Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem A TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt tevékenységei és eredményei Európai Szociális Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének feladatai a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal által végzett tevékenységek a TÁMOP-4.1.3 kiemelt projekt 2. ütemében A TÁMOP-4.1.3 kiemelt projekt második üteme az első ütemben kidolgozott Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) bevezetésének felsőoktatást érintő feladatainak ellátását célozta. E feladatokat ugyanakkor tágan értelmezte: nem csak az MKKR bevezetésének technikai feladatait végezte el, de az MKKR használatbavételének a felsőoktatásban még hiányzó feltételei kiépítését is megkezdte. Ezek között van a kimenet felőli képesítés- és képzésszabályozás egyes elemeinek és feltételeinek kialakítása, a tanuló- és tanulás-orientált felsőoktatási tanítási tevékenység szakmai szempontjainak megjelenítése és terjesztése, az oktatók felkészítése e szemléletmód alkalmazására. A tanulási eredmények alkalmazása A fentiek egyik kulcseleme a tanulási eredmény használata. A közösségi és kormányközi oktatáspolitikák, amelyeknek Magyarország is alakítója, és amelyek nagymértékben befolyásolják a hazai oktatási, képzési valamint képességfejlesztési közpolitikát is, kiemelt fejlesztési területnek tekintik többek között a nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését és a nem-formális és informális tanulás validációjának, elismerésének rendszerszerű működtetését. Azonban már a kiemelt projekt első ütemének egyik fő tanulsága is az volt, hogy ezeknek a támogató eszközöknek a bevezetése és hatékony működtetése előfeltételezi a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedését, ami Magyarországon egyelőre mérsékeltnek tekinthető. Ezért a projekt második ütemében kiemelt figyelmet kapott a tanulási eredmények és használatuk megismertetése. 2
Az egyszerűség kedvéért általában röviden csak tanulási eredményeknek nevezett tervezett tanulási eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell tudni elvégezniük tanulási tevékenységük eredményeképpen egy sikeres tanulási szakasz teljesítése után. (Kennedy, 2007) A tanulási eredményeket általában a tudás, a megértés, a készségek, a képes ségek és az attitűdök meghatározott együtteseként jellemzik. (Adam, 2009) A tanulási eredmények alkalmasak arra, hogy segítségükkel kimeneti jellemzőket (követelménystandardokat) határozzunk meg minden szinten a képesítési keretrendszerben, országos érvényességgel; a képzési és kimeneti követelményekben (kkk), az egyes felsőoktatási képesítésekre vonatkozóan; a képzési program dokumentumaiban (a szak célja, teljesítésének helyi követelményei stb.) az egyes szakok, képzési programok vonatkozásában; a tantárgyi programokban (tematikákban) az egyes tantervi egységekre (tantárgyakra, modulokra) vonatkoztatva. A projekt keretében, többféle módszerrel, számos felsőoktatási oktató kapott felkészítést a tanulási eredmények alkalmazására, a segítségükkel történő kimenet felőli képesítésszabályozásra és képzésfejlesztésre. Több mint hetven oktató több munkacsoportban több hónapig tartó kutatás-fejlesztési folyamatban vett részt, amelynek során nemcsak a tanulási eredmények alkalmazásának történetével, színtereivel, szintjeivel és lehetőségeivel ismerkedtek meg, hanem szakértői támogatással maguk is megtanulták és begyakorolták tanulási eredmények írását. Mindennek során pedig kidolgozták a felsőoktatás képzési területeinek kimeneti szintleíró jellemzőit tanulási eredményekben megfogalmazva. 3
Ugyanezek az oktatók saját kollégáiknak saját anyaintézményükben több alkalommal tartottak olyan háttérbeszélgetéseket, érzékenyítő tájékoztatókat, ahol a tanulási eredményekkel kapcsolatos ismereteken túl saját, a kutató-fejlesztő tevékenység során szerzett tapasztalataikat is megosztották a résztvevőkkel. Több mint 200 oktató vett részt legalább három alkalommal ezeken az eseményeken, és további száz egy-két alkalommal. Az oktatók kutató-fejlesztő munkájával párhuzamosan öt felsőoktatási intézményben mint referenciahelyen folytak olyan kísérleti fejlesztések, amelyek egymásra épülő két képzési program felülvizsgálatát, átalakítását célul tűzve vizsgálták a tanulási eredmények alkalmazásának, a kimeneti megközelítésnek a lehetőségeit és következményeit. Eredményeiket, tapasztalataikat jelentésekben rögzítették. E folyamatokat is külső szakértők támogatták. Emellett a folyamatok monitorozására is sor került, amelynek tanulságait monitor-jelentések tartalmazzák. Mind az intézmények, mind a támogatásban és monitorozásban részt vevő szakértők számos fórumon számoltak be eredményeikről és tapasztalataikról, és e beszámolókat az ősz során továbbiak követik az eredmények minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. A jelentések és beszámolók írásos anyagai a projekt Tudástárában válnak elérhetővé. Képzési területek kimeneti szintleíró jellemzői A projekt a felsőoktatás képesítéseinek és rajtuk keresztül a képzési programok kimenet felőli újragondolásának előkészítéseként a fent már említett oktatói munkacsoportok bevonásával kidolgozta az egyes képzési területek kimeneti leíró jellemzőit (követelmény-standardjait) a felsőoktatásban releváns négy MKKR-szintre (5 8.). E kimeneti jellemzők olyan, az MKKR szintleírásainál részletesebb és az adott diszciplína vonatkozásában specifikusabb leírások, amelyek ugyanakkor a képzési területhez sorolt képesítések (szakok) mindegyikére érvényesíthetők, azaz nem tartalmaznak képesítés szintű sajátosságokat. A képzési területi szintleíró jellemzők alkalmasak az egyes képesítések MKKR-be sorolásának támogatására, ugyanakkor az egyes képesítések (és az azokat szabályozó kkk) tartalmi-kimeneti felülvizsgálatát is orientálhatják, támogathatják. A képzési területi érvény mellett a leírások kidolgozása során kialakult a felsőoktatás egészére területfüggetlenül érvényes általános kompetenciák strukturált 4
és szintezett leírása is. Ezek egyfelől az egyes képzési területeken elsajátítandó szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános, komplex kompetenciák (ide tartozik a folytonos, reflektív önfejlődés és szakmai szocializáció; a nyelvi kommunikáció mind az anyanyelv, mind az idegennyelv vonatkozásában; az infokommunikációs eszközök, funkciók, hálózatok ismerete, alkalmazása; a problémaérzékenység, kritikus gondolkodás és kreativitás; valamint a társas kompetenciák, együttműködési készségek), amelyek multifunkcionális és transz-diszciplináris jellegűek, és jól-szervezettségük révén a téma- vagy tartalomspecifikus szakértelem alapját adják; másfelől olyan személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motivációk tartoznak ebbe a körbe, amelyek részt vesznek a szakmai/ szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében (ide tartozik a környezet- és egészségtudatos magatartás; a nemzeti kultúra és európaiság értékeihez való viszony; az aktív állampolgári léthez szükséges műveltség; valamint a szakmai etika normáinak elfogadása, vállalása, képviselete és közvetítése). A kidolgozott képzési területi leírásokat külső szakértők értékelték, majd több fordulós konzultációsorozat kezdődött róluk a felsőoktatás szakmai testületeinek és külső érintettjeinek, a különböző szakmai szervezetek képviselőinek részvételével. Ezeknek a konzultációknak a tanulságai a leírások további pontosítását eredményezték. Mind az oktatói munkacsoportokban zajló folyamatok, mind a referenciaintézményekben zajló fejlesztések világossá tették a résztvevők számára, hogy a kimenet felőli megközelítés, a tanulási eredmények alkalmazása, valamint az MKKR bevezetésének egyes szakaszai elengedhetetlenné teszik a külső és belső minőségbiztosítási folyamatok és szempontok újragondolását és átalakítását. Miközben az akkreditáció értékelési szempontjai között megjelentek a hallgatók kimeneti kompetenciáinak biztosítására vonatkozó elemek, további lépések szükségesek a szempontok átalakításán túl a szabályozás, a jogalkotás terén is. A képzési területi kimeneti leírások, illetve a munka során nyert tapasztalatok és az ezek alapján létrejövő ajánlások a projekt tudástárában és nyomtatott formában kerülnek majd a szélesebb nyilvánosság elé. 5
A képesítések besorolása Az MKKR mindaddig egy üres váz, ameddig abba a képesítések feltöltése meg nem történik. Hatályba léptetését pedig megelőzi egy, az egyes nemzeti keretrendszerek közötti átválthatóság biztosítására, összehasonlítására létrehozott Európai Képesítési Keret (EKKR) tanácsadó testületének elfogadó nyilatkozata, amely egy részletes bemutatás és vita nyomán születik meg. Az elfogadó nyilatkozat kiadásának mára számtalan minőségi kritériuma alakult ki, amelyet az egyes, nemzeti keretrendszert bevezető országok igyekeznek betartani a kölcsönös bizalom fenntartása érdekében. Ezek egyike, hogy csak a képesítésekkel feltöltött keretrendszert lehet elfogadni és a feltöltés folyamatának és elveinek átláthatónak kell lenniük. A keretrendszer feltöltése egy ún. besorolási eljárással kezdődik, amelynek során részletes vizsgálatok alapján születik javaslat arról, hogy egy-egy képesítés a keretrendszer melyik szintjére legyen besorolva. A javaslatot aztán a megfelelő hatóságok jóváhagyják. A projektbe bevont oktatói csoportok a felsőoktatás képesítéseinek vonatkozásában, mintavételes eljárással a felsőoktatás képesítéseinek (szintenként és képzési területenként) a 10 százalékát vizsgálták meg azonos módszertan alapján, az eredményeket standard űrlapokon rögzítve. A vizsgálatok kiterjedtek a jelenlegi képesítési szabályozók kimeneti jellegére, az azonosítható kimeneti követelmények és az MKKR szintleíró jellemzőinek részletes összevetésére, a vélelmezhető besorolási szint alatti és feletti szinttel való összevetésre (ellenpróba), a jogszabályok elemzésére, továbbá a képesítések társadalmi megítélésére, elfogadottságára. Ezek alapján kijelenthető, hogy kisebb eltérésekkel, de a vizsgált képesítések megfelelnek azoknak a szinteknek, amelyekre a hatályos jogszabályok korábban is telepítették azokat: a felsőfokú szakképzés képesítései az MKKR 5., az alapképzés (BA/BSc) képesítései az MKKR 6., a mesterképzés képesítései (MA/MSc) az MKKR 7., míg a doktori képzések képesítései az MKKR 8. szintjéhez illeszkednek. A jelzett kisebb eltéréseket, a vizsgálat egyéb eredményeit és tapasztalatait összegző jelentést a projekt nyilvánosságra hozza. Bár nem a besorolás része, fontos mozzanat az MKKR bevezetésében, hogy folyamatban van az MKKR szintjeinek részletes összevetése az EKKR szintjeivel. Ezt nevezik illesztési vagy megfeleltetési eljárásnak (referencing). Bár ez nem a projekt feladata (a megfeleltetés és az európai védési eljárás felelőse az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont az Oktatási Hivatalban), hazai és külföldi szakértők biztosításával a projekt ebben a vizsgálatban is közreműködik. 6
A teljes folyamatot a már említett minőségi kritériumok egyikének megfelelően külföldi szakértők követik figyelemmel, alkalmanként Magyarországra látogatva, és időről időre megfogalmazzák észrevételeiket, javaslataikat. A teljes folyamatról végül egy megfeleltetési jelentés (referencing report) készül magyar és angol nyelven. Ez képezi alapját a már említett európai tájékoztatásnak és részletes vitának is. A jelentés aztán nyilvánosságra kerül az EKKR honlapján és idehaza a Nemzeti Koordinációs Pont webfelületén is. Az MKKR bevezetésének természetesen számos további feltétele és lépése van még vissza, míg el nem érkezik az a pillanat, amikortól az oklevelekben, tanúsítványokban megjelenik a képesítés MKKR, illetve EKKR szintjét jelölő index. Meglehetősen terjedelmes azoknak a jogi aktusoknak a listája, amely a következő hónapokban az MKKR és az azzal szorosan együtt járó kimeneti orientáció felsőoktatásban való érvényesítéséhez szükséges tennivalókat tartalmazza. A nem-formális és informális tanulás validációja, elismerése Az előzményprojekt egyik produktumaként részletes javaslat született egy validációs modell és eljárásrend kialakítására a felsőoktatás számára. Egyben ajánlás készült arra vonatkozóan, hogy a validáció felsőoktatási bevezetésére fokozatosan, differenciáltan és önkéntes, érdekeltségi alapon kerüljön sor (szemben a korábban tervezett kötelező és általánosan minden intézményre kiterjedő móddal). A projekt 2. üteme azt a célt tűzte ki, hogy az intézményi bevezetés előkészítését segítendő, képzési területi és intézményi specifikációkat igyekszik feltárni és megfogalmazni a validációra vonatkozóan. A korábban említett oktatói munkacsoportok és a referenciaintézmények ilyen irányú munkálatainak eredményeképp megfogalmazódtak képzési területi és intézményi szempontok, ezek azonban azt mutatják, hogy nincsenek olyan jelentős eltérések és specifikumok, mint amelyet korábban a projekt tervezői valószínűsítettek. Mivel az előzményprojekt során is érzékelhető volt a validációval kapcsolatos tartózkodó, kiváró álláspont az intézmények részéről, továbbá világossá vált, hogy a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedése nélkül a validáció nem folytatható kielégítő módon, a projekt 2. ütemében több kutatási folyamat indult az intézmények belső világának feltárására a validációs eljárás alkalmazásának 7
lehetőségeivel összefüggésben. Ezek egyike annak vizsgálata volt, hogy az ún. nem-tipikus hallgatók (mint a validáció egyik potenciális célcsoportja) felsőoktatásba történő bejutásában, illetve tanulmányi előrehaladásuk során milyen szerepe lehet a validációnak. Egy másik kutatás a tanulástámogató szolgáltatások és megoldások jelenlegi helyzetét tárta fel annak érdekében, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a validációs tanácsadás elhelyezésére. Egy harmadik kutatás az oktatók attitűdjeit vizsgálta. Az eredmények alapján folyik egy, az intézményi bevezetést és alkalmazást támogató validációs kézikönyv kidolgozása, amely a vizsgálatok eredményeit tartalmazó kutatási jelentésekkel együtt kerül majd nyilvánosságra. További tevékenységek A projekt futamidejéből még hátralévő néhány hónap folyamán kisebb szakmai anyagok, példák kialakítása mellett a fő tevékenység a projekt eredményeinek és a nyert tapasztalatoknak a disszeminációja. Ennek egyik eleme a fentebb több helyen is jelzett tájékoztató anyagok, kutatási jelentések, szakmai anyagok, ajánlások közzétételre előkészítése és nyilvánosságra hozatala, amely teljeskörűen a projekt számára Tudástár jellegűen kialakítandó webes felületen történik, a tervek szerint olyan szerkesztőségi technológiával, mely több platformon és különböző elektronikus eszközökön is könnyen hozzáférhető és olvasható formátumokban teszi elérhetővé az anyagokat. Néhány szakmai anyag, közte egy tanulmánykötet, kézikönyvek és a projekt eredményeit bővebben összefoglaló kiadvány nyomtatott formában is megjelennek. A disszemináció másik eleme olyan tájékoztató-érzékenyítő eseménysorozat tartása az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, amely nemcsak bemutatja a projekt közvetlen eredményeit és tapasztalatait, hanem alkalmat kínál arra is, hogy azoknak a tanítás és tanulás minőségének javítására történő felhasználási lehetőségeiről, illetve feltételeiről nyílt eszmecsere kezdődjön az oktatók, az oktatásszervezésért felelős alkalmazottak között. 8
A projekthez kapcsolódó fontosabb adatforrások, linkek A projekt adatai az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop413_szolgfejl Az Európai Képesítési Keretrendszer webfelülete: http://ec.europa.eu/ploteus/search/site?f[0]=im_field_entity_type%3a97 A Magyar Képesítési Keretrendszer az Oktatási Hivatal honlapján: az LLL menüpont alatt a http://www.oktatas.hu/ oldalon Az előzményprojekt anyagai: http://www.ofi.hu/tamop-413-felsooktatasi-szolgaltatasok-rendszerszintufejlesztese A projektbe bevont referenciaintézmények Budapesti Gazdasági Főiskola (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegen forgalmi Kar; szakmai vezető: Medvéné Dr. Szabad Katalin oktatási rektorhelyettes, főiskolai tanár) Debreceni Egyetem (Orvos- és Egészségtudományi Centrum; szakmai vezető: Ádány Róza centrumelnök-helyettes egyetemi tanár) Dunaújvárosi Főiskola (Informatikai Intézet; szakmai vezető: Király Zoltán intézetigazgató docens) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Pedagógiai és Pszichológiai Kar; szakmai vezető: Mészáros György intézetigazgató egyetemi adjunktus) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar; szakmai vezető: Weiszburg Tamás intézetigazgató egyetemi docens) 9
A projekt vezetői Szakmai vezető: Derényi András (tudományos munkatárs) Projektmenedzser: Fábián Péter Projekt pénzügyi vezető: Kondár Gergely Projekt szakmai asszisztensei: Zombory Júlia, Jarmaczki Enikő A projekt kulcsszakértői Bókay Antal egyetemi tanár (PTE) Fehérvári Anikó központigazgató, tudományos főmunkatárs (OFI) Sediviné Balassa Ildikó igazgató (Számalk-Szalézi Szakközépiskola) Tót Éva tanuláskutató Vámos Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) A fejlesztés-támogató szakértők koordinátora: Lukács István főiskolai tanár (ELTE) A kísérleti-fejlesztő oktatói munkacsoportok vezetői Betlehem József (dékán, egyetemi docens, PTE-ETK); Kraiciné Szokoly Mária (docens, ELTE-PPK); László Gyula (professor emeritus, PTE-KTK); Nagy Tamás (docens, tanszékvezető, SZE); Podráczky Judit (dékán, egyetemi docens, KE); Szabad Attila (szakreferens, LFZE); Varga Zsuzsa (oktatási igazgató, egyetemi docens, SZTE-TTIK). 10
A kiadvány a TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt (2012 2015) eredményeit tartalmazza. A projekt keretösszege 1,5 milliárd Ft, célja a felsőoktatás ágazati szintű megújítása, a korábbi eredmények továbbfejlesztése. A fejlesztést végző konzorcium résztvevői az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. 2014. szeptember