KISÉRLETI ÁLLATOK- ÁLLATKÍSÉRLETEK Bevezetés PhD kurzus elıadás Dr. Bertók Lóránd egyetemi tanár 2011
Fıbb szempontok 1. Állat és ember történelmi kapcsolata - állatvédelem 2. Kísérleti állat laborállat - Állatkísérletek célja indoka - Az állat mint biológiai modell 3. A kísérletek feltételei - Állatház - Tenyésztési módok /törzs, állomány / beltenyésztett, stb megnevezés - Mikrobiológiai szempontok csíramentes (Axenic) zsilipelt (Barrier) hagyományos (Conventional) SPF 4. Kísérleti állatok védelme törvényes szabályozás 5. Kísérleti állattudomány szervezetei
Kísérleti állatok száma Magyarországon 582 221 600 000 A gyakorlat számokban 500 000 400 000 365 000 377 324 377 036 365 217 300 000 303 811 309869 200 000 100 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006 farmállat 0,5% hüllı, kétéltő 0,6% madár 5,8% hal 5,1% Kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény adatai /Gyertyán I. : PhD elıadás/ kutya, macska 0,3% patkány 33,7% kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény egér 47,1% egyéb emlıs 0,0% nyúl 3,8% többi rágcsáló 3,1%
Kísérleti állatok megkülönböztetése, megnevezése mikrobiológiai szempontból - Csíramentes (Axenikus) - Csíramentes (Axenikus) - Zsilipelt (Barrieres) - Hagyományos (C/Konvencionális) ------- SPF /Fertızı mikróbáktól mentes
Eredeti ábra
Az állatvédelmi jogalkotás fejlıdése az Európai Únió tagállamaiban és Svájcban Baving, 1965 at al, in Sambraus-Steiger, 1977 Ország Elsı állatvédelmi Törvény Elsı önálló Érvényes elıírás kihirde- állatvédelmi törvény ( törvényben) tésének törvény (1994-ig) éve v. rend. Belgium Büntetı törvk. 1867 1929 1986 Dánia Polg. törvényk. 1866 1950 1991 Németo. Birodalmi törvényk. 1879 Finno. 1971 Franciao. Grammont-tövény 1850 1850 1989 (mg. Tvk) Görögo. 1901 1981 Nagybrit. 1770 1821 1911/1988 Irország lásd. Nagybrit. 1821 1911/1965 Olaszo. Toszkána rendörségo 1849 1913 szabályozás Luxemburg Büntetı tvk. 1979 1965 1983 Hollandia Büntetı tvk. 1881 1961 1991 254. és455. cikkely Norvégia BTK kieg. 1874 1935 1974 Ausztria Kancellári határozat 1846 1939 * Portugália BTK 1886 1989 Elıkészületben Svédo. 1900 1944 1988 Svájc BTK 1937 1978 1991, módosítva Spanyolo. Királyi törvény 1925 ** *Néhány szövetségi tartományban törvények, nincs egységes nemzeti állatvédelmi törvény **Állatvédelmi törvények a 13 tartomány közül 3-ban
A törzseknek nevük van, amely (a régen elnevezett törzsektıl eltekintve) 3-4 nagy betőbıl, majd törtvonal után a tenyésztıre utaló rövidítésbıl áll, pl A/He = Az A-törzs, W.E.Heston által tenyésztve (National Cancer Institute, Bethesda), vagy BALB/AnCrlBR a következıt jelenti: Eredetileg H.J.Bagg által kitenyésztett albinó (ezért b-alb) egér, mely Andervonthoz (a NIH-be) került, végül a Charles River Laboratóriumba (Crl) és ma barrier mögött (BR) tartják. Ennyi mindent - olykor sok egyebet - lehet leolvasni a törzs nevébıl. Néhány gyakori rövidítés: N = NIH, National Institute of Health (USA) Crl= Charles River Laboratories (USA) J = The Jackson Laboratories (USA) RIJ= TNO Rijswik (NL) Ico=IIFFA-Credo (F) Orl=Centre de Selection, Orleans (F) W = Inst. Oncologie, Varsó (PL) SF= UNIV.of Kuopio (SF) Y= Lab. Exp. Biol., Moszkva (RUS) Nemzetközi megállapodás szerint egy törzset akkor nevezhetünk beltenyésztettnek, ha 20 vagy annál több egymást követı nemzedéken át édestestvérek közötti (BXS) pároztatást végeztek.
A világszerte legtöbbet használt inbred egér- és patkánytörzsek Sorrend egerek patkányok 1. C57Bl/6 F344 2. C3H LEW 3. BALB/c SHR 4. DBA/2 BN 5. CBA PVG 6. A BUF 7. AKR WAG 8. C57BL/10 ACI 9. NZB M520 10. SJL WF
Az SPF kifejezést körüllengı sok félreértés elkerülése érdekében több más, nem kevesebb zavart okozó kifejezést is bevezettek: COBS (Caesarean Derived Barrier Sustained = császármetszéssel nyert, zsilip mögött tartott), ami a Carworth Farm kifejezése, BR (Barrier Reared) = azaz zsilip mögött nyert, VAF ( Virus antibody free) = virus-ellenanyagtól mentes, amit a Charles River Laboratories (CRL) vétetett jegyzékbe SOPF (Specific Opportunistic Free), amit a IFFA Credo jegyzett be, és ami megadja, hogy az adott vizsgálat céljára milyen mikroorganizmustól mentesek az állatok. A COBS kifejezésben a BS ugyanaz, mint a BR, vagyis zsilip mögött nyert. A CO azt mondja, hogy a tenyészet elsı nemzedékét császár metszéssel hozták világra, vagyis nem tartalmaz olyan mikróbát, ami képes átjutni a méhlepény alkotta gáton (placentáris barrier). EGÉSZSÉGFIGYELÉS (monitorozás)
A korszerő állatházban tehát az ember szennyezettebb mint az állat, azaz, nem az állatot kell az embertıl, hanem az embert kell az állattól elkülöníteni, nehogy megfertızze ıket. Az ellentmondást persze a mőszakiak is belátják, Az ellentmondást persze a mőszakiak is belátják, ismerik, ezért próbálnak gondoskodni olyan megoldásokról, hogy a kutató hozzáférhessen az állatokhoz, anélkül, hogy megfertızné ıket. Mindez bonyolult és költséges, de nem drágább, mint a kidobott állat, az elfogadhatatlan adat, a hiábavaló állatkísérlet.
Virusfertızés gyakorisága egér- és patkányállományokban (a százalékos gyakoriság sorrendjében) EGÉR PATKÁNY Egér tüdıgyulladás (PVM) Egér tüdıgyulladás PVM Sendai-virus (SEN) Senday Virus (SEN) Egér hepatitisz virus( MHV) Sialodacrioadenitis (SDAV) Egér minut virus ((MMV) Kilham-patkány- vírus (KRV) Theiler.encephalomyel. (GD-7) Toolan-virus (H-1) Reovirus-3 (REO-3) Reovirus-3 (REO-3) Baktériumos fertızés gyakorisága egér és patkányállományokban EGÉR PATKÁNY Mycoplasma pulmonis Mycoplasma pulmonis M. arthritidis M. arthritidis Pseudomonas sp. Pseudomonas sp. Pasteurella pneumotrop. Pasteurella pneumotrop. Bac. Piliformis Bac. Piliformis Parazitás fertızések gyakorisága egér és patkányállományokban Entamoeba muris, Spironucleus muris, fonálférgek, Tritrichomonas muris, Giardia lamblia, atkák
A Természetes Ellenállóképességet (TEK) csökkentı és emelı tényezık Rossz élet- és idıjárási körülmények Stressz Táplálékhiány (mennyiség, minıség) Láz Sokk Sugárzás Fertızés Gyógyszerek T E K Jó életkörülmények Bakteriális anyagok (BCG) Kémiailag méregtelenített endotoxin Sugárkezeléssel méregtelenített endotoxin (Tolerin)
EGÉSZSÉGFIGYELÉS Amint tudjuk, SPF tenyész-, vagy kísérleti állomány esetén meg kell adni, hogy milyen mikroorganizmus NEM található meg. Nyomatékkal: Az un. SPF lista nem elıírás, csak nemzetközi ajánlás. Minden tenyészetnek joga és kötelessége saját magáról kinyilvánítani, hogy mely kórokozóktól való mentességet szavatolja Példa: Charles River Ltd. (USA) és az egyik legjobb európai tenyészet, az egykori Zentralinstitut f. Versuchtstierzucht (BRD) SPF jellemzıi (következı táblázat):
Élettani, Gyógyszer-, vagy Toxikológiai torzítás Bac. piliformis Hepatitisz virus (egér) Kilham patkányvírus Laktát dehidrogenáz virus Mycoplasma pulmonis Salmonella enteritidis Streptococcus pneumoniae Összegezve a hosszú listát: szinte nincs olyan kórokozó, ami ne befolyásolná a kísérleti eredményeket, akár elıidéz diagnosztizálható tüneteket, akár nem.
AZ IMMUNRENDSZER MÓDOSULÁSÁT IDÉZI ELİ Cytomegalovirus Ectromelia virus Encephalitozoon cuniculi Gardia muris Hepatitis virus Kilham virus Laktát-dehidrogenáz virus Lymphocitas choriomeningitis virus Minut virus (egér) Micoplasma pulmonis Myobia musculi Myocoptes musculinus Salmonella enteritidis Sendai virus Spironucleus muris Syphacia spp. Tímus virus (egér)
Okozhatnak-e klinikai tüneteket és fertızıek-e az emberre? A Mikroorganizmus Emberre Fogékony Klinikai Megnevezése veszélyes Faj tünetek Ektromélia-virus nem E +/- Senday-virus nem E,P,T.H +/- Reovirus-3 nem E,P,T,H +/- Theiler-encephalomyelitis nem, E,P +/- Egér hepatitisz nem E +/- Nyál-és könnymirigy gyull. v nem P +/- Járványos szopóskori hasmenés nem E +/- Lymphocitas koriomeningitisz IGEN E,P,T,H,ember + Hantaan-virus IGEN E,P,ember +/- Majom herpeszvírus IGEN ember +/- Kilham/Toolan patkányvírus nem P - Egér adenovírus nem E,P - Egér minut-vírus nem E - Egér pneumoniavírus nem E,P,T,H - Polioma-vírus nem E - Egér citomegalo-vírus nem E - Vírusos tüdıgyulladás nem E - Timusz-vírus nem E -
Állatkísérletek engedélyezése Állatház (b) indít, kérvényez állatház MÁB (d) eldönti a fájdalmasságot Állomás (e) engedélyez MÁB áeg. állomás Etikai Tanács: elveket rendez Etikai Tanács Az engedélyezés adatait a 243/98. Korm r. 2.sz. melléklete tartalmazza
ENSZ (US) EVSZ (WHO) IUBS IUPS IUPHS ICLAS (Kormányzó Tanács Amerika Ázsia Európa ICLAS MNB (MTA) jelenleg AKTB (MTA) ÁTT (FVM) ATET (FVM) ICLAS: International Council for Laboratory Animal Science AKTB: Állatkísérleti Tudományos Bizottság (MTA osztályközi) ÁTT : Állatkísérleti TanácsadóTestület (FVM) ÁTET: Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (FVM)
Somewhere, something went terribly wrong.