TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam Ennek felosztása: Évfolyam 5. 6. 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Tánc és dráma 0 0 0 9,25 - - - - 9,25* Az 6. évfolyamos dráma modul alapjaiban épít az alsó tagozatos tantárgyszakaszban a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz integrált dramatikus ismeretanyag során szerzett jártasságokra és készségekre. A továbbhaladás azokat kiegészítve bővíti a tárgyi ismereteket és a gyakorlatot. A tárgyi szakasz befejezése után pedig alapot teremt arra, hogy a 7. 8 évfolyamon ismét a magyar nyelv és irodalom tárgy keretében a belépő tevékenységek tantervi elképzelése alapján tovább bővíthessék a tanulók drámajátékos ismereteiket. Célok és feladatok A rendelkezésre álló időt tánccal és mozgással dúsított drámajátékokkal hasznosítható. A dráma és tánc kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájának és beszédük tisztaságának kialakulásához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak. Akkor hatékonyak igazán, ha megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket beépítik a tanulók a megjelenítő játékokba. Az egyes drámai és színházi kifejezési formák megismerése és használata tanuló és tanár számára egyaránt haszonnal jár: a nehezebben megfogalmazható vagy épp formálódó gondolatok és érzelmek kifejezését, s a meglévő ismeretek ellenőrzését egyként szolgálja ez az eljárás. A művészeti tevékenység szakmai szabályainak betartása nem lehet ellentmondásban azzal az elvárással, hogy az órákon való részvétel a tanulók számára örömet és szellemi izgalmat jelentsen. 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Egyszerűbb interakciós játékok. Páros bizalomgyakorlatok. Alapfokú mozgástréning. 2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával. Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával. Maszkos játékok. Jeles napok játékai. 3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése és alkalmazása: pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép. Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során. Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására. Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Döntések elemzése. Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. 4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és kedv esetén kipróbálása. Jeles napok szokásai (lucázás, betlehemezés, regölés). Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok. A tárgy speciális sajátosságaiból fakadó konkrét feladatok: A. Dráma A dráma tárgy tevékenység központú, melynek következtében nem az elméleti ismertek megszerzése, hanem a gyakorlati tapasztalatok kipróbálása és elmélyítése a tanulói tevékenység fő mozgatója. A drámajátékok sajátos eszközeinek kipróbálása és a színházi formanyelvek megismerése a közvetlen élményeken keresztül történő tanulói tapasztalatszerzést részesíti előnybe. A játékos gyakorlatokon keresztül a tanulók személyisége gazdagodik, jelentősen javul a kapcsolatfelvétel-, kapcsolattartó - és a közlési képességeik, miközben megtanulnak egymással együttműködni. A tárgy kiemelt célja, hogy a játékokban résztvevők a valós emberi tevékenységek és a fiktív történetek megjelenítésére alkalmassá váljanak. Az órai munkák nyújtsanak lehetőséget arra hogy a tanulók: - Változatos dramatikus tevékenységformákban vegyenek részt o Az adottságaiknak és képességeiknek megfelelő differenciált foglalkozásokon vehessenek részt o Leljenek örömet és szellemi izgalmat az egyes tevékenységekben o Gazdagodjanak gondolati és érzelmi kifejezéseik o A tevékenységek során mélyüljön önismeretük, önértékelésük o Fedezzék fel önmaguk és mások teljesítményében az értékeket - A színházi formanyelvek megismerésével váljanak alkalmassá a művészi élmények befogadására - Ismerjenek meg tradicionális ünnepi szertartásokat - Ismereteik elmélyítésére hozzanak létre előadásokat a maguk és társaik épülése érdekében B. Tánc A tanterv a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztését tűzte ki célul, melynek része a táncművészet is. A tanterv fő célja a tevékenység-központúság, melyben a tevékenység fő formája: a játék és a munka, amely a táncban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalásával oktat és nevel. Az órákon való közösen végzett munka a tanulók számára örömet és folyamatos késztetést kell, hogy jelentsen arra, a közösségi együttlét egyik alapvető formája - a tánc- során biztosítsák a testi és lelki egészségük zavartalan fejlődését pl. erkölcsi nevelés, önértékelés, viselkedés, kapcsolatteremtés, esztétikai nevelés stb.
Fejlesztési követelmények A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. A szerepváltás technikájának alapszintű elsajátítása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése Értékelés A tantárgyi sajátosságokból fakadóan a tanulók fejlődésének értékelése a tanár és a tanulói tevékenység folyamatában valósulhat meg. Az alakító értékelés célja a tanulói munka fejlesztése, segítése és motiválása. Az értékelés a közös játékok során az egyéni tanulói tevékenység megfigyelésén alapul. A tevékenység befejeztével a gyermek fejlesztése, megerősítése érdekében szóbeli formában történik. Összegző értékelést a tánc és drámatanár egy téma, vagy hosszabb szakasz lezárása után elemző értékelést szóban, vagy esetenként írásos formában is adhat. Értékelési szempontok lehetnek (az életkori sajátosságokat figyelembe vevő más) - az együttműködő- képesség - milyen mértékű a mások ötleteinek elfogadása - a döntési készség és az abból fakadó következmények felvállalása - a kreativitás mértéke, aktvitás - egyéni képességek egy szerep, feladat elvállalásában - jártasságok és készségek megléte a különféle táncos és drámai formák használata során a mozgáskoordináció és ritmuskészség fejlettsége B. Dráma A tanári és tanulói felkészülést segítő irodalom jegyzéke: Belinszki József: Suliszinház: Kreatív drámajátékok kicsiknek és nagyoknak Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Padagógiai Intézet (tankönyv), 1997. Mezei Éva: Játsszunk színházat! Móra, 1979. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?!, Móra Könyvkiadó,1985.
TÁNC ÉS DRÁMA 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra I. Készségfejlesztő gyakorlatok 2 II. Improvizációk a megismert technikák 1 felhasználásával a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. III. Versmondási készség fejlesztése 1 IV. Különböző technikák a szereplők-hős és a 1 többiek- jellemzésére V Színházi előadás megtekintése és véleményezése 2 VI. Közös színpadi produkció létrehozása 2 Összesen: 9 óra Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök A tanári és tanulói felkészülést segítő irodalom jegyzéke: A tanulók két éven át használható tankönyve illetve segédkönyve lehet: Belinszki József: Suliszinház: Kreatív drámajátékok kicsiknek és nagyoknak Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Padagógiai Intézet (tankönyv), 1997. Mezei Éva: Játsszunk színházat! Móra, 1979. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?!, Móra Könyvkiadó, 1985. A játékokban való aktív közreműködés, kezdeményező képesség. A valós emberi tevékenységek és kitalált történetek közös elemzése. A cselekmény, szereplő, konfliktus és a drámai sűrítés eszközeinek ismerete. Életszerep játékok megjelenítése a színházi eszközök segítségével.
I. Készségfejlesztő gyakorlatok Óraszám: 2 óra 1. Kapcsolatteremtő és kommunikációfejlesztő játékok 2. Beszéd és légzéstechnikai gyakorlatok 1. Játékos gyakorlatok során alakuljon ki és mélyüljön el, hogy az osztály tanulói képesek az együttműködésre differenciált csoport munkákban is hatékonyan tudnak együtt munkálkodni. A mindennapi élet és a különböző történetek szituációit képesek közösen elemezni és feldolgozni. 2. A gyakorlatban alkalmazzák a helyes légvétel módját. Ismerjék és különböztessék meg az élettani légzés és a beszédlégzés közötti különbségeket. A hangképző szervek szerepének ismerete mellett a gyakorlatban is érzékeljék a saját és mások beszédében fellelhető különbségeket, esetleges hiányosságokat. 3. Az egyszerűbb történetek jelenetben történő megfogalmazásában tevékenyen részt vesznek. Kiscsoportos formákban is képesek dolgozni. Bábbal végzett improvizációkban való részvétel. 4. A térérzékelés elmélyítése, a testek térbeli együttműködésének megismerése. 1. Ismerjenek néhány kapcsolatteremtő játékot Az osztály valamennyi tanulója képes legyen csoportokban vagy osztály szinten együtt munkálkodni. Tudjanak mesterséges, vagy természetes csoportalakító játékok során együttműködni. 2. A tartós figyelem fenntartásának legalább egy- két játékát ismerjék meg. 3. A légzés mechanizmusát alapvetően ismerjék. Tudjanak gazdálkodni a levegővel. A kiejtésben tudatosan alkalmazzák a beszélő szervek funkcióit. 4. Az improvizációk folyamatában tudjanak elemezni, sűríteni. Tudatosan alkalmazzák a képteremtés eszközeit. Tudjanak sűríteni a történetből, kiemelni és elhagyni a kevésbé fontos részeket. 5. A testek térbeli elrendeződésével tudatosan tudjanak szituációkat megjeleníteni. A játékok során tapasztalják meg a tanulók, hogy a drámai kifejezés fontos eszköze maga az emberi test. II. Improvizációk a megismert technikák felhasználásával a tanár által megadott és vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján Óraszám: 1 óra Mozgásra épülő csoportos improvizáció 1. Sajátos ötleteik alapján tudatosan alkalmazzák a tanulók a drámai megjelenítés egyszerű eszközeit. Tudjanak mimesen és szövegesen improvizálni. Szívesen és otthonosan mozogjanak a megjelenítés egyszerű lehetőségeiben. Könnyen és ötletesen tudjanak szituációkat elemezni. Az improvizáció gyakorlatának megismerése. Kreatív közreműködés a mimes és szöveges feladatokban egyaránt. Gyors reagáló készség kialakulása. Szituációk kibontása a csoport együttműködés folyamatában. 1. Dramatikus improvizációk a tanár által megadott, vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. 2. Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával.
1. Mozgásra épülő csoportos improvizációk, egyszerű cselekmény vázra felépítve. Javaslat: a hétköznapi történések, emberi kapcsolatok megjelenítése 2. Bábfigurák készítése különféle technikákkal, azokhoz történetek felépítése, majd közös elemzés. Javaslat: Marionett és árny technikák kipróbálása egyszerű hétköznapi történetek megjelenítésére. Óraszám: III. Versmondási készség fejlesztése 1óra A beszédkészség fejlesztése, versmondás alapelemeinek elsajátítása. A tanulók képesek legyenek mozgásos és szöveges improvizációkra. A megjelenítés eszközeivel árnyaltan ki tudják fejezni jelenetek egyszerű figuráit. Beszédkészség tudatos fejlesztése, versmondási tapasztalat megszerzése, szerepek szerepvállalás készségének elmélyülése. Dramaturgiai kifejezések közül ismerje a szereplő, cselekmény, helyszín, konfliktus fogalmát. IV. Különböző technikák a szereplő hős és a többiek - jellemzése Óraszám: 1 óra Figurajellemzés verbális, vokális és nonverbális eszközökkel A szereplők jellemzése, egymáshoz fűzőfő érzelmi viszonyaik tisztázása. A dialógusok építésén túl annak felimerése, hogy a szereplők térbeli elhelyezkedése és nonkommunikatív megnyilvánulásai is hozzájárulnak a pontosabb megjelenítéshez. A szereplők cselevésének okait, mozgató rugóit ismerjék fel a tanulók. Tudják jellemezni a főhős cselekedeteit. Ismerjék fel a mellékszereplők viszonyulását a főhőshöz. V. Színházi előadás megtekintése és véleményezése Óraszám: 2 óra A látott előadás elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával Egy előkészítet színházi produkció megtekintése és annak élményszerű feldolgozása. A látottak alapján a tanulók képesek. Legyenek mozgásos és szöveges improvizációkra. A megjelenítés eszközeivel árnyaltan ki tudják fejezni jelenetekben megjelenő egyszerű figurákat Életkori sajátosságoknak megfelelő, színházi vagy bábszínházi produkció megtekintése. Ismerjék a tanulók az improvizálás mimes és szöveges megoldásainak szabályait. A színházi alkotás folyamatát tapasztalják meg. Érezzenek rá, hogy az alkotó munka erőfeszítésekkel jár. VI. Közös színpadi produkció létrehozása Óraszám: 2 óra
A színházi alkotó munka folyamatának megtapasztalását egy közösen választott irodalmi művön keresztül alkalmazzák. A színházi előadások alapelemeinek megismerése és a gyakorlatban történő kidolgozása. Közös dramatizálás. A dráma szövegek egyéb látvány elemekkel történő kiegészítése. Ismert irodalmi alkotások részleteinek megjelenítése verbális és non- verbális kifejezési eszközökkel. Szereplő, főszereplő, hős jellemzése. A szereplők közötti cselekmény viszony felismerése. Értsék meg a tanulók, hogy kinek mi a szándéka, mi mozgatja a cselekedeteiket, egymással milyen szituációba keverednek a szereplők. Tudatos effektusok alkalmazásával keltsenek feszültségeket, mozgás és hang segítségével váltsanak ki effektusokat, színházi hatásokat. A tanulók szerepvállalása és szerep biztonsága alakuljon ki. A szereplés, produkció bemutatatása nem feltétlenül közönség előtt kell, hogy megtörténjen.