XII. Napjaink turizmusa
Apáczai napok 2011 Tartalom Régaiszné Vajda Katalin: A XXI. század konyhája, a molekuláris gasztronómia Gondos Borbála: Az egészségturizmus és az életminőség kapcsolata Orbán Dezső: Humánerőforrás tartalékok a turizmusban Darabos Ferenc: Ausztria turizmusának áttekintő értékelése összefüggésben Magyarország turizmusával Varga Józsefné Horváth Mária: Napjaink magyarországi zarándokútjai Happ Éva: Konferenciaszervezők világa Szabó Zoltán: A magyar gyógyfürdőturizmus és a piac Donka Attila: A vízitúrázás célterületeinek differenciált vizsgálata Albert Tóth Attila: A magyar szállodaipar napjainkban Hübler Nóra: A közoktatás infrastrukturális fejlesztési lehetőségei az Európai Unió forrásainak segítségével Kovácsné Lakatos Szilvia: Másodéves turizmus vendéglátás szakos, nappali tagozatos hallgatók internetezési szokásai és informatikai jövőképe 2011 ben Domán Gabriella: A felsőoktatásban oktató tanárok oktatási módszereinek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek 2
Napjaink turizmusa RÉGAISZNÉ VAJDA Katalin Nyugat magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A XXI. század konyhája, a molekuláris gasztronómia "Civilizációnk sajnálatos vetülete, hogy képesek vagyunk megmérni és meg is mérjük a Vénusz bolygó légkörének hőmérsékletét, de nem tudjuk, mi történik sütés közben egy rizsfelfújt belsejében. Kürti Miklós (1908 1999) A molekuláris gasztronómia néhány évtizedes múltra visszatekintő tudomány. Az új diszciplína természettudományos alapokra helyezi a konyhaművészetet, biokémiai és fizikai elveket vesz figyelembe az ételkészítés során. Ezáltal új technológiák, ételek fejlesztésére és előállítására nyílik lehetőség. Kürti Miklós a molekuláris gasztronómia megalapítója, akit az "alacsony hőmérséklet fizikájának legnagyobb magyarja" ként tart számon a tudományos világ. Aktív éveiben Londonban termodinamikai kísérleteket folytatott. Neki sikerült elsőként előállítani az abszolút zérus fokot ( 273,15 oc vagy 0 kelvin). Részt vett az atombomba készítésben, az urán 235 ös izotópját leválasztotta a nyers uránról. Nyugdíjas éveiben 1969 től tudománytörténettel és konyhatechnológiával foglalkozott. Nagy sikert aratott a Fizikus a konyhában előadás sorozata az angol televízióban. Kürti a nyolcvanas években találkozott Hervé This, francia élelmiszervegyésszel, akivel közösen fektették le egy új tudományág, a molekuláris gasztronómia alapjait. 1992 ben a szicíliai Erice ben rendezték meg az első Molekuláris és Fizikai Gasztronómiai Konferenciát. Kürti és This nem tudott megegyezni az új tudomány elnevezésében, vitájuknak Kürti halála vetett véget 1999 ben és a This által javasolt molekuláris gasztronómia elnevezés maradt. A kutatások eleinte elsősorban a különböző élelmianyagok hő hatására bekövetkező fizikai és kémiai reakcióira irányultak.kiderült azonban, hogy az így szerzett ismeretek nagy részét a gyakorlatban is jól lehet alkalmazni. A kutatási célok alapján a molekuláris gasztronómia területei: a konyhai műveletek fizikai kémiai, mikrobiológiai folyamatainak feltárása új eszközök, módszerek és alapanyagok bevezetése az otthoni és az éttermi konyhaművészetbe a konyhai technológiák modellezése a klasszikus fogások elemzésén alapuló új ételek késztése Ahhoz azonban, hogy Kürti és This kísérleti eredményei széles körben ismertté váljanak, szükség volt arra, hogy felértékelődjön a gasztronómia, és főleg a szakácsok imázsa. A konyhai művészetre került a hangsúly, a mennyiségről egyre inkább a minőségre. Szükség is volt ezekre a változtatásokra, mert a konyhatechnológia töb évtizedes lemaradásban volt az élelmiszeriparhoz képest. Az 1960 as években az élelmiszeriparral történt szoros együttműködés következményeként az élelmiszertudomány gyors fejlődésnek indult. Sok részletet tudtak meg az élelmiszerek különböző kezelések hatására bekövetkező 3
Apáczai napok 2011 megváltozásáról. Az iparosodás előrehaladtával a megszokott konyhai műveleteket is meg kellett változtatni, mivel ezeknek a tömegtermelés igényeihez kellett alkalmazkodniuk. Az élelmiszeripar felvirágzott, de akik otthon főztek, azok nem részesülhettek a tudomány fejlődésének jótékony hatásaiból. Az otthonokban, illetve az éttermekben történő főzés lényegében ugyanolyan szinten maradt, mint a középkorban: ugyanazokat az eszközöket használták és az ételek összetétele is alig változott. A molekuláris gasztronómia az élelmiszertudomány és az élelmiszeripar által felfedezett és alkalmazott anyagok és tecnológiák alapján kezdte meg a konyhatechnológia innovációját. A molekuláris főzés(moleculár cooking) legfontosabb technikái: 1. a szferifikáció 2. a kriogén konyha 3. espuma 4. suos vide technológia 1. A szferifikáció: A kapszulák (spherification) technikát először a molekuláris gasztronómia kiváló szakácsa Ferran Adria alkalmazta először 2003 ban, amikor olíva kaviárt készített. Az eljárást Esferificacionnak nevezte el, ami angolos formájában spherification néven terejedt el a konyhatechológiában. A technológia az élelmiszeriparban álományjavító anyagként ismert nátrium alginát (E401) felhsználásán alapul, amelyet tengeri barna algából, a Lamináriából ssp. ből vonnak ki. A tecnológiának két változatát alkalmazzák: a klasszikus szferifikáció és a reverz vagy inverz szferifikáció. A klasszikus szferifikáció technológiai sorrendje a következő: tea, kávé, leves, tejtermék vagy gyümölcs zöldségpüré, híg vizes nátrium alginátos oldatát kálcium klorid oldatba csepentjük, majd a leszűrt kaviár vagy egyéb alakra formázott terméket tiszta vízbe tesszük, hogy a keserű kálcium klorid maradékát eltávolítsuk róla. A reverz, vagy inverz szferifikáció technológiai sorrendje a következő: tea, kávé, leves, tejtermék vagy gyümölcs zöldségpüré, híg vizes kálcium laktát glukonátos oldatát nátrium alginát oldatba csepegtetjük, majd tiszta vízzel a nátrium alginátot mossuk le. A hozzáadott kálcium forrása ebben az esetben már nem a keserű ízt adó kálcium klorid, amit a szferifikációnál a legvégén lemosunk, hanem a semleges ízű kálcium laktát glukonát (Ca 5 (C 3 H 5 O 3 ) 6.(C 6 H 11 O 7 ) 4.2H 2 O). A klasszikus szferifikáció tehát fordítottja, a reverz szferifikációnak nevezett technológiának, amely során az élelmiszerünk (tejtermék, gyümölcs zöldség püré, stb.) már meglévő kálcium tartalmát megnöveljük, majd az élelmiszert közvetlenül a nátrium alginát oldatba csepegtetjük. A reakció lényege a szferifikáció és a reverz szferifikáció esetén is ugyanaz, a Ca ionok reakciója az algináttal, amelynek révén kialakul a stabil, bőrszerű kálcium alginát gél (C 6 H 7 Ca 1/2 O 6 ) n. A keletkezett termékek pedig a célkla, kávé kaviár a joghurt ravioli stb. 4
Napjaink turizmusa 2. A kriogén konyha A kriogén főzés a rendkívül alacsony hőmérsékletű, cseppfolyós gázokat alkalmazó főzéstechnikákat fogja össze. A gázok közül a cseppfolyós, 196 C os nitrogént és a 78,8 Cos szárazjeget alkalmazzák a kulináris élmények fokozásához. A tecnológia lényege: amikor a hűtendő termék a kriogén gázokkal érintkezésbe lép, a folyékony nitrogén forrni kezd, a szárazjég pedig szublimál, így a termék villámgyorsan lehűl, vagy megfagy. A cseppfolyós nitrogén segítségével a kriogén gasztronómia séfjei szokatlan eljárásokkal főzhetnek izgalmas fogásokat, pl. gyümölcshabot nitrogénbe mártva fagylaltot, vagy pezsgőből sorbetet készíthetnek. A nitrogén segítségével a hideg és meleg ízhatások különleges élményt nyújtanak a fogyasztónak, gondoljunk csak egy kívülről jéghideg, belül finoman olvadó csokoládégolyóra. 3. Espuma Espuma (magyarul: hab): egy hosszú ideig stabil, felhabosított folyadék, amit egy szifonnalés oxigén vagy nitrogén patronnal, nyomás alatt felfújnak. Ezzel a technológiával előállíthatunk bármilyen élelmiszerből cseppfolyósítás után stabil habot pl. céklahab. 4. A sous vide élelmiszertartósító eljárás A sous vide vákuum alatti hőkezelési technológia a modernizált ételkésztési eljárás professzionális módja. Nem csak főzésről szól, de a tartósítás területét is magába foglalja. Az élelmiszertudományt már régóta foglalkoztatja e konyhaművészeti megoldás, hiszen 50 évvel ezelőtt még az ételek sütési hőmérsékletét sem ismerték, mára viszont már az ételeket részecskéire tudjuk bontani, köszönhetően a molekuláris gasztronómiának. Az sous vide vákuum alatti hőkezelési technológia napjainkban egy olyan modernizált ételkésztési eljárás, melynek alapját képző konfitálás (alacsony hőmérsékleten zsiradékban való párolás), valamint az abálás (párolás vízzel) már évszázadok óta különböző kultúrákban alkalmaznak. Az eljárás során az élelmi anyagokat rendkívül kíméletesen vetik alá hőkezelésnek, így a hagyományos termékeknél jobb bel tartalmi és érzékszervi tulajdonsággal bírnak. A technológia lényege a textúrák és ezáltal az élelmiszer mátrix minőségének megóvása, az illatanyagok, aromák és nem utolsó sorban a tápanyagok maximális megtartása. Előnye abból származik, hogy a nyersanyagot vákuum alatt hőálló, lezárt, levegőt át nem eresztő műanyag fóliába csomagolják, amely az alapanyag körül megakadályozza az oxidációt, azonkívül gátolóan hat az aerob mikrobák szaporodására. A vákuum alkalmazásával megmaradnak az élelmiszerben jelenlevő vitaminok, emészthető fehérjék, ásványi sók, ízek és aromák. Sous vide technológia lépései: nyersanyag előkészítés vákuumcsomagolás hőkezelés (pasztőrözés) gyors lehűtés hűtve tárolás felmelegítés fogyasztás Komoly gondokat okoz az ilyen eljárásokkal kapcsolatban az eltarthatóság és a mikrobiológiai biztonság. A sous vide termékek legnagyobb része kevéssé savanyú és nagy 5
Apáczai napok 2011 nedvességtartalmú (magas az a w ), így csak a hatékony hőmérsékletszabályozás az egyetlen olyan korlát, amely a patogének túlélését és szaporodását gátolhatja. A főzési eljárás során precíz hőmérséklet kontrollt alkalmaznak. A készítendő élelmiszert 65 95 C közötti hőmérsékleten pasztőrözik, majd a termék maghőmérsékletét gyors (sokkoló) hűtéssel 3 C alá kell csökkenteni. A mikroorganizmusokat pusztító tényezők közül a hőkezelés az egyik leghatékonyabb módszer. Ennek során az életképes mikroorganizmusok száma biztonságos szintre csökkenthető. Az élelmiszerekben lévő miroorganizmusok elpusztításához szükséges hőkezelés időtartamát, a sejtek hőmérséklettől függő pusztulási sebessége szabja meg, valamint az hogy a hőközlő közeg hőmérsékletét a termék milyen gyorsan képes felvenni, vagyis milyen gyors a hőpenetráció. A mikrobapusztulás kinetikai törvényszerűségeinek ismeretével biztonságos, valamint tartós termékeket állíthatunk elő. A rendelkezésre álló biotikus és abiotikus tényezők kölcsönhatásának kihasználása pedig kíméletesebb tartósítást és jobb minőségű termékek gyártását teszi lehetővé. Az eljárás során a hő és az idő viszonyának módosításával élelmiszertől függően biztosítható annak mikrobiológiai stabilitása. A molekuláris főzés(moleculár cooking) jeles képviselői A konyhaművészettel szemben egyre nagyobbak az elvárások. Az újabb és újabb ételkülönlegességekhez, az extra menük összeállításához nélkülözhetetlen a molekuláris gasztronómusok munkája is. A következőkben az Európában alkotó legnagyobb gasztronómusokat említem. Heston Blumenthal A molekuláris gasztronómia egyik vezető gasztronómusa Heston Blumenthal, az angol szakács aki a Temze partján Brayben üzemelteti a The Fat Duck nevű éttermét. A Fat Duck (kövér kacsa) étlapján olyan Blumenthal klasszikusok találhatók, mint a nitro tojásrántotta szalonnás fagylalttal, osztrigás passion fruitos zselé tormakrémmel és a vöröskáposztás gazpacho. De talán a legkülönlegesebb a Sound of the Sea: Blumenthal tengeri hínárt szolgál fel tapiókaágyon, amelyhez a vendég egy ipodot is kap, hogy evés közben azon hallgassa a tenger hangjait. Blumenthal Nagy Britanniában abszolút sztár; a tévés szereplés mellett receptjei és cikkei jelennek meg a Guardianben, a Sunday Timesban és a BBC n, valamint könyveket is ír. Ő a tudományos vonal képviselője a molkuláris technológiák, ételek kidolgozásában. Munkássága elismerése, hogy két három Michelin csillagos étteremmel büszkélkedhet. Ferran Adria Az 50 éves katalán szakács hipermodern Blumenthalhoz hasonlóan, 3 Michelin csillagos éttermét, a spanyolországi El Bullit 2006 ban és 2007 ben is a világ legjobbjának választották. Az El Bulli mindkétszer a 2005 ös győztest, a Fat Duckot szorította a második helyre. Bár sokan Adriát is a molekuláris gasztronómusok közé sorolják, ő maga tiltakozik ez ellen, és inkább dekonstruktivistának vallja magát. Adria elsősorban a kreativításra épít, amikor textúrákat és ízeket szokatlan módon párosít össze. A molekuláris gasztronómia Salvador Dalijaként emlegetik, és a világ legjobb szakácsának is kikiálltották. Néhány a remek a művészeti alkotások közül: nyalókás jégkrémként tálalt gazpacho, a harsogó narancsszínű répahab, a mandulás jégkrém 6
Napjaink turizmusa fokhagymával és balzsamecettel, a parmezán parfé, vagy az aranytojás névre hallgató kreáció, mely sóba mártott vékony karamellostyából készül, és tojássárgája árad szét belőle. Összegzés Jelenleg két terület bontakozik ki a minden napokban. Az egyik a tudósok által művelt molekuláris gasztronómia (molecular gastronomy), a másik a szakácsok által gyakorolt molekuláris főzés (molecular cooking). A két tudós, Kürti Miklós és Hervé Tisch által lerakott tudomány alapjai életre keltek a gasztronómia világában. A molekuláris főzés (molecular cooking) egyszerre csapja be az agyat és az érzékszerveket. Látszatra ropogós ételekről a szájban derül ki, hogy puhák, mégis roppanó hangokat hall a fogyasztó. Megtévesztő az is, amikor cékla és narancszselét kínálnak, ám a felszolgált cékla sárga a narancs pedig lila színű. Készíthető, kizárólag parmezánból folyósítva, majd csíkban formázva"sajttészta", amelyet tetszés szerint lehet ollóval szabdalni. A technológiák felhasználásnak csak a fantázia, a séf ízlése szab határt, amely az új módszernél is alapvetően fontos. A molekuláris gasztronómia (molecular gastronomy) művelői pedig az élelmiszer vegyészek, mikrobiológusok, fizikusok, akik a technológiákat kidolgozzák, az alapanyagok összetételét, egymásra hatását, valamint a termodinamikai folyamatok pontos leírását elkészítik. Ezzel a differenciálódással a 21. század elején a molekuláris gasztronómia fejlődésének egy új korszakába léptünk. Irodalom Könyv THIS, Hervé: Molekuláris gasztronómia A tól Z ig Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 L. WOLKE, Robert: A tudós szakács Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 Internetes források http://www.foodandwine.hu/2012/03/12/molekularis gasztronomia a kibontakozas 3 resz http://www.foodandwine.hu/2009/03/04/molekularis fozes reverz szferifikacio 3 resz/ 7
Apáczai napok 2011 GONDOS Borbála Edutus Főiskola Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhDhallgatója Az egészségturizmus és az életminőség kapcsolata Az egészségturizmus és az életminőség megjelenése a nemzetközi és hazai fejlesztési koncepciókban, stratégiákban Az egészségturizmus napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik. Erre egyrészről a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005 2013) az egyik legjobb példa, ahol az egészségturizmus az örökség és a konferenciaturizmus mellett kiemelt figyelmet kap, másrészről az Új Széchenyi Terv is részletesebben foglalkozik ezzel a turisztikai termékkel. Szerepének fontosságát az is jelzi, hogy 2007 ben elkészült az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia is. Az egészségturizmus és életminőség kapcsolatának vizsgálata még viszonylag új területnek számít, kevés kutatás készült ebben a témában. Tanulmányomban elsősorban egy 2010 ben lezajlott kutatást veszek alapul, továbbá olyan fontosabb terveket, stratégiákat, melyeket az életminőség szempontjából is megvizsgálok, illetve ennek kapcsolódását az egészségturizmushoz. Kulcsszavak: egészségturizmus, életminőség, stratégia, 1. Az életminőség és egészségturizmus fogalma, értelmezése Napjainkban az egészségturizmusnak és az életminőségnek nagyon fontos szerepe van, egyre több kutatás készül ezekben a témákban, illetve bővül azon konferenciáknak a száma is, ahol valamelyik tényező szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet. Ahhoz, hogy megértsük a kutatások fontosságát, előbb tisztázni kell fogalmukat és jelentőségüket, majd ezek után ismertetem a két tényező együttes kezelésének lehetőségét is. 1.1. Az életminőség fogalma, értelmezése Az életminőség fogalmának megjelenését Pigounak köszönhetjük, aki már 1920 ban használta, mégis az 1950 es években terjedt el szélesebb körben is. Az életminőség meghatározására nem lehet egy egységes definíciót találni, sokan sokféleképpen megfogalmazták már, mint például GODFREY (2002), VEENHOVEN (1996:11 48), DIENER (1995:653 663). A meghatározásokban előfordul, hogy olyan tényezők szükségesek az életminőséghez vagy ennek növeléséhez, melyek hozzájárulnak az emberek társadalmi, gazdasági és környezeti jólétéhez, így ezeknek a tényezőknek a javítására kell helyezni a hangsúlyt. Az életminőség javítása a XX. század második felétől kezdve jelent meg, ekkor ismerték azt fel, hogy a gazdasági és fogyasztói verseny gyakran káros az ember személyiségfejlődése szempontjából. Az életminőség kutatására két irányvonalat használnak: a skandináv megközelítést objektív mutatók kellenek, mint például: jövedelem, iskolai végzettség (ERIKSON 1993:67 84), és az 8
Napjaink turizmusa amerikai irányvonalat szubjektív tényezőktől függ, az egyén saját tapasztalataira hagyatkozik (CAMPBELL 1976:117 124). 1.2. Az egészségturizmus fogalma, jelentősége Az egészségturizmus napjainkban egyre fontosabb szereppel bír. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyógy és wellnessturizmus mellett az elmúlt években megjelent a medical és medical wellness fogalma is. Összefoglalóan azt lehet mondani ezekre a turisztikai termékekre, hogy olyan, egészséggel kapcsolatos utazási típusok, ahol az egészségturizmusban résztvevő látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot fenntartása, javítása. A gyógyturizmus a gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen (természeti gyógytényezőre épül) konkrét betegségek gyógyítása érdekében igénybevett szolgáltatások összességét jelenti. A wellnessturizmus célja az optimális egészségi állapot elérése, illetve betegségek megelőzése, mely történhet aktív (testmozgás) vagy passzív (például masszázs) módon (MAGYAR TURIZMUS RT 2002). A medical nem gyógyhelyi jellegű kezeléseket jelent, hanem többek között különböző műtéti beavatkozásokat, fogászati kezeléseket és plasztikai műtéteket, melyek keresettsége például Magyarország esetében az elmúlt években egyértelműen növekedett. A medical wellness egy rohamosan fejlődő ága az egészségturizmusnak, különösen Németországban. Célja olyan egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatások nyújtása, melyek többek között az életminőséget is javítják, tehát az életforma tartós megváltoztatásán keresztül az egészség fejlesztése és az egészség megőrzése. (AQUAPROFIT RT 2007). 2. Az egészségturizmus és az életminőség kapcsolata A turizmus egy olyan tevékenység, mely során a látogatók élményeket szerezhetnek (többségében pozitív), mely során aktív részeseivé válnak cselekedeteiknek. Ez a fajta élmény többszöri utazás során fokozódhat, az élettel való elégedettséghez hozzájárulhat, ezáltal VEENHOVEN (2003:437 457) szerint pedig az utazás a boldogság tudatosulásához vezethet. A megszokott környezetből való kiszakadást sokan vállalják annak érdekében, hogy a szabadidejüket megfelelően tudják eltölteni, élményeket szerezzenek, melyek boldogságuk forrásává válhat, illetve hozzájárulhatnak az életminőség kedvező mutatóihoz (MICHALKÓ 2010:21 106). Az egészségturizmus a szabadidős turizmus egy olyan terméke, ami a maslow i piramis 2. szintjén szereplő biztonsági szükségletek kielégítésére alkalmas, így az egészségi állapot javítása mindenképpen pozitívan hathat az egyén életminőségére. A különböző preventív kezelésekben (vagy akár utókezelésekben) való részvétel, illetve ezek többszöri ismétlése még inkább hozzásegítheti az egyént ahhoz, hogy egészségesebb és elégedettebb legyen mind saját magával, mind a környezetével, mely akár életminőség növekedést is eredményezhet. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az utazásnak jelentős élettani hatásai vannak mind a regenerálódás, mind az egészségturizmusban való részvétel szempontjából. 9
Apáczai napok 2011 3. Az egészségturizmus és életminőség megjelenése az egyes stratégiákban 2010. április 1. és május 15. között került sor egy kutatásra a Harsányi János Főiskolán, az Edutus Főiskola egyik jogelődjén tanuló hallgatók közreműködésével, mely során azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók által választott országban készült e egészségturizmus fejlesztési stratégia, terv, program, és ha igen, ezek milyen fő célkitűzéseket tartalmaznak. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a világ turisztikai régióiban, a turizmus fogadásában érintett és érdekelt országokban létezik valamiféle egészségturisztikai fejlesztési elképzelés, mely az esetek egy részében a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia részeként, kiemelt prioritásaként, az esetek másik részében a nemzeti stratégiához kapcsolódó részstratégiák egyikeként, önállóan került kidolgozásra (például Finnország, Törökország, India, Kanada). Sok esetben más turisztikai termékkel együtt, mint például örökség vagy rurális turizmus dolgozták ki az adott ország egészségturizmus stratégiáját (a kutatáshoz készített részletes táblázatot lsd. részletesen JANDALA SÁNDOR GONDOS 2011). Ezekből a táblázatokból egyértelműen kitűnik, hogy nincs egységes formai, tartalmi szabály arra vonatkozóan, hogy miket kellene tartalmaznia egy egészségturizmus fejlesztési stratégiának, mely egyértelműen megkönnyítené az országok közötti összehasonlítást. Néhány országnál előfordul, hogy más országokat, régiókat is megemlítenek a stratégiájukban, melyből ötletet is tudnak meríteni. Sok esetben nem is a közvetlen versenytársakat említik meg, hanem rávilágítanak arra, hogy máshol ez hogyan működik, mi az, amit a hazai gyakorlatba is átültethetnének. Néhány helyen komplett turisztikai csomagokat hoztak létre, máshol egyedi, más országokra nem jellemző kezeléseket, mint például Karib térségben a drog és alkoholfüggőség kezelésére létrehozott program. A feldolgozott stratégiákból egyértelműen kiderült, hogy a világ turisztikai régióiban fontos szerepet játszik az egészségturizmus, de nem csak azokban az országokban, ahol ez húzóágazatot jelent, hanem ott is, ahol nincsenek meg ezek a hagyományok, mégis lépést kívánnak tartani a keresleti tendenciákkal. (JANDALA SÁNDOR GONDOS 2011) 3.1. Az egészségturizmus és az életminőség megjelenése a nemzetközi stratégiákban Ahogy azt már említettem, kutatásom középpontjában egy 2010 es tanulmáy áll, melyben a világ turisztikai régióinak országaiban található országos vagy egészségturisztikai stratégiákban fellelhető utalásokat kerestem az egészségturizmus és életminőség kapcsolatára vonatkozóan. A vizsgált stratégiákból 12 ben lehet az életminőségre vonatkozó utalásokkal találkozni, ebből csupán három egészségturizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégiában található meg ez a kifejezés. A tanulmány terjedelme nem teszi lehetővé azt, hogy az említett stratégiákat táblázatokkal szemléltessem, így néhány összegző pont formájában mutatom be az egyes országkra vonatkozó megállapításokat. Vizsgálatom a következő országokra, területekre terjedt ki, ahol megtalálható az életminőség kifejezés: Észak Kelet Anglia, Fülöp szigetek, Kanada, Közép Kelet, Montenegró, Ontarió, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Thaiföld, Törökország, Új Zéland (ezeknek a stratégiáknak az elérhetőségét lsd. a felhasznált irodalomnál). Ezekben a stratégiákban találhatunk utalást az életminőségre vonatkozóan, viszont az egészségturizmussal együtt kezelve már nagyon keveset. Összefoglalva az országos vagy regionális stratégiákban általában a következő tényezőket emelték ki az életminőséggel kapcsolatosan: befektetés által szeretnék növelni az életminőséget, 10
Napjaink turizmusa a természeti környezet és az épített környezet minősége, a nyugalom megléte az élmény szempontjából fontos, ami kihat az életminőségre, a helyi éttermek, pubok, gasztronómiai negyedek fejlesztése, a látogatók, de főleg a helyi lakosság életminőségének növekedése miatt fontos, a fenntarthatóság és az életminőség kapcsolata kiemelt szereppel bír, a fenntartható turizmus növeli a természeti és kulturális örökségeket, ezáltal az életminőséget, a turizmus hozzájárul a jóléthez és ezáltal az életminőséghez, ebben pedig a kormánynak, az üzleti döntéshozóknak és a befektetőknek is nagy szerepe van, az információs technológia fejlődése a mindennapokban szintén hozzájárul az életminőséghez, a megszokott statisztikai adatokon felül az életminőség mérése is fontos feladat lenne, a környezettel való kapcsolat, a kultúra és az örökség védelme hozzájárulnak a turizmushoz, ezáltal az életminőséghez is. A három egészségturizmus fejlesztési stratégiában a következő tényezőket tartották fontosnak az életminőség és néhol az egészségturizmus kapcsán: lehessen mérni az életminőséget, az egészségügyi fejlesztések hozzájárulnak a legmagasabb szintű életminőséghez, emellett például Thaiföld célja, hogy világszínvonalú gyógyközpont legyen, az egészséges életmód az idősek és fiatalok körében egyre keresettebb, ezzel pedig növelhetik életminőségüket. A termálturizmus lesz Törökországban várhatóan az egyik legjobban fejlődő ágazat a turizmus piacán. Ahogy látható, minimális esetben kezelik együtt az egészségturizmust és az életminőséget, általános megállapításokkal azonban bőven találkozhatunk. Véleményem szerint sokkal inkább együtt kellene kezelni a két kérdést és sokkal több elképzeléssel, konkrétummal, mert számomra elég meglepő volt ezeknek a hiánya. Általánosságban leírják, hogy mennyire fontos és kiemelt szerepet szeretnének szánni az életminőség javításának, de konkrét ötletek hiányában nem tartom valószínűnek, hogy a stratégiában erre vonatkozó célokat meg is fogják tudni valósítani. 3.2. Az egészségturizmus és az életminőség megjelenése a hazai stratégiákban 3.2.1. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Már a stratégia 3. oldalán találhatunk utalást az életminőségre vonatkozóan, ahol a turizmus összetett, áldásos hatásain keresztül kívánja az ország lakóinak életminőségét javítani, hogy egy szebb, boldogabb, egészségesebb és vidámabb országban élhessünk, amelyben a hozzánk érkező vendégek is örömmel fordulnak meg (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL 2005:3). A stratégia egyik hosszú távú célja az életminőség javítása, melyet többek között a belföldi turizmus fejlesztésén keresztül kíván megoldani, mert ez minden országban kiemelt fontosságú kell, hogy legyen. A belföldi turizmus hozzájárul a szálláshelyek kapacitásának egyenletes töltéséhez, így a szezon meghosszabbításához, a turizmusban dolgozók foglalkoztatásához, csökkenti az idénymunka arányát, növeli a turizmusból származó bevételeket, javítja az országban élők életminőségét (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL 2005:24). 11
Apáczai napok 2011 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia igyekszik a turizmus egészét meghatározó környezetet és tényezőket bemutatni. Erre egy öt pillérből álló struktúrát alkalmaz, melynek pillérei a következők: 1. Versenyképesség és életminőség 2. A turizmus kínálata 3. A turistafogadás feltételei 4. Emberi erőforrás 5. Működési rendszer versenyképességét biztosító intézményrendszer. (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL 2005:28) Témám szempontjából az első pont a legfontosabb, a versenyképesség és életminőség. A turizmusnak számtalan pozitív és negatív hatásával találkozhatunk, melyek mind befolyásolják az adott desztináció életét és az ott lakók életminőségét is. A turizmus pozitív hatása a helyi társadalomra többek között abban is megmutatkozik, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi élet során egy teljesebb, értékeit hasznosító helyen élhessenek az ott lakók. Emellett a fejlesztéseknek tekintettel kell lenni arra, hogy a külső és a helyi viszonyokat nem ismerő befektetők beruházásai ne befolyásolják negatívan az életkörülményeket (a zaj, az új épületek stílusa) (MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL 2005:32), vagy hogy a turisztikai célterületek túlzsúfolttá és így az ország lakói számára kevésbé élhetővé váljanak. A turizmus hozzájárul a munkahelyteremtéshez, ezáltal növekszik az iskolázottság és a nyelvismeret. A továbbképzéssel javul a munkaerő állapota, ezáltal pedig növekszik az életszínvonal. Az egészségturizmus szolgáltatásainak igénybevétele rendkívül kedvezően hat a vendégek (közöttük egyre inkább a hazaiak) egészségi állapotára. A stratégiában az egészségturizmus kapcsán megállapították, hogy a hazai gyógyvízkincs felhasználása a helyi lakosság által az egyik legfőbb érték az egészség megőrzése és az életminőség javítása érdekében. Magyarországon a magas átlagéletkor miatt az életminőség javítása kulcskérdés, amit megfelelően kell kezelni. A turizmus megítélése Magyarországon sok esetben ellentmondásos. Az emberek többsége még mindig nem ismeri fel a turizmus jelentőségét és benne a közvetetten vagy akár közvetlenül rejlő lehetőségeket. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a turizmus egyenlő azzal, hogy emberek utazgatnak. A turizmus ezzel szemben az élet számos területére kihatva hozzájárulhat az országban élő emberek életminőségének javulásához. Az üdülési csekk a belföldi turizmusban egyre fontosabb szerepet játszott, napjainkban a SZÉP kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) vette át ezt a funkciót. Egyértelmű pozitív hatása lehet nemcsak az, hogy minél többen használják, hanem az is, hogy ennek elterjedése javítja a lakosság életminőségét (például azzal, hogy többek között egészségturisztikai, rekreációs szolgáltatásokra is beváltható). Az ifjúsági turizmusban való aktív részvétel jelentősen javíthatja a fiatal generáció életminőségét, így egészségmegőrző életmódjával kevésbé szorul rá az egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatásaira. A turizmus életminőségre gyakorolt hatásának optimalizálása három specifikus cél kapcsán érhető el: a turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak optimalizálása, hozzájárulás a magyar kulturális örökség megőrzéséhez, a turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálása. (MAGYAR TURISZTIKAIHIVATAL 2005) 12
Napjaink turizmusa 3.2.2. Országos Egészségturizmus fejlesztési Stratégia A stratégia jövőképe a szórakoztató víz programmal a víz által nyújtott szórakoztatás és az egészséges életmódra nevelés összekapcsolásával az egészségmegőrzés és a fürdőzési kultúra elmélyítését valósította meg. Ennek eredményeként a fürdőzés kultúrája a teljes egészség megvalósításának, őrzésének részévé vált (AQUAPROFIT MŰSZAKI TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI RT 2007: 58). A stratégia megállapította, hogy az egészségturizmus kiemelkedő hatással van az e célból utazók életminőségére. Első prioritásként szerepel a természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése, aminek célja többek között a gazdaságilag elmaradott kistérségekben a munkahelyteremtés, ezáltal, az életminőség javítása. A harmadik prioritás a wellnessszel összefüggő szolgáltatások fejlesztése. Ebben az esetben az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalabb vagy fiatalosabb korosztályok jelentik a potenciális célpiacot. A medical fő célja a diagnosztikán alapuló kezelésekkel az életstílus megváltoztatása, és ezáltal az életminőség javítása, mely a medical wellness kapcsán is tetten érhető. (AQUQPROFIT RT 2007) 3.2.3. Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv az egészségturizmus fejlesztésével olyan programokat szeretne létrehozni, melyekre szükség van, ezek pedig az életminőség javítását szolgálják, kiterjednek az egész országra, elősegítik a gazdaság felemelkedését, a munkahelyteremtést és az egészséges életmód terjedését. Tehát ezekre a programokra, tervekre szükség van. Az egészségturizmus legújabb trendje a medical wellness, mely olyan, tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokra épül, amelyek az életminőség és a szubjektív egészségérzet tartós javulását segítik elő, illetve az egészségtudatos életforma támogatását szorgalmazzák (MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 2011:50). A tervben a gasztronómia és a vendéglátás kérdéskörben térnek ki az életminőségre, illetve ezeknek a szerepére, melyek a következő tényezőkre hatnak ki leginkább: a közegészségügyre, a népesség testi lelki állapotára, a mezőgazdaságra, a tájgazdálkodásra, a környezetvédelemre, a foglalkoztatásra, munkahelyek minőségére, az országképre, a turizmusra, a nemzeti jövedelemre, adóbevételekre, mindezeken keresztül az életminőségre. (MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 2011) 4. Összegzés Összességében elmondható, hogy mindegyik általam vizsgált stratégiában, koncepcióban előfordult az életminőségre való utalás, viszont az egészségturizmussal együtt kezelve már jóval kevesebb konkrétumot olvashattunk. Mindegyikben megtalálható az, hogy valamilyen szinten növeljék az életminőséget, viszont erre nem sok konkét példát hoztak. Számomra elég meglepő, hogy nemzetközi szinten összesen csak három egészségturizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégiában olvasható, hogy az életminőséget együtt kezeljék az egészségturizmussal. Az általam vizsgált három hazai stratégiában is található az életminőségre való utalás. Ezek közül mindegyikben hosszú távú célként kezelik az életminőség javítását a következő területeken keresztül: a belföldi turizmus fejlesztése, a hazai gyógyvízkincs felhasználása, az üdülési csekk elterjedése (ma már SZÉP kártya), az ifjúsági turizmusban való aktív részvétel, az egészségturizmus és az azzal kapcsolatos programok, valamint a medical kezelések. 13
Apáczai napok 2011 Véleményem szerint nagyobb figyelmet kellene szentelni a két terület összekapcsolásának, hisz az egészségturizmus az egyik legfontosabb turisztikai termék, mely által biztosan növelhető az életminőség. Irodalom AQUAPROFIT MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI RT: Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, 2007. május 30. CAMPBELL, A. Subjective measures of well being, In: Am. Psychologist, 1976, pp.117 124. DIENER, E., DIENER, M.: Cross cultural correlates of life satisfactions and self esteem. Journal of personality and Social Psychology No. 68, 1995. pp. 653 663 ERIKSON, R. Description of inequality: the Swedish approachto welfare research. In: NUSSBAUM, M.C. SEN, A. (eds): The quality of life. Oxford. Clarendon Press, 1993 pp. 67 84 GODFREY, J.: Standard of Living or Quality of Life: Does One Come First? TD Forum, 2002 Dr. JANDALA Csilla Dr. SÁNDOR Tibor GONDOS Borbála: Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben, Turizmus Bulletin, XIV. évfolyam 4. szám, 2011. január MAGYARORSZÁG KORMÁNYA: Új Széchenyi Terv, A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL: Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2005 2013, 2005. augusztus MAGYAR TURIZMUS RT, 2002: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Vezetői összefoglaló, Végső jelentés, 2002. április 30. pp.9. MICHALKÓ Gábor: Boldogító utazás a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010, pp. 21 106 VEENHOVEN, R.: The study of life satisfaction. In: SARIS, W.E. VEENHOVEN, R. SCHERPENZEL, A.C. Bunting, B. (eds): A comparative study of satisfaction with life in Europe. Eötvös University Press. Budapest, 1996. pp.11 48 VEENHOVEN, R.: Hedonism and happiness. Journal of happiness Studies. 4.4., 2003. pp. 437 457 Building a National Tourism Strategy: http://www.ic.gc.ca/eic/site/dsibtour.nsf/vwapj/tourism_e.pdf/$file/tourism_e.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 2) Destination East Midlands, The East Midlands Tourism Strategy 2003 2010: http://www.emda.org.uk/uploaddocuments/emtourismstrategyfull.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 10) Health Strategy and policy: http://www.thaiembassy.se/documents/thailand/healthstrategy.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 2) Montenegro Tourism Development Strategy to 2020: http://www.montenegro.travel/scms/media.php/12848/mne%20tourism%20developemen t%20to%202020.pdf (letöltés dátima: 2011. április 3) National Strategy for ehealth Sweden: http://www.sweden.gov.se/content/1/c6/06/43/24/f6405a1c.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 4) 14
Napjaink turizmusa North East England Tourism Strategy 2005 2010: http://www.onenortheast.co.uk/lib/lireport/983/one%20report%2013454_01.pdf?cfid=1 4213295&CFTOKEN=84407173 (letöltés dátuma: 2011. április 2) Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007 2011: http://www.mg.gov.si/fileadmin/mg.gov.si/pageuploads/razpisi/jn/dt/publikacija_rnust_ ang_splet.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22) New Zealand tourism strategy 2015: http://www.nztourismstrategy.com/files/nzts2015%20final.pdf http://www.tourismnewzealand.com/media/127126/tourism%20centenary.pdf (letöltés dátuma: 2010. április11) Ontario Tourism Srategy: http://www2.ihis.aau.dk/~kvist/teaching/ontario_tourism_strategy2010.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 10) The reasons and suggested solutions of underdevelopment of thermal tourism in Turkey: http://library.iyte.edu.tr/tezler/master/sehirplanlama/t000647.pdf (letöltés dátuma: 2011. április 3) Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/tourismdevelopmentstrategyoftheslovakrepublicuntil2013.../1266s (letöltés dátuma: 2010. április 20) Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: http://www.smedsep.ph/download/psp Cebu VC Case Doc Nov09.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15) 15
Apáczai napok 2011 ORBÁN Dezső Hotel Famulus Humánerőforrás tartalékok a turizmusban Az idegenforgalom humánerőforrás tartalékainak vizsgálata során úgy gondoltam, hogy Magyarország megítélése tekintetében elégséges három, egymástól eltérő gazdasági és társadalmi adottságokkal rendelkező térségét vizsgálat alá vonni ahhoz, hogy elfogadható, alátámasztható megállapításra jussunk az adott kérdés kapcsán. Az általam megjelölt három terület: Budapest Észak nyugat Magyarország Észak Magyarország A megjelölt területek kiválasztásának indoklása: Budapest A fővárost, mint sok más esetben, ebből a vizsgálatból sem lehet kihagyni. Az ország fővárosa a maga közel hárommilliós (agglomerációkkal együtt) lakosságával szinte egyharmadnyi vizsgálati alanyt jelent Magyarországon. A vendéglátás és idegenforgalom országos fellegvára, a legnagyobb felvevőpiac, ami a szakmát illeti. Az iskolák, szakképző intézmények tekintetében a legnagyobb választék itt van, valamint a legnagyobb létszámú képzés is itt zajlik. Ezen indokok alapján a város vizsgálata feltétlenül szükséges. Észak nyugat Magyarország A főváros mellett ez az a térség, amiről elmondható, hogy mind gazdaságilag, mind idegenforgalmilag fejlett. A vidéki térségek közül ez a terület testesíti meg azt a haladást az oktatásban is, ami miatt ezt a területet a mintaterületek közé feltétlenül fel kell venni. Észak Magyarország A mintavétel harmadik területe. Idegenforgalmi attrakciókban gazdag, ugyanakkor sajnos gazdaságilag az egyik legszegényebb terület az országban. Szakmai képzésben viszont sok pozitív dolgot lehet a térségről elmondani, így bízom benne, hogy az összehasonlításhoz megfelelő alapot szolgáltat. 1. Észak nyugat Magyarország elemzése A térség bemutatásához, elemzéséhez Győr Moson Sopron megyét választottam. Ahhoz, hogy a kifejezetten szakmai erőforrás tartalékok bemutatásra kerüljenek, egy nagyobb halmaz vizsgálatából kell kiindulni. 2009 ben és 2010 ben a következőképpen alakult a megye középiskolai tanulóinak létszáma: 2009 ben Gimnáziumi tanulók száma: Szakközépiskolai tanulók száma: Szakiskolai tanulók száma: 8 791 fő 11 956 fő 6 558 fő 16
Napjaink turizmusa 2010 ben Gimnáziumi tanulók száma: Szakközépiskolai tanulók száma: Szakiskolai tanulók száma: 8 373 fő 12 278 fő 6 821 fő A számadatokat összehasonlítva számottevő változás nem figyelhető meg. A 167 főnyi növekedés még az 1% os eltérést sem mutatja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még nem érkezett el a megjósolt demográfiai változás. Egy adatra ugyanakkor érdemes odafigyelni. Sokszor hangzott el már különböző médiumokban a szakmai képzés fontossága. Sokan mondták már, hogy a sok elméleti szakember helyett már itt lenne az ideje az erősebb szakképzésnek. Talán ennek az első hatása figyelhető meg abban, hogy a gimnáziumi létszám egyik évről a másikra mintegy 5% kal csökkent. Az adatok további szűkítése a szakmai irányvonal megtalálásához elengedhetetlen. A továbbtanulás szempontjából a halmaznak azon elemeivel kell számolni, melyek az érettségizett tanulókat tartalmazzák. Ez az a csoport, amely szakmai érettségijével, illetve továbbtanulásával a jövőben az idegenforgalom humánerőforrás tőkéjét alkotni fogja. Ezt a humánerőforrás tőkét a következő öt csoportba oszthatjuk. 1. A középfokú intézményben szakmai oktatásban nem részesülő gimnáziumi tanulók, akik idegenforgalmi képzésben vesznek majd részt a felsőoktatásban. 2. A középiskolában megszerzett szakmai tudást szakirányú felsőoktatásban tovább kamatoztató hallgatók halmaza. 3. A középiskolában megszerzett szakmai tudást felsőoktatásban történő továbbtanulással már nem mélyítő, hanem piaci körülmények között hasznosító tanulók csoportja. Sajnos sok tanuló az iskola végeztével úgy dönt, hogy mégsem ezt a pályát választja a jövőben. Ők egy külön csoportot alkotnak. 4. Mind a tanulás, mind a szakmai továbbképzés szempontjából teljesen pályaelhagyók csoportja. Az utolsó csoportot azok a diákok képezik, akik a jövőben a humánerőforrást más iparágban erősítik. 5. A középiskolában szakmai tudást megszerzett tanulók, akik valamilyen okból tudásukat nem szakirányban szeretnék továbbfejleszteni. Az idegenforgalmi humánerőforrás tőketartalékai szempontjából az ideális a 2 es csoport. A megyében három középfokú intézmény képez állami képzési struktúrában szakembereket. Vizsgálatom tárgya ezért ezen intézményekre korlátozódik (természetesen más iskolákban is előfordulnak turizmushoz köthető képzések, de ezek csak kiegészítő jellegűek). Vendéglátó ipari Szakközépiskola, Sopron Krúdy Gyula Gimnázium Két Tanítási Nyelvű Középiskola és Idegenforgalmi Vendéglátó ipari Szakképző Iskola, Győr Haller János Általános Szakközép és Szakiskola, Mosonmagyaróvár 17
Apáczai napok 2011 1. táblázat Megnevezés Gimnázium / Szakközépiskola / fő fő Szakiskola / fő K V H K V H K V H Tanulók száma összesen 2009 566 469 347 132 349 362 188 Tanulók száma összesen 2010 551 490 375 124 383 386 205 Tanulók száma összesen 2011 551 490 332 88 383 388 243 Továbbtanulásra jelentkezettek száma 2009 133 101 64 37 Továbbtanulásra jelentkezettek száma 2010 137 96 62 41 Továbbtanulásra jelentkezettek száma 2011 130 90 98 23 1 3 Felvételt nyertek száma 2009 133 96 60 37 Felvételt nyertek száma 2010 120 73 54 41 Felvételt nyertek száma 2011 116 90 86 19 1 3 Felvételt nyertek szakirányon 2009 72 55 37 Felvételt nyertek szakirányon 2010 57 48 41 Felvételt nyertek szakirányon 2011 61 74 19 3 K Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola és Idegenforgalmi és Vendéglátó ipari Szakképző Iskola, Győr V Vendéglátó ipari Szakközépiskola, Sopron H Haller János Általános Szakközép és Szakiskola, Mosonmagyaróvár Vizsgálatomban először az iskolatípusonkénti elemzést végzem el. A korábban megfigyelt növekedés a gimnáziumok rovására itt is megfigyelhető. A három év ugyanakkor érdekes létszámváltozásokat hozott. A győri iskolában 4,4% kal, míg Sopronban 8% kal emelkedett a szakközépiskolában tanuló diákok száma 2010 re. Bár az adott évben Mosonmagyaróváron a tanulók számában némi csökkenést tapasztaltunk, ennek ellenére megállapítható, hogy megyei szinten üdvözítően, 4,3% kal növekedett az idegenforgalmi és vendéglátó ipari szakközépiskolában tanulók száma. Hasonló megállapítást tehetünk, ha az adatokhoz a szakiskolai mutatókat is hozzászámítjuk. A megye három intézményében a szakiskolai felvettek száma 8,3% kal emelkedett az első két év összehasonlításában. Az elemzett számadatokat ha összesítjük szakközépiskolai és szakiskolai szinten, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az elbillenés a szakma irányába egyöntetű. A képzés szempontjából ennél jobb hír nem is lehetne. A következő évben a siker ugyanakkor már felemás. A gimnáziumi létszám megtorpanást mutat. Bízhatnánk benne, hogy a megtorpanás a szakképzésben előnyt jelenthet, és a mutatók ott növekedésnek indulnak. Sajnos ez a szakközépiskolai vonalon nem következett be. Míg a győri intézmény tudta hozni a korábbi év számadatát, addig Sopron és Mosonmagyaróvár csökkenést regisztrált. A három helyszín összevont adatai 2011 re már 8% os csökkenést mutatnak. Szakiskolai szinten ugyanakkor növekedést tapasztalhatunk. Sopronban stagnálnak a számadatok, de a másik két intézmény növekedési pályára lépett. Összességében 4,1%kal növekedett a szakiskolai tanulók száma. Ha a táblázat első három sorát elemezzük, a szakma szempontjából kedvező megállapítást tehetünk. A három év alatt az elméleti oktatás felől a diákok fokozatosan átcsoportosulnak a 18
Napjaink turizmusa szakmai képzések felé. Előbb a szakközépiskoláknál láthatunk növekedést, majd a szakiskolai létszámok erősödnek. A sokat hangoztatott elelméletiesedés talán megfordul az idegenforgalmi képzésben. A demográfiai hullám negatív hatása előbb utóbb megjelenik a középiskolai szinten is, és elképzelhető, hogy ennek a hatásnak az előszelét tapasztaljuk az adatoknál. A másik valószínűsíthető indok a szakmákban megjelenő hiánnyal és a minél magasabb szinthez köthető képzések telítettségével lehet összefüggésben. Sok ember megtapasztalhatta már, hogy a továbbtanulás napjainkban fordított arányosságban áll a munkahely találási mutatókkal. Minél inkább a szakmák megtanulására, nem pedig a képzési tanúsítványok begyűjtésére helyezzük a hangsúlyt, annál jobb esélyünk lehet a munkaerőpiacon. 1200 1000 800 600 400 2009 2010 2011 200 0 Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai tanulók 1. ábra: Tanulók számának megoszlása iskolatípusok szerint A következőkban a továbbtanulási hajlandóságra voltam kiváncsi. Az érettségit követő továbbtanulás hasonló eredményt mutat az intézményekben. A középiskolák végzős tanulói szinte iskolától függetlenül mind a gimnáziumban, mind a szakközépiskolai képzésekben a továbbtanulást választották. Tulajdonképpen ebben még semmi meglepő nincs is, hiszen az intézmények gimnáziumi képzései kifejezetten a továbbtanulásra készíti fel a diákokat. Szakközépiskolában ugyan a korábbi években nem volt jellemző a tömeges továbbtanulás, de hát az idők változnak. A szakmai tantárgyak redukálása révén a képzés szinte egy kis gimnáziumnak felel meg. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a szakmai gyakorlat hiányában ezen szakközépiskolai tanulók is inkább a továbbtanulást választják. Mindezek alapján ha csak a felvételire jelentkezettek számát tekintjük, a 2009 es számok nagyon szépek. Egy évvel később az adatok még mindig jónak mondhatók. 2010 ben megyei szinten az adatok ugyan 1,5% os csökkenést mutatnak, de ez semmiképpen sem nevezhető számottevő változásnak. Területi szinten ugyanakkor már érdekes eltérések figyelhetők meg. Győrben és Sopronban 2 2% kal kevesebben jelentkeztek továbbtanulásra. Némi meglepetésre Mosonmagyaróvár produkált kiugró adatot. A Hallerben az előző évihez képest 10% kal növekedett az eredmény. 19
Apáczai napok 2011 2011 ben csak összességében mondható jónak a változás. A pozitív eredmény a soproni rendkívül magas, 58% os növekedésnek tudható be. Míg Győrben 7% os esést, addig Mosonmagyaróváron 41% os gyengülést tapasztaltunk a továbbtanulásokban. Milyen okok vezethetnek oda, hogy a két nagy létszámú szakközépiskola továbbtanuló diákszáma csökken? gyengébb képességű tanulók a középiskola adott évfolyamában gyengül a képzés minősége területi szakmai telítettség a diplomások körében több szakmai lehetőség a nem diplomások körében A kiugró soproni adat ugyanakkor a fordított magyarázattal is helytálló lehet. Az is elképzelhető, hogy Sopronban egy kimagaslóan jó képességű évfolyam alakult ki, mely egy jó képzéssel a háta mögött több jelentkezőt eredményezett. 120 100 80 60 40 20 0 2009 2010 2011 2. ábra: Továbbtanulásra jelentkezett tanulók száma iskolánként Vizsgálatomat az előző halmaz további elemzésével folytatom. A jelentkezők 96% át felvették a felsőoktatásba 2009 ben. A számok mindenhol nagyon impozánsak. Győrben a jelentkezők 95% át, Sopronban 93% át, Mosonmagyaróváron 100% át felvették (itt jegyezném meg még egyszer, hogy felvétel alatt értelmeztük az OKJ s és FSZrendszerű továbbtanulásokat is. ). Ez a 96% os összesített átlag nagyon szép eredmény. Mondhatjuk, hogy szinte biztosra mentek a jelentkezők. Sajnos megint a következő, 2010 es év hozta a gyengébb adatokat. A felvételizők aránya mindenhol jelentős visszaesést mutat. 2010 ben már csak a felvételire jelentkezett tanulók 87,6% ának felvételi eredménye volt sikeres, sőt van, ahol a tanulók negyede sikertelenül zárta a felvételi időszakot. Győrben a tanulóknak mindössze 76% át vették fel, míg Sopronban ez az adat 87%. Mosonmagyaróvár 2010 ben meg tudta tartani az előző évi szintet. A 2010/2009 es adat megyei szinten 9% os gyengülést mutat, ami feltétlenül aggodalomra adhat okot. A drasztikus visszaesés megint több indokkal magyarázható: 20
Napjaink turizmusa az egyik évről a másikra gyengült a diákok tudása egyik évről a másikra gyengült a képzés színvonala olyan intézményeket jelöltek meg, melyek erőn felülinek bizonyultak a szakközépiskolai jelentkezők számára több jó képességű diák jelent meg a felsőoktatásban, ami a pontszám emelkedése révén a középiskolai rétegben okozott kizárásokat meggondolás nélkül a gyenge képességűek is beadták jelentkezésüket, aminek ez lett az eredménye 2011 újabb fordulatot hozott. A győri adatok biztatónak mondhatók. Szinte minden jelentkező felvételt nyert vagy a felsőoktatásba, vagy OKJ s képzésre. A gyengébb számok Mosonmagyaróváron és Sopronban keletkeztek. A jelentkezők mindössze 82% át vették fel az előbbi helyen, míg az utóbbinál is csak 87% ról beszélhetünk. A számadatokat az előző táblázattal összevetve ugyanakkor Sopront másképp kell értelmezni. A drasztikusan megnövekedett jelentkezőszám valószínűleg sok gyengébb tanuló próbálkozását is tartalmazta. Majdnem törvényszerű ilyen esetben a lemorzsolódás. Ennek ellenére Sopront lehet méltatni, hiszen a 2010 es évi 54 tanulóval szemben a lemorzsolódás után is 86 tanuló nyert felvételt a következő évben. Ez több mint 50% os fejlődés. 120 100 80 60 40 20 0 2009 2010 2011 3. ábra: A felvételt nyert tanulók száma iskolatípusonként A következő vizsgálatot a halmaz újabb szűkítése hozza. Neveztesen a szakmai vérvonal kérdése. A jól megtanított és szakmai alapokkal már rendelkező szakközépiskolai tanulók ha már a továbbtanulás mellett döntöttek, és ott sikeresen vették az akadályt, mennyire váltak az elmúlt évek alatt a szakma iránt elfogulttá. 2009 ben a felvett tanulók 84,9% a szakmai vonalon tanult tovább. 2010 ben az adatok némi javulást mutatnak, de még így sem nevezhető a 88,6% megnyugtatónak. A szakmai képzésen résztvevőknek előbb 15,1% a, majd 13,4% a nem akarja tudását a továbbiakban a szakmában mélyíteni, holott a felvételik alapján erre meglennének a képességeik. Elegük lett az idegenforgalomból, vendéglátásból? Úgy tűnik, a szakmai elhivatottság egyre jobban háttérbe szorul. A 2011 es adatok további gyengülést mutatnak. A továbbtanulás már 22% ban nem a szakmában folytatódik 21