenségek,, elváltozások összessége Syndroma: : Egyes betegségekre jellemző tünetcsoport. Atípusos: : a betegség nem a megszokott tünetekkel jelentkezik 1. Általános megtekintés a) Alkat A betegmegfigyelés területei b) Testtájakkénti megfigyelés: arc, nyak, mellkas, gerinc, járás c) Bőr, nyálkahártya 2. A fájdalom megfigyelése 3. Görcsök megfigyelése 4. Az alvás megfigyelése Fej, mellkas,has, ortopédiai, reumás 5. A beteg magatartásának megfigyelése 6. A tudat megfigyelése a) Tartalmi zavar: tudatbeszűkülés b) A tudat egységére vonatkozó zavar: delirium, stupor c) A tudat éberségére vonatkozó zavar: somnolentia, sopor, coma 7. A testváladékok megfigyelése a) Hányás b) Köpet c) Hüvelyváladék d) Széklet
e) Vizelet 8. Kardinális tünetek megfigyelése a) Vérnyomás b) Pulzus c) Testhőmérséklet d) Légzés A betegtől elmondása alapján Az információ szerzés forrásai A betegtől megfigyelés alapján, vagy felmérő eszköz segítségével A betegtől/ hozzátartozótól korábbi dokumentumai alapján A kezelő orvosától Más team tagtól (mentőtiszt, mentőápoló, másik ápoló, gyógytornász, dietetikus, szülésznő, asszisztens stb.) Ki / Mi fogalmazza meg az egészségügyi személyzettel szembeni elvárásokat? ÍROTT szabályzók: CLIV. törvény az egészségügyről (1997.) Adatkezelési, adatvédelmi törvény Az egészségügyi minisztérium által kiadott jogszabályok (pld.: szakmai minimumrendelet, 2003) Etikai Kódex Ápolók Nemzetközi Tanácsa, 1985, 2005 Magyar Ápolási Egyesület, 2000 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2004, Egészségügyi Dolgozók Etikai Rendtartás, EüM, 2007 ÍRATLAN szabályzók: Erkölcsi, emberi értékek le nem írt normái
1. Empátia 2. Titoktartás Az egészségügyi személyzettel szembeni elvárások 3. Példamutatás 4. Határozott, de indirekt betegvezetés 5. Túlzott személyeskedés, a tapadás kerülése 6. Feltétel nélküli elfogadás 7. Stigmatizáció kerülése 8. Kongruencia KÉPESSÉG Magába foglalja bármely, az alkalmazottól elvárt, a szellemi vagy fizikai tevékenység elvégzéséhez szükséges, fiziológiai és pszichikus feltételeket, mely adott munkakörhöz társulhat. A képesség valahol az alkalmasság határán van, mely feltételez egy megmérettetést a kritériumok skáláján, s egy minősítést valamely munkakör betöltésének vonatkozásában. Virtuális szakmai kompetencialista Képzettség szerint - munkaköröknek megfelelően -létrehozható kompetenciahalmaz. A kompetenciahalmaz rendszerezése egy intervallumskála mentén - az integrációképesség és a munkakör speciális sajátosságainak figyelembevételével - történik. (alap és felső szint)
Az egyén cselekvési kompetenciája Képzés: virtuális szakmai kompetencia Munkahely munkaköri kompetencia Egyéni cselekvési kompetencia Személyiségi és szociális kompetencia Forrás: Bertalan Ildikó, 2003.