Igazgatói pályázat Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 1147 Budapest, Miskolci utca 77. Készítette: Mándi Tiborné Címzett: Budapest Főváros Önkormányzata Beosztás: igazgatóhelyettes 1052 Budapest, Városház u. 9-11. Cím: 1102 Budapest, Harmat u. 2.
Bevezető... 3 1. Célmeghatározás... 3 2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás... 4 2.1. Az intézmény múltja... 4 2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok... 4 2.2.1. Az intézményegységek kapcsolata... 4 2.2.2. Összehasonlító adatok... 5 2.2.3. Infrastruktúra, beszerzések... 6 2.2.4. Személyi feltételek... 7 2.2.5. A gyermekek, tanulók összetétele... 9 2.2.6. A pedagógiai munka eredményei... 10 2.2.7. Az iskola szakmai munkája... 13 2.2.8. A diákotthon szerepe a látássérült tanulók személyiségfejlesztésében... 15 2.2.9. Az EGYMI dinamikus fejlődése... 17 2.2.10. A pszichológiai ellátás fejlődése... 19 2.2.11. Gazdálkodás... 19 2.2.12. Partnerkapcsolatok... 19 2.3. Összefoglalás... 22 3. Vezetői program... 22 3.1. Fejlesztési feladatok... 22 3.2. Feladataink lebontva... 23 3.2.1. Hosszú távon megoldandó feladatok... 23 3.2.2. Középtávon megoldandó feladatok... 24 3.2.3. Rövidtávon megoldandó feladatok... 25 3.2.4. A személyi feltételek alakítása... 26 3.2.5. Gazdálkodás, a működés feltételeinek biztosítása... 26 3.2.6. Minőségfejlesztés... 27 3.2.7. Kapcsolattartás a belső szervezetekkel... 27 3.2.8. A külső kapcsolatok megtartása, bővítése... 28 3.2.9. PR tevékenység... 28 4. Összegzés... 29 5. Mellékletek... 30 2
Bevezető A Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthonának munkájában lassan harmadik évtizede veszek részt. Ismerem mindig tettre kész, igényes tantestületét. Szakmai fejlődésemet két elismert intézményvezetőnek köszönhetem, akik jó légkört, alkotó szabadságot biztosítottak pedagógusaiknak. Ismerem a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók ellátottságát intézményemben, az integráció hazai eredményeit és gondjait. Felkészültnek érzem magam az intézményvezetéssel járó felelősség vállalására. Kollégáimmal képesek leszünk eredményeink fenntartására, az intézményünkkel szemben támasztott társadalmi elvárások teljesítésére. 1. Célmeghatározás Célom, hogy dolgozóink mindig a gyengénlátó gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva végezzék munkájukat. Meggyőződésem, hogy tantestületünk példát tud mutatni az esélyteremtésben, magas színvonalon, szeretetteljes gondoskodással oktat és nevel. A jövőben is megvalósítjuk a küldetésüzenetben közösen megfogalmazott feladatainkat: Iskolánk vállalja, hogy tanulóink egyéni értelmi és pszichés tulajdonságait figyelembe véve közvetíti számukra a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket. Növendékeinket megtanítjuk a számukra szükséges legkorszerűbb optikai segédeszközök használatára, előkészítve beilleszkedésüket következő iskolájukba. Célunk az, hogy tanítványaink a sorstársi közösségben megszerzett önbizalmukat, lelki harmóniájukat megőrizve sikeresen állják meg helyüket iskolánkból kilépve. Diákotthonunkban törekszünk a közösségi élet harmóniájának megteremtésére, az önálló életvitel előkészítésére, az egészséges fejlődés biztosítására. Célunk az, hogy tanulóink gyermekkora boldog legyen. Módszertani intézményünk a gyengénlátó óvodás gyermekeket, az általános és középiskolás tanulókat, családjaikat és pedagógusaikat segíti. Hiszünk abban, hogy a gyengénlátók, aliglátók esélyegyenlősége megvalósulhat az integrált nevelés, oktatás keretei között is, s hogy ebben intézményünk fontos szerepet játszik. Mindezt csapatmunkában, tudásunkat egymással megosztva tesszük. Vezetőként az intézmény törvényes és szakszerű működtetésén szeretnék munkálkodni. Munkatársaimmal továbbfejlesztjük rehabilitációs tevékenységrendszerünket, újabb hatékony fejlesztési eljárásokat, a tanulók igényei szerinti új ellátási formákat dolgozunk ki, folytatjuk integrációs hálózatépítő munkánkat. Ezen túlmenően fontos feladatomnak tekintem, hogy tudásunkat országos feladatkörünknek megfelelően a hazai gyógypedagógia fejlődésének szolgálatába állítsam. 3
2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás 2.1. Az intézmény múltja Az első osztály gyengénlátó tanulók számára a Vakok József Nádor Nevelő-és Tanintézetében 1928-ban nyílt, melyet szakmai elődünknek tekintünk. 1956-ban jött létre Magyarországon az első Csökkentlátók Általános Iskolája és Nevelőotthona egy kétszintes családi ház épületében. Ebben a hősi korszakban Dr. Tegyey Jenőné igazgató vezetésével, kísérleti jelleggel alkalmazták az általános iskolai tantervet, majd tíz év múlva elkészült a Tanterv és útmutató a gyöngénlátók iskolája számára. Az elkövetkező évtizedekben a pedagógusok követték az általános iskolai tantervek változásait, kidolgozták a gyengénlátó tanulók nevelésének-oktatásának sajátos gyógypedagógiai módszertanát, s sokszor saját kezűleg állították elő a speciális oktatási eszközöket. Intézményünk 1968-ban Zuglóba költözött, egy nem iskolának épült, csak erre a célra átalakított, kedvezőbb adottságokkal rendelkező épületbe. Pataki László igazgatása alatt ebben az intézményben jött létre a gyógypedagógia területén az első nevelőtanári státusz. Dr. Csabay Lászlóné igazgatónő külföldi példák hatására utazótanári álláshelyeket hozott létre. A vezetők sorában következő Kovács Csongor igazgató 1982-ben birtokba vehette az iskola céljaira tervezett új, korszerű épületet. Akkori igazgatónk jelentős tudományos munkásságával járult hozzá a gyógypedagógia fejlődéséhez, a főiskolai hallgatók képzéséhez. (Pályafutásomat ebben az időszakban kezdtem az intézményben.) 1991-től Jankó-Brezovay Pálné az igazgató, aki célratörően, a társadalmi változásokat, oktatáspolitikai törekvéseket figyelembe véve menedzseli az intézményt. Demokratikus vezetési stílusú, munkatársait a döntéshozatalba bevonó, alkotó légkört teremtő vezető. Napjainkban a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona kettős célt szolgál: - vállalja a ránk bízott gyengénlátó, aliglátó tanulók sérülés-specifikus, magas színvonalú nevelését-oktatását, - módszertani útmutatással, fejlesztő tevékenységgel segíti a közoktatásban résztvevő gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrációját. 2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok 2.2.1. Az intézményegységek kapcsolata Intézményünkben: speciális iskola, diákotthon, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, és gazdasági részleg működik. A gyógypedagógiai részlegek szakmai tevékenysége szorosan összefonódik, az intézmény célrendszerének megvalósítása a nevelőtestület tagjainak együttműködésén alapul. Az iskola, a diákotthon és a módszertani intézmény pedagógusainak tevékenységét a Helyi Pedagógiai Program, valamint az IMIP hangolja össze. Az iskola 4
oktatótanárai és a diákotthon nevelői napi kapcsolatban állva végzik a nevelőmunkát. Az iskola tanárai és az EGYMI integrációt segítő gyógypedagógusai közösen biztosítják a befogadó közoktatási intézmények részére rendezett szakmai nyílt napok bemutató óráit, előadásait. A diákotthon közreműködése szükséges saját iskolánk tanulói, családjuk, valamint az integráltan nevelkedő gyerekek, tanulók, és családjaik részére szervezett un. Családi hétvégék, befogadó pedagógusok továbbképzéseinek, a nyári táborok szállásának biztosításához. Az intézményegységek tevékenységük során gyakran ugyanazokat a helyiségeket, eszközöket használják. A gazdasági részleg józan, mértéktartó gazdálkodása teszi lehetővé a szakmai munka megvalósulását. 2.2.2. Összehasonlító adatok 2004 2009 megjegyzés Tanulói létszám 82+51=133 81+38=119 Ép értelmű tanulók+halmozottan sérült tanulók (az utóbbi három évben stagnál a létszám) Tanulócsoportok száma 9+8=17 8+7=15 (ebből egy összevont osztály) Ép értelmű tanulók+halmozottan sérült tanulók csoportjai Diákotthoni férőhely 100 80 Jobb körülmények kialakítása Hálószobák száma 32 31 Diákotthonos tanulók 83 73 száma Segítségben részesülő integráltan nevelkedő, tanuló gyermekek száma 79 89 Óvodás 218 282 Általános iskolás 153 267 Középiskolás Összesen: 450 Összesen: 638 A szolgáltatások kiépülése Osztálytermek 16+1 szükségtanterem 16 Szaktantermek 13 16 Logopédiai foglalkoztatók kialakítása, optikaieszköz-bemutató terem Előadó terem - 1 Aulából leválasztott, zajmentes termet alakítottunk ki vetítéshez, értekezletekhez Játszóudvarok 2 2 Akadálymentesítve Testnevelési helyszínek 4 4 Uszoda, sportudvarok Számítógépek 65 95 Nagy értékű elektronikus olvasókészülék 64 114 Aliglátó tanulók számára egyénileg is biztosítjuk EGYMI helyiségei 7 8 Pedagógusok létszáma 37 33 Oktató 19 17 Nevelőtanár 10 14 Utazótanár (feladatnövekedés) 5 5 Egyéb (zene, pszich., gyermekvéd. f.) PMS létszám 8 gyf, 9 pedassz, 4eü 8 gyf., 13 pedassz., 7 eü Éves költségvetés 402 598 000 Ft 482 830 000 Ft összege Pályázaton nyert támogatás 25 953 000 Ft 102 019 432 Ft (5 éves ciklusban) 5
2.2.3. Infrastruktúra, beszerzések Az intézmény elmúlt évtizedének legjelentősebb gyarapodása a 2001-ben befejeződött emeletráépítés volt. Az építkezéssel alapvetően javultak a pedagógiai munka feltételei, különös tekintettel az integrációt segítő módszertani részlegé. Emellett kiemelkedő beruházást tett lehetővé a 2002-ben a fenntartótól kapott 80 millió forintos minimumeszköz vásárlási lehetőség. Az oktatást szolgáló szertári állomány korszerű, gazdag kínálatú. Az ezt követő időszakban az intézmény: - modernizálta a konyhát, - kicserélte a padlóburkolatokat az aulákban, folyosókon, osztályokban, a diákotthon területén, - logopédiai foglalkoztató szobákat, előadótermet alakított ki, - gyengénlátók számára akadálymentesítette a főbejáratot, - a diákotthonban sort kerített a hálók ajtóinak cseréjére, - lecserélte az elavult elektromos kapcsolószekrények nagy részét, - megjavíttatta az uszoda medencéjének peremét, - festést végeztetett a diákotthoni helyiségekben. A 2006-2008 között a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 2.1.6. Operatív Program keretében megvalósított A gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése című nyertes pályázatunk keretén belül eszközkölcsönző parkot alakítottunk ki az integráció támogatására. A két meglévő informatika-terem mellett az osztálytermek és szaktantermek számítógépet, Internet-hozzáférési lehetőséget kaptak. Az utazótanári munka feltételeit javította a második személyautó beszerzése. Az intézménynek nyertes pályázatokból 1998 óta 127 972 432,00 Ft bevétele volt. Az eddigi 10 legnagyobb értékű pályázat: A pályázat kiírója Ft Célja Évszám 1. Oktatási és Kulturális 42 702 400,00 Szakmai és informatikai 2007 Minisztérium eszközök támogatása 2. NFÜ, HEFOP 33 658 000,00 Integráltan nevelkedő, tanuló 2006-2008 gyengénlátó gyermekek nevelésének-oktatásának megsegítése 3. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány 5 925 840,00 Eszközkölcsönző kialakításának támogatása 2007 4. Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány 5. Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány 6. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítvány 7. Fővárosi Oktatástechnológiai Központ 5 830 000,00 Kötelező eszközfejlesztés: pianínó, írásvetítő, videomagnó, stb. 4 550 000,00 Eszközbeszerzés támogatása: olvasókészülékek 1 934 000,00 Eszközbeszerzés támogatása: projektor, DVD lejátszó, számítógép 1 832 000,00 Eszköz: kémia, biológia, testnevelés tantárgyhoz 2001 2000 2004. 2002 6
8. Fővárosi Oktatási Bizottság 1 087 794,00 Speciális fejlesztő játékok 2003 9. Fővárosi Közoktatásfejlesztési 1 055 800,00 Szakmai konferencia 2006 Közalapítvány szervezése 10. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítvány 922 350 Elektronikus olvasókészülékek 2003 A vezetők, pedagógusok a kiemelteken kívül rendszeresen sikeresen pályáztak szülősegítő tanfolyamokra, nyári táborokra, kulturális- és sportrendezvények támogatására, könyvtárfejlesztésre. 2.2.4. Személyi feltételek Az álláshelyek száma: 140, ebből 98 szakmai, a többi az egyéb területeken oszlik meg. A feladatellátáshoz szükséges szakmai létszám adott. A pedagógiai asszisztensi álláshelyek növekedtek, a fenntartó biztosította az álláshelyeket a közoktatási törvénynek megfelelően. Az intézmény egyedi helyzetéből fakadóan megnövekedtek feladataink: a gyengénlátó, aliglátó tanulók integrációját hazánkban jelenleg csak a mi EGYMI-nk segíti a befogadó intézményeknek, az érintett családoknak nyújtott szolgáltatásokkal. Az alapító okirat szerinti feladataink, valamint a felnőttképzésben megnőtt szerepünk ellátásához sokoldalúan képzett szakemberekből álló tantestületre van szükségünk. Az alábbi grafikonok mutatják pedagógusaink képzettségének alakulását: 35 30 25 20 15 10 5 0 Oklevelek számának alakulása - oktatótanárok és utazótanárok 1995 2000 2004 2006 2009 1 oklevél 2 oklevél 3 oklevél 4 oklevél 3 oklevél 8% 2 oklevél 47% 4 oklevél 6% Oktató- és utazótanárok 2009 1 oklevél 39% 1 oklevél 2 oklevél 3 oklevél 4 oklevél A következő kördiagram a teljes nevelőtestületet ábrázolja, az oktató-, nevelő-, és az utazótanárok okleveleinek számát: 7
3 oklevél 6% Az oklevelek számának aránya a nevelőtestületben 2009 4 oklevél 6% 2 oklevél 40% 1 oklevél 48% 1 oklevél 2 oklevél 3 oklevél 4 oklevél Az oktatást és az integráció segítését végző pedagógusok körében a két diploma a legnagyobb arányú. A szakmai specializálódás iránya: valamelyik tantárgy szakos végzettségének megszerzése, egyetemi szintű gyógypedagógusi diploma elérése, szakvizsga letétele. A HEFOP pályázat keretében igénybe vett tanfolyami jellegű akkreditált továbbképzések közül az Együttnevelés, a Kooperatív tanulás és a Tevékenységközpontú pedagógiák jelentőségét emelem ki. E továbbképzéseken a tantestületből 10-10 fő vett részt. A többlet feladatok megjelenése késztette 2005-ben az igazgatót arra a lépésre, hogy változtasson az intézmény vezetési struktúráján. A funkcionális szervezeti struktúrájú intézményben létrehozott egy független általános igazgatóhelyettesi munkakört, a következő feladatok ellátására: - működteti az intézményi minőségfejlesztési szervezetet (Támogató Csoport), - felelőse az intézmény pályázatainak, - feladata az intézményegységek gyógypedagógiai szakmai munkájának koordinálása, - irányítja a pszichológusok tevékenységét, a könyvtár, a stúdió munkáját, - figyelemmel kíséri a munkaközösség-vezetők munkáját, segíti tevékenységüket, - egyezteti a hallgatói gyakorlatokat, - részt vesz a szakmai konferenciák, rendezvények tervezésében, szervezésében - megismerteti az újonnan belépő pedagógusokat az alapvető intézményi dokumentumokkal (HPP, IMIP, SZMSZ, Kollektív Szerződés, Házirend, Pedagógusok etikai kódexe), segíti mentoraikat, - a fenti feladatokkal összefüggő külső kapcsolatok folyamatos építése. A fenti munkakört két tanéven keresztül személyemben láthattam el. Ez a feladatkör lehetővé tette, hogy helikopter szemléletet szerezhessek, átláthassam az intézmény működését. Az EGYMI igazgatóhelyettesének nyugdíjba vonulása után, 2007 szeptemberében a nehezedő gazdasági helyzet miatt igazgatóm egyesítette az általános- és a módszertani igazgatóhelyettesi munkakör feladatait, így az azóta 8
eltelt években lehetőségem nyílt az integrációt segítő intézményegység feladatkörének részletes megismerésére. Az intézmény vezetési szerkezete napjainkban: Szervezeti felépítésünk áttekinthető, egyértelmű a feladatok delegálása. A fontos döntsek előkészítését, a zökkenőmentes működést az igazgatótanács (vezetőség) rendszeresen, éves terv szerint megtartott értekezletei biztosítják. Igazgató Módszertani intézményi- és általános igazgatóhelyettes Szakmai munkaközösségek, gyakorló tanárok Integrációt segítő tanárok - utazótanárok Igazgatótanács: Igazgatóhelyettesek Munkaközösség vezetők Diákönkormányzat Szakszervezeti képviselő Közalkalmazotti Tanács Szülői Közösség Pszichológiai ellátás Adminisztrátor Könyvtár, stúdió dolgozói Iskolai igazgatóhelyettes Diákotthoni igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Oktatótanárok, zenetanárok Logopédus Pedagógiai asszisztensek Nevelőtanárok Gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek Egészségügyi- és gyermekvédelmi ellátás Ügyviteli dolgozók Gondnokság Élelmezés Technikai alkalmazottak Konyhai alkalmazottak 2.2.5. A gyermekek, tanulók összetétele A gyermekek összetétele a súlyosabb fogyatékosság irányába tolódott el. Elsősorban azokat a tanulókat várjuk, akiknek személyisége, esetleg csatlakozó sérülései miatt esélyegyenlőségük csak speciális pedagógiai feltételek között biztosítható. Tanulóink jelentős része koraszülött volt, gyengénlátása mellett egyéb nehézséggel (kisebb idegrendszeri sérülés, magatartászavar, társuló fogyatékosság) is küzd. Ugyanakkor 9
minden évben megismerünk olyan szülőket is, akik az intézmény kiváló felszereltsége, felkészült gyógypedagógusai miatt választják iskolánkat. Ezt a döntésüket sokszor az óvodáskori kapcsolattartás, a beiskolázás előtti nálunk szerzett jó tapasztalataik alapozzák meg. Módszertani intézményünk tanárai folyamatos tanácsadó tevékenységükkel mindennapi segítséget nyújtanak az integráltan nevelkedő gyermekek pedagógusainak, ennek ellenére az utóbbi években nőtt a felső tagozatos korban iskolánkba kerülő, sikertelen integrációjú tanulók száma. Ezek a gyermekek jelentős tanulmányi lemaradással érkeznek iskolánkba, sokszor kudarcokkal telve. A rendkívül heterogén összetételű osztályok, eltérő képességű tanulók oktatása kifinomult differenciáló tevékenységet és pszichológiai érzékenységet igényel az osztályfőnököktől, szaktanároktól. 2.2.6. A pedagógiai munka eredményei Közös eredmények Honlap létrehozása 2006 tavaszán saját tervezéssel külső szakember segítsége nélkül hoztuk létre. Ebben a tanévben részlegesen elkészült az angol nyelvű változat. Jubileumi szakmai konferencia 50 éves a gyengénlátók önálló iskolája - e jubileumot ünnepelte az intézmény 2006- ban. A konferencia előadásait neves meghívottak, valamint iskolánk tanárai tartották szemészeti és tiflopedagógiai témákról. A rendezvény átfogó képet adott partnereinknek a gyengénlátó gyermekek, fiatalok ellátásáról. Ebből az alkalomból jubileumi kiadványt is készítettünk, melynek egyik szerzője voltam. A könyv átfogóan ismertette az intézmény múltját, fejlődését, jövőbeli terveit. Pro Scholis Urbis díj A 2001-es Budapestért-díj után újabb elismerést kaptunk. 2006 júniusában a Pro Scholis Urbis Közalapítvány Kuratóriuma a magas színvonalú oktató-nevelő és elkötelezett látásnevelő munkáért, a gyógypedagógiai tanácsadás kiteljesítéséért, az integráltan tanuló gyermekek segítése terén elért eredményekért e megtisztelő díjat adományozta a teljes közalkalmazotti közösségnek. Sikeres EU-s pályázat HEFOP-2.1.6/05/1.-2005-08-0033/1.0 A gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése Az iskola, diákotthon és EGYMI összefogásával vált lehetővé a projekt megvalósítása 2006. április 3-a és 2008. március 31-e között. A projektmenedzsment tagjai voltak: - szakmai vezető: Jankó-Brezovay Pálné igazgató, - pénzügyi vezető: Gerzsenyi Ferencné gazdasági vezető, - projektvezető: Mándi Tiborné igazgatóhelyettes. 10
A projekt célja: a gyengénlátó gyermekek, tanulók esélyeinek növelése a közoktatásban. A pályázatot konzorciumi együttműködés keretében valósítottuk meg, melyben intézményünk volt a főpályázó. A tantestület jelentős része dolgozott a pályázat megvalósításán. Létrehozott sérülés-specifikus kiadványok: - 19 módszertani útmutató, - 32-féle feladatlap-sorozat, - két kiadvány fejlesztési eljárásokról, - öt módszertani videofilm. A kiadványok elkészítésében az oktató és utazótanárok közül 27 fő, 57%-uk vett részt. Tevékenységek: - speciális eszközkölcsönző létrehozása, - interaktív érzékenyítő programok, bemutató foglalkozások, előadások szervezése három vidéki város befogadó általános iskolájában, a vonzáskörzet meghívásával, valamint egy budapesti befogadó óvodában, - életviteli táborok szervezése gyengénlátó általános iskolás és középiskolás diákoknak, - szakmai záró-konferencia tartása a projekt eredményeinek disszeminációja céljából. Továbbképzések Akkreditált tanfolyamunk címe: Az inkluzív nevelés-oktatás gyakorlata: speciális kompetenciák megalapozása a gyengénlátó és aliglátó gyermekeket és tanulókat együttnevelő intézmények pedagógusai számára 2007-2008-ban négy alkalommal tartottuk meg, a tanúsítványt szerzett pedagógusok száma 54 fő. A kétéves program emelte az intézmény ismertségét országszerte. A pályázat megvalósítása növelte a résztvevő pedagógusok egyéni felelősségét, szakmai kompetenciáját, erősítette az együttműködést a tantestület tagjai között. A projekt eredményeit 2013-ig köteles az intézmény fenntartani. A fenntartás csekély kiadással, az átadásra kerülő szakmai anyagok CD-re írásával jár. A Helyi Pedagógiai Program többszörös módosítása Az első önálló pedagógiai programot 1997-ben készítette el az intézmény. Iskolai igazgatóhelyettesként alapvető szerepem lehetett e munkában. 2004-ben a közoktatási törvény előírásai szerint kiegészítettük a dokumentumot. A pedagógusok számára állandóan hozzáférhető a program, a mindennapi munka eszköze. A gyakorlatvezető tanárok a főiskolai hallgatók képzése során, az utazótanárok a befogadó iskolai pedagógusok tájékoztatása, továbbképzése során is használják. A helyi pedagógiai programot legutóbb 2008-ban módosítottuk jogszabályi előírások és korszerűsítés céljából: - alapító okirati változások, - a vezetési szerkezet változása, - etikai normák bővülése, 11
- szülői jogok részletezése, - ismeretek, világnézeti információk tárgyilagos közvetítése, - hagyományok bővülése, - habilitációs, rehabilitációs foglalkozások részletezése, - szülői tájékoztatás formái, - beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, - a diákotthon életvitelt segítő tevékenységeinek kifejtése, - szociális hátrányok enyhítése, - új módszertani intézményi dokumentumok megjelenítése, - szerepvállalás befogadó intézmények tolerancia-programjain, - tanulók, szülők, pedagógusok együttműködésének formái, - sérülés-specifikus eszközrendszer bővülése, - kulcskompetenciák fejlesztése nem szakrendszerű oktatás keretében - kiemelt fejlesztési feladatok módosulása, - a tanulók magatartás, szorgalom- értékelésének kifejtése, - új innovációs tervek leírása. Minőségfejlesztés Az IMIP- et 2004-ben készítettük el a Fővárosi Önkormányzat elvárásainak figyelembevételével. Intézményünk a TQM filozófián alapuló teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítésén dolgozik. Követendőnek tekintjük a TQM változásmenedzselési filozófiát: a változás mindig az intézményi célok érdekében történő folyamatos elmozdulás. A vezetés tagjai törekszenek a PDCA ciklus folyamatos alkalmazására a mindennapi munkában észlelt hibák kijavítására, valamint az intézményi szintű fejlesztések segítésére. A mindennapi munkában előtérbe helyezzük a team-központúságot. A Támogató Csoport vezetőjeként a főfolyamatok szabályozását (eddig több mint 20 fontos tevékenység szabályozását készítettük el) és a dokumentumok rendszerezését segítettem. Ezzel megteremtettük a minőségi kézikönyv alapját. Az elmúlt években kétszer végeztünk intézményi önértékelést. Rendszeresen felmérjük partnereink elégedettségét, elvárásait. Idén jelentősen kiterjesztettük a kérdőíves felmérés körét. Érdekes és szép szakmai feladat volt a pedagógusértékelés kidolgozása. A bevezetés tapasztalatai pozitívak voltak. Értékelő rendszerünkkel arra törekedtünk, hogy lehetőséget teremtsünk a munkatárs: - jó teljesítményének elismerésére, javaslatainak figyelembevételére, - a problémák feltárására, - a jövőbeli feladatok közös megfogalmazására, - felelősség,- és önállóságtudatának növelésére. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2009. január 1-jei módosításának megfelelően elkészítettük az értékelő rendszer módosítását, kidolgoztuk a nem pedagógusdolgozók minősítésének új rendszerét, a pedagógusok minősítésében is bevezettük a jogszabályban előírt kategóriákat. A hatékony vezetés egyik elemének tartjuk a munkatársak minősítését: az összehangolt munkához szükséges a tevékenységek ellenőrzése, értékelése. Ez a 12
feltétele a minőségi célok elérésének, így tartható fenn az egyenletes jó teljesítés. Minősítő eljárásrendünkben biztosítjuk a kölcsönösséget: a vezető értékeli a munkatársat, s fordítva: a kolléga is véleményt mond a vezető vele kapcsolatos tevékenységéről. Az értékelés jövőorientált, elsősorban a fejlesztést szolgálja. A stratégiai fontosságú egyéb dokumentumok Házirend, SZMSZ - jogszabályokban előírt bővítése, módosítása is mindig időben megtörtént. Kiadvány készült a habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről A tantestület e területen tapasztalt pedagógusai a 2009/2010. tanévben elkészítették rehabilitációs foglalkozások részletes módszertani leírását. A szakmai anyagok témái: - látásnevelés, - finommotorika, - optikai és elektronikus segédeszközök használata, - tájékozódásra nevelés, - mindennapos tevékenységek, - olvasás-írás technika fejlesztése, - diszlexia, diszgráfia, - logopédiai ellátás. A CD-re kerülő szakmai anyag elsősorban az ország különböző pontjain legtöbbször szakmai háttér nélkül dolgozó látássérült szakos gyógypedagógusok rehabilitációs munkáját hivatott segíteni. Ezen túlmenően a főiskolai hallgatók képzésében is hasznosítható. 2.2.7. Az iskola szakmai munkája Az oktatás alappillérei Pedagógusaink a látássérülés tényéhez alkalmazkodó környezetet, tiflopedagógiai módszereket, korszerű optikai- és taneszközöket biztosítanak az ép értelmű és a halmozottan sérült tanulók számára. A gyengénlátó és aliglátó tanulóink nevelésének-oktatásának mindig alapvető célja volt a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A Nemzeti alaptanterv tartalma helyi pedagógiai programunkban speciális ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egészül ki. A 2008/2009. tanévben megtörtént a kulcskompetenciák nem szakrendszerű oktatásának bevezetése is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1) OM rendelet alapján iskolánk habilitációs, rehabilitációs ellátást biztosít, melynek elsődleges célja a sérült vizuális megismerő funkciók fejlesztése, a meglévő ép érzékszervek bevonása a megismerésbe. Speciális nevelési-oktatási célok, feladatok: - a gyengénlátó gyermek személyiségének formálása, 13
- sokoldalú, a gyengénlátó gyermek tapasztalati bázisának hiányait pótló tevékenységi formák biztosítása, - önállóságra nevelés, - reális, pozitív énkép kialakítása. A felzárkóztatás, tehetséggondozás újdonságai - A tanulók informatika oktatásában helyet kapott az ECDL vizsgára történő felkészítés. - A szülők kérésére sakk szakkört szerveztünk. - A halmozottan sérült gyerekek beszédkészségének fejlesztése céljából meseklubot indítottunk. - Önismeret, családi életre nevelés - foglalkozásokat vezettünk be. - Ép gyermekek rajzpályázatain rendszeresen sikeresen szerepelünk, 2009-ben már digitális rajzversenyen is díjat nyertek tanulóink. - Látássérültek országos sportversenyein minden évben eredményesen indulunk, 2010-ben olyan atlétika versenyt szervezünk, ahová a társintézmények diákjain kívül az integráltan tanulókat is meghívjuk. A munkaközösségek számának és önállóságának növekedése Az iskolában öt munkaközösség tevékenykedik: alsó tagozatos, felső tagozatos, speciális (a halmozottan sérültek tagozatának tanáraiból), testnevelési és informatikai. Az informatika munkaközösség a 2008/2009. tanévben alakult. Beindításának szükségességét feladatai igazolják: - iskolai honlapunk gondozása, - házi informatikai tanfolyam szervezése, lebonyolítása, - ECDL vizsgák szervezése, - súlyosan látássérült tanulók egyéni haladásának megoldása informatikából, - felkészítés versenyekre, - EGYMI nyílt napjain bemutató órák, előadások tartása, - EGYMI szervezésében integrációs táborban foglalkozások megtartása, - Egyetemi hallgatók fogadása, informatikai program szervezése: ELTE informatika kar hallgatói, BME rehabilitációs szakmérnökök tájékoztatása A decentralizált vezetés megvalósulását mutatja a szakmai munkaközösségek önállósága. A munkaközösségek vállalják a hagyományos kulturális és sportrendezvények, ünnepélyek, versenyek szervezését, lebonyolítását. Pedagógiai műhelymunka keretein belül korszerű sérülés-specifikus tantárgypedagógiai módszerek kidolgozása, tantestületen belüli terjesztése folyik, különös figyelemmel az aliglátó tanulók oktatására. A kollégák kidolgozták a helyi mérésiértékelési rendszert. A munkaközösségek részt vesznek a minőségi körök, a Támogató csoport munkájában. A nagy tapasztalattal rendelkező tanárok rendszeres hospitálási lehetőséget biztosítanak a pályakezdőknek, a fiatal nevelőtanároknak. A munkaközösség-vezetők szerepe jelentős a házi továbbképzések - szemészeti, módszertani előadások, társintézményi látogatások, agressziókezelési értekezletek - szervezésében. 14
A gyakorlóiskolai szerepkör bővülése Évtizedek óta folyik intézményünkben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatóinak gyakorlati képzése. A felsőfokú intézmény képzéséhez igazodva lehetővé tesszük, hogy a Főiskolai Kar hallgatói rendszeresen hospitálhassanak, és tanítási gyakorlatokon vehessenek részt. Fogadjuk a levelező tagozatos másoddiplomát szerző pedagógusokat is. Az utóbbi három tanévben az EGYMI tanárai is részt vettek a gyakorlatok megtartásában, valamint az ELTE Pedagogikum Központ Látássérült személyek elemi rehabilitációja képzéshez is nyújtottunk gyakorlati terepet. Megoldásra váró szakmai problémák - A halmozottan sérült tanulóknál eddig kevéssé ismert egészségügyi, pszichés problémák jelentkeznek, az állapotuk egyre súlyosabb. - A sikertelen integrációból felső tagozatra bekerülő tanulók iskolai teljesítménye legtöbbször alacsony, személyiségük sérült. - A tanulók túlterheltek. - Újabb rehabilitációs, terápiás igényeket jeleznek a pedagógusok. - Súlyosan aliglátó vagy a nálunk megvakult tanulóink oktatásához nem rendelkezünk elegendő taneszközzel. - Az iskolánkba kerülő elsős tanulók egy része nincs birtokában a tanuláshoz szükséges képességeknek. - Tanáraink közül sokan nem tudják személyesen használni a látássérültek számára fejlesztett speciális informatikai eszközöket. - A pedagógiai asszisztensek munkája nehezült a magatartási, egészségügyi problémával küzdő gyerekek ellátása terén. - A szülők egy része nem működik együtt a nevelési problémák megoldásában. - A szemészorvosok, valamint az integrált gyermekek szüleinek jelentős része keveset tud intézményünk szolgáltatásairól. 2.2.8. A diákotthon szerepe a látássérült tanulók személyiségfejlesztésében A tárgyi feltételek javulása A diákotthoni szobák felszereltségét az elmúlt években számítógépek, pontírásos írógép, elektronikus olvasógépek, gazdagították. A létrehozott házi játékkölcsönző elsősorban a hátrányos helyzetű (40%fölötti) illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (közel 30%) számára kedvező. A játékkölcsönző készletét az utóbbi két évben több mint félmillió FT értékben egészítettük ki. A gyerekek fürdőszobáinak felújítása során figyelembe vettük a látássérülésből fakadó igényeket is. A foglalkozások körének bővülése A diákotthon pedagógusai a közösségi élet harmóniájának megteremtésére, az önálló életvitel előkészítésére, az egészséges fejlődés biztosítására törekszenek. Céljuk továbbá, hogy a diákotthont igénybe vevő, családjuktól távol élő tanulóink gyermekkora boldog legyen. 15
Intézményünk egyedülálló abból a szempontból, hogy a diákotthonban az ép értelmű és a halmozottan sérült tanulók azonos csoportban (integrálva) élnek az esti, a reggeli, a hétvégi időszakaszokban. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint szervezett délutáni és esti foglalkozások a látássérülés hátrányainak leküzdése érdekében sajátos tartalmakkal egészülnek ki: - az alapvető személyi higiénia, egészségügyi ismeretek, optikai eszközök gondozása, - saját ruházat felismerése, a környezet rendben tartása, önkiszolgálás, - tájékozódás, biztonságos közlekedés, - gyengénlátó gyermekek számára ajánlott mozgásos játékok. Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedését kihasználva a nevelőtanárok a hétvégén intézményünkben maradó tanulók részére rendszeresen szerveznek a főváros megismerését célzó kirándulásokat. A hagyományok ápolása, egy- egy ünnepkör családias megtartása hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Az esti, szabadon választható foglalkozások köre az utóbbi három évben ugrásszerűen bővült, kb. húsz féle tevékenységből választhatnak a gyerekek. A nevelőtanári munkaközösség feladatait a 4. és 7. osztályos Családi hétvége interaktív szabadidős programjainak összeállításával, és SNI tanulókat fogadó diákotthonok tapasztalatcsere-látogatásával gyarapította, valamint foglalkozási tervmintát dolgozott ki. Miliőterápiás projektek indítása Klinikai szakpszichológusunk vezetésével a 2008/2009-es tanévben miliőterápiás programot indítottunk. A miliőterápia arra a tapasztalatra épül, hogy a csoportban végzett célirányos munka kedvező hatással van a személyiségre, képes átalakítani az agressziót, és pozitív identitást építeni. Ennek érdekében a legnehezebben kezelhető gyerekekből kis csoportokat szerveztünk, és felnőtt irányítása mellett egész tanévben rendszeresen részt vesznek egy-egy miliőterápiás projektben. A csoportvezetők a nevelőtanárok és a gyerekfelügyelők közül kerülnek ki. A pszichológusok a szakmai kontrollt adják. A munka folyamatát videokamerával és fényképezőgéppel dokumentáljuk, és beszámolunk róla a megfelelő fórumokon (konferenciák, nyílt napok, helyi tévé). Megoldásra váró szakmai problémák - Nevelőtanáraink a súlyosan aliglátó tanulók neveléséhez, személyiségfejlesztéséhez szükséges nevelői kompetenciákat csak részben birtokolják. - Az autizmussal, súlyos magatartási vagy személyiségzavarral, komoly betegségekkel küzdő gyermekek eddig nem tapasztalt gondozási, nevelési nehézségekkel szembesítik a pedagógusokat, gyermekfelügyelőket. - Nevelőtanáraink közül sokan nem tudják személyesen használni a látássérültek számára fejlesztett speciális informatikai eszközöket. 16
- A szülők egy része nehezen elérhető, így a gyerekek életkornak megfelelő szocializáltságának kialakításához szükséges együttműködés a szülői házzal nem minden esetben valósul meg. - Nő a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. 2.2.9. Az EGYMI dinamikus fejlődése Módszertani intézményünk működésének célja a gyengénlátó, aliglátó óvodás gyermekek, általános- és középiskolás tanulók inkluzív nevelésének-oktatásának támogatása. Szakszerű fejlesztésük érdekében támogatjuk szüleiket és befogadó pedagógusaikat, pályairányításuk segítésével társadalmi integrációjuk megvalósulását mozdítjuk elő. A személyi feltételek javulása A csoportban dolgozók száma 2004-hez viszonyítva 4 fővel nőtt. A team tagja lett két látásfejlesztő eszközökre specializálódott pedagógus is. Az integrációt segítő gyógypedagógusok munkáját szemészorvos, pszichológus segíti. A létszámnövekedés lehetővé teszi, hogy minden szolgáltatásunkat folyamatosan tudjuk biztosítani. A szakmai nyílt napok számának, témaköreinek növelése 2004-ben négy alkalomból álló program fogadta az integráló pedagógusokat. Az elmúlt években fokozatosan emeltük a bemutató órákat, előadásokat, szimulációs gyakorlatokat is tartalmazó szakmai napok számát: az idei tanévben már 11 ilyen alkalmat ajánlottunk fel a befogadó óvodák, általános-és középiskolák pedagógusainak. Kidolgoztuk a nyílt napok tematikáját. A sérülés-specifikus témákat az aktuális oktatáspolitikai fejlesztések irányát és az integráló pedagógusok kéréseit figyelembe véve egészítjük ki. A nyílt napokon részt vett pedagógusok számát mutatja az alábbi táblázat: Tanév Óvodapedagógus Általános és középiskolai pedagógus 2005/2006. 64 fő 152 fő 2006/2007. 32 fő 103 fő 2007/2008. 74 fő 157 fő 2008/2009. 59 fő 211 fő 2009/2010. januárig 57 fő 77 fő összesen 286 fő 700 fő Mindösszesen: 986 fő A regionális központok számának gyarapítása Hazánkban egyedi szerepkört tölt be az EGYMI-nk: debreceni társintézményünk feladatkörének megcsonkítása óta csak a mi módszertani intézményünk segíti a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelését. Ezért szakmai együttműködést építettünk ki vidéki gyógypedagógiai intézményekkel. Ezek a módszertani intézmények vállalták, hogy látássérült szakos gyógypedagógusuk ellátja a környéken élő látássérült tanulók közvetlen megsegítését. Kezdetben 17
Kaposvár, jelenleg már Eger, Zalaegerszeg, Szombathely egy-egy gyógypedagógiai intézménye is vállalta ezt a feladatot. Az új együttműködési megállapodások előkészítése igazgatóhelyettesként feladatom volt. Jelenleg regionális központként együttműködő vidéki módszertani intézmények: Intézmény 1. Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ, 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 8. 2. Aranyhíd Nevelési-oktatási Integrációs Központ, EGYMI, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, 9700 Szombathely, Dózsa György u. 6. 3. Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon 3300 Eger, Klapka Gy. u. 10.) 4. Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8900 Zalaegerszeg, Béke liget u. 6. Megállapodás időpontja 2002. 2007. megerősítés 2007. október 2008. november 2009. január Új szolgáltatások - Szaktanácsadás bevezetése a pedagógiai program sérülés-specifikus kiegészítéséhez, megvalósításához. - Kérésre tolerancia nap, nevelőtestületi értekezlet tartása a befogadó intézményben. - Egyéni rehabilitációs fejlesztés bentlakással intézményünkben. - Önálló szakmai nyílt nap tartása a testnevelő-, az informatika tanárok számára az iskola tanárainak közreműködésével. Az utazótanárok gyakorlati munkáját segítő hiánypótló szakmai anyagok összeállítása - Elkészítettük a pedagógiai látásvizsgálat protokollját, mintának használható eszköztárát. - Óvodáskorú gyengénlátó, aliglátó gyermekek megfigyeléséhez, fejlettségük méréséhez egyszerűsített vizsgálati anyagot állítottunk össze. - Iskolaérettségi szempontsor készült. Későbbi kutatást lehetővé tevő adatok gyűjtése - A megsegített gyermekek, tanulók szemészeti adatait folyamatosan rögzítjük, számítógépes adattárat készítünk. - Folyamatosan rögzítjük a befogadó intézményekben tett látogatások tapasztalatait. - Nyilvántartjuk a lakóhelyen a tanulók megsegítésében résztvevő gyógypedagógusokat, egyéb végzettségű segítőket. 18
Megoldásra váró szakmai problémák - A megnövelt utazótanári létszám sem elégséges a megsegítésre váró tanulók és pedagógusok számának emelkedése miatt. - A befogadó intézmények vezetői sokszor tájékozatlanok az együttnevelés témakörében. - A befogadó pedagógusokat segítő újabb szakmai segédanyagok kidolgozásának szükségességét jelzik az EGYMI pedagógusai. - Még nem körvonalazódott a fővárosi EGYMI munkaközösségben betöltött szerepkörünk. - A vidéken élő látássérült szakos gyógypedagógusok továbbképzéséhez nincs akkreditált tanfolyamunk. - Nincs megoldva az integrált gyengénlátó tanulók rehabilitációs ellátása az országban. - A sok helyen tapasztalható intézmény-összevonások, megszüntetések, az ebből fakadó nagy osztálylétszámok megnehezítették az integrációt vállaló intézmények, tanítók, tanárok helyzetét. - A befogadó óvodáknak nincs rehabilitációs órakeretük, az óvodáskorú gyengénlátó gyerekek ellátása jogilag sem rendezett. 2.2.10. A pszichológiai ellátás fejlődése Az intézményben két főállású pszichológus segíti a nevelést. Feladataik két fő területre irányulnak: diagnosztika és fejlesztő/terápiás beavatkozás. A helyi pedagógiai programba részletesen beépítettük feladataikat. Az IMIP-ben rögzítettük a gyermekek pszichológiai ellátásának, a sokszereplős pedagógiai helyzetek pszichológiai szempontú kezelésének folyamatát, a specifikált elvárásokat az iskolapszichológusokkal kapcsolatban. 2.2.11. Gazdálkodás Intézményünk gazdálkodása kiegyensúlyozott. 2008-ban, 2009-ben több ellenőrzés is történt. Vagyongazdálkodásunk, vagyonnyilvántartásunk rendben van, feladatunk az élelmezés közbeszerzési eljárásának kialakítása. 2.2.12. Partnerkapcsolatok Az intézményben működő szervezetek - Diákönkormányzat A DÖK megszervezi az osztályok és a diákotthon számára a szelektív hulladékgyűjtést. Minden évben összeállítja a diáknap programját. Folyamatosan közvetíti a tanulók kéréseit, véleményét. A DÖK munkáját segítő tanár támogatja a tanulókat a jogok-kötelességek megismerésében, értelmezésében. - Szülői Közösség Működése támogatást igényel: országos beiskolázási körzetünk következtében a szülők jelentős része távol lakik, nehéz őket bevonni közös munkába. A szülői 19
értekezletek nagy száma két össz-szülői, hat osztály-szülői -, valamint az egyéni fogadóórák rugalmas szervezése elérhetővé teszi a vezetőket, tanárokat. A Szülői Közösség éves program szerint tevékenykedik, tagjait a jogszabályok szerint tájékoztatjuk a dokumentumok módosításáról, véleményüket kérjük a minőségfejlesztésről. Minden évben hozzáférhetővé tesszük számukra a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatóit a fogyatékossághoz fűződő ellátásokról. - Közalkalmazotti Tanács Az intézményvezetés és a Közalkalmazotti Tanács együttműködése problémamentes. A KT vezetője az igazgatótanács tagja, így tájékozottsága, véleménynyilvánítási lehetősége biztosított. - Pedagógus Szakszervezet intézményi csoportja Az együttműködés szintén zavartalan. Vezetőjük rendszeresen informálja a tagokat, a vezetőket, és viszont. A szakszervezettel a kapcsolat a Kollektív Szerződésben szabályozott. - Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért A 18 éve létrehozott alapítvány - mely fiatalon elhunyt igazgatónk nevét viseli - segíti az iskolai programok megvalósulását, támogatja a pedagógusok továbbképzését. Hozzájárul nagy értékű szemészeti és oktatási eszközök vásárlásához. Lehetővé teszi, hogy a szegény sorsú tanulók eljussanak az év végi kirándulásokra. Anyagi fedezetet biztosít az élen a tanulásban, élen a sportban helyi díjához. Az alapítvány emlékplakettet hozott létre a munkájukkal, adományukkal iskolánkat segítők elismerése céljából. - Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete Intézményünkben nagy hagyománya van a diáksportnak, az egyesületet is iskolánk hozta létre. Stabil testnevelői gárdánk minden évben felkészíti növendékeinket a látássérült gyermekek, fiatalok országos versenyeire. A 2008/2009. tanév eredményességet fémjelzik az elért első helyezések: atlétikából 29 arany, úszásból 69 arany. Új házi vetélkedőt is iktattak az éves programba: Mikulás Kupa néven. 20
Az intézmény külső kapcsolatrendszere Látásvizsgáló Orsz. Szakértői Bizottság Regionális központok Látássérült gyermek és családja Fenntartó és más hivatalok: OKM, OH Inkluzív intézmények Optikusok Szemészek BME Beszállítók Szakmai érdekvédelem ELTE Alapítványok Egyéb szakmai: OFI, FPPTI Külföldi szakmai társintézmények TEGYESZ, Gyermekjóléti szolgálatok Egyéb (pl. forgalmazók, gyártók, nyomdák stb.) Az intézménynek országos feladatköre és az integrációban vállalt szerepe miatt nagyszámú külső kapcsolata van. Az utóbbi években bővült a hozzánk forduló intézmények száma: befogadó közoktatási intézmények, felsőfokú képzést nyújtó főiskolák, egyetemek. Már rendszeresen nyújtunk a képzésükben felhasználható tájékoztatókat, interaktív foglalkozást eddigi partnereinken kívül - a BME informatika szakos hallgatóinak, - az ELTE PPK hallgatóinak is. Felvettük a kapcsolatot több rehabilitációs központtal, pl.: Szempont Alapítvány, Ki- Látás Közhasznú Alapítvány. 21
2.3. Összefoglalás Intézményünk az egyre nehezedő gazdasági helyzet ellenére teljesíti a fenntartó által az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatait. Folyamatos innovációk segítségével alkalmazkodni tud a változó feltételekhez, megfelel partnerei elvárásainak. Az elmúlt évek során növelte szerepét az együttnevelés elméleti és gyakorlati munkájában. A tantestület képzettsége növekedett. A pedagógusok aktivitása az uniós pályázat megvalósítása során kézzel fogható eredményeket hozott mind a mindennapi nevelőmunkánk, mind az integrált nevelés számára. A HEFOP pályázat megvalósítását irányító menedzsment tapasztalatot szerzett ilyen nagy volumenű munka lebonyolításában. Pedagógusaink, a pedagógiai munkát segítők, és a működési feltételeket, rendezett, szép környezetet biztosító technikai és ügyviteli munkatársak nyugodt légkörben dolgoznak, végzik a gyermekek fejlesztését, ellátását, együttműködnek a szülőkkel, segítik a hozzánk forduló befogadó pedagógusokat. Közösségünk kész újabb és újabb erőfeszítéseket tenni a rájuk bízott gyermekekért, a korszerű gyógypedagógiai tudás terjesztéséért. 3. Vezetői program A vezetői program összeállításának alapja: - az intézmény eddig elért eredményei, - az Alapító Okiratban foglalt feladatok, - Budapest Főváros Közoktatás-fejlesztési tervének gyógypedagógiai vonatkozásai, - belső és külső partnereink elvárásai, - a Helyi Pedagógiai Programban megfogalmazott innovációk, - az IMIP jövőképe, - az intézmény igazgatójának vezetői programja 2005-2010, - vezetőtársaim: az iskolai és a diákotthoni igazgatóhelyettes fejlesztési elképzelései, - a munkaközösségek szakmai felvetései, - az intézményi önértékelés során végzett SWOT elemzés konklúziói, - a pályázat helyzetelemzésében összegyűjtött szakmai problémák. A program megvalósításának időtartama: a 2010-2015 közötti időszak. Állandó feladataink, és a tervezett innovációk egy része természetesen átnyúlnak ezen az időszakon, az aktuális fenntartói, oktatáspolitikai döntések szerint ki is egészülnek. 3.1. Fejlesztési feladatok Kiemelt pedagógiai feladatok Budapest Főváros Önkormányzat Közoktatási Intézkedési terve alapján: - A közoktatás minden szintjén törekedni kell a lehető leghatékonyabb és a lehető legeredményesebb oktató-nevelő munka biztosítására. fontos az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése 22
- A közoktatás valamennyi szintjén fejleszteni kell az integrációs pedagógiai, a minél sokszínűbb módszertani kultúrát. - Törekedni kell a pedagógusoknak oktató munkájukban az IKT eszközök kiemelt alkalmazására. - Minden.intézmény kiemelt feladata kell legyen a pályázati lehetőségek figyelése, az ésszerű és jól előkészített, pontos pályázatok készítése. - A gyógypedagógiai terület fejlesztése: biztosítani kell az integrált oktatás feltételeit, fontos az integrációt segítő utazótanári hálózat bővítése.... Határozott szakmai koncepcióval rendelkező intézményünk az elmúlt évtizedekben a gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelésének-oktatásának, valamint integrációjuk támogatásának elsőszámú hazai szakmai centruma lett. A helyzetelemzésben bemutatott tárgyi és személyi feltételek lehetővé teszik, hogy a jövőben is betöltse misszióját: hatékony oktatást és személyiségfejlesztést nyújtson az intézményünket választó szülők gyermekeinek, munkálkodjon az inkluzív nevelés pedagógiai feltételeinek kialakításán, és folyamatos innovációkkal rugalmasan alkalmazkodjon az aktuális társadalmi igényekhez. 3.2. Feladataink lebontva A jogszabályi változásokat folyamatosan nyomon követjük, a stratégiai jelentőségű alapdokumentumokat szükség szerint módosítjuk. 3.2.1. Hosszú távon megoldandó feladatok - A HEFOP-2.1.6/05/1.-2005-08-0033/1.0 számú, A gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése című pályázat eredményeinek fenntartása, ezen belül a befogadó pedagógusok részére Az inkluzív nevelés-oktatás gyakorlata: speciális kompetenciák megalapozása a gyengénlátó és aliglátó gyermekeket és tanulókat együttnevelő intézmények pedagógusai számára című továbbképzésünk rendszeres megtartása. - Az iskolai és diákotthoni nevelés-oktatás sérülés-specifikus tevékenységeit megörökítő módszertani videofilmek készítése komplex célból: iskolánk, diákotthonunk pályakezdőinek, valamint főiskolai, egyetemi hallgatók, befogadó pedagógusok képzéséhez. - Az inkluzív nevelés megvalósulása érdekében hálózatépítés, újabb regionális központok létrehozása különös tekintettel a keleti országrészre. - Konferencia szervezése az együttnevelés helyzetéről befogadó intézmények és regionális központok számára: a sikeres inklúzióhoz szükséges tudás, együttműködési formák ismertetése, közös elemzése, jövőkép kialakítása. 23
- A befogadó pedagógusokat segítő újabb szakmai segédanyagok kidolgozása. A szakmai nyílt napokon nagy számban megforduló óvodapedagógus, tanító, tanár a hétköznapokat megkönnyítő feladatlapokat, útmutatókat igényli leginkább. - Koncepció kigondolása a fővárosi EGYMI munkaközösségben vállalható szerepkörhöz: az érzékszervi sérült tanulókat ellátó intézmények kooperációjának, közös tevékenységének ajánlása, szervezése, tudáscsere. - SNI gyermekekkel foglalkozó iskolapszichológusokat segítő centrum létrehozása. A pszichológusok képzésük során nem kapnak felkészítést a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. Intézményünk egyik szakklinikai képzettségű pszichológusa az ötletgazda, a koncepció kidolgozója. - A TÁMOP pályázatok figyelemmel kísérése, pályázás abban az esetben, ha az intézményi célok megvalósítása is reálisnak látszik 3.2.2. Középtávon megoldandó feladatok - A helyi tanterv módosítása: - differenciált tantervű első osztály tananyagának elkészítése azoknak a tanulóknak az érdekében, akik bár már iskolakötelessé váltak, nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges képességekkel, - új, az önálló életmódot előkészítő rehabilitációs foglalkozások tartalmának kidolgozása. - A sikertelen integrációból felső tagozatra bekerülő tanulók tervszerű felzárkóztatásának, személyiségfejlesztésének kidolgozása. - Az iskolai taneszköztár és a diákotthon eszköztárának bővítése a súlyosan aliglátó vagy a nálunk megvakult tanulóink oktatásához, neveléséhez. - Új tanfolyam akkreditálásának lebonyolítása, majd indítása az ország különböző pontjain dolgozó, integrációt segítő, szakmai háttér nélküli látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok részére. - A tanulók egy részénél jelentkező, eddig kevéssé ismert szemészeti diagnózisok, szindrómák, egyéb egészségügyi problémák megismerése, valamint a pszichés, magatartási problémák kezelési módjának keresése. Pl.: az autista tanulók szociális készségeinek fejlesztése. - Interaktív táblák beszerzése, használatukhoz a pedagógusok képzése, ezt követően a bevált felhasználási módok terjesztése a munkaközösségek között, majd a befogadó pedagógusok körében is. 24