Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye
Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként.... 8 Időközi kifizetések a kelet-közép európai országokban... 11 Időközi kifizetések 2014 ig tagállami szinten... 13 Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek 2014. október Szerző: Jablonszky György Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca 20-22. http://palyazat.gov.hu/elemzesek 5
Bevezetés Kiadványunk az Európai Unió tagállamainak Strukturális Alapok (SA) és Kohéziós Alap (KA) forrás-abszorpciós teljesítményét hasonlítja össze a 2010 és 2014 közötti időszakban 1. Ennek eszköze a Bizottságtól lehívott időközi kifizetések összegeinek a 2007-2013-ban rendelkezésre álló kerethez való viszonyítása uniós alaponként, valamint a tagállamokból képzett országcsoportok szerint. Emellett külön is vizsgáltuk a visegrádi országok (a továbbiakban V4) és azon velük szomszédos kelet-közép európai országok forrás-felhasználási képességét, amelyek a V4-ekkel együtt 2004-ben, illetve a következő bővítési körben, 2007-ben váltak a közösség tagjává. 1. ábra. ERFA+KA keretek tagállam-csoportok szerint 52 % 5 % ERFA+KA 262,17 Mrd Euro 0,3 % 21 % 22 % Balti országok Ciprus és Málta EU15-ök EU15-ök (KA jogosult) V4 + SI + RO + BG Rendelkezésre álló források A 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Unió Strukturális Alapok (SA) és Kohéziós Alap (KA) forrásai összesen mintegy 338,59 milliárd EUR forrást biztosítanak a tagállamok fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítására. Az elérhető forrás nagyságát döntő részben a tagországok népességszáma, valamint országos és regionális szintű társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóik határozzák meg. A SA+KA keret 22,5%-át kitevő Európai Szociális Alap (ESZA) esetében a rendelkezésre álló források nagyobb részét az EU15-ök tagországai érhetik el (vélhetően arra a kiinduló hipotézisre reflektálva, miszerint az alacsonyabb fejlettségű országok és régiók ESZA abszorpciós kapacitásai korlátozottabbak). A kelet-közép európai országok részesedése az ESZA-forrásokból azonban így is csaknem a keret egyharmadát teszi ki (2. ábra). 2. ábra. ERFA+KA keretek tagállam-csoportok szerint Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (KA) 262,17 milliárd EUR-s keretének 57%-át a 2004 óta csatlakozott új tagállamok számára biztosítja a Közösség. Ez a keret döntő részben a Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával kiegészülő V4-es országcsoport számára érhető el. Az EU15-ök részére biztosított ERFA+KA keret felét a KA-támogatásokra jogosult Görögország, Portugália, valamint a 2007-2013-as időszakban már kivezető KA-támogatásokban részesülő Spanyolország kötheti le (1. ábra). 32 % 3 % 0,5 % ESZA 76,4 Mrd Euro 40 % Balti országok Ciprus és Málta EU15-ök EU15-ök (KA jogosult) 1 A 2010 előtti forráslehívásokat az alacsony lehívási ráták miatt nem vizsgáltuk. 25 % V4 + SI + RO + BG 6 7
Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten 2010. január 1-je és 2014. január 1-je között a tagállami lehívások értéke közel 13-szorosára növekedett. Abszolút értékben az ERFA+KA lehívásainak értéke 2014 elejére már többszörösen meghaladta az ESZA-ét, ez a különbség azonban az alapok rendelkezésére álló forráskeretének különbségéből fakad (3. ábra). az ERFA+KA esetében mért mutatóknál. Törést csupán 2012 utolsó hónapjaiban láttunk, amikor az ESZA időközi kifizetései több hónapon keresztül legfeljebb minimális mértékben növekedtek (4. ábra). 4. ábra. Az időközi kifizetések kumulált, keretarányos értéke EU27 szinten 2010-től 2013 végéig 3. ábra. Az időközi kifizetések kumulált értéke EU27 szinten 2010-től 2013 végéig Uniós szinten a rendelkezésre álló keretekhez viszonyítva ugyanis az ESZA abszorpciós mutatói kedvezőbbek: 2014. január 1-jéig az időközi kifizetések értéke elérte az Európai Szociális Alap rendelkezésre álló forrásainak 57,6%-át (az ERFA+KA esetében ez az arány 52%). Az ESZA keretarányos lehívásai 2011 nyara óta stabilan magasabbak 8 9
Időközi kifizetések országcsoportonként Az országcsoportos vizsgálatokhoz a tagállamokat öt jól lehatárolható csoportba soroltuk: (1) A 2004-es bővítéssel csatlakozott balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia); (2) A 2004-es bővítéssel csatlakozott szigetországok (Ciprus és Málta); (4) A kelet-közép európai országok, valamint elsősorban (5) Ciprus és Málta átlagtól való elmaradása azonban 2012 második felétől már egyre inkább szembetűnő (5. ábra). Fel kell azonban hívnunk a figyelmet rá, hogy az országcsoportok átlagos teljesítménye mögött tagállamonként jelentős eltérések lehetnek (erről a későbbiekben a kelet-közép európai országcsoport kapcsán részletesebben is szólunk majd). 5. ábra. ERFA+KA időközi kifizetések kumulált, keretarányos értéke országcsoportonként 2010-től 2013 végéig (3) A 2007-2013-as időszakban KA-támogatásokra nem jogosult EU15-ök (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Svédország); (4) Az EU15-ös országcsoport 2007-2013-as időszakban KAtámogatásokra jogosult 2 tagjai (Görögország, Portugália, Spanyolország); (5) A V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Szlovénia, Románia és Bulgária alkotta KKE csoport. A keretarányos ERFA és a KA kifizetéseket tekintve abszorpciós teljesítményükben stabilan az uniós átlag fölött teljesítenek (1) a balti államok, valamint (2) a Kohéziós Alap támogatásaira jogosult EU15-ös országok csoportja. Átlagos, attól némileg elmaradó teljesítményt mutatnak a (3) KA-támogatásokra nem jogosult EU15-ös tagállamok. Az ESZA kifizetések előrehaladása (6. ábra) során az országcsoportok teljesítménye sokkal szórtabb és a különbségek az idő előrehaladtával egyre fokozódni látszanak. 2010 második felétől kezdődően a legjobb abszorpciós teljesítményt stabilan (1) a balti országok mutatják. 2011-től tartósan meghaladja az uniós átlagot a (2) KA-jogosult mediterrán országcsoport ESZA forrásfelszívó képessége is, ez azonban egyértelműen a tagállami összehasonításban is az egyik legkedvezőbb mutatókkal rendelkező Portugália teljesítményének köszönhető; Görögországban és Spanyolországban az ESZA-lehívások értéke nem érte el 2 Beleértve a kivezető KA támogatásokat is (Spanyolország). 10 11
az EU27 átlagát sem. (3) Az EU15-ök KA-támogatásra nem jogosult tagjainak ESZA-abszorpciós teljesítménye rásimul az EU27 átlagára, jelentősen elmarad azonban attól (4) a kelet-közép európai országok összesített teljesítménye, valamint (5) a szigetországok mutatója. 6. ábra. ESZA időközi kifizetések kumulált, keretarányos értéke országcsoportonként 2010-től 2013 végéig Időközi kifizetések a kelet-közép európai országokban A Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával kiegészülő V4-es országcsoporton belül erősen szóródik mind az ERFA+KA, mind az ESZA abszorpciós ráta. Ahogyan a 7. ábra mutatja, az ERFA+KA lehívások esetében az országok közti különbségek 2011 végére többé-kevésbé stabilizálódtak, Románia lemaradása azonban 2011 után tovább fokozódott. A lehívások üteme a V4-es csoporton belül is eltérő (mind a keretekhez képest realizált kifizetéseket, mind azok periodikáját tekintve). A csoportátlagot mindazonáltal Lengyelország, Szlovénia és kisebb részben Magyarország teljesítménye húzza felfelé. Több országra is jellemző, a lehívások év végén gyorsuló, majd a következő év első hónapjaiban ellaposodó görbéje (pl. Bulgária, Csehország, Magyarország). 7. ábra. ERFA+KA időközi kifizetések kumulált, keretarányos értéke a kelet-közép európai tagállamokban 2010-től 2013 végéig 12 13
Az ESZA esetében tartósan csak Lengyelország és Szlovénia keretarányos abszorpciós teljesítménye haladja meg az országcsoport átlagát (8. ábra). Ugyan az ERFA és a KA finanszírozású programok megvalósításánál is szembetűnő a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária eltérő forrásfelszívó-képessége, igazán figyelemreméltó különbségeket azonban az ESZA lehívásainál találunk: míg Románia hosszú idő óta az utolsó helyre szorult a tagállamok sorában, Bulgáriai 2013 végére keretarányosan a harmadik helyet szerezte meg került a vizsgált csoporton belül. Eltérően az ERFA+KA-tól, itt a hirtelen felfutó, majd ellaposodó kifizetési görbék nem csak a vizsgált évek utolsó hónapjaihoz köthetők (lásd például a magyarországi lehívások 2011 közepén, vagy a szlovákiai lehívások 2012 közepén tapasztalható nagyirányú felfutását). 8. ábra. ESZA időközi kifizetések kumulált, keretarányos értéke a kelet-közép európai tagállamokban 2010-től 2013 végéig Időközi kifizetések 2014 ig tagállami szinten A következőkben két statikus térképen szemléltetjük az ERFA+KA, illetve az ESZA kifizetéseket tagállami szinten 2013 végéig. Az 1. térképen jól látszik, hogy az ERFA+KA tekintetében az abszorpciós teljesítmény független az ország nagyságától és gazdasági teljesítményétől, akár az EU15-öket, akár a 2004 után csatlakozott országokat nézzük. Csoportszinten is kiemelkedő abszorpciós teljesítményt a balti országok és a Kohéziós Alap támogatásaira jogosult déli tagországok mutatnak, a nem KA-jogosult EU15-ös országok közül pedig Németország, valamint az összehasonlításban csekélyebb allokációval rendelkező Írország, Hollandia, Luxemburg és Svédország forrás-felhasználási mutatói haladják meg a közösségi átlagot. A V4-es csoporton belül egyedül Lengyelország forrás-felhasználási mutatói kedvezőbbek az uniós átlagnál. A 2. térkép alapján az ESZA felhasználásában a legkedvezőbb mutatókat elérő tagállamok többsége a Balti-tenger körül, egy tömbben helyezkedik el. Ehhez a tömbhöz csatlakozik Ausztria, Hollandia és Luxemburg is. Írország mellett a déli tagállamok között egyedüliként Portugália ESZA-felhasználási mutatói kedvezőbbek az uniós átlagnál. 14 15
1. térkép. Kumulált keretarányos ERFA+KA kifizetések az uniós tagállamokban 2014-ig 2. térkép. Kumulált keretarányos ESZA kifizetések az uniós tagállamokban 2014-ig Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek 2014. október Szerző: Jablonszky György Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca 20-22. http://palyazat.gov.hu/elemzesek 16