CÍM: 7621 Pécs, János u. 8. Munkaszám: 09/2012 TELEFON: 72/510-461 BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - MÓDOSÍTÁS 2014

CÍM: 7621 Pécs, János u. 8. Munkaszám: 09/2012 TELEFON: 72/510-461 BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - MÓDOSÍTÁS 2014

B Ö L C S K E K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E M Ó D O S Í T Á S 2013 TERVEZŐK: S.T.F.T BT TELEPÜLÉSTERVEZÉS:BARACSI VIKTÓRIA okl. településmérnök környezetmérnök HÜBNER MÁTYÁS okl. építészmérnök vezető tervező SPROK ATTILA okl. településmérnök MUNKATÁRSAK: LENCSÉS KÁROLY Hübner Mátyás vezető tervező Pécs, 2013. október TT 1-02-0107/2001.

B Ö L C S K E K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E M Ó D O S Í T Á S 2013 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. ELŐZMÉNYEK... 1 II. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA... 2 1. SZ. MÓDOSÍTÁS... 2 2. SZ. MÓDOSÍTÁS... 2 3.+6. SZ. MÓDOSÍTÁSOK... 3 5. SZ. MÓDOSÍTÁS... 3 III. A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK MÉRLEGE ÉS A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE... 3 IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK... 6 V. A TERÜLETRENDEZÉSI (ORSZÁGOS ÉS MEGYEI) TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 7 AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TÉRSÉGI/AJÁNLOTT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE BÖLCSKE TERÜLETÉN... 7 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (OTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 8 A TOLNA MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (TMTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A MEGYEI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE: SZABÁLYOK, KORLÁTOZÁSOK... 16 VI. BÖLCSKE SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA... 23 A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA... 23 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA... 23 VII. A SZABÁLYOZÁSI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK... 54

BÖLCSKE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA I. ELŐZMÉNYEK Bölcske Önkormányzatának képviselő testülete 2005-ben elfogadta a település szabályozási tervét és HÉSZ-ét. A településrendezési terv hatályba lépését követően megindult a tervben megfogalmazott fejlesztések megvalósítása. Az eltelt időszakban új építési szándékok jelentek meg, mely az elkészült településrendezési terv módosítását tette szükségessé. Az új fejlesztési szándékokat tartalmazó településfejlesztési koncepció (55/2008.(IV.24.) sz. önkormányzati határozat) tervi megfogalmazásaként módosul az érvényben lévő településrendezési terv, amire áttekintést ad a következő ábra. 1

II. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A község képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 6. (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a településfejlesztési koncepciót tartalmazó 55/2008.(IV.24.) sz. önkormányzati határozata alapján az alábbiak szerint módosítja a 103/2009. (VII.09.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott hatályos településszerkezeti tervét: 1. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületén, a temető déli oldalán található meglévő pincesorok közötti jelenleg falusias lakóterület funkcióval rendelkező területet átsorolása szintén különleges nagytelkes pince területfelhasználásba. 2. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületének északi részén, az 5111. sz., Dunaföldvár felé vezető közút keleti oldalán a jelenlegi tervben rögzített kertes mezőgazdasági területhasználat módosítása gazdasági- ipari besorolásba. A funkcióváltás következtében módosul a központi belterület beépítésre szánt területének határvonala is. 2

3.+6. SZ. MÓDOSÍTÁSOK A település központi belterületének déli részén, az 51362. sz. közút déli oldalán, a hatályos tervben kijelölt gazdasági-ipari területek bővítése igényli újabb területek átsorolását. Az ábrán is feltüntetett két külön módosítási pontot összevonva, a központi belterület növelésével és a legelő területfelhasználás módosításával kiemelten ügyelve a biológiai aktivitás egyensúlyának megtartásával a fejlesztési döntés megerősíthető. 5. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületének keleti részén, az 51362. sz. közút keleti oldalán, településközponti vegyes területhasználatba sorolt tömb ÉNy-i saroktelkén a meglévő épületek lebontásával az önkormányzat közpark létesítését tervezi. Ennek érdekében a telek besorolása zöldterületre változik. III. A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK MÉRLEGE ÉS A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A módosítások közül több is új beépítésre szánt terület kijelöléséről szól, ami önmagában is jelentősen csökkenti a biológiai felületek egyensúlyát, amit a gazdasági-ipari funkció tovább ront. Így figyelve az értékromlás elkerülésére a külterületen négy telken került kijelölésre védelmi célú erdőterület. Így az alábbi táblázatban részletezett számítás végeredményeképp a biológiai aktivitás érték a hatályos tervhez képest növekszik. 3

MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁSA BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK JAVÍTÁSA ERDŐTERÜLETBE TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSSAL Ssz/HRSZ Név KT/BT BSZ/BNSZ T (m2) T (ha) BAÉ/TFE BAÉ Név KT/BT BSZ/BNSZ T (m2) T (ha) BAÉ/TFE BAÉ 1 Lf BT BSZ 34771,28 3,48 2,4 8,35 K-p BT BSZ 34771,28 3,48 1,5 5,22 2 Mk KT BNSZ 30096,48 3,01 5 15,05 Gip BT BSZ 30096,48 3,01 0,4 1,20 3 Má KT BSZ 82813,7 8,28 3,7 30,6 Gip BT BSZ 82813,7 8,28 0,4 3,31 5 Vt BT BSZ 882,8 0,1 0,5 0,04 Z-kp BT BNSZ 882,8 0,09 6 0,53 Má 37670,67 3,77 3,7 13,94 6 TFE (hatályos) TFE (tervezett) KT BNSZ Gip BT BSZ 39918,25 3,99 0,4 KöU 2247,58 0,22 0,6 0,13 68,2 11,9-56,3 0215/34 Má KT BNSZ 21331,3 2,13 3,7 7,89 Ev KT BNSZ 21331,3 2,13 9 19,2 0219/33 Má KT BNSZ 27207,34 2,72 3,7 10,07 Ev KT BNSZ 27207,34 2,72 9 24,5 0219/35 Má KT BNSZ 15580,2 1,56 3,7 5,76 Ev KT BNSZ 15580,2 1,56 9 14,0 0256/3 Má KT BNSZ 49498,85 4,95 3,7 18,31 Ev KT BNSZ 49498,85 4,95 9 44,5 42,0 102,3 110,2 114,1 3,9 1,60 AZ AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA AZ ERDŐTERÜLETEK NÉLKÜL AZ AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA AZ ERDŐTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS 2014 4

5

IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK 6

V. A TERÜLETRENDEZÉSI (ORSZÁGOS ÉS MEGYEI) TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. (továbbiakban: OTrT tv.) legutóbbi módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. tv. (továbbiakban: Mtv.) 2014. január 1-i hatályba lépésével a hatályos Tolna Megyei Területrendezési Terv rendelkezéseit a terv OTrT tv.-hez történő összehangolásáig - az Mtv. 31./B -ban foglalt átmeneti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TÉRSÉGI/AJÁNLOTT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE BÖLCSKE TERÜLETÉN Az Mtv. által módosított és 2014. január 1-jén hatályba lépett OTrT tv. 1/12. melléklete alapján: Országos övezet Megyei övezet Települési érintettség Módosuló területek érintettsége Kötelező övezetek Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Jó termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökségi és világörökségi várományos terület Országos vízminőség-védelmi terület Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Magterület X Ökológiai folyosó X Pufferterület X X X X Erdőtelepítésre javasolt terület X X X X X Ásványi nyersanyagvagyon-terület X X Rendszeresen belvízjárta terület X X Földtani veszélyforrás területe X X Honvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi X terület Ajánlott övezetek tanyás térség 7

tájrehabilitációt igénylő terület szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vont terület térségi árvízi kockázatkezelési terület AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (OTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Az ország szerkezeti terve - kivágat 8

Országos ökológiai hálózat övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezete 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 9

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 10

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 11

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 12

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 42. világörökségi és világörökségi várományos terület: Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe - a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett - a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 13

Országos vízminőség-védelmi terület övezete ÉRINTI a módosuló területeket Fogalom meghatározások 2., 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 14

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 15

A TOLNA MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (TMTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A MEGYEI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE: SZABÁLYOK, KORLÁTOZÁSOK Tolna megye szerkezeti terve - kivágat 16

Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei NEM ÉRINTI a módosuló területeket 17

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete ÉRINTI a módosuló területeket VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 18

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete NEM ÉRINTI a módosuló területeket 19

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete ÉRINTI a módosuló területeket VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 20

Földtani veszélyforrás területének övezete ÉRINTI a módosuló területeket VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Földtani veszélyforrás területének övezete 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 21

Rendszeresen belvíz járta terület övezete ÉRINTI a módosuló területeket VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 22

VI. BÖLCSKE SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználási módosítások a szabályozási terven is átvezetésre kerültek. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A jelenleg érvényben lévő rendezési terv helyi építési szabályzata (17/2009. (VII.12.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 21/2003. (XII.21.) sz. önkormányzat rendelet) a felülvizsgálatot követően a következőképpen változik: 23

BÖLCSKE község Önkormányzat Képviselőtestülete./2014. (...) rendelete A Község helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya Bölcske község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre ha-tósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). I. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 2. (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (2) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (3) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit. 24

(4) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető. (5) Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (6) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények, - akusztikai szakvélemény, - környezeti hatásvizsgálat készítése. II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 3. (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Bölcske község területét; a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre, b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja. c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre, d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe, e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja. (2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók. (3) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterület aa) Lf - falusias lakóterületek b) Vegyes terület ba) Vt településközponti vegyes területek c) Gazdasági terület ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek cb) Gip - ipari gazdasági területek d) Üdülő terület da) Üü - Üdülőházas területek e) Különleges terület ea) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges területek eb) Ksp - Különleges területek. ec) Kt - Különleges területek. ed) Kszoc - Különleges területek. (4) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Közlekedési és közműterületek 25

aa) KÖu - közúti közlekedési területek ab) KÖv vasúti közlekedési terület b) Erdőterületek ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek ba) Eg - gazdasági erdőterületek ba) Ek - Közjóléti rendeltetésű erdőterületek c) Mezőgazdasági területek ca) Má - Általános mezőgazdasági területek cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek d) Vízgazdálkodási területek V (5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-2 és SZT-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel. 1. Közterületek kialakítása és használata 4. (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterület nek nem minősülő) területekre tagolódnak. (2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, további közterületek (bővítések illetve új közterületek kialakítása) az érintettek és az Önkormányzat megállapodása alapján a terv módosítása nélkül is létesíthetők. (3) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el: a) hirdető (reklám) berendezés, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, e) távbeszélő fülke. 2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak 5. (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. (3), (4), (5) bek.- ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások: a) A közművesítettség mértéke: aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvízszolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés együttes megléte. ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani. ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni. 26

b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: aa) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthet., ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. ab) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. ac) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. (2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni. a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény b) a közterület felé néző, c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.) (3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. (4) Homlokzatmagasság: az építmények egyes homlokzatfelületeinek különkülön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét. (6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. (7) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (8) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. (3), (4), (5) bek.- ben foglalt követelmények közül az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik. 27

III. FEJEZET BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 3. Falusias lakóterület Lf 6. (1) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény vonatkozó szabályok: a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, ab) a gazdasági épület telekhatáron álló vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén falán, tűzfalán a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni. b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. (3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. (4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,0 m lehet. (5) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 30-45 között lehet. (7) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik: a) Lf-1 jelű (Dunaparti kistelkes) övezet, b) Lf-2 jelű (kialakult halmazos) övezet, c) Lf-3 jelű (új) övezet, d) Lf-4 jelű (andráspusztai) övezet, (8) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Lf-1 jelű építési övezet: Lf-1 jelű építési övezet (Dunaparti kistelkes terület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 300 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke 30 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % 28

b) Lf-2 jelű építési övezet: Lf-2 jelű építési övezet (kialakult halmazos terület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 400 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % c) Lf-3 jelű építési övezet: Lf-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % d) Lf-4 jelű építési övezet: Lf-4 jelű építési övezet (Andráspuszta) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (9) Az Lf-1 és Lf-2 jelű területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. d) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. (10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5. 29

4. Településközpont vegyes terület Vt 7. (1) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetők el kivéve a HÉSZ 16. (5) bekezdésében felsorolt tevékenységek létesítményeit. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének, valamint az oktatási intézmények területe tartozik. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Vt-1 jelű építési övezet: Vt-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 360 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló, zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 25 % b) Vt-2 jelű építési övezet: Vt-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 25 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 30 % (4) A Vt-1 és Vt-2 jelű helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek illeszkedjenek a környezethez. Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), illeszkedő színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0. 5. Üdülőházas üdülőterület Üü 8. (1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22. -ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 30

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Üü-1 jelű építési övezet: Üü-1 jelű építési övezet (kemping) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % b) Üü-2 jelű építési övezet: Üü-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 40 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % (4) Részletes előírások: a) Az Üü-1 és Üü-2 jelű övezetben a HÉSZ 26. 1. bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 110 m-es sávon belül valósul meg új beépítés Az övezetekben építmény a csapadék és belvízelvezető árkok kiépítését követően helyezhető el, az alátámasztó munkarészben meghatározottak szerint. b) Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2. 6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - Gksz 9. (1) A területen az OTÉK 19. -ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Gksz jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 25 % (4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5. 7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 10. (1) A területen az OTÉK 20. (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: 31

Gip jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m Technológiai szempontból kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények 12,0 magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 30 % (3) Az építési övezetben nagyüzemi állattartás nem folytatható. (4) A területen a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (5) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (6) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. (7) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. 8. Különleges sport terület K-sp 11. (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: K-sp jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - a kialakult terület m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - tovább nem osztható m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 10 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % 9. Különleges pince terület K-p 12. (1) A K-p jelű különleges terület a település pincesorok területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Kp-1 jelű építési övezet (meglévő pincesorok) Kp-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 kialakult A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 90 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 0 % 32

b) Kp-2 jelű építési övezet (nagytelkes pincék) Kp-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (3) A Kp-1 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. b) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető. c) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m 2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m. d) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. e) A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. f) A tetőtér beépítés az általános előírások megtartásával történhet. g) Az utcai homlokzaton az oromfalon csak egy ajtó helyezhető el maximum 160-szor 220 cm méretben. Csak maximum 40/60 cm méretű ablaknyílás készíthető, melynek elhelyezése az ajtó jobb és bal oldalán történhet, úgy hogy a szemöldökmagasság azonos legyen. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m 2 függőleges felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. h) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. i) Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet a következő feltételek betartása mellett: ia) az utcára merőleges gerincű beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó, ib) ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl, ic) ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végén alkalmazni kell. j) Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő fehér illetve világos pasztell színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. (3) A Kp-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: 33

a) A területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 20 m, legkisebb mélysége 60 m, az előkert minimális mérete 20 m lehet. b) Az épület, utca felöli tömegalakítása magastetős formában történhet. A tetőidom nyeregtetős megoldású lehet, oromfalas kialakítással. Kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. c) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. d) Az épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő fehér illetve világos pasztell színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. e) Kerítés:tégla vagy az épület színével azonos színezésű (beton) pillérrel készülhet, kitöltése fa anyagú, áttört kialakítással történhet. 10. Különleges szociális otthon terület Kszoc 13. (1) A Kszoc jelű különleges terület a volt Hanzély kastély területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Kszoc jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - a kialakult terület m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - tovább nem m osztható A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 10 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % 11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület Kmü 14. (1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Kmü jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 30 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m Technológiai szempontból kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények 12,0 magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. 34

12. Közlekedési és közműterület KÖu, KÖk 15. (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) A közutak építési területének legkisebb szélességét ahol a szabályozási terv másként nem jelöli az OTÉK 26. (2) bekezdés szerint kell biztosítani. (3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába: a) KÖu-1 jelű övezet országos mellékút és főút, b) KÖu-2 jelű övezet települési gyűjtőutak, (4) A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezet a 51. jelű és 5107. jelű utakat foglalja magába általában kialakult építési területtel, b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű építési területet kell biztosítani. c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az 5107. j. út mentén 50,0 50,0 m. (5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak. b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani. (6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik, b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani. (7) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza. 13. Zöldterület 16. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak. (2) A közparkokban az OTÉK 27. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. (3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el, 35

b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények. 14. Erdőterület - E 17. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak. (2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgaz-dálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással. a) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően, egyszerű tömegű, 30-45 hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakí-tásúak lehetnek. b) Épület kialakításának feltételei: ba) az épület földszintes legyen bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, ma-gasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet. (3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedé-lyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. a)védő erdőben építmény nem helyezhető el. 15.Vízgazdálkodási terület - V 18. (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetek: a) V-1 jelű övezet: Duna folyam, b) V-2 jelű övezet:tervezett vízfelület, c) V-3 jelű övezet: az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe, d) A V-4 jelű övezet: ártér területe, e) V-5 jelű övezet: egyéb vízfolyások területe. f) V-6 jelű övezet: a Vízmű területe. (3) Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől 10 m-es védőtávolságot kell kialakítani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%- os eséssel kell kialakítani. (4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. 36

16. Mezőgazdasági terület 19. (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. -a szerinti célt szolgálja. (2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik: a) általános mezõgazdasági terület (szántó), Má-1 b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) Má-2 c) kertes mezőgazdasági terület Mk (3) Az elõírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 17. Általános mezõgazdasági terület (Má) 20. (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el. (2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai: Beépítési mód SZ Minimális telekméret 50 000 m2 Minimális szélesség 75 m Beépíthetõség 3 %, lakóépület max 1,5 % Minimális zöldfelület 90 % Maximális építménymagasság 5,5 m a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. b) Épület a dûlõút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el. c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. 5.-7. bekezdése szerint. ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t. d) Az Má-1* jelű övezetben építmény nem helyezhető el. e) Szélkerék elhelyezésének szabályai: ea) A terv által jelölt szélkerék telepítésre vizsgálat alá vonható területen szélkerék(ek) külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok, tervek alapján helyezhető(k) el. eb) A létesítmény egyszerű, funkcionális szerkezet, égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel, a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel létesíthető. Szélkerék telepítés esetén a műtárgy által elfoglalt, az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területet a művelésből ki kell vonni. (3) Kerítés a telekhatártól 1 m távolságban, saját teleken létesíthető. A kerítés maximum 15*15 cm átmérőjű, 1 m magas jelzőkarókkal alakítható. 37

(4) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el. 18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 21. (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt te-rületeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető. (2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások: Beépítési mód SZ Minimális telekméret 720 m 2 Minimális szélesség 15 m Beépíthetõség 3 % Minimális zöldfelület 90 % Maximális építménymagasság 4,0 m (3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető. (4) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. (5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. (6) A telken garázs nem létesíthető. (7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 5 m-re helyezhető el. (8) A gazdasági épület előírásai: a) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. b) Az épület 40-45 -os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala fedés nem alkalmazható. c) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. (9) Lakóépület elhelyezésére a gazdasági épület előírásai vonatkoznak. a) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető. (10) Pince, támfal: a) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. b) A pince építési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg. 38