Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése

Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése Vállalkozási szakterület 2012. Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Budapest

Tartalomjegyzék Aktuális számviteli kérdések... 3 A számviteli előírások változásai... 3 Beszámolót érintő változások... 3 Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése... 3 A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése... 4 A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése... 5 A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése... 5 Mérleget, eredmény-kimutatást érintő változások... 5 Az árbevétel elszámolása a nem számlázott tételek esetében... 5 A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése... 6 A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése... 6 A K+F fogalmak egységesítése... 7 Napi készpénz záró állomány... 7 A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát jelentős emelése... 7 Könyvelést, bizonylatokat érintő módosítások... 8 A számlák kontírozásának egyszerűsítése... 8 A leltározási szabályok egyértelművé tétele... 8 A bizonylat megőrzési kötelezettsége... 9 A közzétételi kötelezettség elmulasztása... 9 A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó következmények... 9 Osztalékelőleg fizetésének szabályai... 10 Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése... 10 A beszámoló nyivánosságra hozatalának új időpontjai... 11 Egyes határidők összhangjának megteremtése... 11 A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai összhangjának megteremtése 11 Fióktelepek megszűnése... 12 A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése... 12 Számviteli és adózási szabályok közelítése... 12 Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése... 12 Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele... 13 A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása... 13 AzIFRS minősítés... 14 Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz... 14 Egységes jogértelmezés... 14 Egységes jogértelmezést segítő pontosítások... 14 Évközi módosítások... 15 Sajátos kormányrendeletek módosítása... 16 A számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai... 16 Felhasznált irodalom... 17 A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása... 18 A módosítás indokai... 18 A módosítás időzítése... 19 A módosítás tartalma... 19 A kreditpontok gyűjtése... 21 A kreditpontok megszerzésének igazolása... 22 Sajátosság az államháztartási szektorban 2016. december 31-ig... 22 Egyéb változások... 23 Cash flow... 25 A cash flow-ról általában... 25 Általánosan elterjedt formái... 26 A számviteli törvény szerinti cash flow kimutatás... 28 Modern fizetési formák... 35 Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel... 35 Utalványok... 36 Bankkártya használat... 37 Betéti (debit) kártya, Hitel (credit) kártya... 37 Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása... 39 Elektronikus pénz használata... 39 PayPal fizetési rendszer használata... 40 Mobilkészülék-használat... 40 Feltöltő kártyák használata... 40 A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai... 41 Az adó- és járulékszabályok változásai... 41 Társasági adó... 41 Egyszerűsített vállalkozói adó... 54 A pénzügyi szervezetek különadója... 54 Személyi jövedelemadó... 55 Általános forgalmi adó... 77 Helyi adók... 91 Gépjárműadó, cégautó adó... 95 Népegészségügyi termékadó... 95 Baleseti adó... 97 Jövedéki adó... 98 Regisztrációs adó... 100 Egyes ágazatokat terhelő különadó... 103 A szociális hozzájárulási adó... 103 Járulékok és hozzájárulások változásai... 112 Munkáltatókat, kifizetőket terhelő járulékok és hozzájárulások változásai... 112 Egyéni járulékok változásai... 112 Új törvény a szakképzési hozzájárulásról... 113 Társasági adó meghatározás (esettanulmány)... 117 A kkv-vá minősítés... 117 Adóalap módosítások lehetőségének vizsgálata kis (mikro)- és középvállalkozási jogállás alapján... 119 Adókedvezmények a kkv-k számára... 122

Aktuális számviteli kérdések A számviteli előírások változásai Jogszabályi háttér A számvitelről szóló 2000. C. törvény (továbbiakban: Sztv.) Módosító jogszabályok 2012. január 1-jétől bekövetkezett változások: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény. 2011. évi évközi módosítások: az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan), az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan). Sajátos számviteli előírások módosításának jogszabályi háttere a 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról. a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2033. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2033. (XII. 17. Korm. rendelet módosításáról.) Beszámolót érintő változások Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése [Sztv. 9. (2) (3) (4) bek., 96. (1) bek.] A hatályos módosítás szerint bővül azon vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. Ezentúl a vállalatcsoport tagjai is készíthetnek egyszerűsített beszámolót. Ezek anyavállalatnak nem minősülő, konszolidációba bevont vállalkozások a leányvállalatok, a közös vezetésű vállalkozások, a társult vállalkozások. Az alkalmazás feltétele, hogy feleljenek meg az ehhez előírt, az ilyen beszámoló összeállítását lehetővé tevő általános feltételeknek (mérethatároknak), valamint nyilvántartásai alapján így is biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat számára. Mérethatárok kezelése Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a vállalkozás az alábbi három határértékből legalább kettőnek megfelel: mérleg főösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, éves nettó árbevétele nem lépi túl az 1 milliárd forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fő. Anyavállalatnak minősülő vállalkozás akkor sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a fenti kritériumoknak egyébként megfelel. Az nem számít, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalatcsoporttagot milyen számviteli szabály magyar, IFRS vagy bármi más alapján vonják be a konszolidációba. Lényeges, hogy méreteitől függetlenül minden esetben éves beszámolót köteles készíteni a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték. Szintén minden esetben éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozásnak, amely számára azt külön jogszabály írja elő. 3

Tekintsük át, hogy a könnyítő szabályok bevezetésével mely vállalkozóknak kell továbbra is éves beszámolót készíteniük. Ezek a következők: azon vállalkozók, amelyek az egyszerűsített éves beszámolóra [a számviteli törvény 9. -a (2) bekezdésében] meghatározott, három mutatószámból álló kritériumrendszer szerint az értékhatárt meghaladják, a számviteli törvény szerint anyavállalatnak minősülő vállalkozó, a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazható. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése [Sztv. 9. (6) (7) bek., 98/A. (2) (3). bek. a) és c) alpont] Az alkalmazás határértékének változása Tovább egyszerűsödött a sajátos egyszerűsített beszámoló készítése. E speciális, jelentősen egyszerűsített beszámolási forma választásához előírt kritériumok átalakításra kerültek. Egyszerűsített éves beszámolóját saját választása alapján sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, b) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. c) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot. Eddig a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége nem volt értékhatárhoz kötve. Az alkalmazási lehetőség kiterjesztése mellett a sajátos egyszerűsített éves beszámol készítése során két könnyítő szabály is bevezetésre került. Egyrészt a számviteli politikát érintően Változó szabályként, ezen beszámoló készítése esetén a számviteli politika egyetlen, a könyveléssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészíthető. Külön szabályzatokra (ide értve a leltárkészítési és leltározási-, az értékelési-, valamint a pénzkezelési szabályzatot is) nincs szükség. Másrészt a tervszerinti értékcsökkenést érintően A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó, Sztv. általános szabályai helyett alkalmazhatók a társasági adó törvény leírási kulcsai. Változatlan szabályként a sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak mérlegből és eredmény-kimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó e beszámolási formától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel. Azok a betéti táraságok, közkereseti társaságok és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek, amelyek bármilyen okból könyvvizsgálatra kötelezettek, valamint a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok nem választhatják a sajátos egyszerűsített éves beszámolót. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011. évben indult üzleti évre is alkalmazható. 4

A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése [Sztv. 11. (2) (6) bek.] A Sztv. elsőként a 2012-ben induló üzleti évre vonatkozóan a vállalkozó számára biztosítja, hogy szabadon, saját döntéssel határozza meg a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját. A megváltozott előírások szerint az üzleti év naptári évtől eltérő választását elsősorban az üzletmenet ciklikussága, illetve az anyavállalat információs igénye támaszthatja alá. A módosítás alapján mind a hazai érdekeltségű, mind a külföldi érdekeltségű vállalkozások élhetnek e lehetőséggel. Az üzleti év a naptári évtől való eltérés lehetősége tiltott a hitelintézeteknél, a biztosító intézeteknél, a sajátos, egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozásnál, az egyszerűsített vállalkozó adót választó és a Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál. Az üzleti év mérleg fordulónapjának megváltoztatására a következő feltételek fennállása során van lehetőség: a működési jellemzőiből adódó megfelelő alátámasztás, három, beszámolóval lezárt üzleti év, az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Számviteli feladatok Ha valamely vállalkozás a megváltozott szabály adta lehetőséggel élve, módosítja az üzleti év mérlegfordulónapját, akkor a változtatás időpontjára el kell készítenie, módosítania kell a számviteli politikáját, a beszámolót össze kell állítania, illetve a cégadatokban is keresztül kell vezetnie a változást. A megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló, kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatást is. Fontos előírás, hogy az üzleti év, időtartama fő szabályként 12 naptári hónap. Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartama lehet a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor. Változás: 2012. január 1-jétől. A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése [Sztv. 9. (3 4), 96. (1) bek.] Az egyszerűsített éves beszámoló készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével. Változás: 2012. január 1-jétől. A változás adta lehetőséggel a 2011. évben indult üzleti évre vonatkozóan is élhetnek a vállalkozók. Mérleget, eredmény-kimutatást érintő változások Az árbevétel elszámolása a nem számlázott tételek esetében [Sztv. 72. (2) a) pont, és (4) bek. b), 73. ] Hiánypótló rendelkezésként került be az Sztv.-be a számlával nem dokumentált bevételek elszámolása. Értékesítés nettó árbevételbe tartozó tételek pontosítása A teljesítés időszakában (üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett egyéb számviteli bizonylatban rögzített vagy a pénzeszközben 5

kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel egyező betétdíjas árának számla, nyugta szerinti általános forgalmi adót nem tartalmazó értékét is. A változás lényege 2012. január 1-jétől az Sztv. az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylatai között a nyugtát, illetve (ha az eladó számla vagy nyugta kiállítására nem kötelezett) az egyéb számviteli bizonylatot is nevesítette. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók. A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése [Sztv. 47. (4) bek. e) pont] Az Sztv. 2012. évi hatályos módosítása rögzíti, hogy a villamos energia, a földgáz, az ivóvíz beszerzése esetén a beszerzési ár részét képezik a földgáz egyetemes szolgáltató által a földgáz, a villamos energia egyetemes szolgáltató által a villamos energia, az ivóvíz-szolgáltató által az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelező díjak, tételek. Így ezeket nem szükséges külön minősíteni és adott esetben önálló tételként külön elszámolni. Ilyenkor anyagköltségként kell elszámolni: a biztonsági készletezési díjat, az importkorrekciós tényezőt, az áthárított vízterhelési díjat, a szénipari szerkezetátalakítási díjat a földgáz, a villamos energia és az ivóvíz felhasználásakor. Az ehhez kapcsolódó könyvviteli munka, valamint a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása is egyszerűsödik, a helyi adó alapja csökken. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011. évben indult évre is alkalmazható. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése [Sztv. 3. (5) bek. 1. c) alpont, 45. (4). bek., 49. (2) bek., 53. (1) bek. e) alpont] Üzleti vagy cégérték meghatározása a) Cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi) az üzleti vagy cégérték: a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek e törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb. b) Cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték. c) Cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték az üzleti vagy cégérték. [Sztv. 3. (5) bek. 1) pont.] (új előírás) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás esetén a 3. (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. (Sztv. 49. ) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál elszámolni akkor, ha az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). (Sztv. 53. ) 6

Cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. (Sztv. 45. ) Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható. A K+F fogalmak egységesítése [Sztv. 3. (4) bek. 2 4 pont] A Sztv. módosítását érintette az a változás, hogy a kutatás-jelentés alapfogalmainak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés meghatározása kikerült az Sztv.-ből. A definíciók a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően minden más jogszabály (így a számviteli és az adótörvények) e törvény fogalmaira épít. A K+F törvény az alapfogalmakon túl meghatározást ad a kutatás-fejlesztési megállapodásra is. Változás 2012. január 1-jétől. Napi készpénz záró állomány A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát jelentős emelése [Sztv. 14. (8 9) bek.] A napi készpénz záró állomány megengedett maximális mértékét meghatározó szabályok rövid történeti áttekintése: 2007-től, a bevezetés éve A pénzkezelési szabályzatban kellett meghatározni a házipénztárba tartható készpénz záróállományt. Az összeg bármennyi lehetett. 2009 2011. közötti időszakban Felső korlát alkalmazását írta elő a jogszabály. Ennek alapján a napi készpénzt záróállomány maximális mértéke nem haladhatta meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző év összes bevételének 2%-a nem érte el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. 2012-től változott előírások A korlátok lazultak és a házipénztárban lévő napi készpénz záró állomány megengedett maximális mértéke jelentősen megemelkedett. Az új szabályok szerint a napi készpénz záróállomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró-állományának naptári hónaponként számított napi átlaga kivéve, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-át nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénzállományát kell figyelembe venni. Amíg az előző üzleti év összes bevételadata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni. 7

Az alacsony összbevételű, valamint induló vállalkozásokra megállapított 500 ezer forintos minimum-készpénzállomány értéke nem változott, azaz 500 ezer forint minden esetben lehet a napi készpénzállomány átlagos értéke. Nem változott A számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz záró-állomány maximális mértékéről is. Ha a vállalkozás élni kíván a magasabb záróállomány mértékből adódó lehetőséggel, akkor a pénzkezelési szabályzatát is ennek megfelelően kell módosítania. A házipénztári szabály alkalmazása alól külön jogszabály adhat részben vagy teljes felmentést. Változás: 2012. január 1-jétől. Könyvelést, bizonylatokat érintő módosítások A számlák kontírozásának egyszerűsítése [Sztv. 167. (7) bek., 169. (5 6) bek.] A kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz. A számviteli bizonylatok kontírozását, a könyvelésük időpontját és igazolását fő szabály szerint rá kell vezetni az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylatokra. A számviteli törvény e fizikai hozzárendelés mellett azonban arra is lehetőséget biztosít a jövőben, hogy ezen információkat logikailag kapcsolja hozzá a vállalkozás a bizonylatokhoz. Ennek megfelelően az egyes bizonylatok kontírozásával, könyvelésével kapcsolatos információk az eredeti bizonylatoktól elkülönítetten, például egy e célból vezetett elektronikus nyilvántartásban is rögzíthetők, feltéve, hogy a nyilvántartásban lévő információk egyes bizonylatokhoz egyértelműen hozzárendelhetők. Egyértelmű hozzárendeléshez célszerű a bizonylatok természetes azonosítóit (például a sorszámukat) alkalmazni, de a hozzárendelés más módon is megvalósítható. Hasonlóan lehet eljárni az idegen nyelvű bizonylatok esetében is a könyvelésükhöz szükséges magyarra fordított adatok megjelölésének kapcsán. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évre is vonatkozóan alkalmazhatók. A leltározási szabályok egyértelművé tétele [Sztv. 46. (3). bek., 69. (1) (5) bek.] A leltárkészítés és a leltározás kapcsán több ponton is változtak a Sztv.-i előírások. A leltár megváltozott szabálya A vállalkozásnak az üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérlegtételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely a mérleg-fordulónapján az eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben, tételesen és ellenőrizhető módon nyolc évig tartalmazza. Változás: 2012. január 1-jétől, hogy a leltár-összeállítási kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai a belső nyilvántartások összhangjának biztosítása érdekében közötti egyeztetést el kell végezni a mérlegforduló napjára. A leltározás megváltozott szabálya A Sztv. előírja, hogy a leltárba kerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással kell meggyőződni a vállalkozás és az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel (csak értéken kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél) kell elvégezni. Jelentős módosítás, hogy a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél az egyeztetést minden évben el kell végezni a vállalkozónak. 8

A mennyiségi felvételt: minden üzleti évben végre kell hajtani, ha a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a nyilvántartást nem folyamatosan vezeti a vállalkozás, illetve legalább háromévente kell végrehajtani, ha a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet a vállalkozás. Az árukészletek vonatkozásában az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is végre lehet hajtani a mennyiségi felvételt, és ez alapján kell meghatározni (korrigálni) a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatokat, feltéve, hogy az árukészletetekről év közben valamilyen nyilvántartást vezet. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évben is alkalmazható. A bizonylat megőrzési kötelezettsége [Sztv. 169. (1) bek. (5) (6) bek.] A könyvvezetés területén Változatlan szabályként a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakeresendő módon megőrizni. Ezen számviteli bizonylatok köre: a főkönyvi számlák, az analitikai illetve részletező nyilvántartások. A beszámolóval összefüggésben Változó szabályként a vállalkozó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény következményeinek megfelelő nyilvántartás olvasható formában a hatályos 10 év helyett 2012-től legalább 8 évig köteles megőrizni. A bizonylatok megőrzésének szabályai egyszerűbb elektronikus módjai Egyszerűsödnek a bizonylatok digitális formában történő megőrzésének szabályai is. Az eredetileg elektronikus formában kiállított bizonylatokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásainak figyelembevételével kell megőrizni, elektronikus formában. Az eredetileg nem elektronikus formában (például papíralapon) kiállított bizonylatok a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásai alapján készített elektronikus másolat formájában is megőrizhetők. Fontos előírás Mindkét esetben igaz, hogy csak abban az esetben szükséges elektronikus aláírás alkalmazása, ha azt a külön jogszabályok a digitális archiváláshoz, vagy az elektronikus másolat előállításához kifejezetten megkövetelik. Bármely eljárást is választja a vállalkozás, elvárás, hogy a digitális megőrzés biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállíthatóságát, folyamatos leolvashatóságát, illetve zárja ki az utólagos módosítás lehetőségét. Változás: 2012. január 1-jétől. 2011-ben indult üzleti évben is alkalmazható. A közzétételi kötelezettség elmulasztása A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó következmények (Art. 174/A. ) A beszámoló közzétételi határidejének elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket érintően 2012. január 1-jétől több lépcsős és fokozatos szankció rendszer alkalmazására kerül sor. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása szerint az állami adóhatóság (a NAV) a számviteli törvény szerinti beszámoló letéthelyezési és közzétételi határidő be nem tartása, valamint a közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztása esetén a következő eljárásrendet alkalmazza. 9

Első lépcső Mulasztás bírság 200 E Ft 500 E Ft között Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Egyúttal a 172. (1) bekezdés e) pontja szerint 200 ezertől 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Második lépcső Mulasztási bírság 1 millió forintig Ha az adózó a felhívás szerinti határidőn belül a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő kitűzésével [172. (7a) bekezdése szerinti] 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Harmadik lépcső Az adózó adószámának törlése teljes eredménytelenség esetén Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásában szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Előbbi jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Változás 2012. január 1-jétől. Osztalékelőleg fizetésének szabályai Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése [Sztv. 39. (4) bek., (5) bek. b), 40. (1) bek. b) pont] A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása révén két irányban is egyszerűsödtek az osztalékelőleg-fizetés szabályai. A változások ismertetése előtt röviden tekintsük át az osztalék előleg fizetésének szabályait. Változatlan szabályként ismert, hogy két, egymást követő, számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban ha a társasági szerződés, az alapszabály azt megengedi a taggyűlés, a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha a számviteli törvény szerinti e célból készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke, az alaptőke alá, továbbá a tagok, a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerinti helyesbített saját tőke nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét. Változó szabályként, 2012. január 1-jétől két irányban is egyszerűsödtek a szabályok. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető. Ennek megfelelően a számviteli beszámolóval lezárt időszakot követő fél éven belül külön közbenső mérleg nélkül is fizethető osztalékelőleg, az osztalékelőleg-fizetési korlátok megfelelő alkalmazásával. Az osztalékelőleg megállapításához előírt feltételek teljesítése ebben az esetben a mérleg-fordulónapra vonatkozó normál számviteli beszámoló alapján kell vizsgálni. 10

A számviteli beszámoló mérlegfordulónapját követő hat hónapon túli időszakban továbbra is szükség lesz közbenső mérleg összeállítására (és könyvvizsgálatára, ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett) osztalékelőleg fizetéséhez. A közbenső mérlegben foglaltakat azonban az annak fordulónapját követő hat hónapon keresztül figyelembe lehet venni. Ebből adódóan egyetlen közbenső mérleg alapján hat hónapon belül akár több alkalommal is sor kerülhet osztalékelőleg kifizetésére. Ilyen esetekben az osztalékelőleg-fizetési korlátok meghatározásánál értelemszerűen számításba kell venni a korábban már kifizetett osztalékelőleg(ek) összegét is. Változás 2012. január 1-jétől. A beszámoló nyilvánosságra hozatalának új időpontjai Egyes határidők összhangjának megteremtése [Sztv. 35. (10) bek., 48. (7) és 87. (2), 60. (5) a) bek.] A korábbi előírások szerint nem volt teljes az összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között. Az összhang megteremtése érdekében a mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos kötött beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltották fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig [Szt. 153. (1) és (5) bek., 154. (10) bek.] A szabályozás az egyedi beszámolókhoz hasonlóan vonatkozik mind a naptári évvel egyező, mind az attól eltérő üzleti évet választó vállalkozókra is. ismételt közzététel esetén (ha nem élhet a vállalkozás a mentességgel) a vállalkozás cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig, a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az új pénznemre való áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig. A vállalkozás a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus úton köteles eleget tenni. A vállalkozás a beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét. A számviteli beszámoló nyilvánosságra hozatali határidejének módosítása a kapcsolódó adóbevallási határidőben is módosítást jelent. Így a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az ágazati különadó és részben az egyszerűsített vállalkozói adó bevallási határideje is a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjára vonatkozik. Változás: 2012. január 1-jétől, de már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók. A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai összhangjának megteremtése [Sztv. 3. (13), 6. (4) bek. és 158. ] A könyvvizsgáló záradék szövege kikerült a Sztv.-ből, helyette a nemzeti könyvvizsgálói standardok szerinti könyvvizsgálói véleményt kell alkalmazni. [Sztv. 3. (13) bek., 158. ] Ennek megfelelően a módosítás törli a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegét a számviteli törvényből, mivel arról a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által megalkotott, kötelezően követendő könyvvizsgálati standardok rendelkeznek. A számviteli törvény új fogalmai a könyvvizsgálói záradékokról: a) Hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény 4. (5) bekezdésének b) pontja szerinti magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény. 11

b) Korlátozott záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, korlátozott könyvvizsgálói vélemény. c) Elutasító záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő ellenvélemény. d) Záradék megadásának elutasítása: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésen a véleménynyilvánítás elutasítása. (Sztv. 3. ) Változás: 2012. január 1-jétől. A változások a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatók. Fióktelepek megszűnése A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése [Sztv. 7/A. ] A korábbi számviteli előírások nem voltak egyértelműek abban, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. Az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére vonatkozóan, ezt tartalmazza a vonatkozó módosítás. A hatályos módosítás alapján 2012. január 1-jétől a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeinek alapítására, működésére és megszüntetésére ha számviteli törvény illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik a számviteli törvény vállalkozásokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. További részletszabályokat a végelszámolás, a felszámolás számviteli feladatairól rendelkező kormányrendeletek tartalmaznak. Változás: 2012. január 1-jétől. Számviteli és adózási szabályok közelítése Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése Bizonyos gazdasági események számviteli és tárasági adó szerinti elszámolása nem azonos, ami adóalap korrekciós tételeket, és így többletadminisztrációt eredményez. A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezi. Nevezetesen: a) A külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes kezelése [Sztv. 35. (10). bek., 87. (2) bek.] A külföldön megfizetett adót egyéb ráfordítások helyett eredményt terhelő adóként (az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorában) kell kimutatni. Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adót (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét. b) Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásának megváltozott könyvelése [Sztv. 35. (10) bek.] A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása 2012. január 1-jétől már nem a rendkívüli ráfordítások és rendkívüli bevételek között kerül könyvelésre, hanem az eredménytartalékkal szemben. Így megszűnik a bevonás eredményhatása, csak a saját tőkét csökkenti vagy növeli. A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel előjelének megfelelően az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. Változás: 2012. január 1-jétől. 12

c) Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján választott árfolyam is alkalmazható [Sztv. 48. (7) bek., 60. (5/a) bek.] Hasonló céllal került a módosítások közé az a rendelkezés, amely a devizában számlázott tételek esetében lehetővé teszi a számviteli törvény általános szabályaitól eltérően az áfatörvény szerinti árfolyam alkalmazását a könyvelés során. Ismeretes, hogy ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése devizában, valutában történik, akkor a fő szabály szerint a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor érvényes számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon átszámított forintértéke a vásárolt termék, illetve szolgáltatás értéke. Egyszerűsítést jelent, hogy ha a beszerzés során valutában fizetnek, akkor a vásárolt termék, illetve szolgáltatás értéke a fő szabálytól eltérően a kifizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható, azaz elkerülhető, hogy a beszerzéshez kapcsolódóan árfolyamnyereséget vagy -veszteséget kelljen elszámolni. Jelentős változás, hogy azon gazdasági események (akár beszerzések, akár értékesítések) esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, az értékesítéshez kapcsolódó követelés, illetve a beszerzéshez kötődő kötelezettség forintértékének meghatározása során alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árfolyam is. Ezzel biztosítható, hogy a követelések és kötelezettségek könyvelésekor azok forintban kifejezett értéke egybeessen az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai alapján számított értékkel. Ezen választás esetén a két törvény eltéréséből adódó többszörös árfolyamkönyvelés elkerülhető és nem keletkezik árfolyam-különbség, a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség keletkezésének könyvelésénél. Amennyiben az áfatörvény szerinti árfolyamot alkalmazzuk, abban az esetben azt a számviteli politikában is rögzíteni kell. Fontos hangsúlyozni, hogy a követelés, illetve a kötelezettség bekerülési (teljesítési) napja az áfatörvény szerinti árfolyam alkalmazása mellett sem változik meg a számvitelben. Változás: 2012. január 1-jétől. A 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazható. Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele [Sztv. 151. (5) bek. b) pont] A korábbi előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének, valamint a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatti nyilvántartásból való törlést követő újbóli nyilvántartásba vételének nem volt teltétele a továbbképzési kötelezettség teljesítése. Annak érdekében, hogy könyvviteli szolgáltatást végzők tevékenységüket naprakész tudással kezdhessék meg, a jövőben indokolt, hogy a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban már teljesítsék a továbbképzési kötelezettségüket. Azoknak a könyvviteli szolgáltatást végzőknek, akiket a továbbképzési kötelezettségük elmulasztása miatt töröltek a nyilvántartásból, az engedélyük újbóli megadására és a nyilvántartásba való újbóli felvételükre a módosított számviteli törvény révén bármikor sor kerülhet, amenynyiben az új kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a szakterületre előírt továbbképzési kötelezettségüket teljesítették. Az előbbiekben leírtak alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok részére kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket nyilvántartásba fel kell venni, ha a) mérlegképes könyvelői vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek, b) a szakképesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak, c) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, d) igazolják, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a továbbképzési kötelezettséget megfelelően teljesítették. (új előírás) 13

A módosítás átmeneti rendelkezése szerint csak a 2014. december 31-ét követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítendő továbbképzési kötelezettség előírt feltételét. Mindezek alapján az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a g) pontoknak: a) az engedély visszavonását követően, ha arra az a) pont miatt, b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a b) pont miatt, c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a c) pont miatt, d) az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a d) pont miatt, e) az engedély visszavonását követően, ha arra az e) pont miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására az f) pont miatt került sor. Az IFRS minősítés Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz [Sztv. 10. (5) (6) bek.] Azok a vállalkozások, amelyek az 1606/2002/EK rendelettel összhangban kötelezően vagy a számviteli törvény alapján a Nemzetközi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat 2014. január 1-jétől kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgálói cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgálói cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. Azon vállalkozó, amely a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját, köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló elkésztését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Egységes jogértelmezés Egységes jogértelmezést segítő pontosítások A számviteli előírások gyakorlati alkalmazása során esetenként felmerülnek értelmezési problémák, amelyek következtében bizonyos előírásokat egyes vállalkozások eltérően alkalmaznak. Az egységes gyakorlat érdekében indokolttá vált bizonyos technikai pontosítások végrehajtása a törvényi előírásokon. Ezek, többek között az alapítás-átszervezés aktivált értékére [Sztv. 25. (3) bek.], a devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítésére [Sztv. 48. (8) (9) bek.], az elektronikus pénz fogalmára [Sztv. 3. (8) bek. 12. pont és 31. ], a beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenésére [Sztv. 53. (1) bek. a) és e) pont], a magyar számviteli standardok alkalmazására [Sztv. 6. (4) bek.] vonatkozó előírások. E módosítások jellemzően ár a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók. Tekintsük át az egyes változott törvényi előírásokat. a) Az alapítás-átszervezés aktivált értékének bővülő fogalma Az ásványkincs kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek a számviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba. A kutatási költségek nem tekinthető kísérleti fejlesztés aktivált értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása, hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek felszínre hozatala. 14

Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében eredménytelen lesz, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból. Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak többek között a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. b) A devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítése Változatlan szabályként, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor érvényes), választott árfolyamon átszámított forintértéke e termék, a szolgáltatás értéke. Változó szabályként, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Változatlan szabályként: ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét az első teljesítés napjára vonatkozó számviteli politika szerinti választott pénzintézet választott devizaárfolyamán átszámított forintértékén kell meghatározni. (Sztv. 48. ) c) Az elektronikus pénzeszköz A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom. (Megállapította a 2011. évi CXVI. törvény.) d) A beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenése a beruházás bekerülési értéket az üzleti év végén a piaci érték változása miatti értékelés során is lehet terven felüli értékcsökkenés elszámolásával csökkenteni, az alapítás-átszervezés aktivált értéke indokolt esetben terven felüli értékcsökkenés formájában leírható. e) Magyar számviteli standardok A magyar számviteli standardokat azok elfogadását követően a gazdálkodóknak a jövőben alkalmazni kell, amelynek kihirdetése külön rendelettel történik. Évközi módosítások Évközi módosítások Év közben két esetben került sor a számviteli törvény módosítására: a) először az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvényben, a könyvvizsgálati értékhatár, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatban. b) másodszor az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvényben került sor. Új kötelező könyvvizsgálati értékhatárok Azon vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek mértékhatárhoz kötődően felmentést kaphatnak a könyvvizsgálati kötelezettség alól, új árbevételi értékhatárt állapít meg a számviteli törvény 2012. január 1-jétől. Az új határértékek alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. E rendelkezést a 2012. és a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni. A 2011-es beszámolók könyvvizsgálatára még a korábbi, 100 millió forintos átlagos éves nettó árbevételi határérték vonatkozik. A kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség előzőekben idézett szabályaiban az átlagos éves nettó árbevételi határérték 300 millió forintra emelkedik (az 50 fős átlagos létszámkorlát vál- 15

tozatlansága mellett) 2014. január 1-jétől. A megemelt értékhatárt először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálatára kell alkalmazni. A mentesítési lehetőség nem vonatkozik a vállalkozásra, ha a könyvvizsgálatot számára jogszabály előírja (mint például a tőzsdei kibocsátásoknál), továbbá a takarékszövetkezetekre, a konszolidálásba bevont vállalkozásokra, a külföldi székhelyű vállalkozás nem mentesíthető magyarországi fióktelepére, valamint azon vállalkozásokra, amelyek a számviteli törvény 4. (4) bekezdése szerint a megbízható és valós kép biztosítása érdekében eltérnek a számviteli törvény tételes előírásaitól. Könyvviteli szolgáltatást végzők változó szakmai továbbképzése 2013-tól Lényegesen megváltozik 2013. január 1-jétől a mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkezők kötelező szakmai továbbképzése. Változatlan szabályként a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés. Megváltozik a jelenlegi továbbképzés rendszere: a könyvviteli szolgáltatást végzők a továbbképzést az új rendszer szerint a miniszter által akkreditált szervezetnél, illetve a miniszter által kredit-pont minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján végezhető. A részletszabályokat a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. Emellett a törvénymódosítás néhány további technikai pontosítást is tartalmaz. [Sztv. 151. (4), 152., 152/A., valamint a 178. (1) bek. d) pont és (5) bek.] A könyvviteli szolgáltatást végzők a 2012. évi továbbképzési kötelezettségüknek az akkreditációval rendelkező szervezeteknél, az eddigi rendszer alapján, a hatályos szabályok szerint lebonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesek eleget tenni. A kormányrendeletben állapítja meg a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. szerinti bejelentésének és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vétel végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait. A továbbképzésen résztvevőkről az akkreditált szervezet nyilvántartást vezet és az alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat a miniszternek: a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe, b) a résztvevők adatai, ba) regisztrálási szám, bb) családi és utónév, születési családi és utónév, bc) születési hely, idő, anyja születési családi és utóneve, bd) nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám, helység, utca, házszám), c) a képzés azonosítója és kreditpont-értéke. Sajátos kormányrendeletek módosítása A számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai A számviteli törvény módosításához, minden évben, szorosan kapcsolódnak a sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai, így a 342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, és a 369/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolás és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról. 16

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza a biztosítók éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet, az egyházi jogi személyek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) kormányrendelet, a magánnyugdíjpénztárak beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, valamint a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet módosításait. Felhasznált irodalom 1. Jogszabályok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény; az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény; az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény; a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet; a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról. 2. Adókódex adótörvények, 2012. I II. kötet 3. Adókódex számvitel, 2012. 4. Számvitel adó könyvvizsgálat. (szakmai) folyóirat Adó és számvitel különszám (SALDO) 5. Számvitel adó könyvvizsgálat (szakmai) folyóirat 2011/ 7, 8, 9, 10, 11, 12. 2012/1, 2, 3. számú példányai 6. HVG Adó, 2012. (különszám) 7. Adózás és számvitel 2012. (Ecovit Kiadó Kft.) 17

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása Az oktatási tematika e fejezetében foglaltak a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tervezete alapján készültek, amely a fejezet írásakor még egyeztetés alatt állt. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet módosítását a Kormány még nem fogadta el, annak tartalma nem tekinthető véglegesnek, így a ténylegesen hatályba lépő változások a leírtaktól eltérhetnek. Szeretnénk felhívni a továbbképzésben résztvevők figyelmét arra, hogy a kormányrendelet változásait annak kihirdetését követően kísérjék figyelemmel. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2012. október 1-jére vonatkozóan tartalmazza azt az előírást, amely alapján lehetővé válik a könyvviteli szolgáltatást végzők szakmai továbbképzési rendszerének megújítása, kreditpontos rendszerben történő megvalósítása. A számviteli törvény felhatalmazása alapján a továbbképzéssel kapcsolatos részletszabályokat a kormányrendelet tartalmazza majd. A módosítás indokai A számviteli törvény értelmében a könyvviteli szolgáltatást végzők minden évben kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, annak érdekében, hogy a már megszerzett ismereteiket naprakészen tudják tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. A mérlegképes könyvelők számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzésének jelenlegi rendszere 2003 óta működik, és a tapasztalatok szerint ebben a formájában már nem felel meg a mai kor követelményeinek. Az érintettektől érkező visszajelzések alapján indokolttá vált a mérlegképes továbbképzés rendszerének továbbfejlesztése, átalakítása. Az nem vitatható, hogy a továbbképzésre szükség van, a könyvelők sokrétű munkája nem nélkülözheti a naprakész ismereteket, a jogszabályi változások követését. Egységes tematika A jelenlegi továbbképzési rendszer legfőbb sajátossága a kötelezően alkalmazandó központi tematika, amely egységessé, de szükségképpen rugalmatlanná teszi a képzést. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium által (központilag) meghatározott tematika alapján szervezhetők a képzések. Az egységes tematika értelemszerűen nem alkalmas arra, hogy a továbbképzésben résztvevők eltérő, egyedi sajátos igényeit kiszolgálja. Mivel a mérlegképes könyvelők különböző területeken, eltérő nagyságú és tevékenységű vállalkozásoknál, szervezeteknél végzik munkájukat, így egyes esetekben számukra kevéssé releváns, nem a saját szakterületükhöz kapcsolódó, nem a munkakörük ellátásához szükséges ismeretekhez jutnak a továbbképzéseken. Aktualitás A központi tematika nem képes követni az évközi jogszabályi változásokat, így a továbbképzési év végén szervezett oktatásokon már részben aktualitásukat veszthetik az egyes év elején meghatározott témák, illetve nem esik szó az évközi módosításokról. Egyéb szakmai továbbképzések teljesítése További sajátosság, hogy a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé az egyéb továbbképzések teljesítésének figyelembevételét. Az egyéb (például adószakértői, adótanácsadói, okleveles adószakértői, belső ellenőri) regisztrációval is rendelkező könyvelők valamennyi engedélyhez kötött tevékenységük tekintetében továbbképzésre kötelezettek. Az ezeken a továbbképzéseken meghallgatott előadások témái, témakörei között gyakran vannak átfedések, így a könyvelők egy adott továbbképzési évben adott esetben többször is részt vehetnek ugyanannak a témakörnek az oktatásán, mert a máshol már teljesített képzések jelenleg nem számíthatók be a könyvviteli szolgáltatók számára előírt továbbképzés teljesítésébe. Regisztrált szakterületekhez kapcsolódó továbbképzések A jelenlegi továbbképzési rendszerben négyféle szakterületen lehetséges a regisztráció: vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, valamint államháztartási területen. A több szakterületen szakképesítéssel rendelkező könyvelők kérhetik valamennyi szakterületük nyilvántartásba vételét, ugyanakkor csak az egyik szakterület továbbképzésén kötelesek részt venni, így 18

esetükben a többi regisztrált szakterület sajátos számviteli és egyéb szakmai ismeretei kötelező jelleggel nem kerülnek frissítésre, bővítésre, miközben ezeken a szakterületeken is nyújthatnak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet. Távoktatás A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a távoktatást. Az e-learning, vagy internetes oktatás amellett, hogy igazodik a jelen kor követelményeihez megoldást jelenthet azoknak a könyvelőknek is, akik valamilyen okból nem tudnak, vagy nem képesek a továbbképzések előadásain személyesen megjelenni (pl. gyes, külföldi tartózkodás, tartós betegség vagy mozgásban korlátozottság miatt). Valamennyi könyvviteli szolgáltatást végző számára elengedhetetlen, hogy a mindennapi munkája ellátásához szükséges naprakész, friss információkkal rendelkezzen, a szakmai ismereteit bővíthesse és megismerhesse az azokhoz kapcsolódó jogszabályi változásokat. Az e-learning oktatás kiválthatja a hagyományos személyes részvételt és a konzultációt, így valamennyi érintett számára elérhetővé teszi a továbbképzést. Létszámkorlát A jelenleg érvényben lévő 40 fős létszámkorlát akadályát képezi annak, hogy a mérlegképes könyvelők szakmai konferencia vagy távoktatás (e-learning) formájában szervezett képzések közül választhassák ki a számukra leginkább megfelelő képzési formát, és ily módon szerezzék meg a munkájukhoz és a hagyományos könyvelési feladataikon túlmenően sokrétű feladataik ellátásához szükséges ismereteket. Mindezekre tekintettel a számviteli törvény és a kormányrendelet könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztésére vonatkozó módosításának elsődleges célja, hogy a regisztrált mérlegképes könyvelők a jövőben egy rugalmasabb, az egyedi szakmai igényeikhez jobban igazodó továbbképzési rendszerben teljesíthessék továbbképzési kötelezettségüket. A továbbképzési rendszer átalakításának a legfőbb eleme, hogy a kötelező központi tematikán alapuló továbbképzést kreditpontos rendszer váltja fel, azaz a továbbképzés (egyetlen) oktatási tematikája a jövőben nem kötött, központilag meghatározott lesz, hanem a továbbképzést folytató szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik a képzéseik minősítését, a képzések kreditpont értékének megállapítását az oktatni tervezett tematika benyújtásával. A könyvviteli szolgáltatást végzők minősített oktatási programok közül kiválaszthatják azokat, amelyek a szakmai igényeiknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő. A módosítás időzítése A számviteli törvény 2012. október 1-jétől hatályos módosítása értelmében a könyvviteli szolgáltatást végzők a már megszerzett ismereteik naprakészen tartása, fejlesztése érdekében szakmai továbbképzésre kötelezettek, amelyet a miniszter által akkreditált továbbképző szervezet kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési programja alapján, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb módon teljesíthetnek. A szakmai továbbképzés új rendszere a 2013-as továbbképzési évtől indul. Ennek megfelelően a 2012. évi továbbképzési kötelezettséget még a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint kell teljesítenie a mérlegképes könyvelőknek. Átmeneti időszakot biztosít a tervezet arra vonatkozóan, hogy 2012. október 1-jétől a továbbképzésre akkreditált szervezetek már szervezhetnek kreditpontos képzéseket a könyvviteli szolgáltatást végzők számára. Az ilyen módon, a 2012. évi 2012. október 1-jét követő kreditrendszerű továbbképzéseken megszerzett kreditpontok csak a 2013. évi továbbképzési kötelezettség teljesítésébe számíthatók be. A módosítás tartalma Központi tematika megszüntetése A számviteli törvény megszünteti a továbbképzések központi tematikáját, és egyidejűleg bevezeti a kreditpont-minősítési eljárást, amelynek részletszabályait a kormányrendelet fogja tartalmazni. 19

Kreditpont-minősítési eljárás A továbbképzésre akkreditált szervezetek, akár hagyományos, akár elektronikus formában szervezett képzéseikre, továbbképzési programjaikra a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén minősítést kaphatnak a kreditpont-minősítési eljárás során. A miniszter az egyes továbbképzési programokhoz a szakmai szempontokra figyelemmel kreditpont-értéket állapít meg. Ehhez hasonlóan kreditpontra minősíthetők szakmai kiadványok, valamint szakmai szervezetek is. A kreditrendszerű továbbképzés keretében a könyvelő elsősorban a számára szakmailag releváns képzések látogatásával, illetve kisebb arányban szakmai kiadványok általi ismeretszerzéssel, szakmai szervezeti tagsággal (szakmai konzultációkon való részvétellel) teljesítheti az éves továbbképzési kötelezettségét. Továbbképzési programok minősítése A minősítés iránti kérelmet csak a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésére akkreditált szervezet nyújthat be a miniszternek. A továbbképzésre benyújtott továbbképzési programok minősítésének szabályait minősítési szempontrendszer határozza meg, amelyet a miniszter közzétesz. A miniszter a kreditpont-minősítési eljárás során a programok szakmai tartalma, aktualitása, időtartama, elméleti és gyakorlati jellege, valamint a tartalom és az időkeret összhangja alapján határozza meg azok kreditpont értékét. A minősítést követően az egységes Kormányzati Portálon folyamatosan frissítésre kerülnek a továbbképzési programok adatai, feltüntetve azok szakterületi és témakör szerinti besorolását, kreditpont értékét és oktathatósági (elszámolhatósági) időszakát. Szakmai kiadványok minősítése A szakmai kiadványok kreditpont-értékének megállapítását a kiadók kérelmezhetik szintén a kreditpont-minősítési eljárás keretében, ahol a kiadványok szakmai tartalma, aktualitása, terjedelme, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint a tartalom elméleti és gyakorlati jellege figyelembevételével kerülnek meghatározásra a kreditpontok. Szakmai szervezetek minősítése A kormányrendelet tervezetében foglalt feltételek teljesülése esetén szakmai szervezetek is kérhetik minősítésüket a minisztertől. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése szempontjából szakmai szervezetnek tekinthető az a szervezet, amely az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel nyilvántartásba vételre került, regisztrációval rendelkező tagjainak száma legalább 100 fő, akik számára évente legalább 5 szakmai rendezvényt szervez és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít a szakmai feladataik ellátásakor felmerült kérdések megvitatására. Kreditpontok összegyűjtése A tervezet szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítése kreditpontok összegyűjtésével történik. A továbbképzésre akkreditált szervezetek minősített oktatási programjai alapján szervezett képzéseken való részvétel mellett lehetővé válik egyes szakmai kiadványok általi ismeretszerzés (szakmai kiadványok megvásárlása), valamint a miniszter által minősített szakmai szervezetben való tagság (szakmai konzultációkon, képzéseken, rendezvényeken való részvétel) elismerése, beszámítása is meghatározott kreditpontokkal a továbbképzés teljesítésébe. Továbbképzési kötelezettség nyilvántartásba vételt megelőző teljesítése A jelenlegi rendszerben a számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a regisztrált mérlegképes könyvelőket a nyilvántartásba vételüket követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A kormányrendelet tervezete a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző továbbképzési kötelezettséget írja elő, ugyanis jogosan várható el egy könyvviteli szolgáltatást végzőtől, hogy szakmai tevékenységét megfelelő szakmai tudás birtokában, naprakész ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezdje meg. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vétel feltétele lesz a jövőben a továbbképzésen való részvétel, amelyet nyilvántartásba való felvételi kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kell teljesíteni. Továbbképzési év kiterjesztése A jelenlegi rendszerben a továbbképzési év április 1-jétől december 31-éig tart. Lényeges eleme a továbbképzési rendszer megújításának, hogy a 2013-as továbbképzési évtől kezdődően a továbbképzési év megegyezik a naptári évvel, azaz az adott évi továbbképzés 20

január 1-jétől december 31-éig teljesíthető, amely időszak alatt szükséges az előírt kreditpontokat megszerezni. Egy adott továbbképzési időszak alatt megszerzett többlet-kreditpontok nem vihetők át a következő továbbképzési évre, azok csak az adott év továbbképzési kötelezettségének teljesítése szempontjából vehetők figyelembe. (Ettől kivételesen eltér a 2012. október 1-jétől szervezett kreditpontos továbbképzéseken való részvétel, amikor a 2012. évben megszerzett kreditpontok a 2013. évi továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámíthatók.) Csoportlétszámra vonatkozó korlátozás eltörlése A továbbképzésre akkreditált szervezetek a jövőben már nem kötelesek a képzéseket maximum 40 fős csoportlétszámban szervezni a kormányrendelet tervezete szerint. Így lehetővé válik a szakmai konferenciákon való részvétel, vagy az elektronikus formában szervezett képzés (pl. e-learning) beszámítása is a továbbképzés teljesítésébe. Valamennyi regisztrált szakterületen teljesítendő a továbbképzés A továbbképzés új rendszerében a több szakterületen is regisztrációval rendelkező mérlegképes könyvelő valamennyi regisztrációs szakterületén köteles részt venni továbbképzésen, annak érdekében, hogy azokon a szakterületeken, ahol a regisztrációja birtokában munkát végez, rendelkezzen a szakterülethez kapcsolódó speciális ismeretekkel. Továbbképzés alóli felmentés A kormányrendelet tervezete pontosítja a továbbképzés alóli felmentési kérelmekre vonatkozó szabályokat, a kérelmek egyértelmű elbírálása érdekében. A kimentést kérőnek a jövőben igazolnia kell majd, hogy megkísérelte teljesíteni a továbbképzést. Továbbképzések lebonyolításának ellenőrzése A továbbképzések megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében a kormányrendelet tervezete részletes szabályokat tartalmaz a továbbképzések ellenőrzésére vonatkozóan. A kreditpontok gyűjtése A továbbképzés teljesítése a kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontok összegyűjtésével történik. Minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie a továbbképzésre kötelezettnek, amelyen belül legalább 8 kreditpontot számviteli témakörben minősített továbbképzéssel kell teljesíteni. A kormányrendelet tervezete szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítése valamennyi olyan szakterületen (vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, államháztartási) kötelező, amelyeken a könyvelők regisztrációval rendelkeznek, hiszen a regisztrált szakterületen végzett munkájukhoz nélkülözhetetlen az adott szakterülethez kapcsolódó jogszabályi változások figyelemmel kísérése, naprakész specifikus ismeretek megszerzése, frissítése. A szakosodás erősítése érdekében szükséges, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők lehetőleg azokon a szakterületeken rendelkezzenek regisztrációval, amelyeken valóban munkát végeznek, és ott teljesítsék továbbképzési kötelezettségüket is. Azoknak a könyvelőknek, akik több szakterületen is kérték nyilvántartásba vételüket, minden egyes regisztrált szakterületük vonatkozásában teljesíteniük kell a továbbképzést, így az öszszesen teljesítendő 16 kreditpontból legalább 4-4 kreditpontot a regisztrált szakterületekre minősített speciális továbbképzéseken de nem feltétlenül számviteli témakörben kell megszerezniük. Ez a megoldás nem jelent többlet-képzési kötelezettséget a több szakterületen regisztráltak számára, mert az ily módon is teljesíthető az előírt 16 kreditponton belül. A minősített szakmai kiadványok megvásárlásával évente maximum 2 kreditpont számítható be az összes 16 kreditpontból a továbbképzés teljesítésébe. A minősített szakmai szervezeti tagságért az összes 16 kreditpontból évente maximum 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítése szempontjából. Egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe. A minősített szakmai kiadványokért és a minősített szervezeti tagságért megszerezhető 2 2 kreditpont nem számít bele a számviteli témakörben teljesítendő 8, valamint a regisztrált szakterületekre specializált továbbképzési programokon megszerzendő 4 4 kreditpont(ok)ba. 21

A továbbképzési évben teljesítendő kreditpontokat az alábbi ábra szemlélteti: A kreditpontok megszerzésének igazolása A továbbképző szervezet köteles igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevők részére az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzéseken való részvételről, feltüntetve a továbbképzés időpontját, időtartamát és a megszerzett kreditpontokat. A továbbképző szervezet kötelezettsége, hogy a továbbképzésekről olyan nyilvántartást vezessen, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen résztvevők mely továbbképzéseken, mennyi kreditpontról kaptak igazolást. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása céljából a továbbképző szervezet a résztvevők adatairól összesített jegyzéket készít, amelyet a továbbképzés lebonyolítását követően megküld a miniszter részére. A szakmai kiadványért járó kreditpont(ok) megszerzését a továbbképzésre kötelezettnek kell bejelentenie, és a szakmai kiadvány megvásárlásának igazolásával kérheti annak beszámítását továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe. A minősített szakmai szervezeti tagságot amennyiben a továbbképzésre kötelezett könyvelő ilyennel rendelkezik a szakmai szervezet jelenti be a miniszternek abban az esetben, ha a könyvelő ezt kéri a szervezeti tagságért járó kreditpontok beszámítása céljából. Sajátosság az államháztartási szektorban 2016. december 31-ig Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettsége az államháztartási terület speciális jellegére tekintettel átmeneti jelleggel, 2016. december 31-ig eltér a többi regisztrált szakterület továbbképzésétől. A kormányrendelet tervezete az államháztartási szakterületen a kreditpontos rendszerre történő átállásra átmenetként 2016. év végéig megfelelő felkészülési időt biztosít. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tervezett módosítása értelmében, akik államháztartási szervezetnél végeznek könyvviteli szolgáltatási tevékenységet, azoknak függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában a továbbképzési kötelezettségüket úgy kell teljesíteniük, hogy legalább 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük. E szakterületre a miniszter egységes központi tematika alkalmazását is előírhatja. 22