Colling Ügyfél-tájékoztató 2011. május 30. 1 H 1138 Budapest, Váci út 141. Tel: +36 1 452 6900 Fax: +36 1 452 6910 colling@colling.hu www.colling.hu
Tisztelt Olvasó! Ebben a hónapban is összeállítottunk Önnek egy rövid összefoglalót az elmúlt időszak híreiről, változásairól. Mostani tájékoztatónkból értesülhet arról, hogyan kaphat adókedvezményt, ha befizet az államadósság elleni alapba, illetve szót ejtünk az osztalékelőleg visszaigényléséről is. Kíváncsi arra, hogyan kaphat adókedvezményt, ha befizet az államadósság elleni alapba? A parlament döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt. Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva. Az elfogadott kormány-előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózó jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználható erre a célra. A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózóknál az ekho-alapból vonható majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben. A szabályozás értelmében az szja 1 százalékáról való rendelkezés kibővül azzal, hogy az első - a civil szervezeteket illető - 1 százalék felajánlható lesz az alapnak is. (A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint 2011-ben még nem lehet a személyi jövedelemadóból az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára rendelkezni.) Az ismertetett kedvezmények már az alapnak 2011-ben adott támogatások után is járnak.
Mindezeken felül egy támogatott és elfogadott módosító indítvány lehetővé teszi azt, hogy az alap vagyonába tartozó eszközök értékének védelmére intézkedéseket lehessen hozni, az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt pedig fel lehet használni a még nem értékesített eszközök értékének megóvása és az eszközökből fakadó kockázatok csökkentése érdekében. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap célja, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt összeg kizárólag csak erre használható fel. Az alap, vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Osztalékelőleg visszaigénylése magánszemélyeknek A 2010. évi beszámolókhoz kapcsolódik a 2011. évben kifizetett osztalék, illetve az előző év során kifizetett osztalékelőleg adózása. Az osztalék a magánszemély jövedelmének minősül, melyből a kifizetés napján érvényes mértékű adót kell levonni. Amennyiben az osztalék kifizetésére 2011-ben kerül sor, annak összegéből 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, szemben a még 2010-ben kifizetett osztalékelőleg után levont 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadóval. 2006 óta csak a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg után fizetendő adó. A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok magánszemély tulajdonosai részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül. A kifizetésből az adott napon hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, azaz függetlenül attól, hogy mikor került jóváhagyásra az osztalék, ha a kifizetésére már 2011.-ben kerül sor, akkor annak összegéből 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni.
A személyi jövedelemadót a vállalkozásnak kell levonnia, mégis azt a magánszemély tulajdonosnak az adóbevallásában fel kell tüntetnie. Amennyiben osztalékelőleg kifizetésére került sor, akkor a következő adóévben, amikor a társas vállalkozás beszámolójának elfogadását követően az osztalékelőlegből osztalék lesz, az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként kell figyelembe venni. A magyarországi székhelyű vállalatok által a 2010. évben kifizetett osztalékelőleg után levont 25 százalékos személyi jövedelemadót a 2010. évi beszámoló elfogadásakor a 2011. évben jóváhagyott osztalék utáni 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó adóelőlegeként kell érvényesíteni. A belföldi magánszemély külföldről szerzett osztaléka A külföldről származó osztalék után a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadót a magánszemély tulajdonosnak magának kell megállapítania és megfizetnie az osztalék megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig, amennyiben az nem kifizetőtől származik. Amennyiben a magánszemély olyan államból szerzett osztalékot, amellyel Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, a hazai adóból annak teljes összegéig, míg egyéb államból származó osztalék esetében legfeljebb a magyarországi adó 95 százalékáig levonható a külföldön megfizetett osztalékadó. Amennyiben az osztalék forinttól eltérő pénznemben keletkezett, a magánszemély választása szerint vagy a megszerzés napján, vagy a megszerzést megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyamon kell értékét forintra átszámítani. Ha az osztalékelőleg meghaladja a megállapított osztalékot Amennyiben az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalék jóváhagyására van mód, a felvett osztalékelőleg vagy egy része nem válik osztalékká. Erre a különbözetre a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a társas vállalkozást 19,04 százalékos mértékű (a jövedelem 1,19 szerese után 16 százalék) személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Ha az így keletkezett követelés összegét a társas vállalkozás elengedi a tulajdonossal szemben, akkor az elengedett rész a magánszemély által megszerzett egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Az összevonandó adóalapba tartozó egyéb jövedelem 1,27 szerese után a magánszemély tulajdonost 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és a társas vállalkozást pedig az egyéb jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli - olvasható a közleményben. Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel ügyfél-tájékoztatónkkal kapcsolatban, keressen bennünket. Írjon e-mailcímünkre, készséggel állunk rendelkezésére. Üdvözlettel: Colling Kft colling@colling.hu 2007 Colling Szervező és Controller Kft. Minden jog fenntartva. E hírlevélben közölt információk tájékoztató jellegűek, nem vonatkoznak valamely konkrét természetes vagy jogi személy, ill. jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Colling Kft. mindent megtesz annak érdekében, hogy mindig pontos és időszerű információkat közöljön a hírlevélben, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Colling Kft. szintén nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek a hírlevélben közölt információk felhasználásából erednek és nélkülözik Colling Kft.-nek az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást.