NOVO VIRJÉNÉL TERVEZETT VÍZERŐMŰ

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A DRÁVA HORVÁTORSZÁGI SZAKASZÁN, NOVO VIRJÉNÉL TERVEZETT VÍZERŐMŰ KIEGÉSZÍTŐ HORVÁT HATÁSTANULMÁNYÁRÓL Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai és Stratégiai Főosztály 2003. szeptember

Jelen tájékoztató az Espooi egyezménynek megfelelően, 2002-ben megkezdett tájékoztatási folyamat részeként került összeállításra. Célja a Barcson, 2003. október 17-én, pénteken 15 órától a horvát fél által készített kiegészítő hatástanulmány alapján tartandó nyilvános fórum előkészítése: tájékoztatás a lakosság, a hatóságok képviselőinek és a társadalmi szervezetek tagjainak a nyilvános fórumra és a véleménynyilvánításra való felkészüléséhez. Amennyiben kérdése van vagy véleményét szeretné kifejteni, kérjük, hívja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közönségszolgálati Irodáját a 06/80/40-1111 ingyenesen hívható telefonszámon. Írásban az Interneten keresztül lehet észrevételt tenni a minisztérium honlapján (www.kvvm.hu) található Fórum alkalmazásával. Az előzetesen írásban vagy telefonon kapott, valamint a fórumon elhangzó észrevételek a tervezett vízerőművel kapcsolatos magyar álláspont kialakításához járulnak hozzá. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNY... 4 2. A VÍZERŐMŰ RÖVID LEÍRÁSA... 5 3. MAGYAR JAVASLAT A HORVÁT HATÁSTANULMÁNY KIEGÉSZÍTÉSÉRE... 8 4. A HORVÁT KIEGÉSZÍTŐ HATÁSTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÓJA... 12 5. TÉRKÉPEK, TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK... 25 3

1. ELŐZMÉNY A Horvát Köztársaság kormánya 1992-ben elhatározta a Dráva horvátországi szakaszán, Novo Virjénél létesítendő vízerőmű megvalósítását és döntött a vízerőmű koncepcionális tervének kidolgozásáról. Az erőmű létesítésére vonatkozó végső döntés megalapozására a feltételezett hatásterület horvátországi részén környezeti hatásvizsgálatot is végeztek (1995-97). Mivel a létesítmény hatásai feltehetően Magyarország területén is okozhatnak jelentős környezeti változásokat, a magyar Kormány még 1999-ben kérte diplomáciai jegyzékben az Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény (Espooi egyezmény) alkalmazását. A horvát fél az egyezmény szerinti értesítést 2001 januárjában küldte meg, amellyel kezdetét vette a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. Az egyezmény alkalmazása lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyben érintett magyar hatóságok és a lakosság részt vehessen a horvátországi környezeti hatásvizsgálati eljárásban. Mindez azt jelenti, hogy megfelelő tájékoztatást követően Magyarország, mint hatásviselő fél véleményt adhat a tervezett vízerőmű létesítésével kapcsolatban, amely véleményt a horvát félnek mérlegelnie kell a vízerőmű létesítésére vonatkozó végső döntésének meghozásakor. A horvát fél a megindult Espooi egyezmény szerinti eljárásra való tekintettel felfüggesztette a vízerőművel kapcsolatos nemzeti engedélyezési eljárását arra az időre, míg a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás le nem zajlik. A nemzetközi eljárásban több kétoldalú szakértői és miniszteri szintű találkozóra is sor került. A horvát fél betekintésre átadta az elkészült környezeti hatástanulmányt. Annak áttekintése után a 2001-ben, Zágrábban tartott szakértői találkozón a magyar fél kérésének megfelelően döntés született arról, hogy a horvát fél kiegészítő környezeti hatástanulmányt készít a magyarországi területekre is átterjedő környezeti hatások megismerése céljából a magyar fél által megadandó szempontok szerint. A javaslatot jelen anyag 3. fejezete tartalmazza. A 2001. októberében átadott magyar javaslat alapján a horvát fél három kötetnyi kiegészítő környezeti tanulmányt dolgozott ki 2003. márciusáig, valamint a megadott tartalmi kérdések sorrendjében adott rövid válaszokkal elkészített egy negyedik, összefoglaló kötetet is. A válaszokat jelen anyag 4. fejezete tartalmazza. Később a magyar fél - kiegészítésként - a várható vízhozam-változásokra vonatkozó táblázat kitöltésére kérte fel még a horvát felet, amelyre a válasz (az ötödik kötet) 2003. nyarán érkezett meg. Valamennyi kiegészítő anyag megtalálható az Interneten magyarul és angolul a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (www.kvvm.hu címen a Nemzetközi kapcsolatok menüpont alatt a Novo Virje-i vízerőmű című alpont alatt). A Kiegészítő Környezeti Hatástanulmány kötetei betekintésre megtalálhatók az érintett települések önkormányzati hivatalaiban, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségen Pécsett és a nemzeti park igazgatóság pécsi és barcsi irodáiban. 4

2. A VÍZERŐMŰ RÖVID LEÍRÁSA Az alábbi rövid ismertetés a Horvát Erőműtervező Vállalat (Hrvatska Elektropriveda) által kidolgoztatott környezeti hatástanulmány alapján készült. A hatástanulmány szerint az erőmű rendszer kiépítése az alábbi célok elérését szolgálja: - villamos energia termelése megújuló természeti erőforrás felhasználásával, - árvízvédelem fejlesztése, - mezőgazdasági tevékenység feltételeinek javítása a területi vízrendezés által, - a terület infrastrukturális ellátottságának fejlesztése az ivóvízvezeték hálózat kibővítésével, közlekedési utak, hidak építésével. A Novo Virjei vízerőmű rendszer létesítményeit a Dráva mintegy 30 km-es horvátországi szakaszán, Botovo és Kingovo (Magyarországon Zákány és Vízvár) között építenék fel. Az erőmű rendszer fő elemei a következők: a 25 km hosszú tározótó, mellette kétoldalt oldalcsatornák, védtöltések, a duzzasztógát (a földgát rész magassága 20,5 m, a betonrészé 27,5 m), maga az erőtelep és a 3,5 km hosszú alvízcsatorna. Az erőmű tervezett átlagteljesítménye 138 MW, ami éves szinten 640 GWh energia termelését teszi lehetővé. (Ez egy kb. Barcs nagyságú város villamosenergia igényének kielégítésére lenne elegendő.) Az úgynevezett kiépítési vízhozam 960 m 3 /s (ez az a legnagyobb vízhozam, aminek energiáját az erőmű még elektromos áram termelésére fel tudja használni). Az erőműből a vízhozam legnagyobb része nem a Drávába kerül majd vissza közvetlenül, hanem egy mesterséges csatornába, az alvízcsatornába vezetik, ami később betorkollik a Drávába. A duzzasztógát és az alvízcsatorna betorkollása közti összesen mintegy 5 km hosszú eredeti Dráva-mederbe úgynevezett biológiai minimumként 40 m 3 /s (55,73 m 3 /s 1 ) vízhozamot terveznek beengedni. 1 Forrás: Kiegészítő környezeti hatástanulmány 5. kötet, 2003. június, a korábbi kötetekben a 40m 3 /s szerepel 5

Az erőmű működését többféle üzemmódra tervezték. Ez azt jelenti, hogy a Dráva vízhozamának változó nagyságától függően különböző üzemmódokban fog működni és energiát termelni. A hatásvizsgálat során elvégzett számítások szerint évente mintegy 20 napon át, a nagyvizes időszakban átfolyásos üzemmódban azaz víztározás nélkül fog működni úgy, hogy kihasználja a teljes 960 m 3 /s kiépítési vízhozamot energiatermelésre. Az e fölötti vízhozamot a gáton lévő túlfolyó elvezeti. Az év további 30 napján, a kisvizes időszakban az erőmű egész nap átfolyásos üzemmódban működik, maximum 260 m 3 /s vízhozammal. Az év többi részében víztározás igénybevételével, úgynevezett változó üzemmódban kívánják működtetni az erőművet. Ezen belül 71 napig naponta 12 órán át 960 m 3 /s vízhozammal, 12 órán át pedig 237-960 m 3 /s vízhozammal. A fennmaradó leghosszabb időszakban, 244 napon át az erőmű 960 m 3 /s-vízhozammal attól függően működik majd naponta 1-12 órán át, hogy a nap további részében miképp tudják biztosítani, hogy a tározóból és az oldalcsatornából érkező vízhozam együtt elérje a 237 m 3 /s-ot. A különböző működési módokat és a hozzájuk kapcsolódó vízhozamokat szemlélteti a következő oldalon lévő táblázat. 6

TÁBLÁZAT A DRÁVA VÍZHOZAMÁNAK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAIRÓL 2 Vízhozamok az öreg Dráva folyóágyban (a Drávának a Novo Virje vízerőmű és az alvízcsatorna torkolat közötti duzzasztott folyószakasza) a vízerőmű megépítése után a különböző üzemeltetési időszakokban, valamint a vízhozamok az öreg Dráva folyóágyban a vízerőmű nélkül A vízerőmű üzemeltetésének leírása A vízerőmű a folyó megcsapolása mellett folyamatosan, 24 órán keresztül üzemel naponta, befolyás 960 m 3 /s vagy több, a gát túlfolyó funkcionál (időtartama 20 nap évente) Vízerőmű üzemel: (időtartama 71 nap évente) Vízerőmű üzemel: (időtartama 244 nap évente) Napi 12 óra, vízhozam 960 m 3 /s, túlfolyó nem működik További 12 óra, vízhozam 237-960 m 3 /s 1-12 óra naponta, vízhozam 960 m 3 /s A nap további részében (12-23 óra naponta) üzemel olyan kibocsátással, ami az oldal csatornákba történő összes vízhozammal 237 m 3 /s Vízerőmű a folyó megcsapolásával napi 24 órában üzemel 260 m 3 /s maximális vízhozammal (időtartama 30 nap évente) Vízhozam a Drávában (m 3 /s) öreg folyóágy vízerőművel Vízhozam a Drávában (m 3 /s) öreg folyóágy vízerőmű nélkül 55.73 (40) - 400 960 1360 = Q 1 év 55.73 (40) 600 960 A vízhozamok aránya 3 % 2,9-41,7 4,1 9,3 55.73 (40) 277 960 4,1-20,1 55.73 (40) 237 600 55.73 (40) 237 600 55.73 (40) 160 300 6,7-23,5 6,7-23,5 13,3-34,8 (40) m 3 /s = gazdaságosság szempontjából elfogadható vízhozam 55.73 m 3 /s = baloldali oldalcsatornából való vízhozam + halcsatornából való vízhozam Q 1 év = egyévi vízhozam áradáskor 2 Forrás: Kiegészítő környezeti hatástanulmány 5. kötet, 2003. június 3 Ez az oszlop nem szerepel az eredeti anyagban. A Szerkesztő hozzáfűzése a vízhozam-változás könnyebb megítélése érdekében. Az értékek azt mutatják, hogy a vízerőmű működése esetén a jelenlegi vízhozamoknak hány %-a marad a gát és az alvízcsatorna betorkollása közötti eredeti Dráva mederben. 7

3. MAGYAR JAVASLAT A HORVÁT HATÁSTANULMÁNY KIEGÉSZÍTÉSÉRE I. ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. Az erőmű telepítési helyének és üzemmódjának kiválasztása 1.1. A telepítési és üzemeltetési változatok közti választás környezet- és természetvédelmi szempontjai 1.2. A magyar országhatár közelségének, a Dráva mentén magyar területen található védett természeti területek állapota megőrzésének figyelembe vétele a telepítési és üzemeltetési változatok közti választásnál. 1.3. Az elvetett változatoknál 1.3.1. A vizsgált, műszakilag/gazdaságilag elfogadható változatok ismertetése, ahol folyami üzemmódot terveztek és/vagy ahol az alvíz csatorna torkolata a magyar határtól távolabb van 1.3.2. E változatok elvetésének indokai 2. A gát és az alvíz csatorna torkolata közötti Dráva szakasz 2.1. A biológiai minimum meghatározásának elvei, szempontrendszere a figyelembe vett környezet- és természetvédelmi szempontok is, valamint a meghatározás módja 2.2. Az e szakaszon tervezett műszaki és egyéb beavatkozások ismertetése (pl. ideiglenes beavatkozások az építés során, az üzemelés idején is fennmaradó beavatkozások) A MAGYARORSZÁGRA POTENCIÁLISAN ÁTTERJEDŐ HATÁSFOLYAMATOK FELSZÍNI VIZEK 3. A Dráva vízjárásának változása 3.1. A vízhozamok, vízállások, vízsebességek, vízszint ingadozások és más releváns hidrológiai mutatók térbeni és időbeni változása, a változások tartóssága (kisvízi, középvízi, árvízi időszakban) - a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon 4, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon - a változó és a folyami üzemmód szerint is - a változó üzemmód miatt kialakuló vízszint ingadozások esetén az ingadozások tér- és időbeli jellemzői az alvíz csatornában is 3.2. Az évszakonkénti természetes áradások, ismétlődő parti elöntések helyének, kiterjedésének, gyakoriságának megváltozása - a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon - a változó és a folyami üzemmód szerint is 3.3. Visszaduzzasztás kialakulása - a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, - a változó és a folyami üzemmód szerint is 4 Mindig ideértve a mellékágakat is! 8

4. Mederviszonyok változása, morfológiai változások 4.1. A hordalék-szállítási viszonyok megváltozása - a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon - a változó és a folyami üzemmód szerint is 4.2. A meder morfológiai változásai a vízjárás és a hordalékszállítás megváltozásának következtében (mint például medermélyülés, feliszapolódás és egyéb morfológiai változások, a partfal állékonyságának megváltozása) és tendenciái - a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon - a változó és a folyami üzemmód szerint is 5. A Dráva vízminőségének változása A vízminőség változása (fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai állapotjellemzők) a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon FELSZÍN ALATTI VIZEK 6. A vízháztartás változása Változások a felszín alatti vizek vízháztartásában a 3. pont szerint feltárt változások 5 következtében A változások területi kiterjedése és időbeni tendenciái 6.1. A talajvízszint változása 6.2. A talajvíz dinamikájának megváltozása (áramlás, utánpótlódás) 6.3. A talajvízháztartás megváltozásának hatása a magyar területen lévő holtágakra és tavakra, különösen e vízkészlet talajvízből való utánpótlódására 6.4. Egyéb felszín alatti vizek vízháztartásának megváltozása 7. A vízminőség változása Azon változások, amelyek a vízháztartás megváltozásának következtében magyar területen kedvezőtlenül befolyásolhatják a felszín alatti vizek minőségét ÉLŐVILÁG 8. Változások az élővilágban, életfeltételeiben, élőhelyeiben Vizsgálandó területek: - a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakasz és környéke, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakasz és környéke, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakasz és környéke - az 3-7. pontok szerint meghatározott más területek, ahol a feltárt változások következtében az élővilágra, életfeltételeire, élőhelyeire való hatások léphetnek fel 5 Azaz a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakasz, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakasz, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakasz vízjárásában beálló változások következtében 9

8.1. A 3-7. pontok szerint feltárt változások hatásai az élőhelyekre, életterekre, az élővilág életfeltételeire (például homok- és kavics zátonyok, szakadópartok, ívóhelyek és egyéb szaporodó helyek, táplálkozó helyek) A hatások időbeli trendje és tartóssága 8.2. Az előző pont szerint feltárt változások, valamint a horvát területen bekövetkező élővilág változás következtében fellépő változások a fajok és a társulások szintjén, valamint az ökológiai hálózatra vonatkozóan, az alábbi szempontok figyelembe vételével: - fajszám - elterjedés - diverzitás a vizsgált területen belül - összetétel - érzékenység, és különös tekintettel a következőkre: - tegzesek (Trichoptera), szitakötők (Odonata), csigák (Mollusca), rákok (Crustacea), lepkék (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), (partfal és zátonyfészkelő) madarak (Aves), denevérek (Chiroptera), rovarevő emlősök (Insectivora), rágcsálók (Rodentia), menyétféle ragadozók (Mustelidae) - védett, fokozottan védett, illetve a nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó fajok (például: Iris sibirica, Fritillaria meleagris, Myricaria germanica, Lutra lutra) - fűzligetek (Leucojum aestivi - Salicetum albae), égerligetek (Aegopodium alnetum), tölgy-kőrisszil ligeterdők (Scillo vindobonensis-ulmetum), mandulalevelű bokorfüzesek (Polygono hydropipero Salicetum triandrae), magassásosok (Magnocaricetalia), üde rétek (Agrostion albae) - vízparti zonáció - asszimilációs felület nagysága A hatások időbeli trendje és tartóssága TERÜLETHASZNÁLATOK 9. A jelenlegi területhasználatok folytatásának az előzőekben feltárt változások következtében esetlegesen fellépő akadályai 9.1. Kavics készlet mennyiségi változásai, a kitermelési lehetőségek változása 9.2. Az erdő- és mezőgazdálkodás feltételeinek megváltozása a talajvízháztartás megváltozása következtében 9.3. Változás a jelenlegi és távlati vízbázisok használatában a felszín alatti vízháztartás megváltozása következtében 9.4. Változás a természetbarát kajakos-kenus viziturizmusban az Őrtilos és Drávaszabolcs közötti folyószakaszon 9.5. Hulladéktároló létesítmények használhatóságának megváltozása a talajvízháztartás megváltozása következtében 10

II. HATÁSCSÖKKENTÉS, MONITORING 10. A II. rész szerint feltárt kedvezőtlen hatások csökkentésére, illetve megelőzésére 10.1. már tervbe vett intézkedések 10.2. E kiegészítő anyagban újonnan javasolt intézkedések 10.3. Más telepítési, üzemelési változatok 11. A II. részben felsorolt hatásfolyamatok mérésére, megfigyelésére, észlelésére már tervbe vett, vagy e kiegészítő anyagban újonnan javasolt intézkedések III. A KÉRDÉSKÖRÖK MEGVÁLASZOLÁSÁNAK MÓDJA A kiegészítő anyagban minden egyes alpontnál kérjük a következők leírását is: a kérdések vizsgálatánál mik voltak a kiindulási feltételek, szempontok, tervezési kritériumok; a megállapításokat, következtetéseket mire alapozták (mérés, számítás, modellezés, tapasztalatok, feltételezések, más megközelítés), ezek felvázolása; a hivatkozások megadása (adatok, információk forrása, referenciák). A tartalmi javaslat minden olyan pontjánál, ahol a térképi ábrázolás alkalmazható, különösen azon pontoknál, amelyek a hatásfolyamatok térbeli terjedését is vizsgálják, kérjük a vizsgált terület, illetve a hatásterület térképen való megjelenítését is. 11

4. A KIEGÉSZÍTŐ HORVÁT HATÁSTANULMÁNY ÖSSZEFOGLALÓJA E fejezet a horvát fél által átadott Kiegészítő környezeti hatástanulmány 4. kötet B részének magyar fordítása. E rész tartalmazza a kiegészítésre tett magyar javaslat pontjainak sorrendjében a horvát fél áttekintő, összefoglaló válaszait. I. ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. Az erőmű telepítési helyének és üzemmódjának kiválasztása 1.1 ponthoz Környezetvédelmi szempontokat tekintve a tervezett Novo Virje többcélú rendszer logikus folytatása a Dráva folyó vízi programjainak. A természeti folyamatok, a vízgyűjtő területek átfogó fejlesztése (patakok, sebes folyók szabályozása), a Dráva és mellékfolyói elleni védelem (árvíz szabályozás), a mezőgazdasági földterületek fejlesztése (művelésre alkalmassá tétel), kavics- és homokkitermelés a Drávából, mellékfolyóiból és a folyóvölgyből, a folyókanyarok levágása az infrastruktúra és a települések védelme céljából, létesítmények építése Botovo felvízi oldalán vízhasznosításra és egyéb célokra mind befolyást gyakoroltak a folyóra és környezetére. A folyó és a folyóvölgy vizének lényeges tulajdonsága annak vízszintsüllyedése, melyet az elmúlt 120 év során regisztráltak. Ezek következménye a vadon élő állatok és növények élőhelyeinek kiszáradása és a szukcessziós tendenciák változása kisebb vízigényű fajok irányába, amelyek vízszükséglete a tényleges csapadékvízből és a talajvízből kielégíthető. Környezetvédelemi szempontból, elsődlegesen a Botovo és Ferdinandovac közötti Dráva völgyet tekintve, a kiszáradási tendenciák megállításának és a talajvíz tábláknak az őshonos növényzet, a vízi és hidrofil fajok ellátásához szükséges szintre történő visszaállításának olyan tevékenységeket kell eredményeznie, melyek célja olyan talajvízszint elérése, mely (mint a számos bioökológiai faktorok egyike) lehetővé teszi ezen fajok megélhetését ezen a területen. Számos módszer áll rendelkezésre. A Dráva folyó völgyében a Dráva vízszint és a talajvízszint süllyedés megállításának egy reális megoldása egy többcélú rendszer megépítése tározóval, mely biztosíthatja víz beszivárgását a folyóvölgybe. De akárhogy is, bármely építési program a földfoglalással jár és a föld eredeti használatának megváltozását eredményezi. Fontos tényező az ilyen programokkal elérhető haszonra vonatkozó társadalmi elvárás, azaz a program gazdasági megvalósíthatósága. A program helyszínén kívüli területek környezetvédelmének igénye állandó feladat, amely minden fejlesztési tervre kirótt kötelezettség Horvátországban, beleértve a tervezett Novo Virje programot is. Ezért minden környezetvédelmi szempont megfontolásra került a jelenlegi környezeti helyzet részletes elemzésétől (14 (tizennégy) speciális tanulmányban kidolgozva) a program legkisebb térbeli hatással járó helyszínének kiválasztásán keresztül egészen a helyettesítő energiatermelő létesítmények környezeti hatásainak összehasonlításáig. A Novo Virje többcélú rendszer helyszínének kiválasztása az Előzetes környezeti hatástanulmányban (PEIS) került leírásra, a Helyszín kiválasztása című 3.2 fejezetben (kötet szám: Y2-NVD.00.09-H01.0 6 ). Ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. A Dráva folyó Dubrava Vízerőmű alvízcsatorna-torkolat és a Ždalica-i torkolat közötti szakaszának fejlesztése már áttekintésre került a Đurđevac Vízerőműrendszer program koncepciójának a 6 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 12

két fél együttműködésével végzett vizsgálata keretében. Mivel a Đurđevac Vízerőműrendszerrel kapcsolatos tevékenységek a magyar fél érdeklődésének hiánya miatt leállításra kerültek, a horvát fél a Novo Virje többcélú rendszerrel folytatta munkáját a Horvát Kormány 1992-es döntése alapján. Több mint száz alternatíva került megvitatásra és megfontolásra, és a kiválasztott alternatíva az, amelynek a legkisebb a hatása magyar területen. A magyar fél által benyújtott A.1 és A.2 tervrajzok megerősítik azt, hogy a döntés helyes volt. Ezek a rajzok azt mutatják, hogy magyar oldalon a folyóvölgy azon szakaszán található a legkisebb számú fontos természeti területet, melyre a többcélú rendszer megépítését tervezik, így az állandó megfigyelő állomásokból álló hálózat sűrűsége lényegesen kisebb mint a Novo Virje többcélú rendszer tervezett helyszínének felvízi és alvízi Dráva folyószakaszán. Az alternatív elgondolások elemzése során a Dráva folyó jellemző tulajdonságaival együtt sokkal nagyobb területek jellemzőit tekintettük át, mint a várható hatásterület. A növényvilág, állatvilág és az élőhelyek sajátosságai a Végleges környezeti hatástanulmány (FEIS) Növény- és állatvilág című, 5.9 fejezetében kerültek leírásra (kötet szám: Y2-B24.00.23-H01.0 7 ); a tervezett többcélú rendszerben található jelentős természeti erőforrások leírásai ugyanezen tanulmány 5.11. fejezetében találhatók. Ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Ezenkívül a Környezetfejlesztési elemek című dokumentumot is elkészítettünk (kötet száma: Y2-NVD.00.18-H14.0 8 ). Ezt a dokumentumot benyújtottuk a magyar félnek. 1.2 ponthoz A tervezett rendszer egyik része sem foglal el területet a Magyar Köztársaságban; éppen ellenkezőleg, az államhatártól való távolsága általában közel 7,0 km. A tározó legtávolabbi felvízi része a Botovo hidakhoz van közel. Ez a pont hozzávetőlegesen 1,0 km messze van az államhatártól. A alvízcsatorna Kingovo mellett folyik a Drávába. A gáttól az alvízcsatorna torkolatáig tartó szakaszon az államhatár kétszer keresztezi a Dráva folyó jobb partját. A Bélavárhoz és Gyékényeshez közeli (magyar terület) vasútvonal védelmével kapcsolatos vízgazdálkodási együttműködés keretében két kanyarlevágást végeztek horvát területen. Ésszerű kompenzációként úgy tekintettük, hogy a tervezett Novo Virje rendszer lehet a magyar terület közelében, amint azt a Novo Virje rendszer Koncepcionális terve javasolja. Ez a Válaszok az előzetes kérdésekre című dokumentum 2001. július 18-i, Y0- NVD.00.41-G01.0 számú kötetében és a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G01.1 8 számú kötet A fejezet 4. alfejezetében került megvitatásra. 1.3 ponthoz A Dráva folyó közös érdekű szakaszának fejlesztésére és használatára vonatkozó tervdokumentáció elkészítése során a Horvát Köztársaság (mint a korábbi állam része) és a Magyar Köztársaság kidolgozta a Đurđevac Vízerőműrendszer dokumentációját. Miután a Đurđevac Vízerőműrendszeren végzett tevékenységeket leállították, a Horvát Kormány döntésének megfelelően a Mura torkolata és Ferdinandovac közötti Dráva folyószakaszon létesítendő, többcélú vízerőműrendszer építésére alkalmas alternatívák kerültek elemzésre és kidolgozásra egy Előzetes tanulmányban (a koncepcionális terv kidolgozását megelőző tervezési fázis). Számos alternatíva elemzése történt meg a Prekodravlje-i Északi alternatívától a Pridravlje-i Déli alternatíváig. A kiválasztott 7 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 8 Értsd: Kiegészítő környezeti hatástanulmány 1. kötete (Szerk.) 13

alternatíva a középső, mely horvát oldalon, a folyócsatornán és árvízi területeken fekszik, és amelynek legkisebb a térbeli hatása. Továbbá számos alternatíva került elemzésre az alvízcsatornával és anélkül, valamint többféle tározó szintre vonatkozóan. Az egyes alternatívák értékelésénél a környezeti hatás és a környezetvédelmi intézkedések is számításba kerültek. A Novo Virje többcélú rendszer, a projekt építésének célkitűzései, a program helyszíne, az erőmű üzemeltetésének módja és az elutasított alternatívák a Kiegészítő anyagban kerültek megvitatásra (kötet szám: Y1-NVD.00.42-G01.1, A fejezet, 4. alfejezet). 2. A Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakasza 2.1 ponthoz A tárgyalt Dráva folyószakaszra vonatkozó biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam a Novo Virje vízerőmű lehetséges hatásainak vizsgálata, környezetvédelme és fejlesztése, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam című dokumentumban került kidolgozásra (kötet szám: Y2-NVD.60.24-H01.0 9 ). Ezt a kötetet ugyancsak átadtuk a magyar félnek. A vízkivételi mű és a Novo Virje rendszer alvízcsatorna-torkolata közti Dráva folyószakaszon átfolyó víz minimális mennyiségét az alábbiak határozzák meg: - A Novo Virje rendszer alapvető jellemzői (2.2 alfejezet), - A Dráva hidrológiai jellemzői az érintett folyószakaszon (4.2.1 alfejezet), - Az élőhelyek természete az érintett folyószakaszon (4.2.2 alfejezet), - A víz fizikai-kémiai és biológiai jellemzői az érintett folyószakaszon (4.2.3 alfejezet), - A vízfelhasználási gyakorlat az érintett folyószakaszon (4.2.4 alfejezet), - A mellékágak vízminősége és vízmennyisége az érintett folyószakaszon (4.2.5 alfejezet), - Szennyező források leltára az érintett folyószakaszon (4.2.6 alfejezet), - A Čakovec és Dubrava vízerőművek felvízi szakaszán lévő belvízárkok vízminőség elemzési adatai (4.3.1 alfejezet), - A vízkivételi mű és a Čakovec és Dubrava vízerőművek felvízi szakaszán lévő, alvízcsatornák torkolata közötti Dráva folyószakasz vízminősége és vízmennyisége (4.3.2 alfejezet), - A Novo Virje rendszerben lévő belvízárkok vízminősége és vízmennyisége (5.2 alfejezet), - A Novo Virje rendszer hatása a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz hidrológiai és hidraulikai jellemzőire (5.3 alfejezet), - A Novo Virje rendszer hatása a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz vízének fizikai-kémiai és biológiai jellemzőire (5.4 alfejezet), - A vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz vízének múltbéli és jelenlegi felhasználási módjának kihatásai (5.5 alfejezet), A biológiai szempontból szükséges minimális vízhozami követelmények meghatározása a fenti paraméterek alapján történt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a szükséges áramlási sebességeket és vízmélységeket a különböző vízhozamoknál biztosítani kell. A vízsebesség a legfőbb abiotikus paraméter, amelynek módosításától minden ökológiai paraméter, következésképpen az egész élővilág függ. Fontos, hogy a javasolt minimális vízmennyiség hatással lesz az áramlási sebességeknek az év során bekövetkező változásaira, mivel az 9 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány megalapozásához készült szakértői tanulmány. (Szerk.) 14

alvízcsatornából származó befolyások a víz duzzasztási szintjeit (s így az áramlási sebességeket) módosítják ezen a Dráva folyószakaszon Ez egy másik fontos tényezője a növényi és állati közösségek vagy ezek egyedei fenntartásának. Külön elemzésnek vetettük alá az áramlási sebességet a beton gát túlfolyása során, mivel a 60 éves átlag szerint ennek időtartama hozzávetőlegesen 21 nap évente bármely hónapban, kivéve februárt. Ez biztosítani fogja a kavicsos partok, homokpartok és szigetecskék túlélését és megakadályozza ezen bióták növényzettel való benövését, melyek fontosak az értékes és veszélyeztetett madárközösségek túléléséhez. Ez a kérdés is elemzésre került a Kiegészítő anyag (kötet szám: Y1-NVD.00.42-G01.1) D, Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című fejezetében. Ezt a dokumentumot is benyújtottuk a magyar félnek. 2.2 ponthoz Ebben a tervezési fázisban a halállomány védelme céljából egy halutat is terveztünk az érintett Dráva folyószakaszon. A felvízi vízerőművek tapasztalatai alapján egy halcsatorna ág lesz rákapcsolva a Dráva csatornára és egy másik az alvízcsatornára, ahol nagymennyiségű hal gyűlik össze, különösen az ívási idényben. Abban az esetben, ha a betonfalon átfolyó víz mennyisége nem elégséges a szigetecskék, homokpartok és erodált partok fenntartásához a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakaszon, a vízhozam emelését tervezzük addig, amíg a szükséges körülmények ki nem alakulnak és nem stabilizálódnak. Egy másik intézkedés, amelyre ebben a tervezési szakaszban figyelmet fordítottunk, egy mellvéd kialakításának lehetősége ezen a Dráva folyószakaszon, de ez csak mint elvi lehetőség került megvitatásra. Mellvédek építése a Dráva csatornában a gát és az alvízcsatorna-torkolat között sikeres módszerként már megerősítést nyert a Varaždin és Čakovec vízerőművek felvízi szakaszán, mivel ezek a mellvédek megakadályozzák, hogy a folyóágy benőjön puha, nagylevelű fajokkal és megállítják a talajvízszint csökkenését. A benövés a Dráva csatorna ezen szakaszán hátrányosan befolyásolta a gát túlfolyását és a víz beáramlását a tározóba, amikor az meghaladja az arányos kibocsátást. A hátrányos hatások az áramlási ellenállás következményei, amelyet a benövés okoz. Meg kell jegyezni, hogy a felvízi vízerőművekre meghatározott biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értékek jelentősen kisebbek mint a Novo Virje rendszerre meghatározott, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értékek, és hogy a gát és az alvízcsatornatorkolat közötti szakaszok a felvízi vízerőműveknél sokkal hosszabbak, mint a Novo Virje többcélú rendszernél a gát és az alvízcsatorna közötti szakasz. A Novo Virje többcélú rendszerre meghatározott biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam 40 m 3 /s, míg a felvízi vízerőműveknél ez 8 és 12 m 3 /s közötti érték. A Dráva folyószakasz a vízkivételi mű és a Novo Virje többcélú rendszer visszatorkolási szakasza között hozzávetőlegesen 4,0 km hosszú, míg a felvízi vízerőműveknél a vízkivételi mű és a felvízi vízerőművek visszatorkolási szakasza közötti Dráva folyószakasz 9 és 20 km közötti hosszúságú. A fentiekben meghatározott intézkedések végrehajtása a helyszíni igényektől függ majd, így rendszeres ellenőrzést tervezünk a Novo Virje többcélú rendszer építése és hasznosítása során. 15

II. FOLYAMATOK, AMELYEK HATÁROKON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉRINTIK MAGYARORSZÁGOT FELSZÍNI VIZEK 3. A Dráva folyó vízjárásának változása 3.1 ponthoz A Kiegészítő anyag tartalmának ez a pontja a Dráva folyóban bekövetkező változások térbeni és időbeli bemutatását igényli, amely változások a kibocsátásokkal, vízszintekkel (vízállásokkal), áramlási sebességekkel (vízsebességekkel), hozam ingadozásokkal (oszcillálásokkal) és áradásokkal kapcsolatosak a Dráva folyó alvízi és felvízi, a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszán és az alvízcsatornán. Minden adatra szükség van a változó és a tározás nélküli üzemeltetési mód esetében is. A Kiegészítő anyag két kötetben készült el: a gát alvízi szakaszára a folyócsatorna egy részével a gáttól az alvízcsatorna-torkolatig és a Dráva Barcsig tartó alvízi szakaszára, amit az Y1-NVD.00.42-G0.1 számú kötet tartalmaz, míg az Y1-NVD.00.42-G02.1 számú kötet a tározó duzzasztó hatását írja le a Botovoi hidaktól felfelé eső, felvízi Dráva szakaszra. Ezeknek az elemzéseknek lényeges jellemzője a jelenlegi állapot és a regisztrált tendenciák, valamint ezek okainak és változásainak áttekintése, mely változások a tervezett rendszer megépítésének tulajdoníthatók abban az esetben, ha a tervezett védőintézkedések is végrehajtásra kerülnek. Világos, hogy a tervezési koncepció módosításai és a kiegészítő környezetvédelmi intézkedések befolyásolhatják a vízjárásban várható változásokat, nevezetesen csökkenthetik vagy teljesen elkerülhetővé tehetik azt. Így tudni kell azoknak a változásoknak a mértékét, amelyek elfogadhatók a szóban forgó terület felhasználói számára. A Dráva folyó felső szakaszának térbeni és időbeli hidrológiai változásai a tervezett rendszer üzemeltetése idején és ezek hatásai a Dráva folyó és a Dráva völgy bioökológiai viszonyaira az Espooi Egyezmény 2. Kiegészítő anyagának Y1-NVD.00.42-G02.1 számú kötetében kerültek kidolgozásra. Ezt a kötetet ugyancsak átadtuk a magyar félnek. A tervezett többcélú rendszer üzemeltetése során a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon bekövetkező térbeni és időbeli hidrológiai változások és ezek hatása a Dráva bioökológiai viszonyaira a Biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam vizsgálata című Y2-NVD.60.24-H01.0 10 számú kötetben kerültek kidolgozásra. Amint már kifejtettük, ezt a kötetet átadtuk a magyar félnek. Az elemzett változások és a Dráva folyó ezen részének bioökológiai viszonyairól rendelkezésre álló adatok alapján meghatároztuk a biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értéket, nevezetesen azt a minimális vízmennyiséget, ami biztosítja a természetes vadon élő állatok és növények túlélését és fejlődését az eredeti folyóban. Abban az esetben, ha a magyar fél rendelkezik idevonatkozó, új adatokkal a természeti közösségek biológiai és biogenetikai összetételéről, ezeket figyelembe lehet venni és felül lehet vizsgálni az ajánlott, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értéket. Az erre a Dráva folyószakaszra meghatározott minimális vízhozam 40 m 3 /s. A biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam, nevezetesen a környezetileg elfogadható vízhozam az Espooi Egyezmény Kiegészítő anyagának (kötet szám: Y1-NVD- 10 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány megalapozásához készült szakértői tanulmány. (Szerk.) 16

00.42-G01.1) a D, Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című fejezetében van leírva. Ezt a kötetet ugyancsak a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. A tervezett többcélú rendszer üzemeltetése során az alvízcsatorna-torkolat alatti, a Dráva alvízi folyószakaszán bekövetkező térbeni és időbeli hidrológiai változások az Espooi Egyezmény Kiegészítő anyagának (Y1-NVD.00.42-G01.1) kötetében kerültek kidolgozásra. Ezt a kötetet ugyancsak a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. 3.2 ponthoz A Dráva időszakos természetes áradásai, nevezetesen kiöntést eredményező áradásai (azokon a szakaszokon, ahol a töltések épültek) vagy a nem védett folyóvölgy elöntése (töltések nélküli mezőgazdasági területek és erdők) a magas vízállások esetén fordulnak elő, amikor a maximális vízhozam 1000 m 3 /s, vagyis olyan kibocsátásoknál, amelyek meghaladják a tervezett rendszer kibocsátását. Ilyen esetben a Novo Virje többcélú rendszernek tározás nélküli üzemeltetési módban kell működnie, mely szerint a rendszerbe befolyó vizet azonnal ki kell engedni a rendszerből annak érdekében, hogy elkerüljék a szerkezeteken való átfolyást. Következésképpen, ahogy az a Kiegészítő anyag Y1- NVD.00.42-G01.1 és Y1-NVD.00.42-G02.1 számú köteteiben le van írva, a tervezett rendszer felvízi és alvízi szakaszán a vízjárás változása minimális lenne. Természetesen az áradások során, amikor a vízhozamok meghaladják a rendszerre meghatározott kibocsátási értéket, a változó üzemeltetési mód lehetetlen, bár a Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslatban ennek magyarázatát kérték. 3.3 ponthoz A Dráva folyócsatorna speciális kialakítása a vízkivételi mű és a visszatorkoló szakasz közötti folyószakaszon ebben a tervezési szakaszban csak elméletileg lett tekintetbe véve. Egy állandó megfigyelő állomást terveztünk erre a Dráva szakaszra az építkezés és a többcélú rendszer használatának idejére. Ha szükséges, bizonyos tevékenységek végrehajtásra kerülnek, mint például mellvédek megépítése, iszapkotrás, parterodálás és hasonlók. Amint a fentiekben már elmondtuk, a mellvédek hatékonyságát a Dráva szakasz akadálymentes folyásának biztosításánál magas vízállások esetén és a talajvíz szint fenntartásánál a felvízi vízerőműveknél szerzett jó eredmények megerősítették (ld. 2. pont). Amint már elmondtuk, a Novo Virje többcélú rendszer ebben a szakaszban kidolgozott tervdokumentációjában szerepel a halállomány védelme ezen a Dráva szakaszon egy halcsatorna megépítésével, amely halcsatorna ág a tározót köti össze az öreg Dráva csatornával, egy másik pedig az alvízcsatornával, és amelyben nagymennyiségű hal megjelenése várható különösen az ívási vándorlás idénye alatt. Meg kell jegyezni, hogy a Čambina tó ennek a Dráva szakasznak a folyóvölgyében helyezkedik el. A jelenlegi talajvíz csökkenési tendenciáknak és a Ždalica folyóból való kisebb befolyásnak tulajdoníthatóan a tó egyre szárazabbá válik, így a természetes kommunikáció a Drávával megszakadt, kivéve a kivételesen magas vízszinteket. A Novo Virje többcélú rendszer tervezése a Čambina tó újraélesztését is célul tűzi. Ez a téma a Környezetfejlesztési elemek (kötet szám: Y2-NVD.00.18-H14.0 11 ) című dokumentumban van részleten kifejtve. Amint már említettük, ezt a dokumentumot is a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. 11 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 17

4. A folyóágy szerkezetének változásai, morfológiai változások 4.1 és 4.2 pontokhoz Matematikai modellezés felhasználásával történt ezeknek a változásoknak az elemzése, amint az a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G01.1 számú kötetének C fejezetében található. Ebben leírásra került a Dráva folyó fejlesztésének jelenlegi szintje, beleértve a vízerőmű létesítményeit, a folyó alakításának szerkezetét és a folyami üledék kitermelésére irányuló tevékenységeket. Becslés készült a szuszpendált hordalék éves transzportjára és a Dráva csatorna változására vonatkozóan. Felmérésre került a tervezett rendszer építésének hatása a folyócsatornában bekövetkező morfológiai változásokra és ennek összehasonlítása azzal az esettel, ha a Novo Virje többcélú rendszer nem kerülne megépítésre. Az alábbi következtetések adódtak. A Dráva csatorna mélyülésére vonatkozó számítások a választott számítási modellek alapján természetes és kiépített állapotra vonatkozóan a következőket mutatták: - A Dráva csatorna érintett szakaszán, a Mura torkolatának alvízi szakaszán a folyó még nem érte el az egyensúlyt, így a mélyülés folytatódni fog a jövőben is egy bizonyos tendenciát követve, függetlenül a lehetséges jövőbeni építési munkálatoktól. - A természetes körülmények és a kiépített rendszer (a Novo Virje rendszer megépítése) esetén, a folyócsatorna változásaira kapott eredményeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a folyóágy süllyedése kiépített állapotban az alvízcsatorna-torkolat alvízi részén, attól mintegy 20-25 km-re lévő szakaszon sokkal intenzívebb, mint természetes körülmények között. A különbség ezen kétféle körülmény között alvízi irányban csökken és a morfológiai folyamatok az alvízcsatorna szakaszon a rendszer megépítésétől függetlenül fognak alakulni. - Az erőmű üzemeltetési módja nincs jelentős hatással a morfológiai változásokra. - Az egyik megoldás a Mura torkolata és az Osijek közötti Dráva csatorna általános mélyülésének megállítására, mely megállítja a Dráva folyó vízszintjének és a talajvíz táblák süllyedésének a tendenciáját a folyóvölgyben, a tervezett többcélú vízrendszerek (Botovo, Novo Virje, Barcs, Donji Miholjac és Osijek) megépítése. Ezeknek a rendszereknek az építését fázisokra kell bontani, a távoli alvízi szakasztól a távoli felvízi szakasz felé haladva. Ez duzzasztaná a Dráva folyó teljes alvízi szakaszát és stabilizálná a folyóágyat. Nem lenne jelentős mélyülés a tervezett Osijek rendszer alvízi csatornájában a folyóágy kismértékű hosszirányú lejtése és a Duna duzzasztó hatása miatt. - Egy másik megoldás a Dráva felvízi szakaszán meglévő rendszer befejezése a Novo Virje rendszer megépítésével, amely rendszer 23 (huszonhárom) létesítményből áll (12 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban). Ennek a rendszernek az elsődleges feladata a Dráva vízjárásának szabályozása lenne a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Ezen a koncepción belül az egyik feladat természetesen a Novo Virje rendszer alvízi szakaszán a folyóágy stabilizálása. Egy másik függőben lévő kérdés a vízjárás szabályozását célzó, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő programrész finanszírozása, nevezetesen annak a valószínűsíthető haszonvesztésnek a kompenzálása, amit a Horvát Köztársaság az érintett folyószakaszból nyerhetne. 5. A Dráva folyó vízminőségének változása A tervezett Novo Virje rendszer tározójának felvízi szakaszán a Dráva folyó vízminőségének mindkét fél kölcsönös érdeklődésére számot tartó változásai a Kiegészítő anyag 2. kötetében (kötet szám: Y1-NVD.00.42-G02.1) vannak részletezve. A dokumentum a Botovo hidak közötti Dráva folyószakaszt és balparti folyóvölgyet öleli fel (146/L szakasz, 18

226 + 135 állomás km), valamint a vízszint várható növekedését tárgyalja a Novo Virje rendszer tározójának 124 méteres tengerszint feletti magassága esetén. A tervezett program Dráva folyó vízjárására gyakorolt hatásának elemzése és az érintett Dráva folyószakasz jelenlegi biológiai viszonyainak bemutatása után, amelyek kidolgozását a Novo Virje tározó lehetséges hatásai a fennálló biológiai állapotra című dokumentum D fejezete tartalmazza, a hatások az alábbi szempontok szerint kerülnek bemutatásra: - fizikai-kémiai tulajdonságok, - biológiai tulajdonságok, - jellemző szárazföldi és vízi élőhelyek, - védett, ritka és veszélyeztetett növény fajok, - ritka, veszélyeztetett és védett állat fajok, - védett természeti értékek, - létesítmények és infrastruktúra, - a tájképi környezet jellemzői, - védőintézkedések. Az az általános következtetés, hogy a tervezett Novo Virje többcélú rendszer nem fog jelentős változásokat okozni a víz minőségében ezen a Dráva szakaszon (alacsonyabb vízminőségi kategória). A gát és a Novo Virje rendszer alvízcsatorna-torkolata közötti Dráva folyószakaszon a mindkét fél érdeklődésére igényt tartó vízminőség változásokat a Biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam vizsgálata című dokumentum részletezi (kötet szám: Y2- NVD.60.24-H01.1). Ez a dokumentum a 198,5 (EP 129/7) folyamkilométernél lévő vízmérce és a 194,5 (EP 125/2) folyamkilométernél lévő vízmérce közötti Dráva folyószakaszt öleli fel. A szakasz 4 km hosszú és a minimális áramlás az a vízmennyiség lesz, ami környezeti szempontból elfogadható hozamként került meghatározásra. A jelenlegi fizikai-kémiai és biológiai feltételek elemzése után az 5. fejezet a tervezett Novo Virje többcélú rendszernek a fennálló fizikai-kémiai és biológiai viszonyokra gyakorolt hatását elemzi. Ez a kérdés a Kiegészítő anyag (kötet szám: Y1-NVD.00.42-G01.1) Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című D fejezetében került kidolgozásra. Amint már említettük, ezt a dokumentumot is a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk ugyanúgy, mint a Biológiai szempontból minimális vízhozam (kötet szám: Y2-NVD.60.24-H01.1 13 ) című tanulmányt. Az az általános következtetés, hogy a Novo Virje többcélú rendszer nem fog jelentős változásokat okozni a víz minőségében ezen a Dráva szakaszon (alacsonyabb vízminőségi kategória). A Novo Virje rendszer alvízi szakaszán lévő alvízcsatorna-torkolatra vonatkozóan a Dráva folyószakasz vízminőségében várható változások nem kerültek külön elemzésre. Mivel nem várható romlás a tározó valamint a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna vízminőségében a Dráva folyó eredeti vízminőségéhez képest, az a véleményünk, hogy nem várható romlás a víz minőségében az érintett szakaszon. Ezt megerősítik a felvízi szakaszon lévő Varaždin, Čakovec és Dubrava vízerőműveknél a felszíni vizek minőségének megfigyelési adatai, amely megfigyeléseket 1984 óta rendszeresen végeznek. 19

FELSZÍNALATTI VIZEK 6. A vízjárás változása 6.1 és 6.2 pontokhoz A Dráva folyó vízjárásában bekövetkező változások az alvízcsatorna-torkolat alvízi oldalánál, amelyeket a napi vízhozam és vízszint mérésével ellenőriznek, nem lesznek jelentősek akkor, amikor Botovonál a befolyás nagyobb mint 185,19 m 3 /s, a tározó mérete következtében. Mivel ilyen és magasabb vízhozamokat regisztrálnak hozzávetőlegesen évente 360 napon keresztül, nem várhatók jelentős hatások a talajvízre a folyóvölgyben. A vízhozamokban és a vízszintekben egyetlen nap folyamán bekövetkező változások tükröződnek a folyópartok szűkebb részein lévő talajvíz táblákon. A vízszintes irányú szivárgási koefficiensek alacsony voltának és a változások korlátozott időtartamának tulajdoníthatóan az elszivárgás és a talajvíz utánpótlódás a folyóvölgyben nem lesz nagymértékű. A tározó duzzasztó hatásának tulajdoníthatóan a Botovoi hidak felvízi oldalán a Dráva szakasz vízszintje emelkedni fog, hasonlóan a talajvíz utánpótlódása a folyóvölgyben. Ezek a hatások a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G01.1 és Y1-NVD.00.42-G02.1 számú kötetében kerültek leírásra. A Novo Virje rendszer tározója utánpótolja a talajvizet a folyóvölgyben. A Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G03.1 számú kötete elemzi a talajvíz táblák jelenlegi helyzetét és azok tendenciáit. Értelmezi a talajvíz modelleket, ezek súlyozásától a tervezett program talajvízre gyakorolt hatásáig a magyar területen, feltéve, hogy a tervezett védőintézkedések teljesítésre kerülnek. 6.3 ponthoz A tározóból történő vízbeszivárgásnak tulajdoníthatóan megemelkedett talajvízszintek a folyóvölgyben megemelik a kavicsbánya tavakban lévő állóvizek szintjét, valamint az érintett terület felvízi szakaszán elhelyezkedő holtvizek szintjét. A várható változások értékeit a talajvíz matematikai modellezésével kaptuk, amint az a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G03.1 számú kötetében került bemutatásra. 6.4 ponthoz Nem világos, mit takar az egyéb felszínalatti vizek kifejezés. 7. A vízminőség változása A tervezett Novo Virje többcélú rendszer hatása a talajvíz minőségére a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G03.1 számú kötetében került kidolgozásra. Ezt a dokumentumot is átadtuk a magyar fél részére. A szóban forgó dokumentum C, A fennálló biológiai állapot című fejezete (A talajvíz minősége című 1.3 alfejezetben) a talajvíz minőségét jellemzi a határmenti horvát területen, mivel a magyar féltől nem érkeztek adatok a talajvíz minőségéről a magyar területre vonatkozóan. Ugyanennek a dokumentumnak a D fejezete azt állítja, hogy a globális matematikai modell szerint a tervezett Novo Virje többcélú rendszer hatással lesz a talajvízre a folyóvölgyben. Mindamellett a modellszámítás eredményeit nem kell túlbecsülni. Mivel nem állnak adatok rendelkezésre a magyar területről a talajvízszintekre és az alluviális víztároló 20

hidrogeológiai jellemzőire, a modellszámítás eredményei a horvát területekről gyűjtött adatok extrapolálásán alapulnak. A dokumentum aláhúzza még a két, a magyar és a horvát fél együttműködésének, valamint a matematikai modell újrakalibrálásának szükségességét abban az esetben, ha a magyar fél benyújtja a talajvízszintekre és az alluviális víztároló hidrogeológiai jellemzőire vonatkozó adatokat. VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK 8. A vadon élő állatoknak és növényeknek, túlélési feltételeinek és élőhelyeinek változása A tervezett létesítmény üzemeltetése során a Dráva folyó felső szakán az élővilágban bekövetkező változások és ezek hatása a Száva folyó és a folyóvölgy bioökológiai viszonyaira a Kiegészítő anyag 2 Y1-NVD.00.42-G02.1 számú kötetében kerültek leírásra. Amint már említettük, ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Az élővilággal kapcsolatos lehetséges hatások a Biológiai tulajdonságok című D.2 fejezetben, míg a biotópokra gyakorolt hatás a Jellegzetes belső szárazföldi és vízi biotópok című D.3 fejezetben találhatók. A tervezett Novo Virje többcélú rendszer üzemeltetése során a gát és az alvízcsatornatorkolat közötti folyószakaszon az élővilágban bekövetkező változások és ezek hatása a Dráva bioökológiai viszonyaira a Biológiailag szükséges minimális vízhozam vizsgálata című, Y2-NVD.60.24-H01.1 12 számú kötetben kerültek részletesebb leírásra. Amint már említettük, ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Az élvilággal kapcsolatos, ezen a Dráva szakaszon lehetséges hatásokat a Kiegészítő anyag Y1-NVD.00.42-G01.1 számú kötete, míg a Környezeti szempontból elfogadható vízhozamot a D fejezet, a Novo Virje vízerőmű hatásának a Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna közötti szakaszára vonatkozó elemzését pedig a 3. alfejezet tartalmazza. Ezt a dokumentumot ugyancsak benyújtottuk a magyar félnek. A Dráva alvízcsatorna torkolata alatti alvízi szakaszán nem elemeztük külön a tervezett Novo Virje rendszer üzemeltetése során az élővilág változásokat. Mivel nem várható romlás a tározó, valamint a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna vízminőségében a Dráva folyó eredeti vízminőségéhez képest, az a véleményünk, hogy nem várható változás a növényi és állati közösségek szerkezetében az érintett szakaszon. Ezt megerősítik a felvízi szakaszon lévő Varaždin, Čakovec és Dubrava vízerőműveknél a felszíni vizek minőségének megfigyelési adatai, mely megfigyeléseket 1984 óta rendszeresen végeznek. 8.1 ponthoz A változásoknak az élőhelyekre, biotópokra és az élővilág túlélésének környezeti feltételeire gyakorolt hatásának a becslése, amely a 3 7 pontokon alapul, minden pontra ki van dolgozva és a részleteket Az előzetes környezeti hatástanulmány kiegészítései a végleges környezeti hatástanulmányhoz tartalmazzák (7. melléklet: Lehetséges környezeti hatások, 7.9 alfejezet: A növény- és állatvilágra gyakorolt hatás, ami tartalmazza a biotópokra gyakorolt hatásokat is, 7.11 alfejezet: A védett természeti erőforrásokra gyakorolt hatás, 7.18 alfejezet: A tájkép jellemzőire gyakorolt hatás). Ugyanezen dokumentum 8. melléklete javaslatot tesz a védelemre és egyéb intézkedésekre: 8.5 alfejezet: A növény- és állatvilág védelme, 8.7 alfejezet: A természeti erőforrások védelme és a 8.14 alfejezet: A tájkép jellemzőinek védelme, amelyekben a tározó és a Dráva csatorna gát és visszatorkolás közötti szakaszának szabályozása van kidolgozva. 12 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 21