Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent Györgyi Albert) 2015 Pedagógiai pro g ram Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8182 Berhida 1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,céljai,feladatai,eszközei, eljárásai... 4 Nevelési módszerek... 8 1.2A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 1.3Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 17 1.7Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 19 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 21 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 25 2.Az intézmény helyi tanterve... 27 2.1 A választott kerettanterv megnevezése:... 27 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 37 2.5 Mindennapos testnevelés... 40 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 40 2.7 Projektoktatás... 40 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 41 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 42 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 43 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 43 2.12A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 43 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 39 A környezeti nevelési program feladata... 46 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 46 BEVEZETŐ 1. Az intézmény adatai 2

II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Cím: 8182 Berhida Peremarton-gyártelep Ibolya u. 4. OM azonosító: 037127 Telefon/Fax: 88/586-560 Telefon: 88/586-561 e-mail: admin@rakoczi pmgyt.sulinet.hu weboldal: http://www.rakoczi-pmgyt.sulinet.hu/ Tagintézmény: Általános Iskola és Óvoda Cím: 8194 Vilonya, Papkeszi u. 5./a Telefon: 88/490-120 2. Az intézmény rövid története Az iskola a peremartoni Ipari Robbanóanyag Rt. megépülése után, 1924-ben jött létre, és 1925. június 15-én 47743/1925.VIII. szám alatt nyert nyilvánossági jogot. Az iskola ekkor csak egy tanteremmel rendelkezett. A nyolcosztályos képzés általánossá válása után folyamatosan teremgondokkal küzdött, ezért váltakozó (délelőtt délutáni) rendszerben folyt az oktatás. Ezt a problémát oldotta meg az 1964-ben átadott új, korszerű iskolaépület, mellyel lehetővé vált a szaktárgyak, a testnevelés, a technika magas szintű oktatása, a napközi otthon kialakítása. Az intézményben a pedagógiai munka 1985-ig a földrengésig -, két épületben folyt. A károk helyreállítása során lehetőség nyílt az 1964-ben átadott főépület bővítésére (emeletráépítéssel), így 1986 szeptemberétől egy épületben folyik a munka. Iskolánk 1989-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. A névadó ünnepségen került sor a fejedelem mellszobrának avatására, amely Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása. 2002. szeptember 1-jén az iskola anyaintézménnyé vált, ugyanis ekkor jött létre a Közös Intézményfenntartó Társulás. Tagintézményünk új, 2000-ben átadott iskolaépületben működik, mert a régi épület viszszakerült az egyház tulajdonába. Vilonyán két összevont osztályban tanulnak negyedik osztályig a diákok, majd az anyaintézmény tanulóivá válnak. 1. Az iskola nevelési-oktatási programja 1.0 Bevezető A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint iskolánk alapfeladata a beiskolázási körzetbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér egymástól, ezért a nevelő és oktató munka is ehhez a helyzethez igazodik: tanórán 3

és tanórán kívül a nevelők nagy odafigyeléssel segítik a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságúnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola vezetése és nevelői egyaránt feladatuknak tekintik, hogy munkájuk során figyelmet fordítsanak a lakóhely, a nemzet történelmének és hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle származású helyzetű, világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás fontosságát. Tanulóink rendszeres résztvevői a különböző sportversenyeknek, ahol kiváló eredményeket érnek el. Az intézményben 2002/2003. tanévtől lehetőséget biztosítunk a nemzetiségi német nyelv, az ország- és népismeret elsajátítására. A nemzetiségi nyelvet tanuló diákjainknak 5. évfolyamtól lehetővé tesszük, második idegen nyelvként, az angol nyelv tanulását. A nemzetiségi osztályok nyelvet nem tanuló csoportja magasabb óraszámban tanulja a matematika tantárgyat, valamint első osztálytól ismerkedik az informatikával. A szabadidő értelmes eltöltését, a tehetség kibontakoztatását segítik a különböző szakkörök, melyeket a tanulói igények felmérése után, a fenntartó pénzügyi helyzete függvényében szervezünk meg. A két társult intézmény pedagógusai nagy hangsúlyt fektetnek a rendszeres, folyamatos együttműködésre annak érdekében, hogy a vilonyai tanulók minél zökkenő mentesebben kapcsolódhassanak be az anyaintézmény életébe, munkájába. A pedagógusaink törekszenek a szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudás minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudás fejlesztésének egységben való kezelésére. Felismerik a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkájuk során fel is használják őket. Képesek rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően. Önállóság jellemzi, nyitottak a külső változásokra, aktívan képesek részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában. Gyakorlati tapasztalataik beépítésével képesek a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartják a formális, a nem formális és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását. (1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás.) Képesek a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket, valamint az egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani; a pedagógiai folyamat elemei közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni; a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni; terveiket reflektív módon elemezni, értékelni a kollégákkal. Nyitottak a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre. (2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók) 4

Tudják, hogy az egyes gyerekek, tanulócsoportok tanulásának támogatása különböző stratégiákat, módszereket igényel, ezért törekszenek az életkori, az egyéni és a csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Képesek az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában. Képesek egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében. A tanulók tapasztalataira, előzetes tudására építve, ösztönzik a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat. Nyitottak az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére. (3. A tanulás támogatása) Rendelkeznek mindazzal a tudással, amely az egész életen át tartó tanulás képességének kialakításához szükséges. Képesek a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló középés hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására és megvalósítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk különböző módozatainak kidolgozására. (4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség) Képesek értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális folyamatokat, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Tudatosan kezelni az értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására; képes olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek elfogadását segítik. (5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Tudatosan alkalmazzák az értékelés különböző funkcióit a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulói személyiség fejlesztésére, önértékelési képességük kialakítására. Képes pedagógiai céljainak megfelelő értékelési eszközök fejlesztésére. (6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése) Tevékenységük során tudatosan építenek a szervezeten belüli és kívüli kapcsolatokra, együttműködési lehetőségekre. Aktívan közreműködnek a pedagógiai és szervezeti tevékenységekben. Követik és figyelembe veszik munkájukban a helyi innovációk eredményeit. Szakmai kérdésekben tájékozottság és önálló, tudományos adatokon és tapasztalatai elemzésén nyugvó véleményalkotás jellemzi. Szerepet vállalnak kezdeményező szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban. Az intézményen belül és helyi kapcsolatrendszerében szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöznek, kezdeményező szerepet vállalnak. (7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 5

Elfogadják az iskola, a pedagógusok társadalmi felelősségét, képes az iskolán belül és a helyi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni: a pedagógusszerep, - munka és -feladatok kérdéseiről. Az iskola szervezeti életét, a pedagógusokat, iskolát érintő kérdésekben állást foglalni, párbeszédet kezdeményezni. Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet töltenek be. Pedagógiai munkájukban felmerülő problémáihoz képesek adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Tudatosan élnek a kiégést megelőző technikák alkalmazásával. (8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért) 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: A Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában, valamint a Vilonyai Tagiskolájában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1.1. Az iskolában olyan légkört kívánunk megteremteni, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: tiszteletben tartjuk a gyerekek személyiségét; saját iskolai életük megszervezésébe bevonjuk a diákokat; a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; az iskola életében kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, nevelő és szülő, nevelő és nevelő között; pedagógiai munkánk során minden intézkedésünket, cselekedetünket, döntésünket az az elv vezérli, hogy ezek során a tanuló mindenek felett álló érdeke érvényesüljön. 1.2. Iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; 6

az iskola olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; nevelőmunkánk során szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk kibocsátani; fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az eredményes egyéni tanulás módszereit; szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni és megelőzni a rosszat; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, gyakoroltatására; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 1.3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a település polgárai; tovább ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a település közoktatási és közművelődési intézményeivel; nevelőink fontos feladatuknak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven, továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett települési szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 1.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen minél több pozitív tulajdonságot egyesít magában. 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 7

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 2.1. Az élet tisztelete, védelme a természeti környezet megóvása, igény az élhető, egészséges, tiszta környezet iránt; az állatok és a növények védelme, szeretete; fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2.2. Az ember testi és lelki egészsége; az egészség megőrzésének fontossága; az egészséges és kulturált életmód iránti igény; a testmozgás iránti igény; az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 2.3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom) felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 2.4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség). 2.5. A család szeretete, a szülők és a felnőttek iránti tisztelet. 2.6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben udvariasság, figyelmesség; mások szokásainak, véleményének és tulajdonának tiszteletben tartása; fegyelem és önfegyelem; közösségi érzés és áldozatvállalás; törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 2.7. A világ megismerésének igénye igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 2.8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete a nemzeti kultúra ápolása; a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8

2.9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás a hazánkban élő kisebbségek és nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 2.10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete az emberek egyenlőségének elismerése; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére; Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott, személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszerek 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés Ellenőrzés Ösztönzés 9

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás Nemzeti alaptantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek; (Természetesen elsődleges célunk, hogy iskolánk tanulóinak többsége a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességeinek megfelelő legjobb szinten feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 1.2.2. A tanulók értelmi nevelése Feladatunk: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése; a világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése. 1.2.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladatunk: az emberi együttélés szabályainak megismertetése; a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása; a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 1.2.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladatunk: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása 1.2.5. A tanulók akarati nevelése Feladatunk: az önismeretre, a személyiség kibontakoztatására irányuló igény felébresztése; 10

a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 1.2.6. A tanulók nemzeti nevelése Feladatunk: a lakóhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése; a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. 1.2.7. A tanulók állampolgári nevelése Feladatunk: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 1.2.8. A tanulók munkára nevelése Feladatunk: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása; a jól végzett munka örömének megismertetése; a tanulók önellátásra és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 1.2.9. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladatunk: a tanulók testi adottságainak fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése; egészséges, edzett személyiség kialakítása; az egészséges életmód és táplálkozás, valamint az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: - állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; - ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; - legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; - tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; - legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; - ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; - érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát. Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. 11

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül valósul meg. Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint baleset megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor. Elsősegély-nyújtási ismereteket szereznek a tanulók a különböző tanórákon, a tananyagba integrálva. Alsó tagozat környezetismeret órákon. Felső tagozaton fizika, kémia, biológia, technika és életvitel, testnevelés és osztályfőnöki órákon. Elsősegély-nyújtás és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyrendszerében NAT 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGI TERÜLET TERMÉSZETISMERET (5 6. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Önfenntartás. Alapfokú elsősegélynyújtás. BIOLÓGIA (7 8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Egészség. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. FIZIKA (7 8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. 12

KÉMIA (7 8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A gyerekek ismerjék meg az elsősegély-nyújtás célját, elemi szabályait, menetét A tanulók ismerjék a segélykérés módját, menetét Sajátítsanak el néhány alapvető segítségnyújtási módot Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a.) tanítási órákon (elméleti ismeretek) b.) lehetőség szerint előadások, szakkörök formájában (ÁNTSZ, Védőnői Szolgálat, Katasztrófavédelem, Mentők) (gyakorlati ismeretek) 1.4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladatunk: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 1.4.1. A tanulóközösségek fejlesztésében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele Feladatunk: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermekek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásából az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé, közösségé válásáig. 1.4.2. Az önkormányzás képességeinek kialakítása Feladatunk: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért öszszehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 1.4.3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladatunk: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 1.4.4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladatunk: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.4.5.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 13

A tanulói személyiség fejlesztésének színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.) a motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 1.4.6.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: a.)hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés születésnapjáról. (márc.27.) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - október 6. (Aradi Vértanúk) /a mindenkori 1. és 5. osztály/ - október 23. (1956) /a mindenkori 4. és 8. osztály/ - Mikulás /testvér osztályok/ - Karácsony /DÖK/ - Magyar Kultúra Napja - március 15. (1848) /a mindenkori 3. és 7. osztály/ - március 27. (Rákóczi) /a mindenkori 2. és 6. osztály/ - Költészet napja - Holocaust Világnapja - Anyák napja /alsó tagozat/ - Gyermeknap /DÖK/ - Nemzeti Összetartozás Napja - Ballagás /a mindenkori 7. és 8. osztály/ - Tanévnyitó /a mindenkori 8. osztály/ Hagyományőrző rendezvényeink ezen felül - Rákóczi kupa /kispályás labdarúgó torna/ - Szavalóverseny /a névadó születésnapján több iskola részvételével/ - Télbúcsúztató farsangi karnevál - Színházlátogatás (10 db alsó-, 10 db felső tagozatos bérlet biztosításával) 14

b.) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 1-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítás nélküli munkanapokon összevont csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz tanuló számára igénylik. A napközi otthon az általános iskolai nevelés és oktatás szerves részeként hozzájárul a tanulói személyiség fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a gyermekek érzelmi életének gazdagításához. Családias légkörével helyes közösségi szellemre szoktat. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulók mindennapos felkészülését a tanítási órákra. Tanulási technikákat, módszereket nyújt és gyakoroltat. Napközis tanórák: A napközi otthon tanulói a felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatokat az évfolyamtól függő szabályozás szerint- a kijelölés napján vagy a másnapi órarendre való tekintettel, a napközis tanórákon oldják meg a tanulók. - A napközis nevelőnek törekednie kell a minőségi ellenőrzésre (zöld szín), ez különösen az 1-2. évfolyamon határozott elvárás. A tanulók ezt követően lehetőség szerint javítsák is ki hibáikat. A mennyiségi ellenőrzést a nevelő mindig köteles elvégezni. Az ellenőrzés tényét (vagy esetleges, rendkívüli ok miatti elmaradását) és szintjeit a szülők számára értelmezhető módon- naponta jelezni kell. A tanórák szolgálják a kötelező házi feladat elvégzésén kívül a differenciált felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is! Az időkeret további felhasználásakor is szem előtt kell tartani a tehetséggondozást, az egészség és környezeti nevelést, a testmozgás szükségességét, a mentálhigiénét. A napközi szervezése: A csoportokat lehetőleg egy évfolyam tanulóiból alakítjuk ki, és amikor mód van rá, egy osztály egy napközis csoportot alkothat. Feladatainkat a szülőkkel történő szoros együttműködéssel oldjuk meg. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. A napközi otthon szorgalmi időben működik. A napközis foglalkozás célja: A tanári/tanítói munka kiegészítése Az anyanyelv, az olvasás megszerettetése A tanulás optimális feltételeinek biztosítása Jeles napok, híres emberek megismertetése Az étkezési kultúra javítása A házirend betartatása, következetességre nevelés Önművelés igényének kialakítása A testi és lelki egészség harmonikus összehangolása c.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 15

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. d.) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. e.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a tanítók vagy a szaktanárok végzik. f.) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit-, és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a hit- és vallásoktatáson részt nem vevő tanulóknak erkölcstan órán kell részt venniük. 1.4.7 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére, valamint az iskola hagyományainak ápolására az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segítségével. 1.4.8.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: a.) Szakkörök A különféle szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, érdeklődési körének bővítését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. b.) Tanulmányi kirándulás Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanévenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. c.) Lépd át határtalanul! 16

A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíthetik, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó foglalkozások. Célja, hogy diákjaink megismerhessék a történelmi Magyarország lakóinak életét, történetét, szokásait. Lehetőség szerint élő kapcsolatot alakítsanak ki az anyaországi és a határon túli területek fiataljaival. A mindenkori 7. osztály vesz részt, pályázat útján. A programban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Anyagi támogatást adhat iskolánk alapítványa, a szülői munkaközösség, illetve cégek, más civil szervezetek, egyházak felajánlásai is elfogadhatóak. d.) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület tanulóinkat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e.) Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f.) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon ingyenesen látogatható iskolai könyvtár segíti. g.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmény, sportszer stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. h.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 1.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 17

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 18

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.0. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának pedagógiai programja A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan és szegregáltan is történik. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: az enyhe fokban értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával, a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal, az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével, 19

az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. A nevelés-oktatás fő feladatai: az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával, az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai. Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. Közös követelmények a tanítási órákon A SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervben megvalósításra kerülő közös követelményeket az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével, s az Irányelvekben megfogalmazottakkal. A közös követelmények megvalósítását valamennyi tantárgyra és pedagógiai szakaszra átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: - társadalmi beilleszkedés, - a gondolkodás, a megismerés - hon és népismeret, - környezeti nevelés, - kommunikációs kultúra, - testi és lelki egészség, - tanulás, - pályaorientáció / énkép és én tudat / Részletes követelmények: Törvényi kereteit az Irányelvekben megfogalmazott, évfolyamokra bontott követelmények tükrében kívánjuk megvalósítani, szükség szerint kihasználva az évfolyamok és osztályok közötti átjárhatóság lehetőségét. 20

A nevelési funkciók viszonylatában - kiegészítve az oktatás területét- a személyiség diagnosztikus eljárásokkal történő szűrését célozzuk meg. Ennek jelentőségét a sokoldalú információszerzésben látjuk. 1.6.0.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók fogyatékosságának megfelelő, legmagasabb szintű képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtani, az iskola olyan- az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató és nevelő tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök / irodalmi, történelmi hősök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban. Iskolánk kapcsolatait tágabb társadalmi szférára is kiterjesztjük a közösségfejlesztés érdekeinek megfelelően. Az enyhe fokban értelmileg sérült tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. 21

Együttműködés és kapcsolatkiépítés az óvodával. Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése. A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében. Napközis ellátás biztosítása az arra igényt tartó tanulók számára. Az életviteli gondok, nevelési nehézségek segítése a családok és a szülők vonatkozásában. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérőek. Célunk, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható), tanórán tanulható tantárgyak; tehetséggondozó foglalkozások; a nívócsoportos oktatás; az iskolai sportkör; az énekkar; a szakkörök; a versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház - és múzeumlátogatások stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás, a pályaválasztás segítése. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk pedagógusai különböző képzési és önképzési formákban felkészülnek a tanulási zavarok diagnosztizálására, illetve az egyes területek fejlesztésére. A tanulási kudarc okai lehetnek: a.) tanulási nehézség: amely tanulási szokásokban, viselkedésben, munkához való hozzáállásban jelenik meg. b.) tanulási zavarok: tanulási problémák, részképesség zavarok stb. 22

A tanulási nehézségek, zavarok enyhítését a következő tevékenységek, szervezeti formák segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; napközi otthon; tanulószoba; egyéni foglalkozások (Tanulási műhely) a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása szakvélemény alapján mentesítés egyes tantárgyak tanulása, illetve értékelése alól a továbbtanulás irányítása, segítése 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak enyhítése. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ezen irányú munkáját. Ezen belül feladati közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 3. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok minél előbbi feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel azok súlyosabbá válását. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 23