TANMENETEK. az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez. 8. osztály

TANMENETEK az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez 8. osztály

Készítették a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzô Fôiskola Gyakorló Általános Iskolájának pedagógusai Szakmai koordinátor: Tölgyszéky Papp Gyuláné Konsept-H Kiadó 2081 Piliscsaba, Fô út 197. Tel./fax: 06 26 373-367 E-mail: konsept@elender.hu Internet cím: www.konsept.hu Felelôs kiadó: Simon István Mûszaki szerkesztô: Borbély Tamás Nyomás és kötés: Stílus-Print Kft., Budapest Felelôs nyomdavezetô: Telek István ügyvezetô igazgató

Készítette: Hámor Jánosné Magyar nyelv

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Nyelvtani ismeretek 30% Szövegértés, szövegalkotás 30% Fogalmazási ismeretek 20% Kommunikáció 20% Tantárgyi koncentráció Irodalom Mûvészetek Beépített közös követelmények Kommunikációs kultúra Hon- és népismeret Tanulás Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Lerchné dr. Egri Zsuzsa: Nyelvtan, helyesírás Fogalmazási tankönyv 8. osztály Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996. Devecseri László: Fogalmazás 8. osztály feladatgyûjtemény Apáczai Kiadó Celldömölk, 1998. Irodalmi szöveggyûjtemény II. Konsept-H Kiadó Piliscsaba, 1999. Javasolt taneszközök Irodalmi szöveggyûjtemény, verseskötetek, napilapok, folyóiratok, szó és mondatkártyák a nyelvtani fogalmakhoz, fényképek, reprodukciók: tájak, arcok, érzelmek, események ábrázolása, hangkazetták Nyelvtani ismeretek témaköri követelményei Ismerjék fel és nevezzék meg az összetett mondatot, a mondatrészeket és szófajukat, a toldalékok fajtáit Legyenek képesek tagmondatokból összetett mondatokat alkotni, összetett mondatokat analizálni, a tagmondatok közti viszonyt segítséggel felismerni Ismerjék a szóképzés és szóalkotás módjait Alkalmazzák a szóelválasztási szabályokat Ismerjék és használják az összetett mondatban a kötõszavakat, a mondatközi írásjeleket, a szóalkotás és szóösszetétel helyesírását Tudjanak szólásokat, közmondásokat gyûjteni, jelentésüket értelmezni Mutassanak jártasságot a helyesírási szótár, a lexikonok, a telefonkönyv önálló használatában Tudják önellenõrzéssel hibáikat javítani Kommunikáció témaköri követelményei Tudjanak bekapcsolódni csoportos beszélgetésekbe, vitába Tudják felfogni és értelmezni a másik ember közlését élethelyzetben vagy az írott, a látott, a halott kommunikációs dialógusokban Legyenek képesek a különbözõ tömegkommunikációs mûfajok információinak értelmezésére, tolmácsolására Tartsák tiszteletben mások véleményét viselkedésükben Szövegértés, szövegalkotás témaköri követelményei Legyenek képesek az olvasott mû, szöveg gondolatmenetének tagolására, oksági összefüggéseinek, lényegének felismerésére irányítással, adott szempontok alapján Szerezzenek jártasságot a vázlat és a jegyzet készítésében, az információk gyûjtésében, lejegyzésében, válogatásában, felhasználásában Gyakorolják az anyaggyûjtés módjait, a forrásanyagok felhasználását, az olvasót segítõ mutatók használatát Tudjanak átélt köznapi, irodalmi, film és színházi élményeikrõl árnyalt nyelvi formák alkalmazásával beszámolni szóban és írásban Fogalmazási ismeretek témaköri követelményei Legyenek jártasak adott témájú fogalmazások címadásában, a fogalmazások tagolásában, az ok-okozati összefüggések feltárásában Gyakorolják irányítással a különbözõ mûfajú szövegek átalakítását, mûfajjegyek ötvözését (elbeszélés, leírás, levél, jellemzés stb.) Használják a megfelelõ stílust, hangnemet a jellemzéskor, a hivatalos levél írásakor Törekedjenek fokozatos önállóságra a hibajavításban, önellenõrzésben Rendelkezzenek olvasható írásképpel A táblázatban alkalmazott jelzések: Ny nyelvtani ismeretek Sz szövegértés, szövegalkotás K kommunikáció F fogalmazás 4

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 5 1. 1 2. Ny Sz F Év eleji ismétlés a tanult szófajkörbõl jelentéskülönbségek, kérdõszó és a szófaj kapcsolata Szófajgyûjtéssel rövid szöveg alkotása Szöveg folytatása elbeszélõ fogalmazássá ige fõnév melléknév számnév határozószó névutó névelõ kötõszó fogalmi meghatározása, felismerés, differenciálása a szöveg jellemzõi, összefüggései az elbeszélõ fogalmazás ismertetõ jegyei A szófaji, szövegbeli, fogalmazási ismeretek fogalmi meghatározások felidézése köznapi és irodalmi szövegeken K Beszédtechnikai gyakorlatok légzés, hangerõ tempó 2. 3. Ny-Sz Szavakból mondat mondatokból rövid szöveg A szöveg elemzése szövegtani és szófaji szempontból helyszín, szereplõk, téma mûfaj 4. Ny-Sz Mondatalkotások adott szókészletbõl, a szavak mondatbeli szerepének vizsgálata F K Hiányos szövegek pótlása, elbeszélõ fogalmazás hiányzó részeinek behelyezése Beszédtechnikai-olvasástechnikai gyakorlatok mondatrészek felismerése, jelölése, leképezése elbeszélõ fogalmazás szerkezete, tagolása A mondatelemzés szófaji és a mondatrészek felismerésével komplex módon történik. A fogalmazásokban az idõrendi sorrend és ok-okozati összefüggések vzsgálata 3. 5. Ny A mondat szerkezete egyszerû és összetett mondat felismerése, differenciálása Sz Szövegelemzés a gondolatmenet, a mondatok tartalmi információinak vizsgálatával lényeges információk felismerése, értelmezése K Beszédmûvelés: rövid szóbeli beszámoló köznapi, iskolai eseményrõl stílus, beszédtechnikai ismeretek alkalmazása Az elõadó és a hallgató viselkedésének gyakorlása helyzetgyakorlatokon 6. Ny-Sz A mondat a beszélõ szándékai szerint Szándékok felismerése, értelmezése a szövegekben Kijelentõ felszólító felkiáltó óhajtó kérdõ mondatok hanglejtése, mondatvégi írásjele K Véleményalkotás a szöveg, irodalmi mû (részlet) szereplõinek szándékairól, tettérõl, tulajdonságairól a kultúrált véleményalkotás gyakorlása F Adott témára elbeszélõ fogalmazás a különbözõ beszédszándékok kifejezésével címadás párbeszéd a választékos stílusra szóbeli és írásbeli gyakorlatok

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 6 4. 7 8. K Vita; vélemény, ellenvélemény helyzetgyakorlatai Különbözõ szándékok megjelenítése hangerõ, hanglejtés, szándékok kifejezése Köznapi élethelyzetek bemutatásával a kultúrált vitázásra neveljünk Sz A szöveg szereplõinek viselkedése, mondanivalójuk (szándékaik) elemzése F Szöveg párbeszédes formában Párbeszéd összefüggõ alakítása a gondolatjel használata Ny A szöveg elemzése a beszélõ szándékai szerint Mondatvégi írásjelek használatának gyakorlása 5. 9. K Velem történt élethelyzetek elmesélése, drámajátékban, megjelenítése A beszélõ szándékainak árnyalt kifejezésmódjaira hívjuk fel a tanulók figyelmét Ny-Sz Szövegelemzés nyelvtani és szövegtani szempontból F Tagolatlan elbeszélõ fogalmazás szerkezeti tagolása, lényeges információk kiemelése tételmondat 10. Ny-Sz- K A mondat a beszélõ szándéka szerint rendszerezés Különbözõ szándékok felismerése, fogadása válaszadással, helyzetgyakorlatokon megjelenítéssel A különbözõ szándékok megjelenítését vizsgáltassuk meg a beszélõ és a befogadó (hallgató) oldaláról is 6. 11 12. Ny Sz F A mondat minõsége szerinti szövegátalkítások: állítóból tagadó Elbeszélõ fogalmazás címadás aktuális eseményrõl önálló elbeszélõ fogalmazás állítás, tagadás cím tagolás, a fõrész kisebb logikai egységei, az események sorrendisége K Állásfoglalás, érvelés köznapi eseményrõl A drámajáték, stílusgyakorlatok segíthetik az adekvát viselkedés és szóhasználat elsajátítását 7. 13. Ny-Sz A mondat szerkezete szerinti átalakítások, mondat és szövegpótlások Egyszerû mondatból összetett mondat összetett mondat több állítás K Szövegek megjelenítésével a vita, az érvelés, az állásfoglalás gyakorlása

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 7 7. 14. Ny-Sz Az összetett mondat felépítése, fajtái, kötõszói Hiányzó mondatok pótlása mellérendelt összetett mondat felismerése, alkotása kötõszavak felidézése, gyûjtése tagmondat mellérendelt összetett mondat Az elõzõ évfolyamon tanult gyakori kötõszavak felidézése, fogalmi elmélyítése szövegelemzés, szövegpótlás F-K Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott összetett mondat A fogalmazás eseményeirõl véleményalkotás drámajáték A kötõszó változtatásával mutassunk rá a jelentésmódosulásokra; stílus- és helyzetgyakorlatokkal, szövegelemzésekkel 8. 15 16. Ny A mellérendelt összetett mondat tagmondatainak tartalmi viszonya, kötõszava, a mellérendelt összetett mondat fajtái, jelölésük kapcsolatos ellentétes következtetõ magyarázó választó Sz Irodalmi szövegekben szereplõ mellérendelt összetett mondatok felismerése, tartalmi elemzése, oksági összefüggései F Hiányzó szövegrészek pótlásával elbeszélõ fogalmazás alkotása K Vita, mások érveinek, véleményének tiszteletbentartása 9. 17 18. Ny Mondatelemzések a mellérendelt az összetett mondat felismerésével, ábrázolásával, hiányzó tagmondatok pótlásával Sz-K Az összetett mondatok hangsúlyos felolvasása irodalmi szövegekkel levegõvétel, hanglejtés, hangsúly gyakorlása A beszédtechnikai gyakorlatokat köznapi és irodalmi szövegek hangos olvasásával és élethelyzetek megjelenítésével végezzük 10. 19. Ny Alárendelt összetett mondat felismerése, szerkezete fõ- és mellékmondat, utalószó és kötõszó kapcsolata Az alárendelt összetett mondat elemzését csak szemléleti síkon a felismerés szintjéig végezzük F Aktuális eseményrõl önálló elbeszélõ fogalmazás alkotása az összetett mondatról tanultak alkalmazására K Felszólalás az iskolai életbõl vett helyzetekben érvelés, tárgyilagos témakifejtés gyakorlása

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 8 10. 20. Ny-Sz A mellérendelt és alárendelt összetett mondat differenciálása, alkotása, elemzése nyelvtani és tartalmi szempontból Az összetett mondatról tanultak elmélyítését változatos szövegek elemzésével, önálló alkotásával végeztessük 11. 21. Ny Az összetett mondatról tanultak rendszerezõ összefoglalása Sz Választott rövid irodalmi szövegrõl beszámoló, a gondolatmenet követése, lényegkiemelés F Szövegrõl vázlat alkotása 22. Ny-Sz Tudáspróba A tudáspróbával mérjük az összetett mondatról tanultakat, és a szövegelemzés szintjét 12. 23. F Szótani ismeretek bõvítése, elmélyítése; a szó jelentése, a hang alakja, jelölésük egyjelentésû szó többjelentésû szó azonos alakú szó rokon és ellentétes jelentésû szavak Ny Stílugyakorlatok: szógyûjtések adott témához, szövegalkotás a gyûjtött szavakkal Sz-F Állásfoglalás, ellenvélemény elfogadása Kultúrált vitára, mások mások véleményének tiszteletbentartására nevelés 24. K Ny Sz A szó toldalékai, a toldalékok fajtái Hibás toldalékú szöveg javítása Helyzetgyakorlatok az állásfoglalás korrigálására rag, jel, képzõ A hiba felismerése, önellenõrzéssel történõ javítása A helytelen toldalékolásból adódó stilisztikai hibák javítását változatos feladatokon végezzük 13. 25. K A ragok szerepe, helyesírása ragok és kérdõszavuk kapcsolata Ny-Sz F A leíró fogalmazás ismérveinek felidézése leírások olvasása során Képrõl leíró fogalmazás alkotása leírás szógyûjtések a leíráshoz A szógyûjtésekhez használjuk a szinonimaszótárt K Ilyen vagyok önjellemzés önismereti gyakorlat

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 9 13. 26. Ny A jelek fajtái helyesírási tudnivalók felidézése a melléknévi fokozás jelei, a fõnév többesszáma, az ige idejének és módjainak jele Sz F K Versek leíró részeinek elemzése Tárgyak, élõlények leírása Véleményalkotás a jellemzett tárgyról, élõlényrõl A miért szép? indoklása. Lehetõség nyílik a képi gondolkodás fejlesztésére 14. 27. Ny-Sz Ragok, jelek használata mondatban, szövegben F A környezet bemutatása leírással közelrõl távolra távolról közelre 28. Ny Képzõ jelentésmódosító, jelentésváltoztató szerepe szófaji változás a képzõ helye a szóban Sz szógyûjtések, szövegalkotás a képzett szavak jelentés szerinti vizsgálata F-K Beszámoló olvasott mû helyszínérõl, leíró fogalmazás a táj bemutatásával A tájábrázolás nyelvi formáinak megfigyeltetése, a költõi jelzõk jelentésértelmezése 15. 29. 30. Ny-Sz Ny-Sz K Igeképzés igeképzõk igébõl ige Igébõl névszó képzése névszóból ige képzése Tapintatos véleménynyilvánítás kritika szógyûjtések, szövegalkotás gyakori képzõk gyûjtése A képzõvel történõ szóalkotásokkor mutassunk rá a képzett szó jelentésváltozására és szófajára A jelentésváltoztatás megjelenítése mondatalkotással történhet A kritikai érzék fejlesztésére adjanak lehetõséget a helyzetgyakorlatok F Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott leírás olvasói vagy átélt élmény alapján a leírás helye az elbeszélõ fogalmazásban 16. 31. Ny-Sz A képzõk helyesírási tudnivalói Gyakorlatok szó és szövegelemzéssel tantárgyi és köznapi képzett szavak helyesírási gyakorlatai tollbamondási gyakorlatok A helyesírási szótárak, lexikonok, helyesírási szójegyzékek használatára szoktassuk a tanulókat K-F Személy bemutatása a szemlélõ és az együttcselekvõ szemszögébõl drámajáték

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 10 16. 32. Ny-Sz A szóképzési módok gyakorlása szó és szövegelemzéssel cselekmény, a szereplõk jelleme, stílusa Köznapi és irodalmi példákon végeztessük az elemzést! 17. 33. Ny Szóösszetétel: egyszerû (tõszó) Szóból összetett szó alkotása Szóalkotások képek, szókártyák segítségével Sz Szövegelemzés tartalmi és nyelvtani szempontból F Elbeszélõ fogalmazásba ágyazott elképzelt helyszín vagy emlékezet utáni helyszín leírása A fogalmazási gyakorlat lehetõséget nyújt a tanult szóöszszetétel alkalmazására, a képi gondolkodás és képzelõerõ fejlesztésére 34. Ny Az összetett szavak helyesírása látó halló tollbamondással K A konfliktus megfigyelése irodalmi mûben, köznapi helyzetben Mit tennél másképpen? Megfogalmazása, indokoltatása F A fogalmazás stiláris és nyelvtani hibáinak elemzése, javítása Önellenõrzési képesség fejlesztése 18. 35. Ny Szóelválasztási gyakorlatok a képzett és szóösszetétellel alkotott szavaknál a szóalkotási módok ismereteinek rendszerezõ összefoglalása F Versek hangsúlyos bemutatása, a Miért tetszik? indoklása (választás alapján) Önálló versválasztásra, a verseskötetek böngészésére inspiráljuk F-K A bemutatott vers hangulatának, élményének leírása véleményalkotással A versélményeket nemcsak szóban, írásban, hanem képben, rajzban, színekben, zeneválasztással is kifejezhetjük 36. Ny-K Hangtani ismeretek bõvítése: beszédhangok képzése, képzési helyek, a beszédhangok fajtái légzési, hangképzési, idõtartami gyakorlatok hang és betû differenciálása, fogalmi elmélyítése A hibás hangképzést, levegõvétellel korrigáljuk 19. 37. Ny A magánhangzók képzése, idõtartama Sz Szógyûjtések, szójátékok a magánhangzó idõtartamváltozásaira F Tárgy, táj, személy leírása nézõpontváltozással A nézõpontváltás a stílus és nyelvi megformálásban is eltérést okoz. A gyakorlatok ezek megfigyelésére irányuljanak

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 11 19. 38. Ny A szóvégi magánhangzók idõtartama helyesírási gyakorlatok; hibajavítással K Véleményalkotás, kritika kontfliktushelyzetrõl A konfliktus feloldásának lehetõségei 20. 39. Ny-Sz A mássalhangzók képzési helyei, ejtése Mondatok, rövid szövegek elemzése hangtani szempontból akadályok a levegõ útjában szemléleti síkon A hibás hangképzés korrigálása 40. Ny-Sz Mássalhangzós hangváltozási esetek szemléleti síkon Szógyûjtés, rövid szövegekbõl kiemelés összeolvadás hasonulás helyes kiejtés gyakorlása Ejtési és írásbeli gyakorlatokat végeztessünk a hasonulás és összeolvadás gyakoribb eseteinek szemléltetésére 21. 41. Ny A magán- és mássalhangzók idõtartamváltozásainak helyesírási esetei nyelvi fejtörõk, szójátékok Másolási és tollbamondási gyakorlatokon végezzük a gyakoribb helyesírási esetek gyakorlását Sz Szó- és betûpótlások a szövegbe F A levél formai jegyei levél megszólítás, búcsúzás 42. Ny-Sz Hangtani ismeretek rendszerezõ összefoglalása K Tömegkommunikáció területei: tévé, rádió, újság F A levél hangneme: magánlevél Levélírás más-más személynek A megszólítás, hangnem változtatásának gyakorlása 22. 43. Ny-Sz A nyelv állandóságának és változtatásainak vizsgálata a szólásokban és közmondásokban szólások, közmondások gyûjtése értelmezése A szólások, közmondások szószerinti és átvitt értelmének elemzését célszerû végezni 44. Ny-Sz Szólások, közmondások nyelvi formái, jelentésárnyalatai A népköltészetben megjelenõ szólások, közmondások gyûjtése, tartalommal, a szereplõk tulajdonságaival való kapcsolatuk K A tömegkommunikáció mûfajai: a hír formai, tartalmi jellemzõje hír információ Napi hírek (televízió, rádió, újság) közös értelmezése F Hivatalos levél formája, hangneme

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 12 23. 45. Ny-Sz Közmondások gyûjtése, jelentésvizsgálata K A hír információjának egyénre szóló értelmezése 46. F Hivatalos levél adott témára: kérvény, kérelem észrevétel írásbeli tolmácsolása kérvény A köznapi élethelyzetek példáin tanítsuk meg a hivatalos levél szerkesztésének módjait K Közös hírolvasás; az információ értelmezése az információ hatása a cselekedetünkre 24. 47 48. Ny Régi, elfelejtett szavak gyûjtése jelentésmagyarázattal lexikonhasználat Sz Irodalmi szövegek stílusa, nyelvezete pl.: Gárdonyi, Jókai mûvekbõl válogatás a régi szavak illusztrálására K-F Hírek gyûjtése a sajtóból Az információ önálló megfogalmazása írásban hírbõl szövegalkotás 25. 49. Ny Sz-F Anyanyelvünk rétegnyelvei Forrásanyagok gyûjtése, használata a szövegalkotáshoz, fogalmazáshoz szógyûjtésekkel, jelentésmagyarázattal Teremtsünk lehetõséget forrásanyagok gyûjtésére, rendezésére, felhasználására adott témához a fogalmazások készítésekor Gyakoroltassuk a Magyar Értelmezõ kéziszótár használatát K Hír, tudósítás: információi, formai jegyei, véleményalkotás, reagálás az információra tudósítás 50. Ny Tájszavak gyûjtése, jelentése nyelvjárások A népi hagyományok tiszteletére neveljünk K Hírszerkesztés, tudósítás iskolai eseményrõl mûfaji különbségek észrevétetése 26. 51 52. Ny-Sz Idegen szavak a köznyelvben, helyettesítésük anyanyelvünk szavaival, szó és szövegelemzés F-K Hír, tudósítás tartalmi bõvítése elbeszélõ fogalmazássá 27. 53 54. Ny-Sz Nyelvünk életérõl tanultak rendszerezõ összefoglalása K-F Tudósítás adott témában, a tudósítás formai átalakítása párbeszédes alakba Változatos helyzetgyakorlatokon gyakoroltassuk a mûfaj megértését

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 13 28. 55. K Sz A riport jellemzõi, formai jegyei Riportkészítés iskolai eseményrõl, a riport lejegyzése riport riporter, riportalany Lehetõség nyílik a helyes kérdezés, a riporteri magatartás gyakorlására 56. Ny Tantárgyi szakszavak gyûjtése, helyesírása önellenõrzés a helyesírási szójegyzékbõl vagy a Magyar helyesírás szabályai címû könyvbõl Sz Tantárgyi szakszavakból szövegalkotás, a szövegtípus elemzése F Beszámoló egy tanítási óráról a tantárgyi szavak használatával 29. 57. Sz Tudományok szövegtípusai, felismerés, jellemzõk vizsgálata szakszavak kiemelése, tudományos és köznapi nyelv differenciálása Ny Szakszavak írása mondatalkotással K Riporterjáték a jó és rossz kérdezõ észrevétetése Drámajátékokban végezzük a téma gyakoroltatását 58. Ny A helyesírási szójegyzék gyakorlása mondatalkotással másolás, diktálás önellenõrzés Sz Szövegalkotás a tantárgyi szakszavakkal szövegtípusok elemzése stiláris és nyelvtani szempontból Használjuk ki a szövegtípusok alkotásakor és elemzésekor a tantárgyi koncentráció lehetõségét K Riportkészítés szóban, írásban 30. 59 60. F Hivatalos levél közéleti helyzetekben: pl. környezetvédelmi problémában, fakivágás stb. címzett helye a hivatalos levél formája Sz Szövegtípusok elemzése az információ szempontjából 31. 61 62. Ny Mondatalkotások a helyesírási szójegyzékbõl a helyesírási tudnivalók elmélyítésére Sz Ismeretterjesztõ szövegek olvasása, értelmezése, lényegkiemelés hangnem stílus, szakszavak köznapi nyelv differenciálása

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 14 31. 61 62. F Hivatalos levél különbözõ témában közlésszándékban A köznapi életre, önálló életvitelre készítjük fel a tanulókat. 32. 63 64. Ny Év végi ismétlés Hangtan A tanult ismeretek rendszerezése, elmélyítésére fordítsuk a tanórákat Sz Különbözõ szövegtípusok értõ olvasása, elemzése a tanult szempontok alapján F Stílusfejlesztõ gyakorlatok az elbeszélõ, leíró fogalmazásban Szinonimák, jelzõs szerkezetek, szemléletességet segítõ szavak gyûjtése, használata K A hirdetés célja, információja, formai megjelenése hirdetés Köznapi életbõl vett példákon illusztráljuk a hirdetés jellemzõit 33. 65 66. Ny Szótani ismeretek szintetizálása szófajok A nyelvtani fogalmak rendszerezését táblázatokon, ábrákon végezzük. Sz Beszámoló olvasott, látott mûrõl (mûrészletrõl) véleményalkotással K A hirdetés szövege, megjelenési helyei apróhirdetés F Elbeszélõ fogalmazás átélt élményrõl (pl.: sportverseny, szabadidõs program, kirándulás) a tanult szerkezeti elvárások alkalmazásával helyszín leíró elemekkel ok okozati és idõrendi összefüggésekkel élmény vélemény } kifejtésével változatos stílussal 34. 67 68. Ny Szóalkotási módok ismétlése a toldalékok jelentésmódosító szerepe helyesírási gyakorlatok F Elbeszélõ fogalmazás tájleírással K Rajzos hirdetés készítése 35. 69 70. Ny Sz Mondattani ismeretek szintetizálása a beszélõ és hallgató szándékközlései Szövegtípusok elemzése a tanult szempontok szerint (próza, vers) Szemléletes grafikai ábrák megkönnyíthetik a nyelvtani fogalmak rendszerezését

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 15 35. 69 70. F Magán- és hivatalos levél szerkesztése adott témában a fogalmi jegyek elmélyítésére K A hirdetés és reklám hatása az olvasóra, nézõre reklám 36. 71 72. Ny A mondat szerkezete szerinti ismétlés: egyszerû és összetett mondat tõ és bõvített mondat mellérendelt és alárendelt összetett mondat Sz Mondat- és szövegalkotások K Reklámtervezés 37. 73. 74. Ny Sz F K Ny-Sz-F-K Év végi tudásszintmérés feladatlappal A mondat szerkezeti vizsgálata Szavak morfémákra bontása Tantárgyi szavak helyesírása Mondatelemzés a mondatrész és szófaj szempontjából A mondat leképezése ágrajzban Szövegelemzés: helyszín, szereplõk, cselekményvázlat A szöveg szereplõinek jellemzése Véleményalkotás a szereplõk tettérõl Szöveg tömörítése hírré A tudásszintmérõ feladatlap értékelése, javítása Az értékelés szempontjai: Felismeri-e az egyszerû és összetett mondatot, az összetett mondat fajtáit? Használja-e megfelelõen a mellérendelt mondatok grafikai jelölését? Képes-e morfémákra bontani a szavakat a toldalékok megnevezésével? Tud-e mondatot elemezni komplex módon? Le tudja-e képezni a mondatot? Képes-e szövegelemzésre a tanult szempontok szerint? Tudja-e a szereplõket jellemezni lényeges tulajdonságaik kiemelésével, megnevezésével? Képes-e adekvát véleményalkotására, híralkotásra? Milyen szinten sajátította el a tanult helyesírási szabályokat? Képes-e önellenõrzéssel javítani hibáit?

Készítette: Hámor Jánosné Irodalom

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Irodalomolvasás heti 1 óra 50% Tájékozódás az irodalmi kifejezésformában heti 1 óra 50% Tantárgyi koncentráció Magyar nyelv Mûvészetek Társadalmi ismeretek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Rottmayer Jenõ: Irodalmi olvasókönyv 8. Hámorné Tölgyszékyné: Irodalmi szöveggyûjtemény II. Jókai Mór: A kõszívû ember fiai (részletek) Javasolt taneszközök Képzõmûvészeti és zenei illusztrációk Ady Endre összes versei Jókai Mór valamelyik regényébõl készült filmfeldolgozás videokazettán Magyar értelmezõ kéziszótár a szabatos, helyes nyelvtani szerkezetû beszédben és írásban való megnyilatkozás kiépítése, a szaktárgyi nyelv ismerete és használata. A metakommunikáció gyakorlása mellett nagyobb teret kapnak a tömegkommunikáció köznapi életben gyakorta megjelenõ mûfajai (hír, tudósítás, riport, hirdetés). Ezek értelmezésével, az információkra való reagálással készítjük fel a tanulókat az önálló életvitel kialakítására. A szövegértés, a szövegalkotás témaköri feldolgozásakor egyre nagyobb terjedelmû szövegek áttekintését, elemzését végezzük fokozott önállósággal, szempontok megjelölésével. Az elemzési ismeretek jól alkalmazhatók az irodalom tantárgyban a mûelemzések és az olvasói élmények beszámolói során. A fogalmazási mûfajok alkalmazását a tanulókhoz közelálló témákban végezzük. A szóbeli és írásbeli fogalmazásokban jelenjen meg az önállóan kifejtett vélemény, állásfoglalás, kritika a megfelelõ hangnemben. Mind a szövegalkotásban, mind a fogalmazások elkészítésében kapjon teret az önállóság, megfelelõ anyaggyûjtés, forrásmunkák felhasználása után. Az irodalom tantárgy két témakörében (Irodalomolvasás, Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban) a lírai mûvek elemzése kerül elõtérbe. A költôi üzenet érzelmi hangulati feltárása vezet el a versolvasás megszerettetéséhez. Az irodalmi mûvek nyelvi gazdagságát vétessük észre a mûelemzések során. A tantárgy tanításában fokozott szerepet tölt be a mûvészetekkel az Ember és társadalom mûveltségi területtel való koncentráció. Az irodalmi mûvekben rejlõ társadalmi, történelmi, érzelmi hatások megfigyeltetése, a szereplõk helyzetébe való beleélés növeli az empátiás érzék, az esztétikai érzékenység és magyarság tudat fejlõdését. A folyamatos megfigyelés, a témazáró és év végi tudásszintmérõ feladatlapok adnak képet a tananyag elsajátításáról. Próbáljanak azonosulni, beleélni magukat a szereplõk világába, helyzetébe Tudjanak véleményt alkotni az olvasott mûrõl, szereplõkrõl Tudják jellemezni a mûvek szereplõit, felismerve az erkölcsi értékeket Tudjanak a tanult szempontok alkalmazásával verselemzéseket, prózai szövegek elemzését végezni Erõsítsék magukban a csoprthoz, a néphez, a hazához tartozás érzését Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Mutassanak tájékozottságot a tanult verstani kifejezésformák felismerésében, megnevezésében Legyenek képesek adott szempontok alapján irányítással verselemzést, összehasonlító elemzést végezni Ismerjék fel az irodalmi nyelvet, annak gazdagságát Tudják segítséggel értelmezni a költõi-írói kifejezések jelentéstartalmait, az érzelmek kifejezési formáit, eszközeit Mutassanak fokozott önállóságot az ismeretek gyûjtésében, a lexikonok, szótárak használatában, a gyûjtött anyag rendezésében és felhasználásában Vegyék észre segítséggel a költészet kapcsolatát a képzõmûvészettel, a zenével, a tánccal A táblázatban alkalmazott jelzések: I Irodalomolvasás T Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Sz Szövegértés, szövegalkotás 17 Módszertani ajánlás A 8. évfolyamon a magyar nyelv tantárgyi tartalmát 7. évfolyam témakörei szerint dolgozzuk fel. A tanórákon való témaköri megjelenést %-osan jelöljük. A nyelvtani ismeretek szintetizálásával, folyamatos gyakorlásával egyre tudatosabb nyelvtani tudás alakítható ki, amely a helyesírási készség továbbfejlõdését is segíti. Cél Követelmények Irodalomolvasás Tudjanak röviden beszámolni írók, költõk életrajzi adatairól idõrendi sorrendben Legyenek képesek irányítás mellett felfedezni az alkotó mûben megjelenõ érzelemvilágot, a társadalmi hatásokat

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 18 1. 1 2. I-T Év eleji ismétlés Arany János tanult verseinek felidézése életrajzi szakaszhoz, mûfajhoz kapcsoltan a vers, az elbeszélõ költemény fogalmi, mûfaji jellemzõi a mûhöz kötötten A tanult irodalmi mûfajok elemzését új, szabadon választott mûvön is végezhetjük 2. 3 4. I-T Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond novelláinak közös tartalmi elemzése (pl.: A néhai bárány, Hét krajcár) novella jellemzõi az olvasott példákon illusztrálva Sz A tanult elemzési szempontok alkalmazó ismétlése Hangsúlyos szövegolvasás gyakorlása 3. 5. T A regény jellemzõinek felismerése olvasott regényrészlet alapján pl. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön vagy S. Exupery: A kis herceg elemzésével a regény jellemzõi novella és regény összehasonlítása közös és eltérõ vonások 6. I-T Az irodalom születése, helye a mûvészetek között, a társadalmi, történelmi változások hatása az irodalom egyes korszakára a mûvészetek kifejezõeszközei Képek, zenék illusztrálásával vigyük közelebb a témát a tanulókhoz 4. 7. I A felvilágosodás eszméi, hatásuk a kor irodalmára Csokonai Vitéz Mihály fontosabb életrajzi adatai legáció T A kor társadalmi, történelmi eseményei, hatásuk Csokonai életére, költészetére 8. I Magyar! Hajnal hasad! a hangvétele, mondanivalója Költõi felkiáltás T A vers kifejezõeszközei; felkiáltások, képek-szinek jelentõsége jelképes szavak jóslat Sz A vers hangsúlyos olvasása Memoriter: 1-2 sor a versbõl 5. 9. I Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez vagy Még egyszer Lillához címû vers tartalmi, hangulati elemzése reménytelen szerelem természeti kép A költõ érzelmeinek képi kifejezését mutassuk be ezekben a mûvekben T A költõi kifejezõ eszközök vizsgálata az olvasott Csokonai versekben Lehetõség nyílhat az összehasonlító elemzésre 10. I A reformkori eszmék hatása Kölcsey Ferenc életére életrajzi adatok kronológikus sorrendben

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 19 6. 11. I Kölcsey Ferenc: Himnusz szerkezeti felépítés, mondanivaló himnusz fogalma alcím magyarázata 12. Sz-T Hangsúlyos versolvasás Versmondás gyakorlása költõi képek, óda keretes szerkezet Memoriter: 2-3 versszak a Himnuszból képességek szerint 7. 13. I-T Kölcsey Ferenc: Huszt epigramma összehasonlító elemzés a Himnusszal (téma, terjedelem stb.) 14. I Vörösmarty Mihály életrajzi adatai Olvasmány a Perczel családdal való találkozásról Bartók László: Így élt Vörösmarty Mihály címû könyvébõl adatgyûjtés 8. 15 16. I-T-Sz Vörösmarty Mihály: Szózat Irodalmi kifejezésformák a mûben A vers hangsúlyos olvasása, versmondás kiáltvány Szózat és a Himnusz összehasonlító elemzése Memoriter: Szózat 1-2. versszak 9. 17. T-Sz Vörösmarty Mihály: A vén cigány A tartalom, a társadalmi ellentétek, érzelmek, indulatok költõi kifejezõje 18. I-T-Sz Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka szerkezet, tartalom, érzelmek megjelenítési formái Hangsúlyos versolvasás 10. 19. I Vörösmarty Mihály: Magyarország címere 20. I-T-Sz Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty életrajzi adatai és az olvasott mûveik rendszerezõ összefoglalása közös és eltérõ vonások felfedeztetése 11. 21. I Az elõzõ években tanult ismeretek Petõfirõl felidézés, rendszerezés; a forradalmiság bemutatása tanult versek alapján Pl.: Csatadal Egy gondolat bánt engemet tartalmi, hangulati elemzés színek, szóismétlések Érzelem, hazafiság, nemzeti összefogás megfigyeltetése 22. I-T Petõfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint tartalmi, hangulati, érzelmi elemzés Memoriter: Petõfi verseibõl 8-10 sor válogatás vagy rövid terjedelmû teljes mû 12. 23. I-T-Sz Petõfi versekbõl válogatás hangsúlyos versolvasás elemzés: tartalmi mondanivaló, érzelem magyarság forradalmiság kifejezése, tanult költõi kifejezésformák Biztosítsunk lehetõséget arra, hogy szabadon választott Petõfi verset tanári irányítással bemutassanak, és a begyakorolt elemzési szempontok szerint értelmezzenek a tanulók

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 20 12. 24. I-T A reformkor költõirõl tanultak összefoglalása Tudáspróba 13. 25. I-T A tudáspróba értékelése, javítása 26. I-T Jókai Mór életrajzi adatai azonosulása a reformkori eszmékkel, írói nagysága, mûvei Jókai nyelvezete példákon bemutatva Használjuk a mûvek ismertetésére a regények filmváltozatait 14. 27 28. I-T Jókai mûveibõl készült filmfeldolgozás közös megtekintése, elemzése Készítsenek jegyzeteket a látott filmmel kapcsolatban a tanulók 15. 29 30. I-Sz Könyvtári óra a házi olvasmány önálló feldolgozásának elõkészítésére Jókai Mór: A kõszívû ember fiai címû regényébõl a regény mûfaji jellemzõinek észrevétetése Célszerû globális regényismertetés után kiválasztott részleteket elolvastatni és olvasónaplóban feldolgoztatni 16. 31. I-Sz Beszámoló a házi olvasmány feldolgozott fejezeteirõl Hangsúlyos szövegolvasás gyakorlása konfliktus, feszültség elemzése drámajátékkal Késztessük a tanulókat véleményalkotásra az elemzések során 32. T Jókai nyelvi eszközei, irodalmi kifejezésformák az olvasott mûrészleteken Kommunikációs helyzetgyakorlatok fejleszthetik empátiás és ítéletalkotó készségüket 17. 33 34. I-T Krúdy Gyula: A sánta honvéd az író családi kapcsolata a szabadságharccal Az elbeszélés tartalmi összefüggései, szerkezeti felépítése, a szereplõk jelleme elbeszélés mûfaji jellemzõinek bizonyítása nyelvi eszközök elemzése Erkölcsi nevelésre ad lehetõséget a mû 18. 35. I-T-Sz Önálló beszámoló egy választott Krúdy mûrészletrõl a tanultak értelmezõ felhasználásával Megfigyelési és elemzési szempontok alapján olvasónapló vezetése 36. I-T Tudáspróba félévi szintmérés A szintfelmérés szempontjai: szövegértés ítéletalkotás konfliktus feloldási módja a szereplõk jellemzése forrásanyagok felhasználása mû-, íróismeret 19. 37. I Ady Endre életrajzi adatai (szülõhely, szülõk, gyermekkor, iskolásévek, újságírói pályaévek)

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 21 19. 38. T A szülõhely megjelenítése Ady verseiben, a költõi eszközök vizsgálata költõi képek szimbólum jelentésvizsgálata Összehasonlításokat végezhetünk Petõfi, Arany hasonló témájú verseivel 20. 39. I Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba elemzés: szerkezet, érzelmek megfigyelése múlt jelen kifejezése érzelmi különbségek A költõ gondolataival érzéseivel azonosulás Te hogyan érzel iskolád iránt? 40. T Hangsúlyos versolvasás, versmondás A tanult költõi kifejezõeszközök elemzése Memoriter: Üzenet egykori iskolámba 4-5 versszak 21. 41 42. I-T Ady és a szerelem Léda versek szemléleti síkon szabad versválasztással A tanult irodalmi kifejezésformák felismerése 22. 43 44. I-T Csinszkához fûzõdõ kapcsolat Ady: Õrizem a szemedet címû versének közös elemzése érzelem, képiség, szóismétlések szerepe szimbólum jelentésárnyalata 23. 45 46. I Ady Endre: Párizsban járt az Õsz Ady Endre: A föl-földobott kõ képek, színek nyelvi-formai eszközei A hazaszeretet, magyarság tudat kifejezõdésének közös vizsgálata 24. 47. 48. I I Válogatás Ady istenes verseibõl Válogatás Ady háborúellenes verseibõl Ambivalens érzések a bemutatott versekben szemléleti síkon 25. 49 50. I-T Ady Endre költészetérõl tanultak összefoglaló rendszerezése témák szerint Tudáspróba Memoriter: Ady verseibõl szabadonválasztott 8-10 sor képességek szerint 26. 51 52. I-Sz József Attila élete és kora a magánélet viszonya a társadalmi problémákhoz Önéletrajzi adatok és József Jolán: A város peremén (részletek) forrásanyagok gyûjtése, lejegyzése, beszámoló a gyûjtõtt adatokról önéletrajz Tanári irányítással végeztetjük a kutatómunkát 27. 53 54. I-T József Attila: Ringató József Attila szerelmi lírájából válogatás hangsúlyos versolvasás gyakorlása hangulat, tartalom, érzelem A versek képiségének vizsgálata Mi tetszik? indoklása 28. 55. I-T József Attila: A Dunánál Költõi kifejezõeszközök nemzeti kérdése Memoriter: Szabadon válogatott József Attila versekbõl 8-10 sor képesség szerint

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 22 28. 56. I-T József Attila költészetérõl tanultak rendszerezése, összefoglalása 29. 57. I-T Tudáspróba 58. T Könyvtári óra: Hogyan gyûjtsünk forrásanyagot íróról, költõrõl katalógus Könyvtárlátogatáson mutassuk be, gyakoroltassuk a katalógus kezelését, a forrásanyag gyûjtési módját 30. 59 60. I Adatgyûjtés, ismerkedés Radnóti Miklós költészetével, korával Lexikonhasználat 31. 61. I-T Radnóti Miklós költészetébõl válogatás hazaszeretet, szerelem kifejezõdései versben Szabadon választott vers hangsúlyos olvasása és irányított elemzése az érzelmek kifejezõdésére 62. I-T Kosztolányi Dezsõ verseibõl válogatás 32. 63 64. I-T Tájleíró líra: válogatás a hazai tájat bemutató versekbõl Petõfi, Juhász Gyula verseibõl képiség, a leírás módja Tantárgyi koncentráció a mûvészetekkel Képzõmûvészeti alkotások, szinek, zenerészletek felhasználásával szemléltethetünk 33. 65 66. I-T Év végi ismétlés Kor, történelmi háttér Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Petõfi Sándor feldolgozott mûveiben Törekedjünk fokozatos önállóságra a mûvek bemutatása, elemzése terén 34. 67 68. I-T Ady Endre és József Attila költészete 35. 69 70. I-T Jókai Mór és Krúdy Gyula mûrészleteinek rendszerezõ ismétlése Kifejezõ olvasás, prózai szöveg elemzése, önálló beszámoló az olvasottakról 36. 71. I-T Radnóti Miklós versei és a tájleíró versek ismétlõ rendszerezése 37. 72. 73. T I-T 74. I-T Tudásszintmérés Az olvasót segítõ mutatók, könyvtárhasználat gyakorlása Napi sajtó híreinek közös értelmezése Az év végi tudáspróba elõkészítése Az értékelés szempontjai: mû- és mûfajismeret szintje; elemzõképesség irányítással; véleményalkotó képesség a mû tartalmi összefüggéseirõl, szereplõk jellemvonásairól; verselemzés irányítással; tanult irodalmi kifejezõformák ismereti szintje

Készítette: Mátrai Józsefné Tálas Józsefné Matematika

A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Gondolkodási módszerek (Gm.) 8 óra Számtan Algebra (SZA) 75 óra Geometria Mérés (GM) 42 óra Reláció Függvény Sorozat (RFS) 15 óra Kombinatorika Valószínûség Statisztika (KVS) 8 óra Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek: különféle mérések, szerkesztések végzése, térben és síkban való orientációs képességek fejlesztése Mûvészetek: tér és formalátás fejlesztése Anyanyelv: szabályok szabatos megfogalmazása, szöveges indoklása Beépített közös követelmények Tanulás: gondolkodási mûveletek alkalmazása, a pontos matematikai nyelv használata, könyv, feladatlap használata Kommunikációs kultúra: szabályok megértése, pontos megfogalmazásuk Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: szöveges feladatok tartalma Javasolt taneszközök (tanulói tanári) Logikai készlet Színes rúd Sík és térmértani modellezõ készlet Körzõ Vonalzók Szögmérõ Játékpénz 0 középpontú számegyenes Hõmérõ Mérleg, súlyok dl, l mérõedények Méterrúd Órák, naptárak Zsebszámológép Testek Javasolt taneszközök: dr. Bernáthné Nagy Ágnes Mátrai Józsefné Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez III. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok kerület- és terület számításhoz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a törtek tanításához II. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Takács Gábor Takács Gáborné: Matematika 8. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Módszertani ajánlás a Gyakorló Általános Iskola Átmeneti tantervének alapján készített Tanmenet javaslat használatához: Az optimális tanulás-szervezés a tanítási órákon csökkentheti a tanulóknál a matematikai hibák számát. Ehhez ismernünk kell azoknak a hibafajtáknak a körét, melyeket gyakran követnek el a tanulók a tanulás során. a) Tipikus általános iskolai hibák, amelyeket a tanulók is elkövetnek: nagyobb számkörben való számolás esetén (ezres, tízezres számkör felett) egyik helyiértékrõl a másikra való áttéréskor, egyszerre több helyiértékkel való számolás esetén, a nulla funkcióértékének alkalmazásakor és a mértékegységeknél a tizedesvesszõ használatakor. b) Tipikus hibák az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál: hibás téjékozódás a helyiértékrendszerben, a kisebbítendõ és a kivonandó vagy egyéb mûveleti tényezõk felcserélése a szöveges feladatokban, a szorzótábla hibái, lassú felfedezése (ez az írásbeli szorzásnál és osztásnál is nagy nehézséget jelent) általános bizonytalanság a mértékek jelölésében és átváltásában (kivételt legfeljebb a pénz jelent) egyik mûveletrõl a másikra való átállás nehézségei szabályok megértésének problémái c) Individuális hibák (Diszkalkuliáról pedagógusoknak 1996; Szerkesztette: Mesterházi Zsuzsa) A fent ajánlott gyakorlólapok a 8. osztályos matematikai ismeretkör megértését és begyakolását lehetõvé teszik a tanulók számára. Emellett a konkrét cselekvés közben szerzett tapasztalat segítheti még a tanulók munkáját. A Tanmenetjavaslat -ban korrekciós céllal készült el a Számfogalom kialakulásának lépése. Ajánljuk azok betartását a tanítás során. Továbbá, a 8. osztályos matematika tananyag algoritmikus építkezése miatt alkalmas arra, hogy segítse a tanulókat a tantárgy tanulási szokásrendjének kialakulásában. Fontos fejlesztési terület továbbra is a gondolkodási módok és a becslési képesség területei. Az egyes matematikai témakörökben az év folyamán a folyamatos témazáró felmérések, valamint az évvégi felmérések biztosítják a tanulók tudásának ellenõrzését. Egy tanítási óra tananyaga egy vagy több matematikai témakörbõl állhat. A fõtémakör aláhúzással van jelölve. A zsebszámológép használata ajánlott. A jobb képességû tanulókat az ellenõrzésben, a gyengébbeket a feladatok pontos megoldásában segíti. A Tanmenetjavaslat a 10 évfolyamos iskolatipushoz íródott. A matematika tananyagát alkotó témakörök követelményeinek ismertetése Gondolkodási módszerek Legyenek képesek közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítésére Tudják az unió elemeit felsorolni Értsék a logikai kifejezések tartalmát 24

Számtan, algebra Legyen biztos számfogalmuk százezres számkörben Legyenek jártasak milliós számkörben, a tört számok, a tizedes törtek és a negatív egész számok körében Tudjanak készségszinten összeadni, kivonni, szorozni és osztani egyjegyû osztóval egész számot és tizedes törtet Legyenek jártasak a két- és háromjegyû számok szorzásában Ismerjék a két- és háromjegyû számmal való osztás technikáját Legyenek gyakorlottak a különbözõ nevezõjû törtek öszszeadásában, kivonásában Tudjanak tört számokat szorozni és osztani egész- és törtszámmal Tudjanak tizedes törteket osztani egyjegyû osztóval Tudják a szöveges feladat adatait önállóan rendezni és feladattervet készíteni Szerezzenek tapasztalatokat a fordított szövegezésû feladatok megoldásában Relációk, függvények, sorozatok Legyenek képesek adatokat táblázatba rendezni Tudják azokat koordináta-rendszerben ábrázolni Geometria, mérés Ismerjék a henger és a kúp tulajdonságait Tudjanak testekhez testhálót rendelni Gyûjtsenek tapasztalatot a testek felszínével, térfogatával kapcsolatban Ismerjék fel és nevezzék meg a speciális négyszögeket Tudjanak mérni a tanult szabvány mértékegységekkel Legyenek képesek mennyiségek átváltására, beváltására gyakorlati mérések, illetve analógia alapján Tudják a kocka és téglatest felszínét kiszámítani testháló alapján Ismerjék a térfogat mértékegységeit: m 3, dm 3, cm 3 Tudják, hogy egy dm 3 = 1 liter Ismerjék a tanult szerkesztések algoritmusait Legyenek képesek pontos és tiszta szerkesztésekre Kombinatorika, valószínûség, statisztika Értsék és használják a valószínûségi viszonyszavakat a valószínûségi játékok, illetve a kísérletek alkalmával Legyenek képesek adatokat gyûjteni és rendezni Tudjanak grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján 25

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 26 1. 1. SZA Természetes számok elmélyítése (ezres, tízezres, százezres számkör). Tizes számrendszer szerkezeti sajátosságainak felelevenítése. Mennyiségek megnevezése. Kerek és teljes ötjegyû számok írása, olvasása, összehasonlítása. (h.é. tábla) Növekvõ, csökkenõ sorok, hiányos számsorok pótlása ezres számkör tízezres számkör százezres számkör teljes ötjegyû szám növekvõ, csökkenõ sor számsor 2. SZA Számszomszédok. Egyes, tizes, százas, ezres, tízezres szomszédok. Számok helye a számegyenesen. Teljes ötjegyû számok bontása h.é. szerint. Összegalak számszomszéd számegyenes összegalak bontás 3. SZA Sorszámok. Helyi érték, alaki érték, valós érték kapcsolata. Számalkotások legalább két feltétellel Számok bontása analógiára sorszám helyi érték alaki érték valós érték 4. SZA Kerekítés tizesekre, százasokra, ezresekre, tízezresekre Kerek és teljes ötjegyû számok rendezése. Összehasonlításuk kerekítés összehasonlítás 2. 5. SZA Mûveletek törtszámmal A tört részek nevének lejegyzése, tört részek és neveik párosítása Tört részt elõállítása színezéssel. Nevük leírása. Alkotórészei Mennyiség, számnév, számjel egyeztetése Írásmód: osztottan a törtvonal jelöli, számláló, nevezõ. törtrész számláló nevezõ törtvonal 6. SZA Különbözõ törtrészek jelölése törtszámmal. Törtszám kiolvasása, írása. Ugyanazon mennyiség + neve + jele egyeztetéssel Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása egyenlõ nevezõjû tört összeadás kivonás 7. GM Testek építése egységkockákból, lapokból: henger, kúp, kocka, téglatest, oszlop A testek tulajdonságának megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk Testek elöl, oldal és felülnézetben test lap, él, csúcs elöl-, oldal-, felülnézet 8. GM Henger, kúp alkotórészei: lap, él, csúcs, palást, körcikk Lapok, élek helyzete a térben lap, él, csúcs, palást, körcikk

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 27 3. 9. GM Egyenesek, szakaszok rajzolása vonalzóval, szerkesztésük Szakaszok megmérése, kimérése. Becslés. Mérés mm pontossággal Szakaszok kimérése cm és mm pontossággal Szakaszok másolása, felezése szerkesztéssel párhuzamos merõleges kitérõ, metszõ egyenes, szakasz másolás, felezés 10. RFS Relációk a mért egész és törtmennyiségek között. Több, kevesebb, egyenlõ, jelölése relációs jellel 11. GM Mértékegységek ismétlése: idõmértékek Mérési gyakorlatok: idõpont leolvasása órában, percben, másodpercben, órában és percben, percben és másodpercben Napszakok szerinti jelölése. Másodperc jelölése idõmértékrendszer mértékegységei, idõpont, idõtartam 12. HL Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Végtelen halmaz fogalma végtelen halmaz 4. 13. GM Szögmérés. Szögek másolása, felezése. Szögfajták és tulajdonságaik Szögmérés gyakorlása. Háromszög szögeinek megmérése. Nevezetes szögek szerkesztése: 180º és 90º hegyes, tompa, derék, egyenes, homorú, teljesszög, fok 14. GM Nevezetes szögek szerkesztése: 45º, 60,º 30º Háromszögek csoportosítása: különbözõ oldalú, egyenlõ szárú háromszög, egyenlõ oldalú háromszög fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból egyenlõ oldalú háromszög egyenlõ szárú háromszög 15. SZA Egyenlõ értékû törtek keresése ugyanakkora egészeken, amelyek különbözõ egyenlõ részekre vannak osztva (konkrétan) Szõnyegezés, színezés egyenlõ értékû tört 16. GM Háromszög csúcsainak, oldalainak jelölése. Háromszögek szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögbõl. Közös tervkészítés 5. 17. GM Háromszög szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvõ két szögbõl. Melyik adatból nem lehet háromszöget szerkeszteni? 18. GM-SZA- -RFS Tudáspróba az ismételt anyagból Legyen biztos számfogalma százas számkörben. Legyen járatos a törtszámok körében. Tudjon természetes számokat, azonos nevezõjû vagy azonos számlálójú törteket összehasonlítani. Ismerjék a kocka és téglatest tulajdonságait. Tudjanak szakaszt másolni, felezni

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 28 5. 19. Gm Részhalmaz képzése tárgyakkal, matematika eszközeivel Részhalmaz elnevezése, kiegészítõ halmaza Összefüggés: egyik a másiknak része. Állítások a halmazábra részeirõl. A feltétel tagadása: a logikai nem részhalmaz logikai nem 20. SZA Különbözõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása: egyenlõ nevezõre hozás. A legkisebb közös többszörös megkeresése abban az esetben, ha az egyik nevezõ többszöröse a másiknak, majd akkor, ha nem az legkisebb közös többszörös 6. 21. SZA Egyenlõ nevezõre hozás és lehetséges lejegyzési formája Az összeadás és kivonás elvégzése 22. SZA-Gm Gyakorló óra: Egyenlõ és különbözõ nevezõjû törtek összeadása és kivonása szám- és szöveges feladatban Részhalmazok képzése törtszámokkal különbözõ nevezõjû tört 23. GM-SZA Párhuzamosok, merõlegesek szerkesztése Szakaszok kimérése Négyzet, téglalap szerkesztése cm és mm pontosággal Törtek egyszerûsítése, bõvítése négyzet téglalap 24. GM-SZA Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése Háromszögek szerkesztése háromféleképpen Összeadás kivonás gyakorlása közönséges törtekkel háromszög 7. 25. KVS-SZA Valószínûségi kísérletek egyenlõen valószínû események között. A lehet, biztos, lehetetlen fogalmak használata. (kockadobások) Közönséges törtek egyszerûsítése, bõvítése, közös nevezõre hozása lehet, biztos, lehetetlen, egyszerûsítés, bõvítés közös nevezõre hozás 26. GM-Gm Egybevágó síkidomok (háromszög, négyzet, téglalap) elõállítása tükrözéssel, másolással, szerkesztéssel Síkidomok csoportosítása különbözõ szempontok szerint egybevágó tükrözés, másolás

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 29 7. 27. GM-RFS Nagyítás négyzetrácson szerkesztéssel. Az oldalak hosszának a többszörözése. Kicsinyítés négyzetrácson, szerkesztés Az oldalak hosszának hányadolása Síkidomok egymáshoz rendelése hasonlóság alapján hasonulás nagyítás, kicsinyítés 28. KVS-SZA Gyakorlati példákban az események valószínûségérõl (bekövetkezik, megtörténik) állítások megfogalmazása a tanult fogalmak felhasználásával Az adatok táblázatba rendezése Számköri ismeretek gyakorlása százezres számkörben 8. 29. GM-RFS Adott sugarú kör szerkesztése. Mérés cm és mm pontossággal. A kör és alkotórészei (középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk). A sugár és az átmérõ kapcsolata kör, sugár, középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk 30. GM Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése (mm pontossággal) Kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel Kör szerkesztése (mm pontossággal) 31. GM Felmérés: Négyzet, téglalap, kör szerkesztése Egybevágó és hasonló síkidomok elõállítása másolással, tükrözéssel, nagyítással, kicsinyítéssel Tudjanak kicsinyíteni, nagyítani, tükrözni egy tükörtengellyel Tudjanak négyzetet, téglalapot, kört szerkeszteni 32. SZA-RFS Törtmennyiségek többszörözése. Törtszám szorzása egész számmal. Törtmennyiségek részekre osztása. Törtszám osztása egész számmal. Törtszámok összehasonlítása szorzás osztás 9. 33. SZA-RFS Törtszám szorzása törtszámmal Törtszámok rendezése 34. SZA-Gm Törtszám osztása törtszámmal Törtszámok csoportosítása különbözõ szempontok szerint reciprokérték 35. Gm-SZA Metszetképzés végtelen és véges alaphalmazon. Az alaphalmaz elemeinek szétválogatása közös tulajdonság alapján, elhelyezése a metszetábrába Összefüggés: van közös elemük, nincs közös elemük. Több feltétel egyidejû teljesülése, logikai és. Az üres halmaz fogalma Metszethalmaz képzése egész és törtszámokkal metszethalmaz logikai és üres halmaz

hét óraszám témakör Tananyag Fogalmak, tevékenységek Megjegyzés 30 9. 36. SZA-RFS Alapmûveletek írásban pozitív egész számokkal Összeadás tizesátlépés nélkül helyiérték táblába beírt számokkal (háromjegyû, négyjegyû, ötjegyû). Elnevezésük Kivonás tizesátlépés nélkül helyiérték táblába írt számokkal Elnevezésük. Kivonás elvétellel és pótlással pótlás 10. 37. SZA-GM Összeadás tizesátlápéssel a fokozatok betartásával helyi érték táblába beírt számokkal. Mûvelet eredményének becslése Kivonás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával helyiérték táblába beírt számokkal. Kivonás elvétellel, pótlással (növelem tízzel) Becslés. Átváltások, beváltások pénzzel 38. SZA-Gm Gyakorló óra: Tanult mûveletek gyakorlása törtszámokkal és pozitív egész számokkal szám és szöveges egyszerû feladatban Számok csoportosítása különbözõ szempontok szerint 39. SZA Felmérés: Törtekkel mûveletek (azonos és különbözõ nevezõjû törtek összeadása, kivonása, szorzás, osztás egész és törtszámmal. Írásbeli összeadás, kivonás fokozatok szerint Tudjanak egyenlõ nevezõjû törteket összeadni, kivonni Törtszámot szorozni, osztani egész számmal 40. Gm-SZA Metszetképzés alaphalmazon. A két feltétel egyidejû teljesülése. A minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, és fogalmak használata. A halmazábra elemszámának megállapítása. A logikai és tartalmi értése Metszetképzés: számok többszörösei. 11. 41. SZA-RFS A szorzók, bennfoglalók gyakorlása Írásbeli szorzás egy és kétjegyû szorzóval, tizesátlépés nélkül helyiértékes értelmezéssel. Elnevezések (két-, három-, négyjegyûek) Hányadossorozatok kiegészítése szorzandó} tényezõk szorzó szorzat részletszorzat 42. SZA-GM Szorzás tizesátlépéssel, helyiérték értelmezéssel 0 van a szorzandóban vagy a szorzóban Szöveges feladat megoldása, pénzhasználat. Becslés becslés 43. GM-RFS Mértékegységek ismétlése: hosszúság mértékek Mérési gyakorlatok: szakasz megmérése (cm, cm és mm, m) kifejezése tört alakú számmal. M és mm viszonya. Átváltások hosszúság mértékrendszer