INTERAKTÍV TÁBLA AZ OKTATÁSBAN INTERACTIVE WHITEBOARD USED IN EDUCATION Füvesi István SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Összefoglaló Az általános és a középiskolákba pályázati keretek között 2008-ban mintegy 30 ezer interaktív tábla kerül. Az informatikai szupersztrádán száguldozó pedagógusok közül még az IKT eszközök iránt egyébként fogékony kollegákat is felkészületlenül érinti mindez. Az előadás első részében az interaktív táblák általános bemutatására, s a több mint 10 féle hazánkban forgalmazott intelligens tábla összehasonlító elemzésére kerül sor. Ezt követi a nálunk eredményesen használt CALCOMP InterWrite SchoolBoard tábla használat közbeni bemutatása, kitérve a SchoolPad vezeték nélküli Bluetooth adatátviteli kapcsolattal felszerelt táblára, az ipanel LCD-képernyőjére és a PRS feleltető modulra, mint kiegészítő eszközökre is. Arra a kérdésre keressük itt a választ, melyiket válasszam? Az előadás második részében a tábla szaktárgyi órai használata kapcsán mutatunk be néhány alkalmazást, rávilágítva arra, hogy mikor praktikus és nem öncélú használatuk, mennyiben növelheti az eszköz az oktatás hatékonyságát. Arra a kérdésre keressük a választ, mire használjuk a táblákat? Az előadás befejező perceiben a tábla forgalmazók, a tartalom fejlesztők valamint a tanár képzés, tanártovábbképzés oldaláról is rátekintünk a témakörre, vizsgálva: hol tart a felkészítés? Kulcsszavak Bluetooth, IKT, Interaktív tábla, team munka Abstract Elementary and secondary schools are receiving approximately 30.000 interactive whiteboards in 2008 through tender applications. From among the pedagogues scorching on the motorway of information technology, even those colleagues who are the most receptive to the ICT methods were found unprepared by this. The first part of the lecture will cover the general introduction of the interactive boards and the comparative analysis of the more than 10 types of intelligent boards distributed in our country. This will be followed by the practical introduction of CALCOMP InterWrite ScoolBoard, which is effectively used in Hungary, touching on the SchoolPad board, which is equipped with wireless Bluetooth data transfer function, the ipanel LCD monitor and PRS recitation module, as supplementary tools. We are looking for the answer to the question, which one shall I choose? In the second part of the lecture, we will demonstrate a few applications for the usage of the board in lessons for special subjects, enlightening the question that, when used in a practical and not a self-interested way, how this tool can improve the efficiency of the education. We are looking for the answer to the question, for what will we use the boards? In the finishing moments of the presentation, we will discuss the topic from the point of view of the board distributors and the content developers together with the aspect of teacher training and professional education, examining: in which phase is the preparation now? Keywords Bluetooth, ICT, Interactive whiteboard, team-work 1
1. Bevezetés Németh László /1901-1975/ író, tanár, gondolkodó 1945 és 1954 között élt és tanított Hódmezővásárhelyen, s már akkor új tanítási törzsanyag kialakításán dolgozott. Négy összevont nagy tárgyban gondolkodott: történelem, természetismeret, nyelvek, matematika. Eszménye volt a színpadiskola, amely az élet tervszerűen sűrített, kicsinyített mása. Elképzeléseiből akkor kevés valósult meg, a megváltozott oktatási környezet azonban lehetőséget kínál erre. A személyi számítógépek megjelenése az oktatást alapjaiban reformálta meg. Az Információs és Kommunikációs Technológia /IKT/ jövőbeni hatása az emberi társadalomra egyre nagyobb, életünk minden területére befolyással lesz. A változások jelentősége a nyomtatás feltalálásának és elterjedésének társadalmi-kulturális hatásával ér fel. A számítógép természetesen csak eszköz a mindennapi manuális feladatok gyors, pontos, igényes elvégzéséhez. A legfontosabb nyereség az idő, ami így érdemi munkára fordítható. A számítógép nemcsak az információ előállítására / intelligens írógép / és megjelenítésére képes / digitális írásvetítő /, hanem a mások által előállított információk gyűjtésére és feldolgozására is /Internet, multimédia CD, e-mail/. A Gutenberg-galaxis /a hagyományos eszközök/ mellett kell használni a Neumannuniverzumnak nevezett információbázist is /mely a számítógép és az Internet segítségével érhető el/. Kihasználva a számítógép kép- és hangmegjelenítő képességeit, olyan multimédiaalkalmazásokat lehet használni a tanórákon, amelyekkel lejátszhatók másképpen nem bemutatható fizikai, kémiai, biológiai, de akár társadalmi jelenségek és folyamatok; felkészíthetik a diákot a pénzügyi világban való részvételre. A legfontosabb pedagógiai lehetőség a különböző szoftverek által megvalósítható tantárgyi koncentráció, amellyel a tantárgyakon felülemelkedő tanulói szemlélet alakítható ki. Ez régi pedagógiai igény és elképzelés, de az igazi megvalósítást a számítógép eszközként való használata fogja jelenteni. Leomlanak a tantárgyak között az idők folyamán rögzült merev falak. Az informatikai szemlélet elsajátítása a konvertálható tudás feltétele. A hipertext/hipermédia-rendszerű programok, az Internet és a CD-k rávilágítanak a gondolkodás szerkezetére is. Az írás szekvenciális közlés: sorrendje kötött. A puszta információ azonban még nem tudás, mert a gondolkodás nem szekvenciális, hanem asszociatív, kombináló, heurisztikus. A nem szekvenciális közlés a hipertext, tudáselemek sokdimenziós hálóba rendezett sokasága: szövegfeletti tudásszerkezet. A bejárható út több, mint az előre beépített. Az ismeretek rendszerezésénél a papír kétdimenziós lehetőségei helyett a számítógépeknél többdimenziós kapcsolatokat lehet kialakítani. Probléma: Hogyan szűrjük ki a felesleges és hiteltelen információkat, a megmaradtakból hogyan építsünk tudást, és azt hogyan formáljuk bölcsességgé. Az információs szupersztráda feltételezi az ítélőképességet és az önálló, kritikus gondolkodást, azonban éppen ezeket nem alakítja ki (Jürgen Mittelstrass filozófus). Az iskola feladata az is, hogy felkészítse a fiatalokat az információs társadalomban történő eligazodásra. Meg kell tanulni tudatosan informálódni: válogatni a lényeges és lényegtelen, a hiteles és a hiteltelen információk között. Az új technika új lehetőségeket jelent a tanulásban, azonban az új eszközök soha sem lesznek alkalmasak az iskola és a tanár helyettesítésére. Az informatika ma már nem elsősorban tantárgyként, hanem a tanulási környezet szervezésének egyetemes infrastrukturális háttérrendszereként határozható meg! A gépeket körültekintően integrálni kell a meglévő 2
tanulási környezetbe (Komenczi Bertalan). Számítástechnika alkalmazásával hatékony óra tartható, ha rendelkezésre áll a technikai háttér /számítógép, kivetítő/, jelen van az ezt rutinosan használó tanár, s elérhetőek olyan tananyagok, amelyben az információhoz való hozzáférés módja a tanórához van igazítva. Az interaktív tábla megjelenésével az informatika szerepe az oktatásban újabb fordulatot vett! A kormányzati erőfeszítések ellenére sem mondható azonban még teljes körűnek Magyarországon a számítógépek megjelenése és az Internet használat az oktatásban, főképp ha mindezt, mint a szaktárgyi oktatást érdemben támogató eszközrendszernek tekintjük. Erre az egységesnek semmiképp sem mondható alapra építkezik hazánkban az IKT. A fejlett világban ahol az alap informatikai eszköz ellátottság és Internet használat majdnem teljes körű, van ahol 2002 óta már minden tantermet felszereltek interaktív táblával. Mindeközben Magyarországon az általános iskoláknak csupán a 68 százaléka használ számítógépet az oktatásban, szemben az EU 97 százalékos átlagával, csak Litvániát (65%) előzzük meg. Hazánkban jelenleg 4-5000 interaktív tábla található az iskolákban, ezek több mint 10 egymással nem kompatibilis fajtához tartoznak, de az közös bennük, hogy egyikhez sincs digitális tananyag. A vissza a krétához szemlélet felerősödését sürgősen meg kellene előzni, s ennek egyetlen módja az eszköz megismertetése a tanárokkal. 2. Interaktív táblák, mint eszközök Az interaktív táblák először 1990 táján külföldön a multinacionális vállalatok tárgyalóiban jelentek meg. Az oktatás területén 2002-ben Anglia, Skócia, Új-Zéland, Kanada, USA, Dél- Korea, Malajzia, Szingapúr, Kazahsztán, Hollandia, Svédország, Mexikó iskoláiban terjedt használatuk jelentősen. Magyarországon pár év óta történik forgalmazásuk, s a Nemzeti Fejlesztési Terv II. azt irányozza elő, hogy 2010-ig 62000 tanteremből 40000-ben lesz interaktív tábla, a használatukhoz szükséges digitális tartalom SDT-ben akkor elérhető lesz, s folyamatosan történik pedagógus-továbbképzési programok keretében megismertetésük. 2.1. Az interaktív táblák általános jellemzői 1. ábra Interaktív tábla az órán 3
Az interaktív tábla egy olyan IKT eszköz, amely egy szoftver segítségével úgy kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel /és egy projektorral/, hogy az a tábla érintésérzékeny felületéről vezérelhető lesz, továbbá a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. A számítógépen elkészített anyagot rávetíthetjük a táblára, a táblát pedig érintőképernyőként használva akár mellette állva vezérelhetjük a számítógépet, vetítés közben kiegészíthető a tartalom. Az aktívtábla csomag tartalma: notebook, projektor, maga az interaktív tábla és különböző kiegészítők. 2.2. Az interaktív táblák fajtái A használat módja szerint fixen falra rögzített ill. gurítható; mérete szerint fajtánként eltérő számú változattal találkozhatunk; a vetítés történhet szemből, hátulról vagy felülről. A vezérlés módja, az írás eszköze szerint az ellenállás-változáson alapuló (ujjal "írható") és az elektromágneses elven működő /tollal vezérelhető/ táblák fordulnak elő. A gyártókról és a tábla szoftverekről a http://www.interaktivtabla.lap.hu címen tájékozódhatunk, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül adunk néhány példát: GTCO CalComp InterWrite, Conen InterWrite, ebeam Projection ebeam Interact, Hitachi StarBoard StarBoard, Mimio Xi Mimio Studio, NEC Interact, PolyVision Easiteach Studio, Promethean Active Studio, SMART Board Notebook, TeamBoard RM Easiteach Studio, CleverBoard Lynx, 3M Digital Board _ Digital Media System, Numonics Visual WhiteBoard, Panasonic Document Manager and Viewer, Quartet Idea Share. 2.3. A CalComp tábla és kiegészítői 4
2. ábra Schoolpad és ipanel Tanszékcsoportunk 1 éve vásárolt egy CalComp típusú táblát, a hallgatók örömmel ismerkednek használatával. A levelező ill. a másoddiplomás tanárszakos hallgatók kifejezetten lelkesen dolgoznak vele, több helyen iskolájukban 1 év óta kicsomagolatlanul hever ilyen eszköz, Ők szorgalmazni fogják birtokba vételét. Az interaktív tábla nyújtotta szolgáltatások köre további eszközökkel bővíthető. A SchoolPad 6 x 8 /15.2 x 20.3 cm/ méretű munkafelületet biztosít, használhatjuk, irányíthatjuk vele az Interaktív táblát és bármilyen számítógépen futó alkalmazást akár 90 méter távolságból. A diákok így aktívan kapcsolódhatnak az óra menetébe, figyelmük könnyebben fenntartható. Bluetooth kapcsolódás a rendszerhez, s egyszerre akár 7 is csatlakoztatható. Az InterWrite ipanel akár kézben is tartható LCD-képernyő felületén egy különleges, tollszerű eszközzel lehet gyors feljegyzéseket írni és menteni. Az aktív tábla tartalma megjeleníthető, s mindazt, amit az Interaktív tábla előtt állva elvégezhetünk, itt is kezdeményezhető. 3. ábra InterWrite PRS és PRS RF feleltető modulok A GTCO InterWrite PRS egy infravörös távkapcsolaton alapuló, gyors feleltetési rendszer. A tanulók a tanár által feltett kérdésekre egyetlen gomb lenyomásával válaszolhatnak, az általuk helyesnek tartott választ megjelölve. A rendszer a válaszokat azonnal feldolgozza, majd az eredményeket be is mutatja mind a tanár, mind az osztály számára. A gyors és egyértelmű visszacsatolással a tanulócsoport együttműködése, produktivitása növekszik. A kapott eredményeket tanulónként eltárolva lehetségessé válik a tanulók kiértékelésének, osztályzásának elektronikus támogatása. A PRS RF rádió frekvenciás rendszer szolgáltatásaiban is bővebb: sorkérdések kezelésére is képes, s a képernyőnek és a billentyűzetnek köszönhetően konkrét számokat /számítás eredménye; évszámok; stb./ vagy 5
akár szavakat /nevek, helyek, stb./ is lehet kérni a diákoktól anélkül, hogy 2-3-5 vagy több választási lehetőséget adnánk; így szinte teljesen kizárható a tippelés lehetősége. Az előadás keretében eszközeinket használat közben mutatjuk be egy filmen. A különböző típusú táblákhoz funkciójukban hasonló, de táblatípus függő kiegészítők tartoznak. 2.4. Melyiket válasszam? A kérdés inkább költőinek tekinthető. A közoktatásba főképp pályázatok keretében kerültek/kerülnek táblák, s eddig az iskoláknak kevés beleszólásuk volt a típus kiválasztásába, jószerivel persze többségük szakmai ismeret hiányában érdemben nem is tudott volna dönteni. A felsőoktatásba pályázati keretek között csak ezután kerülhetnek majd táblák. 3. A szaktárgyi órák átalakulása Az egyre újabb eszközök egyike sem válhat kizárólagossá, a tanárnak kell választani, hogy szaktárgya aktuális témakörét mely segédeszköz használatával tudja legérdekesebben, a tanulók figyelmét leginkább lekötve elmagyarázni. 3.1. Az eszközök és szerepük az oktatásban A klasszikusnak mondható fekete majd zöld tábla kizárólagos használata során nagyméretű térképek, fényképek, ábrák szolgáltak szemléltető eszközül, melyekre a további használhatóság okán nem volt szabad írni; kísérletes tárgyak esetén szertárak mélyéről előkerült eszközökkel és anyagokkal esetenként eltérő kimenetelű, de a tanuló számára mindenképp ismételten nem megtekinthető jelenségek produkálódtak. Az írásvetítő megjelenése gyorsította a statikus információ /szöveg, kép/ megjelenítését, s szemben a krétával, a fólián összeállított anyag többször is felhasználhatóvá vált. A fehér tábla is gazdagította az eszköztárat, de a személyi számítógép megjelenése jelentett igazi változást. A projektorok beszerzésével vált lehetővé, hogy a PowerPointban készített prezentációt, belőle indított filmeket a tanár levetítse. Az ismeretekhez történő hozzáférést az Internet forradalmasította. Az eszközök hordozhatóságát könnyítette a zsúrkocsi és a zsúrbőrönd. A Tábla PC speciális szolgáltatásaival nagyszerű eszköz a diákok számára, míg külföldön sok helyen előszeretettel használják, hazánkban a korábbi években történt beharangozása után bevezetésére kevés előrelépés történt. A figyelem középpontjába az interaktív tábla került. Ahol felszerelték ott kiválthatja a hagyományos vetítő vásznat, érintőképernyőként használva nagyfokú mozgásteret enged a tanárnak, egy PowerPointos prezentáció levetítése, de általában a számítógép órai használata során is. Természetesen az igazi jelentősége akkor mutatkozik meg, ha a speciális táblaszoftvert is használatba vesszük. A tanár ennek felhasználásával otthon elkészíti előadásanyagát, előadás közben figyelem felkeltő módosításokat hajthat végre az anyagon, majd a módosított változatot szintén elmentve azt hozzáférhetővé teheti diákjai számára is (Füvesi, 2008). 6
3.2. Az Interaktív tábla szoftverek áttekintése és használata A táblafajták ismertetésekor a táblaszoftverek nevét is feltüntettük. Általában sem a tábla szoftverek, sem kiegészítőik nem kompatibilisek egymással. Az érdemi munka alapja, hogy a tanár otthon fel tudjon készülni az órára. Mind technikai, mind jogi oldalról van lehetőség arra, hogy a tanár otthoni gépére /ha van Neki/ feltelepítheti a táblaszoftvert, s bár korlátozott mértékben, de mégiscsak képes tananyagot összeállítani. Bizonyos típusok esetén még a tanulók számára is engedélyezett a táblaszoftver otthoni használata. Mindezek mellett a legfontosabb kérdés: mikor lesznek a szaktárgyakhoz minden pedagógus számára hozzáférhető tananyagok? Jelenleg úgy tűnik, 2010-re. Ez a folyamat felgyorsulni látszik azáltal, hogy a kormányzati erőfeszítések mellett az egyes tankönyv Kiadók is lépnek ez ügyben. A táblák érdemi használatát leginkább táblát használva lehetne bemutatni, ennek hiányában az órán készült videófelvétel szolgálhat az előadás keretében az ismertetés alapjául. 4. Hol tart a felkészítés Az Egyesült Királyság maidstone-i Cornwallis műszaki középiskolájában minden, a hetedik évfolyamot megkezdő diák kap egy Tábla PC-t, amely távozásáig nála is marad. A Tábla PC-k helyettesítik a hagyományos könyveket, s jól szerkesztett tartalmat, interaktív multimédia tanulási anyagokat kínálnak. A diákok rendkívül eredményesen használják, lelkesebbek, motiváltabbak, magabiztossá válnak. A tanulók 96%-a elégedett a projekt-alapú munkamódszerekkel. Az iskola az új, 21. századi oktatási modell úttörője (Taletovics, 2007). Miközben Észak-Amerikában a 270.000 amerikai iskolából 259.000 rendelkezik interaktív táblával /95-96%/, s az interaktív eszközök több, mint 67%-át a Smattech szolgáltatja, addig az európaiak 40 százaléka (Business, 2007.09.18), a magyarok 60 százaléka (NJSZT), míg a törökök 80 százaléka informatikai analfabéta (Istanbul, 2007.08.29). Egy EU ajánlás megfogalmazása szerint a megfelelő szintű IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra-szint az alapfokú oktatásban 8 diák/számítógép, míg a középfokú oktatásban 6 diák/számítógép eszközellátottságot feltételez. Jelenleg Magyarországon 27 diák/számítógép arány a jellemző (Oravecz, 2007). Anglia 2002 és 2003 között minden (!) tantermét felszerelte interaktív táblával és annak kiszolgáló rendszereivel. Magyarországon szép tervek fogalmazódnak meg /Intelligens Iskola projekt/: 2010-ig minden 10 diákra jusson egy korszerű, internet-hozzáféréssel rendelkező multimédiás számítógép. A 62 ezer tanteremből legalább 40 ezerbe kerüljön interaktív tábla /tehát 3 év alatt tízszereződjön meg számuk/; és legalább egy vezeték nélküli /WiFi/ hotspot is legyen az intézmények területén. A tábla forgalmazók intenzíven szervezik a bemutatókat, melyek keretében megtudható, hogy az épp meghallgatott cég terméke a legjobb! A szaktantárgyi órán hasznosítható érdemi anyag bemutatására ritkán kerül sor. 7
A 40000 tábla lassan megjelenik a közoktatásban. Azonban már most túlzottan sokféle táblatípus lelhető fel, s ez gátja a hatékony együttműködésnek! /A 4000 tábla 10 féle./ A felsőoktatásban nem jellemző az interaktív tábla tömeges jelenléte és használata. Ahol van, ott is csak bemutatásukra van lehetőség, beláthatatlan távolságban van az a szituáció, hogy a tanárjelöltek szaktárgyaikat ilyen tanórai környezetben hallgassák. Pedig csak akkor lehetne igazán elvárni, hogy lelkesedjenek, s kikerülve az iskolába, óráikhoz használják azt. Mielőbb hozzáférhetővé kellene tenni a digitális tartalmakat, s jelentősen előre kellene lépni a pedagógus képzés/továbbképzés területén is. A tábla használatára jelenleg a pedagógusok alacsony százaléka van felkészülve. Nagyon jól jellemzi a helyzetet egy debreceni kutatás (Buda, 2007) eredménye, mely az eszközök használatának gyakoriságát /is/ vizsgálta. 1. táblázat Eszközök használatának gyakorisága A táblázatban látható, hogy az interaktív tábla az utolsó helyen van. Mi lehet ennek az oka? Idézet a kutatás eredményeiből: Az IKT eszközök alacsony helyezési számának másik magyarázata az érdektelenség és/vagy az eszközök használatához szükséges tudás hiánya lehet. Előbbinek ellentmond, hogy a megkérdezettek döntő többségét /78%-át/ állításuk szerint érdeklik a technikai újdonságok, sőt 93,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy tanítási módszereit, eszközeit (!) folyamatosan frissíti. Kérdés, az előzőek tükrében ez hogyan értelmezendő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 41,8% saját bevallása szerint sem kezeli jól a számítógépet és 57,4% bár érdeklődik az informatikai eszközök oktatási alkalmazása iránt, nem ért hozzá eléggé. 5. Összegzés Miközben Magyarország általános iskoláinak 32 százalékában egyáltalán nem használnak számítógépet, a világ más részein egyre több helyen már az interaktív tábla ellátottság is teljes körű. Csak Magyarországon ilyen nagy a lemaradás? Nemcsak. Nagyobb nemzetközi együttműködésre lenne szükség. Teljes körűvé kellene tenni a közoktatásban a számítógép használatot. Amennyiben univerzális táblaszoftver használatának lehetősége és a digitális tananyagok elérhetősége párosulna az eszköz bevezetésének pedagógiai előnyeit bemutató előadások pedagógus képzésbeli megjelenésével, akkor a táblák osztálytermekben történő 8
megjelenése és a már pályán lévő pedagógusok ez irányú továbbképzésének felgyorsítása eredményeképp lemaradásunk a nemzetközi színtéren jelentősen csökkenne. Irodalomjegyzék [1] Buda A. (2007) Pedagógusok és az IKT kompetenciaterület. MultiMédia az Oktatásban 2007 Konferencia, Budapest, 13, 83-87. [2] Füvesi I. (2008) Interactive Boards and their Function in Education. The International Conference on E-Learning in the Workplace 2008, New York, elfogadva, megj. alatt. [3] Oravecz V. (2007) Esküszünk, analfabéták nem leszünk. Modern Iskola, 5, 34-35. [4] Taletovics M. (2007) A tanulás új útjai. Felsőoktatási Megoldás Magazin, 4, 4-5. 9