ŐSHONOS TYÚKFAJTÁK A JÖVŐ MEZŐGAZDASÁGÁBAN Ludrovszky Ferenc Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztéstani Tanszék, Budapest Az állattenyésztési ágazatokon belül a baromfitenyésztés és tartás az elmúlt félévszázad folyamán a legnagyobb változáson ment keresztül. Így például a tyúkfaj esetében korábban a vegyes hasznosítású fajták adták a termelés zömét. Ez az Észak Amerikai Egyesült Államokból indulva, mindinkább megváltozott. Ez a különböző termelési irányzatok, a tojó- és hústípusú állományok kialakulásához vezetett, melyet hibridizáció alkalmazásával értek el. Ezen a téren látványos eredményt a nagy tenyésztő bázissal rendelkező cégek tudtak felmutatni. Nyugat-Európában, majd hazánkban is az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől a kettős hasznosítású állományokat, az intenzív tojás-, illetve hústermelésre kitenyésztett állományok váltották fel. Ez a változás nemcsak a tenyésztés, de a tartástechnológia és a takarmányozás terén is végrehajtott nagy mértékű fejlődés révén jöhetett létre. Ennek következtében az élelmiszerellátás látványosan javult. Ez különösen jelentős előrelépést jelentett az állatifehérjével szűkösen ellátott népeknél, amennyiben fizetőképes keresettel rendelkeztek. A fejlett országokban az említett változások az utóbbi két-három évtizedben túltermelést eredményeztek. Ez természetesen hazánkra is jellemző volt, de ekkor még kellő volumenű export piac révén a többlet termelés jelentős részét megfelelően lehetett értékesíteni. A világpiacon azonban a termelési többletet a nagy mennyiségű kínálat miatt egyre alacsonyabb áron lehetett eladni. Így például Hollandiával és Brazíliával szemben egyre inkább háttérbe szorultunk az export értékesítés terén. Ma, amikor reményeink szerint rövidesen az Európai Unió tagállamai közé fogunk tartozni, a baromfitenyésztés és tartás terén is nagy arányú változást kell végrehajtani. Ehhez némi kiinduló alapot adnak az egyes helyeken szerencsére még meglévő őshonos magyar tyúkfajták. Természetesen ezeknek termelési eredménye elmarad a hibrid tenyésztéssel előállított, zárt körülmények között tartott és intenzíven takarmányozott állományok szintjétől. De az ilyen állományok tartási, takarmányozási költségei összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szintet képviselnek. Ezek az állatok az extenzív tartást kitűnően bírják, nem olyan igényesek a takarmányozásra és jó élelem keresők. Igaz, hogy hosszabb idő alatt érik el a vágósúlyt, de húsuk sokkal ízletesebb, mint a ma előállított brojlereké. Ilyen vágótermék iránt várhatóan nagy lenne a kereslet
mind a hazai, mind a nyugati piacokon, csak megfelelő mennyiséget kellene belőle előállítani A különböző őshonos magyar állatfajok patrónusa Bodó Imre professzor. Az Ő irányításával vezetett Állattenytésztéstani Tanszéken az Állatorvostudományi Egyetemen több ilyen irányú kísérletet végeztünk. Szabad legyen ezek közül egyet feleleveníteni, és részletesebben ismertetni. Ezt a kísérletet a nyolcvanas évek derekán végeztük, és Magyarországon széles körben elterjedt hybro brojler termelését hasonlítottuk össze a fekete erdélyi kopasznyakú csirkékével. A kísérletben összehasonlítottuk a normál tollazattal rendelkező brojler (hybro) és a fekete erdélyi (homozigóta) kopasznyakú csirkék két eltérő környezeti tényezők között elért 7 hetes kori testsúlyát. Mint tudott, a baromfifélék hőtűrőképességét a testüket takaró tollazat befolyásolja. A sűrű tollazat a hideg ellen védi a baromfit, míg a tollhiány feltételezhetően a hőleadást segíti elő meleg környezetben. A 7 hetes korig tartó vizsgálatot két eltérő körülmény között végeztük az Állathigiéniai Tanszék klímakamráiban. 1. Klímakamrában a brojler nevelésnél hazánkban alkalmazott klimatikus körülményeket biztosítottunk. 2. Klímakamrában a trópusokon lévő körülményeket igyekeztünk előállítani: a nevelés alatt végig 35 C hőmérsékletet és 90 % relatív páratartalom volt. Mindkét klímakamrát drótkerítéssel két egyenlő részre osztottuk. Ezekbe az alábbi két eltérő genotípust telepítettük: A genotípus: B genotípus: hybro brojlerből 50 kakas és 50 jérce naposcsibét telepítettünk. Ezek normál tollazatú: na + /na + voltak fekete erdélyi kopasznyakú (homozigóta): Na/Na naposcsibékből 50 kakast és 50 jércét helyeztünk le Tehát a genotípus x környezet kölcsönhatás (interakció) legegyszerűbb esetét vizsgáltuk. A kísérleti állatokat 16,5 csibe/m 2 sűrűséggel telepítettük. Az 1. klímakamrában lévő állományt ahol a brojler előállításnál a gyakorlatban alkalmazott klimatikus körülmények voltak kontroll csoportnak neveztük. A genotípusonként és ivaronként elért élősúlyt 100%-nak tekintettük, és a 2. klímakamrában elért élősúly értékeket ehhez viszonyítottuk. Ezek az adatok az 1. táblázatban láthatók.
1. táblázat: Genotípus-környezet interakció vizsgálata 7 hetes csirkékkel Testsúly(3) Genotípus(1) Ivar(2) 1. klímakamra(4) 2. klímakamra(4) g % g % A: na + /na + kakas(5) 1.784 100 998 55,9 jérce(6) 1.572 100 859 54,6 B: Na/Na kakas(5) 801 100 641 80,0 jérce(6) 678 100 525 77,4 Table 1: The effect of genotype and environment of the body weight at 7 weeks of age genotype(1), sex(2), body weight(3), room(4), male(5), female(6) Az 1. klímakamrában az optimális klimatikus tényezők mellett az A: na + /na + genotípus hybro brojler 49 napos korra természetesen messze túlszárnyalta mindkét ivar esetében a fekete erdélyi kopasznyakú csirkék élősúlyát. De a trópusi körülmények között a 2. klímakamrában a brojlerek jelentősen elmaradtak az 1. klímakamrában elért testsúly eredményeiktől. Így a kontrollhoz viszonyítottan a kakasok a testsúlyuknak csak 55,9%-át, a jércék pedig 54,6%-át érték el. A B: Na/Na genotípus az optimális klimatikus viszonyok mellett elért testsúly eredményt mindkét ivarban lényegesen jobban megközelítették. Így a kakasok 80,0%, a jércék 77,4%-ban tudták a trópusi körülmények között megközelíteni a kedvezőbb klímában elért eredményeiket. Igen szemléletes különbség mutatkozott az elhullás terén a nevelés alatt. Ezt a 2. táblázat tartalmazza. Az elhullások mértéke azt bizonyítja, hogy a fekete erdélyi kopasznyakú sokkal életerősebb, mint a brojler. 2. táblázat: Genotípus és környezet hatása az elhullásra 49 napos nevelési idő alatt Genotítus(1) Ivar(2) Elhullás %-ban(3) 1. klímakamra(4) 2. klímakamra(4) A: na + /na + kakas(5) 8 18 jérce(6) 2 14 B: Na/Na kakas(5) 0 0 jérce(6) 2 4 Table 2: The effect of genotype and environment on the mortality until 7 weeks of age genotype(1), sex(2), mortality per cent(3), room(4), male(5), female(6)
A modell kísérletben kapott eredmények azt engedik sejteni, hogy a kedvezőtlenebb környezeti tényezők között a szerényebb genetikai képességgel rendelkező fajta jobban megközelíti az optimális körülmények között elért, rá jellemző termelési színvonalat. Ebben az esetben valószínű, hogy a kopasznyakúság is közrejátszott a kedvezőbb eredmény elérésében. Ez a szerény kísérlet is reményt nyújt arra, hogy a hazánkban meglévő kettőshasznosítású fajták némelyike kiinduló alapul szolgálhat egy mai igényt jobban megközelítő vágóbaromfi termék előállításához. Természetesen ehhez a ma meglévő állományok kis létszáma mint ahogy az a 3. táblázatban látható nem elégséges. Az őshonos magyar tyúkfajták 2001. évi elit létszáma 3. táblázat: Fajta(1) Létszám (tyúk)(2) sárga magyar(3) 1.910 fehér magyar(4) 470 kendermagos magyar(5) 1.542 fekete erdélyi kopasznyakú(6) 470 fehér erdélyi kopasznyakú(7) 469 kendermagos erdélyi kopasznyakú(8) 750 (Szalay, 2002) Table 3: The population size of Hungarian elit hens in 2001 breed(1), number of hens(2), Yellow Hungarian(3), White Hungarian(4), peckled Hungarian(5), Black Transylvanian Naked Neck(6), White Transylvanian Nacked Neck(7), Speckled Transylvanian Nacked Neck(8) A jelenleg géntartalékként tartott állományok létszámát növelni kellene. Szerencsére a tyúkfaj szapora volta miatt ez viszonylag rövidebb időn belül elérhető, mint egyéb háziállat fajoknál. Az ehhez szükséges tartási és takarmányozási körülmények megteremtése szerényebb költséget igényel, mint az intenzív állattartás. Ma, amikor a nagyüzemi állattartó gazdaságok létszáma sajnos egyre jobban csökken, akkor a kisebb egyéni gazdaságok a szerényebb beruházást igénylő állattartást igyekeznek megvalósítani. Természetesen ezen gazdaságoknak a termelés nagysága messze elmarad a korábbi nagyüzemekétől. Az így előállítható vágótermék reményeink szerint azonban - kedvezőbb áron értékesíthető elsősorban a külhoni piacon. Tehát ezen termelési módszer elterjedése a meglévő intenzív gazdaságok mellett semmiképpen nem
vezetne túltermeléshez. A vágóbaromfi termékskáláját viszont kedvezően bővítené. Bodó professzor gondolata alapján végrehajtott kísérlet bemutatja, hogy Ő a baromfi faj esetében is különös értéket tulajdonít az őshonos állományoknak és ezeknek az állatoknak a jelentőssége valószínű mindinkább nőni fog a következő időszakban. Végezetül szabad legyen ezúton is köszönetemet kifejezni Bodó Imre professzornak, hogy az Ő irányításával vezetett tanszék dolgozója lehettem és mind az elmélet, mind a gyakorlat terén élvezhettem nagy tudását és páratlan emberségét. Irodalom Ludrovszky F.-Bodó I.-Rafai P.-Takács E. (1986): Genotype and environment interaction in broiler production of commercial and naked neck line (7 th European Poultry Conference, Paris). Szalay I. (2002) Régi magyar baromfifajták (Mezőgazda Kiadó) Summary The development of modern specialized production of poultry was enormous compared with other domestic animal breeds in the last decades. The traditional mixed chicken breeds declined. Nowadays, however, the demand for natural products is increasing and the future role of traditional hen is more and more appreciated. An investigation was carried out with two genotypes: Hybro and Naked Neck Hungarian chicken in two environments a normal and a tropical one (35 C and 90 per cent humidity). In disadvantageous conditions the Hybro males, females and the naked neck males and females produced 55.9, 54.6, 80.0 and 77.4 per cent of their production in normal conditions, respectively. The mortality of the same groups were in normal conditions 8, 2, 0 and 2 per cent and in tropical conditions 18, 14, 0 and 4 per cent respectively. The population size of our traditional beeds must be increased for fulfilling the demand of market, where there is no danger of over production, concerning such natural products.