KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGRENDELŐ PROJEKT KONZORCIUM TERVEZŐ TERV CÍME KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDONÁCIÓS KÖZPONT 1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ UTCA 39. TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ KIEMELT PROJEKT VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. TÉR-TEAM MÉRNÖK Kft. SZÉKHELY: 1106 BUDAPEST, LÁNGVIRÁG UTCA 22. IRODA: 1094 BUDAPEST, PÁVA UTCA 6. V/5. TEL/FAX: (36) 1-299-0825, (36) 1-299-02826 E-MAIL: IRODA@TER-TEAM.HU 2.14 A DUNAÚJVÁROSI GÁZLÓ RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TERVFÁZIS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVSZÁM TM-299-2.14-K-0-0 VEZETŐ TERVEZŐ SZABÓ GÁBOR VZ-T/01-5073 K1/01-5073 SZERKESZTŐ KOVÁCS FERENC DÁTUM 2011. JÚLIUS

2 A DUNAÚJVÁROSI GÁZLÓ RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Projekt: TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT Konzorcium: VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. Konzorcium vezető: Engedélyes: VITUKI Kft. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39. KHT generáltervező: TÉR-TEAM Mérnök Kft., Iroda: 1094 Budapest, Páva u.6. Tel.: (1) 299-0825, Fax: (1) 299-0826, iroda@ter-team.hu KHT felelős tervező: SZABÓ GÁBOR vezető tervező TÉR-TEAM Kft. Szabó Gábor ügyvezető Rédly László ügyvezető Ez a terv a TÉR-TEAM Mérnök Kft. és a felsorolt szerzők szellemi terméke, védelmét jogszabály és a konzorciumi szerződés biztosítja! B u d a p e s t, 2011. július

3 A DUNAÚJVÁROSI GÁZLÓ RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ 1. ÁLTALÁNOS ADATOK... 4 2. A PROJEKTTERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI... 5 3. A HAJÓZHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, HATÓTÉNYEZŐK.. 5 3.1 A HAJÓÚT JAVÍTÁSÁRA KIVÁLASZTOTT FŐÁGI BEAVATKOZÁSOK LEÍRÁSA... 5 3.1.1 Dunaújvárosi gázló rendezése... 5 4. A HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK ÉS A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 7 4.1 A FÖLDTANI KÖZEGRE GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 4.2 A FELSZÍNI VÍZRE GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 4.3 A KÖRNYEZETI LEVEGŐMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 4.4 A TÁJRA, ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE, KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK, VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK BEMUTATÁSA... 7 4.5 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEMRE GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 4.6 AZ ÉLŐVILÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK, VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK BEMUTATÁSA... 8 4.7 VÍZBÁZIS-VÉDELEM... 9 4.8 ZAJVÉDELEM... 10 Rajzmellékletek: 1. A beavatkozási hely általános helyszínrajza M = 1:10 000 2. Egyesített hatásterület helyszínrajza M = 1:10 000

4 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A dunai hajóút fejlesztési program (DHP) végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a VITUKI AQUAPROFIT TÉR-TEAM VTK INNOSYSTEM Konzorcium nyerte el. A Konzorcium feladata a hajóút javítását szolgáló beavatkozási helyekre és a kiemelt mellékágak területére a következő tervek elkészítése: Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). Vízjogi létesítési engedélyezési tervek. Előzetes környezeti vizsgálat (EV), környezeti hatásvizsgálat, ill. tanulmány (KHT), Natura 2000 hatásbecslés. Tender kiírások. Környezethasználó, megrendelő, engedélyes: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.). A jelen kötet a Dunaújvárosi gázló rendezésére (létesítményjegyzék: 2.14) előírt környezeti hatásvizsgálat összefoglalását jelentik, a kotrásból kikerülő mederanyag elhelyezési területével és a vízi munkák hatásainak vizsgálati összefoglalójával együtt. (Lásd az 1. sz. térképmellékletet.) A jelen KHT dokumentáció tartalmi és formai összeállításánál mindenben betartottuk a korábbi KDV-KTVF határozatban az EV-ra adott előírásokat (KDV-KTVF: 2228-1/2009. sz. határozat) és a módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben lévő szabályokat. A KHT dokumentáció és mellékletei tartalmazzák a terviratokat, a korábbi engedélyeket, igazolásokat, a szakértői alátámasztó dokumentációkat, teljes körű elemzéseket. A KHT Összefoglaló dokumentáció tartalmazza a szakértői vizsgálatok és elemzések lényegi összefoglalását. A KHT dokumentáció tartalmi részei (külön-külön kötetben):. Általános kötet (főbb adatok, előzmények, vizsgált változatok a főágban, a tervezett létesítmények leírása, a tervezési terület általános bemutatása, talajtani viszonyok, felszíni vizek, fizikai kisminta vizsgálat és 2D matematikai modell, településrendezési adottságok, táj). Élővilág-védelem, NATURA2000 hatásbecslés. Vízbázis-védelmi munkarész. Zajvédelmi munkarész. Kulturális örökségvédelmi munkarész.

5 2. A PROJEKTTERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI A Dunaújvárosi gázló műszaki tervezési, beavatkozási területeit az 1. sz. térképmellékleten ábrázoljuk. A tervezett főági beavatkozások határai a Dunaújvárosi gázlónál: A beavatkozási terület (a kotrás tervezett területe) a Duna 1582+971 1578+487 fkm-ek közé esik. A Dunaújvárosi gázló kotort mederanyag elhelyezési területe a bal part felöl az 1580+400 1579+900 fkm-nél történik (lásd a mellékelt helyszínrajzokat és a KHT 3. sz. térképmellékletét). 3. A HAJÓZHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, HATÓTÉNYEZŐK A hatásvizsgálatban 13 db változatot vizsgáltunk meg a fizikai kisminta és a 2D matematikai modell segítségével. Az Általános kötethez mellékelt modellvizsgálati dokumentáció elemzései szerint a megvalósításra kiválasztott változat a 17 sorszámú, 4 db kompenzációs mederborda építésével járó B4 jelű változat. Az vizsgált változatok közül a 150 m-nél keskenyebb (120 m-es) változatok a hajóút kialakítására, fenntartására vonatkozó hatályos jogszabályok, (részletezést lásd a KHT 6. fejezetben) valamint a valós hajóút használat igényi miatt nem tervezhetőek (lásd a KHT 8.1 fejezetben). A Dunaújvárosi gázló területén a meder anyaga homokos kavics helyenként márgás betelepülésekkel (a korábbi kotrási és mederfenntartási tapasztalatok szerint). A homokos kavics anyagot a VO szelvényekben rendelkezésre álló mederanyag szemeloszlási görbék szemléltetik (lásd a KHT Általános kötet mellékletét). 3.1 A hajóút javítására kiválasztott főági beavatkozások leírása A mellékelt 2. sz. tervlapon ábrázoljuk a Dunaújvárosi gázló rendezési területén a 180 m széles hajóút kialakítása miatt szükséges főági beavatkozásokat, a kotrási területet és az adott mederviszonyokat. A vízterületet a VI.C víziút osztály követelményei szerint kell kialakítani. 3.1.1 Dunaújvárosi gázló rendezése A hajóút geometriai kijelölésénél figyelembe lettek véve a vonatkozó hazai jogszabályi előírások és a kötelezően alkalmazandó DB ajánlásokat is. A hajóút kijelölésekor figyelembe vettük, hogy a lehető legkevesebb kotrási munkával lehessen kialakítani és fenntartani a hajóutat, továbbá a hajóúton kívüli mederbe történik a kotort anyag elhelyezése. A tervezett hajóút legfontosabb paraméterei: Hajóút szélessége: a gázló szakaszán 180 m, a gázlós szakaszra rávezető folyószakaszon szintén 180 m Hajóút mélysége: HKV -2,70 m A főági beavatkozás helyszíne: 1582+971 1578+487 Fkm A tervezett mederkotrás szintje: 90,67-89,94 mb A tervezett mederkotrás mennyisége: 18 100 m 3

6 A tervezett mederkotrás kivitelezési időigénye: A gázló területén feltételezett mederfelületi homokos kavics és betelepült márgás rétegek mederanyag eltávolítását 1500 m 3 /nap intenzitással számolva, 10-14 nap adódik, egy letermelő munkagépcsoportra vonatkoztatva. A Dunaújvárosi gázló kiviteli munkáinak időtartama átállásokkal együtt várhatóan 4 hetet vesz igénybe. Ebbe a kivitelezési időszakba beleértendő a hajózási kisvíznél egyébként várható vízszintsüllyedést kompenzáló 4 db mederborda építési ideje, és a bordák közé történő mederanyag elhelyezés kiviteli munka időtartama is. A tervezett mederkotrás anyaga: A meder felszínének anyaga homokos kavics, jellemzően durvább és nagyobb szemcsemérettel. A tervezett mederkotrás rövid leírása, az anyag lerakási helyének meghatározása: A kotrás elvégzésére a más helyszíneknél is általánosan használható vedersoros kotró munkagép és merevgémes kotrógép ajánlott. A márgás rétegek kavics, ill. durvább görgetett kavics, ill. kőzettörmelék eltávolítására ezek a munkagépek megfelelőek. A homokos kavics, helyenként márgás anyag kotrása, ill. kitermelése, lerakása a következő módon lehetséges: o A vedersoros kotróval és merevgémes kotróval kitermelik a mederanyagot. o Az anyagot a merevgémes és vedersoros kotró munkagéppel markolják ki és az úszómű mellé vett önjáró bárkába rakják be. o Az önjáró bárka a tervezett bal parti lerakási területre szállítja be és alsó ürítéssel rakja le max. 50 cm vastagságban az anyagot. o A lerakási helyen (lásd a 3. sz. helyszínrajzot) a lerakott anyag területének elrendezését úszóműre helyezett merevgémes kotrógép végzi el. A gázló megszüntetéséből eredő szelvénybővülés miatt várható néhány cm-es vízszintsüllyedést az elkészült fizikai kisminta kísérlet és a 2D matematikai modell eredményei alapján, a bal partban építendő 4 db HKV alatti mederbordával lehet megfelelőképpen ellensúlyozni. A mederbordák felső síkja a mederfelszínhez képest + 50 cm-re van. A mederbordák TA-TB vízépítési terméskőből épülnek. Összes kőigény 805 m 3. A kotort anyagot önjáró uszályba rakják, és az elhelyezésre vonatkozóan az alábbi lehetséges lerakási területre szállítják: o A kotort anyag a tervezett mederbordák közé lerakható úgy, hogy a bordák felső síkjai között a mederbordák közötti teljes területet feltöltik: mederfelszín + 0,50 m magasságig. A Dunaújvárosi gázlóból kitermelendő 18 100 tömör m 3 mederanyag várható. A kb. 1,2 értékű lazulást tekintve is elhelyezhető ez a mennyiség a mederbordák között rendelkezésre álló 25.150 tömör m 3 befogadó képességű területre (lásd a 3. sz. helyszínrajzot). A gázlós szakasz Natura 2000 területbe tartozik, a Szalki-szigeti és Dunavecse- Észak távlati vízbázis védőterületét érinti. A lerakóhely áramlási holtterében kismértékű lerakódás várható. A Dunaújvárosi gázló rendezése rehabilitációra kijelölt mellékágat nem érint.

7 4. A HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK ÉS A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1 A földtani közegre gyakorolt hatások bemutatása Az elvégzett számítások alapján a közvetett hatásterület a beavatkozási terület határaitól folyásirányban 67 m-re terjed ki. A földtani közegre gyakorolt hatás a kotrás területén megszüntetőnek, míg az elhelyezés területén javítónak, a szabályozó művek kialakítási helyein elviselhetőnek minősíthető. 4.2 A felszíni vízre gyakorolt hatások bemutatása A gázlónál zajló kotrási munkálatok ideje alatt ideiglenesen, kismértékben módosulhatnak a víztest fizikai kémiai vízminőségi jellemzői (pl. átlátszóság), de a kotrási és mederanyag kihelyezési munkálatok befejezését követően az eredeti állapot igen rövid időn belül helyre áll. A víztest fizikai-kémiai állapotában nem következik be változás. A felszíni vízre gyakorolt hatás a kivitelezés időszakában zavarónak, az üzemelés során semlegesnek minősíthető. 4.3 A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások bemutatása Hosszútávon várhatóan a víziút forgalom növekedése nem fog együtt járni a levegő szennyezettségének növekedésével, mivel a nemzetközi (elsősorban EU) és hazai környezetvédelmi intézkedések (emissziók korlátozása, korszerű technológiák megkövetelése, stb.) korlátozzák annak légszennyezőanyag kibocsátását. Így az üzemelés a levegőminőség szempontjából elviselhető hatásnak minősíthető. 4.4 A tájra, épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása A medermélyítési munkálatok többnyire csak vizuális értelemben jelentenek minimális hatást az építés fázisában. Ez a hatás nem a tájra lesz hatással, hanem csupán a tájat szemlélő tekintetét, figyelmét vonja el majd a kivitelezés ideje alatt, a szemlélődés során. A munkálatok a látképet időszakosan megtörik, a látványt a síkabb területeken megzavarják, a Duna-parti kilátást, át és rálátást időszakosan akadályozzák. A táj esetében, mivel csak vizuális értelemben beszélhetünk a kivitelezés alatt zavaró hatásról, így közvetlen hatásterületet nem lehatárolható. 4.5 Kulturális örökségvédelemre gyakorolt hatások bemutatása A főági kotrás és anyagelhelyezés munkaterületén (és a közeli mederhelyszíneken) régészeti lelőhelyet nem tartanak nyilván. A Kulturális örökségvédelmi munkarész részletesen szabályozza és előírja azokat a feltételeket, amelyeket a vízi munka során esetleg előkerülő régészeti objektum megóvása érdekében be kell tartani.

8 4.6 Az élővilágra gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása A tervezési terület melletti Duna jobb part nagyrészt beépített vagy erősen zavart terület. Közvetlenül érintkezik a település, illetve a dunaújvárosi vasmű területével. Uralkodó élőhely típusa a ruderális gyomvegetáció. Ennek megfelelően a hosszabbrövidebb idő óta tartó antropogén zavarások miatt a természetes vegetáció eltűnt. A fellelhető zöldfelületek a mozaikos elrendeződésűek, területi arányuk a beépített területekéhez képest alacsony. A tervezett kotrás, mivel a vízről történik, nem érinti a parti vegetációt. A munkálatok nagyobbrészt a zátonyok nyílt iszapnövényzete élőhelytípust érinti, és csak esetlegesen érintheti a puhafa ligeterdőt. A beruházási területen és annak hatásterületén botanikai szempontból jelentős természeti állapotváltozás nem várható. Összegezve megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások keretében a mederrendezési és terelőmű építési munkálatokkal kapcsolatos munkák kivitelezése és az élőhelyi adottságok megváltozása előre láthatóan nem lesz számottevő és hosszú távú hatással még a part menti zátony jellegű élőhelyekhez kötődő fajokra sem. A térségből ismert, természetvédelmi szempontból jelentős szárazföldi makrogerinctelenek fajok, illetve azok élőhelye nem található a hatásterületen. A döntően a folyam medrére koncentrálódó munkálatok nem érintik közvetlenül az érzékenynek minősített zátony jellegű élőhelyek ízeltlábú együtteseit, a közvetett hatások pedig a területre jellemző közönséges fajokra lesznek csak hatással. A Duna Dunaújváros menti szakaszán az 1576-1583 fkm környezetében összesen egyetlen védett vízi makrogerinctelen fajt találtunk meg 2011 folyamán. A lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) a part közeli, litorális zónában fordult elő. Jelenlegi ismereteink alapján nem tartjuk szükségesnek a beavatkozási munkálatok idejének korlátozását a makrogerinctelenek miatt. A Dunaújvárosi gázló elnevezésű hely halállományának vizsgálata összesen 34 faj 5931 példánya alapján történt. Az értékelés eredményeképpen megállapítható, hogy a Duna e szakaszának magas a természetvédelmi értéke, és így fontos szerepet játszik a Duna őshonos halfajainak fennmaradásában. A Dunaújvárosi gázló elnevezésű hely beavatkozásainak hatásterületén a Duna fajgazdag, amelyet számos ritkuló, veszélyeztetett és fokozottan védett halfaj tesz változatosabbá és értékesebbé. Az erre a szakaszra jellemző természetes sóderos területek fontos élőhelyei a Duna őshonos halállományának, ezért védelme fontos feladat. A terelőművek növelhetik a dunai élőhelyek sokféleségét, környezetükben változatosabb halfaj összetételű közösségek alakulhatnak ki. A mesterségesen kialakított, áramlás szempontjából holt vízterek pótolhatják a Duna szabályozásával elvesztett állóvizű élettájakat. A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák nem befolyásolják károsan a terület halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt márciusjúnius időszakban). A vizsgálati területen vizsgálataink alapján, hazai viszonylatban közepes fajszámú herpetofauna fordul elő. A nemzetközi jelentőséggel bíró vöröshasú unka jelenléte

9 emeli a herpetofauna jelentőségét. Jelen projekt tervezett építési munkái (kotrás, szabályozási mű építése) időszakosan jelenthetnek egyed szintű zavarást a Duna parti övezetében előforduló fajok egyedeire. Ezek a munkák azonban várhatóan nem jelentenek populációs szintű hatást egyetlen fajra sem. A beruházás üzemeltetése várhatóan nem lesz hatással a vizsgálati terület kétéltűés hüllőfaunájára. A terület kis jelentőságű szerepet játszik egyes vízimadarak vonulásában és telelésében. Az egyszerre előforduló vízimadárfajok maximális mennyisége 965 példány volt. A tervezett tevékenység az összes telelő vízimadár állományára zavaró hatást fejthetnek ki. Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. A vizsgált területen 13 emlősfaj fordul elő az eddigi vizsgálatok alapján. Ezek közül 1 faj fokozottan védett, 4 faj védett. A közösségi jelentőségű fajok száma 5. A megítélésünk szerint a tervezett beavatkozások az emlősöket nem érinthetik negatívan, ezért korlátozás elrendelése nem indokolt. 4.7 Vízbázis-védelem A Dunaújvárosi gázló rendezésére tervezett beavatkozások (mederkotrás, kotort anyag lerakása, fenékbordák építése) a Szalki-szigeti üzemelő és a Dunavecse- Észak távlati vízbázisok közelében történnek. A tervezett mederkotrási munkák kb. 8.7%-a a Szalki-szigeti üzemelő vízbázis hidrogeológiai A védőterületére esik. A kotrás okozta vízszintcsökkenést kompenzáló fenékbordák a vízbázissal ellentétes parton, védőterületen kívül kerülnek megépítésre. A Dunavecse-Észak bal parti távlati vízbázist a tervezett mederkotrás csak nagyon kis területen érinti. A kompenzációs fenékbordák, azok áramlási holttere és a kotort anyag lerakására kijelölt mederész teljes egészében a védőterületen kívül, attól hozzávetőlegesen 890 méterre található. A Szalki-szigeti üzemelő vízbázist a Dunaújvárosi gázló rendezésére tervezett változó szélességű (max. 180 m), nem összefüggő területű mederkotrás érinti. A kotrás átlagos vastagsága 0,16 m, legnagyobb vastagsága pedig 0,75 méter, a kotort anyag homokos kavics. A kotrás részben hidrogeológiai A védőterületen található. A vízbázis utánpótlódási területének és a kotort mederfelület nagyságát, és annak százalékos arányát az alábbi táblázat mutatja. Szalki-szigeti üzemelő vízbázis "A" védőterület 639 618,2 m 2 hajóút kotrása 8 342,8 m 2 % 1,304% összes kotrás 8 342,8 m 2 % 1,702%

10 A kotrás a vízadó megbontása miatt ezen a területen lokálisan károsító hatású. A kotrás ideje alatt időszakosan vízminőség romlás is bekövetkezhet. A projekt egyéb beavatkozási helyszínein végzett modellszámítások szerint a kotrás által érintett területeken egy 0,5 0,8 m mederüledék eltávolítás jellemzően 5-7 %-os hozamcsökkenést okoz. Ezt a mennyiséget azonban a kutak a meder más területeiről pótolni tudják, a kutakban ezért hosszú távon nagy valószínűséggel nem jelentkezik hozamcsökkenés. A csekély mértékű hozamcsökkenés a kotort területekre korlátozódik. Összefoglalva, a kotrás hatása a védőterületen a vízbázis és a felszín alatti vizek szempontjából lokálisan és időszakosan károsítónak, hosszabb távon elviselhető hatásúnak ítélhető meg. A védőterületen kívüli kotrások hatása a vízbázis szempontjából semleges. A Dunavecse-Észak távlati vízbázis esetében a vízbázis hidrogeológiai A védőterületét nem érinti kotrás, míg a hidrogeológiai B védőterületet nagyon kis területen igen. A vízbázis utánpótlódási területének és a kotort mederfelület nagyságát, és annak százalékos arányát a következő táblázat mutatja. Dunavecse-Észak távlati vízbázis védőterület "A" "B" 7 673 177,9 m 2 10 964 705,2 m 2 hajóút kotrása 0,0 m 2 159,8 m 2 % 0,000% 0,0015% A táblázatból is jól látszik, hogy a vízbázis utánpótlódási területének igen csekély (0,0015 %) hányadát érinti mederkotrás, ami várhatóan a vízbázis utánpótlódási viszonyaira érzékelhető hatással nem lesz. Ebből kifolyólag a távlati vízbázisra a mederkotrás hatása semleges. 4.8 Zajvédelem Az elvégzett számítások szerint zajcsökkentő intézkedésekre nincs szükség. A zajvédelmi munkarész alapján megállapítható, hogy a Dunaújvárosi gázló rendezésétől származó zajterhelés az érintett területeken az építési zajra vonatkozó határértékeknek mindenütt megfelel, mivel a számított zajterhelés kisebb, mint az előírt követelmény. A várható zajterhelés a jelenlegihez képest Dunaújvárosban, a kemping környezetében kismértékű (0-4 db) növekedést okozhat, de minden ponton az előírt határérték alatt marad. A számított zaj mértéke alapján védendő létesítmény kijelölésére nem volt szükség.