Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgató H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-41-01, Fax: 469-41-02 Szám: 285-138/3/2004. Ügyintéző: Báder György tű. alez. Telefonszám: 469-41-27 Tárgy: A TOTAL Hungaria Kft. Újudvari Töltőüzem kiegészített biztonsági jelentésének elbírálási ügye. H A T Á R O Z A T A Total Hungaria Kft., székhelye: 1115. Budapest Bártfai u. 54. (továbbiakban: üzemeltető) kérelmére, a Total Hungaria Kft., Újudvari Töltőüzemre (8778 Újudvar, Ország út 118.) vonatkozó kiegészített biztonsági jelentését elfogadom és engedélyezem a veszélyes tevékenység folytatását az alábbi kikötésekkel: 1. Az üzemeltető az indokolásban felsorolt hiányosságokat, hibákat a biztonsági jelentés kiegészítésével szüntesse meg. 2. Az üzemeltető a biztonsági jelentés kiegészítésétől függően dolgozza át a halálozás és sérülés kockázatára vonatkozó számításokat és a belső védelmi tervet, valamint annak figyelembevételével tegyen új javaslatot a veszélyességi övezet kijelölésére. 3. Az üzemeltetőnek folyamatosan működtetnie kell olyan biztonsági irányítási rendszert, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését. A fentiek szerint kiegészített egységes szerkezetű biztonsági jelentés hatóságomhoz történő benyújtásának teljesítési határideje 2005. március 15. Felhívom az üzemeltető figyelmét, hogy amennyiben a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, hatóságom a vonatkozó jogszabályok értelmében a veszélyes tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve megtilthatja és az üzemeltető költségére és veszélyére a telephelyen található veszélyes anyagok elszállítását, illetve a környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését elrendelheti. E határozat ellen fellebbezés nyújtható be a közlés napjától számított 15 napon belül. A fellebbezést a belügyminiszterhez kell címezni, s hatóságomnál kell előterjeszteni. A fellebbezés illetékköteles, amelyet 4000 Ft értékű illetékbélyeg lerovásával a fellebbezés előterjesztésekor kell teljesíteni.
2 INDOKOLÁS I. A Total Hungaria Kft. ( akkori nevén TOTAL FINA ELF Hungaria Kft.) 2002. december 31-én kérelmet terjesztett elő a Total Hungaria Kft., Újudvari Töltőüzem (8778 Újudvar, Ország út 118.) biztonsági jelentésének elbírálására. A benyújtott biztonsági jelentést a hiánypótlást követően a hatóság 285-142/3/2003. számú határozatában kikötésekkel elfogadta. A kikötések teljesítésére az üzemeltető 2004. június 02.-án biztonsági jelentés kiegészítést nyújtott be. Hatóságom a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Kat.), valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezései alapján a kiegészített biztonsági jelentést megvizsgálta illetve szakhatósági hozzájárulás céljából a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Súlyosbaleset-megelőzési Szakhatósági Főosztály (továbbiakban: szakhatóság) részére megküldte. A szakhatóság az R. -ben meghatározott jogkörében, illetőleg a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 42/2001. (XII. 23.) GM rendeletben meghatározott feladatkörében eljárva, a 6-03/39000/2004. sz. állásfoglalásában a tárgyi biztonsági jelentés elfogadásához kikötéssel hozzájárult. II. A szakhatóság az általa elvégzett vizsgálatok alapján határozatom rendelkező részében szereplő 1. számú kikötéshez az alábbi indokolást tette: A felülvizsgálat során a biztonsági jelentésben ismertetett, a technológiára vonatkozó veszélyazonosítás és a kockázatelemzés módszerének alkalmazásában, illetőleg az eredmények megalapozottságának igazolásában a szakhatóság hibákat, illetőleg hiányosságokat tárt fel. A technológiai kockázatelemzésben feltárt alapvető hibák és hiányosságok összességét tekintve megállapítható, hogy a bemutatott és a valóságos kockázati helyzet eltérése jelentős mértékű is lehet, ezért a biztonsági jelentésben ismertetett (technológiai) kockázatelemzési eredmények a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetéséig legfeljebb csak tájékoztató jelleggel vehetők figyelembe a veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése, illetőleg a veszélyességi övezet kijelölése során. 1. A biztonsági jelentés felülvizsgálata során feltárt alapvető hibák és hiányosságok Üzemeltető az elemi meghibásodási/hiba eseményekre meghatározta az átlagos használhatatlanságot (valószínűség), s ezekkel számította ki a hibafa csúcsesemény valószínűségét. Valójában a csúcsesemény frekvenciáját kellett volna meghatározni a minimális metszethalmazokra megfelelően kiszámított frekvenciák összegzésével. Ennek módszere a szakirodalomban fellelhető (közelítő módszert ld. pl. CPR12E Red Book, p.9.25-9.28). [A nemzetközi gyakorlatban általánosan elterjedt másik lehetséges (és adott esetben pontosabb számítást lehetővé tevő) megközelítés a kombinált hibafa-eseményfa elemzés alkalmazása, vagyis amikor a hibafa csúcseseményét egy eseményfa azonosított eseményeként szerepeltetik annak érdekében, hogy a keresett frekvencia érték az eseményfa megfelelő végeseményére meghatározható legyen (ld. pl. CPR12E Red Book, p.12.1-12.49).] A modell megfelelően átalakítandó, illetőleg kiegészítendő. 2. Egyéb formai és tartalmi észrevételek 1. Szakhatóság a biztonsági jelentés 2.5.3 (Frekvenciák meghatározása) fejezetében az egyes forgatókönyvekre bemutatott hibafa-változatok közül az Eredeti változat cím alattiakat a
3 felülvizsgálat során figyelmen kívül hagyta. Ennek oka egyrészt az, hogy üzemeltető érzékenységi vizsgálat céljából a modelleket teljesen átdolgozta, másrészt pedig az, hogy az eredeti meghibásodási modellek alapján végzett számszerűsítés továbbra is elvi hibákat, illetőleg következetlenségeket tartalmaz. Az alábbiakban közölt, a hibafákkal kapcsolatos észrevételek az Érzékenységi vizsgálat cím alatt szereplő hibafákra vonatkoznak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy szakhatóság ez utóbbi hibafa-elemzéseket nem érzékenységi vizsgálatnak tekinti. 2. A Forgatókönyv-3 érzékenységi vizsgálat hibafája (261. oldal) nem a leírásban (92. oldal) szereplő számozásokat tartalmazza. 3. A hibafa-elemzés hiányos, nem tartalmazza a 4.22 tűz és a 4.10 kisebb tűz esemény leírását, meghatározását. A biztonsági jelentésnek minden frekvencia és valószínűségi adat esetében tartalmaznia kell az egyes meghibásodási/tévesztési adatok konkrét esetre való alkalmazhatóságának igazolásához felhasználható szakirodalom ide vonatkozó részeinek magyar nyelvű fordítását, illetőleg ennek a konkrét körülményekre való alkalmazhatóságáról készített magyar nyelvű összefoglalót, valamint az adatot tartalmazó irodalom vonatkozó részét is (másolat). A Forgatókönyv-1 esetében a szelephibára 1,3x10-6 /óra frekvenciát vesznek, mely adat kedvezőbb az eredeti változatban ugyanerre az eseményre választott 3x10-5 /óra értéknél. E választás megalapozottságának igazolására is szükség van. 4. A Forgatókönyv-3 eseménysor vizsgálata nem teljes körű, mert az üzemeltető továbbra sem elemzik annak lehetőségét, hogy szabálytalan tömlőrögzítés miatt a tömlő elszabadul. A közölt hibafa elemek leírásai közül egyik sem felel meg a fenti esemény jellemzésére. A modell leírása alapján nem dönthető el az sem, hogy milyen érvek alapján vetette el üzemeltető a szabálytalan indítás (emberi hiba) miatti tömlőszakadás lehetőségét. 5 A Forgatókönyv-5 esetében ellentmondásos, hogy az Érzékenységi vizsgálat (2.5.3. fejezet) b) pontjában üzemeltető a hibafában figyelembe vett rendszer határai kapcsán rögzíti, hogy a töltő üzemben tárolt vagonok száma (12 db töltött vagon), ezzel szemben az iparvágányon tartózkodó kocsik számát a tartálypalást felhasadás eseménysoroknál csak 4-4 ismétlődéssel veszi figyelembe. 6. A Forgatókönyv-6 esetében ellentmondásos, hogy az Érzékenységi vizsgálat (2.5.3. fejezet) b) pontjában üzemeltető a hibafában figyelembe vett rendszer határai kapcsán a töltő üzemben tartózkodó járművekről (többes szám!) tesz említést, de a tankautó palást felhasadás kockázat számításakor mindössze egy ismétlődést vesz figyelembe. 7. A Forgatókönyv-7 (hibafa-modell) automatikus sprinkler rendszert és kézi működtetésű tartalék spinkler rendszert feltételez. A Forgatókönyv-8, -9 és -14 esetében a hibafahivatkozások ugyanilyen kialakítású fő- és tartalék rendszert feltételeznek, és a rendszer meghibásodási frekvenciákat is azonosnak veszi fel üzemeltető. A technológiai leírások alapján ennek megalapozottsága nem állapítható meg (pl. a Vasúti vagonok lefejtése, a gáz tárolása és a közúti tankautók töltése az újudvari töltőüzemben c. mellékletben a sprinkler rendszer létére vonatkozóan semmilyen utalást nem tesz). 8. A Forgatókönyv-7, -8, -9, -14 hibafája kapcsán megvizsgálandó a tartalék rendszer nem indul esemény esetén az emberi hiba lehetősége, valamint az, hogy a rendszer üzembe helyezését megelőzően, a tűzben álló szórófejek és vezetékek nem deformálódnak-e oly mértékben, amely már a rendszer megfelelő működését lehetetlenné tenné. 9. A Forgatókönyv-13 és -15 esetében a tartálypalást felhasadása eseménysor kialakulásában a termoexpanzión keresztül nem csak az extrém időjárás és a hűtés kimaradása játszhat közre, hanem pl. külső tűz alapesemény is.
4 10. Hiányzik a gyakorisági, illetőleg valószínűségi adatok felhasználásával meghatározott számszerű eredmények kiértékeléséből a hibafa alapeseményeit alkotó véletlen jelenségek bizonytalansági mérőszámainak ismertetése, azok hatásának kiértékelése. Amennyiben üzemeltető nem rendelkezik a hibafa csúcsesemények (kvantitatív) bizonytalanságelemzésére alkalmas szoftverrel, úgy legalább kvalitatív kiértékelést kellett volna végezni. Ennek során egy lehetséges megközelítési mód az, hogy az alapeseményekre felvett frekvenciáknak, illetőleg valószínűségeknek mint valószínűségi változóknak a szórását (hibatényezőjét, stb.) táblázatosan összefoglalja (ott ahol ezek az alapadatot közlő adatbázisban szintén megtalálhatók), és e bizonytalanságoknak a csúcsesemény frekvenciájára, illetőleg valószínűségére gyakorolt relatív hatásait kvalitatív módon (szövegesen) értékeli. Az alapadatoknak az elemzési végeredményekre gyakorolt hatása meghatározásának, illetőleg kiértékelésének a településrendezés tervezésével, a veszélyes üzem környezetében történő fejlesztésekkel összefüggésben a döntéshozatal szakmai támogatása érdekében van szükség, ugyanis a kockázatelemzési eredmények bizonytalansága olyan mértékű is lehet, hogy az eredményekre ilyen döntéseket alapozni felelőtlenség lenne. III. A szakhatósági hozzájárulásban foglaltakon túlmenően az alábbiakra is figyelemmel kell lenni: 1. Határozatom 1. számú kikötését indokolja, hogy a biztonsági jelentés fentiek szerinti kiegészítése során figyelembe kell venni a telephely kerítéssel határolt területén üzemszerűen tárolt európai tartályvagonok mellett, a veszélyes üzem környezetében lévő iparvágányokon gyakorta előforduló - az üzem tevékenységéhez szükséges - más tartályvagonoknak az egyéni és társadalmi kockázati értékeket befolyásoló hatásait is. Az R. 3. sz. melléklet 2.5.2. pontja szerint az üzemeltetőnek a súlyos balesetek előfordulásának lehetőségét, valószínűségét, okait és körülményeit feltáró munkája során számításba kell vennie az üzemen belüli, illetve üzemen kívüli esetleges kiváltó okokat. 2. A fentiek figyelembevételével elvégzett felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint módosítani kell a következményelemzésre, az egyéni és társadalmi kockázat megállapítására vonatkozó számításokat. A halálozás és sérülés kockázatát az egyes eseményláncok során bekövetkezett eseményekre külön-külön kell számítani és azok integrálását is el kell végezni az R. 3. sz. melléklet 2.5.1. d) és 2.5.4. pontja szerint. A számítások eredményeit térképen kell megjeleníteni. A biztonsági jelentés üzemeltetői kiegészítésével összefüggésben szükségessé válhat a belső védelmi terv és a településrendezési tervezésnél figyelembeveendő veszélyességi övezet javaslat átdolgozása is (az R. 6. számú melléklete szerinti követelményeknek megfelelően) az újonnan megismert adatok tükrében. Mindezek alapján határozatom rendelkező részének 2. pontjában szereplő kikötést tettem. 3. Az R. 3. számú melléklet 1.1. és 2.1.2. pontjának előírásai értelmében az üzemeltetőnek figyelembe kell vennie azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával, az ehhez kapcsolódó biztonsági irányítási rendszert pedig be kell építenie a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe, ezért határozatom rendelkező részében szereplő 3. számú kikötést tettem. 4. Javaslom, hogy az üzemeltető a biztonsági jelentés kiegészítése során dokumentált formában 2005. január 31-ig folytasson konzultációt a szakhatósággal annak érdekében, hogy a biztonsági jelentés előzetes eredményeire alapozottan a veszélyes üzem veszélyeztető hatásainak meghatározása egyértelműen megtörténhessen, valamint hogy annak eredményeit megfelelő módon dokumentálja.
5 Hatóságom abban az esetben, ha az üzemeltető a Kat. 30.. (2) bekezdésében, illetve a hatósági határozatban szereplő kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Kat. 38. -ban szereplő szankciókat alkalmazhatja, így a veszélyes tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve megtilthatja és az üzemeltető költségére és veszélyére a telephelyen található veszélyes anyagok elszállítását elrendelheti. Fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Határozatomat a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 30. -ában biztosított hatósági jogkörömben eljárva, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.), valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet előírásai alapján hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségét az Áe. 62. -ban meghatározottak szerint biztosítottam, a fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése írja elő. Budapest, 2004. november Tatár Attila tű. vezérőrnagy Készült: 6 példányban Terjedelme: 5 oldal Kapja: 1. Total Hungaria Kft., ( 1115. Budapest Bártfai u. 54.) 2. Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Súlyosbaleset-megelőzési Szakhatósági Főosztály (1081 Budapest, Köztársaság tér 7.) 3. Újudvar Polgármestere, (8778 Újudvar, Petőfi út 2.) 4. Helyi Védelmi Bizotság Nagykanizsa Elnöke, (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) 5. Zala Megyei Védelmi Bizottság Elnöke, (8900 Zalaegerszeg Kosztolányi D. u. 10.) 6. Irattár