1. Preambulum Józsefváros fejlődésének alapvető iránya, a kerületfejlesztés stratégiája, az 1996-os kerületfejlesztési koncepció óta változatlan. Az elkészült fejlesztési és rehabilitációs koncepciók az alapértékeket és a célokat pontosították, meghatározták a szükséges eszközöket. A megfogalmazott fejlesztések a gazdasági - társadalmi helyzet erősödését, a fővárosi státus emelkedését és a jelentkező társadalmi problémák oldását célozzák. Jelen stratégia bemutatja az 1998 óta eltelt időszak változásait. A beindult folyamatok alapján határozza meg a tervezett fejlődés céljainak teljesülése érdekében szükséges stratégiai programokat és lépéseket. Az önkormányzat pusztán az egyik szereplője a kerület életének, a társadalmi és gazdasági élet szereplőinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás szabályozása, stb.) alakítja. Emellett közvetlen beruházásifejlesztési programjaival is jelentős hatást gyakorol a kerület életére. Ezzel a kettős szerepvállalással válik a helyi gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplőjévé a helyi önkormányzat. Az 1998 óta eltelt időszak legmeghatározóbb eredménye a kerület vonzerejének jelentős növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítés területén. Fontos mutató a hagyományosan erős kiskereskedelem jelentőségének tovább erősödése is. Az eredmények mellett tovább erősödött a különbség a kerület különböző részei között, a társadalmi problémák jellemzően két területi egységben (Orczy negyed, Magdolna negyed) sűrűsödnek össze. Ezért továbbra is elmondható, hogy ezekben a negyedekben jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minőségű lakásállomány. Az 1998-ban megindult rehabilitáció már látható eredményeket hozott a Belső- és a Középső-Józsefvárosban: önkormányzati lakóépületek, intézmények, közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetőek. Jelentősebb változások a Belső- Józsefvárosban a közterületi rekonstrukciók hatására és a középsőjózsefvárosi - Futó, Tolnai, Illés utcákban - a lakásépítési beruházások során történtek. A rehabilitáció megindulásának ellenére a lakásállományra sok területen még mindig a korszerűtlen szerkezet és az alacsony minőség a jellemző. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, de még mindig a fővárosi átlag többszöröse. Az 1998 és 2003 közötti időszak egyik legmeghatározóbb eredménye a közbiztonság jelentős mértékű javulása volt. Az elmúlt években megszűnt az erős fenyegetettség, és a közterületek biztonsága érezhetően javult. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 1
A kerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsősorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minőségének javítása, valamint a társadalom szerepének erősítésén keresztül, az itt élők munkához jutási lehetőségének elősegítése, a munkaerőpiaci versenyképesség fejlesztése szükséges. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentősebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetővé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. A stratégiában az átfogó programokként megfogalmazott eszközök- a lakásprogram és a társadalomfejlesztési program az egész kerületet célozzák. Ezek az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg. A stratégia javaslatot tesz Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre - ún. negyedekre - történő felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek negyedek eltérő arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedi helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei. Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának alapja a hosszútávon egyensúlyos költségvetés. Az önkormányzat által elfogadott 10 éves költségvetési terv alapján jelen anyag 15 évre tervezi meg a szükséges és lehetséges önkormányzati, pályázati, és egyéb forrásokat, valamint a tervezett fejlesztési programok költségtervét. Ezeket egyensúlyba állítva jelöli meg azokat a kereteket, melyek között az önkormányzat által elhatározott fejlesztések megvalósíthatóak a terv időszaka alatt. Józsefváros 2004. 09.01 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 2
2. Tartalomjegyzék 1. Preambulum 1 2. Tartalomjegyzék 3 3. Helyzetértékelés 4 3.1. Koncepcionális előzmények 4 3.2. A kerület társadalmi helyzete 8 3.3. Gazdasági háttér 14 4. A stratégia alapvető célkitűzései és eszközei 26 4.1. Célkitűzések 26 4.2. Eszközök 27 5. Az átfogó programok 30 5.1. Átfogó program 1.: Lakásprogram 30 5.2. Átfogó program 2.: Társadalomfejlesztési program 32 6. A negyedek programjai 37 6.1. Palotanegyed 41 6.2. Népszínház negyed 47 6.3. Csarnok negyed 51 6.4. Józsefváros központ 55 6.5. Magdolna negyed 61 6.6. Orczy negyed 69 6.7. Tisztviselő telep 75 6.8. Ganz negyed 79 6.9. Kerepesi negyed 83 6.10. Százados úti negyed 87 6.11. Szigony negyed 91 7. A stratégia megvalósíthatósága 98 7.1. Az önkormányzati lépések megvalósíthatósága 98 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 3
3. Helyzetértékelés A Helyzetértékelés fejezet az 1998-2003 között eltelt időszak változásait mutatja be a megelőző koncepcionális tervek vizsgálatai, az elkészített vizsgálatok és az összehasonlító elemzések alapján. 1998-2003 változások értékelése 3.1. Koncepcionális előzmények Jelen stratégia az 1996-ban elkezdődött kerületfejlesztési folyamat meghatározó elemeire épül. A fejezet a megindult kerületfejlesztési folyamat legfontosabb elemeit foglalja össze. Az 1996 és 2003 között született koncepciók részben olyan átfogó koncepciók - Kerületi Rehabilitációs Koncepció (1996), Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv (1998), Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció (2001) -, melyek az egész kerületre vonatkozó rehabilitációs folyamatokat szabályozzák, részben pedig olyan koncepciók, amelyek egy szűkebb városrészre - Corvin-Szigony Projekt, vagy egy funkcionális területre Kerületi Lakáskoncepció (2000), 2003-as Józsefvárosi KVSZ - koncentrálnak. A kerületi rehabilitációs folyamatok első lépésének az 1996-ban elkészített Kerületi Rehabilitációs Koncepció tekinthető. Az 1996-os kerületfejlesztési stratégia szerint a kerület egyik legfőbb problémája, hogy a különböző társadalmi és gazdasági szempontú hátrányok (alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, alacsony minőségű lakásállomány, stb.) halmozottan, hatásukban egymást erősítve jelennek meg a területen. A stratégia legfőbb céljaként ezért a kerület gazdasági és társadalmi helyzetében végbemenő romlási folyamatot kívánta megállítani, illetve megfordítani. A célokat elsősorban a rehabilitációval összekapcsolt területfejlesztéssel, valamint a leszakadó réteg felzárkóztatása érdekében történő oktatás-nevelés fejlesztésével kívánta elérni. 1998-ban elfogadásra került a Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv, mely az 1996-os koncepcióhoz hasonlóan a Józsefvárosi-élet minőségének javítását, a kerület gazdasági potenciáljának növelését, a kerület piaci pozíciójának stabilizálását és a városmegújulás elmaradásából adódó negatív fejlődési spirál megállítását tűzte ki a megújítás alapvető céljaiként. A Programterv szerint a rehabilitációs stratégia egy átfogó, szervezett folyamat, amely területileg differenciált és változatos eszközökkel valósítja meg a kitűzött célokat. A Rehabilitációs Programterv kiemelt szerepet szán a lakásállomány és a városi életminőség fejlesztésének, az önkormányzati lakásvagyon összetételének és minőségének javításának. A 2000-ben született Kerületi Lakáskoncepció a városrehabilitáció egyik leginkább meghatározó szektorával a lakással / lakhatással foglalkozik. A korábbi koncepcióban megjelenő lakhatásra vonatkozó elemeket fejlesztette tovább. Kerületi Rehabilitációs Koncepció / 1996 > leromlás megállítása > rehabilitáció > oktatás Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv / 1998 > életminőség javítása > átfogó rehabilitáció > lakásvagyon javítás Kerületi Lakáskoncepció / 2000 > megfizethető lakások > fenntartható önkormányzati lakásportfolió > lakásrendeletek Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 4
A koncepció legfőbb célja, hogy 2025-ig a kerület lakáskörülményei adjanak módot mindenki számára teherbíró képességeinek megfelelően lakható, egészséges, fenntartható és megfizethető lakások választására. A koncepció szerint a célok eléréséhez szükséges a meglévő rossz minőségű lakásállomány átstrukturálásával (lakások elidegenítése, lecserélése, építése, lakásszám csökkentése) és különböző önkormányzati szabályzók (rendeletek) létrehozásával egy olyan fenntartható önkormányzati lakásportfolió kialakítása, amely hosszú távon képes kielégíteni a társadalmi igényeket. A 2001-ben elfogadott 10 évre szóló Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció a kerület státusának emelését a városias lakóterület hagyományos értékeinek megerősítése, hangsúlyosan új, nagyvárosias életminőség létrehozása által kívánta megvalósítani. A koncepció 3 éves és 10 éves fejlesztési programokat határozott meg céljainak megvalósítására, melyek nagyrészt leromlott lakásállomány megújítása, az oktatási intézményi rendszer fejlesztése, széleskörű ellátó és támogatási rendszer kialakítása, valamint a szolgáltató szektor erősítése köré épültek. 1999 és 2002 között került kidolgozásra a Corvin-Szigony Projekt koncepciója. Az összetett program a terület megújításához szükséges elemeket és eszközöket tartalmazza, melyek megvalósítása a projekt célkitűzéseinek a teljesüléséhez vezet. A program célja a terület városrehabilitációs eszközökkel történő megújítása, a leromlott épületek bontása, új lakások építése, kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb üzleti funkciók vonzása, a megvalósításba külső Befektető partner bevonása. A Projekt meghatározó eleme jelentős új közterület-zöldfelület létrehozása. A városrész léptékű beavatkozás legfőbb célja a belvárosi terület újraélesztése, valódi értékeinek megóvása mellett egy olyan korszerű igényeknek megfelelő városrész kialakítása, amely az egész kerület társadalmi, gazdasági és kulturális szerepét erősíti. A 2002-ben elkészült Fővárosi Városfejlesztési Koncepció a kerület egész területére fogalmaz meg összefüggően célokat és programokat. A koncepcióban a belső városi területek megújítása, a szociális városrehabilitáció, és a roma kulturális központ jelenik meg kiemelten az általános városfejlesztési eszközök mellet. 2004-ben fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Városrendezési Szabályzatot (KVSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális előzményekre épül. Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció / 2001 > a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése Corvin Szigony Projekt / 1999-2002 > a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése Fővárosi Városfejlesztési Koncepció / 2002 > szociális városrehabilitáció KVSZ / 2004 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 5
3.2. A stratégia illeszkedése a fővárosi és a regionális fejlesztési stratégiákhoz Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája által kitűzött célok megvalósításának lehetőségét a kerületnél magasabb területi szintekre vonatkozó fejlesztési tervekdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányvonalak befolyásolják, gyakorolnak rá hatást. A Közép-magyarországi régió Stratégiai Tervében, valamint Regionális Akciótervében megfogalmazott társadalmigazdasági-környezeti célrendszer, fejlesztési prioritáskör közül minden olyan elem visszatükröződik a Kerületfejlesztési Koncepció által Józsefváros fejlődése számára meghatározott fejlesztési irányvonalakban is, mely a főváros VIII. Kerülete számára kitörési lehetőség lehet. A Közép-magyarországi régió átfogó céljai: versenyképes, erős társadalmi kohézióval rendelkező és élhető régió kialakítása. Területileg koncentrálódó szociális problémák; foglalkoztatási problémák; a kisebbségek problémái; a szociális és egészségügyi infrastruktúra korszerűtlensége; magas bűnözés; demográfiai problémák (elöregedés); parkolási gondok; közlekedési hálózat kapacitás-problémái; romló minőségű és esztétikai megjelenésű lakásállomány; mind olyan településfejlesztési szegmensek, melyek a Kerületfejlesztési Stratégiában is megfogalmazódnak. Kiemelendő, hogy a Régió specifikus céljai közül csaknem mindegyik teljesül a kerületi fejlesztési elképzelésekben: innovativitást hordozó gazdasági és társadalmi elemek fejlesztésére; a régió vonzerejének növelésére; térszerkezeti és fejlettségi egyenlőtlenségek mérséklésére; természeti és épített környezet megújítására; aktív, szolidáris társadalmi kezdeményezések fejlesztésére irányuló törekvések egyaránt ötvöződnek a helyi fejlesztési stratégiában. A Kerületfejlesztési Stratégia lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi és területi rehabilitáció által megvalósítható helyi népességmegtartó képesség erősítésére, továbbá a közösségfejlesztésre, melynek érdekében a Kerületfejlesztési Stratégiában kidolgozásra került a kerület szociális város-rehabilitációs programja. Ezen kívül a Régió élhetőségének kialakítását szolgálják a Stratégia által megfogalmazott, a települési környezet Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 6
komplex átalakítását szolgáló intézkedések: köz- és zöldterület fejlesztés, közműfejlesztés, kedvezőbb üzleti és gazdasági környezet kialakítása. A Kerületfejlesztési Stratégia leginkább a kerület negyedekre történő felosztása révén járul hozzá az élhető település kialakításához. A szubszidiaritás elvének megfelelően a fejlesztés (területi kiegyenlítés) számára jobban kezelhetőbb, kisebb területi és közösségi egységek kialakítására törekszik. Budapest 2002. évi Városfejlesztési Koncepciójában kiemelt szerepet kap a lakhatóság megteremtése, a belső városrészek megújítása a komplex városrehabilitáció eszközével. A koncepció által megállapított hét funkcionális hosszú távú stratégiai cél közül három is teljes összhangot mutat a helyi fejlesztés céljaival: 1. Az épített környezet minőségének javítása: a városrehabilitáció felgyorsítása, a közterületek fejlesztése, a lakáshelyzet javítása annak érdekében, hogy javuljon a város népességmegtartó képessége. 2. a kommunális infrastruktúra és a zöldterületi rendszer fejlesztése 3. fenntartható társadalom : a területi szegregáció és a szlömösödés megakadályozása a legveszélyeztetettebb városrészek leszakadásának fékezésével. Emellett kiemelt hangsúlyt kap a kerület hosszú távú fejlesztésében a tervezett 4.sz. metróvonal I. ker. Virágpiac - VIII. ker. Baross tér közötti szakasz kialakítása, mely Kerületünk új fejlődési tengelyévé válhat. További kiemelt jelentőségű kerületi és egyben fővárosi stratégiai cél, a Belvároshoz kapcsolódó kerületek közterület-fejlesztése és forgalomcsillapítása (különösen a VI., a VII., és a VIII. Kerületben), továbbá az ún. jó helyek hálózatának megteremtésével e városrészek lakó és intézményi funkcióinak megőrzése, erősítése. Összességében elmondható, hogy Józsefváros 15 éves Kerületfejlesztési Stratégiája illeszkedik a kerületet magában foglaló tágabb térség (Budapest, ill. Középmagyarországi régió) stratégiai céljaihoz, prioritásaihoz és az általuk hordozott értékekhez. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 7
3.3. A kerület társadalmi helyzete Jelen fejezet az 1998 és 2003 között eltelt időszak társadalmi változásait mutatja be. 3.3.1. Józsefváros népessége Józsefváros lakónépessége 1998-ban 84 520 fő, állandó népessége bejelentett állandó VIII. kerületi lakcímmel rendelkezők -, pedig 85 194 fő volt. A kerület népessége a budapesti népességhez hasonlóan az elmúlt években folyamatosan csökkent, melynek hatására a népesség 2003-ra 80 226 főre fogyatkozott. > a kerület népességének csökkenése lelassult 2000-től A 1. táblázatban Józsefváros népességének 1998-2003 közötti alakulása látható. A táblázat jól mutatja, hogy 2000-től a népesség számának fogyása lelassult, sőt a lakónépesség esetében 2001-ben egy kismértékű növekedés is megfigyelhető volt. 1. táblázat / Népesség alakulása Népesség (jan.1.) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Lakónépesség 84 520 83 397 82 321 81 499 81 603 80 226 Állandó népesség 85 194 84 075 80 418 78 642 76 851 75 463 A népességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések is nagymértékben hozzájárulnak. A beruházások hatására az elmúlt években megállt a lakásállomány csökkenése, és 2002-től már növekedett a kerületi lakások száma. A következő évek beruházásait figyelembe véve a kerületi lakásállományban jelentős minőségi és mennyiségi változás várható, melyek mind a népességcsökkenés lassulásának irányába hatnak. A népesség korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti arányokhoz hasonlóan a kerületben is magas az időskorúak aránya, ugyanakkor az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb, mint a többi kerületé. A rehabilitációs tevékenységek hatására a népesség korszerkezetében a középkorú, családos, kisgyermekes rétegek részarányának növekedése várható. > a kerületben magas az időskorúak aránya > a kerület az átlagéletkort tekintve fiatalabb a többi kerületnél Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen elmarad a fővárosi átlagtól. Bár 1990- hez képest 2001-re a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fővárosi átlag alatt marad. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 8
2. táblázat / Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (KSH adatok) Területi egység Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Felsőfokú végzettségűek aránya az összes lakosságon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25+ lakosságon belül Palota negyed 2 925 22,0% 29,7% Népszínháznegyed 1 169 15,1% 20,1% Csarnok negyed 1 470 13,3% 18,3% Józsefváros központ 1 610 12,9% 18,2% Magdolna negyed 809 6,7% 9,8% Orczy negyed 737 8,5% 12,3% Tisztviselőtelep 572 21,5% 33,1% Ganz negyed 168 9,8% 13,1% Kerepesi negyed 187 17,8% 23,1% Százados úti negyed 594 17,2% 25,3% Szigony negyed 961 12,7% 17,6% Józsefváros 11 202 13,7% 19,2% Budapest 320 899 18,0% 24,9% Az arányokat illetően jelentős különbségek figyelhetők meg Józsefváros területi egységei között. Míg a Tisztviselő telep és a Palotanegyed lakói körében kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, 33,1% és 29,2% - ami a fővárosi átlagot is meghaladja -, addig a Magdolna és az Orzcy negyedben ez az arány csak 9,8% és 12,3%. > a kerületben a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen marad el a fővárosi átlagtól 3.3.2. Háztartások helyzete A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával 42 885 háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re 38 073-ra fogyatkozott. A családháztartások száma hasonló tendenciát mutatva 21827-ről 20 062- re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedően magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti átlagnál jelentősen magasabb. > kiemelkedően magas a kerületben az egyszemélyes családok aránya 3. táblázat / Háztartások aránya Összes háztartás Háztartások 1 2 3-4 5+ Személlyel Józsefváros 1990 42 885 40,9% 31,0% 25,0% 4,1% Józsefváros 2001 38 073 41,9% 29,0% 24,6% 4,4% Főváros 2001 770 083 34,6% 30,0% 30,6% 4,8% Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 9
A 2001-es adatok szerint 100 józsefvárosi háztartásra 208 személy és 83 foglalkoztatott jutott, a háztartások 3,8%-ában fordult elő legalább egy munkanélküli, ez az arány a budapesti kerületek között Józsefvárosban volt a legmagasabb, a fővárosi átlag csak 2,4% volt. 3.3.3. Foglalkoztatottság A kerületben elvégzett korábbi társadalomkutatások is azt mutatják, hogy az itt élő lakosság jövedelmi pozíciója és foglalkoztatottsági helyzete gyengébb a budapesti átlagnál. Józsefváros helyzetének relatív gyengüléséhez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek folyamatos leszakadása is hozzájárult. > magas a kerületben a munkanélküliek aránya Az 1998 utáni időszak adatai - 2001-es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Főváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli. A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentős különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a munkanélküliség: 12,6% és 10,9%. > a foglalkoztatottsági helyzet jelentős különbségeket mutat a kerület egyes részei között 4. táblázat / Gazdasági aktivitás Területi egység Népességszám Gazdaságilag aktív népesség Munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Palota negyed 13 299 44,2% 6,5% Népszínháznegyed 7 742 42,9% 8,2% Csarnok negyed 11 035 42,0% 10,0% Józsefváros központ 10 297 43,0% 9,5% Magdolna negyed 12 068 40,3% 12,6% Orczy negyed 8 690 42,5% 10,9% Tisztviselőtelep 2 655 37,1% 6,7% Ganz negyed 1 707 50,6% 4,4% Kerepesi negyed 1 052 44,3% 4,9% Százados úti negyed 3 449 43,3% 5,2% Szigony negyed 9 793 46,7% 7,7% Józsefváros 81 787 43,0 % 8,8% Budapest 1 777 921 44,8 % 6,3% Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 10
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 11
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 12
3.3.4. Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40 264 lakásból állt. 1998 és 2003 között a lakások mennyiségében és minőségében nem történt lényegesebb változás, 2003-ban 40 113 lakás tartozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemző 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak. A kerületi lakásállományra a magas önkormányzati tulajdoni arány mellett a leromlott műszaki állapot és a korszerűtlen összetétel a jellemző, mely az elmúlt évtizedekben felhalmozódó felújítások elmaradásának a következménye. A lakások jelentős része - a 2001-es felmérés szerint a fele 1900 előtt épült, ezek nagy része felújításra szorul. Az állomány alacsony minőségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások mintegy 24% nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fővárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól. > a kerületi lakások számában és összetételében lényegi változás nem történt 1998-2003 között > magas az önkormányzati lakások aránya > magas a leromlott lakások aránya 5. táblázat / Lakások összetétele Önk.-i lakások Területi egység aránya Nem komfortos lakások aránya Palota negyed 13,3% 13,0% Népszínháznegyed 15,0% 16,9% Csarnok negyed 25,8% 23,3% Józsefváros központ 38,9% 23,8% Magdolna negyed 42,0% 37,3% Orczy negyed 43,3% 38,2% Tisztviselőtelep 6,8% 15,2% Ganz negyed 28,7% 47,7% Kerepesi negyed 2,3% 11,8% Százados úti negyed 14,4% 10,2% Szigony negyed 13,1% 8,7% Józsefváros 26,6% 23,5% Budapest 8,5% 9,8% Az önkormányzati lakásállomány még a kerületi átlagnál is lényegesen rosszabb képet mutat. Az elmúlt évtized(ek) gazdálkodása következtében 2003-ban az önkormányzati tulajdonban maradt lakások nagy része igen alacsony minőségű. A 7500-8000-es lakásállomány közel 70%-a kis alapterületű egyszobás, és mintegy 60%-a nem komfortos lakás. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 13
Józsefváros területi egységei közötti különbségek a lakások esetében is megfigyelhetőek. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a nem komfortos lakások (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakások) aránya a Magdolna, az Orczy és a Ganz negyedben volt kiemelkedően magas. Ezekben a negyedekben az önkormányzati tulajdoni arány is jelentősen meghaladta a kerületi átlagot. A rehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években elindult egy kedvező folyamat, mely során 2000-től megélénkültek a kerületi lakásépítési beruházások. Az 1998-as 5 új lakással szemben 2002-ben már 247 lakás épült Józsefvárosban. 2003-ban a felmérések szerint a kerületben közel 1000 lakás építése volt folyamatban. Koncentráltabb építkezés történt a Tolnai, Fecske, Futó és Illés utca környékén. A lakásállomány megújulása a következő években várhatóan tovább fokozódik. Csak a Corvin-Szigony Projekt során 1100 lakás kerül lebontásra, és mintegy 2500-3000 új lakás kerül felépítésre. > az önkormányzati lakásportfolióban a szubsztandard lakások aránya nagyon magas > az önkormányzati lakásportfolió minősége kerületen belül jelentős eltéréseket mutat > a kerületben a rehabilitáció hatására érzékelhetőek a változások 6. táblázat / Lakások számának változása 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Lakások száma 40264 40239 40086 39946 39939 40113 Új lakások száma 5 8 33 84 247 Megszűnt lakások száma 30 161 63 72 73 3.4. Gazdasági háttér A kerület gazdasági helyzetének bemutatását nem lehet önállóan megtenni, hiszen a gazdasági élet csak egységesen, a főváros egészében értékelhető. Ezért a kerületben területileg megtalálható gazdasági szervezetek értékelésére kerül csak sor, ill. a területet érintő látható gazdasági aktivitások kerülnek bemutatásra, az 1998 2003-as időszak változásai alapján. A stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló önkormányzat gazdasági-költségvetési helyzete alapvető, ezért ezt is bemutatjuk ebben a fejezetben. > a kerület gazdasági élete része a fővárosnak 3.4.1. Intézmények A kerület legnagyobb gazdasági szereplői az itt található országos és összvárosi intézmények (egyetemek, főiskolák). Ezek nem közvetlen módon gyakorolnak hatást a kerületre, csak áttételesen. Közvetlen környezetük életére gyakorolt hatásuk jelentős. Fontos kerületi érdek, hogy ezen intézmények fejlesztési szándékait vonzani tudja a kerület. Kismértékű eredményeket tud az eltelt 1998-2003 közötti időszakban a kerület felmutatni. > a kerület legnagyobb gazdasági szereplői az országos és összvárosi hatású intézmények Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 14
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 15
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 16
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 17
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 18
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 19
3.4.2. Gazdasági vállalkozások A kerületben - csakúgy, mint a többi belvárosi kerületekben - az ipar szerepe jelentősen csökkent. Ennek ellenére a kerületben továbbra is a fővárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentős a külsőjózsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentőségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetően jelentős átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megőrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerűsödésen esett át. Józsefváros hagyományos területe volt - még a 1960-70-es években is a kisiparos és kiskereskedelmi tevékenységeknek. A szolgáltató iparban végbemenő szerkezetváltás megszüntette a gazdasági alapját ezeknek a vállalkozásoknak. A vállalkozások területén a rendszerváltás hatására indult el újból a vállalkozások számának erőteljes növekedése, mely ugyanakkor a 90-es évek végére jelentősen le is lassult. 1998-ban összesen 10 026 vállalkozás működött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt. 1998-ban 3798 egyéni vállalkozás működött a kerületben, 2002-ben már csak 3417. > a kerület rendelkezik jelentős méretű ipari területekkel > a kerület hagyományos területe a kisiparnak és a kiskereskedelemnek > a kerületi vállalkozások száma 2000-ig csökkent majd lassan növekedett 3.4.3. Kiskereskedelem A bevásárló- és kereskedelmi központok térnyerése ellenére az elmúlt években erősödött a kiskereskedelem szerepe a kerületben. Ezt jelzi a kiskereskedelmi üzletek számának nagymértékű növekedése. 1998 és 2003 között több mint másfélszeresére nőtt a kerületi üzletek száma, 1857-ről 2830-ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros kedvező adottságainak, belvárosi fekvésének köszönhető. > 1998-2003 között másfélszeresére nőtt a kerületben az üzletek száma, Budapesten egyedülállóan 7. táblázat / Kiskereskedelmi egységek számának alakulása 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Kiskereskedelmi egységek száma 1 857 1 968 2 545 2 702 2 825 2 830 Az üzlethelyiségek elhelyezkedését és kihasználtságát részletes vizsgálataink alapján a mellékelt térképek mutatják. Az üzletek jelentős része Belső- és Középső-Józsefvárosban a forgalmasabb útvonalak, csomópontok mentén helyezkedik el. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 20
3.4.4. Magán fejlesztések, beruházások A kerület iránti érdeklődést és a helyi gazdaság élénkülését jelzi, hogy az elmúlt években jelentős magán és közösségi (önkormányzati, állami) beruházások valósultak meg a kerületben. A magánberuházások többsége lakásépítéshez és társasházi felújításhoz kötődött. A rehabilitációs tevékenységek hatására megélénkült lakásépítéseknek köszönhetően 2000 óta közel 1000 lakás készült el. A kerületben jelenleg is több lakásépítési beruházás zajlik, a nagyobb ingatlanfejlesztési projektek (Balusztrád, OTP Ingatlan Rt, Kévés) során további 1000 lakás építése folyik. 2005-ben elkezdődik Corvin-Szigony Projekt Befektetői Programja is, mely során 10 év alatt mintegy 2500-3000 új lakás kerül felépítésre, üzleti, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató funkciókkal kiegészítve. A kerületben a rehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években több lakóépületfelújítás történt, a Belső-Józsefváros és a Középső-Józsefváros területén. > erős befektetői érdeklődés a kerület iránt > közel 1000 új lakás készült el 2000 óta, és további 1000 lakás építése van folyamatban Az üzleti, kereskedelmi funkcióhoz köthető magánberuházások között a jelentősebbek az Orczy téri, a Kálvin téri és több Baross utcai irodaház felépítése. Emellett felújításra és bővítésre került többek között- a Palace Hotel és a Hauer cukrászda is. 3.4.5. Fővárosi, országos közösségi fejlesztések, beruházások A közösségi célú fejlesztések között több meghatározó jelentőségű közterület- és intézményfejlesztés valósult meg az utóbbi 5-6 évben. Fővárosi beruházásként felújításra került a Rákóczi út Astoria - Baross tér közötti szakasza, a Fiumei út, a Baross utca-kőbányai út (Illés u. Orczy tér Könyves Kálmán körút közötti része) és a Könyves Kálmán körút. > jelentős, fővárosi és kerületi intézmény és infrastruktúra felújítások történtek és új intézmények létrehozása A Szabó Ervin tér Ötpacsirta utca - Reviczky utca megújításának folytatásaként önkormányzati beruházás keretében 2004-ben befejeződött a Krúdy utca Lőrinc pap tér teljes rekonstrukciója. Megújításra került a Vajda Péter utca is, ahol megszüntetésre került a vágány zóna, és a helyén új burkolatot kapott az utca. Jelentősebb intézményi fejlesztések közé tartozik a Nemzeti Múzeum épületének részleges felújítása, valamint az Uránia mozi és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes megújítása, melynek köszönhetően a két intézmény visszanyerte kulturális központi szerepét. A Pázmány Péter Egyetem Információs Technológiai Kar Szigony térre és a Magyar Természettudományi Múzeum az Orczy parkba költözésével pedig további országos jelentőségű intézményekkel gazdagodott a kerület. Fővárosi fejlesztési tervek között szerepel az új metróvonal kialakításával kapcsolatban a kerületben 3 új metróállomás kialakítása a Rákóczi térnél, a Baross térnél és a Köztársaság térnél. 3.4.6. Önkormányzat gazdasági befolyásolása A kerület életében az önkormányzat a társadalmi és gazdasági élet szereplőinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás > kettős önkormányzati szerepvállalás a kerület életében Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 21
szabályozása, stb.) befolyásolja, tereli a kerület számára legmegfelelőbb irányba. Emellett közvetlen beruházási-fejlesztési aktivitásai révén gyakorol jelentős hatást a kerület életére. Ezzel a kettős szerepvállalással a gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője a helyi önkormányzat. 1998-ban a kerületben megindult egy tudatos kerületfejlesztési folyamat, melynek eredményeképpen megszületett fejlesztési koncepciók, önkormányzati rendeletek, szabályozások kedvező feltételek megteremtésével nagymértékben elősegítették a helyi gazdaság élénkülését. A szabályozó eszközök hatásait az önkormányzat közvetlen beruházásai egészítik ki, melyek során az önkormányzat olyan, a kerület fejlődése szempontjából meghatározó fejlesztéseket is végrehajt, amelyeket a piaci szereplők saját erőből nem hajlandóak megvalósítani. Az elmúlt évek egyik legfontosabb ilyen önkormányzati fejlesztése a térfigyelő rendszer kiépítése volt. A térfigyelő kameráknak köszönhetően a kerület közbiztonsága érezhetően javult, és ezzel egy jelentős akadály hárult el a területek fejlődése elől. A közbiztonság javulása további piaci beruházások számára tette vonzóbbá a kerületet. Az önkormányzat gazdasági helyzetét, fejlesztési beruházásainak keretét a költségvetése határozza meg. A következő táblázatokban az önkormányzat éves költségvetésének 1998 és 2003 közötti alakulása látható. > az önkormányzati fejlesztések alapja az egyensúlyos költségvetés 8. táblázat / Önkormányzati költségvetés bevételei 1998-2003 (mft) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Intézményi működési bevétel Önk. sajátos működési bevételei Működési célra átvett pénzeszköz 1 283 1 177 1 132 1 271 1 636 1 392 3 657 4 165 5 031 5 838 6 771 7 270 857 946 889 1 082 1 199 1 414 Állami támogatás 1 249 1 345 1 241 1 445 1 926 2 419 Működési bevételek összesen Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Hitelfelvétel, Kölcsönök visszafizetése Felhalmozásra átvett pénzeszközök Felhalmozási bevételek összesen Összes bevétel (értékpapír és pénzmaradvány tételek nélkül) 7 046 7 633 8 293 9 636 11 532 12 495 800 718 2 026 1 361 2 031 961 73 446 128 423 235 199 218 241 248 131 190 252 1 091 1 405 2 402 1 915 2 456 1 412 8 137 9 038 10 695 11 551 13 988 13 907 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 22
A kedvező gazdálkodásnak köszönhetően az elmúlt években az önkormányzatnak sikerült egyensúlyi költségvetést megvalósítania, ahol is a működési bevételek fedezték a működési kiadásokat, amely lehetővé tette az önkormányzat számára, hogy a vagyonértékesítéséből származó bevételek nagy részét a fejlesztésekre tudja fordítani. Jelentősebb hitelfelvétel nem történt, így a hitelállományt is sikerült alacsony szinten tartani. Mindezek jelentős szerepet játszottak abban, hogy az önkormányzat el tudott indítani egy olyan nagyszabású fejlesztési programot, mint a Corvin-Szigony Projekt. A táblázatokból látható, hogy az elmúlt években az önkormányzat bevételeinek mintegy 80-90%-a működési bevételekből és a fennmaradó 10-20% pedig a felhalmozási bevételekből tevődött össze. Az utóbbi évek tendenciái szerint a működési bevételeken belül csökkent az intézményi bevételek és az egyéb önkormányzati sajátos bevételek részaránya. Ez utóbbi nagyrészt az elmúlt évek lakás és helyiség elidegenítéseinek köszönhető. A folyamatosan csökkenő állomány következtében egyre kevesebb bevétele származik az önkormányzatnak a lakás és helyiségek hasznosításából. Mindezekkel párhuzamosan az adóbevételek szerepe folyamatosan növekedett az utóbbi években. A felhalmozási bevételek változatosan alakultak 1998 és 2003 között. 2000-ben és 2002-ben az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek (felhalmozási és tőke jellegű bevételek) kiemelkedően magasak voltak, a telekértékesítéseknek köszönhetően mindkét évben meghaladták a 2 milliárd Ft-ot. > az önkormányzati költségvetési bevételekben 80% a működési és 20% a felhalmozási bevételek aránya > a telek és lakás értékesítésből származó bevételek 2000-2002-ben éves szinten meghaladták a 2 MdFt Az önkormányzati bevételek összetételét vizsgálva elmondható, hogy a bevételek mintegy 40-45%-a tekinthető saját bevételnek, olyan bevételeknek, amelyekre az önkormányzat közvetlen hatást tud kifejteni. Saját bevételek az intézményi működési bevételek, egyéb sajátos működési bevételek (lakások, helyiségek bérleti díja, bírságok, stb.) és a felhalmozási bevételek. A fennmaradó részt pedig olyan bevételek alkotják, amelyekre az önkormányzat csak közvetett módon képes hatni. Ilyen bevétel az állami támogatás, mely nagyrészt az állami hozzájárulás mértékétől és a mutatószám (lakosságszám, ellátottak száma, stb.) alakulásától függ, vagy az adóbevételek mintegy 80%-át kitevő iparűzési adó, mely a Főváros forrásmegosztása alapján kerül vissza az önkormányzathoz. A bevételekhez hasonlóan a kiadások túlnyomó részét, 77-89%-át a működési kiadások teszik ki, melyek 2003-ban meghaladták a 12 milliárd Ft-ot. Az utóbbi években, részben a törvényi változások hatására, a személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó munkaadót terhelő járulékok aránya az összes kiadáson belül jelentősen megnőtt. Míg 1998-ban az összes kiadás mintegy 30%-át adták a személyi jellegű kiadások, addig 2003-ban már a 45%-át. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 23
9.táblázat/Önkormányzati költségvetés kiadásai 1998-2003(mFt) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Személyi juttatások 1 922 2 344 2 430 3 095 3 836 4 720 Munkaadót terhelő járulék 846 957 945 1 120 1 307 1 530 Dologi kiadások 3 460 3 588 3 879 4 304 4 778 4 671 Működésre átadott pénzeszközök 735 855 809 973 1 161 1 268 Működési kiadások 6 963 7 744 8 062 9 492 11 082 12 189 Felújítás 1 303 887 596 514 612 473 Felhalmozás 408 249 256 865 982 758 Felhalmozásra átadott pénzeszközök 256 312 124 147 547 249 Kölcsön nyújtás 64 213 53 67 91 46 Hitel törlesztés 11 16 17 67 295 168 Felhalmozási kiadások 2 042 1 677 1 046 1 660 2 527 1 694 Összes kiadás (finanszírozási kiadások nélkül) 9 005 9 421 9 108 11 152 13 609 13 883 A felhalmozási kiadások éves szinten 1-2 milliárd Ft körül alakultak, az összes kiadás nagyjából 10-20%-át tették ki. Az önkormányzati fejlesztési beruházások nagyrészt a felújítás és a felhalmozás sorok között jelennek meg. A felhalmozásra átadott eszközök között két fontosabb tétel szerepel, az önkormányzat társasházi felújítás támogatása és a lakáselidegenítési bevételek visszafizetése (bevételek 50%-a). A hitelek törlesztésének kiadásai az alacsony hitelállománynak köszönhetően 2002-ig nem voltak jelentősek. A 2001-es hitelfelvételek hatására 2002-re a hiteltörlesztésre fordított kiadások megközelítették a 300 millió Ft-ot, amely a következő évben lecsökkent 168 millió Ft-ra. A Corvin-Szigony Projekt során felvett hitelek hatására azonban 2004-től ismét jelentőseb emelkedés várható. 3.4.7. A változások összefoglalása A 1998 és 2003 közötti időszak társadalmi helyzetét elemezve összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfőbb társadalmi problémáit továbbra is a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minőségű lakásállomány jelenti. Erősödött a különbség a kerület területi egységei között, a társadalmi problémák jellemzően 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sűrűsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerűtlen szerkezet és az alacsony minőség a jellemző. Az önkormányzati tulajdon aránya, bár folyamatosan csökkent, még mindig a fővárosi átlag többszöröse. Az 1998 és 2003 közötti időszak egyik legmeghatározóbb változása a közbiztonság jelentős mértékű javulása volt. Az elmúlt években a Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 24
kerületben megszűnt az erős fenyegetettség és az utcák, közterületek biztonsága érezhetően javult. A kerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsősorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minőségének javítása, valamint az oktatás, kultúra szerepének erősítésén keresztül a népesség versenyképességének fejlesztése szükséges. A 1998 és 2003 közötti időszak gazdasági változásai közül a legmeghatározóbb pozitív eredmény Józsefváros vonzerejének növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítési beruházások. A kerület gazdaságát jellemző többi mutató alig tér el a fővárosi trendektől. A kerületre jellemző hagyományosan erős kiskereskedelem jelentősége tovább nőtt 1998 és 2003 között, eltérően a budapesti átlagtól, több mint másfélszeresére nőtt az üzletek száma, és a Fővárosban a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentősebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetővé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. Az 1998-2003 között eltelt időszak a legjelentősebb változásai a környezeti állapotokban történt. A rehabilitáció megindult a Belső- és a Középső-Józsefvárosban, önkormányzati lakóépületek, intézmények közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult fejlesztési beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetőek. Jelentősebb környezeti változások Belső-Józsefvárosban a közterületi rehabilitációk hatására és középső-józsefvárosi Futó utcában, a lakásépítési beruházások során történtek. Ezzel párhuzamosan sajnos a környezeti minőséget tekintve a kerület erősen polarizálódik. Míg a Palota negyed és a Tisztviselő telep magasabb minőségű környezeti elemekkel (közterület, lakásállomány) rendelkezik, addig a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett részein (Magdolna, Orczy negyed) a környezet minősége tovább romlik. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 25
4. A stratégia alapvető célkitűzései és eszközei 4.1. Célkitűzések Józsefváros fejlődésének alapvető irányai és a kerületfejlesztés stratégiája elsőként az 1996-os kerületfejlesztési koncepcióban kerültek megfogalmazásra. Az elkészült további fejlesztési-rehabilitációs koncepciókban az alapértékek és a célok pontosításra, a szükséges eszközök részletezésre kerültek. A kerületi fejlődés legfontosabb irányának a gazdasági - társadalmi helyzet erősödését, a fővárosi státus emelkedését és a jelentkező társadalmi problémák oldódását határozták meg a koncepciók. Az 1998 óta eltelt időszak változásai (2.3.6. fejezet) alapján, az elvárt kerületi fejlődés eléréséhez az alább megfogalmazott céloknak kell teljesülni. A stratégia olyan programokat és lépéseket határoz meg az Önkormányzatnak, melyekkel ezeket a célokat eléri. A kerületfejlesztés legfontosabb társadalmi céljainak tekinthető a kerületi életminőség fejlesztése, mindenki számára megfizethető, megfelelő színvonalú lakhatási lehetőség lakás biztosítása. A stratégia a kerületi társadalom bevonásával - a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett - közösségfejlesztésre koncentrált eszközeivel kívánja elérni a kerület népességmegtartó erejének növekedését és a vonzerejének erősödését. > a kerület státusának emelése > a kerület gazdasági és társadalmi helyzetének erősítése > a kerületi társadalmi problémák megoldása 10. táblázat / Társadalmi értékek, célok a kerületi életminőség fejlesztése mindenki számára megfizethető, megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása közösségfejlesztés, társadalmi kohézió erősítése kerület vonzerejének, a kerület népességmegtartó erejének fejlesztése A stratégia a kerület gazdasági pozíciójának erősítése érdekében mindent megtesz a gazdasági aktivitás élénkítéséért. Ezért a programok megcélozzák a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését. 11. táblázat / Gazdasági értékek, célok a kerület gazdasági aktivitásának erősítése a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítása az önkormányzati lakás- és helyiségvagyon értékének megőrzése, növelése helyi munkaerőpiac fejlesztése Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 26
A stratégia kiemelt szerepet szán az önkormányzati lakásvagyon megújításának - mely társadalmi céljainak teljesülését szolgálja - és az önkormányzati helyiség-vagyon értékmegőrzésének, melynek bevételei jelentik az alapját a kerületfejlesztési célok megvalósulásának. A kerületfejlesztési stratégia és rehabilitáció legfontosabb környezeti célja, hogy a kerület közterületei és épületei jelentsenek megfelelő környezetet a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, a parkolási lehetőségek kialakítása, vonzó, korszerű és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. 12. táblázat / Környezeti értékek, célok a kerület általános környezeti minőségének javítása azonosítható kerületegységek létrejöttének támogatása közterületek, zöldfelületek minőségének és mennyiségének növelése parkolási lehetőségek kialakításának támogatása 4.2. Eszközök A kerületfejlesztés egy hosszú távú folyamat, melyet ez a stratégia vezényel. A stratégiában megfogalmazott megvalósítási eszközök átfogó és részletes programok biztosítják az időben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodást. A stratégia funkcionális (pl. lakásprogram, társadalomfejlesztési program) térbeli (negyedek) és időbeli (már futó programok, tervezett programok és még igényelt programok) szerkezetbe rendezi a beavatkozásokat azért, hogy a szerkezet biztosítsa a leghatékonyabb megvalósítást és a többlet előnyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását. A fejlődés megvalósításában az itt élő és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitűzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia a társadalmi szereplők, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, hogy a civil és társadalmi szereplők erőteljesebb munkába történő bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történő delegálásával a megvalósításba minél több itt élőt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek negyedek identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérő hangulatok erősítése. A javasolt negyedek pontos körülhatárolása, valódi közösséggé történő átalakulása része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. a kerületfejlesztés hosszú távú folyamat a stratégia biztosítja az időben változó feltételekhez történő alkalmazkodást a stratégia funkcionális, térbeli és időbeli szerkezetbe szervezett az önkormányzat a stratégiát csak az itt élőkkel és dolgozókkal együtt tudja megvalósítani a javasolt negyedek lényegi elemei a stratégiának a közösségek kialakulásának lehetőségét biztosítják A sokszínűség miatt az itt élők a saját kerületrészükhöz is erősen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötődés erősítése egyben az egész kerülethez való kötődést is támogatja. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 27
A kerület különböző negyedeiben a fejlődést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni, támogatni. 13. táblázat / A negyedek javasolt határai Palota negyed Népszínháznegyed Csarnok negyed Józsefváros központ Magdolna negyed Orczy negyed Szigony negyed Tisztviselő telep Ganz negyed Kerepesi negyed Százados úti negyed Múzeum körút Rákóczi út József krt. Üllői út Rákóczi út Fiumei út Népszínház utca József körút József körút Népszínház utca Nagyfuvaros utca Koszorú utca Baross utca József körút Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca - Szigony utca Üllői út Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út Baross utca Koszorú utca Baross utca Orczy út Üllői út Korányi Sándor utca Illés utca Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca - Szigony utca Üllői út Korányi Sándor utca Illés utca Orczy út Vajda Péter utca Könyves Kálmán körút Üllői út Vajda Péter utca Orczy út Fiumei út Salgótarjáni út Hungária körút Fiumei út Baross tér Thököly út - Verseny utca Dózsa György út - Kerepesi út Asztalos Sándor utca Salgótarjáni út Asztalos Sándor utca Kerepesi út - Hungária körút A stratégiában kitűzött célokat az önkormányzat szabályozó eszközeivel és közvetlen beavatkozásaival (fejlesztési beruházások) valósítja meg. A szabályozó eszközei lehetőséget biztosítanak az önkormányzat számára, hogy céljai irányába terelje a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat, és kedvező feltételeket teremtsen a kerület fejlődése számára. A szabályozási folyamatot az önkormányzat közvetlen lépései, fejlesztési beruházásai egészítik ki, melyek során olyan - a kerület fejlődése szempontjából meghatározó - fejlesztéseket is véghez visz az önkormányzat, amelyek megvalósítása nem várható el a piaci szereplőktől. az önkormányzat szabályozó eszközeivel és fejlesztési beruházásaival vesz részt a kerület fejlesztésében Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 28
Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 29
5. Az átfogó programok A kerületi átfogó programok a kerület egészét érintő programok, melyek a két legfontosabb szektor, a lakhatás és a társadalom fejlesztését célozzák meg. Az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg. átfogó programok > lakásprogram > társadalom fejlesztési program 5.1. Átfogó program 1.: Lakásprogram A társadalmi helyzetről összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfőbb társadalmi problémáinak tekinthető továbbra is a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minőségű lakásállomány. Ezen belül erősödött a különbség a kerület területi egységei között. A társadalmi problémák jellemzően 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sűrűsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerűtlen szerkezet és az alacsony minőség a jellemző. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, még mindig a fővárosi átlag többszöröse. Az önkormányzati lakásállomány a kerületi átlagnál is rosszabb minőségű. A leromlott önkormányzati épületállomány fenntartása gazdaságtalan, egyre magasabb költséget emészt fel az elmaradt karbantartási munkák miatt az állagmegóvás. A bérleti díjakból a meglévő állapot szinten tartása sem valósítható meg, a minőségjavítás pedig már olyan magas kiadást igényelne az önkormányzat részéről, amelyet már nem bír el az éves költségvetése. A Lakásprogram ezeket a problémákat kívánja megoldani. A program legfőbb célja olyan lakáskörülmény kialakítása, mely mindenki számára a társadalmi helyzetének megfelelő egészséges, fenntartható és megfizethető lakások választására ad lehetőséget. 5.1.1. A Lakásprogram társadalmi célokat szolgáló eszközei A társadalmi célok eléréséhez szükséges egy lakhatást biztosító szabályozó rendszer kialakítása. Ennek elemei a lakások (önkormányzati és nem önkormányzati lakások) és a kapcsolódó önkormányzati szabályozók (lakás elosztási rendeletek, lakbér rendeletek, és a különféle támogatások rendszere). A rendszer része a lakásfenntartási szolgáltatások megerősítése, színvonalának emelése és a felhasználó barát szolgáltatási magatartás kialakítása. Ezek a lépések fontos állomásai lehetnek a lakosság bizalmának megerősítésében. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 30