Magyar Mérnöki Kamara Felkészülési segédlet Az MMK szakmagyakorlói számára Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti jogosultsági és beszámoló vizsgához Általános rész Budapest 2014.
A)Az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia): 1. fejezet Építésügyi jogi környezet általános felépítése A magyar építésügyi szabályozás egészen régre nyúlik vissza, amikor a mai Étv. elődje, az 1937. évi VI. törvénycikk hatályba lépett. Ez a terület azóta is folyamatos változás és átalakulás alatt van, a rövidebb-hosszabb nyugalmi időszakokat követően a jogalkotási lendület és a szabályozás üteme felgyorsul. A mérnök szakmagyakorlók és az őket tömörítő szakmai kamarák érdeke mára megköveteli, hogy e jogterületen az ésszerű egyszerűsítés (dereguláció) mielőbb végbe menjen, a szakmagyakorláshoz szükséges szakmai szabályok megalkotására pedig elsősorban a szakmai kamara kapjon felhatalmazást. Az állam építésügyi feladatai Az építésügy, mint szabályozási terület felöleli mindazokat a tevékenységeket, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az épített környezet alakításához, védelméhez. Az építésügy fogalma alá tartozik például a településrendezés, településtervezés, de az építmények kivitelezése, az örökségvédelem és a mindezekkel kapcsolatos jogalkotás is. Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. 2014. július 1-től az építésügy, a településfejlesztés és településrendezés, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos irányítási feladatok a Belügyminisztérium helyett a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörébe kerültek. A hatáskörrel rendelkező miniszter építésüggyel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatait az Étv. tartalmazza, így többek között a miniszter: ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről, munkájukat összehangolja, ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét, a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, öszszefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,
ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét. A miniszter fenti feladatainak megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdekképviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében. Az önkormányzatok építésügyi feladatai A települési önkormányzat az Étv. és végrehajtási rendeleteinek keretei között ellátja a településfejlesztési és rendezési feladatokat országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből törvény kötelezheti az önkormányzatot településfejlesztési koncepciójának vagy egyéb településrendezési eszközeinek elkészítésére, módosítására. A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Az építésügyi jogszabályok rendszere Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), amely jogszabályi hierarchia legfelső szintjén áll, mint átfogó ágazati kerettörvény. Az Étv. adja meg a további felhatalmazásokat az egyes végrehajtási rendeletek megalkotására, amelyek többszintűek lehetnek: kormányrendelet miniszteri rendelet önkormányzati rendelet. Az Étv. által adott jogalkotási felhatalmazás azonban nemcsak kötelezettséget jelent az egyes jogszabályok megalkotására, hanem megadja annak kereteit is azzal, hogy az adott téma általános előírásait és követelményeit maga az Étv. adja meg. Az építésügy fogalma Az építésügy fogalmát az Étv. 1. -a határozza meg, mely szerint az építésügy fogalma az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan kiterjed: a településrendezésre a településtervezésre az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, az építmények építészeti-műszaki tervezésére az építmények kivitelezésére, az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,
az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, és mindezekkel kapcsolatosan: a szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására a kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, a hatáskörökre és hatósági jogkörökre. Az építésügy körébe az általános, sajátos építményfajták és a műemlékek tartoznak. Az Étv. előírásait a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Építésügyi alapfogalmak Utóbbi idők szabályozásának egyik szerencsés vívmánya volt, hogy az építésügyi alapfogalmak körének törvényi meghatározása ugyan szűk körben, de megtörtént. A jogbiztonság megkövetelné, hogy minél több, a szakma által általánosan elismert fogalom törvényi szintű meghatározásra kerüljön, így ezzel a szakmajogi környezet stabilizálódjon. Arra nincs lehetőség, hogy valamennyi szabályozott definíciót felsoroljunk, így csak néhányat emelünk ki. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főmérnök: a települési önkormányzat településüzemeltetési, a település műszaki - különösen a sajátos építményekkel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos - feladatainak ellátásában közreműködő, e feladatokkal kapcsolatos döntést előkészítő személy Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások) Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közműés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények. Ezek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-elosztóvezeték, a szén-dioxidszállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg (jelenleg kizárólag közhasználatú építmények és lakások esetére van jogszabály által előírt kötelező jótállás). Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Általános építésjogi követelmény Az építési tevékenység végzésének alapvető követelményeit az Étv. részletes szabályai, annak végrehajtási rendeletei és a helyi építési szabályzat adja meg. Abban az esetben ha egy adott területre nincs hatályban vagy nem szabályoz teljeskörűen a helyi építési szabályzat akkor építési tevékenységet végezni kizárólag akkor lehet, ha o az építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályokat megtartják, és o illeszkedik a meglévő környezethez: a célzott hasznosítás jellege
a kialakul telek mérete alá a tervezett beépítés mértéke (beépítettség és építménymagasság) a beépítés módja a beépítés rendeltetése (területfelhasználása) Főszabályként beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, vagy meglévőt átalakítani csak szigorú törvényi feltételek teljesülése esetén szabad. A fenti követelmények teljesülése esetén is tilalmak rendelhetők el bizonyos településrendezési feladatok megvalósítása érdekében. Ennek kereteit is az Étv. szablya meg. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Telekalakítás A telekalakítás olyan változás megvalósítására irányuló folyamat, amely a telekingatlan adataiban történő valamint a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában bekövetkező változásnak a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárásban kerül jóváhagyásra, majd az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéssel zárul. Kapcsolódó törvényi fogalmak az alábbiak: Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum. Az építési folyamat első résztvevője az építtető Építtető: a törvényi szabályozás szerint az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építésibontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. A fentiekből következik, hogy építtető felel: o o o o o o o o az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért, az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, szükség szerint a beruházáslebonyolító, valamint a kivitelező kiválasztásáért, az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért, a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért, az építési munkaterület átadásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja
o o o az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. kivitelezővel együttesen felel azért, hogy az építmény környezetéből a kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A törvényi szabályozáson túl építtető kormányrendeletben rögzített feladatát képezi többek között: o o o o az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, az építési munkaterület átadás-átvételi valamint a műszaki átadás-átvételi eljárásában való részvétel, az építési napló ellenőrzése, az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, Az építtető a törvényi szabályozás szerint az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése és folytatása során egyes feladataira és azon túlmenő, szerződésben meghatározott feladatokra beruházás lebonyolítót bízhat meg. Itt jegyezzük meg, hogy a beruházáslebonyolítói tevékenység a szakmagyakorlási rendelet 2014. január 1-én hatályba lépő szabályozása szerint már nem szabályozott szakma, ezért kamarai bejelentéshez és nyilvántartáshoz nem kötött. Építésügy kapcsolódó jogterületei Bár az Étv. az ágazat alapvető kerettörvénye, a szabályozás rendszereihez szervesen hozzákapcsolódnak más önálló szabályozási területet képező jogszabályok. Ilyen terület a műemlékek, a tűzvédelem, a közbeszerzések tárgyai, a munkaügy és a munkavédelem, továbbá a nemzeti szabványügyi ismeretek. Az építési folyamat egyes részeihez (pl. tervezés) szervesen kapcsolódik a szerzői jogi törvény, a szakmagyakorlás szerződéseihez pedig a Ptk. A hatósági engedélyezés alapvető jogszabálya, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.), amit különböző kormányrendeleteken túl legutoljára az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet egészít ki. Az építőipari kivitelezés hatósági felügyeletét az építésfelügyeleti hatóság látja el. Így e területhez szorosan kapcsolódnak az építésügyi valamint építésügyi felügyeleti bírság szabályairól szóló kormányrendeletek.
Kamarai nyilvántartások Az építésügyi nyilvántartások vezetésében 1997. óta egyre meghatározóbb szerepet kapott a két szakmai kamara a Magyar Mérnök Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) amelyek szakmai köztestületként elsősorban a magánszemély szakmagyakorlók majd a hozzájuk kapcsolódó cégek nyilvántartását végzik. 2009. október 01-től az ágazathoz kapcsolódó nyilvántartások közül a kivitelezői nyilvántartás bevezetésével gazdaság kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is szerepet kapott. Ennek alapvető szabályait az Étv. fejezete határozza meg, míg részletes szabályai az Építőipari Kivitelezési Kódexben (ÉPKIV) találhatók. Az MKIK a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI törvény módosításával 2012. 01. 01-től vezeti a gazdálkodó szervezetek kötelező nyilvántartását is. E két nyilvántartás vállalkozás szempontjából egymástól elkülönült, így az építőipari kivitelezői tevékenységet folytató vállalkozásoknak különdíj ellenében kell regisztrálniuk a kötelező nyilvántartásba is. 2013. augusztus 01-ét követően a szakmai kamarák hatáskörébe tartozó szakmagyakorlási tevékenységet folytató cégek kizárólag kamarai névjegyzékbe vétel mellett kezdhetik meg illetve folytathatják tevékenységüket. Ezt a típusú cégregisztrációt az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet (Szakmagyakorlási Kódex, vagy Szakgyr) vezette be. A Kódex vonatkozásában cégnek minősül: o gazdasági társaság o költségvetési szerv o egyéni vállalkozó o egyéni cég A regisztrációval érintett cégek szakmagyakorlásának egyben kamarai nyilvántartásba vételének alapvető feltételeit elsősorban a szakmagyakorló foglalkoztatási követelményei maga a Kódex határozza meg. Vonatkozó jogszabályok, példák a szabályozásra 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervek jogállásáról 152/2014.(VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, továbbá a településrendezési sajátos jogintézmények részletszabályairól 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK ) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 367/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az egyes kereskedelmi építmények létesítésével összefüggő Bizottság működéséről, valamint a felmentési kérelem adattartalmáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 28/2011.(IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról B) A településrendezési szabályok, követelmények: I. A településrendezés általános feladata, legfőbb célja, eszközei, és a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények A településfejlesztést és a településrendezést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatként határozza meg, a feladatot a települési önkormányzatok látják el, az önkormányzati igazgatás részeként. A feladatellátás nem kötelező kivéve, ha a települési önkormányzatot országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből törvény arra kötelezi. A helyi önkormányzat számára az Étv. határozza meg részletesen a településfejlesztés és településrendezés célját, feladatát és eszközeit, továbbá alapvető követelményeit és általános szabályait. A településfejlesztés feladata az adott településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését célzó programok és eszközök meghatározása. A helyi önkormányzat építésügyi feladatának körében településfejlesztési feladatát a településfejlesztési koncepció (a továbbiakban: koncepció) és az integrált településfejlesztési stratégia (a továbbiakban: stratégia) megállapításával látja el. A településrendezés feladata az, hogy az adott település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit. A település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak lehető legkisebbre való csökkentése mellett, biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint a település, a településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.
A helyi önkormányzat építésügyi feladatai körében településrendezési feladatát a településrendezési eszközök elkészítésével és elfogadásával, valamint a sajátos jogintézmények alkalmazásával látja el. A településrendezés eszközei a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat (és a fővárosban a főváros egyedi településrendezési eszközei), amelyeket a települési önkormányzat képviselőtestülete dolgoztat ki és állapít meg. A településfejlesztés és a településrendezés legfőbb célja a település versenyképességének és a lakosság életminőségének javítása, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. Ennek megfelelően az országos, a térségi, a települési érdekek érvényesítésével, a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítására kell törekedni, a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel kell biztosítani. Ennek során az Étv.7. (2) bekezdésében rögzített követelményeket is figyelembe kell venni, kiemelten - a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire, - a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, - a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, - a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, - az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit. A természet- és a környezetvédelem, az erdők, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás érdekében a településfejlesztés és a településrendezés során: - biztosítani kell az árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, részbeni összegyűjtés és helyben tarthatóság figyelembevételével, - a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület, - az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitásértéke az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest nem csökkenhet, - beépítésre szánt terület olyan kijelölése, amely termőföld igénybevételével jár, elsősorban az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területeken történhet,
- a települések összenövésének elkerülése érdekében a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges -, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni. A településfejlesztési koncepciót (a továbbiakban: koncepció) és az integrált településfejlesztési stratégiát (a továbbiakban: stratégia), illetve a településrendezési eszközöket a területfejlesztési és területrendezési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, az azok elkészítéséről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni. A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközt a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével kell készíteni, a készítés módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni, ami a harmonikus fejlődés és a jogbiztonság érdekében egyfajta kontinuitást is jelent. A településrendezési feladatellátás módja A településrendezés bár a közigazgatás ezen belül is az önkormányzati igazgatás része, nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárások, szolgáltatások körébe, nem vonatkozik rá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - közismert nevén a Ket. -, eljárási szabályait külön jogszabály, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Tr.) állapítja meg. A településrendezési eszközök jóváhagyását egyeztetési folyamat előzi meg, a jóváhagyást hatálybalépési szakasz követi, a hatályba lépést követően a településrendezési eszközök alkalmazása történik. E folyamatok jogszabályban szabályozott módon történnek, ezekkel összefüggésben számos feladat (pl. a településrendezési egyeztetési eljárás kezdeményezése, lefolytatása, a településrendezési eszközök nyilvánosságának biztosítása stb.) címzettje az önkormányzat polgármestere. A polgármester e feladatainak többségét települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései A koncepcióban és a stratégiában az önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek és céljainak időben ütemezett meghatározása történik, míg a településrendezési eszköz a fejlesztési dokumentumokban rögzített célok megvalósításának egyik eszköze, ezért a fejlesztési dokumentumokat és a településrendezési eszközöket egymással összhangban kell kidolgozni. A településszerkezeti tervet a koncepcióval, a helyi építési szabályzatot a településszerkezeti tervvel összhangban, de a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével kell készíteni. A településrendezési eszközök A településrendezés eszközei a településszerkezeti terv (a továbbiakban rövidítve: TSZT) és a helyi építési szabályzat (a továbbiakban rövidítve: HÉSZ), illetve a fővárosban ezek kiegészülnek a főváros egyedi eszközeivel.
(A főváros településrendezési eszközei /a jegyzetben: a főváros egyedi eszközei/: a) a fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi rendezési szabályzat, c) a kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban megállapított építési szabályzat a kerület területére, d) a fővárosi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére megállapított Duna-parti építési szabályzat, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó területre megállapított Városligeti építési szabályzat.) A településszerkezeti terv A településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúrahálózatok elrendezését hosszú távra meghatározó terv. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt környező települések érdekeinek és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A helyi építési szabályzat A helyi építési szabályzat az építés helyi rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (a fővárosban kerületi) önkormányzati rendelet, amelyet a települési önkormányzat képviselőtestülete dolgoztat ki és rendelettel hagy jóvá. A helyi építési szabályzat határozza meg az országos szabályoknak megfelelően - illetve az azokban megengedett eltérésekkel - a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, az egyes telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A helyi építési szabályzat ezeket a helyi építési követelményeket és az ezekkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket a településszerkezeti tervvel összhangban állapítja meg, a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, valamint az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével kapcsolatos előírásokkal. Helyi építési szabályzatot kell készíteni: - az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, - a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre, - a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre, - közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén,
- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják. A helyi építési szabályzat jóváhagyandó munkarésze a rendelettervezet, egyik melléklete a szabályozási terv. A szabályozási terv legalább az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket tartalmazza, a szabályozási terv határozza meg továbbá a tervezett szabályozási vonalat, amely a tervezett közterület (pl. közlekedési célú közterület) és magánterület határát jelöli. A településrendezési eszközök joghatása A településszerkezeti terv (az önkormányzat képviselő-testületének) határozatával kerül megállapításra, tehát az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapít meg. A helyi építési szabályzat önkormányzati rendelettel kerül megállapításra, így joghatása a településszerkezeti terv joghatásától jelentősen eltér. A helyi építési szabályzat önkormányzati rendelet, tehát jogszabály. A helyi építési szabályzat a helyi önkormányzat közigazgatási területén természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre egyaránt vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg. A hatályos településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben az államigazgatási szerveknek is alkalmazniuk kell. Az Étv-ben meghatározott építésjogi követelmény, hogy amennyiben az építéssel érintett területen van hatályos helyi építési szabályzat, akkor építési tevékenységet végezni az Étvben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, vagy az nem szabályoz teljes körűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak az Étv, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez. A településrendezési eszközök alkalmazása, aktualizálása és a módosítás lehetőségei Az Étv.-ben foglalt követelmény, hogy a települési önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente át kell, hogy tekintse, ekkor döntenie kell arról, hogy azokat továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja vagy újat készít. Az önkormányzat egyébként bármikor dönthet településrendezési eszközeinek módosításáról. Sajátos jogintézmények A településrendezési feladatok megvalósulását az alábbi sajátos jogintézmények biztosítják: - az építésjogi követelmények, - a tilalmak, - a telekalakítás,
- az elővásárlási jog, - a kisajátítás, - a helyi közút céljára történő lejegyzés, - az útépítési és közművesítési hozzájárulás, - a településrendezési kötelezések, - a kártalanítási szabályok, - a településrendezési szerződés, 2013. év januártól bevezetett új sajátos jogintézmények: - az összevont telepítési eljárás, - a településképi véleményezési eljárás, - a településképi bejelentési eljárás, - a közterület-alakítás. A sajátos jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos főbb követelményeket az Étv. tartalmazza. Egyes jogintézmények végrehajtási szabályai a Tr.-ben szerepelnek (pl. településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás). II. A településrendezési eszközök, az eszközök egyeztetésének szabályai, és az eszközök építmények elhelyezését, kialakítását meghatározó legfőbb tartalmi elemei II.1. A településrendezési eszközök és tartalma A településrendezési eszközök munkarészei A településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot a gyakorlatban a jóváhagyásig (a tervezés és egyeztetés folyamatában) jóváhagyandó munkarésznek nevezik. A jóváhagyandó munkarész a településrendezési eszköz készítése során létrejövő dokumentum azon része, amely a településszerkezeti terv esetében a határozat mellékleteként, helyi építési szabályzat esetén rendeletként válik a település építésügyi feladatainak ellátását biztosító eszközzé. A településrendezési eszközök a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat - alátámasztó munkarészekre épülve készülnek. A Tr. ezeket az alátámasztó munkarészeket vizsgálati (megalapozó vizsgálat) és javaslati (alátámasztó javaslat) munkarészekként különbözteti meg. A megalapozó vizsgálatok a tervezési feladat függvényében a terv elkészítéséhez szükséges összes olyan tényezőt feltárják, melyek a tervre kihatnak, illetve mindazon problémát rögzítik, amelyre a tervnek választ kell adnia, vagy amely értéket a rendezés eszközeivel meg kell védeni. A megalapozó vizsgálat nem kerül jóváhagyásra. Az alátámasztó javaslati munkarészek a településszerkezeti terv készítése esetén a település egészére vonatkozóan adnak a környezet alakítására javaslatot, összehangolva a szakági javaslatokkal. Helyi építési szabályzat készítése esetén a tervezés során a feladatra és a tervezési területre tekintettel kell és lehet a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeire támaszkodni, és kiegészíteni azt, de a tervezési feladatra külön alátámasztó munkarészek is készülhetnek. Az alátámasztó javaslati munkarészek nem kerülnek jóváhagyásra.
A megalapozó vizsgálatok alapvetően a terv készítéséhez szükséges alapinformációkat gyűjtik össze és helyzetelemzéssel, értékeléssel segítik a terv készítését. Az alátámasztó javaslati munkarész értelmezi a jóváhagyandó munkarészben foglaltakat, egyben a terv döntéseihez ad olyan szakmai javaslatokat és megoldási alapot, amely a tervezési célnak megfelel. E javaslatokban szereplő műszaki megoldásoktól a megvalósítás során el lehet térni a településrendezési eszközök adta keretek között. A településrendezési eszközök munkarészeire, tartalmi követelményeire vonatkozó részletes előírásokat a Tr. tartalmazza. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat kidolgozása során a meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. A megalapozó vizsgálat A megalapozó vizsgálat tartalmi elemeit a Tr. 1. számú melléklete tartalmazza részletesen. Amennyiben a településszerkezeti terv (vagy módosítás) nem a település egészére készül, a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztési cél várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával. A településszerkezeti tervhez készített megalapozó vizsgálat szükség szerint aktualizálva, illetve az építés helyi rendjének megállapításához szükséges részekkel kiegészítve a helyi építési szabályzathoz is felhasználható. A megalapozó vizsgálat tartalma A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró, helyzetelemző, helyzetértékelő munkarészekből áll. A helyzetfeltáró munkarész: A helyzetfeltáró munkarész a település jelenlegi adottságait rögzíti és elemzi a településfejlesztés és településrendezés szempontjából releváns információk felhasználásával. A hagyományosnak tekinthető településrendezési és szakági (táj-, természetvédelem, környezetvédelem, közlekedés, vízi és energiaközmű, hírközlés) témakörökön túl kiterjed a település társadalmi adottságaira, humán infrastruktúrájára, gazdaságára, az önkormányzat gazdálkodására, a településüzemeltetésre és katasztrófavédelmi kérdéskörökre és a végül, de nem utolsó sorban a településhálózati összefüggésekre, a magasabb szintű területfejlesztési és rendezési tervekre, a hatályos településfejlesztési és rendezési döntésekre és dokumentumokra. A helyzetelemző munkarész: A helyzetelemző munkarész a vizsgált tényezők és a vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzését, egymásra hatásuk összevetését, folyamataik elemzését tartalmazza. A helyzetértékelő munkarész: 1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézise: a munkarészben a tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése történik, a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a települést veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 2. Problématérkép/értéktérkép: A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolásával. 3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek: ez a munkarész elsősorban a koncepció és a stratégia kidolgozásánál szükséges, itt lehet kijelölni, indokolni és lehatárolni az egyes tele-
pülésrészeket, valamint a potenciális akcióterületeket (szegregált vagy egyéb szempontból beavatkozást igénylő területeket). Az alátámasztó javaslat Az alátámasztó javaslat tartalmát a Tr. 3. számú melléklete tartalmazza részletesen. A melléklet meghatározza, hogy mely tartalmi elemeket kell elkészíteni a TSZT, és melyeket a HÉSZ alátámasztásaként, és a kidolgozás javasolt módját (a szöveges vagy a rajzi formát). A tartalom és a tartalmi mélység attól függ, hogy mely eszközhöz készül, és mi a rendezési feladat. Az alátámasztó javaslat főbb tartalmi elemei Az alátámasztó javaslat alapvetően két fő részből áll: a környezetalakítás tervéből és a szakági tervekből. A környezetalakítás terve a településrendezési javaslatokat, a változással érintett területekkel kapcsolatos összefoglalót és az összefüggések ismertetését tartalmazza. A szakági javaslatok a tájrendezési, a zöldfelületi rendszer fejlesztését meghatározó, a közlekedési, és a közművesítési javaslatokat, illetve a környezeti hatások és feltételek rögzítését tartalmazzák. A helyi építési szabályzat alátámasztásaként a hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása, a szabályozási koncepció és a - Tr. 7. melléklete szerinti - beépítési terv munkarészek is elkészítendők. Egyes településrendezési eszközökhöz környezeti vizsgálati kötelezettség esetén a külön jogszabályban meghatározott esetekben és tartalommal - környezeti értékelés is készítendő. A településszerkezeti terv A településszerkezeti tervet megalapozó vizsgálatra és alátámasztó javaslatra alapozva kell elkészíteni. Amennyiben a megalapozó vizsgálat a koncepcióhoz már elkészült, az aktualizálva a településszerkezeti tervhez is felhasználható abban az esetben, ha azokat - a vonatkozó szakterületnek megfelelő - tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítette. Amennyiben a megalapozó vizsgálat nem készült vagy nem így készült, akkor azt arra jogosult tervezőkkel újonnan el kell készíttetni. A településszerkezeti terv tartalma A településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításáról szóló határozat mellékleteként fogadja el. A településszerkezeti tervet az OTÉK településszerkezetre, területfelhasználásra, területfelhasználási egységek tagozódására tekintettel és az egyéb vonatkozó előírásainak figyelembevételével kell kidolgozni. A településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarészei, az elfogadó határozat mellékletei: 1. A szerkezeti tervlap 2. A szerkezeti terv leírása 3. Változások (beavatkozások és ütemezések) 4. A település területi mérlege 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása 6. A biológiai aktivitásérték számítási eredménye A szerkezeti tervlap
A szerkezeti tervlap - a település nagyságának, és sajátosságainak figyelembevételével - 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban határozza meg a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. A szerkezeti tervlapot a Tr. 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, a jelmagyarázat elemei a tervezési feladat szempontjából releváns elemekkel szabadon bővíthetők. A szerkezeti tervlap tartalmazza 1.1. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységeket (a már kialakult beépített és nem beépített területeket, a változással érintett területeket, a különleges intézkedést igénylő területeket, településszerkezetet meghatározó, jelentős zöldfelületi elemeket, valamint a meglévő és tervezett infrastruktúra elemeket, a település központját, illetve központjainak rendszerét) 1.2. A művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemeket 1.3. A táji- és természetvédelmi elemeket 1.4. A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolását (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket) 1.5. A védőterületeket, védősávokat (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket) 1.6. A veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területeket (különös tekintettel a veszélyeztető környezeti és természeti tényezőkre) 1.7. A védelemre vagy korlátozásra javasolt területeket, objektumokat 1.8. A település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit A szerkezeti tervlap egyes elemeit ütemezéssel is lehet ábrázolni, egyes tartalmak külön tervlapokon is ábrázolhatók. A szerkezeti terv leírása és egyéb tartalmak A szerkezeti terv leírásának tartalma A szerkezeti terv leírásának alapvetően - a szerkezeti tervlappal összhangban - a területfelhasználás, a tájrendezés és természetvédelem, a zöldfelületi rendszer, az örökségvédelem, a közlekedés, a közműellátás, a környezetvédelem, a védőterületek, védősávok és korlátozások (utóbbi három esetében meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) leírását, kifejtését kell tartalmaznia. A szerkezeti terv leírása szöveges dokumentum, amely ábrákat és táblázatokat is tartalmazhat. Egyéb tartalmak: A településszerkezeti terven belül a változásokat (beavatkozásokat és ütemezéseket) rögzítő fejezet a szerkezeti tervlapon jelölt változással érintett területekre vonatkozó leírást tartalmazza, a beavatkozások módjának bemutatásával és a javasolt ütemezések meghatározásával. A településszerkezeti tervben szerepelnie kell továbbá: - a település területi mérlegének. A területi mérleg a területeket hektárban tartalmazza, a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználások szerinti bontásban.
- a vonatkozó területrendezési tervvel való összhang igazolásának, amelyben a településszerkezeti tervnek az adott területre hatályos területrendezési tervekkel való összhangját kell bemutatni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben, az országos területrendezési tervről szóló törvényben, illetve a vonatkozó kiemelt térségi vagy megyei tervben foglalt követelmények figyelembevételével. Az összhang igazolásának a téma vonatkozásában releváns módon kell tartalmaznia szöveges, térképi elemeket és számításokat. - a biológiai aktivitásérték számítási eredményének. A biológiai aktivitásérték egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. Amennyiben a településrendezés során újonnan beépítésre szánt területek kijelölésére is sor kerül, a biológiai aktivitásérték szinten tartását biztosítani kell. Ha a terv nem tartalmaz újonnan beépítésre szánt terület kijelölést, akkor ez a fejezet - a megfelelő indokolással - elhagyható. A helyi építési szabályzat A helyi építési szabályzatot megalapozó vizsgálatra és alátámasztó javaslatra alapozva kell elkészíteni az eddig ismertetett követelmények szerint. A helyi építési szabályzat alátámasztó javaslatának részeként külön meghatározásra került a beépítési terv. A beépítési tervet részterületekre készülő HÉSZ vagy részterületre készülő HÉSZ módosítás (pl. fejlesztési terület, rehabilitációra kijelölt területre készülő szabályozás) során célszerű kidolgozni, a szabályozás alátámasztó igazolásaként azokban az esetekben, ahol településtervezési feladatban a szabályozási mélység lehetőséget biztosít a beépítési terv léptékének megfelelő problémakezelésre és javaslatok megfogalmazására. Település egészére készülő HÉSZ esetében elégséges a TSZT környezetalakítási tervi javaslatára alapozni, és beépítési tervet csak azokra területekre készíteni, ahol a szabályozási megoldások miatt az indokolt lehet. A helyi építési szabályzat tartalma A helyi építési szabályzat megalkotására a települési önkormányzat képviselőtestülete jogosult. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű (egyazon területre kettő vagy több helyi építési szabályzat nem állapítható meg, azaz nem lehet egy időben hatályos). A helyi építési szabályzat főbb tartalmi követelményeit a Tr. 5. melléklete határozza meg a következők szerint: A helyi építési szabályzat három egységre bontható: - rendeleti norma szöveg, - mellékletek és - függelékek. A rendelet szövege alapvetően két szerkezeti részből áll: az általános előírásokból és a részletes övezeti előírásokból. Az általános előírások rész tartalmazza az építési követelményekkel kapcsolatos általános szabályokat, a közterület alakításra, az épített környezet és a településkép, a táj és a természeti környezet, a környezetvédelmi és a veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásokat, az egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírásokat, a közművek előírásait, az építés általános
szabályait, a katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeinek szabályait. A részletes övezeti előírások rész tartalmazza a beépítésre szánt építési övezetek és a beépítésre nem szánt övezetek előírásait, illetve az egyes településrészekre vonatkozó egyéb előírásokat. A rendelet mellékletei jellemzően térképi vagy rajzi mellékletek (szabályozási terv), esetleg táblázatok, jegyzékek, listák. Fontos megjegyezni, hogy a melléklet a rendelet része, tehát módosítása a rendelet módosítását jelenti. A rendelet függelékei lehetnek pl. a védelmi-tilalmi korlátozás jegyzékek stb. A függelék nem része a rendeletnek, az szabadon változtatható (pl. a más jogszabályok alapján változó jegyzékek, melyeket egyébként más jogszabály alapján kötelező elemként a szabályozási terv is feltüntet.) A szabályozási terv A helyi építési szabályzat mellékleteként kerül megállapításra a szabályozási terv. A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. A szabályozási terv kötelező, és más jogszabály által elrendelt elemeket tartalmaz, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmazhat. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy Készült az állami alapadatok felhasználásával. A szabályozási terv legalább az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket tartalmazza. A szabályozási terv alapelemei tehát az övezetek jelölése (övezeti jel és övezethatár) és a tervezett szabályozás vonal, a szabályozási szélesség meghatározásával. A részletesebb szabályozást igénylő területek esetében lényegében ezek az elemek bővülnek ki egyéb szabályozási elemekkel. A szabályozás további elemei között kerülnek feltüntetésre az egyes területekre, telkekre vonatkozó egyéb szabályozási elemek, továbbá a védelem, korlátozás és kötelezettség valamint az egyes sajátos jogintézményekkel érintett területek lehatárolásai. II.2. A településrendezési eszközök egyeztetési eljárásai és azok szabályai A 2013. januárban hatályba lépett jogszabályváltozások jelentős átalakulást hoztak a településrendezési eszközök egyeztetésének szabályrendszerében. Definiálásra kerültek - a tervek tartalmához kötötten - az egyeztetési típusok, a kapcsolódó egyeztetési folyamatok és szabályaik. A lakossággal történő véleményeztetés szabályozott kereteinek kialakítása érdekében bevezetésre került a partnerségi egyeztetés. Fontos változás, hogy az egyeztetési folyamatban az érintettek a tervezettel kapcsolatban az egyeztetés azon szakaszaiban fejthetik ki véleményüket, amikor az a tervezet tartalmát még érdemben befolyásolhatja.