Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Főosztály NGM/45435-2/2015 E M L É K E Z T E T Ő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2015. december 8-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese (NGM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: dr. Adorján Richárd (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: Lipők Sándor (KÖOSZ) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint Az oldalak megszavazták, hogy 4. Egyebek napirendi pontként kerüljön sor konzultációra a szakszervezeti oldalnak az OKÉT ülések témájára és ütemezésére vonatkozó javaslatáról. A szakszervezeti oldal jelezte, hogy az OKÉT üléseken számítanak a közszféra országos érdekegyeztetésért felelős államtitkárának a részvételére. Napirend előtt: a) Dr. Adorján Richárd (NGM) tájékoztatást adott arról, hogy az OKÉT-ban a szakszervezeti oldal javaslatára lezajlott egyeztetéseket figyelembe véve a Kormány, illetve az Országgyűlés a nyugdíjkorhatár-emelésre tekintettel elfogadta a közalkalmazotti illetménytábla fizetési fokozatai számának 14-ről 17-re történő növelését egységesen valamennyi fizetési osztályban. A módosított illetménytábla 2016- ban átmenetileg a közalkalmazotti törvény mellékleteként kerül megjelenítésre, a 2016. évi költségvetési törvényben kihirdetett tábla pedig hatályon kívül helyezésre kerül. b) A szakszervezeti oldal nevében Szűcs Viktória (BDDSZ) a bérszámfejtéssel és a fizetések utalásával kapcsolatos problémákat és kérdéseket fogalmazott meg. Az új KIRA bérszámfejtés bevezetéséhez kapcsolhatóan ugyanis olyan jelzések érkeztek a szakszervezetekhez, hogy a november hónap után járó decemberi kifizetések számos esetben nem megfelelően történtek (késedelem, hiányos összeg, pontatlan bérjegyzék stb.). Kifogásolta, hogy bár már 2014-ben is tájékoztatást kértek az OKÉT-ban az eredetileg akkor bevezetésre tervezett új bérszámfejtési rendszer várható hatásairól, a kormány most végül előzetes tájékoztatás nélkül vezette be a rendszert. Kérdésként tette fel, hogy mikor kapják meg a munkavállalók az elmaradt különösen az alacsony illetmények esetében létfontosságú összegeket, ki téríti meg számukra a különböző szolgáltatók által a késedelmes utalások miatt felszámított kamatokat, bírságokat, és kik a felelősök mindezekért a munkavállalókat ért hátrányokért? Határozottan kérte az oldal nevében, hogy még decemberben történjen meg a kifizetések pótlása. Fehér József oldalügyvivő azt is kifogásolta, hogy miért decemberben, a bérfizetés szempontjából legérzékenyebb hónapban kellett az új rendszert bevezetni. Jelezte, hogy kérdéseire az oldal írásbeli választ kér a kormánytól. Dr. Adorján Richárd a Magyar Államkincstár közzétett nyilatkozatára is hivatkozva elmondta, hogy a problémák ismertek. A MÁK időben, december 2-ig elvégezte a számfejtést, a késedelem nem a MÁK hibája, a munkavállalók számára történő utalás a munkáltatók feladata. Mindazonáltal a MÁK is vizsgálja a történteket, és a honlapján megadott címen mód van a konkrét panaszok bejelentésére is. Az érintettek türelmét kérte az új rendszer bevezetésével járó gyermekbetegségekért. Jelezte, hogy az illetékes
2 vezetők felé késedelem nélkül továbbítja az elhangzott észrevételeket és kérdéseket, külön figyelemmel arra, hogy lehetőség szerint még decemberben rendeződhessenek a téves, hiányos kifizetések. c) A szakszervezeti oldal nevében Szűcs Viktória azt is szóvá tette, hogy a MÁK nem vagy csak késedelmesen utalja a szakszervezetek számára a levont szakszervezeti tagdíjakat, holott erre szerződéses kötelezettsége van. Dr. Adorján Richárd ígéretet tett az ügyben a MÁK felé az eljárásra, ehhez írásban kérte a konkrét problémák megjelölését, hogy azokat szakmailag pontosan lehessen kezelni. d) A szakszervezeti oldal nevében Fehér József kifogásolta, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülésén a Belügyminisztérium távolmaradása miatt nem került sor a közszolgálati illetménytábla nyugdíjkorhatár-emelés miatti, 3 fizetési fokozattal történő bővítéséről a tárgyalásra. A Nemzetgazdasági Minisztérium közbenjárását kérte, hogy az érdemi tárgyalás lehetősége a KÉF-en biztosítva legyen. Dr. Adorján Richárd a kormányzati oldal nevében ígéretet tett a KÉF-re vonatkozó tárgyalási igény közvetítésére az érintett tárcához. 1. napirendi pont: Konzultáció a 2016. január 1-jétől hatályos minimálbérről és garantált bérminimumról (a konzultációhoz a meghívóval kiküldésre kerültek a kormányzati oldal közszférára vonatkozó számításai, valamint a minimálbér európai uniós alakulását bemutató tájékoztató) Fekete László (NGM) kormányzati szóvivőként tájékoztatást adott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásairól, amelyek még folytatódnak. Az eddigi egyeztetések alapján a szakszervezeti konföderációk a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13%-os növekedését tartják elfogadhatónak 2016-ra, továbbá egy több évre szóló megállapodás megkötését is szükségesnek tartják. A munkaadók pedig a korábbi infláció közeli javaslatukhoz képest elmozdultak egy legfeljebb 3%-os emelés elfogadása felé. Fekete László jelezte, hogy a kormány megállapodást szeretne, annak hiányában a kormány dönt. A 2016-ra elfogadott költségvetés módosítására már nincs lehetőség, de 2016 tavaszán kezdődik a 2017. évi költségvetés tervezése, ennek keretében a VKF-ben egy hosszabb távú megállapodásról is indulhat esetleg konzultáció. Fehér József a munkavállalói oldal nevében megelégedéssel jelezte, hogy a minimálbéremelés több évnyi kérésük után első alkalommal az OKÉT-ban is napirendre kerülhetett, és hogy a kormány is érdekelt a VKF megállapodásban. Utalt arra, hogy a közszférában a kormány munkáltatói szerepkörben is érintett, továbbá arra is, hogy elgondolkoztató, miszerint már egy inflációt követő emelés is mintegy 160 ezer főt érintene ebben a szférában. A szakszervezeti oldal álláspontját a következők szerint ismertette: a munkavállalói oldal érdekelt egy hosszabb távú megállapodásban, úgy, hogy annak már a 2016. évi minimálbér is képezze a részét, 2016-ra a közszféra szakszervezetei is a minimálbér 9%-os, a kvalifikáltabb munkaerő számára a garantált bérminimum ennél nagyobb mértékű, 13%-os emelését tartják elfogadhatónak, amihez álláspontjuk szerint van költségvetési mozgástér. Ennek alapján azt javasolják, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér összege 114.500,- Ft, a garantált bérminimum pedig 138.000,- Ft legyen, ha az adatok azt mutatják, hogy a bérminimumok emelése a közszféra munkavállalóinak akár az egynegyedét is érintheti, akkor ez is azt támasztja alá, hogy a közszférában is jelen van a szegénység, és indokolt célkitűzés a megélhetési minimum elérése. Lipők Sándor (KÖOSZ) az önkormányzati oldal és különösen a kisebb települések részéről a közfoglalkoztatottak bére emelésének fontosságát hangsúlyozta, mivel sok településen a
3 legnagyobb foglalkoztatotti csoportot ők jelentik. Ehhez kapcsolódóan nagyobb szabadságot kért a helyi döntések számára a közfoglalkoztatottak bérének differenciálásában. Fekete László (NGM) a kormányzati válaszban megállapította, hogy a szakszervezeti oldal a VKF-ben képviselt szakszervezeti álláspontot erősítette meg, de ennek kapcsán utalt arra, hogy a VKF-ben egy esetleges hosszabb távú megállapodásról jelenleg már csak 2017-es indítással van szó, azaz nem lenne része a 2016. évi megállapodás. Jelezte, hogy az OKÉT-on elhangzottakról a kormányzat tájékoztatja a VKF-et, a Belügyminisztérium illetékes vezetője pedig tájékoztatást kap a közfoglalkoztatási bérre vonatkozó önkormányzati javaslatról. 2. napirendi pont: Konzultáció a közszférában működő kompenzációs rendszer 2016. évi alakulásáról (a konzultációhoz kiküldésre került a kormányrendelet tervezete és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató) Dr. Adorján Richárd a kormányzati álláspont ismertetése során utalt arra, bár volt olyan szándék, hogy a kompenzációt már 2016-ban egyszerűsítjük, kivezetését megkezdjük, erre a 2016. évi költségvetésben elfogadott keretet nem túllépő és az érintettek számára nem hátrányos megoldási javaslatot nem sikerült a rendelkezésre álló időben kidolgozni. A szakszervezetek által javasolt általános béremeléssel a kormány nem ért egyet, mert az nem illeszthető az életpályák fokozatos bevezetését célzó koncepciójába, másrészt költségvetési kiadási többletet jelentene 2016-ban. Az előterjesztett 2016. évi kormányrendelet tervezet gyakorlatilag nem tartalmaz változást a kompenzáció rendszerében és mértékében a 2015. évihez képest. Előnye, hogy nettó jövedelemcsökkentést az érintetteknek nem okoz, továbbá a kompenzáció logikájának ellenére biztosítja a kompenzáció nettó összegében is az 1%pontos szja csökkentés kedvező hatását, valamint meghagyja a 2 gyermekesek családi kedvezmény növekményét is. Fehér József a szakszervezeti oldal részéről általános bevezetőként arra hivatkozott, hogy az OKÉT július 9-i ülésén Varga Mihály miniszter úr azt ígérte, hogy a kompenzáció megszűnik, ehhez képest nem tudják elfogadni az idő rövidségére való hivatkozást. A szakszervezeti oldal az OKÉT által létrehozott munkacsoportba a tagjait megnevezte, a kompenzáció kivezetésére írásban 3 megoldási javaslatot is tett, ennek ellenére a munkacsoport sem került összehívásra. Számukra a helyzet elfogadhatatlan, a kompenzáció ügyét nem tartják lezártnak, minden lehetséges eszközzel élni fognak az elmozdulás érdekében. Szűcs Viktória a szakszervezeti oldal képviseletében részletesen is kitért a kompenzációs rendszer általuk érzékelt hibáira: elmagyarázhatatlan a munkavállalók számára, hogy még mindig a 2011. évi adóváltozásokat kell 2016-ban is kompenzálni, nem érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elve, amennyiben a munkáltató a nyilatkoztatást elmulasztja, a kompenzációs igény visszamenőleg jogvesztő, ez a rendszer akadályozza a normális ágazati bérrendszerek kialakítását, diszkriminatívan kezeli a családi adókedvezményt, indokolatlan többlet adminisztrációt jelent, az évenkénti nyilatkoztatási kényszer megszüntetésére vonatkozó szakszervezeti oldaljavaslatot a kormány elutasította. Kérdésük, hogy mikor lesz végre döntés a kivezetéséről? Dr. Adorján Richárd válaszában rámutatott, Varga miniszter úr júliusban nyitottságot jelzett a kompenzáció egyszerűsítése, kivezetése, az arra irányuló tárgyalások tekintetében, de nem elhatározott döntésről beszélt. 2016-ban többletforrás nem biztosítható a kivezetésre, az
4 általános béremelést a kormány nem támogatja, jól ütemezhető, plusz forrás nélkül megvalósítható intézkedésre pedig nem volt javaslat. A 2017. évi költségvetés tervezése 2016 tavaszán elkezdődik, ennek keretében lenne célszerű megfelelő javaslattal élni a kivezetés tekintetében. Ehhez indokolt a munkacsoport mielőbbi összehívása, munkájának megkezdése. Fehér József a kormányzati válaszra reagálva megerősítette, hogy nem tekintik lezártnak a kivezetés kérdését, és ők Varga miniszter úr nyitottságát támogatásként értelmezték. Elfogadhatatlan számukra, hogy a kormányzati oldal a munkabizottságot nem hívta össze, mert legalább a számok, számítások, a lehetőségek egyeztetése megtörténhetett volna. Kérte, hogy Adorján helyettes államtitkár úr közvetítse álláspontjukat, amelyről a döntéshozókat közvetlenül is értesíteni fogják. Dr. Adorján Richárd (NGM) jelezte, az üzenetet át fogja adni. Fontos, hogy a munkacsoport 2016 elején kezdje meg a javaslatok kidolgozását, és 2017-ben esetleg többletforrás is biztosítható lesz a kivezetéshez. Mindazonáltal az adott feltételek között a 2016-ra előterjesztett szabályozást korrektnek tartja. 3. napirendi pont: Konzultáció a bérintézkedésekből kimaradó közszolgálati munkavállalók kereseti helyzetének javításáról (a konzultációhoz kiküldésre került a szakszervezeti oldal írásos javaslata) Lipők Sándor (KÖOSZ) az önkormányzati oldal részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy a köztisztviselők számára is szükséges az életpálya bevezetése. A köztisztviselők 2008 óta nem kaptak béremelést, a rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok nem tudják a jó szakembereket megfizetni, megtartani. Fehér József szakszervezeti oldalügyvivő a napirend előadójaként jelezte, hogy írásos javaslatot készítettek. Az általuk már sokszor felvetett napirendi téma ismert, ezért részletesebb szóbeli kiegészítés nem indokolt. Hangsúlyozta, hogy javaslatuk méltányos és megvalósítható. Dr. Adorján Richárd (NGM) ismertette, hogy a legutóbbi OKÉT ülés óta milyen további kedvező bérintézkedésekről született döntés a közszféra egyes ágazatai, foglalkoztatotti csoportjai vonatkozásában (felsőoktatás, egészségügy, szociális ellátás). Összességében 2015 végéig mintegy 410 ezer fő, a 2016-ra tervezett intézkedésekkel pedig 2016 végéig már mintegy 490 ezer fő részesül a közszférában valamilyen rendszerszerű béremelésben. Valóban marad azonban mintegy 200 ezer ember, aki ilyen intézkedés alapján béremelést nem kapott, illetve nem kap. Azonban az ő számukra is valamelyest kedvezőbb jövedelmi helyzetet teremt az 1%pontos szja csökkentés 2016-ban, a minimálbér és a garantált bérminimum évenkénti emelése, a rezsicsökkentés, a családi kedvezmény növelése. A helyzetük javítását szolgáló javaslatokat a tavasszal kezdődő 2017-es költségvetési tervezésnél lehet becsatornázni. Fehér József úgy összegezte az elhangzott kormányzati reagálást, hogy tehát most, illetve 2016-ra a kormány nemleges választ ad a bérintézkedésekből eddig kimarad munkavállalók kereseti helyzetének javítására. A szakszervezeti oldalon a kormányzati válaszra reagálva az egyes tagszervezetek képviselői is hozzászóltak: Galló Istvánné (PSZ) elmondta, hogy a köznevelési intézményekben rendkívül nagy a feszültség, a kormány érzéketlen a jelzéseikre. A munkabéke eddigi fenntartása csak a szakszervezeteknek köszönhető. A közszolgáknak nincsenek tartalékai, éheznek.
5 Földiák András (SZEF) azt hangsúlyozta, hogy amiről a szakszervezetek beszélnek, az nem egyszerűen munkavállalói, hanem nemzeti érdek, szakmák, ágazatok épülnek le elsősorban a bérfeszültségek miatt. Kitért arra is, ahhoz képest, hogy a kormány az életpályák prioritását hangsúlyozza, egyes ágazatokban, szakmákban mégsem ilyen jellegű intézkedések történnek. A szakszervezetek nem az életpályához ragaszkodnak, hanem az ágazati előmenetelek, bérek megfelelő és azonnali rendezéséhez. Papp Katalin (KKDSZ) a közgyűjteményi, közművelődési dolgozók körében érzékelhető különösen súlyos bérfeszültségekről adott számot. Felmérésük szerint a dolgozók több mint 80%-a a 2002-es bérszinten van. Az ágazati tárgyalásokra is utalva jelezte, hogy 5,5 milliárd forintból kijönne egy bérpótlék az ágazatban dolgozók számára, ami elengedhetetlenül szükséges lenne az életpálya bevezetése előtt. Arra is kitért, elfogadhatatlan, hogy lassan eléri az ágazatban a közfoglalkoztatottak száma a közalkalmazottakét, ami szintén a szakma alábecsülését mutatja, veszélyezteti a meglévő közalkalmazotti munkahelyeket és gátolja újak létrehozását, valamint egyfajta bércsökkentésként is értelmezhető. Szűcs Viktória (BDDSZ) hangsúlyozta, hogy a bérintézkedésekből kimaradottakra tettek javaslatot, amire a nemleges válasz már nem elegendő. Tarthatatlannak minősítette a 2008 óta változatlan illetményeket. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkártól választ kért a kiegészítő pótlékkal kapcsolatos kérdéseire. Dr. Soós Adrianna (Munkástanácsok) arra hívta fel a figyelmet, hogy elegendők lesznek-e a tervezett bérintézkedések, azok mértéke a munkaerő megtartására, a közszolgáltatások működtetésére, különösen az egészségügyi és a szociális ágazatban. Fontosnak tartják és kérik közvetíteni, hogy a kormány végre adjon áttekintést és ütemezést arról, hogy a közszféra mely területein és mikor lép hatályba életpálya vagy más rendszerszerű bérrendezés. Dr. Adorján Richárd (NGM) ígéretet tett annak tolmácsolására, hogy szükség van az eddigi bérrendezésekből kimaradt mintegy 200 ezer ember helyzetének javítására. Ugyanakkor újra emlékeztetett arra, hogy a keresetek változatlanságáról nem lehet beszélni, mivel ha csak kisebb mértékben is, de mindenkinek javult vagy javulni fog a nettó keresete. Hasonlóképpen tolmácsolni fogja a bérrendezések, életpályák bevezetésének ütemezésére, az arról történő tájékoztatásra vonatkozó igényt is, azzal, hogy 2017-ben valószínű további bérrendezésekre nyílik lehetőség. Nyitrai Imre szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár az EMMI nevében cáfolta azt a szakszervezeti állítást, hogy bizonyos munkavállalói csoportok 2008 óta semmilyen többlet bért nem kaptak. Visszautasította továbbá, hogy a munkavállalók éheznének, és utalt arra, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikájának és az infláció feletti béremeléseknek köszönhetően a TÁRKI és a KSH által mért szegénységi kockázat 2013 óta szignifikánsan csökken. Az EMMI-hez tartozó egyes ágazatokban történt intézkedéseket részletesebben is ismertetve többek között jelezte, hogy folynak az egyeztetések az intézkedésekből eddig kimaradt közművelődési ágazatban is, azzal, hogy már esetleg 2016-ban is egy érezhető béremelés történhessen. A szociális ágazat tekintetében jelezte, hogy várhatóan a héten megalakul a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF), ahol az egyeztetést a bérkérdésekről folytatni tudják és megkezdhetik az ágazati kollektív szerződéskötés feltételeinek vizsgálatát is. Előrelépést jelent, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal az oda tartozó mintegy 25 ezer munkavállaló tekintetében az MSZ EDDSZ már megkezdte a tárgyalásokat. Bejelentette, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett módosítás a munkaközi szünetről várhatóan 2017. január 1-jétől életbe léphet. A kormány döntött arról is, hogy 2016-ban is lesz szociális ágazati pótlék az érintett 93 ezer dolgozóra és kiegészítő pótlék 62 ezer munkavállalóra, és emellett számukra a bérkompenzáció is változatlanul megmarad. A pótlékok differenciálása kifejezetten a szakdolgozók megtartása érdekében történt. 2016-ra a már betervezett 28 milliárd forintos többlet mellett további intézkedésre nem lehet számítani az ágazatban, de 2017-ben az életpályához kapcsolódóan további jelentős növekmény várható.
6 Őri János (NGM) a kereseti helyzetképhez hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a minimálbér és garantált bérminimum, ami a 200 ezer fő egy jelentős részét kedvezően érintette. Külön utalt arra, hogy a bérminimumok emelése a szociális területen is érvényesül az illetményekben, mivel a bérrendezés pótlékok formájában történt. Összességében mintegy 10%-kal a családi kedvezménnyel érintettek körében ennél is nagyobb mértékben nőtt négy év alatt a reálkereset, és 2013-tól megindult várhatóan 2016-ban is folytatódik a közszféra kereseteinek felzárkózása a versenyszféra béreihez. Dr. Fábián Zsolt (MÖSZ) az önkormányzati köztisztviselők bérrendezésének elmaradásáról beszélt, szembeállítva azt az ugrásszerűen megnőtt feladataikkal, ami érezhető feszültséget és munkaerőhiányt okoz. Fehér József a kormányzati részről elhangzottakhoz hozzáfűzte: helytelen a kormánynak az az álláspontja, hogy az általános béremelést nem támogatja, nem biztos, hogy nincs a közszférában éhezés, a kormány nem gondolkodik az egyes emberek szintjén, csak makroszinten, nem készült rá számítás, hogy mennyibe kerülne a javaslatuk, a közszférában mintegy 1400 Mrd forint kivonása történt meg, ehhez képest az eddigi intézkedésekkel visszapótolt összeg nem tekinthető akkora eredménynek, a kormány által említett bérfelzárkózás ellenére ugyanolyan végzettséggel 40%-kal magasabbak a bérek a versenyszférában, a kormányzati oldal nem közvetíti a közszférában kialakult hangulatot a döntéshozók felé, aki 2008 óta nem kapott béremelést, annak nem vigasz egy 500 forintnyi szja csökkentés, Összegzésként a szakszervezeti oldal nevében kérte a kormányzati oldal vezetőjét, hogy közvetítse az illetékes állami döntéshozók felé azt a szakszervezeti álláspontot, hogy amennyiben nem történik előrelépés a közszférában a bérrendezéssel eddig nem érintett mintegy 200 ezer ember kereseti helyzetének javítására, akkor a munkabéke tarthatatlan lesz. Dr. Adorján Richárd a szakszervezeti álláspont közvetítésére ígéretet tett. Újra hangsúlyozta, hogy a prioritásokban van különbség. A 2016. évi költségvetési törvény módosítását a kormány elvetette, bár volt ilyen javaslat. A szakszervezeti oldal által felhozott közszférából történt forráskivonással kapcsolatban elmondta, hogy a közszféra GDP arányos csökkentése valóban cél, de ezt nem bércsökkentéssel kívánják megvalósítani. Az adatok is egyértelműen azt bizonyítják, hogy a közszférában a kifizetett bértömeg évről-évre növekszik, ezért a nemzetközi szervezetek általában épphogy kritikával illetik a magyar költségvetést. A személyi juttatások összege tehát nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt években, erre nézve az NGM megküldi a tényadatokat. Schneider Istvánné (ÉSZT) az igazgatásban, ezen belül különösen a területi közigazgatásban dolgozók bérelmaradásáról, valamint a nyugdíjkorhatár emelés miatt indokolttá vált további 3 fizetési fokozat bevezetésének szükségességéről beszélt. Szűcs Viktória (BDDSZ) a szociális ágazat tekintetében még többek között hozzátette, a szociális ágazatban több mint 12,5 ezer ember van, aki kapott ugyan bérpótlékot, de annak összege nem éri el a bruttó 2 vagy 5 ezer forintot, ami nem tekinthető érdemi béremelésnek, tehát még van tennivaló. Kérdésként tette fel, hogy az ágazati kollektív szerződéskötés lehetőségének megteremtése érdekében módosul-e a közalkalmazotti törvény? Az utóbbi szakszervezeti észrevételekhez Dr. Adorján Richárd elmondta, hogy a költségvetésben 2016. július 1-jétől 60 ezer kormánytisztviselő 35%-os béremelésére van fedezet. Az is elhangzott, hogy a közalkalmazotti törvény módosítása az ülésen a kormányzati oldalon részt vevők ismerete szerint nincs napirenden.
7 4. napirendi pont: Egyebek A szakszervezeti oldal szóvivője hivatkozva Varga Mihály miniszter úrral történt egyeztetés során az OKÉT munkájának tervezettebbé és hatékonyabbá tételére vonatkozó korábbi felvetésére is az alábbi 3 téma tárgyalását javasolta 2016-ban, azzal, hogy a kormányzati oldal lehetőleg egy héten belül írásban nyilatkozzon a napirendre vételről, illetve annak ütemezéséről: a közszolgálati munkavállalók béren kívüli juttatásainak szabályozása, egységesítése, tájékoztatás a jelenleg hatályos közszolgálati jogállási törvények sorsáról (összefüggésben az egyes szakmai törvényekkel, életpályákkal), a közfoglalkoztatás hatása a közszféra munkahelyeire. A kormányzati oldal a javasolt napirendekre egy héten belül írásos választ ígért. Budapest, 2015. december 22. Készítette: Horváthné Batár Emese