Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés a rendszerváltástól napjainkig Tóth Zsuzsanna BGE GKZ
Rendszerváltás és következmények Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország A bársonyos forradalom lezárása Kiegyensúlyozott költségvetés, fenntartható államadósság Hiperinfláció Sokkterápia ; Tömegprivatizáció Problémák: Privatizáció Üzleti morál hiánya Növekvő import hazai vállalatok csőd közelben; állam nem segített Modernizációs stratégia hiánya AD nőtt, inflációs nyomás, külső egyensúlytalanság 1996: MEGSZORÍTÁSOK 1993-as függetlenedés egyszeri sokk, majd javuló makroszintű mutatók Export fűtötte növekedés évek alatt beruházás- és fogyasztás alapúvá vált Problémák: Fellazuló fiskális politika költségvetési hiány Privatizáció szaktudás hiánya Reálbérek termelékenységet meghaladó növekedése Deficitbe forduló külkereskedelmi mérleg Magas munkanélküliség, elszegényedés 1998: MEGSZORÍTÁSOK Hiperinfláció Problémák: Eleve eladósodott Eladhatatlan készletek Infláció és költségvetési hiány MEGSZORÍTÁSOK már a 90- es évek elején Infláció jelentősen csökkent, recesszió 1992 után lassú kilábalás: exportra épülő növekedés Javuló költségvetés, állami tevékenység decentralizációja Államadósság elengedése és átütemezése Magas munkanélküliség és infláció Relatív kevésbé radikális módon, fokozatosan Gazdaság állapota: Az előző rendszerből örökölt eladósodottság Csökkenő GDP Növekvő munkanélküliség Alacsony reálkeresetek Inflációs nyomás IKERDEFICIT + államadósság 1995: MEGSZORÍTÁSOK
Megszorítások következményei Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Szigorú fiskális és monetáris politika: Piszkos árfolyamlebegtetés Állami kiadások csökkentése Új adónemek Közszféra béreinek befagyasztása Jegybanki alapkamat emelése Két éves recesszió 1999-től újra növekedési pályára állt Dzurinda költségvetési kiigazítása: Adóemelés Privatizáció rendbetétele Választásokhoz közeledve lazítás Majd ismételt restrikció: Egykulcsos adórendszer SzJA-kedvezmények eltörlése Vizitdíj, kórházbezárás Munkanélküli segélyezés csökkentése EU-s kapcsolatok elmélyítése Makroszintű mutatók javultak Társadalmi feszültségek fokozódtak Dinamikus fejlődés: KKV-k száma nőtt, beruházást indukált, foglalkoztatás, fogyasztás nőtt Infláció, külkereskedelmi mérleg deficit Majd: 1998-ban a fiskális politika fellazult (veszteséges állami vállalatok, magas nyugdíjterhek) Költségvetési hiány, államadósság nőtt Látványos munkaerőpiaci problémák Orosz válság, EU tagállamok stagnálása miatt export beszűkült Minden makroszintű romlott Bokros-csomag: Közszféra leépítése Adók növelése Nyugdíjrendszer reformja Forint 9%-os leértékelése, csúszó paritásos árfolyam bevezetése 1997-re eredmények: Tendencia a külső és belső egyensúlyra Felszínre kerültek a strukturális hibák: Külföldi részvételű cégek magasabb hatékonysága és piaci részesedése Nem indult meg a KKV-k hitelezése Közmunkaprogram, rokkantnyugdíjazás, oktatás minősége Egészségügy és nyugdíjrendszer
Stabilizáció/Hibák, EU-csatlakozás (2000 2008) Ebből a csatlakozás mozdította ki, a válságig minden javult. Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország GDP és részei, foglalkoztatás nőtt, munkanélküliség csökkent Minden adott volt a rendszerhibák felszámolására Rendszerhibák: Állami újraelosztás magas szintje Adó- és nyugdíjrendszer problémái Közszféra magas kiadásai Közszférában dolgozók magas aránya Állami vállalatok támogatásai Ehelyett: Folytatódtak a gazdaságélénkítő intézkedések, eredmény nélkül, a költségvetés hiányát növelve. 2002: Špidla reformjai költségvetés konszolidációja Ezt követően romló mutatók, oka: EU tagállamok stagnálása Hazai vállalatok gyenge teljesítménye Javuló költségvetési adatok Lendületes növekedés: Ipari fejlődés Növekvő foglalkoztatás EU-csatlakozásig nem történt érdemi változás A csatlakozást követő fellendülésnek köszönhetően: Foglalkoztatás nőtt Belső kereslet nőtt Államadósság és költségvetés GDP arányos mértéke csökkent A stabilizáció folytatása helyett erőteljes expanzió és recentralizáció Romló költségvetés, növekvő államadósság A strukturális reformok elmaradtak Romló versenyképesség Lassuló gazdasági növekedés Hangsúlyeltolódás 2005-től állandósult restrikció (?)
Válság előtt és után Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Gazdaság prosperált annyira, hogy a költségvetés hiánya csökkenjen Belpolitikai harcok 2009 február: válságkezelés Állami garanciavállalás mértékének növelése Vállalkozások terheinek csökkentése Mobilitás segítése Szociális kiadások növelése 2009 vége: restrikció További célok: Fenntartható növekedés, versenyképesség Közpénzügyek hatékony menedzselése Korrupció leküzdése Euró bevezetése Készülés az euró bevezetésére (nemzeti valuta felértékelődése) 2009 (legsúlyosabb visszaesés éve): bevezette az eurót Nem gyorsult az infláció Nem romlott a versenyképesség Válságkezelés (kb. 400 millió ): Munkahelyek megtartása érdekében Roncsprémium Eladósodott vállalatok támogatása Már 2009-ben növekedési pályára állt az ország 2010 óta Politikai botrányok Megszorítások Társadalmi feszültségek Bizonytalan politikai helyzet ellenére csökkent a költségvetés hiánya Elkerülte a válság utáni recessziót, ennek oka: Stabil gazdaság Mozgástér a költségvetésben A tervek: Megfelelő fejlesztéspolitika K+F+I jelentősége Válság előtt: Már recessziós tünetek Közép-Kelet Európa legeladósodottabb országa Spekulációk és tőkekivonás célpontja Strukturális problémák kiéleződtek Válságkezelés: Pénzügyi piacok helyreállítása Expanzív lépésekre nem volt lehetőség, sőt megszorítások léptek életbe Elhúzódó recesszió Későbbiek: Nem egyértelmű irányvonal a gazdaságpolitikában, de összességében restriktív jellegű
Ország Az 1990-es évek problémái A 2010-es évek problémái Magyarország Csehország Szlovákia (1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Ikerdeficit (nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben, magas államadósság) (4) Gyenge valuta (1) Infláció (2) Folyó fizetési mérleg magas hiánya (1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben (1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Hiány a költségvetésben és magas államadósság (4) Gyenge valuta (1) GDP növekedés lassulása (2) Nagymértékű költségvetési hiány és növekvő államadósság (1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű költségvetési hiány és növekvő államadósság Lengyelország (1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben (1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben, növekvő államadósság