Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso.

Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ ß» ³7»» +º±? ±µ»»² + 7¹» ß ª?¹»²» ¹ ¹7²» 7 µ» 7¹3» + 7¹$µ îððéñîò?³ ïìðò 7ªº± ³

ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø ïîíð É»²ô Ö±»º Þ»²½ Ù» íò Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799 Fax: +36-1-471-9200 e-mail: laszlo.gaszner@ metso.com web: www. metsominerals.com Colas Északkõ Kft. Tállyai Üzeme 2007

Þ?²? 7 Õ±? Ô ±µ Aszerkesztõségcíme: Postacím: Tapolca Pf.17 8301 Felelõs szerkesztõ: PodányiTibor (tel.: 30-2955-718)»ó³ æ ¾µ ò¾ ² à ó±² ²»ò «ß» µ» + ¾ ±?¹ ¹ æ Þ ¹¼ ª?² ø» µ» + ¼ ò Ý ¾ Ö-»º ø± ª -» µ» + ¼ ò Ù ¹ Ð? ºº ß²¼? ø 3» µ» + Õ±ª?½ Þ7 ø» µ» + ¼ ò ܱª» Ù«?ª Û ¼7 ß ¼ ò Ú* ¼» Ö?²± Ù + º Ù7 ¼ ò ر ² Ö?²± Ö ²µ±ª ½ Þ? ² Õ?? Û µ Ô ª± Ô? - Ô± Ô? - Ó Ó? ówª ¼ ò Ó» Ö?²± Í-µ ³» ¼ ò Í$³»¹ ª?² ¼ ò Í ¾- ³» Í?¹ Ù?¾± ¼ ò Ì- ª?² Ê ¼ ª?² Kiadja: Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Budapest, II.,Fõ utca68. Telefon/fax:1-201-7337 Felelõs kiadó: dr. TolnayLajos Nyomdaielõkészítés: Vorákné Szecsei Mónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza TARTALOM DR. VOJUCZKI PÉTER: Atermészeti erõforrások jelentõsége...2 Importanceofnaturalresources DR. FÜST ANTAL, DR. HARGITAI RÓBERT: Az energiabázis változása és aszén jövõje...6 Thechangeofenergeticbasis thefutureofcoal DR. KOVÁCS FERENC: Energiaigények,azenergiahordozókvárható arányaiaxxi.században...13 Worldenergydemands,expectedproportionof energycarriersinthe 21 st century DR. DÖMSÖDI JÁNOS: Mit adott és mit adhat atõzegkitermelés a természetvédelemnek?...22 Whatdoestheexploitationof peatgivetothenaturalconservancy? DR. DÁVID LÓRÁNT: Kõbányászat afelszínformálástól az utóhasznosításig...27 Quarrying fromsurfaceshapingtopost-utilisation DR. FODOR BÉLA: Adél-alföldi (makói) földgáz megkutatása és kitermelése nemzeti érdek...33 Explorationandexploitationof thenaturalgasatdél-alföld(makó) areournationalinterest RÉTHY KÁROLY,MIHÁLKA ISTVÁN, GÖTZ ENDRE: Adatok amiszt- Láposbánya (Románia) környékén található hidrotermális érctestek geokémiai ismeretéhez...35 Dataongeochemistryof thehydrothermalorebodiesintheareaof Miszt-Láposbánya(Rumania) Egyesületi ügyek...40 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon...46 Hazai hírek...5, 32, 34, 47 Németh Mihály...50 Tóth János...51 Hartmann István...51 Szentágotai József...52 Baksai Vilmos...52 Kispál József...53 Gyászjelentés...53 Könyvismertetõ, lapszemle...12, 32,39, 49 Nyelvmûvelés...26 Hirdetmények...39, 53 Helyreigazítás...39, 50 Külföldihírek...54 Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HU ISSN 0522-3512 Megjelenik2007.május3. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 1

Atermészeti erõforrások jelentõsége DR. VOJUCZKI PÉTER okl. bányamérnök Ahelyes fejlesztési célok és ahozzájuk tartozó megfelelõ eszközrendszer kettõs követelményének teljesítéséhez atermészeti erõforrásokat mûvelõ szakmák bevonásával õszinte, ideológiamentes párbeszéd szükséges. Bevezetés Sokakérdekevéglegelfogadtatniaközvéleménnyel, hogyeurópábannincsmárértelmeabányászatjelentõségét, gazdasági szerepét elemezni, mert atermészeti erõforrások kedvezõtlensége miatt az ágazatnak nincs jövõje.azállításabányászatiszakismeretekmellõzésével közgazdasági-természettudományos axiómaként terjed. Zavar keletkezik azonban, amikor rákérdezünk aköznapiésatudományoséletbenafogalomjelentésére, vagy érdeklõdünk, mihez képest kedvezõtlenek az erõforrások. Aföldtani és bányászati tudománynak is felelõssége, hogy megszûnjön a tájékozatlanság és módosuljon ama közvélekedés,amelyatermészetierõforrásokatcsupán alátszólag tetszés szerinti, például ár-, földrajzi-, éghajlati fekvés, földtani viszonyok alapján értékeli. Ismertetni kell, hogy atermészethasznosítás színvonala meghatározóegyrégiójóléténekalakulásábanakkoris, haakülönbözõtörténelmiéstechnológiaifeltételekközöttegyikvagymásiktényezõhatásaváltozik. Agazdaságtörténet atermészeti erõforrások kiaknázásának mindenkori fejlõdésérõl szól, összefüggést állapítmeg,egyrésztakedvezõtulajdonságúnyersanyagokrendelkezésreállásaésatermelés,szállításszakmai rendszerének kifejlõdése, másrészt az országok fejlettségeésazalkalmazottnyersanyagkitermelõés-felhasználó mûszaki-tudományos színvonal között. A20. századmásodikfelébensajátosközgazdaságihipotéziskerekedettfelüleurópában,amelyszerintabányászathelyettanyersanyagimportraalapozottfeldolgozóipartömegtermelés versenyképesebb növekedési lehetõséget nyújt. Anézet makacsul tartja magát annak ellenére, hogy anyersanyagok piacán az utóbbi 30 évben többször voltak az olcsó nyersanyagok korszakának megszûnését jelzõ árrobbanások, amelyek apolitika elsõszámúkérdésévétettékanyersanyagellátást.haetények mellett számításba vesszük, hogy anyersanyagimportra alapozó gazdaságok kereskedelmi cserearányai romlanak,nõahátrányukésakiszolgáltatottságuk,akkor az európai lemaradás megállításához az egyik fontos feladatkéntjelölhetjükmegasajáttermészetierõforrások új szemléletû értékelését, majd ezt követõen kiaknázását. Az európai fejlesztés lisszaboni programjateljesítésének elemzésére WimKok úr vezetésével bizottság alakult,amelymegállapításokattettaprogrammegvalósításánakjobbítására.amegállapításokhozigazodvaszeretnék ismertetni néhány szempontot, amelyek objektív, õszinte, ideológiamentes mérlegelésével egyrészt elõsegíthetõ ahelyes gazdasági célok kijelölése, másrészt abányászat jövõjét megkérdõjelezõkkel szemben erõsíthetõahitabban,hogyasajáttermészetierõforrások okos hasznosítása ajövõben is megalapozója lehet ajólétnövelésének. Alisszaboni stratégiaútvesztõi A bizottság 2004 novemberében megállapította, hogyaprogramteljesítésénekmenetrendjébenlemaradás mutatkozik. Bármennyire megszokott Közép-Kelet-Európában agazdaságpolitikai programok korrekciója, alisszaboni programot nagy figyelem kíséri, hiszen anemzeti Fejlesztési Tervek sikeres kidolgozásáhozismernikellahelyesfejlesztésiszándékotésvégcélt, majdacéleléréséhezszükségeseszközrendszert,eljárásimódot. Aprogramvégrehajtásánakmegtorpanása arra utal, hogy afejlesztés helyes célját és annak elérésére a megfelelõeszközrendszertnemsikerültmegtalálni. Aprogram szándéka Aszándék,hogy10évalattazeurópailegyena legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaság, eleve romantikusnak tekinthetõ, ha felmérjük a megvalósításához hozzárendelhetõ eszközöket, és emlékezünk 20. századi tapasztalatunkra. Volt ugyanis 50 évvelezelõttegyhasonlószovjetkísérletazegyesültállamokmegelõzésére. Érdemes összevetni a két program teljesítésére szánteszközöket,mertezekbenszembeszökõkülönbségekmutatkoznak.mindkétprogramazinnovációtfeltételezi,ámafeltörekvõszovjetszuperhatalomasajátûrkutatási, nukleáris és egyéb tudományos-technikai vívmányaira,valamintanagytermészetierõforrásairaésa minimálisigényekhezalkalmazkodónépáldozatkészségére is alapozott. Alisszaboni program ilyenekre nem utal, és egyetlen eszközre, atudásalapú, információs 2 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

társadalom kiépítésérealapoz.acéleléréséhezteháta meglévõ vagy újonnan létesítendõ mûszaki rendszereketúgykell(kellene)gyorsanésgazdaságosanversenyképesebbétenniaversenytársakénál,hogy nem ismertek az információstársadalom versenyképességénekmérésérealkalmasobjektívkritériumok, atudománymaiállásaszerintmégnincsenekmeg vagy nem állnak kellõ mennyiségben rendelkezésre vagy csak bizonytalan idõ- és költségráfordítással hozhatóklétreafejlesztéseszközei, nem látható az európai tudományos potenciál olyan elõnye, amely amegelõzéshez szükséges tudáselõnytlétrehozhatja. Érthetõtehát,hogyabizottság megvalósíthatócélok kitûzését szorgalmazta a legirreálisabbak helyett. Nem érthetõviszontaprogrameszméjénekváltozatlanulhagyása, hiszenamegalkotásaótaeltelt6évellenérekésikaz iparban és atudományokban acél és az ahhoz vezetõ konkréttettekmegfogalmazása. Alegfontosabb agazdaság Abizottság mindenkinekértéséreadta,hogyalegfontosabb agazdaság, amelyaversenybenlemarad.a gazdaság növekedését 2%-ról 3%-ra, afoglalkoztatottságot 64,3%-ról 70%-rajavasolta növelni, mert korlátozott költségvetés esetén akutatás és fejlesztés meghiúsul. Afoglalkoztatástekintetében alighavitatható,hogy abányászatmegszûnéséveltömegesencsökkentekavidéki munkalehetõségek. Aszállítási kedvezményekkel támogatott import nehezen konvertálható szakmával rendelkezõvidékiemberek munkalehetõségétszorította ki. Ráadásul az új munkalehetõségek általában magasabb színvonalú tudást nem igénylõ, bizonytalanabb jövõjû feldolgozóipari foglalkoztatást jelentettek anehéz, de hosszú távon biztos, növekvõ mûszaki színvonalú éstudásalapúkeresetilehetõségetés szociálisbiztonságotnyújtómegélhetéshelyett. Abányászatrohamoscsökkenésétakitermelésgazdaságtalanságával indokolták abányászati értékelés sok évszázados bányabecslési eljárásaitóleltérõmódszerekkel. Azindoklásokeltekintettekattól,hogyatermékekgazdaságosságát afelhasználójáig felmerülõ összes bányászati és szállítási költség figyelembevételével a még igénybeveendõlegkedvezõtlenebberõforráshozkellviszonyítani. Kimaradtak amérlegelésbõl olyan fontos nemzetgazdaságiszempontokis,mintalakosságmegélhetéshezvalójoga, ahazaitermelésköltségvetésibevételeiésazimportkülkereskedelmiésfizetésimérlegterhei. Anyersanyagtermelõ ágazatok fontosságának megítélése aközgazdaságtan régóta megoldatlan problémája, és ajelenlegi makrogazdasági mutatók sem fejezik ki a nyersanyagok nélkülözhetetlenségét és döntõ befolyásukat a versenyképességére. Reno és Brandley már 1970-ben,afelhasználtnyersanyagokára(ésminõsége) ésagazdaságközöttiösszefüggéseketelemzõtanulmányukban kimutatták, hogy az Amerikai Egyesült Álla- mokban1$értékûvasérc720$értékûvégtermékterme- lésénekvoltaz alapja,amiazt jelenti,hogyavasérctermelésbenkeletkezõelõnyökvagyhátrányok720-szorosantükrözõdnekagazdaságban. Aversenyképességet vizsgáló jelenlegi elemzések rámutatnak arra is, hogy avilágversenyben amagas nyersanyagárakalegérzékenyebbenaz importraszoruló európai országokat és Japánt érintik, és kevésbé az Egyesült Államokat. Az elemzések azt mutatják, hogy azeurópaigazdaságiversenyhátrányalapvetõokaanyersanyagellátásihátrányokfelmerüléséhezkötõdik. Az EU energiafelhasználásánakfelételégítikisaját energiatermelésbõl,viszontavilágévifelhasználásának kõolajból egyötödét, földgázból egyhatodát, szénbõl egytizedétvesziigénybe,miközbennépességealig több avilágegyhuszadánál.anyersanyagimportgeopolitikai feltételeinek szigorodása, avilágtermelésénél gyorsabbannövekvõnyersanyagfelhasználásavilágnagynépességû országaiban, aszállítás költségeinek és bizonytalanságánaknövekedéseagazdaságihelyzetjobbítására, asajáterõforrásokfokozottabbésésszerûigénybevételéreint. Élenjáró vagy utánzó gazdaság Abizottságalemaradásalapvetõokánaknevezte,hogy azeurópaigazdaságnaknincseneksajátinnovációsfolyamatai,mert1945óta utánzó ésnem élenjáró agazdaságaésatudománya.azeurópaitömegtermelésazamerikaitechnológiaieredményekretámaszkodott. Ez amegállapítás vitathatatlan, az utánzóból nem leszelsõ.kérdés,hogypiaciviszonyokközöttmiértmaradtleakorábbanélenjáróeurópa?akérdésmegválaszolásához észre kell vennünk, hogy az amerikai és az európai gazdaság 1945 utáni fejlõdésében alegszembetûnõbbkülönbséganyersanyag-ésenergiahordozó-termelésben és -ellátásban mutatkozik: míg Amerika erõteljesen támaszkodik saját bányászatára, Európa növekvõ mértékbenimportraszorul. Napjainkra az Európai Unió ag7 országokhoz képestazenergiahordozókharmadát,anemfémtartalmú ásványok kétharmadát, a vas és vasötvözõ anyagok kétötödét és anemfémes ásványok alig felét termeli. Európalemaradásaésbányászatapiaci fõszerepének elvesztése, termelése abszolútértékének csökkenése, a világ termelésébõl való részesedésének visszaesése között nyilvánvaló az összefüggés. Szemléleti okokra vezethetõvissza,hogyeznemtárgyaaközbeszédnek. Anyersanyagokimportjátszorgalmazógazdaságpolitikaiszemléletnemúj.AXX.századközepéigEurópa számottevõ hatalmainak voltak gyarmatai, és ezekrõl beszerezhetõk voltak az olcsó nyersanyagok. A gyarmattartóországokgazdaságaönellátóvolt,azolcsó nyersanyagok ellenében nagy mennyiségben agyarmatokrairányulhattakdrágánaziparikésztermékek. AII. világháború után agyarmati rendszer szétesésével kiderült, hogy az európai gazdaságok többsége a gyarmatoknélkültorzó,ráadásultöbbségükamerikaiés szovjetprotektorátusalákerült.aszállításrohamosfej- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 3

lõdésével anyersanyagárak egy ideig még alacsonyak maradtak,deakorábbiakbanfõkéntnyersanyagértékesítõkfejlett,nyersanyagtermelõésfogyasztóországokká váltak, részesedésük avilággazdaságban meghaladta a hagyományos ipari országokét, és nyersanyagexportõrként a kitermelés ráfordításait megtérítõ magasabb árakkialakulásábanlettekérdekeltek. Atõkeigényeskitermelõágazatokhelyettistechnológiai elõnyt érvényesítõ tömegtermelõ feldolgozóipart fejlesztõk elõnye elõbb csak az árak emelkedése miatt csökkent, késõbb azonban az innovációhoz hiányozni kezdett az igényes fejlesztések egyik legnagyobb megrendelõje, a változó természeti adottságokhoz alkalmazkodóföldtanikutatás,abányászatésazalapanyagipar. Alegkorszerûbb anyagok, gépek és eszközök létrejötteésalkalmazásaatermészetierõforrásokfelkutatásáhozéselõállításáhozkötõdöttamúltbanésajelenben is. Abányászat és az atomtechnika, az energetika, a szállításirendszerek,azirányítástechnika,azûrkutatásbanisalkalmazottföldtani,geokémiai,geofizikaiésszeizmikus eljárások interaktív kapcsolatából keletkezett sok értékteremtõ ésmegvalósítható, egyben átfogókutatásiésfejlesztésiprogram. Atömeggyártás élenjáró technológiáimostisáltalában asaját erõforrásokat önálló mûszaki fejlesztéssel kiaknázó országokban keletkeznek. Asaját természeti erõforrásokat nem hasznosítók anyersanyagok mellett az élenjáró technikát is importálják, mûszaki fejlõdésük ezért utánzóvá válik. A tudományos kutatás fõként ott élenjáró, ahol együttmûködés van a kitermelés-anyagtermelés-gyártás-kutatás-fejlesztés-oktatás rendszerében. Ahol akutatási eredményeknek nincs alkalmazási lehetõsége, nem keletkeznek források és feladatok atovábbi kutatáshoz, nem kell tervezni, mûszaki-gazdasági összehasonlítást végezni, berendezések gyártásához paramétereketmegválasztani,építéstvezetni,hogyankeletkezhet tudásalap,versenyképesség? Atudás oda vándorol, ahol amunkafolyamatok jobbítására hasznosítják, és ahol erre nincs mód, ott elõbb vagyutóbb már nemarrólkellbeszélni, hogymilyenélenjáróvolt,hanemarról,hogyhiányzik! Fontos, megvalósítható célok kellenek Abizottság túl soknak ítélte alisszaboni programhozbenyújtottcélkitûzésekszámát,ezértaközel100cél közül a legirreálisabbak feladását és az erõfeszítések fontosabbmegvalósíthatócélokraösszpontosítását javasolta. A legfontosabb megvalósítható ésa legirreálisabb célokmegjelöléséreabizottságnemvállalkozott, ésmindenuniósországbansajátnemzetifejlesztésiterv készítésétindítványozta. A legfontosabbagazdaság, korlátozottaköltségvetés, megvalósíthatócélokkellenek megállapítások ahasználható fejlesztési javaslatok hiányára vallanak. Aziparbanmostnincsenekkorszakalkotófelfedezések. Anyersanyagtermelésnövekedésevárhatóanakorábbi kétévtizedéhezhasonlóanalakul,deegyes,azeurópait sokszorosan meghaladó lakosságú régióik fogyasztásánaknövekedésekiugróannagynakígérkezik. Európa keleti szénhidrogénforrásait egyre jelentõsebben terhelik avilág gyorsan fejlõdõ, aforrásokhoz kedvezõbben fekvõ országai. Mivel az energiahordozó import kilátásai nem biztatóak, ezért fontos és megvalósítható célsajáterõforrások ésszerûhasznosításávalhozzájárulni az ellátáshoz, törekedni arra, hogy megéljünk abból,aminkvan.hosszútávonegyébkéntsemtartható fenn,hogyagazdaságiteljesítõképességünketmeghatározó energia 70%-át mások termeljék meg helyettünk, mert csökkenni fog az exportõrök érdekeltsége akörnyezetüketsértõ termelés és ahatalmas szállítási rendszerfelújításában. Európa sem kerülheti el az új integrációs geopolitikai viszonyok,atermészetierõforrások,aszállításiadottságok újraértékelésénalapulónyersanyagpolitikabevezetését. Az eddigigyakorlat,az1993.évimaastricht-iszerzõdés,az 1995.évi EurópaiEnergiapolitika,a2000-ben napvilágotlátottzöldkönyv,amegújulóenergiaforrásokkal foglalkozófehérkönyv,akiotóikonferenciakövetelményei szerint anyersanyagipart érintõen leginkább a globáliskörnyezetvédelmetésazadózásttekintikközös érdekeltségû feladatnak. Sajátos logika, hogy ahazai bányászatot ellenzõ politika aglobális környezetvédelemrehivatkozvamegfeledkezikazenergiapazarlószállításáról. Egy energiaigényességet felmérõ nemzetközi tanulmány szerint húsz éves távlatban avilág összes energiafelhasználásából aszállítás részesedése eléri a 22%-ot, Nyugat-Európa összes energiafelhasználásában 2001-ben aszállítás részaránya 23% volt. Az energiahordozók hazai termelésével csökkenne az elpazarolt energia,akörnyezetglobáliskárosodása,éslényegesennõneagazdaságversenyképessége. Aköltségvetés lisszabonizálása Abizottság alemaradás megállítására javasolta a költségvetés lisszabonizálását azonunióstagországok érdekében, amelyek hasznosan cselekszenek aprogram megvalósításában, hogy kapjanak ehhez eszközöket. Az európai országokat anyersanyag- és energiaellátásban felmerült veszélyek közelítették egymáshoz. Ekkor jelentkezett számottevõ integrációs törekvés, keletkeztek az ESZAK2 és az EURATOM3 egyezmények, a nyersanyaggazdálkodási unió (Montanunió), majd az Európai Gazdasági Közösség. Az ellátás biztonságával kapcsolatos félelmek az 1970- es kõolajválság után integrációs erõfeszítéseket hoztak akõolaj készletezése,atagállamok energiafogyasztásának és importjának csökkentése, aszéntermelés stabilizálása, az olajexport engedélyezési rendszerének összehangolásaésanukleárisszektorbanaberuházások fokozásaformájában. Az integráció jelenlegi gazdasági feladatait tekintve a legkisebb bizonytalansággal kijelölhetõ legfontosabb cél a 4 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

megbízható stratégiai nyersanyag- és energiabázis megteremtése. Akérdést avilág bányászati termelésének 90%-át kitevõ energiahordozókra leszûkítve, a fejlesztési lehetõségek optimalizálása viszonylag áttekinthetõ. A közép-kelet-európai energetikában számításba vehetõ energiahordozókközül: Aszénhidrogénektermeléséneknövekedésérenem reális számítani. Importjukat aharmadik országokon keresztül húzódó vezetékek nagy beruházási költsége, technológiai kockázata, valamint ahosszú idõre kötött szerzõdésekpolitikaibizonytalanságaterheli. Amegújuló erõforrások aránya az optimista zöld elképzelésekteljesüléseeseténsemériel azenergiafelhasználás12%-át. Anukleáris energiafelhasználásának tapasztalataa térség tudásbázisának kiemelkedõen jelentõs része.az atomenergia az importtól viszonylag független, a beruházási költségei viszont nagyok, különösen akkor, haajövõbenfelmerülõkörnyezetvédelmivonzatokatis számításbavesszük.mindenesetreameglévõerõmûvek élettartamánakmeghosszabbításafeltétlenül indokolt. Azeurópaiszemléletszerintmostohagyereksorban lévõ energetikai szén avilágon népszerû. Abányászott teljesmennyiség60%-átakitermeléshelyétõlkevesebb mint 50 kilométerre lévõ erõmûvekben gazdaságosan hasznosítják. Aszén az országok határain belül lévõ bányákból,megfelelõkörnyezetvédelmikövetelmények teljesítésével kockázatmentesen, felesleges szállítási költségek nélkül, kedvezõ, kiszámítható árakon elérhetõ. Amerikai adatok szerint aszállítás figyelembevételével egységnyi energia elõállításának költsége szénbõlmintegyhatodaaföldgázbólvalótermelésköltségének. Akisebb költségek mellett az energiaellátás biztonságát adják a jelentõs földtani készletek. Ez reménytnyújtaz olyankrónikuskockázatelkerülésére, amilyetaroppantráfordításokellenéreaszénhidrogénellátásizavarokjelentenek. Összefoglalás Felmérések szerint akövetkezõ 30 évben ateljes energetikai beruházási költségek 40%-át aviszonylag instabil országokból származó energiaexport emészti fel. A költségek, a hozzáférhetõség és a biztonság érdekében Európában atöbb forrásra támaszkodó, de a saját nyersanyag- és energiaforrásokat elõnyben részesítõ politikamellettszólnakkényszerítõelõnyök. A közép-kelet-európai országok csatlakozásával erõsödött az integrálódás kényszere, és módosultak az integráció geopolitikai adottságai. Atengeri kikötõktõl távoli régió természetierõforrásai aszállítási feltételek miatt az integrációs célok jelenleginél differenciáltabb megfogalmazását igényli. Az integráció igazi értelme, hogy ebben arégióban az adottságok összességének optimális kihasználásával színvonalas, az egész közösség versenyképességét növelõ és nem ajelenlegi nyugat-európait másoló, azzal konkuráló mûszaki-termelési szerkezet alakuljon. A tudománynak és a mérnöknek sokat kell tennie annak érdekében, hogy a politika ideológiamentesen ilyen helyes fejlesztési célokat lisszabonizáljon. DR. VOJUCZKI PÉTER okl. bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök korábban ageominco Rt. igazgatója, majd az Ipari Minisztérium fõosztályvezetõje volt, késõbb igazgató acompack Rt.-nél és az Agromamascimtranspack Kft.- nél. Jelenleg az Auroma Kft. igazgatója. Évtizedek óta tagja abányászati Világkongresszus Nemzetközi Szervezõ BizottságánakésazOMBKENemzetköziKapcsolatokBizottságának. Földhõ szakmai nap Zalaegerszegen AMagyar Olajipari Múzeum kezdeményezésére, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város támogatásával 2006. november 28-ánZalaegerszegen(azAranyBáránySzállodában) Földhõ szakmai nap volt. Aszakmai napot amúzeum rendezte példaszerû és zökkenõmentes pontossággal az OMBKE Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE), valamint amagyar TermálenergiaTársaság(MTET) szakmaiközremûködésével. Aszakmainaprésztvevõit akikaszállónagytermétzsúfolásig megtöltötték dr.gyimesi Endre polgármester, országgyûlési képviselõ köszöntötte, majd Tóth János, amúzeumigazgatójaismertetteaprogramot.aszakmainapelõadásai dr.csaba József levezetõ elnök segítségével az alábbi sorrendbenhangzottakel: Székely Edgár (NYUDUKÖVIZIG, csoportvezetõ): ANydunántúlirégió geotermikusadottságai Szita Gábor (PORCIÓKft.ügyvezetõ,MGtEelnök):GeotermikusépületfûtéslehetõségeZalaegerszegen GyörgyZoltán (AQUAPLUSKft.ügyvezetõ,MTET):Azalaegerszegitermálprojekttapasztalataiésajövõ tervei NádornéVörösIbolya (NYUDUKTVF,osztályvezetõ):Zöldhatósági engedélyezések tapasztalatai aföldhõhasznosításterületén Kujbus Attila (MOLNyrt.,geotermikusprojektvezetõ):MOL Geotermikus Energia Pilot Projekt új szegmens ageotermikusenergiakutatásban Id. Õsz Árpád (MOL Nyrt. szakértõ, OMBKE KFVSZ elnök):kútmunkálatokgeotermikuskutatáscéljábóliklódbördöcekörzetében Császár Béla (ZSVSZI Nagykanizsa, mérnöktanár): Biztonságosan és szakszerûen mûködtetett, földhõt termelõ és hasznosítólétesítmények szakember-ellátottsága HódosiJózsef (PécsiBányakapitányság,fõmérnök):Bányahatósági engedélyezés térségi tapasztalatai aföldhõbányászatterületén Tóth János zárszava után aszakmai nap résztvevõit finom és bõséges ebéd várta, majd megtekintették amoim szabadtéri kiállítását. Amúzeumi kiállítást létesítménylátogatás követte. Az AQUAPLUS Kft. bemutatta azalaegerszeg-gébárt Aquacity fürdõkomplexum létesítményeitésanagyszabású megyeszékhelyhezméltánillõ új építkezését. Dr.Csaba József Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 5

Az energiabázis változása és aszén jövõje DR. FÜST ANTAL okl. bányamérnök, az MTAdoktora, c. egyetemi tanár SZIE Informatika Tanszék DR. HARGITAI RÓBERT okl. bányamérnök, amûszaki tudomány kandidátusa, PhD, visiting professor, Colorado School of Mines Avilág energiahordozó-váltás elõtt áll. Mértékadó elõrejelzések szerint századunk közepéreelfogyaföldkõolaj-és aszázadvégéreaföldgázkészlete. Atanulmányáttekintiazezzel kapcsolatban kialakult helyzetet,számbaveszi alehetséges alternatívákat,majd amagyarországon várható következményeket tárgyalja. Megállapítja, hogy hazánkban az urán mellett kizárólag aszén képezhet igazi alternatívát. Amai modern társadalom legfontosabb, legrugalmasabban felhasználható energiaforrásaakõolaj ésaföldgáz,dejelentõsfejlõdésen ment keresztül anukleáris ipar is. Az állami adóbevételek zöme közvetlenül vagy közvetve akõolajat és a földgázt felhasználók megadóztatásából ered.jelenkörülményekközöttésazadott gazdaságiszerkezetekmellettazállamibevételek csökkenése önmagában is gazdaságikatasztrófákhozvezethet, ámaz isbelátható, hogy a szénhidrogénkészletek csökkenése,illetveaszénhidrogénforrások néhány kézben való összpontosulása hasonlóanveszélyeséskiszámíthatatlanhelyzetet idézhet elõ. Ezért feltétlenül szükséges az egyes országokösszefogásával megtalálniaz emberiségújenergiaforrásait,ésagazdaságokatfolyamatosanátvezetniazújenergiaforrásokonalapulógazdasági környezetbe.ennekkétközvetlenindokaisvan,nevezetesen:azemberiséglétszámánakésezzelegyüttenergiaigényénekállandónövekedése,valamintaföldszénhidrogénkészleteinekrohamoscsökkenése[1]. Ahazaihelyzettárgyalásátmegelõzõentekintsükát azenergiahordozókvilágpiacitendenciáit. Avilág energiahordozó helyzete 1. ábra: Afelfedezésévéreszámítottkõolajkészlet-növekedésésatermelés idõbelialakulása(billbutterután[3]) Avilág szénhidrogénkészletei az ismertté vált, de nem tanúsított adatokszerintvégesek,ígypárévtized múlva az emberiségnek új energiaforrások után kell néznie.aproblémátelõrejelzi,hogyaszénhidrogénkutatás hatékonysága rohamosan csökken, míg afelhasználásiigénynövekszik(1.ábra). Ez amegállapítás még akkor is helytálló, ha figyelembevesszükakorábbiszénhidrogén-kutatásnakazta sajátosságát,hogyanagykutatásiköltségekmiattakutatók csupán amindenkori piaci igény kielégítéséhez szükségeskészletekmegléténekigazolásáratörekedtek. Akutatástehátcsakminimális idõvelelõztemegatermelést,ésnemvoltakkésõbbifelhasználásravárómegkutatott készletek. Napjainkban akorábbi kutatási hatékonyságot csak egyre növekvõ költséggel lehet biztosítani. Kétségtelen, hogy aszénhidrogének készletszámítása számos bizonytalansággal terhelt [2]. Kétségtelen az is, hogy ez abizonytalanság jelentõs kihatással rendelkezikakkoris,amikorazemberiségnekmegkell válaszolniaaztakérdést,hogymikorkellátállniaszénhidrogénekrõl valamelymás energiahordozóra. Természetesen akészletek mennyiségében rejlõ bizonytalanságésazebbõleredõkockázatmérsékelhetõegyrészta készletszámításieljárásokfejlesztésével,másrésztamás energiahordozóravalóáttéréselõkészítésénekmielõbbi elkezdésével. Ebben segítséget nyújthat az amegfigyelés,hogyakülönbözõ,többé-kevésbé függetlenkészletbecslésekátlagaavalóságotáltalábanigenjólközelíti. M.K.Hubbert elméleteszerintaszénhidrogén-kitermelés idõbeli változása egy Gauss-görbéhez hasonlít.a kitermelést akutatási eredmények determinálják, de amintez agörbe elérimaximumát,a Hubbert csúcs - ot,akkorezegybenegyleszállóág kezdeteis.akülönbözõ elemzõk szerint egyértelmû, hogy napjainkban a szénhidrogén-kitermelés elérte alehetséges maximumot,ígyajövõbenrohamoscsökkenésrelehetszámítani. Acsökkenés mértékére többféle változat készült. Ezek aváltozatok három csoportba sorolhatók. Optimista változatról beszélünk akkor, ha az ajövõben a szénhidrogén-kitermelés fokozatos növekedésével számol.szinten tartó az aváltozat,amely feltételezi, hogy ajelenlegitermeléstovábbfenntartható,éspesszimista az aváltozat, amely akitermelés kisebb vagy nagyobb ütemûmérséklõdésétprognosztizálja[4]. Atermelésvárható csökkenéséreszámosprognózis készült.ezekközül a2.ábrán a2006.évi Freddy Hubbert 6 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

2.ábra: Egymásnakellentmondóolajtermelésiprognózisok 3.ábra: Folyékonyszénhidrogéntermelés,tényéselõrejelzés(azábrát[2]-es irodalombólvettükát) általkészítettprognózis-összesítõtmutatjukbe.aprognózisokegyikesemtekinthetõoptimistának,annakellenére,hogynémelyikrövidtávútermelésemelkedéstvalószínûsít. A2. ábrán látható görbék ahubbert-függvényhez hasonló formát mutatnak, annak ellenére, hogy némelyik rövidebb-hosszabb stagnáló termelési szakaszt is feltételez. A2006. évi prognózisok jelentõs változást mutatnak a2005. évben közreadott változatokhoz viszonyítva. 2005-ben a prognóziskészítõk hosszú stagnáló termelési szakaszokat jósoltak, agörbék aszimmetrikusak voltak és inkább hasonlítottak a lognormális eloszlás sûrûségfüggvényére, mint a Hubbert-görbére. Megjegyezzük, hogya2006. éviprognózisok némelyikén még fellelhetõ stagnáló szakaszokateleveéletszerûtlennektartjuk, ugyanis ezekrealitásaanépszaporulatésalakosságiigényekfokozatosnövekedésemelletterõsenmegkérdõjelezhetõ. További problémát jelent, hogy aföld szénhidrogénkészleteinek zöme egy viszonylag kis területre, a Közép-Keletre koncentrálódik, így a3. ábra szerint az Egyesült Államok és Európa kõolajtermelése 2040 utángyakorlatilagmegszûnik,mígalegnagyobbkõolajtermelõk továbbra is aközép-keleti országok maradnak. ABritish Petroleum Statistical Revieu 2005. szeptemberi számában a kõolajkészletek régiók szerinti megoszlására akövetkezõket írja: aközel-keleten található akõolajkészletek 57%-a, az Egyesült Államok és Kanada együttesen birtokolja akészletek 14,5%-át, és Európában akészleteknek csupán 1,5%-a található. Amerikaiszakértõk,így M.R.Simmons is,aközel-keleti készleteket nagyobbra értékelik(66%), míg az USA és Kanadakészleteitcsak5%-naktüntetikfel.Azegyenetlen területi eloszlás egyértelmû magyarázatot ad aközel-keletikonfliktusokra. Napjainkbanegyeskutatóknagyreményeketfûznek abioüzemanyagokalkalmazásához.világszerteszámos bioüzemanyag-gyártó üzem létesül, így Magyarországon is sor kerül aközeljövõben három bioetanol üzem létesítésére Hajdúnánáson, Marcaliban és Csurgón. Becslésekszerintavilágbioetanolfelhasználása2020-ra eléri a120 000 millió litert, és ezzel aszénhidrogénekbõl származóüzemanyag mintegy6%-átlehetmajd kiváltani. Magyarország asaját felhasználású üzemanyag 0,4 0,6%-át kiváltani képes gyártási kapacitás létesítésétvállalta[5].haösszehasonlítjukaszénhidrogén-termelésiprognózistabioüzemanyagokgyártásiprognózisával, azt amegállapítást tehetjük, hogy 2020-ig még pesszimistaszénhidrogén-termelésijóslatokmellettisa bioüzemanyag, amennyiben apiaci igények nem növekednek, ellensúlyozni tudja aszénhidrogén-kitermelés csökkenésébõl adódó hiányt. Nehéz azonban elképzelni,hogyazemberiségüzemanyagokirántiigényeváltozatlanmarad,ésabioüzemanyaggyártásikapacitásazonosmértékbennövelhetõ2020utánis. Az elõbbiekalapjánbelátható,hogyazolajkorszaknak Savinar szavaival élve vége, vagy legalábbis beláthatóidõnbelülvégelesz.ezesetbenazonbanfelmerül akérdés,hogyakkormilyenbázisonfogjaazemberiség axxi. század közepén kielégíteni az energiaigényét. I.Yantovska hannoverikutatóazemberiségvárhatóenergiabázisairaa4.ábrán láthatóprognózistadta. VárhatóantehátaXXI.századközepétõlazeddiginélkissénövekvõszerepetkapaszén,anukleárisenergiaésageotermikusenergia. Akülönbözõ kutatók avilág energiahordozóinak készletét különbözõ módon és különbözõ feltételezések mellett megbecsülve a következõ idõszakratartjákelegendõnek: Kõolaj 43 67év Földgáz 64 150év Kõszénéslignit 200 1500év Uránium 40 500év Haaz elõbbiekhezmég hozzávesszükaföldhõtésanapenergiát, melyek élettartama emberi léptékkel mérve végtelen, akkor egyértelmû, hogy az emberiség rendelkezik olyan alternatív energiaforrásokkal, amelyek akõolaj ésaföldgázhelyébeképeseklépni. Tekintettel azonban arra, hogy a nukleáris energia elfogadottsága világviszonylatban nem egyértelmû,feltétlenülszükségesalternatívát biztosítani az atomenergia esetleges kiváltására is. Apotenciális energiaforrások közé az elõbbieken túl feltétlenül indokoltnak tartjuk felvenni még avizet is. Ennek különleges indokai- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 7

4.ábra: AvárhatóenergiabázisokaXXI. századvégéig (azábráti.yantovska:geotermaleenergiecímûelõadásábólvettükát) rólazonbanmajdcsakakésõbbiekbenszólunk.mielõtt akövetkezõkbensorravennénkakülönbözõpotenciális energiaforrásokat és indoklását adnánk alkalmazásuknak, vizsgáljuk meg, hogy a különbözõ energiahordozókra vonatkozó becslések mekkora hibával terheltek. Ennek vizsgálata során aföldhõre, anapenergiára ésavízrevonatkozóélettartamotvégtelennektekintjük. Feltételezve, hogy az elõbbi élettartambecslések 99%-os valószínûségi szinten adják meg az élettartam minimumát és maximumát, azaz akettõ különbsége a szórás hatszorosának felel meg, avárható átlagos élettartamokésszórásokakövetkezõk: Energiahordozó átlagosélettartam(év) szórás(év) Kõolaj 55 4 Földgáz 107 14 Kõszénéslignit 850 217 Uránium 270 77 Naphõ Y 0 Földhõ Y 0 Víz Y 0 AMagyarGeológiaiSzolgálat Magyarországásványinyersanyagvagyona2005 címûjelentésében aföld feketekõszén, barnaszén és lignit ipari ásványvagyonát 984453 Mt-ban, az ipari kõolajvagyont 162 Mrd t-ban, ipari földgázvagyonát 155,78 Tm 3 -ben, maximum 130 USD/kg költséggel kitermelhetõ uránérc vagyonát 3182,5kt-banadjameg[6]. Az elvégzettvizsgálatokalapján egyértelmû,hogya XXI.század másodikfeléreazemberiség márnem fog rendelkezni számottevõ kõolajkészletekkel, ugyanakkoraföldgázmégvárhatóanaxxi.századenergiahordozójalesz,desúlyaésjelentõségerohamosancsökken. Akõolajkészletek elfogyásának drámai következménye, hogy avilág gépkocsiparkját más energiafajtára kellátállítani,éserreazemberiségnekcsakalignéhány évtizede,kevesebb,mintegyemberöltõnyiidejevan. AkövetkezõkbenvegyüksorraaXXI.századpotenciálisalternatívenergiaforrásait! Aszén AFöldszénkészleteitöbbszázévreelegendõek,így feltétlenül indokolt hasznosításukról gondolkodni. A jövõbeli szénhasznosítás azonban nem ahagyományos bányászkodásésaszokványosszéntüzelésújjáélesztését jelenti,hanem az úgynevezett tisztaszén technológia bevezetését. Ez gyakorlatilag aszén elgázosítását, a szénbõl nyert gázok szeparálását és frakciónkénti felhasználásátjelenti[7,8,9,10,11,12].atechnológialényegében régen ismert, aii. világháborúban anémet hadsereg számára aszén elgázosítása révén gyártottak benzint. A kõolajárak rohamos növekedésével ez a technológiaméghagyományosszénbányászatikitermelési módszerek alkalmazása mellett is hamarosan versenyképessé válhat. Megjegyezzük, hogy aszénbányászatiésahozzákapcsolódóerõmûifejlesztésekcsakhazánkbanálltakmeg.másországokbanjelentõselõrehaladás történtaz erõmûbe beszállítottszénelgázosításáhozintegráltkombináltciklusúerõmûvek(igcc)használatában,iparszerûvéváltakülszínifúrásokbóltörténõ földalattiszénelgázosítás(ucg)csakúgy,mintahagyományosfeltárásúbányákban afeltáró vágatokigénybevételével történõ, adott telepszakaszban kapcsolódó földalattiszénelgázosítás.azelõbbimellettegyrekiterjedtebb irodalma van adõlt településû,omlékonyfedõ viszonylatok közötti hidromechanizációs bányamodellnekis. Anukleáris energia Avilágurániumkészletei egyesbecslésekszerint szinténhosszútávraelegendõek,anukleárisenergiaalkalmazásávalszembenazonbanmamégjelentõslakossági ellenállás nyilvánul meg. Ennek oka akatonai felhasználás lehetõsége mellett fõként abban keresendõ, hogybárazatomerõmûveknagyonolcsónszolgáltatják avillamosenergiát,mégnemismeretesolyantechnológia,amelylehetõségetadnaazatomerõmûvekmûködésével és megszüntetésével járó hulladékok és bontási anyagok sugárzás-mentesítésére. Teller Ede halála elõtt párévvelegyilyentechnológiakifejlesztését20 25éven belül jósolta. Függetlenül attól, hogy jelenleg anukleárishulladékelhelyezésmégnemjutottelaziparszerûség szintjére,az emberiség 2020 2025 táján márvárhatóan rendelkezni fog ilyen technológiával. Minden országnaksajátmagánakkell megoldaniatárolást,szigorú nemzetközi elõírások betartása mellett. Anukleáris energiafelhasználásánakhátrányakéntmegkellemlíteni,hogyaradioaktívhulladékokkezeléseéstárolókban való elhelyezése jelenleg még igen jelentõs költséggel jár. Anukleáris energia felhasználásának azonban az elõbbihátránymellettjelentõselõnyeiisvannak.alegfontosabb, hogy az atomerõmûvek mûködtetése normális, üzemzavar nélküli esetben nem szennyezi alégkört,nincsszéndioxid-ésmáskárosgázkibocsátás. Bár aföld jelentõs uránérckészletekkel rendelkezik,ennek ellenére az emberiségnek célszerû biztosítani, hogy az atomenergia felhasználásának legyen alternatívájais. Aföldhõ Aföldkéregbenahõmérsékletbefeléhaladvaegyre növekszik.aföldhõhasznosításának jelenlegiismere- 8 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

teinkszerint akövetkezõháromfélemegoldásalehetséges: ahõtszállítóközeg(atermálvízvagynagyentalpiájú vízgõz) kiemelése, ahõ hasznosítása, majd alehûlt termálvízvisszasajtolásavagyafelszínivízfolyásokbavalóbevezetése; egy zárt rendszerben cirkuláltatott folyadékkal a kõzethõmérsékletlevételeésahõfelszínihasznosítása; aföldhõ hõcsövekkel (heat-pipe) való felszínre szállításaésahõenergiafelhasználása. Amásodikmegoldásthõszivattyúvalkombinálvaelterjedten alkalmazzák családi házak fûtésére. Tekintettelarra,hogyarendszernekviszonylagnagyalétesítési, viszontkicsiamûködtetésiköltsége,aszükségesberendezésekkülföldönáltalábanállamidotációvalszerezhetõk be. Ezzel amegoldással acsaládi közösségek fûtés és melegvízellátás szempontjából önellátóvá válnak, és nincsenekkitéveatávhõellátásirendszerekzavarainak, illetõlegavelükkapcsolatosármozgásoknak. Aharmadik megoldás napjainkban még kísérleti stádiumban van, annak ellenére, hogy nagy kapacitású éselenyészõenkisveszteséggelmûködõhõcsövekelõállításáratöbbszabadalomislétezik. Anapenergia Anapenergiahasznosítása amaismerteljárással abõséges kínálattal jelentkezõ piacon is megtalálható napkollektorok (napelemek) segítségével valósítható meg. Arendszer azonban itt is fejlesztést igényel, és a fejlesztésnek célszerûen ahatásfok növelésére kell irányulni. A napelemek tömeges alkalmazásának ma egyetlengátjavan,azár.egynapkollektorokkal mûködõfûtésirendszer létesítéseolyannagyságúberuházási összeget jelent, még egy családi ház esetében is, hogy megtérülése ahazai árviszonyok között csak több évtized múlvavárható. Ezértittsem lehetáttörésre számítaniállamisegítségnélkül.anapenergiaerõmûvihasznosításáhoztovábbifejlesztésekszükségesek. Avíz mint energiaforrás Vízierõmûvekmárrégótamûködnekavilágon,ezek azonban gyakorlatilag csak a víz helyzeti energiáját hasznosítják. Napjainban más, hatékonyabb megoldásokkutatásaisfolyik,ígypl.azenergiacellaésavízplazma. Ezek gyakorlati alkalmazásbavételéhez azonban mégtovábbikutatások,fejlesztésekszükségesek.azeljáráselterjedésétnagyvalószínûséggelnemtervezisegíteniazolajérdekeltségekmindentátszövõhálózata. Végezetül megemlítjük, hogy természetesen van az energiagazdálkodásnakés-tervezésnekegymásikolyan része, amelynek fontosságát még nem, vagy csak nagyonkevesenismertékfel.afeleslegesenakörnyezetbe jutotthõkétszempontbóliskedvezõtlen.egyfelõlfelesleges volt megtermelni, másfelõl károsítja akörnyezetet, így védekezni kell ellene, vagy rehabilitálni az okozott környezeti károkat. Itt természetesen nem elsõdlegesen aháztartások nem megfelelõ hõszigetelésére vagyahuzatosnyílászáróirakellgondolni,hanemazokra anagy hõtermelõkre, amelyek hulladékhõje akár nagyobb városrészek távfûtésére is elegendõ hõmenynyiséggelegyezikmeg. Összefoglalóanmegállapítható,hogyavilágmeghatározottszerepetjátszópotenciálisenergiaforrásaiakõolajutánivilágbanazatomenergiaésaszén. Avilághelyzetismeretében,mosttekintsükátamagyarviszonyokatis. Magyarország energiahordozó helyzete Magyarország energiafüggõség szempontjából manapságsajnosavilágelsõkközötttalálható.ehheztársul, hogy avilág energiahordozó-váltás elõtt áll. Ebben a helyzetben feltétlenül szükség van egyországosenergiakoncepció megalkotására. Hazánk villamosenergia-felhasználásánakforrásszerintimegoszlásaakövetkezõ[6]: Szén 20,2% Szénhidrogén 31,3% Atom 29,3% Vízienergia 0,5% Hulladék,szélenergia 0,2% Import 18,5% Ezzel szemben az ország szénhidrogénkészletei kifogyóbanvannak,a2005.január1-jeiállapotnakmegfelelõiparikõolajvagyonunk19,57mt,földgázvagyonunk 67,07 Gm 3.Ahazai kõolajtermelés 1990-tõl mérsékelt csökkenéstmutat,ésmásfélévtizedalattcsaknem afelére esett vissza. Aföldgázkitermelés 1995-ig gyakorlatilag stagnált, majd 2001-ig jelentõsen csökkent, azóta közel állandó. Ahazai szénhidrogén-termelés az igényeknek csak egyre kisebb hányadát képes kielégíteni. Ezzelszembenazország jelentõsszénkészletekkel rendelkezik.arendelkezésünkre álló ipari szénmennyiség 3,3Gt,melyneklegnagyobbhányadalignit(2933,4Mt). De feketekõszénbõl és barnaszénbõl is számottevõ készleteinkvannak(198,8illetve170,3mt),ígyazelgázosításitechnológiát felhasználószénbázisú energiatermelésnek Magyarországon nincs akadálya.egyes szakemberekbecsléseszerint,hamagyarországonkizárólag szénbázison állítanánk elõ ajövõben avillamos energiát,szénkészleteinkakkoristöbbszázévigelegendõek lennének. Hazánk energiaellátási problémáit még csak fokozza, hogy az elmúlt évtizedekben mélyreható és hosszú távú kihatással rendelkezõ strukturális változások következtek be a magyar gazdaságban. Ezek közül a legfontosabbakakövetkezõk. Meglévõszéntüzeléseserõmûveinkjelentõsrészét olaj-ésgáztüzelésreállítottákát,máserõmûveink gyakorlatilagfatüzelésselmûködnek. Amélymûveléses szénbányászatot csaknem teljesenfelszámolták,és ehhez kapcsolódóan avájárképzés teljesen megszûnt,továbbá sorkerültamérnökképzésrészlegesmegszüntetéséreis. Alakosság, politikai ösztönzésre, csaknem teljes mértékben átállt aszén- és fatüzelésrõl agázfelhasználásra.ezalattagázárarészbenakedvezõt- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 9

len világpiaci ármozgások, részben pedig aszállításiköltségekrohamosnövekedésemiatt, háromszorosáranövekedett. Avasút helyett aközúti közlekedést és áruszállítást preferálják, miközben amotorbenzin literenkéntiáramármegközelítia300ft-ot. Ma Magyarországon a teljes lakosságot érinti a szénhidrogénekármozgása,tekintettelarra,hogyaszállítási költségek növekedésén keresztül mindenki közvetlenül érzékeli az árak kedvezõtlen felfelé mozgását. Vizsgáljuk meg, hogy hazai viszonylatban apotenciális energiahordozókmilyenszerepetjátszhatnak. Aszén várható szerepe Magyarországon Magyarország szénvagyona 2005. január 1. állapot szerint[6]az 1.táblázatban olvasható: 1.táblázat Vagyonfajta Vagyonmennyiség (Mt) földtani 1596,6 Feketekõszén kitermelhetõ 1975,9 ipari 198,8 földtani 3203,2 Barnakõszén kitermelhetõ 2157,5 ipari 170,3 földtani 5803,1 Lignit kitermelhetõ 4401,4 ipari 2933,4 földtani 10603,0 Összesen kitermelhetõ 8534,9 ipari 3302,5 2004-benhazánkban260Etfeketekõszenet,2496Et barnakõszenet és 8470 Et lignitet, összesen 11226 Et szenettermeltekki,melynekösszesfûtõértéke91,97pj volt. Akitermelt szén 94%-át villamos erõmûvekben égették el.az éves barnakõszéntermelés Magyarországon1990és1994közöttcsaknemfelérecsökkent,1994 és 1997 között mérsékelten emelkedett, majd 1997-tõl folyamatosancsökken, miközbenalignitkitermelésnövekszik.afeketekõszénkitermelése1990-tõl1996-igfelére csökkent, majd 2003-ig stagnált, azt követõen gyakorlatilagmegszûnt. AzMGSZnyilvántartásaaztigazolja,hogyMagyarország jelentõs szénkészletekkel rendelkezik. Legnagyobbtartalékoklignitbõlállnakrendelkezésre,például atoronyilignit,defeketeszéntartalékainkisjelentõsek. IlyenaMázaD VáraljaDszénterület.Amiakitermelésitechnológiátilleti,feltétlenülcsakamodernbányamûvelési eljárások jöhetnek szóba. Akülönbözõ technológia-féleségek költség összehasonlítása végett megemlítjük,hogykülfölditapasztalatokszerintahagyományosmélymûvelésesszénbányászatfajlagosköltségéhez viszonyítvaazelõbbivelközelazonosfeltárásirendszert alkalmazó hidromonitoros jövesztésen alapuló szénbányászatfajlagosköltsége2/3,míg elgázosításitechnológiaalkalmazása1/3fajlagosköltségeteredményez. Megjegyezni kívánjuk, hogy amagyarországi kiter- melhetõésipariszénkészleteknyilvántartottmennyisé- géthagyományosszénbányászatitechnológiákalkalma- zásával számítják. Felszín alatti elgázosítás esetén akitermelhetõkészletinkábbaföldtanikészlethezállközelebb.mindezfelvetiahazaiszénkészletekátértékelésénekszükségességétis. Megítélésünkszerinthazaiviszonylatbanaszénhidrogéneknek aszén, az atomenergia mellett, komoly alternatíváját képezi. Hosszú távon viszont egyértelmûen a szénlehetalegfontosabbenergiabázismagyarországon. Anukleáris energia hazai szerepe Magyarország kitermelhetõ uránércvagyona az MGSZ nyilvántartása szerint 26,77 Mt [6]. Ez az ércmennyiségtovábbikutatásokkalnövelhetõlenne,azonbankitermelésemárcsakmodern,fúrólyukonkeresztüli jövesztési technológiák alkalmazásával képzelhetõ el gazdaságosan[13]. APaksiAtomerõmûmegépítésébeaz akkoripolitikaiviszonyokbóladódóanalakosságnaknemvoltbeleszólása.idõközben az atomerõmûhazaimegítélésében jelentõs lakossági ellenérzés alakult ki. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt acsernobili katasztrófának, de a paksi atomerõmûben bekövetkezett balesetnek is, sõt nemhanyagolhatóel azöldmozgalmakmindentellenzõ propagandája sem. Alakosság körében kevésbé ismert, hogy az atomerõmûvi hulladékok hatástalanítási technológiája még nem ismert,és ahulladékok biztonságos tárolása jelentõs költséggel jár. Egy atomerõmû megszüntetése egy szénerõmûhöz viszonyítva összehasonlíthatatlanul több problémával jár, nem beszélve a mûszakimegoldásokköltségvonzatáról,illetõlegatöbb évtizedig,esetlegévszázadigtartómonitoringigényrõl. Megítélésünkszerintazatomerõmûvivillamosenergia-termelésnekvan jövõjemagyarországon, deez vélhetõennemterjedtúlazerõmûbiztonságosélettartammeghosszabbításán. Távlatokban tehát részben alakossági ellenérzés miatt gondoskodni kell az atomenergiaesetleges kiváltását lehetõvétevõ megfelelõalternatíváról is,amiegyértelmûenahazaiszénbázis. Ageotermikusenergia szerepe Hazánkban ageotermikus energia hasznosításának ageológiai adottságok miatt komoly szerepe lehet. A legnagyobbalkalmazásiterületamezõgazdaságilletvea családiházakhõszivattyúalkalmazásávaltörténõföldhõ hasznosítása lenne. Ennek megvalósításához azonban határozott kormányzati szándék és anyagi támogatás lenne szükséges. Az állami szerepvállalásnak bizonyos, ahõ szállításával kapcsolatos mûszaki megoldások kialakításávalkellenekezdõdnie.afejlesztéseredményeként akár atávhõszolgáltató hálózatok is rendszerükbenésmûködésielvükbenismegújíthatóklennének.a hõtovábbításra jelenleg is létezik egy magyar szabadalom. Magyarországon villamosenergia termelési céllal a közeljövõben várhatóan anagy entalpiájú gõzök felhasználásaprognosztizálható[14]. 10 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

Anapenergia Anapenergia hasznosítása Magyarországon is szerephezjuthat,megítélésünkszerintfõkéntacsaládiházak fûtési és melegvízellátási problémáit oldaná meg. Azonban ennél is fontosabb, ahatásfokot befolyásoló kérdésahõszállítása.ahõcsövekfejlesztésénekállami dotációja a napkollektorok esetében is kamatozik, növelveazokhatásfokátésmérsékelveazárat.mamagyarországon egy családi ház napkollektoros fûtése és melegvízellátása 30 éven túl megtérülõ beruházás, amelycsakállamidotációvalmérsékelhetõ. Aszélenergia Aszélenergiaegyikeamegújulóvagyzöldenergiáknak.Amegújulóenergiaalatt anap,aszél,avíz,abiomassza (például tûzifa) és ageotermikus hõ erejét értjük.magyarországon amegújuló energiaforrásokhasznosításának aránya ateljes energia-felhasználáson belül kb. 3,6 százalék[15]. Alegnagyobb zöldenergia termelõ Ausztria, itt 70%, Svédországban 50%, Portugáliában pedig 38% az összes energiatermelésen belül a megújulók aránya. Avillamos energia tekintetében a zöldenergia aránya az EU-ban jelenleg átlagosan 13 százalék, ezt 2010-re 22 százalékra tervezik növelni. Magyarországon ez az arányjelenleg csak 0,5százalék, ésatervekszerint2010-reavillamosenergia3,5százalékátállítjukmajdelõmegújulóforrásokból.magyarország adottságaiszélerõmûvektelepítésérevonatkozóan közepesek. Egykoraszélmalomhozzátartozottamagyartájképéhez, így aszélkerék sem lenne tájidegen. Megítélésünkszerinthazaiviszonylatbanaszélenergiahasznosítására akülföldi gyakorlatotlennecélszerû követni. Ez azt jelentené, hogy elsõdlegesen lokális energiaellátási igények kielégítésére kellene alkalmazni aszélkerekeket[16]. Avízenergia Avíz helyzeti energiájának kihasználásával történõ villamosáram-termelés hazai tervei azöld mozgalmak aktivizálódásával meghiúsultak. Sajnálatos, hogy így nem fejezõdhettek be abõs és Nagymaros térségében tervezett vízlépcsõ építkezések, és el sem kezdõdhetett aprédikálószékretervezettcsúcserõmûépítése[17,18]. Afélbehagyott beruházás miatt amagyar államot komolykár érte,nembeszélveamûködésbõl adódó,véglegesen(?)elmaradthaszonról.akeletkezettkároknak azellenzõkáltalimegtérítésérõlszósemesik,deugyanígynemszületettolyanelemzõmunkasem,amelyaleállításgazdaságiszempontúmegalapozottságátigazolta volna. Az energiabázis változásának kihatása az oktatásra Avilágonbekövetkezõenergiabázis-változásnakkomoly következményei vannak az egyetemeken oktatott tananyagotilletõen. Egydiplomásszakemberaktívélete 40 év, ezalatt számos szakmai kihívással találkozik. Arraakérdésretehát,hogymittanítsunkazegyetemen, csakegybonyolult,azeddigitársadalmiéstechnikaifejlõdésrekiterjedõvizsgálat,ésazannakbázisánelvégzett elõrejelzéseredményeadhatválaszt. Azegyetemeknekazafeladatuk,hogyolyanszakembereketadjanakagyakorlatnak,akikbirtokábanvannak ajelenlegszükségesismereteknek,dekellõalappalrendelkeznek ahhoz, hogy az új ismereteket felfogják, megértsék,ésmunkájukbanalkalmazzák.amûszakifelsõoktatásban ez aztjelenti,hogyahallgatóknaknagyon erõs és széleskörû ismeretekkel kell rendelkezniük matematikából, fizikából és esetenként kémiából, ugyanakkorelengedhetetlen,hogyténylegesenbeszéljenek idegen nyelveket,fõként az angolt, valamint magas fokúszámítástechnikaiismeretekbirtokábanlegyenek. Magyar vonatkozásban ez azt jelenti, hogy az egyetemekrõl akövetkezõévekbenkikerülõ,ésazenergetikai iparban (ezen belül abányászatban) elhelyezkedõ szakembereknekkonkrétismeretekkelkellrendelkezni amodernszénbányászatieljárásokról,köztük többek között aszén elgázosítási technológiáról. Ennek hiányában, szégyenünkre külföldi mérnökök végzik el majdamimunkánkat,ésatudásmellettahaszonisaz övéklesz. Összefoglalóan megállapítható, hogy energiafüggõségünkfokozottmérsékléseésmegszüntetéseérdekébenrendelkezünk megfelelõ nyersanyagbeli adottságokkal és a szükséges szellemi tõke is rendelkezésre áll, utánpótlása biztosítható, csupán acélratörõ fejlesztési irányok kijelölése és afinanszírozásra vonatkozó döntés várat magára. Ezviszontmárapolitikusokdolga. IRODALOM [1] Savinar,M.: TheOilAgeisOver. (www.mrexcessive.net/oilage/)(2006) [2] Bárdossy, Gy. Lné, Felvári, Gy.: Gondolatok és kételyek földünk szénhidrogén-készleteivel kapcsolatban. MagyarTudomány,2006/1.pp.62 71.(2006) [3] Butter,B.: The Rollever Juggernaut World OilDepletion andtheinevitablecrisis. (http://www.durangobill.com/rollover.html)(2006) [4]OILSCENARIOS.INFO:Whatisthefutureofworldproduction.(http://www.oilscenarios.info/)(2006) [5] Világgazdaság: Beindul ahatalmas biobiznisz. VILÁG- GAZDASÁG, 38. évf. 59. (9324.) szám 2006. március 24.,péntek. [6] Magyarország Ásványi Nyersanyagvagyona. Magyar GeológiaiSzolgálat,Budapest(2006) [7] Walker, L. K. Blinderman, M. S. Brun, K.: An IGCC Project at Chinchilla, Australia Based on UndergroundCoalGasification(UCG).Paperto2001 Gasification Technologies Conference, San Francisco, October8 10.(2001) [8] Blinderman, M. S. Jones, R. M.: The Chinchilla IGCC Project to Date: Undergraund Coal Gasification and Environment. Gasification Technologies Conference, SanFrancisco,USA,October27 30.(2002) [9] Blinderman, M. S.: The Exergy UCG Technology and the Chinchilla IGCC Project. International Workshop on UCG,DTI,London,October1 2.(2003) Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 11

[10] Blinderman, M. S.: The Exergy UCG Technology and its Application in Commercial Clean Coal Projects. 2nd InternationalConferenceonCleanCoalTechnologies forourfuture,sardinia,italy,may 10 12.(2005) [11] Shilling, N. Z. Dan T. Lee: IGCC Clean Power Generation Alternetive for Solid Fuels. PowerGen Asia(2003) [12] Creedy, D. P. Garner, K. at al: Clean Energy from Underground Coal Gasification in China. Report No. CoalR250DTI/PubURN03/1611February(2004) [13]IAEA:Manualofacidinsituleachuranium miningtechnology. International Atomic Energy Egency IAEA August2001.IEA-TECHDOC-1239.(2001) [14] Õsz, J. Bihari, P.: Hõellátás. Tankönyv. Budapest, 1998. PhareProgramHU-94.05.(1998) [15] Szabó, A.: Zöldenergia Magyarországon Valamit visz a víz.axelmédia2006.január10. [16] Gipe, P.: WindEnergyBasics.AGuidetoSmallandMicro Wind Systems. Aszélenergia alapjai. Útmutató kis és mikro szélturbinákhoz. White River Junction, VT; Totnes:ChelseaGreenPublishingCompany,1999.XI, 122p.(1999) [17] Huszár,L.: Nagymarosnálavízszalad,deakõmarad,akõ marad.mérnökújság,2006.február. [18] Huszár, L.: Prédikálószéki szivattyús energiatározó? MérnökÚjság,2006.május. [20] Swenson.R.: PresentationsonTheComingGlobalEnergy Crisis and Solar Energy Potential. (http://www. hubbertpeak.com/swenson/presentation.htm)(2006) DR. FÜST ANTAL okl. bányamérnök 1963-ban végzett amiskolci anehézipari Mûszaki Egyetemen (NME). 1972-ben egyetemi doktori, 1980-ban mûszakitudományok kandidátusacímetszerzett. Dolgozott abakonyibauxitbányavállalatnál,majdazalumíniumiparitervezõintézetbentervezõmérnök,ill.osztályvezetõ,közbenadjunktusaz NME GeodéziaiésBányaméréstaniTanszékén.1962-2000-ig,nyugdíjbavonulásáigaMagyarBányászatiHivatalelnökhelyettese,ill.fõosztályvezetõje.AzELTEésaSzt.IstvánEgyetem meghívottelõadója. DR.HARGITAI RÓBERT azegyetemelõttatatabányaiszénbányákvállalatgeológiaiosztályánföldalatti fúrósként dolgozott. Moszkvai, kaukázusi és görögországi tartózkodás után, 1989-ben végzett amiskolci Egyetemen, majd 1990-91-ben francia állami ösztöndíjasként a párizsi bányászati akadémia (Ecole NationaleSuperieuredesMinesdeParis)Fontainebleau-i CentredeGeostatistique intézetébentanultés dolgozott.eztkövetõenamiskolcibayzoltánalkalmazotttudományosalapítványmunkatársa,majd1995-1996-ban awollongongi Egyetem mérnöki karán, Ausztráliában dolgozott. AColorado School of Mines (CSM)óraadóprofesszoraként,amagyarországinukleárishulladéktárolóklétrehozásáraindítottkutatások nemzetköziellenõrzésébenveszrészt. ABányászati Közlöny tartalmából ABányászatiKözlöny2007/1.száma(február)aMagyarBányászatiHivatal,aMagyarGeológiaiSzolgálatés aszénbányászatiszerkezetátalakításiközpontátszervezésével,összevonásávalkapcsolatosjogszabályokat,határozatokatközliazalábbiakszerint: 2006. évi CIX. törvény akormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról (kivonatos közlés) 2006.éviCXXI.törvényaMagyarKöztársaság2007.éviköltségvetésétmegalapozóegyestörvényekmódosításáról(kivonatosközlés) 267/2006.(XII.20.)Korm.rendeletaMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalról 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet abányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.(XII.19.)Korm.rendeletmódosításáról 269/2006.(XII. 20.)Korm.rendeletaMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalhatóságijogkörével összefüggõ egyesrendeletekmódosításáról 2205/2006.(XI.27.)Korm.határozataMagyarBányászatiHivatalátalakításávalésaMagyarÁllamiFöldtani Intézettel,valamintaMagyarÁllamiEötvösLorándGeofizikaiIntézettelkapcsolatosfeladatokról AMagyarBányászatiHivatalAlapítóOkiratánakmódosítása AMagyarGeológiaiSzolgálatMegszüntetõOkirata ASzénbányászatiSzerkezetátalakításiKözpontMegszüntetõOkirata 2/2007.(I.17.)GKMutasításaMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalSzervezetiésMûködésiSzabályzatáról PT 12 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

Energiaigények, az energiahordozók várható arányai axxi. században DR. KOVÁCS FERENC okl. bányamérnök, egyetemi tanár, MTArendes tagja, Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék, MTAMûszaki Földtudományi Kutatócsoport Atanulmány avilág népességének várható alakulásából kiindulva, atechnikai fejlõdés és az életszínvonal becsült emelkedését is figyelembe véve prognosztizálja avárható energiaigényeket, vizsgálja az egyes energiahordozó-fajták (szén, kõolaj, földgáz, atomenergia, megújuló energiafajták) várható arányait. Elemzi az egyes energiafajták használatba vételét az emberiség története során, megadja az energiahordozók fajlagos hõtartalmát, fûtõértékét. Szól amegújuló primer energiahordozók használatának környezeti elõnyeirõl, az alkalmazás hátrányairól, technikai és gazdasági korlátairól. Atársadalom anyagi jólétét, életszínvonalát,közvetett módon kultúráját általában anemzeti jövedelem (GDP),anemzetiössztermékfajlagosértékéveljellemzik.Azegyesországoktermészetiadottságai atermõterület minõsége és az ásványkincsek mennyisége bizonyosmértékighatássalvannakazországgazdaságára, azéletszínvonalra,azonbanmástényezõkisjelentõshatástgyakorolnak; aszellemimunka, atechnikaiszínvonal ugyancsak determináló tényezõ. Utóbbira példa Svájcesete,aholszerényebbnyersanyagkincs,hátrányos mezõgazdaságilehetõségmellettismagaséletszínvonal biztosított. Azegyesországok,akülönbözõföldrészekfejlettségét,alakosságéletszínvonalátszokásafajlagosenergiafogyasztással (GJ/fõ/év) is jellemezni. Míg például Észak-Amerikában aprimer tüzelõanyagok felhasználása1994-ben325gj/fõ/év,ausztrália-óceániában205 GJ/fõ/év, Nyugat-Európában 136 GJ/fõ/év volt, addig Közép- és Dél-Amerikában 35 GJ/fõ/év, Ázsiában 24 GJ/fõ/év és Afrikában 13 GJ/fõ/év. Az egy évre esõ fejenkénti végsõ energiafelhasználás relatív arányai az egységnyi (1,00) világátlaghoz viszonyítva: Egyesült Államok 4,10; Nyugat-Európa 2,20; Magyarország 1,50; Kína0,33;India0,11ésFekete-Afrika0,01. [1] Az utóbbi idõben politikai-társadalmi-mûszaki-gazdasági területeken is, elsõsorban a zöld szervezetek által generált vitákban, ismételten felmerül akérdés, hogyajelenésjövõenergiaigényeitmilyenaránybanlehetséges, illetõleg szükséges (célszerû) afosszilis energiahordozók (szén, kõolaj, földgáz) és urán (atom) felhasználásával biztosítani, avagy milyen arányban kell (lehet) amegújuló energiaforrásokat (nap, szél, víz, geotermikus,bio)hasznosítani. kulturálisszínvonal miatt másésmás,másrésztpedig ajelenlegiellátottságiszinttõlis amitazelõzõkbenláttunk nagymértékben függ afajlagos igények növekedése. Avilág népességének különbözõ prognózisok szerinti alakulását az 1. ábra mutatja. A fejlett országok (Ny-Európa,É-Amerika)népességecsakminimálisnövekedéstígér,ateljesnépességesetébenugyanakkorjelentõs emelkedés valószínûsíthetõ. Akérdés igen bizonytalanmegítélhetõségemiattaz alacsony-pesszimista, aközepes-realista és magas-optimista becslések között jelentõs eltérés mutatkozik. A2050-re vonatkozó prognózisok 8-11 milliárd, a2100-ra szólók 8-14 milliárdközöttszórnak.[1,4,5] Az elõrejelzettnépesség és abecsült fajlagosenergiaigényalapjánkészülnekenergiaigényprognózisokis. A 2. ábra különbözõ szerzõk adatai alapján mutatja az összes primer energiaigény becsült alakulását. A2000. éviténylegesfelhasználás380-400ej/év(ej=exajoul: 10 18 J), a2050-re szóló prognózis 600-1050 EJ/év, a 2100-raszólóbecslés900-3600EJ/évközöttszór.Akorlátos-közepes-erõs növekedési ütem adatai között jelentõseltérésmutatkozik.[1,2,3,4,5]azábránszaggatott vonallal jelölt igény alegalacsonyabb, ezt a[13] publikáció 4. ábrája adja meg ageothermal Explorers Ltd.utánI.Yantovskárahivatkozva. 1. Energiaigények a21. században AFöld lakosságának hosszabb távú (30-50-100 év) energiaigényeitalapvetõmódonazemberiséglétszáma ésafajlagosenergiafogyasztás,azellátásiszinthatározza meg. Az összes energiaigény prognosztizálása ebbõl adódóan nem könnyû feladat. Egyrészt anépességszaporulatakülönbözõföldrészeken éppenakülönbözõ 1.ábra: Prognózisokavilágnépességénekalakulására Vajda ;Lakatos ;Kumár Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 13

2.ábra: Prognózisokavilágenergiaigényeinek alakulására Vajda ;Lakatos ;Büki ; Kumár ;Yantovska 2. Energiafajták, afelhasználás várható arányai A 2. ábra alapján azt valószínûsíthetjük, hogy a jelenleg használt primer energiahordozókkal (fosszilis, nukleáris, megújuló) számolva a2050-es években 700-1000 EJ/év összes energiaigénnyel számolhatunk. A 2100-as prognózis adatait amelyek jelentõs szórást mutatnak részleteibentalánnemcélszerûvizsgálniarraistekintettel,hogyareménybeli, alapvetõenújenergiahordozó anyagokkal, technológiákkal (fúziós energia, CO 2 -bõl szénhidrogén elõállítás) reálisan (idõbeliségébenéshatásfokával)alighatudnánkszámolni. Avárhatóarányok,illetõlegigényekprognosztizálása során célszerû ajelen adataiból kiindulni. A2000-2005.években a világ primerenergiafelhasználása Vajda György szerint [1, 2]: kõolaj 34%, földgáz 22%, szén 31%, összesen87%, anukleáris6%ésamegújulóenergiák7%. BükiGergely [3]adataiszerint:kõolaj37,5%,földgáz 23,1%, szén 25,6%, összesen 86,2%, anukleáris 6%, a megújulópedig7,5%. Hasonló adatokatközöl PápayJózsef azexxonmobil-ra hivatkozva [6]: kõolaj 37%, földgáz 26%, szén 21%, összesen 84%, nukleáris 5%, víz biomassza nap szélösszesen11%. ShashiKumar az1990.éviadatokatazalábbiakszerint adja meg: kõolaj 34%, földgáz 19%, szén 24%, összesen 77%, nukleáris 5% és az összes megújuló a vízenergiávalegyütt 18%. Abemutatatott tényleges adatok szerint az ezredforduló(2000)idején avilágprimerenergiaigényének77-87%-át afosszilis energiahordozók adták, anukleáris energia 5-6%-os, amegújuló energiák 7%-os (a vízzel együtt18%-os)arányamellett. Ahosszabb távú (30-50 év) jövõ ellátási lehetõségeit,aprognózisokat elemezve természetesen nagyobb szórásmutatkozik. Büki Gergely 2030-ra 84%-os fosszilis arányt vélelmez,10-11%-osmegújulórészaránymellett.[3]. Shashi Kumar a 2050-es arányokat 700-1000 EJ/év összes energiaigény mellett különbözõ növekedési ütemekhez tartozóan az alábbiak szerint adja meg: kõolaj 18-32%, földgáz 19-32%, szén 10-32%. Anukleáris arányt 4-12% közé, a megújuló összes energiafajta arányát22-39%közéteszi.[4] Vajda György 2100-ig történõ kitekintés alapján a megújuló energiák reálisan számba vehetõ arányát 13-16%-ra teszi,mivel amegújulóenergiákmaximális potenciálislehetõségekereken30%.[1,2] Az arányok mellett természetesen alapvetõ mutató azegyesenergiafajtákmennyiségeis.kiindulvaa2000. évi kereken 400 EJ/év felhasználásból, afosszilis energiahordozók kereken 85%-os részaránya 340 EJ/év mennyiségetjelent,ésezenbelül akõolajátlagosan36%-osaránya144ej/év, aföldgázátlagosan23%-osaránya92ej/évés aszénátlagosan26%-osaránya104ej/évértéket ad. Akorábbiakbanelmondottakésa2.ábraadataisze- rint2050-benavárhatóösszesprimerenergiaigény700-1000ej/évhatárokközéprognosztizálható. Büki G. és Pápay József 2030-ra a fosszilis energia- hordozóarányt84-85%-ravalószínûsíti,s.kumar2050- re51-73%közé.utóbbiprognózisvárhatóátlagosértéke62%,ésezen belül S.Kumar különbözõnövekedési ütem:erõs,közepeséskorlátozóökológiaifeltételeiközött az egyes anyagok átlagos részarányát: kõolaj 21%, földgáz24%,szén16%. BükiG., PápayJ. és S.Kumar 2030-ra és 2050-re becsült adatainak átlagos értékét képezve a 2050-es energiafelhasználásbanvárhatófosszilisaránytkereken 70%-ra vesszük,ezen belül pedig a kõolaj arányát 27%, aföldgázét23% és szénét20%-ra. Az igényekbecslésesorán alsó határként700 EJ/év értéket elfogadva akõolajigény 189 EJ/év, aföldgázé 161 EJ/év, aszéné pedig 140 EJ/év. Ezek az értékek a 2000. évi 340 EJ/év felhasználáshoz képest44%-os,évi átlagos0,9%-osnövekedéstmutatnak.a2000.évitény és a2050. évi prognózis érték átlagával számolva az egyes anyagoknál a2006-2050 közötti 45 év összes igénye:kõolaj7425ej,földgáz5115ej,szén5490ej. Ha a2050-re becsült energiaigény felsõ határával, 1000 EJ/év-vel számolunk, akkor (változatlanul 27, 23 év 20%-os belsõ aránnyal) a2050. évi igények: kõolaj 270 EJ/év, földgáz 230 EJ/év, szén 200 EJ/év, ami a 2000. évifelhasználáshoz képest 106%,évenként kereken2%-os növekedéstmutat.ismét a2000.évitényés a2050. évi prognózis érték átlagával az elõttünk álló 45 év fosszilis energiahordozó igények ahivatkozott szerzõkadatai alapján becsült várható felsõ határ értékeiazegyesanyagoknál:kõolaj9315ej,földgáz7245 EJ,szén6840EJ. Akövetkezõ45évretehátazösszesfosszilistüzelõanyag-szükséglet: kõolaj7500-9400ej, földgáz5700-7300ej, szén5500-6900ejközöttvárható. Ajövõ kérdése ezek után, hogy afosszilis energiahordozók eddig (jelenleg) kimutatott ipari (igazolt) 14 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

készleteimilyenmértékben,illetõlegmeddigbiztosítják ezeketazigényeket,ill.akimutatottgeológiaivagyon,a jövõben megtalált vagyon-készlet, akitermelésitechnológiák kihozatalt növelõ hatása az aktuális kor (idõszak) gazdasági-piaci körülményei között milyen többlet-újabbforrásokatjelentenek. Az 1999-2005 közötti energiafelhasználási (EJ) és termelési(10 9 t,10 12 m 3 )adatokszerintafosszilisenergiahordozókfajlagoshõtartalma,átlagosfûtõértéke(világátlagban): kõolaj40gj/t földgáz40gj/10 3 m 3 szén25gj/t. 3. Aszénkészletek és az ellátottság Avilág szénkészleteinek adataiösszehasonlítása területén bizonytalanságot jelent, hogy amegkutatottság mértéke, aszénvagyon becslés megbízhatósága országonként,illetveakülönbözõadatforrásokeseténiseltérõ lehet.más-más fogalmiértelmezés lehet az ipari,az igazoltkészlet,amûrevaló, akitermelhetõ, ageológiai, a becsült, a reménybeli vagyonok számbavételénél. Amint az ásványi elõfordulások többségénél, aszénnél is érvényesülhet, hogy az egyes területeken eltérõ színvonalú (megbízhatóságú) módszerrel történt akutatás, változhataszámbavételimélységhatára.vélelmezhetõ, hogy az egyes földrészek megkutatottsági szintje (horizontálisésmélységbeli)semazonos.amûrevaló,avagy akitermelhetõminõsítésországonkéntmás-mástechnikai-gazdaságikritériumrendszer szerint történhet, eltérõmegítéléslehetazantracit,afeketeszén,abarnaszén ésalignitesetébenis. Az egyes kategóriák fogalma, értelmezése most a magunkszámára. Az ipari vagyon/készlet (reserve): a jelenlegi technológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhetõ, részletesenmegkutatottvagyon.[7] A bizonyított készlet definíciója más forrásból: a rendelkezésre álló technológiával az adott piaci körülményekközöttgazdaságosankitermelhetõ Akétfeltételközülegyiksemállandó. [8] Egy adott valószínûségi szinten becsült földtani vagyonunk idõben változó részét lehet készletnek tekinteni. A földtani vagyon (resource): kutatási adatokkal igazolt, az ásványi nyersanyagokra jellemzõ paraméterekkel(vastagság,minõség)rendelkezõvagyon.mûszaki-gazdasági korlátok alkalmazása nélkül számított vagyon. A reménybelivagyon: a földtani feltételezések alapjánbecsültásványvagyonmennyisége. Anapjainkbanközöltszámadatokbemutatásaelõtt azt is elmondhatjuk, hogy az energiaellátás kérdései márnemcsaktermészettudományos,hanemfilozófikus költõi kérdésként is felmerültek. A[14] tanulmány szerzõia19.század végénírták: Alig vanatermészettudományokban még egy olyan kérdés, amellyel tudósok és nem tudósok annyit foglalkoznának, mint azzal, hogy mi lesz afûtõanyaggal, ha majd akõszén elfogy a Földrétegeibõl. Továbbáaztírjákakönyvszerzõi: a kõszén pedig bizony fogytán van. Majd ugyanebben a bekezdésbenpedig: Nagy-Britannia kõszénkészlete körülbelül száz milliárdtonnárarúg,akõszénkészlet435évmúlvaelfogy. Belgium, Porosz-Szilézia és Oroszország rendelkeznek alegnagyobb kõszénkészlettel, de az emelkedõ szükségleteket ezek nem fogják 500 évnél tovább gyõzni. Észak-Amerika pedig Hall szerint avilág mai szükségletéttízezeresztendeigfedezhetné. Ugyanezen szerzõk fordítva agondolaton (a gondokon )írják: Ajövõtüzelõanyagáértmégseessünkkétségbe.Az emberiészvilágosságafolytonosannagyobbterethódít, solyanerõforrásokatkutathatföl,amikrematalánmég senki sem gondol sagépek erõforrása szinte örök idõkrebiztosítvalátszik. (Megjegyzés: Különösenérdektelenaszénellátottság 200-500-1000-10000 éves biztosítása, ha környezeti okokbólaszénerõmûveketbe fogják zárni.) Ugyanezentávolabbimúltból (1944)lássunkrészletesebb szénvagyon és prognózis adatokat is. Sztrókay Kálmán a Föld,víz,tûz,levegõ könyvébenszólakérdésrõl.[15](hangsúlyozva1944-ben!) AFöld barnaszénkészlete 3000 milliárd tonna(mai fogalmak szerint, földtani készlet), ebbõl bizonyosnak vehetünk400milliárdtonnát(maifogalmakszerintiparikészlet).afeketeszénkészlet4400milliárdtonna,ebbõl ipari vagyon300milliárdtonna.aszerzõavagyon adatokat 7000 kalóriás feketeszén-egyenértékre átszámítvaavagyon,atermelés(1929. évi) és az ellátottság adatokat is közli (1.táblázat). 1.táblázat: Szénvagyon,termelésésellátottság adatokazegyesföldrészeken Szénvagyon Évitermelés Ellátottság 10 6 tonna 10 6 t/év év Európa 790650 605 1300 Amerika 3449700 533 6500 Ázsia 1216000 69 17400 Afrika 57230 11 4800 Ausztrália 148900 19 7800 Összesen 5662480 Az 5,7 10 12 tfeketeszén-egyenérték(7000 kcal/kg) vagyon amintkésõbblátnifogják beleesik anapjainkban5-15 10 12 t-rabecsült(feketeszén barnaszén) földtanivagyonintervallumba. Sztrókay Kálmán foglalkozik termelés prognózissal is; 1944-ben évi 5%-os feketeszén- és 10%-os barnaszéntermelés növekedéssel számolva arra az eredményre jut, hogy az akkor ismert szénvagyon kerek kétszázesztendõalattfüstbemegy. Az energiaigények és -készletek elemzése során a fenntarthatófejlõdéskérdéseivelazelsõkközöttfoglalkozó könyv afosszilis energiahordozók (szén, kõolaj, földgáz) termelése, ellátottsága témában kõolaj és földgáz szénnel szembeni elõretörése kapcsán írja: Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 15

A szénproblémának világméretekben történõ megoldása és ez aprobléma, ahogy már említettük, nem a hiány,hanema felesleg problémája ([16]160.old.). Az irodalmi források készlet-vagyon adatait mi a fentiháromkategóriábapróbáljukbesorolni.abizonytalanságra jellemzõ, hogy például a[9] cikk szerint az orosz reménybeli (tartalék) készletek megkutatottsági foka5,4%, míg avilág más országaiban nyilván ahagyományos bányászattal rendelkezõ országokra gondol 11-87% közötti ez az érték. (Természetesen kérdõjeles,hogya%pontosanmitjelent.) KovalenkoV. Sz. [9]adataiszerintavilágonazAmerikai Egyesült Államok után amásodik legnagyobb szénkészlettel az eddigi kutatások alapján Oroszország rendelkezik. Az orosz földtani (geológiai) vagyon 5335,3 10 9 t,amiavilágföldtanivagyonának35,9%-a. Ezen adat szerint a világ földtani vagyona kereken 15000 10 9 tonna. AMagyar Geológiai Szolgálat adatai [7] szerint a világiparifeketeszénkészlete519062 10 6 t,ami3460 10 6 tévi termelés mellett 150 éves ellátottságot, a 465391 10 6 tbarnaszénkészlet 853 10 6 ttermelés mellett545évesellátottságotbiztosít.a984453 10 6 t összes készlet 4313 10 6 ttermelés mellett átlagosan 228évesellátottságotbiztosít. Vajda György [1] adatai szerint avilág ipari feketeszénkészlete510 10 9 t,barnaszénkészlete475 10 9 t, összesen985 10 9 t,ami3,6+0,9=4,5 10 9 t/évtermelés mellett átlagosan 219 éves ellátottságot jelent. Nyolc kiemelt ország (Oroszország, USA, Kína, Ausztrália, Németország, India, Lengyelország, Dél- Afrika)iparifeketeszén-+barnaszénvagyonaösszesen 817 10 9 t.avilág földtanivagyonát5000 10 9 tonnának adja meg a szerzõ, hét ország (Oroszország, USA,Kína,Ausztrália,Németország,India,Lengyelország)reménybelivagyonátpedig8800 10 9 tonnának. AzEURACOALtanulmánya[10]kétdimenzióban isközöladatokatazösszesipariszénkészletre: 670 10 9 tiparivagyon,4,5 10 9 t/évtermelés:149 évellátottság, 624 10 9 toekõolajegyenérték,3,875 10 9 toe/év termelés:161évellátottság. Avilágszénvagyonával,aszéntermelésvárhatókilátásaivalfoglalkozikKlausBrendowis.[11]Avilágipari készlete 510 10 9 tce (szén egyenérték) feketeszén, 200 10 9 tce barnaszén, összesen 710 10 9 tce, ami 160 éves, ill. 460 éves, átlagosan 196 éves ellátottságot biztosít. Aföldtani készlet 6000 10 9 tce feketeszén, 2700 10 9 tcebarnaszén,összesen8700 10 9 tce. A vagyon adatok mellett különbözõ forrásokból (EU-WETO,WEC/IIASAB,IEA/2004/)származótermelés prognózis adatokat is közöl Klaus Brendow. A 2000. évi 3,4 10 9 tce bázis mellett aworld Energy Council (London) adata szerint aszéntermelést 2020- ban3,7 10 9 tce/év-nek,2030-ban3,9-6,8 10 9 tce/évnek,2100-ban11 10 9 tce/év-nekprognosztizálja.maga Klaus Brendow a területenkénti (országonkénti) szénigényekösszesítésealapján2030-ban7 10 9 tonna széntermelésselszámol. LakatosIstván tanulmánya[5]szerintaziparikészlet 1083 10 9 t,ennekkereken40%-afeketeszén. Shashi Kumar [4] adatai szerint avilág ipari szénkészlete(2002)519062 10 6 tfeketeszén,465391 10 6 t barnaszén,azévitermelés2379,4 10 6 toe(olajegyenérték), az átlagos ellátottság 204 év. (A tanulmányban 4,7 10 9 tszéntermelésiadatisszerepel,ami209éves ellátottságotjelent.) AzEURACOALtanulmány[10]szerintavilágföldtani szénvagyona 4773 10 9 tonna, eddig amûrevaló vagyon3%-áttermeltekiazemberiség. Bárdossy és Lelkesné [12] a Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe (BGT) adataira hivatkozva avilág ipari szénkészletei alapján több, mint 200 éves ellátottságról szólnak, areménybeli (feltételezett) készletek alapján 1500 éves ellátottságról, ami a 4,5 10 9 t/évtermelésesetén6750 10 9 tvagyontvalószínûsít. Abemutatottadatokszerintavilágipariszénkészletei 800-1000 10 9 t-ra tehetõk. Aföldtani vagyon a közleményekszerint5-15 10 12 t,areménybelivagyon 8-35 10 12 t.(utóbbi35 10 12 t-ásadata[9]publikációbólszármaztatható.) Az ellátottsági szint az iparikészletek alapján meghaladja a200 évet,aföldtani vagyon alapján1000 éves nagyságrendû. Atanulmányelsõrészébenbemutatottenergiaigény prognózis szerint a2050-ig tartó idõszakban összesen 5500-6900 EJ szén-energiaigénnyel számolhatunk,ami a800-1000 10 9 tipariszénkészlet(25 GJ/t) 20000-25000 EJ energiatartalmának 22-30 %-a, azaz egynegyede-egyharmada. Ez azt jelenti, hogy akövetkezõ 45-50évsoránaszénigénycsakazipariszénkészletnegyede-harmadakitermelésétigényli. A világ szénigényét az ipari szénkészletek belátható ideig 50-150-200 évig biztosan fedezik. Az ellátottság biztonságamellettszóltovábbáazis,hogyaziparikészletek kutatás során megismerttermészeti(földtani,bányászati) adottságaihoz igazodó kitermelési technológiákmaisrendelkezésreállnak(külfejtésésmélymûvelés is), atermelés költség (gazdasági) jellemzõi biztonsággalkézbentarthatók,prognosztizálhatók. Aszén energetikai (villamosenergia) felhasználása során ahasznosítás hatásfoka (az erõmûvek termikus hatásfoka) ajelenlegi 32-35%-os világátlagról afejlett országokban már napjainkra is 40-42%-ra emelkedett, és öt-tíz éven belül az 55-60%-os hatásfok is elérhetõ. Ez természetesen azt jelenti, hogy egységnyi (azonos) villamosenergiaelõállításáhozajövõben20-30-40%-kal kevesebbszénmennyiségkell.ezaszénellátottságothasonlóaránybannöveli. A szénellátás szempontjából kedvezõ adottság, hogyaszénkészletekterületi földrészekközötti megoszlása viszonylag egyenletes, legalábbis kedvezõbb, mintazismertkõolaj-ésföldgázkészleteké.barnaszénbõleurópais,kõszénbõlpediglengyelország,oroszország, Kína, India, Indonézia, Ausztrália, Dél-Amerika, USA,Kanada,Brazília,Kolumbiaisjelentõsvagyonnal rendelkezik. Kérdéses lehet Fekete-Afrika helyzete. A 16 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám

Ajelenlegi állapot Tervezett Kutatási Hagyományosgõzerõmû NOxmentesítéssel Carnotfolyamat:azelméletimaximum Kombinált gáz-gõz turbina szén átalakítással és gáztisztítással nyomásalattifluidágyas égetéssel földgázzal nyomásalatti szénporégetéssel szénelgázosítással 3.ábra: Aszénbázisúvillamosenergia-termelés hatékonysága tengeriszállításamagasfûtõértékûfeketeszénesetén alignitcsak helyileg hasznosítható nagytávolságokra (8-10ezerkm)isgazdaságoslehet.Természetesennem mindegy,hogymarseille-be,rotterdamba,hamburgba avagyberentérekellszállítaniaszenet. Aszén, mint energiahordozó hasznosítása során a barnaszén és lignit szinte kizárólagosan villamos energiaelõállításáraszolgál,afeketeszénegyrészekohászatiés más területeken is hasznosul. Atechnikai fejlõdés az erõmûi hasznosítás hatásfokát szinte folyamatosan emeli,aminekeredményekéntegyrésztazonosmennyiségû villamosenergia elõállításaegyre kevesebb szenet igényel,másrésztazégéstermékek kiemeltenakén-és aszén-dioxid mennyiségefajlagosancsökken. Az 3.ábra aszéntüzeléshatásfok alakulásátszemlélteti. Az alkalmazott erõmûi technikai szint lépcsõihez kötötten, agõz hõmérséklet függvényében mutatja a termikushatásfokváltozását.azábraakülönbözõtechnológiai megoldásokhoz tartozóan mutatja ajelenlegi tény,atervezettésakutatásokeredményeialapjánvárhatóhatásfokjellemzõketis. Aszén szénként történõ hasznosítása mellett más formában is szolgálhatja az energiaellátást. Bizonyos szénféleségek metántartalma bányászati (kitermelési) tevékenységnélküliskitermelhetõ,lecsapolható.adott földtanifeltételekmellettlehetségesaföldalattielgázosítás is. Amostemlítetthasznosításiformáknaktermészetesenkülönlegestechnikaifeltételei,gazdaságikritériumaivannak. Ugyancsak technikai és gazdasági kérdés aszénbõl folyékony szénhidrogének elõállítása. Ajelenleg is ismert, és kényszer (embargó) helyzetekben már alkalmazotttechnológiaszerint3tfeketeszénbõl,illetõleg5t barnaszénbõl(kitermeléstkövetõen)állíthatóelõ1tfolyékonyüzemanyag(benzin,dízelolaj,szolárolaj). Aszén kémiai felhasználás során aföldgázt helyettesíthetiavegyiparban. Amostemlítettlehetõségekkihasználásátarendelkezésreállószénkészletekhosszútávonlehetõvéteszik. 4. Az egyes energiafajták használatbavétele az emberiség története során Atechnikafejlõdésének,azemberiségtörténetének jelentõsrészeazégéssoránfelszabadulóhõhasznosításánakkrónikája.akezdetanövényi,állatiésházihulladékok elégetése volt. Aszerszámok fejlõdése lehetõvé tetteafa,atûzifakitermelését,hosszúideigezlettafejlettországoklegfontosabbtüzelõanyaga. Az ércek feldolgozása, akohászat nagy tömegben fát, faszenethasznált(a bányászatfa biztosítószerkezeteket), mígnem megjelent (elõször Angliában és Hollandiában)azerdõk kipusztításának veszélye,környezetvédelmi (oxigéntermelési) szempontok miatt avasgyártásazakkormégfábanbõvelkedõsvédországbaés Oroszországbakerültát.(Maavilágelsõ nyersvasgyártó országa Brazília évi 120 Mt-val, ámbár anyersvasgyártáskoksszaltörténik.)azipariforradalomvégetvetettatûzifa,mintfõtüzelõanyagdominanciájának,nem volt elfogadható az erdõk mértéktelen kivágása sem, a szén,mintfõenergiahordozószintekizárólagosanvette átaszerepet,ésazelsõipariforradalomfõhajtóerejévé vált. Avízenergia hasznosítását is avillamosság megjelenésehoztaelõtérbe.(a 19.századvégén agõzgépek, majdavillamosenergiaellátásnálatatabányaiszénbiztosította amagyar fõváros,budapest szinteteljes energiaigényét,ugrásszerûfejlõdését.) Abelsõ égésû motorok térhódítása során akõolaj, ill.termékeiterjedtekelaközlekedésben,avegyiparban és atüzeléstechnika különféle alkalmazásaiban. A20. század derekán aföldgáz kapott jelentõs szerepet a szén és az olaj mellett,majdveleközelegyidõben az atomenergia. A szénhidrogének, mindenekelõtt a motorhajtóanyagok (elsõsorban adízelolaj) helyettesítése során korunk slágertémája abio-üzemanyag. Abioüzemanyag elõállítása értékes mezõgazdasági termékeket (olajos magvak,kukorica)éstermõterületeketigényel,aminéhányszázalékbanbehatároljaazelterjedését(ahazaidízelfogyasztáshoz aszántóföldek háromnegyedén kellene repcét termelni), másrészt amûvelés dízeligénye, a mûtrágyaföldgázigénye,azüzemanyaggátörténõátalakítás energiaigénye igen nagy mennyiségû szénhidrogént használ fel. Amíg akõolaj esetében akitermelés, átalakítás energiafelhasználása abenne levõ energia 15%-át igényli, addig akukorica-etanol esetében ez az arány80%.[8] Abioenergia,azenergia(fû)ültetvényeketfavorizáló szakemberek elhallgatják azt, hogy anövényi fûtõanyag elõállítása, aszántás-vetés-aratás-szállítás-elõkészítés anövény által hordozott hõtartalom 80-90%-át felemészti, villamosenergia formájában anövény karbontartalmánakcsak8-12 %-ahasznosul.az erdõkfaanyagának ilyen célú felhasználása addig gazdaságos, amígazerdõnemzetivagyonkéntingyenrendelkezésre áll,amegtermelésköltségenem,legfeljebbakitermelés Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám 17

2.táblázat: Avillamosenergiatermelésrealkalmas fontosabb tüzelõanyagokfûtõértéke Tüzelõanyag FûtõértékMJ/kg 1. Lignit (természetesállapotban) 3,5-10 2. Tõzeg 6,5-17 3. Fa 9-17 4. Barnaszén 21-25 5. Faszén 31 6. Koksz 25-31,5 7. Feketeszén 25-33,5 8. Antracit 34,5-35,5 9. Pakura 38 10. Földgáz 18-40 11. Fûtõolaj,dízelolaj 41-42 12. PBgáz 45-47 13. Természetesuránérc 500000 14. 235-ösUizotóp 80000000 15. Fúzió(D, T) 400000000 költsége jelentkezik. Az elõállított villamos energia esetlegesenmég jelentõsdotációbanisrészesül. A 2.táblázat az egyestüzelõanyagok(energiahordozók)fûtõérték(fajlagosenergiatartalom)jellemzõitmu- tatja. Atáblázat mintegy akülönbözõ energiahordozófajták alkalmazásba vételének, térhódításának idõrendjét is mutatja. Az általános tendencia az, hogy az emberiség növekvõ létszámának, növekvõ fajlagos- és abszolútenergia-igényének kielégítése céljából (érdekében)azegyrenagyobbfajlagosenergiatartalmúanyagokatvettehasznosításba.afa,minttüzelõanyag(energiahordozó)azókorésközépkormeghatározóenergiaforrásavolt,mostegyaktuálisdivat,akörnyezetihatásokra való hivatkozás alapján aszén-, ill. atomalapú villamos energiával szemben többszörös állami (adófizetõi) dotáció (árkiegészítés) mellett indulhat hódító útjára nem minthaafaszéntartalma (C) nem szén-dioxiddá (CO 2 ) oxidálódna, égne el. Éppen azok támogatásával, akik másikszavukkalazoxigéntermelõerdõkvédelmében,az erdõirtásokárvízveszélytnövelõhatásaellenszólnak. Abio-energia alapvetõ forrása anapsugárzás energiája.aföldifotoszintézisenergiaszükséglete3,2 10 21 J/év, amibõl 30-30% az óceánok, atrópusi-szubtrópusi erdõk. ill. aszárazföldi lét fennmaradásának igénye. A szárazföldilét1 10 21 J/évigényébõl 2,5% amezõ- és erdõgazdaság igénye, ill. szükséglete, ebbõl 1 10 19 J/év a táplálék energiaigénye. Vajda Gy. [1] a biomasszából nyerhetõ potenciális energia mennyiségét 230 EJ/év-re teszi,ami az általa 2100-ra becsült 3600 EJ/év összes igény 6,4%-a, de az 1600 EJ/év igénynek is csak 14%-a. Kérdés természetesen, hogy a potenciális lehetõség milyenarányban(mértékben)realizálható. 5. A megújuló primer energiaforrások használatának korlátai, káros környezeti hatásai A megújuló primer energiahordozók hasznosításának hangos támogatói jó szándékú, sok esetben azon- banlaikusmódonafosszilisésnukleárisenergiahordo- zókhasználatávalszembencsakéskizárólagosanakör- nyezeti hatáselemeket hangsúlyozzák, mindenek fölé helyezve aszén, az olaj és gáz esetében aszéndioxidképzõdésésannakrészbenvalós,részbencsakeltúlzott hatásait, az atomenergia használatának kockázatait, nem említve (elhallgatva) az ún. tiszta energiák használatánakhátrányait,afelhasználásproblémáit. Nevezetesen nem szólnak arról, hogy primer állapotbananapenergia,ageotermikusenergia,aszélenergianemszállítható,abioanyagokésavízenergiaiscsak kérdéses gazdaságossággal. Nem szólnak arról, hogy a napjainkban a közlekedés folyékony és gáznemû üzemanyagigényétnemszámítva döntõenergiaforma, avillamos energia számottevõ mennyiségben nem tárolható. Nem szólnak arról, hogy anap- és szélenergia csak idõszakosan áll rendelkezésre, hiányuk esetén hagyományos erõmûveknek kell pótolni ameteorológiai változások (napfény,szél) miatt elõre nem is láthatóan jelentkezõ kapacitáshiányokat, így hagyományos többlet kapacitásokat kell melegen tartani. Nem szólnak arról, hogy a megújuló energiafajták viszonylag kis energiasûrûséget hordoznak, nagy mennyiségben (darabszám,felület,tömeg)kellkezelniõket.nemszólnak arról,hogymamégakisenergiasûrûség,azalacsonyátalakítási hatásfok miatt avillamos energia elõállítási költségeezeknél1,5-3,5-szereseahagyományos(fosszilisésatom)primerenergiahordozókbólelõállítottfajlagosköltségeknek. Nem szólnak arról, hogy amegújuló tiszta energiák használatának is vannak környezetkárosító hatásai. Anapelemekgyártása,majdselejtezésekémiai-toxikus anyagokatigényel,ageotermikusenergiahasználatasoránazásványianyagokat(sókat)tartalmazólangyosvíz avízi környezetet károsíthatja, az esetleges-kívánatos visszasajtolástöbbenergiátigényelhet,mintamita meleg vízbõl kinyerni lehet. Abio anyagok használata, a faanyag felhasználása az oxigéngyártól fosztja meg a természetet, valamint abio anyagok szén- (C),abiodízel szénhidrogén-tartalma afelhasználás során ugyancsakszén-dioxiddáég el. Példaként: abio-üzemanyag egyik alapanyagát, a pálmaolajat importálni kell, mindenekelõtt Indonéziából,amely ráállt apálmaültetésre,-olajtermelésre,és nagyrészt ennekkövetkeztében az USA és Kínaután a Földharmadiklegnagyobbkárosanyag-kibocsátójalett. Hatalmas tõzeges területeket szárítottak ki, hogy pálmákat telepítsenek oda. Atõzegbõl az abban tárolt szén-dioxidés metánformájában irtózatos mennyiségû károsanyag kerül(t)alevegõbe.[17] Abiodízel növényi olajból történõ elõállítása során azészterezéskénsavvaltörténik,majdasavmészkõtejes semlegesítésekor keletkezõmaradékanyag igenmagas hõmérsékleten történõ elégetése során dioxin és más mérgezõanyagokkeletkeznek. Az ún. tiszta energiák fokozott mértékû használata civil harcosainak bizonyos kiállásai már anakronisztikus jelleget öltenek.vészharangotkongatnakpéldáulbuda- pestlégszennyezettségeészajterheléseügyében,ugyan- 18 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,2. szám