H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1) Fax: (06-1) H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgató H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1) Fax: (06-1) Szám: / /2007. Tárgy: A MOL Nyrt. Zalai Finomító biztonsági jelentésének elbírálási ügye Hiv. szám: FGE10100/K-133/2007. Ügyintéző: Cséplő Zoltán tű. százados Telefonszám: H A T Á R O Z A T A MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. (továbbiakban: üzemeltető) kérelmére, a Zalai Finomító (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós út 6.) telephelyére, mint felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentését e l f o g a d o m és engedélyezem a veszélyes tevékenység folytatását az alábbi feltételekkel: 1. jelen határozat indokolásában felsorolt hiányosságokat a biztonsági jelentés kiegészítésével (a kért iratok benyújtásával) szüntesse meg. 2. a biztonsági jelentés kiegészítésétől függően - amennyiben szükséges - dolgozza át a belső védelmi tervet, a sérülés és halálozás kockázatára vonatkozó számításokat, azok eredményei alapján tegyen új javaslatot a veszélyességi övezet kijelölésére. 3. folyamatosan működtessen olyan biztonsági irányítási rendszert, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését. 4. a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően az indokolásban meghatározott jelentési, felülvizsgálati és védelmi tervezési (begyakorlási) kötelezettségeknek tegyen eleget. A fentiek szerint kiegészített egységes szerkezetű biztonsági jelentés hatóságomhoz történő benyújtásának teljesítési határideje: február 15. Az eljárásba szakhatóságként bevont Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a biztonsági jelentés elfogadásához hozzájárulását adta.

2 2 Amennyiben a fent megállapított, illetve a határozatomban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, hatóságom a vonatkozó jogszabályok értelmében a veszélyes tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve megtilthatja és a kötelezett költségére és veszélyére a telephelyen található veszélyes anyagok elszállítását, illetve a környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését elrendelheti, továbbá egymillió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja üzemeltetőt. Az eljárási bírság ismételten is kiszabható. E határozat ellen fellebbezés nyújtható be a közlés napjától számított 15 napon belül. A fellebbezést az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez kell címezni, s hatóságomnál kell előterjeszteni. A fellebbezés illetékköteles, amelyet 5000 Ft értékű illetékbélyeg lerovásával a fellebbezés előterjesztésekor kell teljesíteni. A fellebbezési illeték és a fellebbezés elektronikus úton történő megfizetésére illetve benyújtására nincs lehetőség. I N D O K O L Á S Üzemeltető a február 22-én kérelmet terjesztett elő a 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós út 6. sz. alatti telephelyére vonatkozó biztonsági jelentés elbírálására. Hatóságom a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.), valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései alapján a biztonsági jelentést megvizsgálta. A tárgyi biztonsági jelentést hatóságom a Kat. és az R. rendelkezései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (2) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalás céljából a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyosbalesetmegelőzési Főosztály (a továbbiakban: szakhatóság) részére megküldte. A szakhatóság a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. g) bekezdésében, valamint a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletben meghatározott jogkörében és a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott feladatkörében eljárva az MKEH-SBMF-157/1/2007. [hiv. sz /2007.] számú dokumentáció alapján tárgyi biztonsági jelentés elfogadásához szakhatóságként az MKEH-SBMF-157/3/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult. A szakhatóság a döntését a következőkkel indokolta: A évi CXL. tv. 44. (1) bekezdése és a 18/2006. (I. 26.) Korm rendelet alapján án megküldött biztonsági jelentésnek a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 3. (1) bekezdésében előírt felülvizsgálatát a szakhatóság elvégezte. A felülvizsgálat során a biztonsági jelentésben ismertetett, a technológiára vonatkozó veszélyazonosítás és a kockázatelemzés módszerének alkalmazásában, illetőleg az eredmények megalapozottságának igazolásában a szakhatóság hibákat, illetőleg hiányosságokat tárt fel. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében a fenti kikötést tettem, mert így látom biztosítottnak a jogszabályi előírások maradéktalan teljesülését.

3 3 A technológiai kockázatelemzésben feltárt hibák és hiányosságok összességét tekintve megállapítható, hogy a bemutatott és a valóságos kockázati helyzet eltérése jelentős mértékű is lehet, ezért a biztonsági jelentésben ismertetett (technológiai) kockázatelemzési eredmények a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetéséig legfeljebb tájékoztató jelleggel vehetők figyelembe a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése, illetőleg a veszélyességi övezet kijelölése során. A MOL Nyrt. Zalai Finomító (Zalaegerszeg) veszélyes ipari üzemére vonatkozó biztonsági jelentés felülvizsgálata során a technológiákra vonatkozó veszélyazonosítással, illetőleg kockázatértékeléssel kapcsolatban feltárt tartalmi és dokumentálási hiányosságok: I. A veszélyes ipari üzemnek, mint a technológiai kockázatelemzés tárgyának azonosítása és ismertetése kapcsán: 1. A biztonsági jelentés (a továbbiakban: BJ) 28. oldalán közölt, az üzemben jelenlévő veszélyes anyagok leltárát bemutató 3.1. számú táblázatában a nyersolaj veszélyességi osztályba való besorolása ellentmondást tartalmaz, mert amennyiben a nyersolaj R52/53 mondatokkal van jellemezve, úgy a 18/2006.(I. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének 2. számú táblázata szerint nem tartozik a 9. veszélyességi osztályba. 2. Az üzemben tárolt nyersolaj mennyiségének pontosítása van szükség, mert a BJ 28. oldalán közölt, az üzemben jelenlévő veszélyes anyagok leltárát bemutató 3.1. számú táblázat szerint az üzemben t nyersolajat tárolnak, ezzel szemben a 6.1. számú táblázat alapján az üzemben t nyersolaj tárolása történik, és ezt a mennyiséget veszik figyelembe a kockázatok meghatározásánál. 3. A BJ-ben ellentmondás van a T5007 és a T5009 számú nyersolajtároló tartályokra vonatkozóan, mert a veszélyes anyagok leltárát bemutató 3.1. táblázatban az itt tárolt nyersolaj mennyisége nem szerepel azzal az indokkal, hogy ezek a tartályok üzemen kívül vannak, míg a tároló létesítményeket bemutató 4.1. számú táblázat szerint ezek a tartályok üzemelnek. 4. Nem állapítható meg, hogy a gudron, a fluxálóolaj, és a fáradtolaj az R. alapján veszélyes anyagoknak tekinthetőek-e vagy sem. A rendelkezésre álló információk alapján a gudron és a fluxálóolaj nem sorolható be az R. 1. számú melléklet 2. számú táblázatának egyik veszélyességi osztályába sem. Nevesített anyagként történő besorolásukhoz azonban nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. II. A technológiai kockázatelemzés kapcsán: 1. Ellentmondás van a BJ 6.1. fejezetében a veszélyes létesítmények kiválasztására alkalmazott módszer leírt tartalma, és a BJ M2 számú mellékletében a kiválasztási számok meghatározására bemutatott 6.2. számú táblázata között. A kiválasztási módszer leírása szerint azok a létesítmények lettek kiválasztva, vizsgálatuk tovább folytatva, amelyeknél a kiválasztási szám értéke egyenlő, vagy nagyobb, mint 0,5. A további részletes QRA vizsgálatra kiválasztott T2005 számú nyersolaj tároló tartály esetében viszont ez az érték 0,0706, ugyanakkor T5002, T5007, T5009, T5015, T2007, T2008, T2011, T2012, T1005, T1007, T307, T308, T309, T310, T311, T312 kőolaj és kőolaj származékok tárolására szolgáló tartályok esetében a kiválasztási szám értéke minden esetben nagyobb, mint a T2005 számú tartályé. A BJ-ből hiányzik annak indokolása, hogy miért a T2005 számú tartály részletes veszélyelemzését

4 4 végzik el, és például a T5007, T5009 tartályokat, amelyek szintén kőolajtárolók, nem vonják be a QRA-ba. 2. A BJ-ből hiányzik a kőolaj töltőállomás (tárolótartályokból vasúti tartálykocsikba töltés) működésével járó súlyos baleseti veszélyek (kockázat) értékelése. 3. A CPR18 I. rész 2. fejezete szerint az S kiválasztási számot nemcsak az üzem határára, hanem minden egyes létesítmény esetében a lakóövezetnek az adott létesítményhez legközelebb eső pontjára is meg kell határozni. A BJ-ből ezen kiválasztási számok meghatározása hiányzik. 4. Az A4 forgatókönyv A cseppfolyós LPG folyamatos egyoldali kiáramlása a tankautó csővezetékéből esetében ellentmondás fedezhető fel, mert a 101. oldalon (csőtörés, 10 perces kiáramlás) 9 t LPG környezetbe való kikerüléséről írnak, míg a forgatókönyv következményeit bemutató táblázatban (104. o.) 3,64 t LPG szerepel. 5. A tartályokkal összefüggésben a védőgödrön kívül bekövetkező csőtörés esetére elvégzett vizsgálat nem terjed ki a kézi elzáró szerelvény nem zárható voltának (meghibásodás, emberi hiba, nem megközelíthetőség) lehetőségére. A szakhatóság által feltárt, a fentiekben részletezett hiányosságok miatt határozatom rendelkező részében szereplő 1. számú kikötést tettem. III. A MOL Nyrt. Zalai Finomító (Zalaegerszeg), mint felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentés felülvizsgálata során a hatóság az alábbi hiányosságokat tárta fel: 1. A kőolaj kiömlése során bekövetkező tócsatűznél az üzemanyag égésekor keletkező toxikus termékek, irritatív anyagok mennyisége nem elhanyagolható. Az üzemeltető a BJ 3.1. fejezetében a folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező veszélyes anyagok leltárában feltételezi NOx és SO 2 keletkezését, azonban ezek lehetséges veszélyeztető hatását figyelmen kívül hagyja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben az el nem égett egészségkárosító anyagok és égéstermékek vizsgálatakor annak nagy hőmérséklete következtében való felemelkedését és magas légköri terjedését feltételezi. Ez által az emberi egészségre való veszélyeztetésével a terjedés feltételezett helyszíne miatt nem számol. A nemzetközi szakirodalom (CPR 18E) szerint a szabadtéri tüzek esetében, a csóvaemelkedés azonnal megtörténik és nem kell halálos hatásokkal számolni. A sérülésekre, irritációra vonatkozóan azonban a szakirodalomban foglaltak nem elégségesek, ezért ezen számítások pótlása szükséges, a lefelé irányuló légáramlatok esetét is figyelembe véve. 2. A BJ-ben a társadalmi kockázatra vonatkozó számítás nem egyértelmű. Kérdéses, hogy az üzemeltető csak a Zalai Finomító területén dolgozókat (BJ fejezet szerint: a kockázatértékelés bemeneti adatai) veszi figyelembe, vagy az üzem környezetében ott nagy számban állandóan vagy időszakosan tartózkodó embereket is. Ezeket a kockázati számítások részletesebb bemutatása mellett pontosítani szükséges. 3. Az egyes forgatókönyvekhez tartozó következményelemzés során a gőztűz, VCE kialakulásának távolságát az ARH értékhez tartozó számítás eredményeként adja meg a BJ. Be kell mutatni az ARH/2 értékhez tartozó távolságot, mivel ezen a távolságon belül a következmények szakirodalmi adatok alapján még felléphetnek. A BJ-ben a következményelemzéshez benyújtott szöveges értékelés nem minden esetben kellő részletességű, így lényeges információk maradhatnak figyelmen kívül, ezért az egyes események következményelemzéséhez bővebb szöveges értékelést szükséges készíteni. A szöveges értékelés során ki kell térni a teljes

5 5 érintett területen tartózkodó személyeket és műtárgyakat (tartályok, üzemi berendezések, irányítástechnika, stb.) érő egyes hatások következményeire is. Ezeket az adatokat a fentiekkel együtt a dominóhatás vizsgálatánál, az egyéni és a társadalmi kockázatok számításánál, és a belső védelmi terv készítésénél is figyelembe kell venni. 4. A fentiek figyelembevételével elvégzett kiegészítés eredményétől függően szükség szerint módosítani kell a következményelemzésre, az egyéni és a társadalmi kockázat megállapítására vonatkozó megállapításokat, számításokat. A számítások eredményeit halálozás, valamint a sérülés egyéni kockázatát is, ami a településrendezési tervezésnél figyelembeveendő veszélyességi övezet kijelölésére vonatkozó javaslat (az R. 2. számú melléklet és 5. számú melléklet 2.1. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően) egyben az érintett terület pontos beazonosítását lehetővé tevő térképen, átnézeti helyszínrajzon kell megjeleníteni. A térképi megjelenítéskor fel kell tüntetni az északi irányt, a helyes méretarányt, méretskálát, külön megjelölve a lakott területet, illetve annak határát, az érintett terület pontos beazonosítását (utca, létesítmény, egyéb érintett terület stb.). Az R. 2. számú melléklet pontja szerint, amennyiben a veszélyes ipari üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor az üzemeltetőnek minden egyes hatásra külön kell meghatároznia veszélyességi övezetet. 5. A biztonsági jelentés üzemeltetői kiegészítésével összefüggésben szükségessé válhat a belső védelmi terv átdolgozása (az R. 6. számú melléklete szerinti követelményeknek megfelelően) az újonnan megismert adatokra is tekintettel. 6. A benyújtott belső védelmi tervben nem bizonyított, hogy a tervezett védekezési feladatok és a rendelkezésre álló erők és eszközök arányban állnak a biztonsági jelentésben feltárt súlyos baleseti veszélyeztetéssel. A belső védelmi terv részét képezhetik más jogszabályok alapján elkészített tervek is (tűzvédelmi terv, veszély-elhárítási alapterv), amennyiben azok megfelelnek a belső védelmi tervvel szemben támasztott követelményeknek. 7. A belső védelmi tervben nem teljes körű a végrehajtására vonatkozó felkészítéssel kapcsolatos feladatok bemutatása. A veszélyhelyzeti feladatok ellátására, a beavatkozási és kárelhárítási tevékenység szakszerű, gyors és biztonságos végrehajtására az érintetteket differenciált módon szükséges felkészíteni. A felkészítésnek ki kell terjedni a veszélyhelyzeti irányítási szervezet tagjainak, a végrehajtó szervezetek tagjainak, a bevont üzemi szakembereknek és a kárelhárításba be nem vont dolgozóknak, valamint a tartósan az üzem területén tartózkodó más vállalkozások dolgozóinak felkészítésére is. A felkészítések megfelelő dokumentálásáról gondoskodni kell. 8. A benyújtott belső védelmi terv pontja szerint, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset leküzdésére tűz esetén az önkormányzati tűzoltók avatkoznak be a rendelkezésre álló erők és eszközök felhasználásával. Az önkormányzati tűzoltók helyszínre érkezéséig is, az üzemi belső erőknek, létesítményi tűzoltóknak, stb. jelentős feladataik vannak. Ezért a belső védelmi tervet ki kell egészíteni a külső erők megérkezéséig az üzemi dolgozók feladatainak, illetve a kisebb, vagy egyéb jellegű veszélyhelyzetek (anyagelfolyás, robbanásveszély, környezeti szennyezés) esetén teendő intézkedések és feladatok leírásával. Ennek megfelelően az üzemi belső erők feladatainak leírását is részletezni szükséges.

6 6 9. A BJ-ben a dominóhatások vizsgálatánál bemutatásra került az esetleg bekövetkező robbanásból eredő 35 kpa-os túlnyomásérték hatótávolsága. Ezt az értéket tekinti az üzemeltető az acélszerkezetek sérülése határának, tehát ahol az egyes berendezések, tartályok sérülést szenvednek. Ennek ellenére a továbbiakban csak azok a berendezések, létesítmények, tartályok stb. kerülnek bemutatásra, amelyek a robbanás effektív zónájában vannak, mely jóval kisebb távolságot jelent a fenti túlnyomásérték hatótávolságánál, ezáltal jóval kevesebb azon létesítmények száma, amelyek a dominóhatás általi érintettség miatt bemutatásra került. Ennek igazolását a BJ kiegészítése során ugyancsak el kell végezni, vagy a 35 kpa-os túlnyomásérték által érintet teljes területet, kell vizsgálni. 10. Az üzemeltető részéről július 12-én benyújtott adatszolgáltatás szerint a fáradt olaj tároló tartályok mellett megépítendő gépteremben elhelyezésre tervezett háromfázisú szeparátorral kapcsolatos számításokat (veszélyazonosítás kockázatértékelés, következményelemzés stb.) a kiegészített biztonsági jelentésben szerepeltetni kell. A III. pontban részletezett hiányosságok miatt határozatom rendelkező részében szereplő 1. és 2. számú kikötést tettem. IV. Az R. 2. melléklet 1.9. pontjának előírásai szerint az üzemeltetőnek a biztonsági irányítási rendszert be kell építenie a veszélyes ipari üzem általános vezetési rendszerébe, be kell mutatnia a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését, meghatározva a szervezet minden szintjén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat, ki kell alakítania és felül kell vizsgálnia a biztonsági irányítási rendszer normáit, ezért határozatom rendelkező részében szereplő 3. számú kötelezést tettem. V. A Kat. és az R. előírásainak megfelelően az üzemeltetőt érintő jelentési, felülvizsgálati és védelmi tervezési kötelezettségek az alábbiak: 1. Üzemeltetői bejelentési és/vagy biztonsági jelentés készítési kötelezettség teljesítése területén: a. a veszélyes ipari üzem (veszélyes létesítmény) bezárása; a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetése, valamint a veszélyes tevékenység újbóli megkezdése; a biztonsági körülmények lényeges változása; a működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése [Kat. tv. 31. (2)]; b. a biztonsági jelentés felülvizsgálata [Kat. tv. 33. (2) és R. 7. (1)] vagy soron kívüli felülvizsgálata [R. 7. (2)-(4)] során. 2. A belső védelmi terv felülvizsgálata és begyakoroltatása területén: a. a belső védelmi terv pontosítása (változás-kezelés, jelentős módosítás) [Kat. 40. ]; b. a belső védelmi terv (legalább 3 évente történő) felülvizsgálata és soron kívüli felülvizsgálata [Kat. 40. és R. 16. (2)]; c. üzemi dolgozók, alvállalkozók és a veszélyességi övezetben működő vállalkozások tájékoztatása és felkészítése [R. 15. (3)-(4)]; d. a belső védelmi terv gyakorlat levezetése [Kat. 40. és R. 16. (3)]. 3. Súlyos balesetek (rendkívüli események) vonatkozásában: a. súlyos baleset (rendkívüli esemény) bejelentése [Kat. tv. 43. ]; b. azonnali és a kivizsgálást követő jelentés elkészítése, tájékoztatás [Kat. tv. 39. c) és d)];

7 7 c. a súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a hatóság által előírt megelőző, elhárító, illetve a környezeti károkat helyreállító intézkedések teljesítése [Kat. tv. 38. (4)]. A V. pontban részletezett üzemeltetői kötelezettségek teljesítése érdekében a határozatom rendelkező részében szereplő 4. számú kikötést tettem. VI. Hatóságom abban az esetben, ha az üzemeltető a Kat. 30. (1) bekezdésében, illetve a hatósági határozatban szereplő kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Kat ban szereplő szankciókat alkalmazhatja, így a veszélyes tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve megtilthatja és az üzemeltető költségére és veszélyére a telephelyen található veszélyes anyagok elszállítását elrendelheti. A kötelezettség vétkes megszegése esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. (1) bekezdése szerint eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legmagasabb összege a Ket. 61. (2) bekezdés alapján jogi személy esetében egymillió forint. Az eljárási bírság a Ket. 61. (3) bekezdése alapján ismételten is kiszabható. Tekintettel a szakhatóság állásfoglalására, valamint a fentiekben részletezettekre határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. VII. A szakhatóság az állásfoglalása kialakítása során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. g) bekezdésében, valamint a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletben meghatározott jogkörében és a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott feladatkörében járt el. Határozatomat a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (Kat.) 30. -ában biztosított hatósági jogkörömben eljárva, a Kat., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.), valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet előírásai alapján hoztam meg. A Kat. módosításáról szóló évi VIII. törvény 17. (3) bekezdése alapján a jelen hatósági eljárásban a biztonsági jelentés benyújtása elektronikus úton nem gyakorolható. A jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) bekezdésében és 99. (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam, a fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése írja elő. Budapest, szeptember - n Dr. Tatár Attila tű. altábornagy Készült: 5 pld. Egy példány: 7 oldal Kapja: 1. MOL Nyrt. EBK igazgató (1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18.) 2. MKEH Súlyosbaleset-megelőzési Osztály (1024 Budapest, Margit krt.85.) 3. Zalaegerszeg város Polgármestere (8900 Zalaegerszeg, Kossuth u ) 4. Zala Megyei Védelmi Bizottság Elnöke ( 8900 Zalaegerszeg Kosztolányi D. u. 10.) 5. Irattár