Keresse ki és jegyezze meg milyen tényezők befolyásolják a visszarugózás mértékét! Tanulmányozza a 2.3.12. ábrát! Figyelje meg a függvény görbéinek a változását! A visszarugózás mértéke A visszarugózás mértékét (β) a gyakorlat számára elegendő pontossággal az alábbi összefüggésekből határozhatjuk meg (2.3.12. ábra): 2.3.12. ábra A K visszarugózási tényező a hajlítási sugár lemezvastagság hányados függvényében különböző anyagminőségek esetén 1. V alakú hajlításnál: Ahol: w a szerszám nyílása K visszarugózási tényező; 2. U alakú hajlításnál: tgβ r' + 0,5 s α K = = r + 0,5 s α' v w R K s E m K = 1 x, ahol az x az r/s viszonytól függő tényező tgβ u w R = 0,75 K s E m 2.32) (2.33) (2.34) Tanulmányozza/végezze el az alábbi példák alapján a visszarugózás mértékének számítását azonos technológiai paraméterekkel! Elemezze és hasonlítsa össze a kapott eredményeket! Pl: Határozza meg a visszarugózás mértékét s=1mm vastag Al99,5 lágy állapotú alumíniumlemez 5 mm sugárban 90 o -ra történő hajlításánál. Adatok: A szerszám nyílása 30 mm Az anyag szakítószilárdsága 70 N/mm 2 Az anyag rugalmassági modulusza 70 000 N/mm 2 13
A számítások elvégzéséhez szükséges a K 2.3.12. ábrából való meghatározására. Az r/s viszony 5 így a diagramból K~0,98. A 2.33. összefüggés alapján tgβ v meghatározása: w Rm 30 70 tgβv = 0,375 = 0,01148 β ~ 0, 66 K s E 0,98 1 70000 Pl: Határozza meg a visszarugózás mértékét s=1mm vastag AlCuMg kiválásosan keményített ötvözött alumíniumlemez 5mm sugárban 90 o -ra történő hajlításánál. Adatok: A szerszám nyílása 30 mm Az anyag szakítószilárdsága 350 N/mm 2 Az anyag rugalmassági modulusza 80 000 N/mm 2 A számítások elvégzéséhez szükséges a K 2.3.12. ábrából való meghatározására. Az r/s viszony 5 így a diagramból K~0,83. A 2.33. összefüggés alapján tgβ v meghatározása: w Rm 30 350 tgβv = 0,375 = 0,0593 β ~ 3, 4 K s E 0,83 1 80000 A két példát összehasonlítva látható, hogy csak az anyagminőséget megváltoztatva a visszarugózás szöge lényegesen megváltozott. Ennek következménye, hogy különböző anyagminőség esetén mindig más a túlhajlítás mértéke. A hajlított munkadarab rugalmas képlékeny alakváltozásának korrektebb analíziséből a levezetést mellőzve a visszarugózás szöge a következő összefüggésből is meghatározható: 3 kfköz. r β = + 1 α E s (2.35) Gyűjtse ki és jegyezze meg milyen tényezők befolyásolják a visszarugózás mértékét! A visszarugózás mértéke sokszor csak ellenőrző kísérletekkel (hajlító próbákkal) határozható meg. A fenti összefüggések és további tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a visszarugózás mértékét az alábbi tényezők befolyásolják: - az anyag minősége (acél, alumínium, réz, stb.) - az anyag állapota (lágy, negyed-, félkemény, stb.) - a hajlítás szöge (α) - az r/s viszony (minél nagyobb az r/s, annál nagyobb a ß) - a hajlítás sebessége (a gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy excenterprésen v. hidraulikus présen dolgozik-e a hajlítószerszám.) Gyűjtse ki és tanulja meg a visszarugózás kiküszöbölésére alkalmazott különböző megoldásokat! Rajzolja le a megoldásokat bemutató ábrákat! A visszarugózás kiküszöbölése (kompenzálása) o o 14
A lemezhajlításnál cél a pontos szögben történő hajlítás. A hajlításnál jelentkező visszarugózást korrigálni kell. A visszarugózás kiküszöbölésére (mérséklésére) a legkézenfekvőbb az ún. túlhajlítás. Ez azt jelenti, hogy a lemezalkatrészre előírt α szögnél a darabot kisebb, α β szögűre hajlítjuk (2.3.13. ábra). Ez egyszögű (pl. V alakú) hajlításnál egyszerűen megoldható. Legfeljebb a visszarugózási szög mértékének bizonytalansága vagy lemezanyag adagonkénti változása okoz gondot. 2.3.13. ábra Visszarugózás kiküszöbölése módosított hajlítási szöggel α a lemezalkatrészt jellemző szög α β a szerszámok jellemző szöge ß a visszarugózási szög r a visszarugózás miatt a hajlítási módosított sugár A túlhajlítás U alakú hajlításnál mozgó szerszámelem nélkül is megoldható a hajlítóbélyeg megfelelő kialakításával. A 2.3.14. ábrán az U alakú hajlításnál az eredetileg egyenes fenékrészt egy domború szerszámmal a visszarugózás mértékének megfelelően β szöggel túlhajlítjuk. A szerszámból kivéve a munkadarabot a fenékrész visszarugózva kiegyenesedik és a két szárat visszahúzza párhuzamos helyzetbe. 2.3.14. ábra Túlhajlítás U alakú hajlításnál Vastag, ill. lágyabb lemezek esetén a visszarugózás kiküszöbölhető vasalással is. V alakú hajlításnál, ha a szerszám zárása pillanatán túl kb. ( 0,3...0,5) R e túlnyomást gyakorolunk a munkadarabra, csökken a visszarugózás mértéke (2.3.15. ábra). Igaz ez alakhibát okozhat a munkadarabon. 15
2.3.15. ábra Hajlítási sugáron történő vasalás V alakú hajlításnál U alakú hajlításnál a vasalóerő csökkentése érdekében a hajlított lemeznek csak egy részét vasaljuk meg (2.3.16. ábra). 2.3.16. ábra Vasalás U alakú hajlításnál Tanulmányozza a 2.3.17. és a 2.3.18. ábrán látható szerszámok működését! Rajzolja le a szerszámokat! Többszögű (pl. U alakú) hajlításnál a túlhajlítás rendszerint valamilyen pótlólagos mozgással valósítható meg. Ilyen megoldások a billenőtuskós (2.3.17. ábra), vagy a forgó görgős (2.3.18. ábra) szerszámokban történő hajlítás. Billenő tuskós hajlítószerszám 16
2.3.17. ábra Billenő tuskós túlhajlítás Forgógörgős hajlítószerszám 2.3.18. ábra Forgógörgős túlhajlítás 17