Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem
|
|
- György Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem A TÁMOP / kiemelt uniós projekt tevékenységei és eredményei Európai Szociális Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
2 A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének feladatai a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal által végzett tevékenységek a TÁMOP kiemelt projekt 2. ütemében A TÁMOP kiemelt projekt második üteme az első ütemben kidolgozott Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) bevezetésének felsőoktatást érintő feladatainak ellátását célozta. E feladatokat ugyanakkor tágan értelmezte: nem csak az MKKR bevezetésének technikai feladatait végezte el, de az MKKR használatbavételének a felsőoktatásban még hiányzó feltételei kiépítését is megkezdte. Ezek között van a kimenet felőli képesítés- és képzésszabályozás egyes elemeinek és feltételeinek kialakítása, a tanuló- és tanulás-orientált felsőoktatási tanítási tevékenység szakmai szempontjainak megjelenítése és terjesztése, az oktatók felkészítése e szemléletmód alkalmazására. A tanulási eredmények alkalmazása A fentiek egyik kulcseleme a tanulási eredmény használata. A közösségi és kormányközi oktatáspolitikák, amelyeknek Magyarország is alakítója, és amelyek nagymértékben befolyásolják a hazai oktatási, képzési valamint képességfejlesztési közpolitikát is, kiemelt fejlesztési területnek tekintik többek között a nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését és a nem-formális és informális tanulás validációjának, elismerésének rendszerszerű működtetését. Azonban már a kiemelt projekt első ütemének egyik fő tanulsága is az volt, hogy ezeknek a támogató eszközöknek a bevezetése és hatékony működtetése előfeltételezi a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedését, ami Magyarországon egyelőre mérsékeltnek tekinthető. Ezért a projekt második ütemében kiemelt figyelmet kapott a tanulási eredmények és használatuk megismertetése. 2
3 Az egyszerűség kedvéért általában röviden csak tanulási eredményeknek nevezett tervezett tanulási eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell tudni elvégezniük tanulási tevékenységük eredményeképpen egy sikeres tanulási szakasz teljesítése után. (Kennedy, 2007) A tanulási eredményeket általában a tudás, a megértés, a készségek, a képes ségek és az attitűdök meghatározott együtteseként jellemzik. (Adam, 2009) A tanulási eredmények alkalmasak arra, hogy segítségükkel kimeneti jellemzőket (követelménystandardokat) határozzunk meg minden szinten a képesítési keretrendszerben, országos érvényességgel; a képzési és kimeneti követelményekben (kkk), az egyes felsőoktatási képesítésekre vonatkozóan; a képzési program dokumentumaiban (a szak célja, teljesítésének helyi követelményei stb.) az egyes szakok, képzési programok vonatkozásában; a tantárgyi programokban (tematikákban) az egyes tantervi egységekre (tantárgyakra, modulokra) vonatkoztatva. A projekt keretében, többféle módszerrel, számos felsőoktatási oktató kapott felkészítést a tanulási eredmények alkalmazására, a segítségükkel történő kimenet felőli képesítésszabályozásra és képzésfejlesztésre. Több mint hetven oktató több munkacsoportban több hónapig tartó kutatás-fejlesztési folyamatban vett részt, amelynek során nemcsak a tanulási eredmények alkalmazásának történetével, színtereivel, szintjeivel és lehetőségeivel ismerkedtek meg, hanem szakértői támogatással maguk is megtanulták és begyakorolták tanulási eredmények írását. Mindennek során pedig kidolgozták a felsőoktatás képzési területeinek kimeneti szintleíró jellemzőit tanulási eredményekben megfogalmazva. 3
4 Ugyanezek az oktatók saját kollégáiknak saját anyaintézményükben több alkalommal tartottak olyan háttérbeszélgetéseket, érzékenyítő tájékoztatókat, ahol a tanulási eredményekkel kapcsolatos ismereteken túl saját, a kutató-fejlesztő tevékenység során szerzett tapasztalataikat is megosztották a résztvevőkkel. Több mint 200 oktató vett részt legalább három alkalommal ezeken az eseményeken, és további száz egy-két alkalommal. Az oktatók kutató-fejlesztő munkájával párhuzamosan öt felsőoktatási intézményben mint referenciahelyen folytak olyan kísérleti fejlesztések, amelyek egymásra épülő két képzési program felülvizsgálatát, átalakítását célul tűzve vizsgálták a tanulási eredmények alkalmazásának, a kimeneti megközelítésnek a lehetőségeit és következményeit. Eredményeiket, tapasztalataikat jelentésekben rögzítették. E folyamatokat is külső szakértők támogatták. Emellett a folyamatok monitorozására is sor került, amelynek tanulságait monitor-jelentések tartalmazzák. Mind az intézmények, mind a támogatásban és monitorozásban részt vevő szakértők számos fórumon számoltak be eredményeikről és tapasztalataikról, és e beszámolókat az ősz során továbbiak követik az eredmények minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. A jelentések és beszámolók írásos anyagai a projekt Tudástárában válnak elérhetővé. Képzési területek kimeneti szintleíró jellemzői A projekt a felsőoktatás képesítéseinek és rajtuk keresztül a képzési programok kimenet felőli újragondolásának előkészítéseként a fent már említett oktatói munkacsoportok bevonásával kidolgozta az egyes képzési területek kimeneti leíró jellemzőit (követelmény-standardjait) a felsőoktatásban releváns négy MKKR-szintre (5 8.). E kimeneti jellemzők olyan, az MKKR szintleírásainál részletesebb és az adott diszciplína vonatkozásában specifikusabb leírások, amelyek ugyanakkor a képzési területhez sorolt képesítések (szakok) mindegyikére érvényesíthetők, azaz nem tartalmaznak képesítés szintű sajátosságokat. A képzési területi szintleíró jellemzők alkalmasak az egyes képesítések MKKR-be sorolásának támogatására, ugyanakkor az egyes képesítések (és az azokat szabályozó kkk) tartalmi-kimeneti felülvizsgálatát is orientálhatják, támogathatják. A képzési területi érvény mellett a leírások kidolgozása során kialakult a felsőoktatás egészére területfüggetlenül érvényes általános kompetenciák strukturált 4
5 és szintezett leírása is. Ezek egyfelől az egyes képzési területeken elsajátítandó szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános, komplex kompetenciák (ide tartozik a folytonos, reflektív önfejlődés és szakmai szocializáció; a nyelvi kommunikáció mind az anyanyelv, mind az idegennyelv vonatkozásában; az infokommunikációs eszközök, funkciók, hálózatok ismerete, alkalmazása; a problémaérzékenység, kritikus gondolkodás és kreativitás; valamint a társas kompetenciák, együttműködési készségek), amelyek multifunkcionális és transz-diszciplináris jellegűek, és jól-szervezettségük révén a téma- vagy tartalomspecifikus szakértelem alapját adják; másfelől olyan személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motivációk tartoznak ebbe a körbe, amelyek részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében (ide tartozik a környezet- és egészségtudatos magatartás; a nemzeti kultúra és európaiság értékeihez való viszony; az aktív állampolgári léthez szükséges műveltség; valamint a szakmai etika normáinak elfogadása, vállalása, képviselete és közvetítése). A kidolgozott képzési területi leírásokat külső szakértők értékelték, majd több fordulós konzultációsorozat kezdődött róluk a felsőoktatás szakmai testületeinek és külső érintettjeinek, a különböző szakmai szervezetek képviselőinek részvételével. Ezeknek a konzultációknak a tanulságai a leírások további pontosítását eredményezték. Mind az oktatói munkacsoportokban zajló folyamatok, mind a referenciaintézményekben zajló fejlesztések világossá tették a résztvevők számára, hogy a kimenet felőli megközelítés, a tanulási eredmények alkalmazása, valamint az MKKR bevezetésének egyes szakaszai elengedhetetlenné teszik a külső és belső minőségbiztosítási folyamatok és szempontok újragondolását és átalakítását. Miközben az akkreditáció értékelési szempontjai között megjelentek a hallgatók kimeneti kompetenciáinak biztosítására vonatkozó elemek, további lépések szükségesek a szempontok átalakításán túl a szabályozás, a jogalkotás terén is. A képzési területi kimeneti leírások, illetve a munka során nyert tapasztalatok és az ezek alapján létrejövő ajánlások a projekt tudástárában és nyomtatott formában kerülnek majd a szélesebb nyilvánosság elé. 5
6 A képesítések besorolása Az MKKR mindaddig egy üres váz, ameddig abba a képesítések feltöltése meg nem történik. Hatályba léptetését pedig megelőzi egy, az egyes nemzeti keretrendszerek közötti átválthatóság biztosítására, összehasonlítására létrehozott Európai Képesítési Keret (EKKR) tanácsadó testületének elfogadó nyilatkozata, amely egy részletes bemutatás és vita nyomán születik meg. Az elfogadó nyilatkozat kiadásának mára számtalan minőségi kritériuma alakult ki, amelyet az egyes, nemzeti keretrendszert bevezető országok igyekeznek betartani a kölcsönös bizalom fenntartása érdekében. Ezek egyike, hogy csak a képesítésekkel feltöltött keretrendszert lehet elfogadni és a feltöltés folyamatának és elveinek átláthatónak kell lenniük. A keretrendszer feltöltése egy ún. besorolási eljárással kezdődik, amelynek során részletes vizsgálatok alapján születik javaslat arról, hogy egy-egy képesítés a keretrendszer melyik szintjére legyen besorolva. A javaslatot aztán a megfelelő hatóságok jóváhagyják. A projektbe bevont oktatói csoportok a felsőoktatás képesítéseinek vonatkozásában, mintavételes eljárással a felsőoktatás képesítéseinek (szintenként és képzési területenként) a 10 százalékát vizsgálták meg azonos módszertan alapján, az eredményeket standard űrlapokon rögzítve. A vizsgálatok kiterjedtek a jelenlegi képesítési szabályozók kimeneti jellegére, az azonosítható kimeneti követelmények és az MKKR szintleíró jellemzőinek részletes összevetésére, a vélelmezhető besorolási szint alatti és feletti szinttel való összevetésre (ellenpróba), a jogszabályok elemzésére, továbbá a képesítések társadalmi megítélésére, elfogadottságára. Ezek alapján kijelenthető, hogy kisebb eltérésekkel, de a vizsgált képesítések megfelelnek azoknak a szinteknek, amelyekre a hatályos jogszabályok korábban is telepítették azokat: a felsőfokú szakképzés képesítései az MKKR 5., az alapképzés (BA/BSc) képesítései az MKKR 6., a mesterképzés képesítései (MA/MSc) az MKKR 7., míg a doktori képzések képesítései az MKKR 8. szintjéhez illeszkednek. A jelzett kisebb eltéréseket, a vizsgálat egyéb eredményeit és tapasztalatait összegző jelentést a projekt nyilvánosságra hozza. Bár nem a besorolás része, fontos mozzanat az MKKR bevezetésében, hogy folyamatban van az MKKR szintjeinek részletes összevetése az EKKR szintjeivel. Ezt nevezik illesztési vagy megfeleltetési eljárásnak (referencing). Bár ez nem a projekt feladata (a megfeleltetés és az európai védési eljárás felelőse az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont az Oktatási Hivatalban), hazai és külföldi szakértők biztosításával a projekt ebben a vizsgálatban is közreműködik. 6
7 A teljes folyamatot a már említett minőségi kritériumok egyikének megfelelően külföldi szakértők követik figyelemmel, alkalmanként Magyarországra látogatva, és időről időre megfogalmazzák észrevételeiket, javaslataikat. A teljes folyamatról végül egy megfeleltetési jelentés (referencing report) készül magyar és angol nyelven. Ez képezi alapját a már említett európai tájékoztatásnak és részletes vitának is. A jelentés aztán nyilvánosságra kerül az EKKR honlapján és idehaza a Nemzeti Koordinációs Pont webfelületén is. Az MKKR bevezetésének természetesen számos további feltétele és lépése van még vissza, míg el nem érkezik az a pillanat, amikortól az oklevelekben, tanúsítványokban megjelenik a képesítés MKKR, illetve EKKR szintjét jelölő index. Meglehetősen terjedelmes azoknak a jogi aktusoknak a listája, amely a következő hónapokban az MKKR és az azzal szorosan együtt járó kimeneti orientáció felsőoktatásban való érvényesítéséhez szükséges tennivalókat tartalmazza. A nem-formális és informális tanulás validációja, elismerése Az előzményprojekt egyik produktumaként részletes javaslat született egy validációs modell és eljárásrend kialakítására a felsőoktatás számára. Egyben ajánlás készült arra vonatkozóan, hogy a validáció felsőoktatási bevezetésére fokozatosan, differenciáltan és önkéntes, érdekeltségi alapon kerüljön sor (szemben a korábban tervezett kötelező és általánosan minden intézményre kiterjedő móddal). A projekt 2. üteme azt a célt tűzte ki, hogy az intézményi bevezetés előkészítését segítendő, képzési területi és intézményi specifikációkat igyekszik feltárni és megfogalmazni a validációra vonatkozóan. A korábban említett oktatói munkacsoportok és a referenciaintézmények ilyen irányú munkálatainak eredményeképp megfogalmazódtak képzési területi és intézményi szempontok, ezek azonban azt mutatják, hogy nincsenek olyan jelentős eltérések és specifikumok, mint amelyet korábban a projekt tervezői valószínűsítettek. Mivel az előzményprojekt során is érzékelhető volt a validációval kapcsolatos tartózkodó, kiváró álláspont az intézmények részéről, továbbá világossá vált, hogy a tanulási eredmények alkalmazásának elterjedése nélkül a validáció nem folytatható kielégítő módon, a projekt 2. ütemében több kutatási folyamat indult az intézmények belső világának feltárására a validációs eljárás alkalmazásának 7
8 lehetőségeivel összefüggésben. Ezek egyike annak vizsgálata volt, hogy az ún. nem-tipikus hallgatók (mint a validáció egyik potenciális célcsoportja) felsőoktatásba történő bejutásában, illetve tanulmányi előrehaladásuk során milyen szerepe lehet a validációnak. Egy másik kutatás a tanulástámogató szolgáltatások és megoldások jelenlegi helyzetét tárta fel annak érdekében, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a validációs tanácsadás elhelyezésére. Egy harmadik kutatás az oktatók attitűdjeit vizsgálta. Az eredmények alapján folyik egy, az intézményi bevezetést és alkalmazást támogató validációs kézikönyv kidolgozása, amely a vizsgálatok eredményeit tartalmazó kutatási jelentésekkel együtt kerül majd nyilvánosságra. A felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés automatizálása és a hallgatói támogatási idő számítása a FIR-ben A projekt keretében folyt a felsőoktatási információs rendszer (továbbiakban: FIR) továbbfejlesztése is, amely ennek során két új, az ágazat számára fontos modullal bővült: a felsőoktatási ágazati statisztikai modullal, valamint a hallgatók felhasznált támogatási féléveit számító modullal. A felsőoktatási ágazati statisztikai modul E fejlesztés előtt a felsőoktatási szektorban a statisztikai adatgyűjtés az egyetemek és főiskolák bevallása alapján állt össze. A tanulmányi rendszerekben tárolt oktatói és hallgatói adatok alapján az intézmények egy komplex táblázatrendszert töltöttek ki, melyet kinyomtattak és aláírattak az intézmény vezetőjével. A projekt keretében történt fejlesztés lényege, hogy a tanulmányi rendszerek a FIR személyi nyilvántartása felé adatot közölnek a hallgatókról és oktatókról, mely adatokat a FIR a statisztikai adatlapok igényének megfelelően összesít és az intézmények számára megjelenít. 8
9 A FIR statisztikai moduljának egyik fontos újdonsága, hogy az intézményektől nem vár külön statisztikai adatközlést, hanem a törvény által kötelezett FIR adatszolgáltatás alapján, külön munka nélkül készülhetnek el a statisztikai adattáblák. A statisztikai modul másik fontos nóvuma, hogy a főiskolák és egyetemek egy online felületen nyomon követhetik azt, hogy az aktuális időpontban éppen hogy áll a statisztikai adatközlésük, egy adott táblázat adott cellájában mely hallgatók vagy oktatók kerültek beszámításra, melyek nem, és ha nem, mi az oka a kimaradásuknak. E naprakész betekintési felület és a hibák pontos nyomon követése azért fontos, mert lehetőséget biztosít az intézményeknek a hibák tanulmányi rendszerben történő javítására és a javított adatok FIR felé történő újraküldésére. E működési mechanizmus az egyetemeket és főiskolákat a saját tanulmányi nyilvántartásuk tisztítására, pontosítására ösztönzi. A fent leírt statisztikai adatgyűjtési rendszer eredményeképpen gyorsan, az adattisztítás egyszeri munkáján kívül külön ráfordítás nélkül, pontos adatok szerezhetők a felsőoktatásról. A októberi és márciusi létszámstatisztika, valamint a januári oklevél-statisztika ilyen módszerrel készült. Az intézményi adattisztítás eredményeképpen a hibás adatok az egy ezreléket sem érték el. A projekt keretében megvalósult másik fontos fejlesztés eredménye, hogy idén ősztől már a beiratkozást illetve a beiratkozás FIR-be történő bejelentését követő nap a főiskola vagy egyetem a FIR-en keresztül egy pontos tájékoztatást kap arról, hogy az adott hallgató a korábbi felsőoktatási tanulmányai alatt hány félév erejéig részesült állami támogatásban. A támogatási időt számító algoritmus összeszámolja a FIR-ben bent levő korábbi tanulmányok során felhalmozott állami támogatott, vagy állami ösztöndíjas féléveket függetlenül attól, hogy azt melyik felsőoktatási intézményben végezte a hallgató. E modul külön figyelmet fordít arra, hogy a támogatási idő számítására vonatkozó jogszabályok hogyan változtak és az adott időpontban folytatott tanulmányi félév vonatkozásában az akkor érvényes szabályozás alapján számol. Például volt időszak, amikor ha egy képzés harmadik félévéig egy másik képzést kezdett el a hallgató, és mindkettőt állami támogatás mellett, akkor a párhuzamosan elhasznált félévek egyként számítottak kettő helyett. Ma már ez nincs így, de a FIR képes ezen időszakok között a jogszabályváltozások követésével különbséget tenni és pontosan kiszámítani, hogy a mindenkori szabályok alapján ki hány félévet használt el. E funkciót a felsőoktatási hallgatók az ügyfélkapus regisztrációt követően elérhetik a magyarorszag.hu oldalon a felsőoktatási információs rendszer adatai között. 9
10 A magyar állami ösztöndíjasok tanulmányi nyomonkövetését támogató szoftver fejlesztése A magyar állami ösztöndíj-konstrukció azt jelenti, hogy a hallgató tanulmányi költségeit az állam állja, viszont a hallgató cserében az adott képzésen a miniszteri rendeletben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell, hogy szerezzen, továbbá az oklevélszerzést követő húsz esztendő alatt az állam által támogatott félévekkel azonos időtartamig hazai munkaviszonyt kell folytatnia. Például egy 8 féléves tanító alapképzési szakon 12 félév alatt kell oklevelet szerezni, és ha ezt a hallgató például 10 félév alatt teljesíti, akkor az oklevélszerzést követő húsz évben legalább 10 félévet, azaz öt évet kell hazai munkaviszonyban eltöltenie. Amennyiben a hallgató nem szerez oklevelet, akkor a képzésének önköltsége felét vissza kell térítenie az államnak. Ha pedig oklevelet szerez, de nem teljesíti a hazai munkaviszony kötelezettségeit, akkor az elmaradása arányában kell visszatéríteni az államnak a képzése önköltségét. Az Oktatási Hivatal felel a magyar állami ösztöndíj nyilvántartásáért. A tanulmányi szakaszban a hallgató által igénybe vett állami ösztöndíjas félévek nyilvántartását a Hivatal a FIR adataira támaszkodva egy külön nyilvántartásban, a hallgatói ösztöndíj nyilvántartásban (továbbiakban: HÖSZ) végzi. A HÖSZ egy olyan nyilvántartó program, melynek segítségével a hallgatóknak az egy képzéshez tartozó ösztöndíjas féléveiről az adatok rendezetten összegyűlnek, azokból a program támogatásával egyszerűen lehet évenkénti tájékoztató leveleket, ún. egyenlegközlőket, valamint az oklevélszerzési kötelezettség teljesítése és nem teljesítése esetén kötelezettséget megállapító határozatokat létrehozni. A HÖSZ program fejlesztése e projekt keretében zajlott. A HÖSZ egy olyan program, mely a FIR-ből átvett, a hallgató adott képzésére vonatkozó adatok összesítésére képes, továbbá az adott adatok értelmezése által képes megállapítani például, hogy egy adott hallgató képzésén lejárt a képzési idő másfélszerese, lejárt az oklevélszerzésre rendelkezésre álló idő. A program azt is képes megállapítani ez esetben, hogy történt-e oklevélszerzés, és így 10
11 milyen tartalmú határozatot kell hozni a hallgató kötelezettségét illetően. Ez az adatagg regáló értelmező és határozathozatalt támogató program több okból is szükséges és hasznos. Egyrészt mert már több mint százötvenezer hallgató érintett a magyar állami ösztöndíj-konstrukcióban és e tömeg felsőoktatási tanulmányi útjának pontos nyomon követése program nélkül szinte lehetetlen; másrészt mert e tömeg számára a határozathozatal és a kérelmekre adott válaszok elkészítése speciális informatikai támogatás nélkül óriási hivatali apparátust igényel. A szoftver és adatbázis tehát egy pontos közszolgálatot tesz lehetővé, valamint takarékos emberi erőforrás-felhasználást. További tevékenységek A projekt futamidejéből még hátralévő néhány hónap folyamán kisebb szakmai anyagok, példák kialakítása mellett a fő tevékenység a projekt eredményeinek és a nyert tapasztalatoknak a disszeminációja. Ennek egyik eleme a fentebb több helyen is jelzett tájékoztató anyagok, kutatási jelentések, szakmai anyagok, ajánlások közzétételre előkészítése és nyilvánosságra hozatala, amely teljeskörűen a projekt számára Tudástár jellegűen kialakítandó webes felületen történik, a tervek szerint olyan szerkesztőségi technológiával, mely több platformon és különböző elektronikus eszközökön is könnyen hozzáférhető és olvasható formátumokban teszi elérhetővé az anyagokat. Néhány szakmai anyag, közte egy tanulmánykötet, kézikönyvek és a projekt eredményeit bővebben összefoglaló kiadvány nyomtatott formában is megjelennek. A disszemináció másik eleme olyan tájékoztató-érzékenyítő eseménysorozat tartása az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, amely nemcsak bemutatja a projekt közvetlen eredményeit és tapasztalatait, hanem alkalmat kínál arra is, hogy azoknak a tanítás és tanulás minőségének javítására történő felhasználási lehetőségeiről, illetve feltételeiről nyílt eszmecsere kezdődjön az oktatók, az oktatásszervezésért felelős alkalmazottak között. 11
12 A projekthez kapcsolódó fontosabb adatforrások, linkek A projekt adatai az Oktatási Hivatal honlapján: Az Európai Képesítési Keretrendszer webfelülete: A Magyar Képesítési Keretrendszer az Oktatási Hivatal honlapján: az LLL menüpont alatt a oldalon Az előzményprojekt anyagai: A projektbe bevont referenciaintézmények Budapesti Gazdasági Főiskola (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegen forgalmi Kar; szakmai vezető: Medvéné Dr. Szabad Katalin oktatási rektorhelyettes, főiskolai tanár) Debreceni Egyetem (Orvos- és Egészségtudományi Centrum; szakmai vezető: Ádány Róza centrumelnök-helyettes egyetemi tanár) Dunaújvárosi Főiskola (Informatikai Intézet; szakmai vezető: Király Zoltán intézetigazgató docens) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Pedagógiai és Pszichológiai Kar; szakmai vezető: Mészáros György intézetigazgató egyetemi adjunktus) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar; szakmai vezető: Weiszburg Tamás intézetigazgató egyetemi docens) 12
13 A projekt vezetői Szakmai vezető: Derényi András (tudományos munkatárs) A FIR továbbfejlesztés szakmai irányítója: Stéger Csilla főosztályvezető (Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztály) Projektmenedzser: Fábián Péter Projekt pénzügyi vezető: Kondár Gergely Zombory Júlia (szakmai asszisztens) Jarmaczki Enikő (szakmai asszisztens) A projekt kulcsszakértői Bókay Antal egyetemi tanár (PTE) Fehérvári Anikó központigazgató, tudományos főmunkatárs (OFI) Sediviné Balassa Ildikó igazgató (Számalk-Szalézi Szakközépiskola) Tót Éva tanuláskutató Vámos Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) A fejlesztés-támogató szakértők koordinátora: Lukács István főiskolai tanár (ELTE) A kísérleti-fejlesztő oktatói munkacsoportok vezetői Betlehem József (dékán, egyetemi docens, PTE-ETK); Kraiciné Szokoly Mária (docens, ELTE-PPK); László Gyula (professor emeritus, PTE-KTK); Nagy Tamás (docens, tanszékvezető, SZE); Podráczky Judit (dékán, egyetemi docens, KE); Szabad Attila (szakreferens, LFZE); Varga Zsuzsa (oktatási igazgató, egyetemi docens, SZTE-TTIK). 13
14 A kiadvány a TÁMOP / kiemelt uniós projekt ( ) eredményeit tartalmazza. A projekt keretösszege 1,5 milliárd Ft, célja a felsőoktatás ágazati szintű megújítása, a korábbi eredmények továbbfejlesztése. A fejlesztést végző konzorcium résztvevői az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft szeptember
Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem
Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem A TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 kiemelt uniós projekt tevékenységei és eredményei Európai Szociális Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE A Magyar Képesítési
RészletesebbenAZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE
AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és
RészletesebbenAZ MKKR ÉS A TANULÁSI
AZ MKKR ÉS A TANULÁSI EREDMÉNYEK SZEREPE AZ EGYMÁSRA ÉPÜLŐ KÉPZÉSI SZINTEK ÖSSZEHANGOLÁSÁBAN DERÉNYI ANDRÁS [OFI] Kérdésfelvetés, tartalom Szintek összehangolása? TÁMOP413 tanulsága: a különböző szinteken
RészletesebbenÁltalános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenAz EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.
Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenA Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI AZ INTÉZMÉNYI KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt feladatai: A tanfelügyeleti
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenA pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai
RészletesebbenAz Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink
RészletesebbenA felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása
A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A szakmai programkövetelmények szakszerű összeállítása Pécs, 2016. október 25. Dr. habil Móré Mariann egyetemi docens, felnőttképzési szakértő,
RészletesebbenA felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)
A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN
JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására
Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére
RészletesebbenA pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása
A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER SZEKCIÓ AZ OKTATÁSI HIVATAL PROJEKTIGAZGATÓSÁG SZEKCIÓJA 2015.
RészletesebbenAZ OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK RENDJE
AZ OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK RENDJE 2005 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa, a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv) és a
RészletesebbenA felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata
A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények
RészletesebbenA GINOP KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN
A GINOP-6.1.7-17 - KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN Előadó: Vavró Márta projektmenedzser Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.1.7-17-2018-00001 E-mail cím: ginop617@nive.hu
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN
AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2014.
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
RészletesebbenAz ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a
Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,
RészletesebbenA TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva
A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TÁMOP 4.1.2-B projekt hátterében álló tényezők Szakmai és szervezeti keretek kiépülése a pedagógusok
RészletesebbenA KÖZSZOLGÁLATI ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓI JOGÁLLÁS, HALLGATÓI PÉNZÜGYEK, DIÁKHITEL
A KÖZSZOLGÁLATI ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓI JOGÁLLÁS, HALLGATÓI PÉNZÜGYEK, DIÁKHITEL Rakonczay Éva Gazdasági Igazgató Budapest, 2014. január 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév
Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,
RészletesebbenHELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N
HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N DR. BETLEHEM JÓZSEF, DR. DEUTSCH KRISZTINA Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002
RészletesebbenA pedagógus-továbbképzési rendszer formai és tartalmi megújulása
A pedagógus-továbbképzési rendszer formai és tartalmi megújulása A köznevelést támogató, megújuló pedagógus-továbbképzési rendszer 2015. NOVEMBER 13. Bogdány Zoltán, Mondolat Iroda A porosz hagyaték Az
RészletesebbenMinőségfejlesztési kézikönyv
Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete
RészletesebbenTájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára
Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú
RészletesebbenJelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre
Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN
A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN Selmeczi Zoltán FŐOSZTÁLYVEZETŐ SALGÓTARJÁNI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT OKTATÁSI HIVATAL PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK MIÉRT ÉPPEN A POK-ok? A nemzeti
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenKONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenStipendium Hungaricum
Stipendium Hungaricum Pályázatíró szeminárium 2015. április 13. Dobos Gábor, csoportvezető Témák Jogszabályváltozás A program tervezett menetrendje Pályázati feltételek Pályázati űrlap Bírálati szempontrendszer
RészletesebbenMelléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai
Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett
RészletesebbenA költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei
A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei 1. Átsorolás az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százaléka miatt A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁSOK ME Munkatársi igény, elégedettség és szolgáltatási mérés
Eötvös Loránd Tudományegyetem MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁSOK ME 1.7.5. Munkatársi igény, elégedettség és szolgáltatási mérés Készítette: ELTE Minőségügyi Iroda Verzió/kiadás dátuma: 1/2018.06.08. Jóváhagyta: Minőségfejlesztési
RészletesebbenA MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN
A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenProf. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C
Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPOT ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ DOKUMENTUMMÁSOLATOKAT
ELTE PPK Intézmény elérhetősége: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Telefon: (1) 461-4500 Fax: (1) 461-4586 E-mail: felvinfo@ppk.elte.hu Honlap: http://www.ppk.elte.hu Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetőség:
RészletesebbenA KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN TÁMOP-4.2.2.D A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI IKT eszközökkel támogatott, formális tanulási kereteket támogató
RészletesebbenProjektindító rendezvény
A GINOP 5.2.5-16-2016-00001 GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK CÍMŰ KIEMELT PROJEKT Projektindító rendezvény Készítette: Fodorné Nagy Katalin 2016. november 22. A GINOP-5.2.5-16 KIEMELT PROJEKT
RészletesebbenTÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt
TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és
RészletesebbenKÉPZÉSFEJLESZTÉS ALPROJEKT
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Szeged. 2015. június 23 KÉPZÉSFEJLESZTÉS ALPROJEKT Homoki-Nagy Mária Varga Zsuzsanna PROJEKT ELEMEK 1. Oktatási együttműködés a mérnökiinformatika, a pedagógusképzés és
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szakirányú továbbképzések - a nem szakrendszerű oktatás módszertana (Esti) () - a pedagógia gyakorlat kutatása, fejlesztése (Esti) () - család-iskola
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu
AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
RészletesebbenDigitális kompetenciák, digitális munka
Digitális kompetenciák, digitális munka Internet Hungary 2016 Bay Gábor Európai és hazai eszközök szintjeinek összevetése Európai eszközök A KER szintjei (Közös Európai Referenciakeret) Hazai eszközök
RészletesebbenA mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag
RészletesebbenA bölcsészkari intézkedési terv sarokpontjai
A bölcsészkari intézkedési terv sarokpontjai DPR intézményi szakmai fórum 2011. április 12. Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktus, osztályvezető (BTK PIKO) Stratégiai cél: 1. cél: Képzésfejlesztés, tananyagfejlesztés
Részletesebben2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN
2/2007. számú Dékáni Utasítás A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN ELŐZMÉNYEK A PTE Foglalkoztatási Követelményrendszerének 162.. (2) bekezdése kimondja: E szabályzat
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015
RészletesebbenERASMUS pontozási rendszer és kari kritériumok Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2012/2013-es tanév
ERASMUS pontozási rendszer és kari kritériumok Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2012/2013-es tanév A pontozási rendszer A pontozási rendszerben összesen 100 pont szerezhető. A pályázó pontszámát tanulmányi
RészletesebbenGINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető
GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások ismertető A GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások projekt A projekt célja: A GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. 1. Képzési program megnevezése TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSFEJLESZTÉS. 2. A képzés célcsoportja
Tanulási Eredmény Alapú Képzésfejlesztő Műhely a en KÉPZÉSI PROGRAM 1. Képzési program megnevezése TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSFEJLESZTÉS 2. A képzés célcsoportja A képzés a en folyó oktatásban résztvevő
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenA 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére
A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?
RészletesebbenIFRS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ
ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN NYILVÁNTARTOTT IFRS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ OKJ 55 344 05 szakképesítés-ráépülés 1 KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Készüljön fel a változásokra Ön is, és szerezze meg az IFRS mérlegképes könyvelő
RészletesebbenKERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
KERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 2013 KERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés
RészletesebbenDPR SZABÁLYZATA. (Jelen szabályzatot a Szenátus 38/2018. (XII.12.) számú határozatával elfogadta)
DPR SZABÁLYZATA (Jelen szabályzatot a Szenátus 38/2018. (XII.12.) számú határozatával elfogadta) 2018 Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Oktatási Igazgatóság Kalóné Szűcs Erzsébet oktatási Igazgató Jogi
RészletesebbenIPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés
IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony
RészletesebbenBudapest, 2013. október 25.
Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
RészletesebbenAz OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában
Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése A projekt tervezett szakmai tevékenységei 1 Fejlesztési igények felmérése Országos módszertani és képzésfejlesztési
RészletesebbenA Szolnoki Főiskola pályakövetési tevékenységének rendje (AR/DPR Szabályzat)
A Szolnoki Főiskola pályakövetési tevékenységének rendje (AR/DPR Szabályzat) 2012 A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a rektor kezdeményezésére a Főiskola és jogelődjeinek képzésein
RészletesebbenA ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)
A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.
RészletesebbenKezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
RészletesebbenSZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina
SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER Fodorné Tóth Krisztina toth.krisztina4@pte.hu Helyzetkép és a PTE Intézményi szintű, jellemzően műszaki és
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenAL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia
AL AGENDA Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt Mellearn országos konferencia 2019. 04. 25. Vedovatti Anildo Tartalom. 0 1 A Tanács ajánlása Új lehetőségek
RészletesebbenFelkészülés a referencia-intézményi szolgáltatás ellátására
TÁMOP 5900 5900 Eötvös Eötvös tér 2 tér 2 A támogatás összege: 3.863.453 Ft Fizikai megvalósítás: 2012.03.01. 2012. 10.31. A projektmenedzsment tagjai: Gombkötő Valéria projektmenedzser Kabódi Mihályné
RészletesebbenMELLearN Konferencia Szegeden
9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,
RészletesebbenMINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁSOK
Eötvös Loránd Tudományegyetem MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁSOK ME 1.7.6. Hallgatói igény és elégedettségmérés Készítette: Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda Verzió/kiadás dátuma: 1/2017.11.10. Jóváhagyta: Minőségfejlesztési
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenBudapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna
Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna Terminológia Képesítés: Egy értékelési és hitelesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor egy arra felhatalmazott,
RészletesebbenA pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai
A pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai Frissdiplomások a munkaerőpiacon műhelykonferencia Pécsi Tudományegyetem Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. 2012. október 25. A felsőoktatási
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE cím elnyerésére, a pedagógusképzésben való partneri együttműködésre. A sikeres
Részletesebben105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami
Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan
RészletesebbenMagyar könyvtárosok Kárpátmedencei. hálózata
Magyar könyvtárosok Kárpátmedencei továbbképző hálózata A hőskor 2000-es évek eleje kísérleti időszak 2004. Könyvtárosok VI. világtalálkozója, kerekasztal-beszélgetés az MKE rendezésében együttműködés
RészletesebbenEgyetemi Számítóközpont
Adminátor a Dzsungelben Felsőoktatás: OSAP adatszolgáltatás, hallgatói támogatási idő Kövesi-Nagy Dániel SZTE Számítóközpont ETR-menedzsment informatikai munkatárs A bürokratikus dzsungel Törvényalkotó,
RészletesebbenA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Dr. Farkas Katalin Budapest, 2008. szeptember 30. Minőség és partnerség Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenAz LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és
Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség
RészletesebbenZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK
ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: zenekultúra (Music Culture) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése -
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063
TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Az oktatással szembeni elvárások Gazdaság részéről Képzettségi szint növekedése Élethosszig
Részletesebben