SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK 6720 Szeged, Széchenyi tér 4. 6701 Szeged, Pf.: 408. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK 1.P.22.276/2014/29. szám A Szegedi Törvényszék a dr. Kincses István ügyvéd (5900 Orosháza, Tass u. 9. I/2.) által képviselt Kelemen Gábor (4400 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3.) felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Főosztály (1055 Budapest Szalay u. 16.) által képviselt Debreceni Ítélőtábla (4025 Debrecen, Széchenyi u. 24.) I.r., Debreceni Törvényszék (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.) II.r., Nyíregyházi Törvényszék (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) III.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő Í T É L E T E T A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték viselésére vonatkozik vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását. Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál. I N D O K O L Á S A bíróság a peres felek előadása, a csatolt okiratok, a Nyíregyházi Törvényszék Pf.20.476/2013., a Nyíregyházi Városi Bíróság P.22.271/2009., továbbá a Debreceni Törvényszék P.21.262/2012. számú iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2 A felperes és az Újhelyi Gazdálkodási Kft. között végrehajtás megszüntetése iránt volt per folyamatban a Nyíregyházi Városi Bíróság (jelenlegi nevén Nyíregyházi Járásbíróság) előtt P.20.652/2009. szám alatt. A Nyíregyházi Városi Bíróság 2009. április 27-én kelt 12.P.20.652/2009/13. számú ítéletével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által 2008. december 15-én 500.Vh.6301/2008. szám alatt kiállított végrehajtási lappal elrendelt, Harsányi és Társa Végrehajtó Iroda előtt 106.IV.1382/2008. szám alatt folyamatban lévő végrehajtást megszüntette. A Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság 4.Pf.20.924/2009/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Nyíregyházi Törvényszék a 4.Pf.20.924/2009/6. számú végzésével az 5. sorszámú végzés rendelkező részét akként javította ki, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi. A kijavító végzést a Nyíregyházi Törvényszék kézbesítette a peres feleket a másodfokú eljárás során képviselő jogi képviselőnek, így a felperes tekintetében dr. Gaál Attila ügyvédnek, aki a kijavító végzést meghatalmazottja útján 2013. március 07-én átvette. A hatályon kívül helyező végzés meghozatalában tanácselnökként dr. Körmendiné dr. Szabó Katalin, előadó bíróként Szalókyné dr. Szöllősi Anna, bíróként dr. Dobó Katalin vett részt. A kijavító végzést hozó tanács tagjai: Szalókyné dr. Szöllősi Anna tanácselnök, dr. Dobó Katalin törvényszéki bíró és Kostyákné dr. Vass Ágnes törvényszéki bíró volt. A kijavító végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyet a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.476/2013/2. számú végzésével hivatalból elutasított, elkésettség miatt. Ezen végzés ellen a felperes fellebbezéssel élt. A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.544/2013/4. számú végzésével a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.476/2013/2. számú végzését helybenhagyta. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.20.924/2009/5. számú, hatályon kívül helyező határozata folytán megismételt eljárásban a Nyíregyházi Városi Bíróság 6.P.22.271/2009/7. számú ítéletével a Harsányi Géza nyíregyházi önálló bírósági végrehajtó előtt 106.IV.1382/2008. szám alatti végrehajtást 1.583.587,- Ft tőke és ennek 2009. október 01-jétől a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamataira korlátozta. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.22.008/2009/9. számú ítéletével a Nyíregyházi Városi Bíróság 6.P.22.271/2009/7. számú ítéletét helybenhagyta. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a jogerős ítélet ellen felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A megismételt elsőfokú eljárás, a másodfokú eljárás, illetve a felülvizsgálati eljárás során a felperest dr. Lőrincz István és dr. Gaál Attila ügyvédek képviselték.
3 A felperes 2012. szeptember 13-án kártérítés iránt keresetet terjesztett elő a Nyíregyházi Törvényszék ellen, arra hivatkozással, hogy az alperes a végrehajtás megszüntetése iránti, P.20.652/2009. számú eljárásban neki kárt okozott, ugyanis a bizonyítási teherről nem megfelelően tájékoztatta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.20.924/2009/5. számú végzésével nem a 12.P.20.652/2009/13. számú ítéletet, hanem egy ugyanilyen számú végzést helyezett hatályon kívül, ezért az ítélet jelenleg is hatályban van, ezt kijavítással nem lehet orvosolni. Hivatkozott arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben az alperes hibásan vette figyelembe, hogy az Újhelyi Gazdálkodási Kft-t illető perköltség iránti igény engedményezésre került dr. Szalay Géza ügyvédre, továbbá az alperes a bizonyítékokat rosszul mérlegelte, egyes bizonyítékokat nem értékelt, másokat logikátlanul, összefüggéseikből kiragadva vett figyelembe. Sérelmezte tovább Vietórisz Zoltán és dr. Szalay Géza tanúkénti meghallgatását. A Nyíregyházi Törvényszék 10.P.21.262/2012/29. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 1.583.587,- Ft tőke és ezen összeg után 2009. október 01-jétől számított, a Ptk. szerinti kamata, továbbá 106.500,- Ft és 90.700,- Ft tőke és ezen összeg után 2009. október 01-jétől számított, Ptk. szerinti kamata, 95.000,- Ft és 150.000,- Ft összegű tőke és ezen összeg után 2010. március 01-jétől számított, Ptk. szerinti kamata, 34.000,- Ft tőke és ezen összeg után 2014. január 01- jétől számított, Ptk. szerinti kamata megfizetésére, illetve kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek bírósági jogalkalmazási hibát követtek el. Kérte az alperesek perköltségben való marasztalását is. Indoklásul hivatkozott arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság a bizonyítási terhet nem megfelelően osztotta ki, s a bizonyítékokat hibásan értékelte. Hivatkozott arra, hogy a korábbi perben született, a Nyíregyházi Városi Bíróság által 12.P.20.652/2009/13. szám alatti ítéletét a másodfokú bíróság nem helyezte hatályon kívül, ennek ellenére az eljárás megismétlésre került. Álláspontja szerint az első ítélet hatályának léte kizárta, hogy érvényes ítélet szülessen ugyanabban az ügyben. E körben hivatkozott a Pp. 227. /1/ és 228. /1/ bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy az ítélet kijavítására a Pp. 224. /1/ bekezdése értelmében nem volt lehetőség, az ügy érdemében megváltoztató kijavító végzés törvénysértő. Hivatkozott arra is, hogy a III.r. alperes részéről a kézbesítési szabályok megsértésre kerültek, így a kijavító végzés nem emelkedhetett jogerőre. Előadta, hogy a kézbesítési szabályok betartását a II.r. alperes a per során nem kérte igazolni, így a II.r. alperes megalapozatlan feltételezésekre alapította az elsőfokú ítéletet, melyet az I.r. alperes kritika és érdemi vizsgálat nélkül elfogadott. Hivatkozott arra, hogy az I.r. alperes saját ügyében döntött, amikor elsőként végzést hozott a III.r. alperes kijavító végzéséről, melyben azt helybenhagyta. Ezzel a döntésével abban az ügyben hozott határozatot, melyben bírósági károkozás történt, s a károkozásnak ily módon részesévé vált. Kárként az előzményi ügyek alapján fizetendő összeget, illetőleg a perköltségeket jelölte meg. A kijavító végzés kapcsán hivatkozott arra is, hogy a tanács összetételében a kijavított határozatot hozó tanács összetételéhez képest változás következett be, ugyanakkor az ügy nem került ismertetésre a Pp. 144. -ában foglaltakkal ellentétben. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
4 I.r. alperes hivatkozott arra, hogy semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsított a felperes által hivatkozott határozatok meghozatala során. Nyilvánvalóan saját ügyében nem döntött, hiszen abban az eljárásban, melyben határozatot hozott, nem volt fél, a felperes pedig elfogultsági kifogást nem terjesztett elő. A felperes valójában az ügy érdemében hozott határozatok tartalmát támadja, ami kártérítés alapjául nem szolgálhat. Előadta, hogy a kijavító végzés felülbírálatára nem került sor, mert a fellebbezést a Nyíregyházi Törvényszék elutasította, az ítélőtábla pedig e végzés elleni fellebbezést bírálta el, melynek során eljárási hibát nem vétett. A II.r. alperes hivatkozott arra, hogy a P.21.262/2012. számon indult eljárásban több érdemi tárgyalás után hozott ítéletet, melyet a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyott, határozata indokolásában pedig kifejtette, hogy a megállapított tényállásból a törvényszék helytálló következtetéseket levonva megalapozott döntést hozott, a releváns jogszabályhelyek pontos felhívásával és a bírói gyakorlatra történt utalással. A II.r. alperesi álláspont szerint a fenti számú eljárásban az eljárási és anyagi jogi jogszabályok maradéktalan szem előtt tartása mellett, azok alapján hozott ítéletet. Ebből eredően alaptalan a felperesnek a kártérítési igénye. A III.r. alperes ellenkérelme indokaként hivatkozott arra, hogy a felperesi igénnyel kapcsolatban a bíróság már jogerős döntést hozott, így a felperesi igény ítélt dolog, erre figyelemmel a per megszüntetését kérte elsődlegesen, a Pp. 157. a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. /1/ bekezdés d) pontjára. Másodlagosan a kereset elutasítását és felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Vitatta mind a felperesi tényállásban és kérelemben foglaltakat, mind a keresetet jogalap és összegszerűség tekintetében. Előadta, hogy tény, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.20.924/2009/5. számú végzése elírás folytán azt tartalmazza, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezte hatályon kívül az ítélet helyett, ugyanakkor a határozat fejrészéből és indokolásából megállapíthatóan az a Nyíregyházi Városi Bíróság 12.P.20.652/2009/13. számú ítéletére vonatkozott. A hibát a Pp. 224. /1/ bekezdése értelmében bármikor kijavíthatta, így jogszabálysértést nem követett el, a kijavítással szemben a felperes fellebbezéssel nem élt. Egyebekben előadta, hogy a kijavítás tárgyában az a bíróság határoz, amely a hibás határozatot hozta és a kijavítás tárgyában olyan bíró is határozhat, aki a határozat hozatalában nem vett részt. Tekintettel arra, hogy a kijavító végzést a törvényszék tárgyaláson kívül hozta meg, így a Pp. 144. -a nem alkalmazható. A kereset alaptalan. A III.r. alperes elsősorban a per megszüntetését kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes kereseti követelése ítélt dolog, tekintettel arra, hogy a felperes és a III.r. alperes között a Debreceni Törvényszék előtt P.21.262/2012. számon eljárás volt folyamatban, melyben a bíróság a felperes keresetét jogerősen elutasította. A Pp. 229. /1/ bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek ideértve azok jogutódait is egymás ellen új keresetet indíthassanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). Az anyagi jogerő negatív hatása, hogy ítélt dolog keletkezik. Az anyagi jogerő folytán a peresített jogviszony alapján a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket végérvényesen meghatározottnak kell tekinteni. Az, hogy irányadónak kell tekinteni a döntést, abban nyilvánul
5 meg, hogy az ítéletben (egyéb határozatban) elbírált jogot többé nem lehet vitássá tenni. A bíróságok és más hatóságok a későbbi döntésüknél a jogerős határozatot kötelesek alapul venni. Az alanyi jogerő tárgyi terjedelme egyrészt a jogazonosságot, másrészt a tényalap azonosságát feltételezi. A felperes a Debreceni Törvényszék előtt 10.P.21.262/2012. szám alatt folyamatban volt eljárásban a Nyíregyházi Törvényszékkel, jelen per III.r. alperesével szemben kártérítési követelést érvényesített azon indokkal, hogy a Nyíregyházi Törvényszék az általa indított, végrehajtás megszüntetése iránti P.20.652/2009. számú eljárásban a bizonyítási teherről nem megfelelően tájékoztatta; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.20.924/2009/5. számú végzésével nem a Nyíregyházi Városi Bíróság P.20.652/2009/13. számú ítéletét, hanem egy ugyanilyen számú végzést helyezett hatályon kívül, ezért a fenti számú ítélet még jelenleg is hatályban van, azt kijavítással orvosolni nem lehet; hibásan vette figyelembe azt, hogy az Újhelyi Gazdálkodási Kft-t illető perköltség iránti igény engedményezésre került; a bizonyítékokat rosszul mérlegelte, egyes bizonyítékokat nem értékelt, másokat logikátlanul, összefüggéseikből kiragadva vett figyelembe, sérelmezte továbbá, hogy Vietórisz Zoltánt és dr. Szalay Gézát tanúként hallgatták meg. Álláspontja szerint nem volt tisztázott, hogy ezen személyek milyen minőségben tettek nyilatkozatot. Felperes jelen perben a Nyíregyházi Törvényszék III.r. alperesen túlmenően a Debreceni Ítélőtábla I.r. és a Debreceni Törvényszék II.r. alperesekkel szemben is kártérítési igényt érvényesített. A kártérítési igénye összegszerűen megegyezett a korábbi perben előterjesztett kártérítési követelés összegével. A kártérítés jogalapjaként azonban a III.r. alperesi jogellenes magatartás tekintetében a korábbi perben hivatkozott indokokon túlmenően további jogellenes magatartásra hivatkozott, így sérelmezte a kijavító végzést hozó bíróság összetételét, illetve hivatkozott arra, hogy a kijavító végzés kézbesítése nem történt meg, illetve az szabálytalan volt. Ennek folytán kétségessé tette a kijavítás tényét. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes kereseti követelése a keresetében megjelölt, korábbi perben is felhozott jogi indokok alapján jogerős határozattal elbírálásra került, így az a perben utóbb vitássá nem tehető. A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor nem ítélt dolog a felperesnek a III.r. alperessel szemben a korábbi perben nem érvényesített jogi indokok alapján előterjesztett kártérítési követelése, így ezek vonatkozásában a bíróság a kereseti kérelmet érdemben vizsgálta. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapítására a Ptk. 349. /3/ bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 349. /1/ bekezdésében írt speciális és a Ptk. 339. /1/ bekezdése szerinti általános feltételek együttes megvalósulása esetén kerülhet sor. Ennek megfelelően a közigazgatási (bírósági) jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette, továbbá, ha bizonyított a károkozó jogellenes magatartása a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggés és a károkozó nem tudja bizonyítani, hogy magatartása nem volt felróható. A felperes az eljárás során az alperesi jogellenes magatartásként a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.924/2009/5. számú kijavító végzése kapcsán sérelmezte az alperesek eljárást. Mivel a kijavító végzést hozó tanács összetétele eltért a hatályon kívül helyező határozatot hozó tanács összetételétől, így kétségesnek tekintette a kijavítás tényét. Sérelmezte továbbá az alperesek
6 eljárását a kijavító végzés kézbesítése kapcsán, illetőleg a kijavító végzés ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása kapcsán. A bíróság a felperesi hivatkozások közül elsősorban azt vizsgálta, hogy a kijavító végzés kézbesítése szabályszerűen történt-e, ugyanis ennek függvénye annak megállapítása, hogy a felperes a határozattal szemben jogorvoslattal élt-e a részére nyitva álló határidőben. A felperes ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az eljárás jogerős befejezésére figyelemmel a jogi képviselőjének adott megbízása megszűnt, így a Nyíregyházi Törvényszék szabályszerűen határozatát a jogi képviselőnek nem kézbesíthette. Így alaptalan volt az általa előterjesztett fellebbezés hivatalbóli elutasítása. A Pp. 70. -a rendelkezik a meghatalmazás terjedelméről. Ezen rendelkezések szerint a per vitelére feljogosított meghatalmazott minden olyan perbeli (eljárási) cselekményt elvégezhet, amelynek megtételére az általa képviselt fél jogosult. A Pp. 70. /2/ bekezdésének rendelkezése szerint a per vitelére szóló meghatalmazás a perrel kapcsolatos cselekmények végzésére terjed ki. E megfogalmazásból a törvényalkotó egyértelműen juttatja kifejezésre azon szándékát, hogy a meghatalmazás hatályossága nem szorítkozik csupán a per tartamára. Egyfelől már a per (eljárás) megindítása előtt hatályosul, másfelől a per jogerős befejezése után sem veszti hatályát. Kiterjed a meghatalmazás az eljárás megindítását megelőző cselekmények végzésén túl a végrehajtási eljárásra, az esetleges perújítási eljárásra és a felülvizsgálati eljárásban történő képviseletre is (Legfelsőbb Bíróság Pf.I.24.388/1998. - BH.2000. évi 5/211.). A meghatalmazás érvényességének időbeli és tárgyi hatályát a meghatalmazó jogosult megszabni. A meghatalmazás korlátozásának a meghatalmazási okiratból kell kitűnnie (Pp. 69. /1/ bekezdés, 70. /4/ bekezdés). Amennyiben a meghatalmazás korlátozására az eljárás későbbi fázisában kerülne sor mely lényegében a meghatalmazás részleges visszavonásaként értékelhető, erről külön okiratot kell készíteni, melyből a meghatalmazás korlátozottságának pontos körét meg lehet állapítani. Amennyiben a per vitelére szóló meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz, a meghatalmazott fel van jogosítva a perrel kapcsolatos valamennyi szükséges nyilatkozat megtételére és perbeli cselekményre. Amennyiben a felet meghatalmazott képviseli, a képviselő cselekménye, illetve mulasztása a képviselt személy számára jelent jogkövetkezményeket. A Pp. 71. -a értelmében a meghatalmazott képviseleti jogosultsága a megszűnési ok bírósághoz történő bejelentésével ér véget. Mindaddig, amíg a meghatalmazás megszűnését a bírósághoz be nem jelentik és az ellenfelet erről nem értesítik, a meghatalmazottat a képviselet ellátására jogosultság illeti (A Polgári Perrendtartás Magyarázata Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.). Tekintettel arra, hogy a felperest a Nyíregyházi Városi Bíróság, illetve a másodfokú bíróság előtt folyamatban volt perben jogi képviselő képviselte, a másodfokú határozat kijavítása tárgyában hozott határozatot a másodfokú bíróság jogszerűen kézbesítette a peres felek jogi
7 képviselőinek. Az iratok között elfekvő tértivevények szerint a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.924/2009/6. számú, felperes által sérelmezett kijavító végzését a felperes jogi képviselője, dr. Gaál Attila 2013. március 07-én, míg az alperes jogi képviselője 2013. március 08-án átvette. Erre figyelemmel a felperes alaptalanul hivatkozik a kézbesítés hiányára, illetőleg szabályszerűtlenségére, ugyanis jogi képviselővel eljáró fél esetében a Pp. 97. -a alapján tekintettel arra, hogy a meghatalmazás megszűnése, illetőleg korlátozása a bíróság részére bejelentésre nem került az iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Megjegyzi a bíróság, hogy szabályosan történt a törvényszék kijavító végzésének kézbesítése a törvényszék által, tekintettel arra, hogy a végzés fellebbezhető volt, így azt a fél részére a III.r. alperesnek kellett kézbesítenie. Megállapítható, hogy a felperes a végzés részére történő szabályszerű kézbesítése ellenére a nyitva álló fellebbezési határidőben a kijavító végzéssel szemben fellebbezést nem terjesztett elő, a késedelmesen előterjesztett fellebbezését pedig a bíróság jogerősen elutasította, így a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény egyik feltétele nem áll fenn, így kártérítési igénye ezen okból megalapozatlan (Legfelsőbb Bíróság Pfv.E.21.407/2005/8.). A bíróság ezen túlmenően egyéb okból is alaptalannak találta a felperes kereseti kérelmét. Egyrészt a bíróság álláspontja szerint a kijavító végzés vonatkozásában nem állapítható meg jogellenes magatartás a III.r. alperes részéről a vonatkozásban, hogy a kijavító végzést meghozó tanács összetétele eltért a hatályon kívül helyező végzést hozó tanács összetételétől, ugyanis nincs semmilyen arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy más összetételű tanács a határozat kijavításáról ne határozhatna. A felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezés a perbeli esetben nem alkalmazható, hiszen az a folytatólagos tárgyalás vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. Amennyiben azonban a felperes hivatkozása e körben helytálló lenne, akkor sem állapítható meg az okozati összefüggés az eljáró tanács összetétele, illetve a felperes által hivatkozott kár között. Nem állapítható meg jogellenesség az I-II.r. alperesek eljárása kapcsán sem. Velük szemben kizárási ok a jogszabályi rendelkezések alapján nem állt fenn és a felperes nem terjesztett elő elfogultsági kifogást. Megjegyzi a bíróság, hogy a felperes kárként az alapperben elveszített összeget, illetve perköltségét jelölte meg. A Legfelsőbb Bíróság azonban számtalan eseti döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére a pervesztesség önmagában nem szolgálhat alapul, a sérelmezett döntés csak az alapeljárásban lefolytatott rendes vagy rendkívüli jogorvoslattal orvosolható (Pf.V.20.423/1997.). Nyilvánvalóan alaptalan az a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény, amely a jogerős ítélet tartalmát jelöli meg a kereseti kérelem jogalapjaként (Pfv.E.21.682/2005/4., Pfv.20.148/2006/15., Pfv.22.207/2006/8.). Ezen túlmenően jelen perben vizsgálandó alperesi jogellenes magatartások a felperes által megjelölt pervesztességgel, illetőleg költséggel, mint kárral semmilyen okozati összefüggésben nem állnak, ugyanis a kijavító határozat meghozatalának ténye és az azzal kapcsolatos
8 jogorvoslati eljárás során született határozatok nem befolyásolták azt a tényt, hogy a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.924/2009/5. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban a felperes pervesztes lett. A megismételt eljárásban történt esetleges jogellenes felróható magatartás pedig nem képezte jelen per tárgyát, ugyanis felperes ezzel kapcsolatos hivatkozásait a Debreceni Törvényszék a felperes által indított kártérítési perben elbírálta, így az ítélt dolog. A fenti indokok alapján a bíróság a felperes megalapozatlan keresetét elutasította. A bíróság mellőzte a felperes tanúbizonyítási indítványának teljesítését. A felperes tanúként kérte meghallgatni a kijavító végzést átvevő meghatalmazottat, Nagyfejő Tibornét, illetőleg dr. Gaál Attilát a vonatkozásban, hogy a meghatalmazott az átvett kijavító végzést hogyan dolgozta fel, azt átadta-e valakinek, kinek, hogyan, a megbízót erről értesítette-e. A bíróság álláspontja szerint ezen kérdések a per eldöntése szempontjából nem bírtak jelentőséggel, ugyanis releváns ténynek az minősül, hogy a Nyíregyházi Törvényszék határozata a tértivevény szerint a felperes jogi képviselőjének szabályszerűen kézbesítésre került, annak nincs jelentősége, hogy az átvételt követően a határozatnak mi lett a sorsa. Megjegyzi a Bíróság, hogy az alapeljárás során dr. Gaál Attila részére megküldött küldemények átvevője is Nagyfejő Tiborné meghatalmazott volt. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, így a le nem rótt illetéket pervesztességére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 14. -a értelmében az állam viseli. Szeged, 2015. évi június hó 18. napján dr. Némethné dr. Suták Anikó sk. törvényszéki bíró A kiadmány hiteléül: Fodor Ágnes tisztviselő