A ZAB
Zabjelent ősége: GéncentrumaKis -Ázsia, egyik legősibb gabonánk. Elterjedése a ló használatával járt együtt. Gabonák közt, terület alapján a 7. a világon. Ma sportló, nyúl, takarmánykeverékek és humán táplálkozás (csecsemők, öregek,t ápszer, adalék, cukrászat). Világgazd. jelentősége jóval nagyobba hazainál.
Igen előnyös a kémiai összetétele: -nagy fehérjetartalom (esszenciális aminosavak) - nagy zsírtartalom (5%, esszenciális zsírsavak) -sok tokoferol (E-vitamin); tiamin; lecitin. -sok nyersrost (pelyva) -Zöldtakarmány keverékekben: (zabosbükköny, -borsó) -Szalmája is takarmány Ma hazánkban: 60-70 eha; 50-220 et; 2,5-3,1 t/ha
Morfológiája: Bugatípus alapján két változat: 1) Bugás zab (A.sativa ssp. diffusa) - őszi, tavaszi változata van 2) Zászlós zab (A. sativa ssp. orientalis) - csak tavaszi változat -Gyökérzet erőteljes (200 cm felett is), nagy szívóerő. -Szár: 50-150 cm, bokrosodása gyenge, inkább csak őszi zabnál. -Virágzat laza többszörösen összetett. Kalászkák: 2-3 virágúak, 2 termékenyül. Virágzás: 7-8 napig tart, külső virágokon kezdődik, ezeken nagy szemek, belsők kicsik
bugás zászlós Avena sativa Avena nuda
Pelyvás zabok Csupasz zab
Zab Avena sativa
Zab (tavaszi pelyvás)
Botanikája,fiziol ógiája Öntermékenyülő, bugavirágzattal rendelkezőnöv. Rendszertana:. Az Avena nemzetségben egyéves és évelőfajok. Kultúrzab egyéves, pelyvás és csupasz is. Vad pereg, kultúr bugán marad. Legelterjedtebb kultúrzab: Avena sativa
Az egyéves zabfajok rendszere Diploid n=7 Tetraploid n=28 Hexaploid n=42 Vadfajok A. hirtua A. barbata A. fatua A. sterilis Kultúrfajok -pelyvás: -csupasz: A. strigosa A. brevis A. nudibrevis (ssp.biaristata) A. abyssinica A. sativa A. byzantina A. nuda var. chinensis
-Termés: a virágpelyva borítja, de nem nő össze az epidermisszel, sikért nem tartalmaz. -EMT: 27 32g, pelyva a szem 25-30%-a is lehet. -Szárazságban még nagyobb a pelyva részaránya. -Fajta szerint a vékony pelyvások értékesebbek. -Csupasz zabok: pelyva a csépléssel eltávolítható. Termése kisebb, ebben a pelyvák hiánya is közrejátszik.
Biológiaialapok -Fajtajegyzékben: 17 fajta, ez mind tavaszi és 3 csupasz. -Keresett fajtatulajdonságok: nagy fehérje tartalom,j ó gyomelnyomóképesség. -Csupasz zabok előnye: nem kell hántolni az élelmezéshez.
Termőhelyigény Talaj: -Szélsőséges talajokat kivéve mindenhol megterem, nyers talajon irtáson is. -ph igénye: 5.3 6.4. Fontos, hogy a talaj lehetővé tegye a korai vetést. Éghajlat, időjárás: Enyhe csapadékos éghajlatot igényel. Gabonák között legkevésbé tűri a szárazságot. Környezetigénye: Elsősorban D- és Ny-Dunántúlon és É-i Középhegységben érzi jól magát. Nem igényes talaj kultúrállapotára és belterjességre. Termése tág határok között, a termőhely függvényében: 2,0 5,8 t/ha.
Atermeszt ésm ódszere Előveteményigény: Önmaga után nem vethető (fonálféreg) Nem igényes, de cukorrépa, burgonya, dohány, zöldségfélék után ne. Talajművelése: Őszi szántást (18-22cm) igényel, elmunkálva. (Tavaszi szántás utáni vetés terméscsökkenéssel jár). Tömődött talajokon mélylazítás előnyös. Jó vetőágyat igényel, (aprómorzsás, 6 8 cm mély).
Tápanyagellátása: N P K= 28-12-29 kg/t földfeletti rész P és K ősszel beszántva, N tavasszalmag ágyba, vagy megosztva,( 30-40%-nyi N szábainduláskor: nagyobb fehérjetartalom). Közvetlen istállótrágyázás után is termeszthető.
Vetés: -Elsősorban tavaszi zabot termesztünk, melyet a lehetőlegkorábbanel kell vetni. -Gondos vetőmag előkészítés kell: osztályozott nagy szemek, kicsi, léha,kettős szemek eltávolítandók. -Alacsony hőmérsékleten csírázik, (4-5 C) -Keléskor vízigénye igen magas.
A zab vetési adatai Megnevezés Vetési idő Sortáv Mélység Csíraszám Ezermag tömeg Tavaszi zab II. 25 III. 15. 12 cm 3 5 cm 480 500 db/m 2 58 60 db/fm 27-32 g Őszi zab IX. 15.-30. 12 cm 4-6 cm 450-480 db/m 2 54-58 db/fm 30-32 Csírázókép. Tisztaság Nedvességtartal om 90,0 % legalább 99,0 % legalább 14,5 % legfeljebb
Növényvédelem, -ápolás: -Ápolásra igénytelen,j ó gyomelnyomó és vízhasznosító. -Kétszikűgyomok ellen posztemergens herbicida bokrosodás idején. -Gombabetegség-ellenállása: Nem érzékeny, vegyszeres védekezés többnyire nem szükséges (csávázáson kívül). Gombái: zab porüszög, - fedettüszög, Fuzárium, lisztharmat, rozsdák. -Kártevők: drótféreg, pajor, zabfonálféreg, vetésfehérítő, fritlégy, tripsz, poloska, levéltetű.
Érés, betakarítás -Kalászosok között a legkésőbb aratjuk. -Időpontjának helyes megválasztása a buga egyenetlen érése miatt nagy körültekintést igényel. -A túl korai betakarítás tárolási, a túl késői pergési problémákat. -Optimális időpontjában a buga csúcsán, felsőharmadában lévő szemek sárgán érettek, nedvességük megközelíti a 15 %-t, de még nem peregnek. Ekkor a buga alsó harmadában a szemek fehérek, biológiai érésük már bekövetkezett, nedvességük 2-3 %-l nagyobb. -Gabona kombájnnal egy menetben, kíméletesen aratjuk. A rosszul beállított kombájn esetén fellépőszemsérülések, csírakárosodást, később avasodást okozhatnak. -Fokozottan sérülékenyek a csupasz zabok. Ezeknél kívánatos a kisebb dobfordulat és lehetőleg gumi verőlécek alkalmazása.
Tárolás -Biztonsággal tárolni, csak14.5 % nedvesség alatt lehet. - A szemtermés aratás után átmenetileg még fokozott élettevékenységet mutat és csak hosszabb időalatt adja le nedvességét. Ezért néhány napos utóérlelés után a tisztítással együtt alaposan át kell szellőztetni. -Ha a betakarítási nedvesség a 16 %-t meghaladja, mesterséges szárítás ajánlott 40-42 C-n. -A szalmatermés másfél, kétszerese a szemtermésnek. -A takarmányozásra szánt zabszalmát szintén gondosan, száraz, szellős helyen kell tárolni.