IV. évfolyam 3. szám, 2004. március www.misszio.hu Misszió Világ regionális egészségvédelmi havilap Egy kicsi mozgás mindenkinek kell! Bár a szív-érrendszeri betegség a leggyakoribb halálok Magyarországon, tudjuk, hogy a betegség kialakulása megelôzhetô a rizikófaktorok számának csökkentésével, a korai kezeléssel, illetve az életmód megfelelô megváltoztatásával. A Misszió Egészségügyi Központ által irányított betegellátási modell egyik kiemelt célja, hogy a területén élôk között megtalálja azokat, akiket fokozottan fenyeget a szív-érrendszeri betegség kialakulása. Fontos az is, hogy a megtalálást kövessék azok a lépések, melyekkel csökkenteni lehet a kockázatokat, hiszen csak így ôrizhetô meg az emberek egészsége. Természetesen e cél eléréséhez szükséges az érintettek aktív részvétele is, aminek az az alapja, hogy tudatosítják magukban a saját egészségükért viselt felelôsségüket. A magas kockázat felismerése céljából alakították ki a Miszszió szakemberei azt a kérdôívet, amivel a Misszió modellbe tartozó lakosok közül már biztosan nagyon sokan találkoztak, és sokan ki is töltötték azt. Fokozott kockázat esetén a háziorvos vizsgálatra hív, és a kivizsgálást követôen indokolt esetben gondozásba veszi a beteget. Eddig 15 397 kérdôívet töltöttek ki, ezekkel 6 400 magas rizikójú személyt találtak, s közülük 1 930 esetben a szükséges vizsgálatok is megtörténtek. A szív-érrendszeri betegségek kialakulásáért általában több rizikótényezô együttes fennállása a felelôs. Kockázati tényezôt jelent a családi hajlam, a 35-65 év közötti életkor, a tartós stressz állapot, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás. A férfiak fokozott kockázatot viselnek. Egyes kóros állapotok fennállása is növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulását, ilyen a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsírszint, valamint a cukorbetegség. Magyarországon a lakosság közel 20%-a elhízott, és 30-40 %-a túlsúlyos. Az elhízottak és a túlsúlyosak közül többen szenvednek magasvérnyomásban, koszorúér-, valamint cukorbetegségben, mint a normál testtömegûek közül. A kövérek körében gyakrabban fordulnak elô egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az elhízás oka leginkább a helytelen életmódban (kevés mozgás, rossz táplálkozási szokások) keresendô, és csupán kisebb részben más betegségben vagy öröklött hajlamban. Az egészséges fogyókúra a felesleg fokozatos és mérsékelt csökkentését, majd az alacsonyabb testsúly tartós megôrzését jelenti. Az az optimális, ha a csökkenés heti 0,5-1 kg. A drasztikus, gyors fogyókúrákkal látványos eredményt lehet ugyan elérni, de az nem tartható hosszú távon és nagy a visszahízás esélye. A fogyókúra akkor tekinthetô sikeresnek, ha azt követôen legalább egy évig sikerül tartani az alacsonyabb súlyt. Folytatása a 2. oldalon 5 éves a Misszió A Misszió Egészségügyi Központ február 19-én tartotta 5. születésnapját. Ez alkalomból a 150 vendégnek munkatársaink és a szakterületükön elismert külsô szakemberek közel 40 elôadást tartottak az elmúlt 5 év eredményeirôl, tapasztalatairól. A nap elôadásainak anyagai elektronikus formában megtalálhatóak a www.misszio.hu weboldalon az Aktualitások menüpont alatt. Új szolgáltatás Március elején avatták fel a Veresegyházi Idôsek Otthona medencefürdôjét és fizioterápiás részlegét. A közel 12 millió forintos beruházás egy részét az intézmény a Miszszió Egészségügyi Központ Kht által kiírt Fejlesztési Pályázaton elnyert összegbôl, a fennmaradó részt pedig magánszemélyek adományaiból és alapítványi támogatásból fedezte. A hidromasszázs medence nagy segítség a lakóknak, hiszen a vízben történô rendszeres és szakember által felügyelt mozgás segít a kondíció megtartásában és az állapotromlás késleltetésében. Segítség az önkormányzatoknak A Misszió Egészségügyi Központ a modellhez csatlakozott valamennyi település önkormányzatának megküldte a helyi lakosság egészségi állapotával kapcsolatos adatokat tartalmazó beszámolót. Ebbôl a döntéshozók megtudhatják, hogy 2002. októbere és 2003. szeptembere között milyen gyakran és milyen okokból keresték fel a lakosok háziorvosukat, fogorvosukat, a különféle szakrendeléseket, vagy kerültek kórházba. Ezen felül egyebek mellett megismerhetik a helyi gyógyszerfogyasztási szokásokat. Továbbá részletes beszámolót kaptak a településen folyó prevenciós munkáról és egészségügyi felvilágosításról. A modell szervezôi remélik, hogy ezek az információk a képviselôk segítségére lesznek a település életét befolyásoló döntések elôkészítésében.
2 Misszió Világ A kockázatcsökkentô programokon való részvétel költségeit a Misszió Egészségügyi Központ biztosítja az irányított betegellátási modellbe tartozók részére. Folytatás az 1. oldalról Egy-egy rizikótényezô megszüntetése segíthet a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának megelôzésében is. Ezért a Misszió kockázatcsökkentô programok szervezésével teremt lehetôséget a túlsúly megszüntetésére, csökkentésére. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával indított testsúlycsökkentô programunk személyre szabott táplálkozási tanácsokkal, és rendszeres testmozgás biztosításával nyújt lehetôséget a legveszélyeztetettebb 35-65 éves korosztály túlsúlyos tagjainak a kockázatcsökkentésre. A Misszió modellbe tartozók részvételi költségeit a Misszió fizeti. A Misszió modell területén dolgozó prevenciós aktivista hálózatunk lehetôvé teszi, hogy minden hozzánk tartozó településen a helyi igényeknek, lehetôségeknek megfelelô kockázatcsökkentô program mûködjön. A modell munkatársai áprilistól heti két alkalommal torna, és heti egy alkalommal diétás foglalkozások szervezésével állnak a lakosság rendelkezésére. A kockázatcsökkentô programra mindenki a településén dolgozó prevenciós aktivistánál jelentkezhet (lásd a táblázatunkat!). Abasár Adács Aldebrô Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Andornaktálya Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Aszód Tóth Zs. Istvánné (06-30) 640-5536 Atkár Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Besenyôtelek Csire Ágnes (06-36) 542-171 Budapest XVII. kerület Vágó György (06-1) 256-4655 Csomád Csömör Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Domoszló Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Dormánd Csire Ágnes (06-36) 542-171 Eger Egerbakta Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Egerfarmos Csire Ágnes (06-36) 542-171 Egerszalók Egerszólát Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Erdôkertes Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Erdôtelek Felsôtárkány Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Fót Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Füzesabony Csire Ágnes (06-36) 542-171 Galgamácsa Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyöspata Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Heves Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Hévízgyörk Tóth Zs. Istvánné (06-30) 262-9465 Hort Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Isaszeg Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Kál Kápolna Kerecsend Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Kisköre Kompolt Maklár Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Markaz Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Mezôszemere Mezôtárkány Csire Ágnes (06-36) 542-171 Mogyoród Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Nagyréde Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Nagytálya Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Nagytarcsa Kiss Lajosné (06-28) 450-251 Noszvaj Novaj Ostoros Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Ôrbottyán Szada Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Szihalom Csire Ágnes (06-36) 542-171 Szücsi Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tenk Vincze Pap Jánosné (06-20) 927-6625 Tura Tóth Mihályné (06-20) 340-583 Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Vámosgyörk Bódi Ferencné (06-30) 967-4450 Veresegyház Dengelegi Zsuzsanna (06-30) 542-1116 Visznek Bódi Ferencné (06-30) 967-4450
2004. március 3 Negyedik éve a Misszióban... Annak idején, amikor bekapcsolódtam a Misszió munkájába, úgy gondoltam, nem lesz ez olyan nehéz. Akkor már több, mint 10 éve voltam kommunikációs és önismereti csoport tanár, gondoltam, van már annyi rutinom és tapasztalatom, hogy a serdülôkorukat intenzíven megélô középiskolás tanítványaim után az általános iskolás gyermekekkel is megtaláljam a megfelelô hangnemet. Aztán jócskán volt részem meglepetésekben! Sokat változott ám a világ, nem számoltam azzal, hogy a most felnövô csemeték aktivitásuk (néha hiperaktivitásuk!) mellett, az önérvényesítést, sôt az agresszivitást is gyakorolják. Ebbôl erednek a negatív tapasztalataim, és annak a meggyôzôdésemnek az erôsödése, hogy minden általános és középiskolában rettentôen fontosak lennének a kommunikációs és önismereti foglalkozások. Szerencsére én egy olyan középiskolában tanítok, ahol a személyiségfejlesztés pedagógiai programunk központi részét alkotja. A Misszió -s órák számtalan olyan ellátatlan területét tárták fel a gyermeki léleknek, amelyek egyensúlya nélkülözhetetlen lenne a harmonikus személyiségfejlôdéshez. A rendelkezésünkre álló 4 óra nagyon kevés, de ha azt nézzük, hogy máshol ennyi sincs, ahhoz képest sok és nagyon hasznos. Az osztályfônökök gyakran fejezik ki köszönetüket, hálájukat, mert e kötetlen órák kitárulkozós, ôszinte légkörében néha sikerül a mélyen gyökerezô, kemény ellentéteket ellenségességeket, elôítéletességeket jó irányba terelnünk. Ez még akkor is pozitívum, ha a folyamatok végigkísérésére, további irányítására már nincs lehetôségünk. A különbözô iskolák között nagy különbségek tapasztalhatók, még egyazon településen vagy városon belül is. Ez meghatározza, hogy a programban javasolt és az általunk bôvített ismeretanyagok, játékok, egészség- és mentálhigiénés feladatok közül melyeket használjuk. Minden csoportnak más és más az értelmi, érzelmi és szellemi szintje, s ez dönti el, hogy mennyit és mit bírnak el, mi az, amire bôvebben ki kell térni, amivel többet kell foglalkozni. Így például az egészséges életmódra való nevelés, az egészséges táplálékokkal való foglalkozás sokkal nehezebben megy a falusi iskolákban. Nagyon hiteles, meggyôzô érvelésre, sok elrettentô példa bemutatására van szükség ahhoz, hogy ha kétkedéssel fogadják is, de elültethessük azt a gondolatot, hogy nem a kolbász, a töltött káposzta, a hamburger, a chips és a cola a legegészségesebb és legfinomabb falatok a világon. Hasonló gondolkodással persze a városi iskolákban is találkozunk, de itt néha segítségünkre van néhány gyerek, akiknek a családjában már fertôz az egészséges életmódra való törekvés. Úgy érzem azonban, hogy a gyerekek érzelmi, erkölcsi megnyilvánulásai terén sokkal nagyobb hiányosságokkal találkozunk, mint a testi egészséggel kapcsolatos ismereteket illetôen. Döbbenten tapasztaltuk, hogy az el nem fogadó, kirekesztô, elôítéletes magatartás milyen mélyen gyökerezik a mai családok gondolkodásában, és ezt a gyerekek milyen pôre, kegyetlen formában nyilvánítják osztályuk egyes tagjai felé. Számtalan esetben kellett foglalkoznunk ezzel a problémával, jelezve az osztályfônök felé a hitelrontás, a közösségen belüli megszégyenítés eseteit. Azzal áltatjuk magunkat, hogy talán sikerült néha olyan közös feltáró beszélgetést folytatnunk, amely megingatta az intoleráns, nagyon elôítéletes gyermekek addigi hitét a felsôbbrendûségben és a nem egyenlô elbírálás jogosságában. A fentebb leírtak csak egy vékony szeletét mutatják azon tapasztalatoknak, amelyeket missziós munkánk során szereztünk. Mindent egybevetve úgy érzem, hogy ezek az órák nagyon hasznosak, fontosak, több is elkelne belôlük, s mi magunk is gazdagodtunk általuk, többek lettünk. Bármilyen nehéz is a foglalkozások megszervezése, az utazás, a felkészülés, a különbözô csoportokhoz való állandó alkalmazkodás, mindent pótol a már sokszor elhangzott köszönet, mely a legtöbbször valahogy így hangzik: Nagyon jó óra volt, köszönjük, hogy itt tetszettek lenni. Mikor tetszenek újra jönni? Még az arcukon látható csalódottság is dicséret számunkra, amikor meghallják, hogy csak jövôre találkozunk ismét. Zeck Lenke pszichológus-pedagógus (Eger) A Misszió Egészségügyi Központ munkatársai nevében, megköszönjük megtisztelô bizalmát, amivel hozzánk fordult. Tisztelettel kérjük, hogy az intézmény állagának megóvásához, fejlesztéséhez adója 1%-ának felajánlásával szíveskedjék hozzájárulni. A felajánlást a Misszió az életért alapítvány 18679267-1-13 javára teheti meg, amennyiben elégedett a Misszió Egészségügyi Központ szakemberei által nyújtott szolgáltatásokkal. Segítségét, támogatását a kollégáim és a magam nevében nagy tisztelettel köszönjük Jobban Eszter, igazgató
4 Misszió Világ Nekem nôsz nagyra szentem! A múlt hónapban a szervezet energiaegyensúlyának fontosságáról írtunk. Ezúttal a gyermekkori elhízás következményeit, megelôzésének lehetôségeit foglaljuk össze. Legutóbb arról beszéltünk, hogy, ha az energiaegyensúly tartósan felborul, fogyás vagy hízás következik be. Ha a bevitt energia tartósan kevesebb, mint a szervezet szükséglete, akkor a testsúly csökken, ha tartósan több, akkor viszont hízás az eredmény. Most a helyzet súlyosságára való tekintettel elsôként a gyermekkori elhízás következményeit, megelôzésének lehetôségeit foglaljuk össze. A drámaian magas felnôttkori túlsúly és az elhízási arány mellet (hazánkban a lakosság 60 %-a túlsúlyos, illetve kövér) az utóbbi években ugyanis ugrásszerûen megnôtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek és serdülôk száma is. Ez azért különösen veszélyes, mert a túlsúly számos felnôttkori krónikus betegség (például: magasvérnyomás, kettes típusú cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, metabolikus X-szindróma) melegágya. Ezért, ha gyermekünk egészsége fontos számunkra, azzal tesszük a legtöbbet értük, ha odafigyelünk testsúlyukra és megelôzzük a kóros elhízást. A társadalom a kövér embert csökkent értékûnek ítéli, a kövérséget a csökkent akaraterô megnyilvánulásának, emiatt szégyellni való vagy sajnálatra méltó dolognak tartja. A gyermekek viszonyulása kegyetlenebb. Gyakran csúfolják kövér társaikat, sôt a gyermekközösségek tagjai kevésbé tolerálják az elhízottakat, mint a fogyatékos társaikat. Az elhízott gyermekekben kisebbrendûségi érzés fejlôdik ki, önértékelésük csökken. Elszigetelôdésük miatt súlyos depresszió is kifejlôdhet. A pszichés zavarok befolyásolása az elhízás eredményes kezelésének nélkülözhetetlen feltétele. A túlsúly kialakulásának gyermekkorban három oka lehet. Örökletes, illetve genetikai tényezôk (de ez az összes elhízás mindösszesen 1-5%-a!); a mozgáshiány (a 10-16 éves korosztály az iskola utáni szabadidejébôl heti 24-28 órát ül, fekszik a tévé, a számítógép és a videojátékok elôtt); egészségtelen táplálkozás, illetve ezek kombinációi. Döntô a hagyomány Az esetek 95 százalékában életmódbeli okok húzódnak meg a túlsúly mögött. Ha mindkét szülô kövér, gyermekeik 2/3-a elhízott lesz. Ha csak az egyik szülô túlsúlyos, akkor a gyermekek fele jár így. Ha mindkét szülô normál testalkatú, a gyermekeik közül csak 9 százalék lesz kövér. Az okok azonban nem a genetikában keresendôk, hanem a szülôk, nagyszülôk kövérségét (is) okozó életmódi tényezôkben, amelyeket a gyermek mint követendô életmódmintát megörököl, átvesz. Bármi legyen is a kisgyermek elhízásának oka, itt is csak arról van szó, hogy többet eszik, mint amennyit anyagcseréje, növekedése, hôszabályozása igényel. Fontos szerepet játszanak az elhízásban a környezeti hatások, a család táplálkozási szokásai, az anyai féltés, a szeretet kifejezése az ételekkel, a túltáplálás. A mamák hajlamosak arra, hogy kifejlesszék a gyermek édesség iránti fokozott igényét. Sok családban a túlságosan féltett gyerekeket a sportolástól is kímélik, ami természetesen nagyon nincs rendjén, mert a fejlôdô szervezetnek még nagyobb szüksége van a sportra, mint a felnôtteknek. A test zsírtartalmának gyarapodása a zsírsejtek számának és nagyságának növekedésével, valamint e két lehetôség kombinációjából egyaránt adódhat. A zsírsejtek száma az elsô életévben és a prepubertásban növekszik elsôsorban. Felnôttkorban inkább a már meglévô zsírsejtek mérete nô. Az általuk tárolt zsírmennyiség végsô soron az energia-bevitel és felhasználás függvénye. Mikor kövér egy gyerek? A probléma nagyságának pontos meghatározását sokáig megnehezítette, hogy nem volt egységes mércéje a gyermekkori elhízásnak. A jelenleg elfogadott módszer szerint a gyermekek TESTTÖMEG-NÖVEKEDÉSI TREND AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1963-1991. Életkor / év Fiúk Lányok Túlsúlyos % Elhízott % Túlsúlyos % Elhízott % 6-11 év 1963-65 15,2 5,2 15,2 5,2 1971-74 8,2 6,5 13,9 4,3 1976-80 19,9 7,9 15,8 7,0 1988-91 22,3 10,8 22,7 10,7 12-17 év 1966-70 15,1 5,2 15,2 5,2 1971-74 14,9 5,3 19,7 7,2 1976-80 16,3 5,4 15,5 6,0 1988-91 21,7 12,8 21,2 8,8 A helyzet Európában és Magyarországon is szinte ugyanez. 2001-es összesített eredmények alapján a túlsúlyos gyermekek aránya Európában kb. 14-22%, az elhízottak aránya pedig 9-13%.
2004. március 5 fejlôdésének megítélésére korcsoportonként összeállított növekedési táblázatokat használunk. Nehézséget okoz, hogy a különbözô országokban végzett vizsgálatok során más-más értéket alkalmaztak az elhízás meghatározásának. Az ellentmondások feloldására 2000-ben elindult és jelenleg is tesztelés alatt áll az a módszer, amely alapján világszerte egységesen határoznák meg a gyermekkori elhízást. E rendszer szerint 25 BMI felett túlsúlyról, 30 BMI felett elhízásról beszélünk. (A BMI a kg-ban mért testtömeg elosztva a méterben mért testmagasság négyzetével.) A BMI a csecsemôkorban erôteljesen emelkedik, az elsô csúcspontot körülbelül a gyermek 9 hónapos korában éri el. Ezt folyamatos csökkenés követi, amely a minimumát 3-7 éves kor között éri el. Majd a BMI újabb, második emelkedô tendenciát mutató szakasza következik, amely a felnôttkorig tart. Ezt a második, fokozott növekedési szakaszt a szakemberek kulcsfontosságúnak tartják a gyermek késôbbi, esetleges túlsúlyos élete szempontjából. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekek fejlôdése rendkívül különbözô, éppen ezért pontosan csak személyenként ítélhetô meg. Hiszen egy túlsúlyos csecsemôbôl nem feltétlenül lesz elhízott serdülô, késôbb pedig felnôtt. Átmenet a felnôtt súlyba A csecsemôkori elhízás ritkán vezet kövérséghez a gyermekkor késôbbi szakaszában. 4-5 éves korra az elhízott csecsemôk csak 3 százaléka marad kövér, és erre az idôszakra a normál testsúlyú csecsemôk 1 százaléka is elhízott lesz. A 7 éves elhízott gyermekek 41 százaléka lesz kövér 20-30 éves korában, míg normál testsúlyú társaiknak csak 11 százaléka hízik el felnôttkorban. A 10-13 éves kövér lányok 72 százaléka kövér lesz 31 éves korában is, s az elhízott fiúk esetén ez az arány 74 százalék. Ezzel szemben a normál testsúlyúak felnôttkorra 11-31 százalékban válnak kövérré. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a kövér gyermekek nagyobb arányban válnak kövér felnôtté, mint a normális testsúlyú kortársaik. Az elhízás esélye annál nagyobb, minél késôbbi gyermekkorban észlelhetô a kövérség. Annak az esélye, hogy valaki kövér felnôtté válik, akkor a legnagyobb, ha 7-11 éves korában kövér. Ezért a gyermekkori elhízás kezelését ajánlatos 11 éves kor elôtt megkezdeni, hogy egészséges, normál testsúlyú felnôtté váljon a gyermek. Felesleges következmények A gyermek- és serdülôkori elhízás igen elônytelen hatással van a szívre és a keringési rendszerre. A fokozatosan kialakuló szívizom-megnövekedés jelei ultrahang-vizsgálattal már gyermekkori elhízás esetén is kimutathatók. Az emelkedett vérnyomás gyakorisága az elhízott gyermekek és serdülôk körében 10-30 százalékra tehetô. A hipertóniás gyermekek fele elhízott. Azon fiatal felnôttek vérnyomása, akik gyermekkorukban kövérek voltak, magasabb, mint azoké, akik normál testalkatúak voltak. Romlanak a légzôrendszer funkcionális állapotát jelzô paraméterek is. A vitálkapacitás és a kilégzési maradék-levegô csökken. A légzésfunkciók kóros változása csak kifejezett súlyfölösleg esetén észlelhetô. Az elhízott gyermekek hajlamosabbak felsô légúti hurutos megbetegedésekre. A kövér gyermekek általában kisebb teljesítményre képesek. A fittség hiánya jelentôsen hozzájárul ahhoz, hogy passzívvá válnak, ami elszigetelôdésük fontos tényezôje. Az elhízás emésztôszervi szövôdményeivel gyermekkorban ritkán találkozunk. Epekövesség A TESTSÚLYHOZ VISZONYÍTOTT ÁTLAGOS ZSÍRTARTALOM (%) szüléskor 12 6 hónapos korban 30 5 éves korban 12,5-15 10 éves korban 18 18 éves fiúk 15-18 18 éves lányok 20-25 felnôtt férfi 20 felnôtt nô 30 azonban fiatal felnôttekben, sôt serdülôkben is tapasztalható, elsôsorban, a koleszterin anyagcsere felgyorsulása miatt. A hasnyálmirigy-gyulladás ritkán, elhízott serdülô lányoknál gyakrabban fordul elô. Az ortopédiai elváltozások, a lúdtalp a nagy testsúly okozta fokozott teher miatt gyermekeknél és serdülôknél is gyakran észlelhetô. A tartósan magas testsúly az ízületeket is fokozottabban igénybe veszi, ezért a testmozgás formájának a megválasztásánál ezt figyelembe kell venni. Bôrgyógyászati problémák közül gyakrabban fordulnak elô a gombás bôrfolyamatok és furunculosis. Szeretni! bármilyen is Az elhízás káros következményei közül nagyon jelentôsek az emocionális és pszichés zavarok, amelyekkel az elhízott gyermekek és serdülôk nap mint nap küzdenek és melyek életüket gyakran megkeseríti. A leggyakoribb pszichológiai probléma az önbecsülés hiánya. Erre érzékeny gyermekek oly mértékben válhatnak depresszióssá, hogy számukra pszichoterápia szükséges. Az egyik legfontosabb dolog, amit a szülô túlsúlyos vagy elhízott gyermeke érdekében tehet, hogy állandóan érezteti vele, hogy testsúlyától függetlenül szereti ôt. Ha bármilyen testsúllyal is elfogadjuk gyermekünket, nagyobb a valószínûsége, hogy ô is jól fogja érezni magát saját bôrében. Varga Terézia dietetikus
6 Misszió Világ Szülôk dilemmája: mit sportoljon Az utóbbi idôkben egyre többet hallani erejük teljében levô élsportolók súlyos egészségromlásáról, illetve hirtelen haláláról. Ezek a hírek már-már megingathatják azt a hitet, hogy a sport maga az egészség. Mi az igazság? Mit kell mérlegelnie egy szülônek, mielôtt versenysportra adja a gyerekét? e kérdések megválaszolásában segít szakember szerzônk. Napjainkban szinte már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a sport egészséges. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy megannyi betegség rizikófaktorának csökkentéséhez járul hozzá például ritkítja a cukorbetegség, az elhízás, a magasvérnyomás ritkább elôfordulását. Ezen felül a sportolás közben felszabaduló úgynevezett boldogsághormonok (endorfin) révén hozzájárul pszichés állapotunk javulásához, egy jó közérzet állandósulásához is, mely a 21. századi, stresszel teli, rohanó világunkban nem elhanyagolható tényezô. Jogosan merül fel azonban a kérdés bennünk, hogy ha a sportolás valóban olyan egészséges, akkor miért nôtt az utóbbi 10 évben a gyermek és serdülôkorúak sportsérülésének aránya ellentétben a közlekedési, vagy háztartási balesetekével, s annak ellenére, hogy a szervezett sportban résztvevô tanulók száma 12 százalékkal csökkent? Az aggódó szülôkben pedig felmerül a kérdés: sportoljon-e a gyermek, vagy talán kevésbé veszélyes az inaktivitás? Mely sportágat válassza a gyermekünk? Megelôzhetôek-e a sportolásból adódó sérülések? A mozgásigény kielégítése minden korosztály számára elengedhetetlen fontosságú, nem mindegy azonban, hogy milyen formában és milyen intenzitású terheléssel elégítjük ki eme szükségletünket. A növekedésben lévô szervezet érzékenyebb a terhelésekre, mint a felnôtt emberé. Sajnos gyakran pont ehhez a korosztályhoz kerülnek a legkevésbé tapasztalt edzôk, akik nem mindig vannak tisztában a fiatal sportolók sérülés és túlterhelés iránti MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap közepén 65 ezer családhoz, 240 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 60 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 43.200,- 1/4 (81 x 122 mm) 78.000,- 1/2 (168 x 122 mm) 144.000,- 1/1 (168 x 244 mm) 264.000,- (az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék. Telefon: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795. különleges érzékenységével, és felnôttekként kezelik a gyermekeket. Gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy a tehetséges fiatal sportolókat egy vagy több korosztállyal feljebb is elindítják a versenyeken, s mire valóban a felnôtt korosztály versenyzôi lennének, beleunnak a folytonos megmérettetésekbe, motivációjuk lankadni kezd, és szélsôséges esetben akár hátat is fordíthatnak a sportnak. A sportsérüléseknek két nagy csoportját különíthetjük el. A sportbalesetekét, melyek egy adott idôpontban bekövetkezett károsító hatást, traumát jelentenek (például labdajátékosoknál a felugrás utáni rossz talajfogás, melynek következtében a bokaszalagok részlegesen, vagy teljesen elszakadnak) és a sportártalmakét, melyek a szervezetet károsító hatások hosszabb idejû fennállásának hatására következnek be, és általában visszafordíthatatlan elváltozásokat okoznak (például X vagy O láb esetén a térdizületben lévô porcok kopása). Az akut sérülések (sportbalesetek) felismerése nem okoz gondot sem az edzô, sem a szülô, sem pedig a sportoló számára, hiszen a sérülés oka egy meghatározott erôbehatás. A baleset (pl.: vállficam) bekövetkezése után azonban különösen fontos a helyes orvosi diagnózis felállítása, mert egy rosszul-, vagy nem ellátott sportsérülés hosszútávon a mozgató-szervrendszer további elváltozásaihoz vezethet. A sportártalmak, a túlterheléses sérülések ezzel ellentétben sokkal hosszabb idô alatt alakulnak ki, ezért gyakran csak akkor fedezik fel ôket, amikor az elváltozás már visszafordíthatatlan, a károsodás maradandó. A fiatal sportoló vagy sportolni vágyó gyermeket éppen ezért érdemes ortopéd szakorvossal megvizsgáltatni, mielôtt szervezetét terhelni kezdjük. Egyes veleszületett test-felépítésbeli vagy testalkati jellegzetességek egyes sportágakban további károsodásokhoz vezethetnek, más sportág választása azonban akár korrigálhatja is az alapelváltozást. A meglévô elváltozások, testalkati sajátosságok ezáltal meghatározzák a sportágválasztást. Míg a sportsérülések megelôzésében az edzônek, illetve a sportfoglalkozás vezetôjének van óriási szerepe azáltal, hogy foglalkozásait szakszerûen, az adott korosztálynak megfelelôen vezeti, a sportártalmak a gyermek rendszeres alkalmassági és szûrôvizsgálaton való részvételével, s sportorvosi felügyeletével küszöbölhetôk ki. A sportoló gyerekek túlterheléses sérüléseinek kialakulásában a növekedésnek kulcsszerepe van.
2004. március 7 a gyerek? A gyors növekedés idôszakában a csontok növekedése gyorsabban megy végbe, mint a körülötte lévô lágy részeké, szalagoké. Így ebben az idôszakban csökkent hajlékonyság jellemzô, mely az akut sérülések elôfordulásának gyakoriságát növeli. Ebben az idôszakban éppen ezért a sérülések megelôzése szempontjából fontos szerepe van a bemelegítésnek és ezen belül is a nyújtó gyakorlatoknak, melyeket csak a bemelegített izmokon szabad végrehajtani. A fiatal sportolók ízületi porcfelszínei kevésbé ellenállók a terhelésekkel, mikrotraumákkal szemben, így a túl nagy megterhelés hosszútávon a porcfelszínek kopásához vezethet. A növekedés befejezése elôtt éppen ezért kerülendô a túl nagy edzésterhelés, a nagy súlyokkal történô erôsítô edzés. A sérülések kialakulásában nem csak a helytelen terhelés, hanem a mozgás hiánya és a rossz táplálkozási szokások is szerepet játszhatnak. A televízió és számítógép elôtt ülve töltött órák száma a gyermekek körében is rohamosan nô. Ehhez társul az a rossz szokás, hogy a különbözô szénhidrát és kalóriadús ételek fogyasztása került elôtérbe a vitamindús táplálkozással szemben. Az elégtelen vitamin- és ásványi anyag bevitel pedig a csontok fáradásos töréséhez vezethet. A gyermek- és serdülôkorban az emberi szervezet állandó változásban, növekedésben, érésben van. E miatt minden korosztálynak szüksége van a fizikai aktivitásra. Kerülni kell azonban az egyoldalú terhelést és a sportágra való specializálódás túl korai bekövetkezését. Az eltérô sportágakban való részvétel és a változatos, sokoldalú képzés biztosítja a kellô alapokat a késôbbi sportágválasztáshoz és az egészséges, élsportolóvá váláshoz. A serdülôkori gyors növekedés szakaszában az edzés intenzitásának módosítása szükséges a sportsérülések elkerülése érdekében. Azokban a sportágakban, melyek egyoldalú megterheléssel járnak (például a kenu), kiegészítô edzéseket kell végezni, melyek megakadályozzák a gerincferdülés és az ennek következtében kialakuló egyéb kórformák, azaz a sportkárosodások felnôtt korra való kialakulását. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy egy jó edzésprogram akkor is pozitív hatással van az egészségre, ha annak célja az élvonalbeli sportteljesítmény. Egy hiányos vagy túlterheléses edzésprogram azonban negatív hatást gyakorol egészségünkre. A lényeg éppen ezért az, hogy az adott korosztálynak megfelelô, optimális erôsségû (nem túl erôs és nem túl gyenge) ingereket alkalmazva, a fokozatosság és rendszeresség elvét betartva, a lehetô legsokoldalúbb képzésben részt véve cseperedjenek fel leendô olimpiai bajnokaink! Kälbli Katalin humánkineziológus TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Szülésnél mikor kell biztosan elindulni a kórházba? 1 Ha elérkezett a kiírt nap 2 Ha elfolyik a magzatvíz X Ha fájni kezd a pocak Mi okozza a farkasvakságot? 1 A-vitamin hiánya 2 C-vitamin hiánya X K-vitamin hiánya Mivel foglalkozik az anaesthesiologus? 1 altatóorvos 2 érsebész X röntgenorvos Öröklôdhet-e a lábvisszér? 1 nem 2 csak az esetek 1%-ban X igen Mit jelent az EKG? 1 elektromos keringetô gép 2 elektrogram X elektrokardiogram Mit jelent magyarul: rubeola? 1 bárányhimlô 2 rózsahimlô X skarlát Az alábbiak közül mire jó a fahéj? 1 gyógyítja a herpeszt 2 gátolja a fogszuvasodást X köhögéscsillapító A helyes válaszokat neve, címe és a megjelenési hónap feltüntetésével április 15-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldôk között Missziós -pólókat sorsolunk ki. Február tippszelvényünk helyes válaszai: a fülkürt feladata a nyomás kiegyenlítése a középfül és a kinti levegô között; 6 hallócsontocskája van egy embernek; az AIDS-t okozó vírus a HIV; a haj színét a hajszálban lévô pigmentek határozzák meg; a terhesség alatti dohányzás kis születési súlyt okozhat; a kanyaró védôoltással elôzhetô meg; egyetlen cigaretta elégése során kb. 2 liternyi füst keletkezik. Januári nyerteseink: Papp Llilian (Eger) és Gáspár Imre (Gyöngyöshalász) Gratulálunk! Nyereményüket postán küldjük!
8 Misszió Világ IMPRESSZUM Az idôjárás és a fájdalom Az embereket évezredek óta foglalkoztatja az idôjárás és az egészségi állapotuk kapcsolata. Az orvosok atyjának tartott Hippocrates már i.e. 400-ban foglalkozott a hideg és meleg szelek (mai értelemben idôjárási frontok) emberre gyakorolt hatásaival, a járványok jelentkezése és az idôjárás összefüggéseivel. Az elsô jelentôs cikk 1877-ben jelent meg egy amerikai orvos tollából, melyben a fájdalom és az idôjárás kapcsolatát elemezte. Azt figyelte meg ugyanis, hogy az akkoriban zajló háborúk kapcsán tömegessé vált lábamputálások fájdalmai szoros összefüggést mutattak az idôjárással. A csökkenô légnyomás, a levegô páratartalmának és hômérsékletének emelkedése együttesen a végtagfájdalmak hirtelen megjelenéséhez vezetett. Azok a meteorológiai változások, melyeket tanulmányában leírt, a közeledô viharok jellemzôit foglalják össze. Hetven évvel ezután Németországban is hasonló tanulmányokat végeztek, s ezzel gyakorlatilag megszületett a biometeorológia, mely az idôjárás emberre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A német tudósok is arra a következtetésre jutottak, hogy a végtagfájdalmak valóban az amerikai orvos által leírt idôjárási jelekkel kezdôdnek, és a légnyomás emelkedéséig, a hômérséklet és a páratartalom csökkenéséig tartanak. Vagyis addig, amíg a vihar át nem halad a területen. A biometeorológia tudománya gyorsan fejlôdött, különösen Németországban. További tanulmányok mutattak rá, hogy az idôjárásra érzékenyeknél olyan hétköznapinak számító betegségek, mint az ízületi gyulladás, vagy a reumatológiai eredetû fájdalmak fokozódnak az idôjárás változásai következtében. A nyirkos, hideg idô, a gyorsan esô légnyomás, s a viharos szelek jelentik a legerôsebb ingert a panaszok rosszabbodásához. A deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb kórkép, s a tapasztalatok szerint erre is hatással van az idôjárás, különösen annak változása. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az idült reumatikus betegségek hosszútávú romlásában, javulásában nem okoz lényeges változást az idôjárás, ám az valóban függ a meteorológiai tényezôktôl, hogy az emberek miként élik meg a fájdalmat. Önmagában a hideg a legtöbb ízületi baj okozta fájdalmat növeli, vagyis csökkenti a fájdalomküszöböt. Ezzel ellentétes a meleg hatása. Gondoljunk csak arra, amikor a melegvizes fürdôben az izmaink kellemesen ellazulnak, és az ízületi fájdalmak is csökkennek. Ez az egyik ok, ami miatt az ízületi panaszok kezeléséhez a meleg fürdôt és a speciális melegítô lámpákat használják. A meleg éghajlaton, meleg közegben dolgozók sokkal ritkábban panaszkodnak ízületi fájdalmakról, mint a hidegben tevékenykedôk, holott a reumatikus kórképek csaknem ugyanazon gyakorisággal fordulnak elô a két éghajlati zónákban. Egy külföldi tanulmányban szénbányászok között vizsgálták a reumatikus fájdalmak elôfordulását. A nyirkos rétegekben dolgozók között gyakoribb volt a derék-, csípôtáji fájdalom, mint a száraz rétegben bányászók esetében. Az ízületi fájdalom és a légnyomásváltozás kapcsolatát szintén egy érdekes kísérlet tárta fel. Elsötétített szobában ahol nem láthatták, milyen az idôjárás vizsgálták a jelentkezôket. A mesterségesen megemelt páratartalom és a csökkenô légnyomás többeknél okozott kellemetlen ízületi panaszokat. Az idôjárás változásának gyorsasága szintén jelentôsen befolyásolhatja az ízületi fájdalmak megjelenését. A 6-12 óra alatt gyökeresen megváltozó meteorológiai viszonyok komolyabb fájdalmakat idézhetnek elô, mint a lassan, például 24 óra alatt módosuló idôjárás. Ugyanezen idôjárási változások nemcsak az ízületi kopással összefüggô fájdalmakra vannak hatással. Egy svéd felmérés szerint a heveny köszvényes roham (akinek volt, tudja, milyen fájdalommal jár) is hasonlóképpen reagál a hômérséklet, a légnyomás és a páratartalom hirtelen változásaira. Egy, a napokban közölt felmérés adatai szerint a kéz ízületeit érintô gyulladásban szenvedô nôk esetében a magasabb légnyomású idôszakok és a fájdalom jelentkezése között állapítottak meg összefüggést. Ugyanakkor jó tudni, hogy a különbözô jellegû ízületi betegségekben szenvedôk másképp reagálhatnak az idôjárás változásaira. Ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma betegség sem. A tapasztalatok alapján azonban mindanynyiunk számára egyértelmû lehet, hogy a fájdalom talán jobb idôjárás elôrejelzô, mint a meteorológusok érzékeny mûszerei. A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tördelés, nyomdai elõkészítés és gondozás: Graphisto Szolgáltató Iroda és Alkotó Ház Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Béla ügyvezetô igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap közepén. Példányszám: 65 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta: missziovilag@misszio.hu Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186