Speciális mélyépítési technológiák és az Eurocode 7

Magyar Mérnöki Kamara 2016. november 17. Speciális mélyépítési technológiák és az Eurocode 7 Dr. György Pál

Program Az Eurocode 7 elvei és előírásainak vázlatos áttekintése Speciális mélyépítési technológiák Résfalazás érintőleg Injektálásos eljárások részletesebben Talajinjektálás Talajhabarcsosítás (Jet grouting)

Az európai geotechnikai szabványosítás tárgykörei geotechnikai tervezés geotechnikai vizsgálatok speciális mélyépítési technológiák mélyépítési szerkezetek, termékek geoműanyagok alkalmazása, vizsgálata földmunkák

A geotechnikai tervezés alapelve MSZ EN 1997-1 2. A geotechnikai tervezés alapjai 2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés (2) A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete függ az elvégzett geotechnikai vizsgálatok mennyiségétől és minőségétől. Ezen ismeretek megszerzése és a kivitelezés szakszerű irányítása sokkal fontosabb az alapvető követelmények teljesítéséhez, mint a számítási modellek és a parciális tényezők pontossága.

MSZ EN 1997-1: 2006 EC 7-1 Geotechnikai tervezés 1. rész: Általános szabályok Tartószerkezetek tervezése sorozatban Magyar változat bevezetése 2006-ban Nemzeti melléklettel együtt Javítás 2010 elején Módosítás 2014-ben a horgonyzás fejezetben 2018-20-ban új változat várható

MSZ EN 1997-2: 2006 EC 7-2 Geotechnikai tervezés 2. rész: Talajvizsgálatok 2007 európai bevezetés 2008 magyar változat tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás a technikai részletek szabályozása mellékletekben sok hasznos korrelációs összefüggés jövőbeli módosításáról döntött a CEN

Geotechnikai vizsgálatok talaj- és kőzetosztályozás magyar változat 2008-ban nemzeti szabvánnyal kiegészítve talajfeltárás- és talajvízmérések talajfeltárás - magyar változata 2010-ben talajvízmérések angol nyelven bevezetve terepi talajvizsgálatok CPT, DP és SPT magyar változata 2015-ben megjelent a többi egyenlőre angol nyelvű marad laboratóriumi talajvizsgálatok MSZE-ként 2008 és 2010 óta bevezetve 2014-től MSZ változat a régi MSZ 14043 sorozat kivonásával geotechnikai szerkezetek vizsgálata elhúzódó európai megjelenés (?)

MSZ CEN ISO/TS 17892 Geotechnikai vizsgálatok Talajok laboratóriumi vizsgálata 1. A víztartalom meghatározása 2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása 3. A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer 4. A szemeloszlás meghatározása 5. Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel 6. Ejtőkúpos vizsgálat 7. Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata 8. Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat 9. Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon 10. Közvetlen nyíróvizsgálat 11. Áteresztőképességi vizsgálat 12. Az Atterberg-határok meghatározása

Talaj- és kőzetosztályozás MSZ EN ISO 14688-1:2005 MSZ EN ISO 14688-2:2005 pr EN ISO 14688-2:2006 MSZ EN ISO 14689-1:2005 pr EN ISO 14689-2:2006 MSZ 14043-2:2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 2. rész: Osztályozási alapelvek. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 3. rész: A talajazonosítás elektronikus adatkezelése. Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 2. rész: A kőzetazonosítás elektronikus adatkezelése. Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból.

MSZ EN 22476-1 MSZ EN 22476-2 MSZ EN 22476-3 MSZE CEN ISO/TS 22476 Geotechnikai vizsgálatok Terepi vizsgálatok Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel Verőszondázás SPT- szondázás EN 22476-4 Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel EN 22476-5 Rugalmas dilatométeres vizsgálat EN 22476-6 Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel EN 22476-7 Fúrólyukas terhelés EN 22476-8 Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással EN 22476-9 Terepi nyírószondázás TS 22476-10 Súlyszondázás TS 22476-11 Lapdilatométeres vizsgálat EN 22476-12 Nyomószondázás mechanikus mérőberendezéssel EN 22476-13 Tárcsás terhelés

Speciális geotechnikai munkák MSZ EN 1536 MSZ EN 12063 MSZ EN 1537 MSZ EN 1538 MSZ EN 12699 MSZ EN 12715 MSZ EN 12716 MSZ EN 14199 MSZ EN 14475 MSZ EN 14679 MSZ EN 14731 MSZ EN 15237 MSZ EN 14490 Fúrt cölöpök Szádfalak Talajhorgonyok Résfalak Talajkiszorításos cölöpök Talajszilárdítás Talajhabarcsosítás Mikrocölöpök Erősített töltés Mélykeverés Mélyvibrálás Függőleges drénezés Talajszegezés

Az Eurocode 7 2018-ra tervezett új változatának szerkezete 1. Geotechnikai tervezés alapjai 2. Geotechnikai vizsgálatok 3. Speciális mélyépítési technológiák

Az Eurocode 7 alapfeltevései a tervezéshez szükséges adatokat megfelelően képzett személyzet gyűjtötte össze, rögzítette és értelmezte; kellően képzett és tapasztalt szakemberek tervezték a tartószerkezeteket; folyamatosság és kapcsolattartás a közreműködő szakemberek között az adatgyűjtésben, a tervezésben és a kivitelezésben; megfelelő műszaki felügyelet és a minőségellenőrzés az üzemekben, a telepeken és a munkahelyen; a kivitelezést a vonatkozó szabványokat és előírásokat betartva, kellő jártassággal és tapasztalattal rendelkező személyek végzik; az építési anyagokat és termékeket az ezen Eurocode, vagy az anyagra, illetve termékre vonatkozó előírások szerint használják fel; a tartószerkezet fenntartása megfelelő lesz, és ezáltal az a tervezett teljes élettartama alatt biztonságos és használható lesz; a tartószerkezetet a tervben meghatározott célra használják.

EC 7-1 2. fejezet A geotechnikai tervezés alapjai Tervezési állapot Határállapot Tartósság Geotechnikai kategória Tervezési eljárások Karakterisztikus érték Tervezési módszerek

A tervezés alapkövetelménye Valamennyi geotechnikai tervezési állapotra vonatkozóan igazolni kell, hogy egyetlen, az EN 1990:2002-ben értelmezett és veszélyesnek vélelmezhető határállapot túllépése sem következik be.

A tervezett építmény Tervezési állapot környezeti körülményeinek, hatásainak saját méreteinek és anyagjellemzőinek az építés vagy az üzemelés közben kialakuló olyan együttese, melynek kialakulásakor a létesítmény vagy környezetének valamely teherbírási vagy használhatósági határállapota bekövetkezhet, ezért a jellemzők ezen együttesével leírható állapotot vizsgálni kell.

Teherbírási határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények valamely részének törés jellegű tönkremenetele, mely a szerkezet rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, ill. a környezetben lévőket is veszélyezteti. EQU (Egyensúly elvesztése) az egyetlen merev testnek tekintett tartószerkezet vagy talajtömb állékonyságvesztése, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága nem befolyásolja jelentősen STR (tartószerkezet stabilítása) a tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek, pl. a síkalapok, a cölöpök vagy az alapfalak belső törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentősen befolyásolja GEO (talaj szilárdságvvesztése) a talaj törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a talaj vagy a szilárd kőzet szilárdsága jelentősen befolyásolja UPL (felhajtóerő hatása) a tartószerkezet vagy a talaj egyensúlyvesztése a víznyomás (felhajtóerő) vagy más függőleges hatás miatti felúszás folytán HYD (vízáramlás miatt) hidraulikus gradiens által a talajban okozott hidraulikus felszakadás, belső erózió vagy buzgárosodás

Használhatósági határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények olyan mértékű elmozdulása, deformációja, mely annak rendeltetésszerű használatát megnehezíti vagy korlátozza.

Tartósság A talajba kerülő anyagok tervezésekor a következőket kell vizsgálni: beton esetén agresszív anyagok, például savak vagy szulfátok előfordulása acél esetén a kémiai korrózió a talajvíz és az oxigén bejutása nyomán nyílt víznek kitett acélfalak felületi korróziója az átlagos vízszint táján repedezett vagy porózus betonba ágyazott acél pontkorróziója faanyagok esetén a gombák és aerob baktériumok oxigén jelenlétében kifejtett hatása szintetikus anyagok esetén az UV-sugárzás vagy az ózon degradáció öregítő hatása a hőmérséklet és a feszültség együttes hatása kémiai bomlás másodlagos hatásai

Geotechnikai kategorizálás a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások alapján a talajkörnyezet a feladat, az építmény Együttesen értékelendők az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások a környezeti kölcsönhatások

A geotechnika tervezési eljárásai Számításon alapuló tervezés Tervezés megelőző/szokásokon alapuló intézkedésekkel Tervezés modellkísérletek és próbaterhelések alapján A megfigyeléses módszer alkalmazása

2. A geotechnikai tervezés alapjai 2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés 2.4.1. Általános elvek A számításon alapuló tervezés legyen összhangban az EN 1990:2002 alapkövetelményeivel, továbbá e szabvány rendelkezéseivel. A számításon alapuló tervezés elemei hatások, melyek lehetnek terhek vagy kényszerelmozdulások, a talajok, szilárd kőzetek és egyéb anyagok jellemzői; geometriai adatok; alakváltozások, repedéstágasságok, rezgések stb. határértékei; számítási modellek.

Számításon alapuló tervezés F k E k R k X k F = hatás E = igénybevétel γ E γ R X = szilárdság R = ellenállás E d R d γ F γ M F k F d X d X k HATÁS SZILÁRDSÁG IGÉNYBEVÉTEL ELLENÁLLÁS ɤ ( parciális tényező) * k (karakterisztikus E v. R) = d (tervezési E v. R)

Tervezés megelőző/szokásokon alapuló intézkedésekkel Nincs számítási modell Tapasztalatok szerint nincs szükség modellek használatára ajánlásokon alapuló intézkedések Hagyományosan óvatos szabályok Alkalmazandó anyagok előírása és ellenőrzése Rendkívül szakszerű kivitelezés követelménye Megóvási és fenntartási eljárások Példák: Fagyhatással szembeni védelem fagyhatár alá alapozunk Vegyi biológiai hatásokkal szembeni tartósság Tapasztalati ajánlások (rézsűhajlások a talajazonosító jellemzői alapján)

Tervezés próbaterhelések és modellkísérletek alapján Próbaterhelések Nagy- és kisléptékű modellek Figyelemmel kell lenni A próbaterhelés/modellvizsgálat körülményei és a valóságos körülmények Időhatások a vizsgálat időtartama rövidebb, mint a valóságban az építményre ható terhelés felépülése Mérethatások a feszültség szinteket a szemcsemérettel együtt kell kezelni A próbaterhelésen alapuló tervezés indokolt, ha Szerkezetek ellenállását a rendelkezésre álló módszerekkel csak korlátozott megbízhatósággal lehet megállapítani (pl. cölöpök, talajhorgonyok, földművek, mint közlekedési pályák alépítményei, stb.)

Tervezés próbaterhelések és modellkísérletek alapján Modellező jellegű talajvizsgálatok Szerkezeti anyagok és az altalaj közötti súrlódás elemzése Bizonyos vízmozgási kérdések vizsgálata Terepi modellvizsgálatok Főleg talajvíz mozgások szabályozásának tervezésénél Próbaszivattyúzás Víznyeletési próbák Talajjavítási munkák A már elkészült munkarészen végzett vizsgálatok alapján folyik a további szakaszok tervezése

Tervezés a megfigyeléses módszer alkalmazásával Ha a geotechnikai szerkezet viselkedésének előrejelzése nehéz, akkor ezen eljárás alkalmazása során a megfigyelések alapján a tervet az építés közben folyamatosan felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az építés megkezdése előtt Meg kell határozni a viselkedés elfogadható határait, lehetséges tartományát Ki kell mutatni, hogy a tényleges viselkedés az elfogadható határok között marad kellő valószínűséggel Megfigyelési terv, mely végrehajtásával észlelhető lesz, hogy a tényleges viselkedés elfogadható határon belül maradt-e és a megfigyelés ezt ideje korán és kellően rövid időszakok alatt mutatja meg, illetve lehetővé teszi a szükséges beavatkozások időbeni végrehajtását Kellően gyors észlelő berendezések és értékelési eljárások kiválasztása Terv az esetleg szükséges beavatkozásokra

Építés közben Tervezés a megfigyeléses módszer alkalmazásával A terv szerinti megfigyelést végre kell hajtani A munkafázisokhoz igazodva értékelni kell a megfigyelés eredményeit és szükség esetén az előre megtervezett beavatkozásokat el kell végezni Pótolni vagy bővíteni kell a megfigyelés eszközeit, ha azok nem szolgáltatnak megfelelő típusú vagy elegendő mennyiségű megbízható adatot Példák Újszerű kísérleti módszerrel végzett alagúthajtások (design as you go go as you please) Töltés alapozások Munkatér körülhatárolások Fontos Kidolgozott terv Magasan képzett és gyakorlott szakemberek Közreműködő szabályozott együttműködése Kockázatelemzés/kockázat értékelés célszerű

Az Eurocode szerinti tervezés kockázati és megbízhatósági szintjei és kezelésük az igénybevételek módosító tényezőjével vagy a tervezés és/vagy a kivitelezés megfelelő ellenőrzési szintjeivel Kárhányad szerinti és megbízhatósági osztály illetve ellenőrzési szintek β megbízhatósági index minimális értékei 1 éves referenciaidőszak 50 éves referenciaidőszak Tönkremenetellel járó veszteség Igénybevételek módosító tényezője K FI Jellemzők Tervellenőrzés szintjei DSL Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez A helyszíni ellenőrzés szintje IL Jellemzők Követelmények 3 CC3 RC3 DSL3 IL3 5,2 4,3 Az emberélet veszélyeztetése nagy, vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk rendkívül jelentősek 1,1 Kibővített ellenőrzés Független ellenőrzés: A tervezőtől független szervezet által végzett ellenőrzés Kibővített ellenőrzés Független ellenőrzés 2 CC2 RC2 DSL2 IL2 4,7 3,8 Az emberélet veszélyeztetése közepes, vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk jelentősek 1,0 Szokásos ellenőrzés A felelős tervezőtől független személyek által végzett ellenőrzés a működési szabályzat szerint Szokásos ellenőrzés A működési szabályzat keretei között végzett ellenőrzés 1 CC1 RC1 DSL1 IL1 4,2 3,3 Az emberélet veszélyeztetése csekély és a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk nem jelentősek vagy elhanyagolhatóak 0,9 Szokásos ellenőrzés Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés Szokásos ellenőrzés Önellenőrzés

Talajparaméterek megválasztása előírások a talajvizsgálatokra vizsgálattípus és terhelési program karakterisztikus értékek felvétele óvatosan becsült átlag vagy szélső érték tervezői feladat (érintett zóna, terhelés jellege, kockázat) korrelációk alkalmazása azonosító talajparaméterekből, szondázásokból korszerű szoftverek fejlesztett anyagmodellek

A talajparaméterek karakterisztikus értéke Figyelembe veendő a talajvizsgálati módszer mért eredmények szórása tapasztalati adatok az érintett talajzóna kiterjedése építmény merevsége a károsodás következményei EC7 irányelve óvatosan becsült átlag vagy szélső érték annak az értéknek óvatos becslésével kell kiválasztani, mely a vizsgált határállapot bekövetkezését előidézi.

EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok 1. A geotechnikai vizsgálatok általános követelménye Szolgáltatniuk kell az építés helyszínének és környezetére talaj- és talajvízviszonyaira vonatkozó mindazon adatokat, amelyek a lényeges talajtulajdonságok megfelelő jellemzéséhez és a tervezési számításokban felhasználandó talajparaméterek karakterisztikus értékeinek megbízható felvételéhez szükségesek.

EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok 2. Előzetes vizsgálatok célja a hely általános alkalmasságát meg lehessen ítélni; alternatív helyeket lehessen választani, ha szükséges; a tervezett munkálatok nyomán várható változásokat meg lehessen becsülni; a tervezési és ellenőrző vizsgálatokat meg lehessen tervezni, beleértve a tartószerkezet viselkedését lényegesen befolyásoló talajzóna kiterjedésének azonosítását; az anyagnyerőket ha szükségesek ki lehessen jelölni.

A geotechnikai tevékenység típusai és dokumentumai az EC7 szerint Előkészítés - talajvizsgálati jelentés Tervezés- geotechnikai tervezési beszámoló talajmechanikai (geotechnikai) szakvélemény

Geotechnikai tevékenységek

EC 7-1 4. fejezet Műszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás Műszaki felügyelet (supervision) a körülmények és a kivitelezés megfelelnek-e a tervben feltételezetteknek? Megfigyelés (monitoring) az építmény viselkedése építés és üzemelés közben megfelel-e a tervezettnek? Fenntartás (maintenance) milyen tevékenységek kellenek a tervezett viselkedés tartós biztosításához?

Felhasznált források Szepesházi Róbert: Geotechnikai tervezés, Budapest 2008. szeptember, Business Media Magyarország Kft. Czap-Mahler-Mecsi-Móczár-Nagy-Takács: Eurocode 7 vízépítő mérnököknek, Budapest 2010., Magyar Mérnöki Kamara kiadványa Dr. Szepesházi Róbert tárgybani mérnöki kamarai előadásai 2015. évben

További ajánlott irodalom A Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai tagozat honlapjáról letölthető ajánlások, tervezetek, támogató anyagok www.geotechnikaitagozat.hu A geotechnikai tevékenységek szabályai az euro kódok szerinti tervezésben, 2010. Alapozások tervezése az EC7 MSZ EN 1997-1., 2. geotechnikai tervezési szabványok alapján, 2011. július Tervdokumentációk tartalmi követelményei, 2014. Útmutató a geotechnikai vizsgálatok szükséges mértékének megállapításához az EC 7 előírásainak figyelembe vételével, 2013. Richard P. Ray: Geotechnikai kézikönyv földrengésre való méretezéshez, 2014. Segédlet az új EC 7 alapú geotechnikai dokumentációk tartalmi követelményeit betartó munkarészekhez a mérnöki és vizsgálati ráfordítások összeállításához tervfárzisonként, 2015.

Speciális mélyépítési technológiák Fúrt cölöpözés Szádfalazás Talajhorgonyzás Résfalazás Talajkiszorításos cölöpök készítése Talajszilárdítás Talajhabarcsosítás (JET grouting) Mikrocölöpözés Töltés erősítés Mélykeverés Mélyvibrálás Függőleges drénezés Talajszegezés

Speciális mélyépítési technológiák

Alapozás: fal, pillér Résfalak Munkatér határolás Tisztán vízzáró (gátak, környezetvédelem) Építés módja: Markolás - köteles kanállal - merev száras kanállal Marás Fúrás, ütve fúrás (cölöpfal) Keskeny résfal Anyag: merev (beton), plasztikus (zagyfal) Keskeny résfal

A talaj/kőzet injektálás alapelvei és alkalmazási területei a) Injektálás alapjai Injektálás során a talaj és/vagy kőzet üregeit hézagait repedéseit alkalmas anyaggal nyomás alatt kitöltik az alábbi célokból üregkitöltés talaj vagy kőzet szilárdítása vízzáróság biztosítása vagy fokozása szivárgások csökkentése vagy kizárása fentiek kombinációja

Talaj injektálás b) Injektálás típusai I. Üreg- és hézagkitöltés II. Átitatás, telítés III. Felrepesztés IV. Talajroncsolás

Injektálásos talajkezelés c) Injektálás anyagai 1. Cement 2. Mikrocement 3. Agyag-cement 4. Cement-bentonit 5. Deflokkulált bentonit 6. Joosten (kétfolyadékos) eljárás 7. Szilikátgél 8. Más különleges gélek 9. Műgyanták

Injektálásos talajszilárdítás d) Talajok / kőzetek injektálhatósága talajok átitatás, repesztés, roncsolás 1. cement, 2. mikrocement, 3.agyag-cement, 4. Cement-bentonit, 5.Deflokuált bentonit, 6. Két-folyadékos (Joosten elj:vízüveg, majd kalciumklorid), 7-8.Gélek, 9. műgyanták kőzetek tömedékelés, üregkitöltés, repedés kitöltés

Injektálásos talajszilárdítás e) Injektálás alapvető technológiái és eljárásai 1. fúrás 2. injektáló cső elhelyezés végén nyitott perforált mandzsettás nincs cső csak a furat végét lezárják 3. injektáló keverék előállítás és kezelés keverő berendezés tároló tartályok (agitátorok) 4. injektáló eszközök és berendezések, injektáló dugattyú (pakker), kialakítás az injektáló csőnek megfelelő

Injektálásos talajszilárdítás Mandzsettás csöves injektálás Pakkerek

Injektálásos talajszilárdítás Mandzsettás csöves talajinjektálás

Jet grouting (talaj habarcsosítás) alapelvei Eljárás: A fúrószár öblítő nyílását a talpon elzárjuk, és a fúrószár szabályozott visszahúzása és forgatása során a fúrószárba épített monitoron keresztül magas nyomással injektáló anyagot préselünk a talajba vagy kőzetbe. A magas nyomású injektáló anyag sugár a talaj vagy kőzet környezetet megbontja, és a szemcsékkel együtt megszilárdulva talaj-cement oszlopokat képez, a talajszemcsék egy része a fúrószár mellett a térszínre jut. Az egymás mellé, fölé stb. elhelyezett jet oszlopok lehetnek egyediek, képezhetnek összefüggő falat vagy tömböt. Három alapvető eljárás ismert: monojet dupla jet tripla jet

Géplánc elemei: Bal öblítésű fúrógéplánc Jet monitorral ellátott fúrófej Záró golyó Keverő telep Jet grouting alapelvei Magas nyomású injektáló szivattyú Furadék eltávolítását szolgáló zagyszivattyú és vezetékek Injektáló anyag: cementhabarcs

Lényeges paraméterek: Jet grouting alapelvei injektáló nyomás monojet: 400 bar bijet: habarcs 400 bar, levegő 7 bar trijet: víz 400 bar, levegő 7 bar, habarcs 20-40 bar fúvóka átmérő monojet: 1,6 2,8 mm bijet: 2,6 3,0 mm trijet: 6,0 7,0 mm (víz: 2,2 2,6 mm) fúrószár emelési sebessége 2,5 35 m/h (4 cm/min 58 cm/min) fúrószár fordulatszáma 9 15 r/min

Jet paraméterek ELJÁRÁS ANYAG V t (m/h) (emelési sebesség) V (m3/m) (injektált mennyiség) Q (l/s) (injektálási sebesség) P (Mpa) (injektálási nyomás) min max min max min max min max MONOJET habarcs 15 35 0,2 0,3 1 2 30 50 BIJET habarcs 0,5 1,5 1 2 30 50 5 15 levegő 20 120 83 166 0,7 1,2 habarcs 1 2 1 2 4 10 TRIJET víz 2,5 5 1 2 1 2 40 50 levegő 60 240 83 166 0,7 1,2

Jet grouting eljárások és gépláncok a) Monojet

Jet grouting eljárások és gépláncok

Jet grouting eljárások és gépláncok b) Kettős jet

Jet grouting eljárások és gépláncok c) Tripla jet

Alkalmazási elvek és módszerek Monojet: túlnyomóan szemcsés talajokban Dupla jet: szemcsés talajokban és átmeneti talajokban Tripla jet: bármely talajban, agyagban is hatékony Repedezett vagy törmelékes kőzetben külön próbák

Alkalmazási elvek Alkalmazások a mélyépítésben: 1. Az építés megkönnyítése, elősegítése az alagút hajtás előtt vagy során a talaj vagy kőzetkörnyezet stabilizálása vízkizárás vagy szivárgás csökkentés ideiglenes biztosítás egyik eleme műtárgy kereszteződések vagy bonyolult geometriájú alakzatok építéséhez a talaj vagy kőzet szilárdítása

Alkalmazási elvek 2. A térszín alatti építmény vagy környezetében stabilitás biztosítása környező építmények alap megerősítése vagy ideiglenes megtámasztása műemlékek stb. védelme 3. A mélyépítés/alagútépítés vagy bármilyen hatás okozta károk utólagos javítása alap megerősítések üreg, repedés kitöltések stb.

Alkalmazási módok

Alkalmazási példák

Példa jet grouting tervezésre

Köszönöm a figyelmet!