Gyulai Implm József Általáns Iskla Gyulaer Allgemeinbildende Grundschule vn Jsef Implm 5700 Gyula, Béke sgt. 49. www.gyaki.hu/implm implm@gyaki.hu Pedagógiai Prgram Pädaggisches Prgramm 2014 Lkaler Lehrplan Jóváhagyta:. Kertes Gabriella Igazgató 1
I. A Gyulai Implm József Általáns Iskla székhelyintézmény helyi tanterve 1. A választtt kerettanterv megnevezése Az iskla helyi tanterve a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervi rendelet, valamint a nemzetiség isklai ktatásának irányelve és mellékletei (Nemzetiségi isklai nevelés-ktatás feladatai) figyelembe vételével készült. Az iskla az Emberi Erőfrrásk Minisztere által jóváhagytt kerettanterveket választtta, és helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és mellékletei, valamint a 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet és mellékletei alapján állíttta össze. A kerettantervek a www.kerettanterv.fi.hu, a www.kerettanterv.fi.hu/kiegeszites és a www.udpi.hu hnlapról letölthetők. Az iskla egyes évflyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján flyik az ktatás: H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módsíttt NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadtt kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv, amely átdlgzásra került: 202/2007 (VII 31.) Krm. rendelet alapján. H2013 = A 2012-ben a Nemzeti alaptanterv alapján és a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet mellékleteként elkészített, 2013. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017 ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Alsó tagzat Felső tagzat Bevezető szakasz H Kezdő 2013 H 2004 szakasz H 2004 H 2004 H 2013 H 2004 H 2004 H 2004 H 2013 H 2013 H2004 H2004 H 2013 H 2013 H2004 H2004 H 2013 H 2013 H2013 H2004 H 2013 H 2013 H 2013 H2004 H 2013 H 2013 H2013 H2013 H 2013 H 2013 H 2013 H 2013 2
A választtt kerettanterv tantárgyait és a kötelező minimális ait az alábbi táblázatk tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évflyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irdalm 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Szabadn tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évflyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irdalm 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és 2 államplgári ismeretek 2 2 2 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Bilógia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret* 1 Infrmatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadn tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 *A két tantárgy valamelyikének választása kötelező 3
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irdalm Fizika Kémia Bilógia-egészségtan Ének- zene alsó tagzat Ének- zene felső tagzat Váltzat A váltzat B váltzat B váltzat A váltzat B váltzat A váltzat 4
2. A választtt kerettanterv feletti A választtt kerettantervek át a szabadn tervezhető órakeret terhére a következőekben emeljük meg, azzal a céllal, hgy ezekből a tantárgyakból az alapkészségek fejlesztésére, az egyéni képességekhez igazdó fejlesztésre, gyakrlásra több idő jussn. Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évflyam általáns tanterv szerint Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 7 7 6 6 Idegen nyelvek/angl 0 0 0 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Szabadn tervezhető órakeret 2 2 3 3 Magyar nyelv és irdalm 1 1 Idegen nyelv/angl 2 2 2 1 Infrmatika 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 5
Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évflyam hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgram Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irdalm 7 7 6 6 Nemzetiségi nyelv és irdalm 0+2* 0+2* 0+2* 2+2* Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene** 1** 2 1** 2 Vizuális kultúra** 2 1** 2 1** Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Szabadn tervezhető órakeret 2 2 3 3 Nemzetiségi nyelv és irdalm 2 2 2 1 Magyar nyelv és irdalm 1 1 Infrmatika 1 Rendelkezésre álló órakeret* 25+2=27 25+2=27 25+2=27 27+2=29 Heti időkeret*** 1 1 1 *A Nkt. 6. melléklet D szlp határzza meg a nemzetiségi isklai nevelés-ktatás többlet tanórai fglalkzásainak számát. Évflyamnként 2 óra. **17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet Nemzetiség isklai ktatásának irányelve meghatárzza, hgy a készségtárgyakra előírt ból évi 36 óra átcsprtsítható a nemzetiségi nyelv és irdalm vagy a nemzetiségi népismeret ktatására. Ének-zene, illetve vizuális kultúra tantárgyak kerettanterv szerinti minimális kettő ából 1 órát a nemzetiségi népismeret ktatására csprtsítunk át. ***A 110/2012. Krmányrendelet 8. (3) d) pntja alapján a tanuló heti időkeretét valamennyi évflyamn legfeljebb 4 tanítási órával lehet meghaladni. Ezt a nemzetiségi nyelv és irdalm órára frdítjuk. 6
Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évflyam általáns tanterv szerint Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 4 4 3 4 Idegen nyelvek/angl 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Bilógia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret* 1 Infrmatika 0 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadn tervezhető órakeret 2 3 3 3 Magyar nyelv és irdalm 1 Matematika 1 1 1 Természetismeret 1 Bilógia-egészségtan 0,5 Fizika 0,5 Kémia 0,5 Földrajz 0,5 Vizuális kultúra 0,5 0,5 Infrmatika 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 *A két tantárgy valamelyikének választása kötelező 7
Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évflyam hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgram Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irdalm 4 4 3 4 Nemzetiségi nyelv és irdalm 3+2* 3+2* 3+2* 3+2* Nemzetiségi népismeret Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Bilógia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret 1 0 0 0 Infrmatika 0 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadn tervezhető órakeret 2 3 3 3 Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1 Infrmatika 1 Matematika 1 1 1 Természetismeret 1 Magyar nyelv és irdalm 1 Bilógia-egészségtan 0,5 Fizika 0,5 Rendelkezésre álló órakeret* 28+2=30 28+2=30 31+2=33 31+2=33 *A Nkt. 6. melléklet D szlp határzza meg a nemzetiségi isklai nevelés-ktatás többlet tanórai fglalkzásainak számát. Évflyamnként 2 óra. 8
1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Gyulai Implm József Általáns Iskla 3. Óratervek Általáns tanterv szerint 1-4. évflyam óraterve 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam Tantárgy Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 7 7 252 7 7 252 6 6 216 6 6 216 Idegen nyelv/angl 2 2 72 Matematika 4 4 144 4 4 144 4 4 144 4 4 144 Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Környezetismeret 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Ének-zene 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Vizuális kultúra 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Életvitel és gyakrlat 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Testnevelés 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180 Szabadn tervezhető órák Magyar nyelv és irdalm 1 1 36 1 1 36 Infrmatika 1 1 36 Idegen nyelv/angl 2 2 72 2 2 72 2 2 72 1 1 36 Kötelező tanítási órák összesen 25 25 900 25 25 900 25 25 900 27 27 972 9
1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Gyulai Implm József Általáns Iskla Általáns tanterv szerint 5-8. évflyam óraterve Tantárgy 5. évflyam 6. évflyam 7. évflyam 8. évflyam Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 4 4 144 4 4 144 3 3 108 4 4 144 Idegen nyelv/angl 3 3 108 3 3 108 3 3 108 3 3 108 Matematika 4 4 144 3 3 108 3 3 108 3 3 108 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Természetismeret 2 2 72 2 2 72 Bilógia - egészségtan 2 2 72 1 1 36 Fizika 2 2 72 1 1 36 Kémia 1 1 36 2 2 72 Földrajz 1 1 36 2 2 72 Ének-zene 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Vizuális kultúra 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Dráma és tánc/ Hn- és népismeret* 1 1 36 Infrmatika 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Testnevelés és sprt 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180 Osztályfőnöki 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Szabadn tervezhető órák Magyar nyelv és irdalm 1 1 36 Idegen nyelv/angl 1 18 1 18 Matematika 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Természetismeret 1 1 36 Bilógia-egészségtan 1 18 Fizika 1 18 Kémia 1 18 Földrajz 1 18 Vizuális kultúra 1 18 1 18 Infrmatika 1 1 36 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 36 Kötelező tanítási órák összesen 28 28 1008 28 28 1008 31 31 1116 31 31 1116 *Dráma és tánc tantárgyat választja intézményünk. 10
11
1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Gyulai Implm József Általáns Iskla Hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgram 1-4. évflyam óraterve Tantárgy 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 7 7 252 7 7 252 6 6 216 6 6 216 Nemzetiségi nyelv és irdalm 2 2 72 Nemzetiségi népismeret 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Matematika 4 4 144 4 4 144 4 4 144 4 4 144 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Környezetismeret 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Ének-zene** 1 1 36 2 2 72 1 1 36 2 2 72 Vizuális kultúra** 2 2 72 1 1 36 2 2 72 1 1 36 Életvitel és gyakrlat 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Testnevelés 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180 Szabadn tervezhető órák Nemzetiségi nyelv és irdalm 2 2 72 2 2 72 2 2 72 1 1 36 Magyar nyelv és irdalm 1 1 36 1 1 36 Infrmatika 1 1 36 Nemzetiségi többlet tanóra* Nemzetiségi nyelv és irdalm 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Kötelező tanítási órák összesen 27 27 972 27 27 972 27 27 972 29 29 1044 Nem kötelező (választható) tantárgy*** Nemzetiségi nyelv és irdalm 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Kötelező és nem kötelező összesen 28 28 1008 28 28 1008 28 28 1008 29 29 1044 *A Nkt. 6. melléklet D szlp határzza meg a nemzetiségi isklai nevelés-ktatás többlet tanórai fglalkzásainak számát. Évflyamnként 2 óra. **17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet Nemzetiség isklai ktatásának irányelve meghatárzza, hgy a készségtárgyakra előírt ból évi 36 óra átcsprtsítható a nemzetiségi nyelv és irdalm vagy a nemzetiségi népismeret ktatására. Ének-zene, illetve vizuális kultúra tantárgyak kerettanterv szerinti minimális kettő ából 1 órát a nemzetiségi népismeret ktatására csprtsítunk át. ***A 110/2012. Krmányrendelet 8. (3) d) pntja alapján a tanuló heti időkeretét valamennyi évflyamn legfeljebb 4 tanítási órával lehet meghaladni. Ezt a nemzetiségi nyelv és irdalm órára frdítjuk. 12
1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Gyulai Implm József Általáns Iskla Hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgram 5-8. évflyam óraterve Tantárgy 5. évflyam 6. évflyam 7. évflyam 8. évflyam Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irdalm 4 4 144 4 4 144 3 3 108 4 4 144 Nemzetiségi nyelv és irdalm 3 3 108 3 3 108 3 3 108 3 3 108 Nemzetiségi népismeret Matematika 4 4 144 3 3 108 3 3 108 3 3 108 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Természetismeret 2 2 72 2 2 72 Bilógia egészségtan 2 2 72 1 1 36 Fizika 2 2 72 1 1 36 Kémia 1 1 36 2 2 72 Földrajz 1 1 36 2 2 72 Ének-zene 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Vizuális kultúra 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Dráma és tánc/ Hn- és népismeret* 1 1 36 Infrmatika 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Testnevelés és sprt 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180 Osztályfőnöki 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Szabadn tervezhető órák Nemzetiségi népismeret 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Magyar nyelv és irdalm 1 1 36 Matematika 1 1 36 1 1 36 1 1 36 Természetismeret 1 1 36 Bilógia-egészségtan 1 18 Fizika 1 18 Infrmatika 1 1 36 Nemzetiségi többlet tanóra Nemzetiségi nyelv és irdalm 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72 Kötelező tanítási órák összesen 30 30 1080 30 30 1080 33 33 1188 33 33 1188 *Dráma és tánc tantárgyat választja intézményünk 13
Kötelező hittan és erkölcstan ktatás Az Nkt. 35. (1) és (4) bekezdése alapján az állami általáns isklában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jgi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai fglalkzásk része. 2013. szept. 1-től első és ötödik évflyamn, ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A 22/2013. EMMI rendelet alapján: Az iskla igazgatója jelöli ki március 1. és március 14. között azt az időpntt, amikr az egyházi jgi személy tájékztatást tart arról, hgy milyen módn szervezi meg a következő tanévben a hit- és erkölcstan ktatást. A szülő beiratkzásról, átiratkzáskr írásban nyilatkzhat az isklának arról, hgy erkölcstan vagy hit- és erkölcstan ktatást igényel gyermeke számára. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkzatt, az iskla a tanuló számára erkölcstan ktatást szervez. Beiratkzáskr jelen lehet az egyházi jgi személy képviselője is tájékztatási célból. A hit- és erkölcstan ktatásra létrehztt csprtk létszámáról az igazgató június 30-ig tájékztatja a fenntartót. A szülő a választással kapcslats módsítását minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az egyház képviselőjével. A 22/2013. EMMI rendelet (3) bekezdés szerint a tanulócsprtk kialakításánál figyelembe kell venni, hgy a hit- és erkölcstan ktatásban részt vevő tanulócsprtk összevnhatók és az órákat elsősrban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatárztt időben kell megtartani. A hit és erkölcstan ktatás tartalmának meghatárzása, a hitktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan ktatásra való jelentkezés szervezése, a fglalkzásk ellenőrzése az egyházi jgi személy feladata. A hit- és erkölcstan órákra vnatkzó csprtnaplót a hitktató, hittanár vezeti, az iskla egyéb tanügyi dkumentumaiban a hit- és erkölcstan ktatással kapcslats tvábbi adminisztrációt az sztályfőnök végzi el a hitktató, hittantanár tájékztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig. Amennyiben az egyházi jgi személy nem tud szakszerű helyettesítésről gndskdni, az iskla köteles a tanulók felügyeletét biztsítani. Az erkölcstan és a hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. alapján történik. Valamennyi évflyamn félévkr és év végén a tanulók teljesítményének értékelésére szöveges minősítést alkalmazunk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL NEM FELELT MEG Az iskla tanügyi dkumentumaiban az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan megnevezést használja. 14
4. A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Kiemelt feladat az alsó tagzat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fkzatsan átvezetjük a gyermeket az óvda játékközpntú cselekvéseiből az isklai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz, megalapzzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szkásait. A mzgásigény kielégítésével, a mzgáskultúra, a mzgáskrdináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a kncentráció és a relaxáció képességének alapzásával elősegítjük az isklai fegyelem és figyelem kialakulását. A 3-4. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagzat harmadik-negyedik évflyamán meghatárzóvá válnak az isklai teljesítményelvárásk által meghatárztt tanítási-tanulási flyamatk. Fkzatsan előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő mtiválási és tanulásszervezési flyamat. Elősegítjük a teljesítmények növekedését a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapzásával; helyes magatartásfrmák megismertetésével és gyakrltatásával, a biztnságs szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek céliránys fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapzásával. Fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat. Célunk a kreativitás; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési flyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Megtanítjuk hgyan alkalmazható a megfigyelés módszere, hgyan használhatók a könyvtári és más infrmációfrrásk; tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csprtban. Olyan tudás kialakítása a célunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a váltzatk skldalú áttekintésével és értékelésével. A differenciált tanítás- tanulás megvalósulásáhz lyan szervezési megldáskat részesítünk előnyben, amelyek előmzdítják a tanulás belső mtivációinak kialakítását, fejlesztését. Fnts szempnt, hgy a tanulók cselekvő módn vegyenek részt a tanulásban önállóságukat, prblémamegldásaikat, alktóképességüket előtérbe állítva. Újszerű tanulásszervezési eljárásk bevezetésével a tanulók mtiváltságát növeljük. Az 5-6. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagzatn flyó nevelés-ktatás feladata elsősrban a sikeres isklai tanuláshz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskmpetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapzásának flytatása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempnt az életkri jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapzása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatsításával segítjük a megfelelő, alktó kmmunikációt a családban, a társas kapcslatkban, a barátságban, a csprtban; 15
Célunk, hgy tanulóink támgatást kapjanak a NAT-ban deklarált kmpetenciák megalapzásáhz, kibntakztatásáhz és megerősítéséhez, értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására. A megfgalmaztt kulcskmpetenciák fejlesztését kperatív tanulásszervezési módkkal valósítjuk meg. Az ismereteket főképpen tevékenykedtetés útján szereztetjük meg. A kmpetencia alapú ktatás előnyeit felhasználva lyan módszereket, technikákat (kperatív, prjekt, stb.) alkalmazunk, melyek segítségével a tanulók lyan képességei fejlődnek, mint a kmmunikációs képesség, vitakészség, együttműködés. A 7-8. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagzat hetedik-nylcadik évflyamán flyó nevelés-ktatás alapvető feladata - a váltzó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapztt kmpetenciák tvábbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapzása, valamint az, hgy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályarientációra. A magasabb isklafkn történő helytálláshz kreatív, innvatív, világra nyittt, egyéni teljesítményre és csprtmunkára egyaránt képes, krszerű, több területen is mbilizálható tudással rendelkező tanulókat kell képeznünk. mintákat adunk a krszerű ismeretszerzéshez, tvábbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szkásait; fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat; törekszünk a pzitív személyiségjegyek kialakítására helyes magatartásfrmák megismertetésével és gyakrltatásával; tvább erősítjük a biztnságs szóbeli és írásbeli nyelvhasználatt; elmélyítjük a szülőföldhöz és a nemzethez való tartzás érzését 4.1. Mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja 1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. (11) bekezdése értelmében az iskla a nappali rendszerű isklai ktatásban azn sztálykban, ahl közismereti ktatás flyik, megszervezi a mindennaps testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. (6) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben az isklai ktatás első, ötödik évflyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. A Nkt 27. (11) alapján ötödik évflyamtól a heti öt testnevelés óra keretéből, legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vnatkzó rendelkezéseiben meghatárztt ktatásszervezési frmákkal, műveltségterületi ktatással, isklai sprtkörben való sprtlással, versenyszerűen sprttevékenységet flytató igazlt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sprtlói sprtszerződés alapján sprtló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sprtszervezete által kiállíttt igazlás birtkában a sprtszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki, egyesületben legalább heti két óra sprttevékenységet flytató tanuló kérelme alapján amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik a félévre érvényes, az egyesület által kiállíttt igazlással váltható ki. 16
Isklánkban a mindennaps testnevelés az isklai nevelés- ktatás első és ötödik évflyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben került bevezetésre. Az ezeken az évflyamkn alkalmaztt helyi tantervbe beépítésre került a heti 5 testnevelés óra. Célunk: a tanulók szmatikus kultúrájának (fizikai kmpetenciáinak) fejlesztése. A kndicinális és krdinációs képességek fejlesztése, a fizikai tevékenységekben való részvételhez szükséges megfelelő mentális kndíció és elméleti felkészültség biztsítása, tvábbá a testmzgáshz és az egész életen át tartó, egészségmegőrzést szlgáló sprttevékenységekhez szükséges mzgáskultúra és állóképesség kialakítása. A középpntjában a gyermek teljes körű testi, szellemi fejlesztése áll, valamint lyan fnts társadalmi értékek közvetítése, mint az önfegyelem, a szlidaritás, a csapatszellem, a tlerancia és a becsületes játék. A mindennaps testnevelés feladatrendszere: a fenti célk elérése érdekében el kell érjük, hgy a tanulók napi tevékenységének részévé váljn az egészséges mzgás, a szabadidő aktív eltöltése. A helyesen megalapztt életvitel természetessé váljn. Intézményünk mindennaps testnevelés prgramjának tartalmi elemei: 1-2. évflyam általáns tanterv szerint: heti 4 testnevelés óra + heti 1 óra néptánc 1-4. évflyam nemzetiségi tanterv szerint: heti 4 testnevelés óra + heti 1 óra német nemzetiségi néptánc 3-6. évflyam általáns tanterv szerint: heti 5 testnevelés óra 5-6. évflyam nemzetiségi tanterv szerint: heti 5 testnevelés óra 7-8. évflyam: Heti 3+2 testnevelés óra 2. Az átmeneti időszakban a többi évflyamn a mindennaps testmzgást szervezzük meg kifutó rendszerben, mely az alábbiak szerint történik: Alsó tagzat: heti 3 testnevelés óra A testnevelés órák mellett a délutáni fglalkzáskba beépített játéks tevékenységek kerülnek, melyet úgy kell kialakítani, hgy minden nap legkevesebb 30 percet mzgjn a tanuló. Felső tagzat: heti 3 testnevelés óra Az isklai sprtkör lehetősége mindkét tagzatn biztsíttt, különféle sprtágakban. 3. Ez az átmeneti időszak a felmenő rendszer miatt- a 2015/2016-s tanévben megszűnik. 4.2. Csprtbntásk, egyéb fglalkzásk, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Csprtbntásk A tanulócsprtk bntásával célunk az, hgy a hagymánys sztálykeretnél kisebb létszám segítségével a tanulók tudását jól megalapzzuk, ismereteiket elmélyítsük. Emellett több idő jussn a kmmunikációs készségek fejlesztésére, a manuális tevékenységek megvalósítására, önálló prduktumk létrehzására. Így a tantárgyi és az infrastrukturális sajátsságk az alábbi tantárgyak esetén teszik indklttá ezt: 1. Idegen nyelv ktatás: angl német nemzetiségi nyelv és irdalm ktatása a hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgramban 2. Infrmatika ktatás 17
3. Technika, életvitel és gyakrlat ktatás 4. Nemzetiségi népismeret ktatás (2013/2014-es tanévtől) német nemzetiségi nyelvktató prgramban 4.3. Egyéb fglalkzásk szervezése A szülők, a tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztsíttt lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek tvábbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük meg a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli fglalkzáskat. Fnts szempnt a flyamatsság és a felmenő rendszer elve is. Megszervezésüknél a jelentkezők számát (minimum 12 fő/csprt) úgy határzzuk meg, hgy az biztsítani tudja a fglalkzás jellegétől függően feladatként hzzá rendelt tehetséggndzás, felzárkóztatás, hátránykmpenzálás keretét. A létszám minimuma váltzhat akkr, ha a feladat jellege ezt megköveteli. Isklánkban a csprtk indítását mindig előzetes igényfelmérés után állítjuk össze. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudmásul veszik, hgy az értékelés, a mulasztás, tvábbá a magasabb évflyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai fglalkzás lenne. A fglalkzásk megszervezéséről az adtt tanév tantárgyfelsztásának elfgadásával egyidejűleg a szakmai munkaközösségek, munkacsprtk illetve ennek hiányában az egyes szaktanárk javaslatát figyelembe véve, az intézményvezető dönt, és a munkaterv tartalmazza aktuális feltételrendszerüket. A választható órakeret felhasználása tanévenként pntsításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkri tantárgyfelsztás tartalmaz. Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség. a) Választható tanórán kívüli rendszeres fglalkzásk: tanév elején meghirdetett sprt és egyéb szakkörök, tehetséggndzó fglalkzásk, felzárkóztatásk b) Fakultatív hit- és vallásktatás: a részvétel a tanulók számára önkéntes, a vársban bejegyzett és isklánkat megkereső egyházak hitktatói által tarttt fglalkzás c) Szabadidős fglalkzásk: tömegsprt kirándulásk, tábrk, színház-, múzeumlátgatás, könyvtári órák 1-8. évflyamn d) Pedagógiai Szakszlgálat, Szakértői Bizttság, valamint szakrvs javaslata alapján kötelező fglalkzásk: 1-8. évflyam: fejlesztő fglalkzás, gyógytestnevelés e) Nem kötelező (választható) tantárgyak Hagymánys német nemzetiségi nyelvktató prgram 1-4. évflyam Nemzetiségi nyelv és irdalm: értékelés érdemjeggyel, 1-3. évflyam 4.4. Választható tantárgyak, fglalkzásk választásának szabályai: A tanórán kívüli fglalkzáskra a tanulói jelentkezés a d) pntban meghatárzttak kivételével önkéntes. A jelentkezés a tanév elején a tantestület illetve törvényi szabályzás által meghatárztt módn és időpntig történik, egész tanévre szól. 18
a felzárkóztató, fejlesztő fglalkzáskra a tanulókat a Szakértői Bizttság, a Pedagógiai Szakszlgálat, illetve a pedagógusk jelölik ki képességeik, tanulmányi eredményeik alapján. Ezeken az órákn a tanulók részvétele kötelező. A felsrlt fglalkzásk megtartásáhz igénybe lehet venni az iskla tantermeit, csprtszbáit, könyvtárát, trnatermét, sprtudvarát A tanuló (szülő) jga, hgy válasszn az iskla által felajánltt tanórán kívüli fglalkzáskból, melyekről az sztályfőnöktől, szaktanárktól kapnak tájékztatást, javaslatt. A választást a szülőnek írásban kell jeleznie. A tanuló kötelessége, hgy az általa/ szülő által választtt, illetve a 4. pntban felsrlt tanórán kívüli fglalkzáskn részt vegyen, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Ennek érdekében a tanórákn hiánytalan, rendezett felszereléssel kell megjelennie. A szükséges eszközöket a fglalkzást/tanórát tartó pedagógus határzza meg. A fglalkzásról való hiányzást a tanulónak igazlnia kell. 4.5. A sajáts nevelési igényű tanulók isklai nevelése-ktatása kapcsán a fgyatéksság típusáhz és fkáhz igazdó fejlesztő prgram A sajáts nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, ktató iskla a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet (32/2012. (X. 8.) EMMI) 2. mellékleteként kiadtt Sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelvét is figyelembe veszi. Helyi pedagógiai prgramunknál alapul vesszük, hgy a segítséggel élő gyermek minden más gyermekhez hasnló tulajdnságkkal rendelkezik, és ugyanabban a kultúrában, közösségben, társadalmban él. Ezért felnőtté válásukhz biztsítjuk isklai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapzását, fejlesztését, illetve ktatásukhz-nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hgy felkészítésük lyan mértékűvé váljn, amivel isklaváltás esetén egy másik isklában flytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazíttt sajáts módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályzással történik, a NAT-ban lefektetett általáns célk és a közktatás tartalmi szabályzásának elveihez alkalmazkdva, figyelembe véve a fgyatéks tanulók pedagógiai prgramjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az intézmény szakmai alapdkumentuma szerint az alábbi sajáts nevelési igényű tanulók integrált ktatását-nevelését vállalja: a) mzgásszervi fgyatéks b) érzékszervi fgyatéks c) beszédfgyatéks d) Autizmus spektrumzavar e) egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők 19
Az intézmény az isklai nevelés keretén belül ellátja a sajáts nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Az NKT 2011.évi CXC. törvény 47. (1.) A sajáts nevelési igényű gyermeknek, tanulónak jga, hgy különleges bánásmód keretében állaptának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, knduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hgy igényjgsultságát megállapíttták. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizttság szakértői véleményében fglaltak szerint kell biztsítani. A sajáts nevelési igény, illetve fgyatéksság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizttságk állapíthatják meg kmplex rvsi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichlógiai vizsgálat alapján. Tvábbá a fgyatéksság szűrése, vizsgálata alapján javaslatt tesz a szakértői véleményben a tanuló különleges gndzás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, frmájára és helyére, az ellátáshz kapcslódó pedagógiai szakszlgálatra, valamint megállapítja, hgy a tanuló a többi tanulóval közösen részt vehet-e az isklai ktatásban. Ezen kívül a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság szakértői javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számnkéréseknél hsszabb időtényezőt engedélyez a rászruló tanulóknál. Ktv. 30.. (9) A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: az egyenlő hzzáférés és esélyegyenlőség szempntjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakrlatában szegregációmentes együttnevelést biztsító környezet kialakítása befgadó/inkluzív pedagógia alkalmazása integráció: HH, HHH integráció: SNI s tanulók egyéni fejlesztése az alapzó időszak megnyújtása; az óvdában megkezdett fejlesztések flytatása az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás kperatív csprtmunka alkalmazása hetergén csprtban az egymástól való tanulás biztsítása a verbális és vizuális infrmációhrdzók együttes alkalmazása a tanítás flyamán tevékenységközpntú pedagógiai módszerek, eljárásk alkalmazása az önértékelés és csprtértékelés alkalmazása hatékny tanuló megismerési technikák alkalmazása egyéni fejlesztési tervek alkalmazása Az integráció célja és feladatai: A sajáts nevelési igényű tanuló együttnevelése teljes integráció frmájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi isklában. Az iskla tantestületének és tanuló ifjúságának elfgadó és segítő jellegű hzzáállásának kialakítása. A leendő tanítók, tanárk tájékztatása és felkészítése a feladatra. A leendő sztályterem megfelelő és körültekintő berendezése. A törvény által előírt és biztsíttt habilitációs és rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése és egyeztetése a megfelelő szakemberekkel. 20
Az ktatás-nevelés flyamatában a legptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka frmájában történő megvalósítása. Testi, érzékszervi, értelmi és beszéd fgyatéks tanulók integrált nevelése-ktatása Célja: A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfgyatéks tanuló együttnevelése teljes integráció frmájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi isklában. Feladatai: Az iskla tantestületének és tanuló ifjúságának elfgadó és segítő jellegű hzzáállásának kialakítása. A leendő tanítók tájékztatása és felkészítése a feladatra. A leendő sztályterem megfelelő és körültekintő berendezése. A törvény által előírt és biztsíttt rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése. Az ktatás-nevelés flyamatában a legptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka frmájában történő megvalósítása. Kiemelt fejlesztési feladatk: A kiemelt fejlesztési feladatk teljesítését a tanulók életkri sajátsságai és a fgyatéksságból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban beflyáslhatják. Énkép, önismeret: A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkr alakul ki reális, pzitív énkép, ha önmagáhz képest fejlődik, ér el sikereket. Infrmációs és kmmunikációs kultúra: A fgyatékkal élő tanulóknak gndt kzhat a kmmunikáció, a szóbeli infrmációk feldlgzása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az infrmációszerzésben és adásban pótlhatja az elektrnikus eszközök, a média használata. Az infrmációs társadalm fejlődése azt is lehetővé teszi, hgy a tanuló nem az alkalmatlanságt, a képességek hiányát érzi, mert lyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hgy a tanulók ne csak az Infrmatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákn is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra az állapta miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kmmunikáló tanuló számára. Tanulás: A fgyatékkal élő tanulóknál fkztt figyelmet kell frdítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabtt tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre az akadályzttságuk miatt nem mindig kerül sr, ezért a tanuló előzetes tudása is hiánys lehet. A tapasztalati alapzás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil mtiváció érhető el. Testi és lelki egészség: 21
A fejlesztések srán törekedni kell arra, hgy a tanulók minél inkább megismerjék krlátzttságk kát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcslats higiéniás szabálykat. A kellő mértékű önállóság akkr valósítható meg, ha megismerik saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az isklai fejlesztések srán kiemelt feladat a lehető legnagybb önállóság elérése. Ezért lényeges azknak az eljárásknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidlgzása és működtetése, illetve azknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakrltatják. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a biznytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelőktató munka fnts feladata. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: Az integráció célja: Önbizalm, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Feladatai: Biztsítani kell: a tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitttabb személyiség frmálását, a Szakértői Bizttság, és a Nevelési Tanácsadó által adtt javaslatk beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, a pedagógusk, a szülők és a többi gyermek felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, flyamats értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Kiemelt feladatk: Elengedhetetlen, hgy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dlgzzanak, együtt kell meghatárzni a tennivalókat. Alapvető tényező tvábbá, hgy a pedagógusk jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a flyamat, melynek srán a pedagógus a tanulási flyamatt az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmaztt módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számnkérés típusát stb. A szülők szerepe, beflyásló hatása is jelentős a fejlesztés hatéknysága szempntjából. Elsősrban az egyéni igényekhez szabtt, ptimális, támgató környezetet kell biztsítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hgy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcslatt tartanak az sztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. A pedagógusknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fnts, hgy a szülők támgassák gyermeküket a sajáts nevelési igényű tanulók elfgadásában. A pedagógusk feladata, hgy ismertessék az sztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fgalmát, a miben vagyk erős, miben vagyk gyengébb nézőpntjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hgy a SNI és a tanulási, 22
magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pnt annyi segítséget kapjn, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. A megvalósítás színterei: minden tanórán, felzárkóztató fglalkzásn. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló: Az integráció célja: Az érzelmi biztnság megteremtése, a közösségbe való beilleszkedés, az interpersznális kapcslatk kialakítása. Feladatai: Strukturált környezet biztsítása az időbeli és térbeli tájékzódás segítéséhez speciális, egyéni mtivációs és jutalmazási rendszer kialakítása vizuálisan segített kmmunikációs rendszer Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók csprtja váltzats, de a közpnti sérülés azns jellege miatt meghatárzhatóak közös szükségleteik és egységes módszertani javaslatk. Kiemelt feladatai: a szciális fgyatékssággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az infrmáció átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szciális vnatkzásktól leginkább független módszereket és médiumkat a fejlesztésben és a tanításban, a viselkedésprblémák kezelésében alapvető a kgnitívviselkedésterápia módszereinek alkalmazása Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: Hangsúlys szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdnságk megismertetése, a saját viselkedés kntrlljának, a kperációnak, a szciális nrmáknak a direkt tanítása, mivel azk intuitív megértése, spntán elsajátítására krlátzttan számíthatunk. A sikerélményeket biztsító, a gyermek érdeklődését és mtivációját fenntartó ktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pzitív énkép kialakításában. Testi és lelki egészségre nevelés: A helyes étkezési, önáplási szkásk, a rendszeres mzgás iránti igény kialakítása szintén priritást kap. A viselkedésprblémák megelőzése és hatékny kezelése hzzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség: Az önkéntes feladatkban való részvétel segítheti együttműködési és prblémamegldó képességeik fejlődését, elősegítheti pzitív énképük alakulását, önbecsülésük növekedését. 4.6. Egész naps iskla Tanév 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam 2013/2014. 2014/2015. 23
2015/2016. 2016/2017. Az egész naps iskla lyan isklaszervezési frma, amelyben a tanórai és egyéb fglalkzáskat az iskla délelőtt és délután, egyenletesen szétsztva 16 óráig szervezi meg a tanulók egyenletes terhelése érdekében. Az egész naps isklai nevelés-ktatás keretében biztsítanunk kell: a segítségnyújtást a házi feladatk elkészítésében, a tananyag megértéséhez és elsajátításáhz kapcslódó többlet pedagógiai támgatást azn tanulók részére, akik egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési prblémájával küzdenek, a felzárkóztatást, a tehetséggndzással kapcslats feladatk ellátását. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. (3) alapján. Az egész naps tanulásszervezéssel megkönnyítjük tanulóinknak az óvdából az isklába való átmenetet, megerősítjük az alapkészségeiket, megteremtjük az egyéni differenciálás, a felzárkóztatás és tehetséggndzás lehetőségeit az iskla keretein belül. Mindezt speciális órarenddel tudjuk megvalósítani, melyben a tanítási órák, önálló tanulási tevékenységek, szabadidős prgramk váltják egymást. Az új ismeretszerzés, tanulás-gyakrlás flyamata végig az isklában zajlik, ezért az egész naps ktatásban résztvevő tanulóinknak nem adunk írásbeli házi feladatt sem szrgalmi időben, sem szünetekben. Nevelési célunk: A tanórákn szerzett ismeretek elmélyítése, játéks gyakrlása. A tanórákn szerzett ismeretek felhasználása, kapcslása szabadn választtt tevékenységhez. A szabadidővel való tudats gazdálkdás képességének elsajátíttatása. A nevelőkkel való családias viszny kialakítása. Társas kapcslatk kialakítása, társaikhz való viszny mélyítése. 4.7. Az ktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei (tankönyv térítésmentes igénybevétele biztsításának kötelezettsége) A tanulásszervezés lehető leghatéknyabb megldásáhz szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára. Ezeket hárm nagy csprtra szthatjuk: infrmációhrdzók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghrdzók, makettek, stb. feladathrdzók: munkafüzetek, feladatlapk, stb. digitális eszközök: animációk, szimulációk, interaktív feladatsrk. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek, illetve munkacsprtk véleményének kikérésével lehetséges, melyek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, és a tanulók jgát a tárgyilags és többldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hgy a tankönyv tartalma a lehető legnagybb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. 24
Csak lyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztsítja az ismeretek bjektív, tárgyilags átadását, nem akadályzza a többldalú ismertszerzést, a legkrszerűbb ismereteket tartalmazza, és megfelel a tanulók életkri sajátsságainak. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését a tanuló számára lcsóbb megldást alkalmazzuk. Nyelvktatás esetében előnyben részesítjük azkat a tankönyvrendszereket, ahl rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldlgzásáhz szükséges taneszközöket isklánk a pedagógusk bevnásával tanévenként felülvizsgálja. Isklánkban a nevelő-ktató munka srán a pedagógusk elsősrban lyan nymtattt taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldlgzásáhz, amelyeket az ktatásért felelős miniszter hivatalsan tankönyvvé nyilváníttt. Az egyes évflyamkn a különféle tantárgyak feldlgzásáhz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahl nincs munkaközösség, tt az egyes szaktanárk) határzzák meg az iskla helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt szülői értekezleteken tájékztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskla arra törekszik, hgy támgatáskból egyre több nymtattt taneszközt szerezzen be az isklai könyvtár számára illetve, hgy kiterjessze, általánssá tegye a tartós tankönyvek isklai használatát. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése rendelkezik arról, hgy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nylcadik évflyamig, tvábbá a nemzetiségi nevelés-ktatásban az állam biztsítja, hgy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hgy térítésmentes tankönyvellátást első alkalmmal a 2013/2014. tanévben az első évflyamra beiratkztt minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztsítani. Az állam a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján tvábbra is biztsítja rászrultsági alapn az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évflyamkn, tehát az általáns isklák kifutó évflyamain. A szülők az ingyenes tankönyvre vnatkzó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatárztt igénylőlapn nyújthatják be az isklának. A jgsultság igazlásáhz szükséges a megfelelő kiratk bemutatása. A tankönyvrendelés rendjét a 16/2013-as EMMI rendelet szabályzza. 4.8. Az iskla magasabb évflyamára lépés feltételei 1. A tanuló az iskla magasabb évflyamába akkr léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette. Az iskla igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalmmal engedélyezheti az iskla első évflyamának megismétlését, akkr is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évflyamról nem kap biznyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskla magasabb évflyama is megismételhető legfeljebb egy alkalmmal. A tanuló az iskla igazgatójának engedélyével az iskla két vagy több évflyamára megállapíttt tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A másdik-nylcadik évflyamn minden tantárgyból az "elégséges" év végi sztályzatt kell megszereznie a tanulónak a tvábbhaladáshz. De ez nem jelenti 25
azt, hgy minden tanulónak azns időben azns teljesítményt kell elérnie. A nevelőtestületnek jgában áll a magasabb évflyamba lépés lehetőségét biztsítani a tanulónak akkr is, ha az adtt témakörben kevesebbet teljesít az átlagnál. Ezen tanulók egyéni képességeit, haladási ütemét kell figyelembe venni. 3. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb hárm tantárgyból elégtelen sztályzatt kaptt. A vizsgázó, javítóvizsgát az iskla igazgatója által meghatárztt időpntban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga minimumkövetelményeit a helyi tantervek tartalmazzák, évflyamra, tantárgyra lebntva. 4. A másdik-nylcadik évflyamn a magasabb évflyamba történő lépéshez, a tanév végi sztályzat megállapításáhz a tanulónak sztályzó vizsgát kell tennie ha: az iskla igazgatója felmentette a tanórai fglalkzáskn való részvétel alól; az iskla igazgatója engedélyezte, hgy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; 20/2012. EMMI rendelet 51. (7) bekezdésben meghatárztt időnél többet mulaszt ( 250 tanítási óra, vagy egy adtt tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja) és a nevelőtestület döntése alapján sztályzó vizsgát tehet. Az sztályzó vizsga tantárgyai a következők: 1., 2. és 3. évflyamn: magyar nyelv és magyar irdalm, matematika, környezetismeret 4. évflyamn: magyar nyelv és magyar irdalm, matematika, környezetismeret, idegen nyelv; 5. és 6. évflyamn: magyar nyelv és magyar irdalm, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv; 7. és 8. évflyamn: magyar nyelv és magyar irdalm, matematika, történelem, fizika, kémia, bilógia, földrajz, idegen nyelv. A helyi tantervben nem szabályztt esetekben a köznevelési törvény és a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 4.9. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei és frmái a) a tanuló magatartása, szrgalma értékelésének és minősítésének elvei A tanulók magatartásának értékelési elvei Nkt 54 (1)-(6) bekezdésének értelmében 1.A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a másdik év végén, és harmadiknylcadik évflyamn a példás (5), jó (4), váltzó (3), rssz (2) érdemjegyeket, illetve sztályzatkat használjuk. 26
Az első évflyamn félévkr és év végén, valamint a másdik évflyamn félévkr a tanulók magatartását példás, jó, váltzó, rssz szöveges minősítéssel értékeljük. 2.A másdik sztály másdik félévében és a harmadik-nylcadik évflyamn a tanuló magatartását az sztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi sztályzatát az sztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az sztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az sztályzatról. A félévi és az év végi sztályzatt az értesítőbe és a biznyítványba be kell jegyezni. 3.Isklánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatkat és azkat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az sztály és az isklai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskla felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrvása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli fglalkzáskn fegyelmezetten viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módn teljesíti; - feladatkat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízttakat teljesíti; - az sztály- vagy az isklaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrvása. c) Váltzó (3) az a tanuló, aki. - az isklai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfrdul, hgy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskla szabályaihz nehezen alkalmazkdik; - igazlatlanul mulaszttt; - sztályfőnöki intője van. d) Rssz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait srzatsan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése rmbló hatású, az isklai nevelést, ktatást akadályzza; - több alkalmmal igazlatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kaptt, illetve van sztályfőnöki megrvása 27
- vagy ennél magasabb fkzatú büntetése van. A magatartás elbírálásakr az egyes érdemjegyek, illetve sztályzatk eléréséhez a felsrlt szempntk közül többségének együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szrgalmának értékelési elvei 1.A tanulók szrgalmának értékelésénél és minősítésénél a másdik év végén, harmadik-nylcadik évflyamn a példás (5), jó (4), váltzó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve sztályzatkat használjuk. Az első évflyamn félévkr és év végén, valamint a másdik évflyamn félévkr a tanulók szrgalmát példás, jó, váltzó, hanyag szöveges minősítéssel értékeljük. A másdik év végén, harmadik-nylcadik évflyamn a tanuló szrgalmát az sztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az sztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az sztályzatról. A félévi és az év végi sztályzatt az értesítőbe és a biznyítványba be kell jegyezni. 2.Az isklában a szrgalm értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákn aktív, szívesen vállal többlet feladatkat is, és azkat elvégzi; - munkavégzése pnts, megbízható; - a tanórán kívüli fglalkzáskn, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhzza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, visznylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dlgzik; - a tanórákn többnyire aktív; - többlet feladatt, tanórán kívüli fglalkzásn vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Váltzó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadzó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, sztályzatait több tárgyból is lerntja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dlgzik; d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; 28
- felszerelése hiánys, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshz nyújttt nevelői vagy tanulói segítséget nem fgadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi sztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szrgalm elbírálásakr az egyes érdemjegyek, illetve sztályzatk eléréséhez a felsrlt szempntk közül többségének együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 3. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy flyamatsan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az sztály, illetve az iskla érdekében közösségi munkát végez, vagy isklai, illetve isklán kívüli tanulmányi, sprt, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadáskn, bemutatókn vesz részt, vagy bármely más módn hzzájárul az iskla jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskla jutalmban részesítheti. b) a tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Az isklai jutalmazás frmái és elvei a) Az isklában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: tanári, tanítói dicséret, szaktanári dicséret, sztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret A dicséretet írásba kell fglalni, és azt a szülő tudmására kell hzni. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, (félévkr dicséret, év végén kitűnő) példamutató magatartásért, kiemelkedő szrgalmért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szrgalmért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló biznyítványába és anyakönyvébe be kell jegyezni. c) Isklai hagymányként a következő díjakat, kitüntetéseket adjuk át tanulóinknak az év végén: Implm-díj, Kisisklás Implm-díj, Nívódíjak, Jó tanuló- jó sprtló díj, Kiváló sprtmunkáért díj, 8 éven át kitűnő tanuló díj, DÖK-díj, Alapítványi díj, Pr musica díj, Scherer-díj, Környezetvédelmi díj, Szepesvári Gergely- emlékdíj d) Az isklai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadáskn, bemutatókn eredményesen szereplő tanulók sztályfőnöki dicséretben részesülhetnek. 29
e) A d) pntban említettnél magasabb szintű versenyeken elért alábbi eredményekért igazgatói dicséretben részesülnek a tanulók: Vársi 1. hely (illetve, ha a versenynek nincs magasabb szintű frdulója, akkr 1-3. hely) Megyei 1-3. hely Országs 1-10. hely f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csprts dicséretben és jutalmban lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések frmái és alkalmazásának elvei A tanuló fegyelmi felelősségével kapcslats eljárásnál alapvetően figyelembe kell venni a Nkt. 58. -át. 1.Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit flyamatsan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, igazlatlanul mulaszt, bármely módn árt az iskla jó hírnevének, fegyelmi felelősségre vnásban kell részesíteni. 2. Az isklai fegyelmi felelősségre vnás frmái: tanári, tanítói figyelmeztetés szóban vagy írásban; szaktanári figyelmeztetés; sztályfőnöki figyelmeztetés; sztályfőnöki intés vagy megrvás igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés vagy megrvás nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi intés vagy megrvás. 3. Az isklai büntetések kiszabásánál a fkzatsság elve érvényesül, amelytől indklt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A figyelmeztetéseket először szóban, majd írásban, az intéseket, megrváskat írásban kell rögzíteni, és azt a szülő tudmására kell hzni. 30
5. Az isklai írásbeli, szóbeli, gyakrlati beszámltatásk, ismeretek számnkérésének rendje frmái 1. Az iskla a nevelő és ktató munka egyik fnts feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának flyamats ellenőrzését és értékelését. Ennek fő céljai: a tanuló teljesítményének, egyéni fejlődésének visszaigazlása, az önértékelés, önfejlesztés, egyéni stratégiák fejlesztése a pedagógus számára infrmáció biztsítása a tanítás-tanulás tervezéséhez az új módszerek (pl. kperatív csprtmunka) felhasználásával az ktatási rendszer működéséről, az ktatási célk megvalósulásáról való flyamats visszajelzés Ennek alapvetően kétféle módja lehetséges: belső, frmatív a tanulót önmagáhz mérő, saját fejlődési flyamatában visszajelzést adó, visszacsatlás a tanulóhz és a tanárhz, a hibák aznsítása a tananyagn belül a megldási módk kialakítása szempntjából. és külső, frmatív mérés. 2. A pedagógiai értékelés funkciói: Diagnsztikus értékelés: Célja, hgy a pedagógiai flyamatt eredményessé tegye, feltárja a tanulócsprt előismereteit, hiánysságait Elsősrban új évflyamra, isklafkzatra belépésnél, új témakör anyagának tanítása előtt alkalmazzák A tanítási-tanulási flyamat eredményességéről a tanárnak ad visszajelzést Frmatív értékelés: Célja, hgy a tanulók eredményes tanulását segítse Nem ítéli meg az eddigi tudását, azkra a lehetőségekre mutat rá, melyekkel a tanulási flyamat eredményesebbé válhat A tanulási hibák, nehézségek differenciált feltárásával segíteni, fejleszteni tudja a tanulót, a tanulási flyamatt, a javítási lehetőségeket veszi számba Személyre szabtt, egyértelmű tanulási célk jelölhetők ki, az ezek elérésében való előrehaladásról, elérésükről visszajelzést ad Elsősrban a tanuló számára nyújt visszajelzést erősségeiről, hiánysságairól, fejlődésének lehetőségeiről Szummatív értékelés: Egy előre megadtt, kívánats (tantervekben előírt) szinthez visznyíttt értékelés A teljesítmény minőségét az alacsnyabb krsztálykban szöveges értékeléssel, később általában sztályzattal fejezik ki Elsősrban a tanuló, szülő számára nyújt visszajelzést A személyre szabtt fejlesztést az egymást kiegészítő, váltzats értékelési funkciók biztsítják. 3. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakrlati tevékenysége alapján 31
ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghz kapcslódó követelményekre is. Az életkrhz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékelhetjük: fgalmhasználatt, lényegkiemelést, frntális kérdésekre adandó rövid, szakmailag pnts választ, szempntk alapján történő beszámlót, egy-egy téma összefüggő szabats kifejtését, ábra, kép leírását, grafiknk, diagrammk elemzését, értékelését, infrmációk értelmezését és felhasználását, kiselőadás tartását (könyv- és lexiknhasználat), szóbeli magyarázat fűzését képanyagkhz, vázlat, feleletterv készítését, lgikai kfejtést, érvelést, stb. Az ellenőrzés lehetséges módzatai: tesztlap szóbeli felelet írásbeli felelet témazáró dlgzat csprtmunka egyszerű kísérlet gyakrlat tthni munka (megfigyelés, gyűjtőmunka, házi feladatk) verseny, vetélkedő szervezése, ill. azkn való részvétel 4. Isklai szintű felmérések félévkr, illetve év végén az adtt tanév kiemelt feladatának függvényében történnek, melynek meghatárzása az isklai munkatervben kerül rögzítésre. 5. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irdalm idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, bilógia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfgó témazáró dlgzatt írnak, vagy összegző munkát nyújtanak be. 6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet frmájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül sr kerülhet írásbeli számnkérésre, de minden tanulónak lehetőség szerint egyszer kell felelnie szóban is: az ének-zene, a rajz, az infrmatika, a technika tantárgyból félévente valamilyen gyakrlati tevékenységgel összekapcslva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakrlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősrban az alapján végzik, hgy a tanulói teljesítmény hgyan visznyul az iskla helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett aznban figyelembe veszik azt is, hgy a tanulói 32
teljesítmény hgyan váltztt fejlődött-e vagy hanyatltt az előző értékeléshez képest. A tanulói teljesítmények értékelésének frmái között egyre nagybb teret kap az önértékelés és a társak értékelése is. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évflyamkn a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: A másdik évflyam másdik félévétől nylcadik évflyam év végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel értékeljük. Kivéve a dráma és tánc 5. évflyamn, ahl szöveges értékelést alkalmazunk. Az első évflyamn félévkr és év végén, valamint a másdik évflyam félévekr a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A másdik évflyamn év végén, valamint a harmadik-nylcadik évflyamn félévkr és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét sztályzattal minősítjük. 9. A másdik év végén, harmadik-nylcadik évflyamn a félévi és az év végi sztályzatt az adtt félév srán szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatárzni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és sztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének flyamats értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hsszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havnta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azk a tantárgyak, amelyeknek ktatása egy tanítási ciklusn belül csak egy órában történik. E tantárgyakból kéthavnta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adtt tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az sztályfőnök kéthavnta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótltatja. 33
6. Az tthni, napközis, tanulószbai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei és krlátai Az Nkt. 27.(1) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű ktatás része a napközis fglalkzás. Ennek értelmében, amennyiben a szülő igényli, az isklában tanítási napkn a délutáni időszakra az 5-8. évflyamn napközi tthns csprt működhet, ha ezt a szülő legalább tíz gyermek számára igényli. Az Nkt. 98. (1) bekezdése szerint napközis fglalkzáskat az a pedagógus vezethet, aki a törvényben meghatárztt alkalmazási feltételeknek megfelel, és az isklában pedagógusmunkakörben van fglalkztatva. Isklánkban a házi feladatk meghatárzásával kapcslatsan az átlags képességű, az átlags felkészültségű tanuló napi, isklai terhelhetőségét figyelembe vevő szabályk érvényesülnek: A házi feladatk legfntsabb funkciója a tanórán feldlgztt tananyaghz kapcslódó gyakrlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghz kapcslódó ismeretek megszilárdítása. Legyen egyensúlyban egy tantárgyn belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya. A tanulónak az egyik napról a másikra feladtt házi feladat megldására frdíttt ideje ne haladja meg a 1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hsszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása). A hét végére, illetve tanítási szünetre feladtt házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladtt házi feladat mennyiségét. Napközis, tanulószbai tanulmányi fglalkzásról csak szóbeli házi feladat vihető haza. az első-negyedik évflyamn a tanulók hétvégére (szmbatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatt; A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napn belül egy-egy sztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dlgzatt lehet íratni. 1. Az tthni felkészüléshez előírt házi feladatk célja, hgy alakuljn ki a feladattudat a tanulókban az tthni önálló munka elvégzésére. Mindez pntsságra, rendszerességre, előrelátásra, lelkiismeretességre nevel. Fejleszti a tanulónak kötelességtudatát és felelősségérzetét. A házi feladat kijelölése a tananyag feldlgzását szlgálja, mtiválja a tanulót, és felkelti érdeklődését a téma iránt. 2. Az írásbeli házi feladatkkal kapcslatban különös tekintettel kell figyelembe venni a következőket: A házi feladatk legfntsabb funkciója a tanórán feldlgztt tananyaghz kapcslódó gyakrlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghz kapcslódó ismeretek megszilárdítása. A feladatadás legyen váltzats, vegye figyelembe a tanulók személyiségét, egyéni képességeit, életkri sajátsságait. A tanulókat meg kell ismertetni a tanulási módszerekkel (szövegtanulás, írásbeli, rajzs gyakrlati feladatk). Az tthni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatkat következetesen és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfgadható, de kiemelkedő munka pl. önálló gyűjtőmunka, szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólags elvégzését szükségesnek gndljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést adhatunk. 34
3. Fntsnak tartjuk, hgy a napközis és tthni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjn idejük életkri sajátsságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mzgásra, játékra. 4. szaktanítók és szaktanárk a házi feladatk feladásakr figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkri sajátsságait, aktuális állaptát és ezekből kiindulva differenciált frmában adnak feladatkat az tthni és napközis felkészüléshez. 5.Emellett flyamats knzultációt flytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékztatják a szaktanárkat a házi feladatkkal kapcslats tapasztalataikról. 6.A szaktanárknak a házi feladatk meghatárzásakr figyelembe kell venniük az isklai rendezvényeket. 7. A felső tagzat 5. évflyamán, mivel sk új tantárgy van, így mennyiségi és minőségi növekedés keletkezik a házi feladatknál is. Ezért itt a tanárk összehanglt, átgndlt munkájára van szükség. Arra törekszünk, hgy fejlesszük a lényegkiemelő képességet. 8. A 7.-8. évflyamn a legfőbb cél a középisklára felkészítés, és a két isklatípus közötti átmenet előkészítése, megkönnyítése. 35
7. Nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartzó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerésére szlgáló tananyag Mint ismeretes, hazánkban 13 nemzetiség él. Ezek a kisebb népcsprtk évszázadk óta békességben élnek egymás mellett, egymást segítik, egymástól skat tanulhatnak. Jelenlétükkel gazdagítják és színesítik az rszágt. Lakóhelyünk, Gyula is sknemzetiségű várs, melyek jelenlétére a róluk elnevezett vársrészek is utalnak.(rmán, német vársrész). Isklánkban az 1959/1960-as tanévtől flyik német nemzetiségi nyelvktatás, melynek keretében a tanulók megismerhetik a nemzetiség történelmét, kultúráját, hagymányait és szkásait. Az isklában aznban angl nyelvktatás is flyik, így a többi tanuló számára is lehetővé próbáljuk tenni a német hagymányk megismerését. A nemzetiségi szkáskat megismerhetik az egyes tantárgyakba integrált frmában, magyar nyelven. Ezen tantárgyak: Magyar nyelv és irdalm, sztályfőnöki óra, ének és rajz. Az etnikai kisebbség tradícióinak megismerése egyrészt az adtt közösség történetéhez, másrészt az ünnepkörökhöz kapcslódik. A helyi német nemzetiségi önkrmányzat különböző rendezvényekkel is segíti a szkásk felelevenítését és áplását. 36
8. Prjektktatás A) A prjektktatás srán a témaegységek feldlgzása, a feladat megldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusk közös tevékenységére, együttműködésére épül a prbléma megldása és az összefüggések feltárása útján. 1. Prgramcsmagk alkalmazása: PROGRAMCSOMAG Szövegértés-szövegalktás A Matematikai lgika A Életpályaépítés B Életpályaépítés C Szciális, környezeti, életviteli C TANTÁRGYI KERET Magyar nyelv Magyar irdalm Matematika Magyar nyelv Magyar irdalm Matematika Osztályfőnöki, Technika, életvitel és gyakrlat Osztályfőnöki 2. Műveltségterület tantárgyi bntásnélküli ktatása: Idegen nyelv: Az egyik kiválaszttt terület a nemzetiségi német nyelv, mert itt a tanórákn a tananyag részét képezik a műveltségterület ktatásának teljes lefedettségét biztsító elemek. Pl. nép és rszágismeret. Technika, életvitel és gyakrlat A műveltségterület ktatásáhz a hagymánys tananyag mellett az Életpálya építés kmpetencia terület prgramcsmagjának bevezetése nyújthat segítséget. B) Az előző pntban szereplő ktatási prgramk, újszerű tanulásszervezési eljárásk bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskmpetenciák fejlesztését támgató mdern pedagógiai módszertan alkalmazása (kperatív technikák, prjektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.) az isklánkban a tanulásszervezési eljárásk bevezetésének keretében a következők alapján valósul meg: 1. Hárm hetet meghaladó tantárgyi prjekt megszervezése tanévenként: Suliinfó Célja: az infkmmunikációs kultúra fejlesztése, segítőelem a szciális, életviteli kmpetenciaterület bevezetése Miénk itt a tér Célja: A szabadidő helyes eltöltésének segítése, közösségfrmálás. Témaválasztás: Minden tanévben a munkaterv készítésekr a tantestület dönt a prjekt tartalmáról, időpntjáról. 2. Témahét megszervezése tanévenként: Játssz velünk! Célja: egy-egy témakör pl. ünnepkör körüljárása skszínű tevékenysége srán tanórán és tanórán kívüli keretekben 37
Az intézmény tantestülete tanévenként az éves munkatervben határzza meg a témahét időtartamát, témáját, amelyek egy-egy kulcstéma integrált, a tantervi szempntkat érvényesítő feldlgzására alkalmas. 3. Legalább egy mduláris ktatási prgram megszervezése: ez megvalósulhat kmpetencia alapú prgramcsmagn belül is. Száz út vár rád Célja: Az életpálya kmpetenciaterülethez kapcslódóan szakórák, sztályfőnöki órák és délutáni fglakzásk keretében kerülhet sr pályarientációs tevékenységekre. Az intézmény tantestülete tanévenként az éves munkatervben határzza meg a mduláris ktatás témáját, és az egyes tanítási órákba, illetve a tanórákn kívüli tevékenységekbe való beépítését. 4. Digitális tartalmak, taneszközök ktatási gyakrlatban való használata, digitális készségek fejlesztése: az iskla saját hnlapja, diákknak, szülőknek, pedagógusknak szóló infrmációkkal, az intézmény saját belső hálózatán tárlt digitális ktatási anyagk, multimédia tartalmak (pl. képek, mzgóképes állmányk, animációk, hangállmányk), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtárló eszközök, Ezeket a digitális tartalmakat az IKT-val támgattt tanítási órákn pl. Laptp-prgram alkalmazzuk. 5. Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, intézményi innváció megvalósítása Az intézményünk saját innvációi, helyi igényekhez igazdva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, ktatás eredményességének fkzására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékny és sikeres, az egyéni fejlődést támgató ktatási utak, prgramk, nevelési eljárásk, tanulásszervezési módk kidlgzására, azk gyakrlati megvalósítására vállalkznak: Az IKT használata a tanórákn, a mindennapi életben. Tanulói Laptp használata az matematika, lgika kmpetencia közpntú ktatásában. Tanulni természet közelben Természet és az ember kapcslata - Erdei Iskla Mártn-nap Prjekt Hallween prjekt Múltidéző prjekt Adventi ünnepkör "Talpra magyar! (Nemzeti ünnepünk március 15.) Nyári isklai tábr Tanulmányi sztálykirándulási prjekt (kidlgzó: sztályfőnökök) Az innvációk leírása az iskla hnlapján www.gyaki.hu/implm ldaln található meg. A megvalósítás srán az egyes innvációk célja az elsődleges, knkrét tartalmában lehetnek eltérések. Az innvációk megvalósítását az iskla mindenkri éves munkarendjében szabályzzuk. 38
9. A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állaptának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákn, tanévenként egy alkalmmal. (A felmérés a Mini-Hungarfit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állaptát, általáns teherbíró képességét minősítik, -az évente kaptt eredményeket összehasnlítják,- és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudmására hzzák. 3. A tanulók fizikai állaptának mérését szlgáló feladatk, illetve az elért eredményekhez tartzó pntszámk: 1. feladat: 2000m futás (az aerb állóképesség mérésére) 2. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvnal (elugródeszka) mögé áll úgy, hgy a cipő rrával a vnalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg párs karlendítés hátra, hátsó rézsúts mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes párs lábú elrugaszkdás és elugrás előre. Értékelés: az utlsó nym és az elugróvnal közötti távlságt mérjük méterben. 39
Az elért eredmények átszámítása pntszámmá: Fiúk (4 mtrikus próba értékelése esetén) Pntszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47 2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50 3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53 4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56 5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59 6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62 7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65 8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 í.63 1.68 9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71 10 1.25 1.35 144 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74 11 1.29 1.38 148 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77 12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80 13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84 14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87 15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90 16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94 17 1.47 1.57 7.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98 18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02 19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05 20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08 21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11 40
3. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TŐRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmk dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hgy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatt végző személy az egymáshz tett lábfejeket a földhöz szrítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajttt törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pntszámmá: Fiúk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 8 48 50 52 54 56 58 60 62 9 52 54 56 58 60 62 64 66 10 56 58 60 62 64 66 68 70 11 60 62 64 66 68 70 72 74 12 64 66 68 70 72 74 76 78 13 68 70 72 74 76 78 80 82 14 72 74 76 78 80 82 84 86 Lányk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 16 19 22 25 28 29 30 32 2 20 23 24 29 32 33 34 36 3 24 27 28 33 36 37 38 40 4 28 31 32 37 40 41 42 44 S 32 35 36 41 44 45 46 48 6 36 39 40 45 48 49 50 52 7 40 43 44 49 52 53 54 56 8 44 47 48 53 56 57 58 60 9 48 51 51 57 60 61 62 64 10 52 55 56 61 64 65 66 68 11 56 59 60 65 68 69 70 72 12 60 63 64 69 72 73 74 76 13 64 67 68 73 76 77 78 80 14 68 71 74 77 80 82 83 84 41
4. feladat: HANYATTFEKVESBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmk erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló trna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fks szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azns ldaln a cmbkat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik flyamatsan. Értékelés: a szünet nélküli szabálysan végrehajttt felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pntszámmá: Fiúk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 S 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14 90 93 96 98 100 102 104 106 Lányk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 23 28 01 34 36 39 41 43 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57 6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77 10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97 14 85 88 91 94 96 98 100 102 42
5. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmk dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányk 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghsszabbításában, nyújttt térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabálysan végrehajttt ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pntszámmá: Fiúk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 7 17 19 21 23 25 27 29 31 8 19 21 23 25 27 29 31 33 9 21 23 25 27 29 31 33 35 10 23 25 27 29 31 33 35 37 11 25 27 29 31 33 35 37 39 12 26 28 30 32 34 36 38 40 13 27 29 31 33 35 37 39 41 14 28 30 32 34 36 38 40 42 Lányk (4 mtrikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évflyam 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6.7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9 5 3 4 5 6 7 8 9 10 6 4 5 6 7 8 9 10 11 7 5 6 7 g 9 10 11 12 8 6 7 8 9 10 11 12 13 9 7 8 9 10 11 12 13 14 10 8 9 10 11 12 13 14 15 11 9 10 11 12 13 14 15 16 12 10 11 12 13 14 15 16 17 13 11 12 13 14 15 16 17 18 14 12 13 14 15 16 17 18 19 43
A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pntszám alapján: Elért összes pntszám Minősítés 0-11 igen gyenge 12-22 gyenge 23-33 elfgadható 34-43 közepes 43-52 jó 53-63 kiváló 44
10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A környezeti nevelés célja a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Célja a természetet, a társadalmi környezetet, az embert tisztelő szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztsítására irányul. Gndt kell frdítanunk arra, hgy tanulóink a mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bnylultabb természeti, társadalmi, gazdasági és plitikai knfliktuskat kezelni, megldani. Meg kell alapznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, frmálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célk hatékny személyiségfrmálást, az önszabályzás és egyben a társas együttműködés és knfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsprtk és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azkat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. E pedagógiai törekvés sajáts tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szciális hátránykkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük srán halmzódhatnak környezeti knfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakrlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcslat bemutatására és frmálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatsság erősödését. A pedagógiai gyakrlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés isklai gyakrlatában harmnikusan ötvöződik a környezettudmányi és a társadalmtudmányi ismeretek köre, hiszen csak az ember bilógiai és társas-társadalmi természetének sajátsságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szkásk frmálása. A környezeti nevelés legfntsabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jgaival, a biszféra iránti felelősségünkkel kapcslatsak, ezért hangsúlysan erkölcsi irányultságúak, attitűdöket és szkáskat frmálóak. A környezeti nevelés srán felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsló, harmnizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, k-kzati összefüggések; a helyi és glbális szintek kapcslatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jgk; demkrácia; elővigyázatsság; bilógiai és társadalmi skféleség; az öklógiai lábnym Célunk, hgy környezettudats államplgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudats, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takaréks magatartást; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; 45
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a skféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudmánysan megalapzni a glbális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A környezeti nevelés a tanulók által végzett tevékenységeken keresztül jelenít meg, melyek a következők: a tanórák vnatkzó ismeretei hulladékgyűjtési akciók a hetesek által végzett tevékenység tanulmányi kirándulásk kiállításk rendezése (ftó, rajz, egyéb) pályázatkn való részvétel terepgyakrlat (természetben, településen) intézménylátgatás (múzeum, könyvtár, üzem, stb.) tábr erdei iskla egyéb területek: az isklai étkeztetés minősége és frmái, higiénia, isklakörnyéki közlekedés, a tanév rendezvényei Elsajátítandó legfntsabb ismeretek: természetes és mesterséges környezet, a környezetszennyezés frmái és hatásai, energiafrrásk, energiatakaréksság, a környezetvédelem lehetőségei, lakóhelyünk természeti és épített értékei, lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai, környezetkímélő lehetőségek, környezeti katasztrófák. Cél testileg, lelkileg és szciálisan egészséges tanulók nevelése. Feladatunk lyan ismeretek és technikák nyújtása, megtanítása a tanórán és tanítási órán kívül melyek segítségével képesek lesznek tanulóink a betegségek és balesetek elkerülésére. Pzitív beállítttságukkal, viselkedésükkel, magatartásukkal és szkásaikkal egészséges életvitelt alakítsanak ki felnőtt krukra. Az egészségnevelés az iskla minden pedagógusának rendszeres és átfgó feladata. A cél megvalósítása érdekében a következő ismeretek, területek kerülnek feldlgzásra. fizikai egészség: a táplálkzás, testi higiénia, aktív életmód és sprt életet veszélyeztető tényezők egészséget kársító tényezők szerelem, szciális egészség: család, iskla, társkapcslatk élettechnikák: önismeret, stressz kezelés, veszélyhelyzetek felismerése, knfliktuskezelés Egészséges életmódra nevelés Cél: testileg, lelkileg és szciálisan egészséges tanulók nevelése. Feladatunk lyan ismeretek és technikák nyújtása, megtanítása a tanórán és tanítási órán kívül melyek segítségével képesek lesznek tanulóink a betegségek és balesetek elkerülésére. Pzitív 46
beállítttságukkal, viselkedésükkel, magatartásukkal és szkásaikkal egészséges életvitelt alakítsanak ki felnőtt krukra. Az egészségnevelés az iskla minden pedagógusának rendszeres és átfgó feladata. A cél megvalósítása érdekében a következő ismeretek, területek kerülnek feldlgzásra. fizikai egészség: a táplálkzás, testi higiénia, aktív életmód és sprt életet veszélyeztető tényezők: drg, baleset egészséget kársító tényezők: alkhl, dhányzás szerelem, szciális egészség: család, iskla, társkapcslatk élettechnikák: önismeret, stressz kezelés, veszélyhelyzetek felismerése, knfliktuskezelés Az isklai egészségnevelést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: Tanítási órákn: A testnevelés, a környezetismeret, a bilógia, a földrajz, a kémia, a természetismeret tantárgyak, valamint az 5-8. évflyamn az sztályfőnöki órák tanóráin feldlgztt ismeretek. Az egészségnevelést szlgáló tanórán kívüli fglalkzásk: tanórán kívüli sprtrendezvények, hulladékgyűjtés, családi nap, sprtnap, tanulmányi kirándulásk Az isklai egészségügyi szlgálattal való közös együttműködés: védőnői felvilágsító előadásk, szűrővizsgálatkn való részvétel igénybevétele Részvétel a rendőrség különböző prevenciós prgramjaiban: DADA Gyermekétkeztetés területén:,,minta- menza prgram 47
11. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések Isklánk Esélyegyenlőségi Prgramjának alapvető célja, hgy biztsítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az ktatási szlgáltatáskhz való hzzáférés egyenlőségének biztsításán túl célul tűztük ki az esélyteremtést, támgató lépések, szlgáltatásk megvalósítását a hátránys helyzetű gyerekek hátrányainak kmpenzálása és az esélyegyenlőség előmzdítása érdekében: a beiratkzásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakrlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakrlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a tvábbtanulásban, pályarientációban a humánerőfrrás-fejlesztésben, pedagógusk szakmai tvábbképzésében a partnerség-építésben és kapcslattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk az, hgy érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, halmzttan hátránys helyzetű tanulók ktatási és társadalmi integrációjának támgatása, minőségi ktatáshz történő egyenlő hzzáférés biztsítása és az integráció biztsítása: SNI-s tanulók egyéni fejlesztése Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátránys megkülönbözetést, amely egy személy vagy csprt valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hvatartzása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartzása, anyanyelve, fgyatékssága, egészségi állapta, vallási vagy világnézeti meggyőződése, plitikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkra, társadalmi származása) alapján hátránys helyzetbe hz. Tiltjuk a zaklatás, jgellenes elkülönítés és megtrlás alkalmazásának minden frmáját. Az intézmény bejárata akadálymentesített. Akadálymentesített mellékhelyiséggel rendelkezünk. Az emeletek mzgássérültek számára lift használatával megközelíthetőek. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Isklánk az ktatás-nevelés srán tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazttak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fnts feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hzzájárulást. Nevelőtestületünk a következő irányelveket tartja alapvetőnek: A tanulók bárminemű, különösen nemük, kruk, családi állaptuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, plitikai meggyőződésük miatti hátránys megkülönböztetésétől való tartózkdás. 48
A hátránys megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályzása, kivéve az ktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga srán az adtt tárgy elsajátításáhz szükséges készségek, képességek, jártasságk, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempnt. Befgadó, diszkrimináció-mentes légkör biztsítása a tanulók számára. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartását az ktatás srán. Különös figyelemmel kíséri a hátránys helyzetű csprtkba tartzó tanulók helyzetét, flyamatsan kapcslatt tart, együttműködik a szciális és gyermekjóléti ellátásk tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. 49